Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-30 / 24. szám

~ ... Az ország minden megyéjében megválasztották az Országos Pártkongresszus küldötteit VIII. ÉVF. 24. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. KEDI), 1951. JANUÁR A szovjet film diadala Szegeden Az országosan megrendezett harmadik „Szovjet Filmhét" sikerét itt Szegeden is, nemcsak a számszerű adatok bizonyítják, hanem az a nagy lelkesedés é3 jó hangulat is, amely a „Szovjet F lmhét" alatt megnyilvánult. A Szovjet Filmhét méginkább meggyőzte a szegedi dolgozókat arról, hogy a szovjet filmek közelebb hozzák a dolgozókhoz a socialista kultúrát, megismertetik a szovjet filmművészet kimagasló alkotásait. Sok tízezer szegedi dolgozó gyönyörködött a Szovjet Filmhéten bemutatott filmalkotásokban és merített újabb erőt a békéért folytatott harchoz- összesen 43 543 dolgozó vetít részt a filmelőadásodon. Ebből a csoportoslátogatók száma 22.191. Ezek a számadatok is bizonyítják, menynyire megnőtt a szegedi dolgozók érdeklődése a szovjet filmek iránt. Megértették, a szovjet film a burzsoá filmekkel ellentétben az építést, a haladást, a béke ügyét szolgálja é3 nélkülözhetetlen mindennapi harcainkban. A szegedi dolgozók ma már megárt k és szeretik is a szovjet filmeket. De amig idáig eljutottunk, hosszú nevelő munkát kellett kifejtenünk- Már közvetlen a felszabadulás utáni időkben arra vettük az irányt, hogy a dolgozók érdeklődését felkeltsük az új, a haladó szellemű filmek iránt. 1949 szeptemberében kezdtük meg a szovjet filmek csoportos látogatásának szervezését. Megindítottuk a szervezést az üzemekben, hivatalokban, de a csoportos látogatásra egy hónap alatt m'ndös3ze 200 dolgozót tudtunk beszervezni. Maguk a filmpropagandisták sem voltak tisztában feladatuk fontosságával. E hiányosság kiküszöbölése érdekében minden héten filmpropagandista értekezletet tartoltunk, megnéztünk egyes szovjet filmet, azt kiértékeltük és megadtuk . a szükséges felvilágosítást a szervezéshez és az agitációs munkához egyaránt. Az eredmény nem maradt e), mert filmpopagandistáink nagy segítséget nyújtottak a szovjet filmek népszerűsítésében. A „Vidám vásár", „Boldog aratás" és a „Kormány tagja" című szovjet filmeknél 4000, 6000. majd 10 ezer dolgozót sikerült beszerveznünk a csoportos mozi látogatásra. A „Becsületbíróság" című filmnél már nemcsak a filmpropagandistákka!, hanem a dolgozókkal együtt tartottuk meg az ankétot- A szervezés ettől az időtől kezdve új lendülettel folytatódott és a „Berl n eleste" című filmnél most már 20 ezer dolgozót szerveztünk be csoportos mozilátogatásra. A Szovjetunió hatalmas segítséget nyújtott a magyar filmgyártásnak. Ennek köszönhető, bogy a felszabadulás óta egyre jobb magyar filmek kerülnek bemutatásra. Legutóbb a „Kis Katalin házassága" című magyar film. A film bemutatóját a dolgozók együtt nézték végig az íróval, rendezővel és a 'főszereplökkel. A bemutató után az ankéton a dolgozik igen komoly hozzászólásokkal bizonyították be. hogy tanulva a szovjet filmekből, meg tudják bírálni az új ma-ryar filmeket is és komoly segítséget tudnak nyújtani írónak, rendezőnek és színészeknek egyarántA Szovjet Filmhét alatt különösképpen megmutatkozott a szovjet filmek nevelő hatása. Az üzemek egymással versenyezve teljesítették túl a csoportos mozilátogatásokat. Mindez azt bizonyítja, hogy megértették Lenin elvtárs szavait: „Az összes művészetek közül számunkra legfontosabb a film." A szegedi dolgozók a „Berlin eleste" című filmnél például együtt örültek a hős szovjet katonákkal, amikor azok a Reichstag épületére kitűzték a győzelmi zászlót. A szegedi dolgozók érezték, hogy ez az öröm, ez a győzelem a mi örömünket, a mi győzelmünket, szabadságunkat jelentette. Hogy mennyire megértik