Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-31 / 25. szám

2 SZERDA, 1951. JANUÁR 31. " PÁRTÉLET A csongrádmegyei Pártértekezlet felszólalói A Szovjctúnióban milliók tanulmányozzák a Bolsevik Párt nagy vezéreinek, Leninnek és Szlálliinak életrajzát, hogy így emeljék elmé­leti képzettségük szinvonalat. A képen a Grnz Szovjet Köztársaság Ma­jakovszkij kerülete Bagradzeró) elnevezett kolhozában a Lenin éa Sztálin életrajzát tanulmányozó egyik tanulókör tagjait táljuk. Kövessük a bolsevik agitátorok példáját Indítsuk meg a Délmagyarországban a tanulási munkamodszerátadast Lapunk keddi számában beszá­moltunk a csongrádmcgyei párt­konferenciáról. Az alábbiakban a konferencia néhány küldöttjének felszólalását közöljük. Az első hozzászóló. Klein Sándor elvtárs, a Szegedi Textilkombinát párttitkára volt: — Üzemünk dolgozóinuk 9/,.5 szá­zaléka kongresszusi felajánlásával fejezte ki szeretetét a. Párt iránt — mondotta Klein elvtárs, — A ná­lunk járt szovjet mémükök segítsé­gével nap, mint nap újabb és újabb eredményeket érünk el. Simon Er­zsébet cMársnö például 121 száza­lékról 156 százalékra emelte telje­sítményér, Temesvári Krisztina H3 százalékról 156 százalékra emelte teljesítményét. Mind jobban és jobban kapcsolódnak be a munka­felajánlásba a műszaln értelmiség képviselői is. Simon Mihály mester vállalta, hogy 5 százalékkal túltel­jesíti üzemrészleg ének első negyed­évi tervét. Zombori Zoltán helyet­tes gyártásvezető sstahánovista is­kolát kezdeményezett, és vezetett. Hiányosságként állapítota meg azonban, hogy a műszaki értelmi­séggel nem foglalkoznak eléggé a gyáron belül. Február 28-án beve­zetik üzemünkbe a Kovaljov-mód. szert, ezzel üzemi átlagteljesítmé­nyüket 75 százalékkal fogják emel­ni. Az egész üzem kongresszusi fel­ajánlásának és megtakarításának összértéke több mint másfélmillió forintot tesz ki. A következő hozzászóló Csikós Jánosné elvtársnő, a Szegedi Ken­derfonó párttitkára, a pártépítés kérdéseivel foglalkozott, a párttag­sági könyvek gyorsabb kiadását sürgette n felsőbb szervektől. Ja­vaslatot terjesztett a Pártkongresz­sztia elé. hogy a kizárt párttagot, ha időközben méltónak mutatkozott a párttagságra, úgy vegyük vissza, második javaslata az volt, hogy a párttaggá nyilvánításhoz U hó­napi lagjelöltt idő elég legyen an­nak a párttagnak, akinek családját régóta, ismerik a. pártszervezetek. Üzeméinek felajánlása 1,900.000 fo­rintot jelent az első negyedévben. Krajkó Mihálynó elvtársnő a pártépítés néhány fogyatékosságát vetette fel, így azt, hogy a nagy­majláti pártveizetőség egymás kö­zött megbeszéli, hogy milyen „jó" jelentéseket küldjön a járási párt. bizottságnak és ezek a „jó" jelenté­sek nem fedik a valóságot. Ambróz­falván a párttitkár gyengesége miatt a szeminárium széthullt. Papp Elemér alhadnagy bajtárs csapattestének üdvözletét 'frozta a konferenciára. — A honvjódség a b>gtöbb erőt a Párttól meijítheti — mondotta — annak a szilfjrd vasfe­gyelemnek a megteremtéséhez, ami alaptörvénye a honvédségnek Nagy János szentesi párttitkár felszóla­lásában többek között a követ, kezüket mondotta: A szocialista szektorokat nem segítettük eléggé a tszcs, felfejlesztésében. így eddig csak egy tszcs-t szerveztünk meg, de a Kongresszusunkra már előké­születben van két új tszcs, meg­szervezése. Elhanyagoltuk igz éber­séget is a tszcsk-kel kapcsolatban, így előfordult, hogy csendőrök vannak a tszcs-ben, kulákbérencek, mint