Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-30 / 24. szám

KEDD, 1951. JANUÁR 30. 3 volt, 1950/51-ben a dolgozó paraszt 502. Ezek az eredmények komoly lépéseket jelenjenek abban az irányban, hogy végetvessünk népünk kulturális elmaradottságának és népünk gazdasági felemelkedésének feltételeivel párhuzamosan biztosítsuk hazánkban a kultúra, művelődés virágzásának a feltételeit is. — De az iskolán kfvül is széles mértékben megnőtt az érdeklődés dolgozó népünkben a kultúra iránt. Megyénk területén 168 önműködő kultúresoport van. Knltúresoportjatnk kinn a közsé. gekben jó munkát végeznek. Egy-egy rendezvényükkel komoly tömegeket tudnak megmozgatni. Feladatunk ezen a téren támogatni Is segíteni kultúresoport fáinknak további fejlődését. A megye területén a mozik látogatottsága, ha csak pz 5 város mozijait vesszük alapul, a következő képet mutatja: — 1949 december hónapban az 5 városban 41.536-an látogatták •a mozit, míg 1950. december hópapjában 89.337-en. 1950-ben új filmszínházat kaptak Már. tély Üllcs, Klárafalva, ófölde. ák községek és 1951.ben 8 új ^ helyen létesítünk mozit. Kullarotthon a megyénkben 16 van. amelyek komoly eredményeket érnek el, a falu dolgozó népe ezekben a kultúrotthonokban tanul és művelődik. Dolgozóink kuitúrszomja kimeríthetetlen. Szeretik a kulturális rendezvényeket és már nemcsak nézői, de komoly bírálói is. Élesen felvetik a hiányosságokat, a hibákat. Tápé köz. ség kultúresoporja a körzeti döntőn a sikert a község dolgozóinak helyes bírálata alapján érte eí. Dolgozóink értékelik a csoportok munkáját, csoportjainknak viszont az kell, hogy feladatuk legyen, hogy állandóan emeljék tagjaik létszámát és a legkorszerűbb, s a legmodernebb anyagokat adják elő. Ápolják régi hagyományain, kat, szórakoztatva. neveljék dolgozó -népünket. — Pártunk utolsó kongresszusa célul tűzte ki, hogy a magyar állam területi épségének megvédésére, nemzeti függetlenségünk biztosítására minden esetleges imperia. lista támadással szemben demokratikus országunk, a demokratikus országokkal kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződéseiben- vállait: kötelezettségek teljesítésére erős, demokratikus néphadserég kiépítését és kotszerű felszerelésit. 8 — Pártánk jelentős előrehaladást ért el ezen a téren js. • Két évvel ezelőtt népi demokráciánk új néphadseregünk kifejlesztése, felszerelése és szellemének gyökeres átalakítása szempontjából a kezdet kezdetén állt. Ma, bízvást elmondhatjuk, hogy a magyar népi demokráciának van néphadserege. szelleme máris gyökeresen átalakult, ma már néphadseregünk hús a magyar nép húsából, vér a ma. gyar nép véréből. — Uj néphadseregünknek, nem. zeti függetlenségünk és honvédéi, münk erős fegyverének léirehozá. sa nem a háborút — a béke vedel, mét, a béke biztosítását'szolgálja. Néphadseregünk, akar dolgozó népünk, a békét kívánja: békés, építőmunkánk, nemzeti függetlenségünk és szabadságunk védelmét tekinti feladatának. Megsemmisítettük a magyar burzsoázia főerőit védelme Bzem pont-Pártunk két kongresszusa közötti harcát ért r ékel ve ki kell emel. fiünk, hogy a két kongresszus kö. zötti időben Pártunknak mind a reakció illegális képviselői leleplezéséért vívott harca, mind az Egyesítő Kongresszus előtt a magyar burzsoázia fő erőinek