és szeretik a dolgozik a szovjet filmeket, bizonyítja az is, hogy leveleket írnak a filmmel kapcsolatos észrevételeikről és a sajtó nyilvánosságán keresztül is k'fejezésre juttatják, mit jelent számukra a szovjet film. Mindez azt bizonyítja, hogy az 1950-es évpt méltán nevezhetjük a fordulat évének a szovjet filmek látogatottsága é* megszeretése terén. Az 1950-es évben nagy léptekkel haladt előre a dolgozók szocialista öv tudatának kifejlesztése, a szocialista realista művészet megértése a szovjet filmek segitségével is. Kul túrforradalmi harcunkban azonban nem állunk meg, hanem nap mint nap újabb és újabb frontáttöréseket hajtunk végre Nem nehéz feladait ez, ha figyelembe vesszük, milyen közel kerültek a szegedi dolgozók a szovjet filmekhez, de nem is könnyű feladat, ,ha meggondoljuk, dolgozóink a termelés, vagy a mindennapi élet egyéb problémái előtt nem egyszer még tanácstalanul állnak, bátortalanok. De tudjuk, itt csak a kezdet nehéz. Sztálin elvtárs mondotta: „Egyszer-kétszer majdnem megbotlanak itt is, ott is az elvtársak, de azután megtanulják, hogyan kell a kulturáért harcolniok." Ss mi ebben a harcban nem állunk egyediül. A Szovjetunió újabb és újabb segítséget nyújt számunkra. Nagy segítséget jelentenek a szovjet filmek, kul turf orr.idalmunk sikeres végrehajtásában 1951-ben újabb nagyszerű szovjet filmek készülnek, mint például a „Felejthetetlen 1919 cv". „Usakov admirális", „Két kapitány", „Világ lelkiismerete" „Háborús uszítók" című fiimek Ebben az évben háromszor anynyi színes filmet gyártanak a Szovjetunióban, mint 1950-ben. Nagy segítséget nyújt a Szovjetunió a filmek szinkronizálásában is. 30 év gazdag tapasztalatait adja át a Szovjetunió a magyar filmgyártásnak. Ennek eredménye az eddig bemutatott számos új magyar film és a most gyártás alatt álló „Különó? házasság" című magyar film is. A Szovjet Filmhét újabb eredményeink kiinduló pontjkell, hogy legyen. Tovább kell fokoznunk az eddig elért eredményeket, hogy az egy év muiva elkövetkező Szovjet Filmhét ide íjéig újabb eredményeket tudjunk felmutatni s a szocialista reálista filmalkotások segítségével h hozzásegítsük a szegedi dolgozó kat az ötéves terv és a békeharc feladatainak sikeres megoldásé hoz. Szafcó Árpád a „Szabadság"-moz; üzemvezetője „Valamennyi párttagnak legfőbb kötelessege, hogy a termelő munkában, a nehézségek vállalásában élen járjon" — mondotta Jegyinák János elvtárs a csongrádmegyei pnrtértekesleten Megválasztották Csongrád megye küldötteit az MDP I!. Kongresszusára 17 asárnap reggel 8 óra tájban megélénkült a hódmezővás árhelyi „Béke"-szá'ló környéke. ' Egymásután gördülte k be az autóbuszok. A küldötteket hozták a megye járásaiból. Kis csoportokban érkeztek azok az elvtársak, akik a vasútról jöttek. A ,JBéke"-szálló és a város középületei zászlódísszel fogadták a megye legjobb kommunistáit. A szálló nagytermét erre az alkalomra gyönyörűen feldíszítették, A színpad két oldalán Lenin és Sztálin mellszobra állott. A színpad hátterében egy magyar munkást jelképező szobor és _ egy yöröskatona szobra figyelmeztette a küldötteket, hogy minden eredményünket a hős szovjet katonának köszönhetjük. Középütt Pártunk vezérének, Rákosi elvtársnak a képére hullottak a fénysugarak. Kilenc órakor Lövő Ferenc elv társ, megyei szervező titkár meg nyitotta az értekezletet és javaslatot tett, bogy az értekezlet díszelnöknek Rákosi elvtársat válassza meg. Az értekezlet tagjai óriási lelkesedéssel, dörgő tapssal választottak meg Pártunk vezérét a megyei konferencia díszelnökévé. Utána javaslatot tett az elnökség megváasztására. Az elnökségbe az értekezlet többek között beválasztotta Jegyinák János elvtárs, megyei titkárt, Kállai Gyula elvtárs, külügyminisztert, Erdei Mihály