Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-30 / 24. szám

2 KEDD, 1951. JANUAR W. *A' Szovjetúnió fa • vele szövetséges kormányok azonban éberen figyelik a háborús gyujtogatók aknamunkáját, és elszántan gátat emelnek minden támadó törekvésükkel szemben. Ezután az 1948 júniusi pártkongresszus által kitűzött célok, feladatok teljesítését vizsgálta meg Jegvinák elvlárs. Az Egyesítő Kongresszus célul tűzte ki a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó osztályok hatalmának megszilárdítását. Ezt a feladatot Pártunk teljesítette nemcsak az állam felső, hanem alsó vezetésében is. Amig a háborút gyujtogatók ozszagaiban lázasan készülnek a 3. világháborúra, addig a béketáborban, a szocializmust építő országokban, ólén a Szovjetunióval, most fognak neki olyan hatalmas építkezéseknek, amelyek a szocializmus, a békés termelő munka ügyét szolgálják és ezzel párhuzamosan naprólnapra nő, szüntelenül emelkedik a dolgozók anyagi jóléte is. A Szov. jelúnióban pl. a munka termelékenysége az új technikai felszerelések bevezetésének, a káderek fokozott szakképzettségének és a tömegek alkotó kezdeményezésének eredményeképpen az iparban több mint 40 százalékkal túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Ebben a feszült nemzetközi helyzetben ül össze a Magyar Dolgozók Pártjának II. Kongresszusa február hó 24-én, hogy értékelje eddigi eredményeinket és megszabja további feladatainkat. HegeráiMlitt a dolgozó nép hatalma Az 1948 júniusi kongresszuson Pártunk célul tűzte ki a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó osztályok hatalmának megerősítését és megszilárdítását. Pártunk ezt a feladatát teljesítette. — Az 1950. évi őszi tanácsválasztásokkal, 220.000 tanácstag megválasztásával s a tanácsok megalkotásával népi demokráciánk dolgozó népünk széles tömegeit vonta be az államhatalom gyakorlásába s a legszélesebb demokráciát biztosította dolgozó népünk számára. Megyénkben az őszi tanácsválasztásokkal megváltozott közigazgatási apparátusunk összetétele és a felszabadulás óta még megmaradt ellenséges elemek kiszorultak közigazgatásunk irányításából. A tanácsok munkája — A tanácsok munkájukat nagy lendülettel kezdték meg és dolgozó népiink bizalommal te. klntett a tanácsok munkájára, és ma 3 hónap munkája nyomán megállapíthatjuk, a tanácsok, azoknak tagjai megállták a helyüket, rászolgáltak arra a bizalomra, amelyet dolgozó népünk tőlük várt. — Az új tanácsoknak azonban eredményeik mellett megvannak a maguk hiányosságai is. amelyeket sürgősen ki kell küszöbölni munkájukból, mert különben nem lesznek képesek megoldani a rájuk váró feladatokat. Ilyenek például egyikmásik községben az, hogy a volt községi Jegyző, akt ma legtöbb helyen a tanácsnak a titkára, féltékeny az új tanácselnökre és előfordult olyan eset i«, hogy a tanácselnöknek olyan szobát adtak, amelyben az elnök el volt zárva a dolgozó nép előtt, mig a jegyző, illetve a tanács titkára megtartotta régi reprezentatív szobáját. — Sokkal súlyosabb hiányosság azonban egyes tanácsok munkájában az, Hogy a kormánynak az utasításait nem hajtják végre következetesen, ilyen például a begyűjtésnek a kérdése, ahol nem egyszer azt tapasztaltuk, hogy voltak tanácselnökök, akik a reájuk váró feladatok megoldása helyett opportunista módon megalkudtak a helyzettel. — Sok helyen megtaláljuk még a tanácsoknál a bürokráciát is. És nem egyszer találkozunk a tanácsok munkája során olyan esetekkel, hogy a felsőbb szervek segítése helyett inkább az utasítás módszereihez nyúlnak és az is legtöbbször telefonon kérészül, vagy papíron történik. Ennek az egészségtelen és káros módszernek a lehető legrövidebb időn belül véget kell vetni s helyette a gyakorlati konkrét segítségnyújtásnak kell érvényesülni, mert ellenkező esetben az történik, hogy újonnan megválasztott tanácselnökeink elvesznek a papírok között, nem lesz idejük arra, hogy az őket megválasztó dolgozó nép ügyeivel foglalkozzanak. — A