például a „Vörös Csillag"­tszcs-ben, ahol az egyik tag azelőtt 2:00 holdon volt bérlő. Ez a tszcs, a cukorrépa felszedésében a leg­utolsó volt a megyében. A „Hámán Kató"-tszcs-ben magának a titkár­nak kulák rokona volt. Nagy elv­társ beszéde további részében ki­jelentette, hogy ezeket a hiányossá­gokat a szentesi pártszervezet a Pártkongresszusig kijavítja. Gera István elvtárs a csongrádi ÁMG felajánlásairól számolt be a pártértekezletnek, majd az úttörők küldőtsége köszöntötte a konferen­ciát. Ezután Levendel Lászlóné elv­társnő szólalt fel. Utána Csongrád megye üzemei­nek küldöttsége köszöntötte a kon­ferenciát, A küldöttség vezetője ar­ra kérte a küldötteket, hogy érte­kezletükön az eredmények mellett :ie feledkezzenek meg a hibákról sem és tolmácsolják Rákosi elvtárs­inak a csongrádmegyei üzemek dol­gozóinak üzenetét, hogy „mi, üze­mi munkások, sziklaszilárdan ál­lunk itt a déli határokon." Beszéde végén figyelmeztette az értekezle­tet, hogy ebben a teremben Lenin, Sztálin tanításainak kell életrekel­niök. Ebédszünet után Sinkó Antal me­gyei agit. prop. titkár elvtárs vette át az elnöklést s bejelentette, hogy az értekezletet több mint száz táv­iratban üdvözölték. Pálinkó Sán­dorné, Bárdos Miklós, Hegyi Er­nőné és Tóth Margit elvtársnő fel­szólalása után kürt jel harsant; a honvédség küldöttei érekeztek a pártkonferenciát üdvözölni. Tihanyi István elvtárs beszámolt a gépállomások versenyéről. Hiá­nyolta, hogy a konferencián kevés a kritika és önkritika. Vukoszájev Ncmanyity a deszki délszláv dolgo­zó parasztok nevében szólalt fel. Fórrai Lászlóné elvtársnö után Holik János elvtárs szólalt fel. Fel­szólalását a Viharsarok későbbi szántában ismertetjük. Ezután délszláv küldöttség nem­zeti viseletben üdvözölte a pártér­tekezletet. Palócz Tamás felszólalásában be­számolt arról, hogy a kláramajori állami gazdaságban két hét alatt 25 százalékkal emelték a tejhoza­mot a Kongresszus tiszteletére. Ja­vaslatot tett a Szervezeti Szabály­zat módosítására: a Magyar Dol­gozók Pártja nevét újból változtas­sák át Magyar Kommunista Párt elnevezésre. Felszólalása után a DISz-küldöttséget fogadta az érte­kezlet. Nagy Károlyné, az MNDSz me­gyei titkára felszólalása után a szo­cialista szektorok küldöttsége és az MNDz küldöttsége üdvözlte a párt­konferenciát. Túri József, a szegedi járás tit­kára után Bóday Pál elvtárs a Vi­harsarok és a Délmagyarország szerkesztőségi kollektívája nevébe?) üdvözölte a konferenciát és kérte, hogy minél több bíráló levelet ír­janak lapunkhoz. Ekkor paraszt­küldöttség üdvözölte a konferen. ciát. Fehér Katalin elvtársnő volt a következő felszólaló a kislcundorozsmai texlilgyár részéről, utána Jámbor Ferenc elvtárs beszélt a békebizottsé gok feladatairól. Bán Rozália elv­társnő és Nagy György elvtárs hoz­zászólását külön cikk keretében fogjuk ismertetni. Mison Ilona, a szegedi egyetem szervező titkára az egyetemi pártszervezet munká­ját ismertette. Kiss János honvéd hadnagy bajtárs szólalt fel, aki a hadsereg oktató és nevelő munkájá­ról beszélt, valamint arról, hogy a hadsereg oktató és nevelő munká­jában a marxizmus-leninizmus szel­lemében megedzett kommunisták­nak keli éienjárniok példamutatá­sukkal. Jegyinák elvtárs válaszolt ezután a felszólalásokra. zalma nyilvánult meg irániam is. Igyekezem azon, hogy kongresz­szusi tapasztalataimat minél job­ban átadhassam dolgozó társa­imnak, elvtársaimnak már itt a megyei pártiskolán