megsemmisítéséért vívott harca, egyben szakadatlan harc volt a külföldi im. perialistákkal, az amerikai, angol nagytőkével szemben. Ma, a koreai háború fényénél még világosabban látjuk, ml lehetett volna Nagy Ferenc és a kisgazdapárti összeesküvők, szociáldemokrata párt áruló vezetői, valamint Mindszenti és Rajk elvakult, eszeveszett bűnös kísérleteinek a következ. ménye. mit jelentett Pártunknak az imperializmus különböző ügynökei felett aratott győzelmei, békénk, izocialista építő munkánk és függetlenségünk jából. — Eddig elért eredményeinket döntő módon két tényezőnek kö. szöhhetjük. Egyrészt annak, hogy Pártunk a Bolsevik Párt példáját szemelőtt tartva, nem feledkezett meg arról, hogy a munkásosztály vezető szerepéinek biztosítása mellett tovább építse szövetségi politikáját, szorosabbra fűzze népi demokráciánk haladó erőivel, a dolgozó osztályokkal való kapcsolatát. Másrészről annak köszönhetjük sikereinket, hogy Pártunk valóraváltotta prog. ramnyilatkozatának célkitűzését, amelyben a Szovjetunióval az Imperialistaellenes és a de. mokratikus tábor vezető szocia. lista nagyhatalmává, valamint a népi demokratikus országok, kai szoros barátsági kapcsola. tot teremtett, s ennek megerősítését tette egyik fő feladatává. Pártokfatásnnk Beszéde következő részében Jegy inák elvtárs rámutatott arra, hogy a Párt látta, hogy az ellenség nem szűnt meg tovább haTcolni, eaak módszerét változtatta meg, a legális harc vonaláról áttért a kémek, . munkásárulók mozgósítására. Ezek leleplezése csak Pártunk politikai színvonalának emelésével érhető el. Párttagjaink egyrészének viszonylag alacsony elméleti színvonala megkönnyíti az el. lenség munkáját, amit bizonyít a Rajk.banda pere. Pártunk Központi Vezetősége, látva, hogy elméleti színvonalunk viszonylagos alacsonysága egyre inkább előrehaladásunk gátjává vá. lik, 1949. október 20-i határozató, ban kimondta, hogy pártfunkció, náriusainkat és párttagjainkat az eddiginél nagyobb mértékben kell képezni. Ezután Jegyinák elvtárs ismertette a Párt 1949. október 20-i határozatát és megyénk eddigi eredményeit, melyben leszögezte, hogy pártoktatásunk mennyiségileg rendkívül kiszélesedett, majd igy folytatta: Az ellenség, mint azt a Párt előre látta, nem szűnt meg tovább harcolni, csak módszerét változtatta meg. A legális harc vonaláról a súlyt a kémek és a mun. kásárulók mozgósítására helyezte. Az imperializmus ügynökeinek a leleplezése, azoknak megsemmisítése rendkívüli módon elmélyítették, Bzorosabbá tették Pártunkban Rákosi elvtárs, g a Párt vezetése iránti ragaszkodást, még inkább megerősítették egész népünknek bizalmát Pártunkban. Azonban az osztályharc kiéleződése, az ellenség leleplezése arra is figyelmeztettek bennünket, hogy pártszervezeteinknek, párttagjaink egy részének viszonylag alacsony politikai színvonala, lazasága politi. kai tapasztalatlansága lehetőséget ad az új helyzethez alkalmazkodó ellenség kártevő munkájának. A fordulat évét követően a hatalom birtokában az új jellegű feladat előtt pártszervezeteink és tagságunk egy részének alacsony politikai színvonala egyre inkább előrehaladásunk legsúlyosabb akadályává vált. A Rajk-banda pere megmutatta, hogy az imperialista ügynökök munkáját nagy mértékben megkönnyítette kádereink alacsony