tanácsválasztásolftit megelőzőleg pár héttel, mondhatnánk azt, a tanácsválasztások munkájával egyidejűleg folyt le Magyarországon a Békekölcsön jegyzése. A Békekölcsön jegyzéséből a megye dolgozói 25.310.330 forinttal vették kl részüket, ezzel Is hitet tettek a béke Ugye mellett, ötéves tervünk sikere és a béke megvédése mellett. — Pártunk célul tűzte ki legutóbbi kongreszusán az ország termelő erőinek fejlesztését, a munka termelékenységének fokozását, az ipar és a mezőgazdasági termelés növelését. Pártunk célul tűzte ki, hogy sík rászáll a tervgazdálkodás megszilárdításáért, a hároméves terv megvalósításáért és az új ötéves terv segítségével Magyarország szocialista iparosításáért. Pártunk teljesítene célkitűzéseit, teljesítette azáltal, hogy a gyáriparban és a nagykereskedelemben felszámolta, egyéb területen pedig messzemenően korlátozta a kizsákmányolást, megvetette és kiszélesítette a szocialista termelésnek az alapját. Népgazdaságunk átalakulása — A népgazdaság szocialista átalakulása terén döntő sikereket értünk el és valóraváltotta Pártunk célkitűzéseit a termelés és építés terén kitűzött feladatok teljesítésével is, elsősorban a hároméves terv gyorsított ütemének 3 év helyett 2 év és 5 hónap alatt való befejezése. A hároméves terv befejezésével elértük, hogy gyáripari termelésünk az eredeti célkitűzésekkel szemben 27.2 százalék helyett 53.4 százalékkal multa felül az 1938-ás, háborúelőtti gyáripari termelés erinvonalát, ezzel több mint 20 százalékkal teljesítettük túl hároméves tervünk eredeti célkitűzéseit. — A hároméves terv során 890 ezer dolgozót kapcsoltunk be a termelésbe és ezzel megszűnt országunkban a munkanélküliség és ma már bátran elmondhatjuk, bogy nem fenyegeti többé s magyar dolgozó népet a munkanélküliség réme. Az első ötéves terv — A hároméves tervvel szilárd éí biztos alapot nyitottunk az ország ipari átalakítását célul tűző első ötéves tervünk megkezdése számára. Az első ötéves terv első évének termelési előirányzata a termelés ü'-eme térén messze felülmúlta a hároméves terv előirányzatát. Ipari termelésünk egészét tekintve jelenleg több mint kétszerese Magyarország háborúelötti ipari termelésének. Országútik ipari átalakulása szemünk élőit válik valósággá, új, nagyszabású építkezéseink megkezdése által. Az egész gyáripar 1950-ben tervét 109.6 százalékra, ezen belül a nehézipar 110.5 százalékra, a könnyűipar 108.8 százalékra teljesítette. •— Megyénkben a Megyei Tanács hatásköre alá tartozó állami vállalatok 1950. évi termelési tervüket 105 százalékra teljesítették. Lemaradás van a magasépítő és a mélyépítő iparban. A megyénk területén működő magasépítési vállalat tervét 91 százaléldg teljesítette. A lemaradást részben anyaghiány, másrészt a helytelen munkaszervezés s a munka hiányos ellenőrzése okozta. De mint legdöntőbb hiányosságot kell felvetni, hogy o magasépítő vállalatnál gyenge a pártszervezet, amely nem tudja ttszszefogni és irányítani a munkál. — A tégla- és cserépiparnál, amely építőiparunknak egy fontos része, a megye területén lévő gyárak tervüket teljesítették, sőt a legtöbb gyár túlteljesítette. Hiba van azonban a téglának az elszállítása körül. — A nyáron végrehajtottuk az alapbéremelést és normarendezést, amelynek bevezetése komoly eredményekkel járt. A feladat nem volt könnyű. Ötéves tervünk első évének sikeres befejezése nem egyszer komoly áldozatokat és erőfeszítéseket követelt ipari munkásosztályunktól. Munkásosztályunk érettségének és szocialista öntudatának bizonyítéka az, hogy az intézkedéseket megértéssel és helyesléssel fogadta és gyorsan végrehajtotta, Áz alapbéremeléssel és normarendezéssel nőit az egyfőre eső termelési érték, amely 19.4 száznlékkal magasabb volt, mint 1949.es év hasonló Időszakában. A termelékenységgel egyidejűleg emelkedett dolgozó népünknek az életszínvonala is. — Eddig elért eredményeinket köszönhetjük elsősorban annak, hogy a Szovjetunió legjobb szakemberei