is, ha-zatérve pedig üzemünkben, munkahelye­men minél jobb munkával felel­jek meg az irántam megnyilat­kozott bizalomnak, Pártunk meg­becsülésének. Lukács Sándorné az újiszegedi kender szövőüzemi alapszervezetének titkára * Párthirek A titkár elvtársak még a mai na­pon küldjenek br jelentést a nép­nevelő füzet előfizetőinek számáról és hogv hogyan használják fel. Agit prop. osztály. Felhívjuk a középfokú és felső­fokú kádertanfolyamok magánta. nulóinak figyelmét. hogy a Iciadotf meghívóktól eltérően számukra a konferenciát nem vasárnap, hanem szombaton délután 1 órakor tartjuk meg. A középfokú magántanulók részé­re a szegedi Pártoktatás Házában, a felsőfokú magántanulók részére Hódmezővásárhelyen, a Megyei Pártoktatás Házában. Felhívjuk az alap- és középfokú propagandisták figyelmét, hogy az eheti foglalkozásokat pénteken dél­után fél 5 órakor tartjuk meg. Kö­zépfoikúaknak a Pártoktatás Házá­ban, alapfokúaknaik a Klauzál-gim­náziurnban. Középfokú politikai iskolai hall­gatók az 5. számú füzetet minden­nap délután 4 órától átvehetik a Pártoktatás Házában. Pártjelvények megérkeztek. Kap­hatók a Pártbizottságnál, Kakuszi elvtársnál, TI/T egtisztelő és nagy felelősséggel járó feladatot bízott ránk, népnevelökre a Párt. Feladatunk: bátrakká, harcosokká nevelni mind a párlagokat, mind a pártonkívüli dolgozókat, s kíméletlenül leleplezni az ellenséget. Szocializmusunk építése komoly erőfeszítést, komoly áldozatkészsé­get követel meg minden dolgozótól. Hogy dolgozó népünk milyen mér­tékben képes leküzdeni az előttünk álló nehézségekel, milyen szilárd­sággal és kitartással tud küzdeni a kitűzött célok eléréséért, az nagy­részt rajtunk, népnevelőkön múlik. Minél képzettebbek vagyunk, minél tisztábban látjuk a feladatokat, an­nál eredményesebben tudjuk moz­gósítani a tömegeket az előttünk álló feladatok végrehajtására. Hogy jó munkát tudjunk végez­ni, hogy maradéktalanul megoldjuk azokat a feladatokat, amelyeket Pártunk ránkbízott e'sö és legfon­tosabb feladatunk elméleti tudá­sunk továbbfejlesztése. Ezen a té­ren is követnünk kell példaképün­ket, a bolsevik népnevelőket, akik­nek munkájuk elsősorban azért oly eredményes, mert agitációjukat a marxizmus-leninizmus elmélete halja át. Sok népnevelőnk ezt el­felejti. Amikor tanulásról, újság­olvasásról beszélünk nekik, azt mondják: „A mi fejünk már nem fogja fel a tanulást, meg nagyon nehezen megy az már nekünk." Én most levelemben ezeknek, de a többi elvtársaknak is szeretném el­mondani, hogyan tanulok, hogyan osztom be az időmet, hogy tisztá­ban legyek a napi politikai esemé­nyekkel és amellett a munkámat is elvégezzem. 15 eggel héttől, délután négyig tart a munkaidőm. Az újságot reggel a munka megkezdése előtt, majd délután a munka befejeztekor olvasom el. Mindennap rendszeresen olvasom Pártunk lapjait: Szabad Népet és a Délmagyarországot­Sokszor, hétközben félreteszek egy­egy újságot, amelyben fontos po­litikai, illetve elméleti kérdésről van szó s ezt vasárnap mégegyszer alaposan áttanulmányozom. Munka­társaimmal ebédszünetben az újság­ból olvasott cikkekről is beszélge­tek és ezekkel a beszélgetésekkel igyekszem felkelteni érdeklődésüket Alig néhány éves múltra tekint, het vissza a lett filmművészet. A legnagyobb lett költőről, a for­radalmár életéről, művéről és har­cáról szól a történet. A nagy költő a maga sorsát szorosan összekap, csolta a nép sorsával, a nemzetközi proletáriátus