elméleti, politikai képzettsége, a politikai éberség hiánya. — Ezzel a mennyiséggel párhuzamosan azonban a szükséges oktatókáderek számát és elméiéti képzettségét biztosítani nem tud tuk, amely megmutatkozott és rányomta bélyegét oktatásunk különböző formáira, ami különösen a mechanikus, gépies, elvont, gyakorlattól elszakított tanulásban, illetve a konferenciák és szeminá. riumok alacsony színvonalában mutatkozott meg. — Eddig elért eredményeink mellett azonban komoly hiányosságaink is vannak pártoktatásunkban. Az egyénileg dolgozó parasztság bevonására nem fordítottunk kellő súlyt és a mező. gazdaság szocialistta szektorai, ban folyó oktatás sem mennyiségileg, sem minőségileg nem mondható kielégítőnek. Gépállomásainkon pl. a szakmai oktatás háttérbe szorítja a politikai oktatást. A hét négy napjában szakmai oktatás van és egy nap politikai oktatás, ami azt jelenti, hogy a dolgozók belefárad, nak a különböző oktatásokba. Fő hiányosságként említette meg Jegyinák elvtárs, hogy falusi ok. tatásunkban kevés az egyénileg dolgozó kis. és középparaszt, tehát ezen sürgősen változtatnunk kell. Legnagyobb hiányosságként említette fel, hogy az egyéni tanulásban résztvevő elvtársaknak még mindig rossz a viszonya a tanuláshoz. Különösen a pártanparátus függetlenített funkcionáriusainak tanulását hiányolta. Mint mondotta: legtöbbször arra hivatkoznak az elvtársak, hogy nincs idejük. Felhívja Jegyinák elvtárs az egyénileg tanuló pártfunkcionáriusok figyelmét arra, hogy a legsürgősebben változtas sanak ezen a helytelen módszeren, mert különben feladataikat nem tudják elvégezni. szerűség és az- agitációs munka lebecsülése nálunk is érvényesül. Beszédének további részében a következőket mondotta: — Az agitációs munka lebecsülése elsősorban abban mutatkozik meg itt nálunk a megyében is, hogy párttitkáralnk a szervezési munkát mereven elválasztják a politikai felvilágosító munkától. Nem gazdái az agltációnak és gyakorlatilag legtöbbször rábízzák az irányítást a meg. felelő osztályokra. Hogy mennyire így van ez, azt bizonyítja az is, hogy az egyik népnevelőnket elvitték üzend agitátornak, illetve agit) pt'op. tit. kainak, 3 az üzem párttitkára a ,,Viharsarokhoz" küldte agitációs szempontokért, a helyett, hogy leült volna átbeszélni vele az agi táeiónak a kérdését. Nagylakon az üzemi párttitkár elvtársát májusban választották meg, azonban népnevelő értekezleteken még nem foglalkozott egyetlen egy esetben sem a népnevelőkkel. A népnevelő értekezleteknek a megtartását kiadta mindig „albérletbe" a a szervező titkárnak. — Az agitáció lebecsülése mutatkozik meg abban is, hogy a központ és a megyebizottság által lejuttatott népnevelő, füzetek, brossurák a legtöbbször nem jutnak el rendeltetési helyükre, hanem bentmaradnak a fczekré. nyekben és ott porosodnak. A oserebökényi pártszervezetnél pl egy nagy láda agitációs anyag volt elfektetve. Marosiéiért egy szekrény tetejére halomra volt hányva az agitációs anyag. Vagy a hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár párttitkárának a szobájában a megyebizottság az ellenőrzés során hónapokra visszamenőleg ott találta a népnevelőfüzetekel. Ha így foglalkozunk az agitációs munkával és az írásos anyag terjesztésével, akkor munkánk nehe. zen fog előré