állandóan segítettek és támogattak bennünket, segítségünkre vobak abban, hogy elsajátítsuk a szocialista termelési módokat, a munkaversenyt, racionalizálást és az újitó-mozgalmat. A munkaverseny megyénkben — Rákosi elvtárs október 27-én, a Központi Vezetőség ülésén megállapította. hogy a munkaverseny nálunk még mindig kampányszerű. Feladatunk itt az, hogy a munkaversenyt állandó mindennapi feladattá tegyük cs kiküszöböljük a munkaverseny kampányszerűségét és arra kell törekednünk, hogy a kapcsoljuk be a szocialista munkavensenybe. — Megyénk dolgozói az ipari üzemekben számtalanszor tettek tanúbizonyságot arról. Hogy követik Pártunk útmutatását, ragaszkodnak felszabadítónkhoz, a Szovjetunióhoz. Hogy csak ©gy-két példát említsünk meg. 3949 decemberében, dolgozók minél szélesebb rétegét Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmával. valamint a „koreai hét" alkalmából rendezett munkaversenyben ipari dolgozóink ezrei kapcsolódtak be. Külön megnőtt a munkaversenyben résztvevők száma a Hofherr-gyár munkaversenykezdeményezésének nyomán, amelyben az ország valamennyi üzeméhez fordult ós a Pártkongresszus tiszteletére szocialista munka versenyre hívta ki az ország valamennyi üzemét Jelenleg kongresszusi munka, versenyben áll megyénkben 14 ezer 153 dolgozó. Az egyes üzemeken belől folyik a verseny a brigádok és műhelyek között, „a legjobb kongresszusi brigád", illetve ..a legjobb kongresszusi műhely" elnevezéséért is. — Nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a kongresszusi munkák versenymunkájába megyénk területén az ifjúság, amely a maga körében kongresszusi fogadalom-mozgalmat szervezett, fogadalmat teltek a Kongresszus tiszteletére, hogy vállalt feladataikat végrehajtják. Megyénkben 3954 ifi van kongresszusi munkaversenyben. Ipari üzemeink kongresszusi felajánlása forint értékben kifejezve 19,400.000 forint, unt! komoly megtakarítást jelent népgazdaságunk szántára. — A kongresszusi munkaverseny-mozgalom azonban mind szélesebb területekre terjed ki s az ipari üzemek mellett mind nagyobb számban kapcsolódnak be a mezőgazdaság vonaláról termelőszövetkezeteink, állami gépállomásaink és az állami birtokoknak a dolgozói is. A szocialista szektorok mellett a mezőgazdaságban egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma is, akik a Kongresszus tiszteletére vállalták azt, hogy tavaszi vetőmagjaidat a tavaszi vetések idejére kitisztítva, megcsávázva elkészítik, gépeiket rendbehozzák. — Csongrád megye gazdasági élete 1950-ben, az ötéves terv első évében, komolyan fejlődött. Hozzájárult ehhez az is, hogy a megyét közigazgatásilag átszervezték, aminek következteben egy gazdasági egységet képező terület lett a megye. A helyi ipar kifejlesztése, a nagykereskedelmi vállalatok megyei decentralizációja még folyamatban van, de ezeknek munkaérőés nyersanyag-felvevő képessége a mezőgazdaság területén máris érezteti hatását. Á szocializmus falusi bázisai — 1948 júniusában Pártunk feladatul tűzte ki az elmaradt mezőgazdasági termelés korszerű reformját, az ipar és a mezőgazdaság- közötti aránytalanság kiküszöliökVét, Két év munkájának "redményeképpen elmondhatjuk, hogy Pártunk komoly sikereket ért el ezen a téren is. Mezőgazdaságunkban a gépek cs a fejlett agrotechnika módszereinek alkalmazása jelentős mértékben kiszélesedett. És nem egy esetben a kedvezőtlen időjárás 'ellenére is emelkedtek terméseredményeink. Pártunk munkájának legdöntőbb eredménye azonban ezen a téren az. hogy az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek Jélrebozásá. vul megteremtettük, megszilárdítottuk és kiszélesítettük a szocializmus falusi bázisait. — A megye ossz-földterületének 3.7 százaléka állami gazdaságoknak a területe, 6.9 százaléka a termelőszövetkezeti csoportoknak a területét képezi. A termelőszövetkezeti csoport és az állami gazdaság összterülete a megye összterületének 10.96 százalékát teszi ki. Ha a termelőszövetkezeti