Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-30 / 24. szám

KEDD, 1951. JANUÁR 30. 3 volt, 1950/51-ben a dolgozó paraszt 502. Ezek az eredmények komoly lépéseket jelenjenek abban az irányban, hogy végetvessünk né­pünk kulturális elmaradottságá­nak és népünk gazdasági felemel­kedésének feltételeivel párhuza­mosan biztosítsuk hazánkban a kultúra, művelődés virágzásának a feltételeit is. — De az iskolán kfvül is szé­les mértékben megnőtt az érdek­lődés dolgozó népünkben a kultú­ra iránt. Megyénk területén 168 önmű­ködő kultúresoport van. Knl­túresoportjatnk kinn a közsé. gekben jó munkát végeznek. Egy-egy rendezvényükkel komoly tömegeket tudnak megmozgatni. Feladatunk ezen a téren támogatni Is segíteni kultúresoport fáinknak további fejlődését. A megye terüle­tén a mozik látogatottsága, ha csak pz 5 város mozijait vesszük alapul, a következő képet mutatja: — 1949 december hónapban az 5 városban 41.536-an látogatták •a mozit, míg 1950. december hó­papjában 89.337-en. 1950-ben új filmszínházat kaptak Már. tély Üllcs, Klárafalva, ófölde. ák községek és 1951.ben 8 új ^ helyen létesítünk mozit. Kullarotthon a megyénkben 16 van. amelyek komoly eredménye­ket érnek el, a falu dolgozó népe ezekben a kultúrotthonokban ta­nul és művelődik. Dolgozóink kuitúrszomja kimeríthetetlen. Sze­retik a kulturális rendezvényeket és már nemcsak nézői, de komoly bírálói is. Élesen felvetik a hiá­nyosságokat, a hibákat. Tápé köz. ség kultúresoporja a körzeti dön­tőn a sikert a község dolgozóinak helyes bírálata alapján érte eí. Dolgozóink értékelik a csoportok munkáját, csoportjainknak viszont az kell, hogy feladatuk legyen, hogy állandóan emeljék tagjaik létszámát és a legkorszerűbb, s a legmodernebb anyagokat adják elő. Ápolják régi hagyományain, kat, szórakoztatva. neveljék dolgo­zó -népünket. — Pártunk utolsó kongresszusa célul tűzte ki, hogy a magyar ál­lam területi épségének megvédésé­re, nemzeti függetlenségünk bizto­sítására minden esetleges imperia. lista támadással szemben demo­kratikus országunk, a demokrati­kus országokkal kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerző­déseiben- vállait: kötelezettségek teljesítésére erős, demokratikus néphadserég kiépítését és kotszerű felszerelésit. 8 — Pártánk jelentős előrehala­dást ért el ezen a téren js. • Két évvel ezelőtt népi demokráciánk új néphadseregünk kifejlesztése, felszerelése és szellemének gyö­keres átalakítása szempontjából a kezdet kezdetén állt. Ma, bízvást elmondhatjuk, hogy a magyar népi demokráciának van néphadserege. szelleme máris gyökeresen átalakult, ma már néphadseregünk hús a magyar nép húsából, vér a ma. gyar nép véréből. — Uj néphadseregünknek, nem. zeti függetlenségünk és honvédéi, münk erős fegyverének léirehozá. sa nem a háborút — a béke vedel, mét, a béke biztosítását'szolgálja. Néphadseregünk, akar dolgozó népünk, a békét kívánja: bé­kés, építőmunkánk, nemzeti függetlenségünk és szabadsá­gunk védelmét tekinti felada­tának. Megsemmisítettük a magyar burzsoázia főerőit védelme Bzem pont-Pártunk két kongresszusa közöt­ti harcát ért r ékel ve ki kell emel. fiünk, hogy a két kongresszus kö. zötti időben Pártunknak mind a reakció illegális képviselői leleple­zéséért vívott harca, mind az Egye­sítő Kongresszus előtt a magyar burzsoázia fő erőinek