menni. Feladatunk ezen a téren, hógy a békekölcsönjegyzési és választási munka tapasztalataira támaszkodva tervszerűen vizsgáljuk meg a népnevelő csoportjainkat, ti. volítsuk el az oda nem való karrierista elemeket és egészítsük kl a népnevelőcsoportokat a termelő munkában és a Párt akcióban kivált, példamutató, megfelelő politikai műveltséggel rendelkező elvtársakkal és a legjobb pártonkívüliekkel. Fokozottabban vonjuk be az agitációs munkába, a nőket és a fia, talokat, valamint a tömegszervezetek legjobb agitátorait. Népnevelőinknek jelenleg köz. ponli feladatuk kell, hogy legyeu a kongresszus jelentőségének tudatosítása a dolgozó tömegek Icözött. A kongresszus tudatosításával kapcsolatban népnevelőink munkájának szerves része kell, hogy legyen a terménybegyüjtés tudatosítása. kötelességteljesítés a dolgozó nép államával szemben, üzemben a termelés emelése, selejt, uek a csökkentése. Ezzel párhuza. mogan a most folyó Szabad Nép terjesztési kampányt szorosan öszsze kell kapcsolni a Pártkongreszszus előkészítő munkájával. A kampány segítségével el kell ér. nünk azt, hogy a párttagság fokozottabb mértékben foglalkozzon a nemzetközi kérdésekkel, jobban felismerje a békeharc jelentőségét, felismerje a Szabad Nép olvasásának jelentőségét, amelynek rendszeres olvasása eredményesebbé teszi a békéért folytatott harcot. Meg kell magyarázni a népnevelőinknek, elsősorban a párttagságunknak, hogy a Szabad Nép nélkülözhetetlen eszköz a párlmunkábarn Agitációnk során különösen súlyt kell helyezni a népnevelőknek a pártonkívüli aktivisták és szimpatizánsok körében a Szabad Nép olvasói számának növelésére. Nagy súlyt kell helyezni a Szabad Nép előfizetési kampány idején a dolgozó parasztságnak a fokozott bevonására a Szabad Nép megrendelésére. Vigyázni kell azonban arra, hogy minden területen az előfizetés önkéntes legyen és ne csupán számszerű eredményekre törekedjenek. Megyénk területén a január 11-én meginduló kampány eddigi eredményeképpen 7307 új előfizetővel szaporítottuk a Szabad Nép olvasóinak táborát. Fűzz fik kapcsolatainkat szorosabbra a dolgozó tömegekkel Agitáció Az felvtárs sgitációról szólva Jegyinák i eiát. Rákosi elvtárs október 27. i emlékeztette a konferen, 1 beszédére, arra,, hogy. § kampány. A Párt nem szilárdíthatja meg vezető szerepét anélkül, hogy ugyanakkor el ne mélyítse és ki ne szélesítse kapcsolatát az egész dolgozó néppel. Ennek a kérdésnek jelentőségét Rákosi elvtárs 1950 február 10-én tárta fél a Párt előtt. Rámutatott Rákosi elvtárs referátumában arra, hogy a pártfunkcionáriusok egy része úgy vélekedik, hogy a proletárdiktatúra a tömegek aktív támogatása nélkül is lehetséges, Egyes pártfunkcionáriusok a politikai nevelés,; a feladatokra való mozgósítás helyett parancsokat kezdtek osztogatni, munkájuk vég. zése közbén nem vették észre és figyelembe a dolgozó tömegek hangulatát és véleményét. Különösen élesen mutatkozott ez meg itt nálunk a Viharsarokban. Nem egy esetben a páranésolgatások túlkapásokba mentek 'áfS^ailiinek eredménye a parasztság között az lett, hogy a dolgozó középparasztság egy része a kulákság uszályába került. A parancsolgatna, s a tömegek véleményének semmibevevése a legszorosabban összefüggött a pártdemokrácia megcsúfolásával. Pártszervezeteinkben