csoport és az állami gazdaság szántóterületét viszonyítjuk a megye szántóterületéhez, akkor a ketté összesen a megye szántóterületének 12.2 százalékát teszi ki. Megyénkben 129 termelőszövet, kezeli csoport működik 9195 taggal, ami a megye lakóinak 2.23 '/i-it teszi ki. A 129 termelőszövetkezeti csoportból 4 első típusú tszcs és 2 második tipusú tszcs működik. Megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom az országos átlagot eléri a fejlődésben, azonban ez a fejlődés nem kielégítő, nem áll arányban Pár. tunknak dolgozó parasztságunk között megnőtt befolyásával. — A lemaradás oka a következőkben van: Termelőszövetkezeti mozgalom szervezése terén előreszaladás érvényesült, nem vettük figyelembe, hogy a fokozatosság megkönnyíti a középparasztság áttérését a társas gazdálkodásra, vagyis elhanyagoltuk az I. ée II. típusú termelőszövetkezeti csoportok szervezését. — A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését gátolja, hogy elhanyagoltuk az egyénileg gazdálkodó parasztokkal való foglalkozást. A termelőszövetkezeti tagságot nem tudtuk megfelelően mozgósítani az Új tagok beszervezése érdekében, sok helyen móg ma sem sikerült felszámolni a tagok szektáns magatartását. — A termelőszövetkezetek általában nagyobb terméseredményeket értek el. mint az egyénileg dolgozó parasztok, mégsem gyakoroltak elég vonzó itatást, mert az elért eredmények nincsenek arányban azzal a támogatással, amit az állam nyújtott nekik. Feladatunk ezen a téren a termelőszövetkezeti mózga. lomba a szegényparasztok mel. lett minél nagyobb számban bevonjuk a dolgozó pözéppa. rasztságot is. A UI. tipusú termelőszövetkezeti csoport mellett nagyobb gondot kell fordítanunk az I. és II. tipusú új termelőszövetkezeti csoportok szervezésére. Fő feladatunk az hogy megteremtsük az alapját a termelőszövetkezeti mozgalom 1951. évi gyorsabb növekedésének. Ennek érdekében biztosítani kelL hogy ebben »• évben a termelőszövetkezetek ée csoportok termelési színvonala lényegesen meghaladja mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében meg kell erősítenünk a Párt alapszervezeíeinek munkáját, ahol még nincs alapszervezet, ott lehetőleg február elejéig meg kell alakítani az alapszervezeteket. Ahol pedig van alapszervezet, ott szorossá kell tenni a kapcsolatot a községi pártszervezettel, a Községi Tanáccsal, tömegszervezetekkel és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal is. Fokozottabb ellenőrzést kell és nemcsak ellenőrzést, de több segítségét. kell adni elsősorban a megyebizottság, a járási és városi pártbizottságok részéről a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek. Állami gazdaságok Beszéde további részében az állami gazdaságokkal foglalkozva, Jegyinák elvtárs megbírálta az állami gazdaságok munkáját, a hiányosság fő okát abban jelölte meg, hogy az állami gazdaságoknál elsikkadt a Párt irányító szerepe és a megyeközpontban lévő munkáskáderek egymástól elszakítva a szakemberek uszályába kerültek. — Állami gazdaságainkban nagy mértékben érvényesül az osztályellenség befolyása, amelyet sürgősen ki kell küszöbölnünk, ha azt akarjuk, hogy állami gazdaságaink iskolapéldái legyenek a nagyüzemi gazdálkodásnak — mondotta, — Állami gazdaságaink annak ellenére, hogy az osztályellenség aknamunkája erősen érvényesült, termelési torvüket globálisan teljesíteni tudják növénytermelési vonalon. Búzából jóval magasabb átlagot értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok, vagy a termelőszövetkezeti csoportok. Azonban meszsze elmaradtak attól az eredményéktől, amelyeket -a rendelkezésükre álló eszközökkel, gépek és a munkaerő helyes kihasználásával el tudtak volna érni. Fokozzuk a begyűjtést — Megyénkben az 1949—50. gazdasági évben az átlagtermés kenyérgabonából 8. rozsból 6. árpából 8 és fél, zabból 8, kukoricából 14 métermázsa volt. A terméseredménynek megfelelően búzából a megyének terménybegyüjtést terve 1950-ben 80,6%-ban van