megsemmi­sítéséért vívott harca, egyben sza­kadatlan harc volt a külföldi im. perialistákkal, az amerikai, angol nagytőkével szemben. Ma, a koreai háború fényénél még világosabban látjuk, ml lehetett volna Nagy Ferenc és a kisgazdapárti összeesküvők, szociáldemokrata párt áruló vezetői, valamint Mindszenti és Rajk elvakult, eszeveszett bű­nös kísérleteinek a következ. ménye. mit jelentett Pártunknak az impe­rializmus különböző ügynökei fe­lett aratott győzelmei, békénk, izocialista építő munkánk és füg­getlenségünk jából. — Eddig elért eredményeinket döntő módon két tényezőnek kö. szöhhetjük. Egyrészt annak, hogy Pártunk a Bolsevik Párt példáját szemelőtt tartva, nem feledkezett meg arról, hogy a munkásosztály vezető szerepéinek biztosítása mel­lett tovább építse szövetségi poli­tikáját, szorosabbra fűzze népi demokráciánk haladó erőivel, a dolgozó osztályokkal való kapcso­latát. Másrészről annak köszönhet­jük sikereinket, hogy Pártunk valóraváltotta prog. ramnyilatkozatának célkitűzé­sét, amelyben a Szovjetunióval az Imperialistaellenes és a de. mokratikus tábor vezető szocia. lista nagyhatalmává, valamint a népi demokratikus országok, kai szoros barátsági kapcsola. tot teremtett, s ennek megerősí­tését tette egyik fő feladatává. Pártokfatásnnk Beszéde következő részében Je­gy inák elvtárs rámutatott arra, hogy a Párt látta, hogy az ellenség nem szűnt meg tovább haTcolni, eaak módszerét változtatta meg, a legális harc vonaláról áttért a kémek, . munkásárulók mozgósítá­sára. Ezek leleplezése csak Pártunk politikai színvonalának emelésével érhető el. Párttagjaink egyrészének vi­szonylag alacsony elméleti színvonala megkönnyíti az el. lenség munkáját, amit bizonyít a Rajk.banda pere. Pártunk Központi Vezetősége, lát­va, hogy elméleti színvonalunk vi­szonylagos alacsonysága egyre in­kább előrehaladásunk gátjává vá. lik, 1949. október 20-i határozató, ban kimondta, hogy pártfunkció, náriusainkat és párttagjainkat az eddiginél nagyobb mértékben kell képezni. Ezután Jegyinák elvtárs ismer­tette a Párt 1949. október 20-i határozatát és megyénk eddigi eredményeit, melyben leszögezte, hogy pártoktatásunk mennyiségi­leg rendkívül kiszélesedett, majd igy folytatta: Az ellenség, mint azt a Párt előre látta, nem szűnt meg to­vább harcolni, csak módszerét vál­toztatta meg. A legális harc vona­láról a súlyt a kémek és a mun. kásárulók mozgósítására helyezte. Az imperializmus ügynökeinek a leleplezése, azoknak megsemmisí­tése rendkívüli módon elmélyítet­ték, Bzorosabbá tették Pártunkban Rákosi elvtárs, g a Párt vezetése iránti ragaszkodást, még inkább megerősítették egész népünknek bizalmát Pártunkban. Azonban az osztályharc kiéleződése, az ellenség leleplezése arra is figyelmeztettek bennünket, hogy pártszervezete­inknek, párttagjaink egy ré­szének viszonylag alacsony poli­tikai színvonala, lazasága politi. kai tapasztalatlansága lehetősé­get ad az új helyzethez alkalmaz­kodó ellenség kártevő munkájának. A fordulat évét követően a hata­lom birtokában az új jellegű fel­adat előtt pártszervezeteink és tagságunk egy részének alacsony politikai színvonala egyre inkább előrehaladásunk legsúlyosabb aka­dályává vált. A Rajk-banda pere megmutatta, hogy az imperialista ügynökök munkáját nagy mérték­ben megkönnyítette kádereink ala­csony