lutrcaival, a század­forduló forradalmi mozgalmával. Megkapó jelenet mutatja be a ket­tős elnyomás — az osztály és nem­zeti elnyomás — alatt élö leit pa­raszt helyzetét. Jan Rajnisznak hív. ják azt a lett parasztot, aki maga húzza a kocsit, mivel tartozása ürü­gyével a földesúr elvette töle. lo­vát. A költő találkozik eszel a, pa­raszttal, pénzt akar neki adni, hogy másik lovat vehessen. .4 paraszt azonban nem fogadja el a pénzt, mert — mint mondja — „ily mó­don úgysem lehet segíteni minden dolgozón." A költő, akit még ekkor Pleksannak hívnak, megérti ennek jelentőségét. Felveszi a Jan Raj. nisz nevet, hogy mindig emlékeztes­se arra, hogy új úton, forradalmi úton kell járnia annak, aki népén segíteni akar. Csakhamar Lettország legneveze­tesebb költője lesz. Versei a nép ér­sz egyes események, eredmények) iránt. Az újságolvasáson kívül szerve­zetten résztveszek a pártoktalásban. Tanulási módszerem a kövclkező: Amikor egy-egy új anyagról elő­adást hallok, azt nagyon figyelem, s közben a legfontosabb részeket feljegyzem füzetembe. Az előadást követő estén odahaza azonnal elol­vasom mégegyszer az anyagot, majd félre teszem. Általában csütörtök, péntek az a nap, amikor ismét elő­veszem, s ekkor már nemcsak el­olvasom a szöveget, de az egyes részeket már alá is húzom. Követ­kező este az aláhúzott sorokat ol­vasom el a legnagyobb figyelem­mel s megpróbálom ilyenkor a bro­súrában megadott kérdésekre is megadni a választ. Nem mindig megy első próbálkozásra. De ez nem keserít el. Amikor már többé­kcvésbbó ismerem az anyagot, ak­kor hozzáfogok a jegyzeteléshez. Bizony ez eleinte nehezen ment, da most már mind jobban belejövök. Igyekszem saját szavaimmal leírni röviden a fontosabb részeket. Rend­szerint azt csinálom, liogy felírom a kérdést és utána pontokba fog­lalva megírom a választ. Ilyen mód­szerrel azonnal kidolgozom az egyes kérdésekhez a hozzászólásomat. Ennyiből áll az egyéni fanulásom. T"* ermészetesen többször előfor­A dul, hogy munkatársaimmal is megbeszélem az anyagot, főleg azokkal, akiknek segítségre van szükségük a tanulásban. Héttőm délutánokon a szemináriumon ak­tívan résztveszek, s közben feljegy­zem azokat a szempontokat, ame­lyek az előadásban, vagy a brossu­rában nem találhatók. Ez az én ta­nulási munkamódszerem, amelyet azzal az elhatározással írtam meg, hogy ezzel is mint népnevelő segít­séget nyújtsak azoknak, akik az oktatásban részívesznek, vagy egyé­nileg képezik magukat. Mint alapfokú politikai iskolai hallgató és mint üzemi népnevelő javaslom a pártoktalásban részt­vevő elvtársaknak, hogy indítsunk, el I'árlunk helyi lapjában, a Dél­magyarországban tanulási munka­módszerátadást. hogy ezzel is meg­könnyítsük egymás tanulását, s elö. segítsük a jobb és több tanulást, Majoros Józsefné zelmeit fejezik ki. A cári helytartó meg akarja vásárolni, rangot ki­nál neki, Goethét állítja elé köve. tendö példaként. — „Nem pályá­zom Goethe szerepére" — mamija Rajnisz és inkább a hajógyári munkásokicai halad közös úton. A film bemutatja, milyen szilár­dan vezeti Rajnisz a lett forradal­márokat a győzelembe vetett hittel. Ez a lelkesedés élteti a költőt és a munkások legjobbjait. Az 1905-i forradalmat II. Miklós cár Lettor­szágban is leveri és táviratot küld lettországi helytartójának: nem kí­ván fogbioÍMt, ne sajnálják a tök tényt-, gyilkoljanak meg minél több forradalmárt. Rajniszt elvtársai akarata ellené­rc elbujtatják. Meggyőzik, hogy