teljesítve, rozshói 102.70/«, árpá. ból 58.7«/'«, zabból 60.3»/«, kukoricából 72.3V«, burgonyából 13.2«/», szénából 4ó.3»/o. Mint a fenti számokból is kiderül, a terménybegyüjtés területén az egyes terményféleségekböl komoly lemaradás mutatkozik. A lemaradás okát elsősorban pártszervezeteinknél és itt is legelsősorban a megyebizottságnál és a járási pártbizottságoknál kereshetjük. — Hiányosságok mutatkoznak az állami szerveknél s azt kell itt különösen kiemelni, hogy a végrehajtó apparátusban nem érvényesült az állami éa terv-fegyelem. Az elszámoltatásokat általában elsietve és felületesen hajtották végre, a hátralékosokkal az elszámol'atás során a kötelezettségteljesítés szigorú megkövetelése helyett az alkudozásszerű vitákat folytatták. Egyes helyeken komoly lazaságok fordultak elő a kulákok feleslegeinek igénybevételénél. Nem egy helyen a pártszervezetek is támogatták ezt az opportunista felfogást és nem tettek meg mindent a begyűjtés sikerének biztosítása érdekében, nem támogatták megfelelően az állami szerveket. Nem értették meg pártszervezeteink, hogy megnövekedett feladatainkat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha döntő mértékben megjavítjuk a termjénybegyü^és munkáját. Feladatunk az, hogy a gazdasági év második felére kiadott begyűjtési tervet legké. sőbb március 18-ig teljesítsük. — Pártszervezeteinkkel meg kell értetni, hogy a község csak akkor teljesítette kötelezettségét, ha nemcsak a kötelező beadást teljesítette, hanem a „C" jegyre felvásárlás útján is biztosítandó mennyiséget is begyűjtötte. Agitációs vonalon meg kell szervezni, hogy n falusi népnevelő munka középpontjában a begyűjtés kérdése álljon. Minden községben •legyen az a jelszó, bogy a Pártkongresszusra való fölkészülést községi pártszervezeteink összekapcsolják a begyűjtés UH) százalékos teljesítésével. Járási, városi pártbizottságok szervezzék meg azt, hogy a ' járási és községi pártfunkcionáriusok a tömegszervezetek vezetői, a községi tanácsok tagjai mindenütt teljesít, sék kötelezettségeiket és példamutatóan járjanak elöl az önkénles felajánlásokban, — A helyi pártszervezetek szervezzék m©g a rendszeres népnevelőmunkát, a népnevelő munkába von. ják be a tömégszervezeti és pártonkívüli aktívákat is. Szervezzenek felajánlásokat, népszerűsítsék a jól teljesitő dolgozó parasztokat, kapcsolják össze a begyűjtés és a kongresszusi felkészülés kérdését. Szervezzék meg, hogy a taggyűlések, valamint a DEf'OSZ és a SZÖVOSZ értekezletei és gyűlései tartsák állandóan napireuden a begyűjtés kérdését, ismertessék a község kötelezettségeit, s ugyanakkor mutassanak rá azokra a juttatásokra, létesítményekre, amelyeket a község dolgozói a nép államától eddig kaptak és az 1951-es tervévben kapni fognak. — A begyűjtésnél a súlypontot a kukoricára, kenyérgabonára és a napraforgóra kell helyezni. Megszűntettük a -vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát Beszédének ebben a részéhen Jegyinák János elvtárs kifejtette, hogy az utolsó pártkongresszus követelését: a vagyonos-osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetését, végrehajtottuk. 'A'z iskolák államosításával kiűztük az iskolákból az amerikai imperialistákkal együttműködő klerikális reakciót. Majd igv folytatta beszédét: — Megyénkben Is jelentős mértékben kiszélesedett a közoktatás és megváltozott közép- és föisko. Iáink szociális összetétele. A tantermek és a szükséges tanerők biztosítása ősszel lehetővé tette mintegy 54.666 gyermek beíratását. az általános iskolákba. 1950. szeptemberében 2.578 al többen jártak az általános iskolába, mint az előző évben. Középiskolák első. éves növendékeinek a száma 3.603-ról 4.791.re emelkedett. Egyetemi hallagtéink létszáma ebben az évben 1692-ről 2415-re emelkedett. Döntő módon megval. lozott a diákság szociális összetétele is. Az 1949/60-es tanévben a munkás 226 volt, 1950/51-es tanévben a munkás 501, az 1949/50. es tanévben a dolgozóparaszt 334