elméleti, politikai képzett­sége, a politikai éberség hiánya. — Ezzel a mennyiséggel párhu­zamosan azonban a szükséges ok­tatókáderek számát és elméiéti képzettségét biztosítani nem tud tuk, amely megmutatkozott és rányomta bélyegét oktatásunk különböző formáira, ami különösen a mechanikus, gépies, elvont, gyakorlattól elszakított tanulásban, illetve a konferenciák és szeminá. riumok alacsony színvonalában mutatkozott meg. — Eddig elért eredményeink mellett azonban komoly hiányos­ságaink is vannak pártoktatásunk­ban. Az egyénileg dolgozó paraszt­ság bevonására nem fordítot­tunk kellő súlyt és a mező. gazdaság szocialistta szektorai, ban folyó oktatás sem mennyi­ségileg, sem minőségileg nem mondható kielégítőnek. Gépállomásainkon pl. a szakmai oktatás háttérbe szorítja a politi­kai oktatást. A hét négy napjá­ban szakmai oktatás van és egy nap politikai oktatás, ami azt je­lenti, hogy a dolgozók belefárad, nak a különböző oktatásokba. Fő hiányosságként említette meg Jegyinák elvtárs, hogy falusi ok. tatásunkban kevés az egyénileg dolgozó kis. és középparaszt, te­hát ezen sürgősen változtatnunk kell. Legnagyobb hiányosságként említette fel, hogy az egyéni tanulásban résztve­vő elvtársaknak még mindig rossz a viszonya a tanuláshoz. Különösen a pártanparátus függetlenített funkcionáriusai­nak tanulását hiányolta. Mint mondotta: legtöbbször arra hivatkoznak az elvtársak, hogy nincs idejük. Felhívja Jegyinák elvtárs az egyénileg tanuló párt­funkcionáriusok figyelmét arra, hogy a legsürgősebben változtas sanak ezen a helytelen módszeren, mert különben feladataikat nem tudják elvégezni. szerűség és az- agitációs munka lebecsülése nálunk is érvényesül. Beszédének további részében a következőket mondotta: — Az agitációs munka lebecsü­lése elsősorban abban mutatkozik meg itt nálunk a megyében is, hogy párttitkáralnk a szervezési mun­kát mereven elválasztják a po­litikai felvilágosító munkától. Nem gazdái az agltációnak és gyakorlatilag legtöbbször rábízzák az irányítást a meg. felelő osztályokra. Hogy mennyire így van ez, azt bizonyítja az is, hogy az egyik népnevelőnket elvitték üzend agi­tátornak, illetve agit) pt'op. tit. kainak, 3 az üzem párttitkára a ,,Viharsarokhoz" küldte agitációs szempontokért, a helyett, hogy leült volna átbeszélni vele az agi táeiónak a kérdését. Nagylakon az üzemi párttitkár elvtársát május­ban választották meg, azonban népnevelő értekezleteken még nem foglalkozott egyetlen egy esetben sem a népnevelőkkel. A népne­velő értekezleteknek a megtartá­sát kiadta mindig „albérletbe" a a szervező titkárnak. — Az agitáció lebecsülése mu­tatkozik meg abban is, hogy a központ és a megyebizott­ság által lejuttatott népnevelő, füzetek, brossurák a legtöbb­ször nem jutnak el rendeltetési helyükre, hanem bentmaradnak a fczekré. nyekben és ott porosodnak. A oserebökényi pártszervezetnél pl egy nagy láda agitációs anyag volt elfektetve. Marosiéiért egy szekrény tetejére halomra volt hányva az agitációs anyag. Vagy a hódmezővásárhelyi Kötöttáru­gyár párttitkárának a szobájában a megyebizottság az ellenőrzés során hónapokra visszamenőleg ott találta a népnevelőfüzetekel. Ha így foglalkozunk az agitációs munkával és az írásos anyag ter­jesztésével, akkor munkánk nehe. zen fog előré menni. Feladatunk ezen a téren, hógy