nem tartottak rendszeresen taggyűlést, vezetőségek nem számoltak be végzett munkájukról, és a kritikát ledorongolták. As elmúlt háromnegyed év alatt ma már megállapítható, hogy a fönnálló hibákon jelentős mér. tékben javítottunk. Pártszervezeteink nem kis részének a példája mutatja, ahől a pártdemokrácia érvényesül, ott nemcsak a Párt életébpn, hanem az eredményekben is megmutatkozik a fejlődés. A .tagság .aktivizálódik^ s a dolgozó tömegek a Párt felé fordulnak. — Az új vezetőségek .megválasztásával több lett az ipari munkás a vezetőségekben, kevesebb lett a kispolgár és a párttagság a legtöbb helyen örömmel él a pártdemokrácia adta lehetőségekkel, a bírálatnak a jogával. Hiba volna azonban azt gondolni, hogy minden rendbejött már ezen a téren. A január hónapban lefolyt taggyűléseken, több helyen súlyos mulasztásokat tapasztaltunk az alapszerveitekben. Ferencszállás községben . pl. ahol a tagság 19 fő, a legutóbbi taggyűlésén 4 jelent meg, 10-en pedig a szomszédos termelőszövetkezetből jöttek át a taggyűlésre. Ezen a tággvűlésen egy tag- és tagjeföltfelvétel is szerepelt. A tag és tagjelölteknek az ajánlói nem is vőltak jelen a taggyűlésen, a vezetőségnek ennek elieiiére az volt a véleménye, hogy vegyék fel ezéket a tag és tagjelölteket. De nemcsak, hogy az ajánlók nem voltak jelen, hanem maga a tagjelölt sem jelent meg, a taggyűlésen. Hódmezővásárhelyen az egyik kerületi alapszervezetnél három tag- és 3 tagjelöltfclvéfel volt napirenden. A tagság hozzászólásaival emelte a taggyűlésnek a nívóját és érdeklődött-a tag-, és-tagjelöltfelvételeknél az illető személyek iránt. Azonban az egyik tagjelölt, aki önéletrajzában elmondta, hogy 1941-től mint önkéntes katonaőrméster szolgált, majd francia fogságba került, a tagság minden megjegyzés nélkül és vita nélkül elfogadta. ÜIJós, Pusztamérges, és Röszkc községekben a taggyűléseket úgy hívták össze, hogy meghívókat küldtek szét. 'A' meghívót, a községi kézbesítő vitte ki a tagoknak. A párttitkárok azzal magyarázták ezt, hogy tízesbizalmiak nincsenek és igy másképp nem lehet mozgósítani a tagságot. A pártépitésröl szólva, Jegyinák elvtárs ismertette a tagjejö'.ffelvétel számadatait március óta, majd így folytatta beszédét! — Rákosi elvtárs értékelése szerint a legnagyobb kárt az okozta a falun a pártépítésnél, hogy a Párt alapszervezeti, járási cs megyei bizottságainak figyelme elsősorban a szociálista szektorokra, a szövetkezetekre, a gépállomásokra, állami birtokokra összpontosult s e miatt elhanyagoltuk az egyénileg dolgozó parasztokat. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőségi ülésen megállapította azt, hogy ha nem tudjuk jövő őszig falusi szervezeteinket középparasztság soraiból néhánytízezer új taggal, illetve tagjelölttel felerősíteni, akkor aligha bírjuk végrehajtani a falu szocialista építésének azt a nagymérvű fejlesztését, amit tervezünk. Még ma is találkozunk olyan esetekkel, amikor az egyéni dolgozó parasztot azért nem vették fel tagjelöltnek, mert még nem lepett be a termelőszövetkezeti csoportba. Ilyen eset fordult elő legutóbb Makón az összevont titkári értekezleten, ahol az egyik alapszervezeti titkárt megkérdezte a kádéres, hogy miért nem vették fel az egyik dolgozó kisparasztot, A válasz az volt, azért, mert