a pártfegyelem a költőkre is vonat­kőzik. Az erdőben bujkáló költőt a munkások és parasztok segítik át a határon. Rajnisz búcsúja hazájától a filmnek felejthetetlenül szép je­lenete. A filmet hétfőn mutatta be a Fáklya-filmszinház és csütörtökig; tartja, műsorán. Igyekezem, hogy kongresszusi tapasztalataimat minél jobban átadhassam dolgozó társaimnak Leve/ az Országos Pártkongresszus egyik szegedi küldöttjétől Lukács Sándorné elvtársnő, az ujszegedi Kendergyár szövőnője. Egyike azoknak, alcilcet vasárnap a megyei párt konferencia, küldött nek választott Pártunk Országos Kongresszusára. Jelenleg Hódmező­vásárhelyen a kéthónapos megyei pártiskolán tanul, hogy elméleti színvonala emelésével ezentúl még jobb munkát végezzen. A pártisko. lóról küldte az alábbi levelet: Kedves elvtársak! Nagy örömöt jelentelt ? za­niomra is, hogy vasárnap kül­döttként résztvehettem a megyei pártértekezleten. Hatalmas, gon­dos előkészület előzte meg az értekezletet és, ez meg is látszott vasárnap a végzett munkán. Az elnökség a megye kommunistái­nak legjobbjaibó] tevődött össze é-; forró lelkesedéssel választot­tuk meg díszclnöknek Rákosi elvtársat. A lelkes tapsok köze­pette úgy éreztük, hogy Rákosi elvtárs is köröttünk van. Nagyon tetszett Jegyinák elv­társ beszámolója, aki ismertette a csongrádmegyei pártbizottsá­gok és pártszervezetek munkájá­nak eredményét, de hiányossá­gait is és az előttünk álló fel­adatokat. Láthattuk, hogy sok tennivalónk van még a Kon­gresszusig. Még jobban ki kell szélesítenünk a munkás-paraszt szövetséget, hogy proletárdikta­túránk még szilárdabb legyen. Fontos feladatunk a pártépítés terén mutatkozó hiányosságok kiküszöbölése is, különösen a tag- és tagjelölt felvételnél. Az értekezlet résztvevői hozzászólá­saikkal is tanújelét adták ra­gaszkodásuknak és hűségüknek Pártunk. Rákosi elvtárs iránt. Hasonlóképpen Pz érződött a kül­döttségek szavaiból is. Ifibből is láthattuk, hogy Pártkongresszu­sunk nemcsak a párttagoké, ha­nem az egész dolgozó népé. Dol­gozó népünk élénk figyelemmel kiséri Pártunk minden lépését, bizalommal követi Pártunkat, bizalommal teszi le sorsát Pár­tunk kezébe­Eredményeink mellett nem szabad megfeledkeznünk hiá­nyosságainkról sem és az ellen­ség aknamunkájáról. Rákosi elv­társ szavait kell szemelőtt tar-, tanunk: „A politikában nincs légüres tér, ahol mi nPm va­gyunk ott, ott van az ellenség." A hibák leküzdésében igen nagy eredmény pártszervezeteinknél, hogy egyre jobban. használjál* az önbírálat fegyverét. Erre azonban még nagyobb mérték­ben van szükség és bírálatot kell mondanunk felsőbb vezetőink esetleges hibáiról is, hogy segí­teni tudjanak rajta. Pártank II. Kongresszusára hibáink kijaví­tásával és eredményeink foko­zásával készülhetünk a legmél­tóbban. Nagy élmény volt számomra a küldöttek megválasztása. Le sem tudom írni, hogy miiyen nagy örömet jelentett, amikor meghallottam nevemet a kon­gresszusi küldöttjelöltek között. Nagy kitüntetés számomra, hogy képviselhetem üzemünket azon a nagy jel entőségű Kongresszuson, amelyen az ország legjobb koui­jmunistái, élükön Rákosi elvtárs­sal tárgyalják meg elkövetkező feladatainkat és tennivalóinkat. Elénk figyelemmel kisértem a szavazatszedő bizottság elnöké­nek beszámolóját a szavazásról. A jelöltek 322 szavazatot kap­tak. Megcsillant a könny a sze­memben, hogy a küldöttek útján a megye dolgozóinak ilyen bi­A FORRADALOM KÖLTŐJE"

Next

/
Thumbnails
Contents