a békekölcsön­jegyzési és választási munka ta­pasztalataira támaszkodva tervszerűen vizsgáljuk meg a népnevelő csoportjainkat, ti. volítsuk el az oda nem való karrierista elemeket és egészít­sük kl a népnevelőcsoportokat a termelő munkában és a Párt akcióban kivált, példamutató, megfelelő politikai műveltség­gel rendelkező elvtársakkal és a legjobb pártonkívüliekkel. Fokozottabban vonjuk be az agi­tációs munkába, a nőket és a fia, talokat, valamint a tömegszerve­zetek legjobb agitátorait. Népnevelőinknek jelenleg köz. ponli feladatuk kell, hogy legyeu a kongresszus jelentőségének tu­datosítása a dolgozó tömegek Icö­zött. A kongresszus tudatosításá­val kapcsolatban népnevelőink munkájának szerves része kell, hogy legyen a terménybegyüjtés tudatosítása. kötelességteljesítés a dolgozó nép államával szemben, üzemben a termelés emelése, selejt, uek a csökkentése. Ezzel párhuza. mogan a most folyó Szabad Nép terjesztési kampányt szorosan ösz­sze kell kapcsolni a Pártkongresz­szus előkészítő munkájával. A kampány segítségével el kell ér. nünk azt, hogy a párttagság foko­zottabb mértékben foglalkozzon a nemzetközi kérdésekkel, jobban felismerje a békeharc jelentőségét, felismerje a Szabad Nép olvasásá­nak jelentőségét, amelynek rend­szeres olvasása eredményesebbé teszi a békéért folytatott harcot. Meg kell magyarázni a népneve­lőinknek, elsősorban a párttagsá­gunknak, hogy a Szabad Nép nél­külözhetetlen eszköz a párlmunká­barn Agitációnk során különösen súlyt kell helyezni a népnevelőknek a pártonkívüli aktivisták és szim­patizánsok körében a Szabad Nép olvasói számának növelésére. Nagy súlyt kell helyezni a Sza­bad Nép előfizetési kampány ide­jén a dolgozó parasztságnak a fo­kozott bevonására a Szabad Nép megrendelésére. Vigyázni kell azon­ban arra, hogy minden területen az előfizetés önkéntes legyen és ne csupán számszerű eredményekre tö­rekedjenek. Megyénk területén a január 11-én meginduló kampány eddigi eredményeképpen 7307 új előfizetővel szaporítottuk a Szabad Nép olvasóinak táborát. Fűzz fik kapcsolatainkat szorosabbra a dolgozó tömegekkel Agitáció Az felvtárs sgitációról szólva Jegyinák i eiát. Rákosi elvtárs október 27. i emlékeztette a konferen, 1 beszédére, arra,, hogy. § kampány. A Párt nem szilárdíthatja meg vezető szerepét anélkül, hogy ugyanakkor el ne mélyítse és ki ne szélesítse kapcsolatát az egész dol­gozó néppel. Ennek a kérdésnek je­lentőségét Rákosi elvtárs 1950 feb­ruár 10-én tárta fél a Párt előtt. Rámutatott Rákosi elvtárs referá­tumában arra, hogy a pártfunkcio­náriusok egy része úgy vélekedik, hogy a proletárdiktatúra a tömegek aktív támogatása nélkül is lehetsé­ges, Egyes pártfunkcionáriusok a politikai nevelés,; a feladatokra va­ló mozgósítás helyett parancsokat kezdtek osztogatni, munkájuk vég. zése közbén nem vették észre és fi­gyelembe a dolgozó tömegek han­gulatát és véleményét. Különösen élesen mutatkozott ez meg itt ná­lunk a Viharsarokban. Nem egy esetben a páranésolgatások túlkapá­sokba mentek 'áfS^ailiinek eredmé­nye a parasztság között az lett, hogy a dolgozó középparasztság egy része a kulákság uszályába került. A parancsolgatna, s a tömegek vé­leményének semmibevevése a leg­szorosabban összefüggött a pártde­mokrácia megcsúfolásával. Pártszer­vezeteinkben nem tartottak rendsze­resen