még nem lépett be a termelőszövetkezetbe. Ugylátszik ez az alapszervezeti titkár figyelmen kívül hagyja a Központi Vezetőségnek a határozatát. . — Az üllési pártszervezet titkárának a véleménye az a Központi Vezetőség és Rákosi elvtárs megállapításával szemben, hogy a közép, parasztok félnek belépni a Pártba, pedig Rákosi elvtárs világosan megmondja, hogy ezekre nekünk irányt kell venni annál is inkább, mert ök is irányt vesznek a mi Pártunkra. Nagyobb éberséget pártszervezeteinkben Beszéde további részében Jegyinák elvtárs megvizsgálta Pártunk fejlődését a tag- és tagjciöltfelvétcl terén az október 27-i Központi Vezetőségi ülése óta elteit időben és kijelentette: — Sok baj van még mindig a Pártban az éberség kérdésével és a bürokráciával is. A mostani statisztikai felvételek alatt sok helyen találtunk tagjelöltfelvételi kérelmeket, olyanokat, amelyeket már hónapokkal ezelőtt beadtak, a taggyűlés el is fogadott, csupán a vezetőség nem továbbította. 'A' szegedi járásban kevés olyan alapszervezetet találtunk, ahol ne lettek volna tagkönyvek, amelyeknek nincsen gazdájuk. Valakik beadták, mondják a község vezetőségi tagjai. Deszken 30 tagkönyv, Dorozsmán 9 tagjelölt és (J tagkönyv. A járási pártbizottságnál pedig 104 tag, illetve tagjelölt igazolvány volt, amelyéket szétosztottak sietve az alapszervezetekhez. Alapszervezcteinkbeu, de sokszor még járási, városi pártbizottságainknál is fontos pártokmányok könnye- hozzáférhető helyen, gondatln .i és rendetlenül szétszórva .írvernek. úgyhogy azokhoz bárki könnyen hozzájuk férhet. Nem egy helyen megmutatkozik az elbizakodottság is pártszervezeteinkben. Ásotthalom községben, amikor megkérdeztük azt, hogy mit csinálnak a kulákok, a titkár helyettese azt a választ adta, hogy a kulákok olyan szelídek, mint télen a legyekDe- ugyanakkor arról nem beszél ez a titkárhelyeftes, hogy Ásotthalom környékén háborús rémhír járja és azt is bölcsen elhallgatja, hogy a klérus házszenteléseket végez és a baptisták is állandóan járják a tanyákat és a dolgozó parasztokat. A pártszervezet, mint ahogy a titkárhelvettcs mondta, most fog majd hozzá, hogy a népnevelőket ráátlílsa arra, hogy felvilágosítsák a dolgozó parasztokat. — Megyénkben az utóbbi időben föltűnően nagy számban vesztek el a tagsági könyvek. Párttagjaink egy része még mindig nem érti azt meg, hogy mit jelent a tagsági könyv és hanyagul, nemtörődve kezeli tagsági könyvét. 'Az elveszett tagkönyvek nagyrésze löbb, mint valószínű, az ellenség kezébe került. Aki azt fel is használja és igyekszik a maga javára fordítani azokat a lehetőségeket, amiket a tagkönyvön keresztül el lud érni. 1950 második felében 18 tagkönyv elvesztését jelenlelték az egyes pártbizottságoktól. Meg kell, hogy mondjuk, nem egy esetben pártbizottságaink sem nézik meg elég alaposan, hogy hogyan, milyen körülmények között veszett el a tagkönyv, hanem a könnyebbik ellenállás vonalán haladva új tagkönyvet kérnek a megyebizottságtól. — A Politikai Bizottság határozata értelmében párttagságunkat statisztikailag nyilvántartásba kellett venni, ennek a határozatnak az értelmében mindazokat fel kellett venni nyilvántartásba, akiknek tagsági könyv, vagy tagjelölt igazolvány van a birtokában. Amikor az új statisztikai adatfelvételek elké-