taggyűlést, vezetőségek nem számoltak be végzett munkájukról, és a kritikát ledorongolták. As elmúlt háromnegyed év alatt ma már megállapítható, hogy a fönnálló hibákon jelentős mér. tékben javítottunk. Pártszervezeteink nem kis részé­nek a példája mutatja, ahől a párt­demokrácia érvényesül, ott nemcsak a Párt életébpn, hanem az eredmé­nyekben is megmutatkozik a fejlő­dés. A .tagság .aktivizálódik^ s a dolgozó tömegek a Párt felé for­dulnak. — Az új vezetőségek .megválasz­tásával több lett az ipari munkás a vezetőségekben, kevesebb lett a kis­polgár és a párttagság a legtöbb he­lyen örömmel él a pártdemokrácia adta lehetőségekkel, a bírálatnak a jogával. Hiba volna azonban azt gondolni, hogy minden rendbejött már ezen a téren. A január hónap­ban lefolyt taggyűléseken, több he­lyen súlyos mulasztásokat tapasz­taltunk az alapszerveitekben. Fe­rencszállás községben . pl. ahol a tagság 19 fő, a legutóbbi taggyűlé­sén 4 jelent meg, 10-en pedig a szomszédos termelőszövetkezetből jöttek át a taggyűlésre. Ezen a tág­gvűlésen egy tag- és tagjeföltfelvé­tel is szerepelt. A tag és tagjelöl­teknek az ajánlói nem is vőltak je­len a taggyűlésen, a vezetőségnek ennek elieiiére az volt a véleménye, hogy vegyék fel ezéket a tag és tagjelölteket. De nemcsak, hogy az ajánlók nem voltak jelen, hanem maga a tagjelölt sem jelent meg, a taggyűlésen. Hódmezővásárhelyen az egyik kerületi alapszervezetnél há­rom tag- és 3 tagjelöltfclvéfel volt napirenden. A tagság hozzászólásai­val emelte a taggyűlésnek a nívóját és érdeklődött-a tag-, és-tagjelölt­felvételeknél az illető személyek iránt. Azonban az egyik tagjelölt, aki önéletrajzában elmondta, hogy 1941-től mint önkéntes katonaőr­méster szolgált, majd francia fog­ságba került, a tagság minden meg­jegyzés nélkül és vita nélkül elfo­gadta. ÜIJós, Pusztamérges, és Rösz­kc községekben a taggyűléseket úgy hívták össze, hogy meghívókat küld­tek szét. 'A' meghívót, a községi kéz­besítő vitte ki a tagoknak. A párt­titkárok azzal magyarázták ezt, hogy tízesbizalmiak nincsenek és igy másképp nem lehet mozgósítani a tagságot. A pártépitésröl szólva, Jegyinák elvtárs ismertette a tagjejö'.ffelvétel számadatait március óta, majd így folytatta beszédét! — Rákosi elvtárs értékelése sze­rint a legnagyobb kárt az okozta a falun a pártépítésnél, hogy a Párt alapszervezeti, járási cs megyei bi­zottságainak figyelme elsősorban a szociálista szektorokra, a szövetke­zetekre, a gépállomásokra, állami birtokokra összpontosult s e miatt elhanyagoltuk az egyénileg dolgozó parasztokat. Rákosi elvtárs a Köz­ponti Vezetőségi ülésen megállapí­totta azt, hogy ha nem tudjuk jövő őszig falusi szervezeteinket közép­parasztság soraiból néhánytízezer új taggal, illetve tagjelölttel felerősíte­ni, akkor aligha bírjuk végrehajta­ni a falu szocialista építésének azt a nagymérvű fejlesztését, amit ter­vezünk. Még ma is találkozunk olyan esetekkel, amikor az egyéni dolgozó parasztot azért nem vették fel tagjelöltnek, mert még nem lepett be a termelő­szövetkezeti csoportba. Ilyen eset fordult elő legutóbb Ma­kón az összevont titkári értekezle­ten, ahol az egyik alapszervezeti titkárt megkérdezte a kádéres, hogy miért nem vették fel az egyik dol­gozó kisparasztot, A válasz az volt, azért, mert még nem lépett be a termelőszövetkezetbe. Ugylátszik ez az alapszervezeti titkár figyelmen kívül hagyja a Központi Vezetőség­nek a határozatát. . — Az üllési pártszervezet titká­rának a véleménye az a Központi Vezetőség és Rákosi elvtárs megál­lapításával szemben, hogy a közép, parasztok félnek belépni a Pártba, pedig Rákosi elvtárs világosan meg­mondja, hogy ezekre nekünk irányt kell venni annál is inkább, mert ök is irányt vesznek a mi Pártunkra. Nagyobb éberséget pártszervezeteinkben Beszéde további részében Jegyi­nák elvtárs megvizsgálta Pártunk fejlődését a tag- és tagjciöltfelvétcl terén az október 27-i Központi Ve­zetőségi ülése óta elteit időben és kijelentette: — Sok baj van még mindig a Pártban az éberség kérdésével és a bürokráciával is. A mostani statisz­tikai felvételek alatt sok helyen ta­láltunk tagjelöltfelvételi kérelmeket, olyanokat, amelyeket már hónapok­kal ezelőtt beadtak, a taggyűlés el is fogadott, csupán a vezetőség nem továbbította. 'A' szegedi járásban ke­vés olyan alapszervezetet találtunk, ahol ne lettek volna tagkönyvek, amelyeknek nincsen gazdájuk. Va­lakik beadták, mondják a község vezetőségi tagjai. Deszken 30 tag­könyv, Dorozsmán 9 tagjelölt és (J tagkönyv. A járási pártbizottságnál pedig 104 tag, illetve tagjelölt iga­zolvány volt, amelyéket szétosztot­tak sietve az alapszervezetekhez. Alapszervezcteinkbeu, de sok­szor még járási, városi pártbi­zottságainknál is fontos pártok­mányok könnye- hozzáférhető helyen, gondatln .i és rendet­lenül szétszórva .írvernek. úgy­hogy azokhoz bárki könnyen hozzájuk férhet. Nem egy helyen megmutatkozik az elbizakodottság is pártszervezeteink­ben. Ásotthalom községben, amikor megkérdeztük azt, hogy mit csinál­nak a kulákok, a titkár helyettese azt a választ adta, hogy a kulákok olyan szelídek, mint télen a legyek­De- ugyanakkor arról nem beszél ez a titkárhelyeftes, hogy Ásotthalom környékén háborús rémhír járja és azt is bölcsen elhallgatja, hogy a klérus házszenteléseket végez és a baptisták is állandóan járják a ta­nyákat és a dolgozó parasztokat. A pártszervezet, mint ahogy a titkár­helvettcs mondta, most fog majd hozzá, hogy a népnevelőket ráátlíl­sa arra, hogy felvilágosítsák a dol­gozó parasztokat. — Megyénkben az utóbbi időben föltűnően nagy számban vesztek el a tagsági könyvek. Párttagjaink egy része még mindig nem érti azt meg, hogy mit jelent a tagsági könyv és hanyagul, nemtörődve ke­zeli tagsági könyvét. 'Az elveszett tagkönyvek nagyrésze löbb, mint valószínű, az ellenség kezébe került. Aki azt fel is használja és igyek­szik a maga javára fordítani azo­kat a lehetőségeket, amiket a tag­könyvön keresztül el lud érni. 1950 második felében 18 tagkönyv elvesztését jelenlelték az egyes pártbizottságoktól. Meg kell, hogy mondjuk, nem egy esetben pártbi­zottságaink sem nézik meg elég ala­posan, hogy hogyan, milyen körül­mények között veszett el a tag­könyv, hanem a könnyebbik ellen­állás vonalán haladva új tagköny­vet kérnek a megyebizottságtól. — A Politikai Bizottság határo­zata értelmében párttagságunkat statisztikailag nyilvántartásba kel­lett venni, ennek a határozatnak az értelmében mindazokat fel kellett venni nyilvántartásba, akiknek tag­sági könyv, vagy tagjelölt igazol­vány van a birtokában. Amikor az új statisztikai adatfelvételek elké-

Next

/
Thumbnails
Contents