elvtársat, Komócsin Mihály elvtársat, Borbás Lajos elvtársat, a Központi Vezetőség képviselőit. Szkladán Ágoston elvtárs, moszkvai nagykövetet, Fazekas Erzsébet egyetemi tanárt, Sinkó Antal elvtárs, megyei agit. prop. titkárt, Vukoszájev Nemányity egyénileg gazdálkodó délszláv középparasztot, Erdei István DISz megyei titkárt és többeket. A megválasztott elnökség nevében Zombori János elvtárs üdvözölte a pártértckezletet. A két napirendi pont elfogadása után Jegyinák János elvtárs, megyei titkár mondotta el beszámolóját. Jegyinák elvlárs beszámolója eleién ismertelte Párlunk II. Kongresszusának jelentőségét, ahol a Jolgozó nép legjobbjai megvitatják a nemzetközi és belpolitikai helyzetet, az elmúlt kongresszus óta végzett munka eredményeit és tanulságait, a béke védelme, az ötéves terv, a falu szocialista átalakításának problémáit, valamint a i'árt és az országépítés főbb kérdéseit. A kommunista pártnk életében. fgy a Magyar Dolgozók Pártjának életében is mindig döntő jeentöségü esemény egy kongresszus megtartása. Emlékeztette a konferencia küldötteit Pártunk 25 éves harcára, az illegalitás kongresszusaira, arra, hogy l'ártunk az elnyomatás és üldözés közepette Is hü maradt a marxizmus - leninizmus tanításához, a legnehezebb körülmények között is hű maradt a Szovjetunióhoz és magasra tartolta a nemzetközi prole'árszolidaritás zászlaját. Majd Pártunk felszabadulás utáni kongresszusait, azok eredményeit ismertette, az I. kongresszust követő két esztendő sorozatos politikai győzelmeit Nagy Ferenc és a jobboldali szociáldemokraták felelt. Rámutatott arra, hogy ez a győzelem Iehetetlennné lette a baloldali mezbe öltözött szociáldemokrata vezetők számára is. bogy legális párt xeretén belitl szolgálják az imperiaisták érdekeit. Pártunk győzelme lehetővé tette a munkásegység megteremtését hazánkban, melyet az •gyesülési kongresszus valósított meg. — A két párt egyesülése betetőzte azt az átalakulást, melynek eredményeképpen népi demokráciánk tartalmában prolctárdiklal urává, ulynn állammá vált, melynek segitégévcl — mint Rákosi elvtárs megíl apította a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével haiad a kapitalizmusból a szocializmus felé — nondotta, majd így folytatta: Győzelmeink l'orrása élén járni a tömegeknek, amely föl van vértezve a marxizmus-leninizmus fegyverével. Csak az a párt tudja vezetni és irányítani a tömegeket, amely a tömegek élén haladva, velük együtt szorosan indul támadásba a kapitalizmus megdöntéséért. Pártunk gondosan kidolgozta a Bolsevik Párt útmutatása nyomán a lenini-sztálini stratégiát és a megoldáshoz szükséges taktikát cs utána céltudatosan, szívósan végre is hajtotta azt. A jelenlegi konferenciánk, amely kiildöllválaszló konferencia, feladatának kell, hogy tekintse, hogy ilt a megye területen megvitassa eddig eléri eredménycinkel ós hiányainkat, alulról jövő kezdeményezéseivel, javaslataival segítse elő Országos Pártkongresszusunk munkáját cs megválassza megyénkből a kongresszusi küldöttekéi, azokból az elvtársakból, akik a termelésben és a pártmunkában kipróbált elvtársak, akik méltón fogják képviselni a Kongresszuson Csongrád megye párttagságit és az egész csongrádmegyei dolgozó népet. A nemzetközi helyzet A nemzetközi helyzetről szólva, Jegyinák elvtárs kijelentette, hogy Pártunk II. Kongresszusa olyan időre esik, melyet, mint Rákosi elvtárs október 27-én megá lapította, a nemzetközi helyzet fokozott feszültsége és egyben a nemzetközi békemozgalom erősödése jellemez, A továbbiakban arról beszélt, hogy Amerika célul tűzte maga elé a világuralom megszerzését és ennek érdekében felfegyverzi Nyugat-Németországot és azokat a fasiszta csoportokat, amelyek az utolsó világháborút is okozták. 'Az amerikaiak koreai veresége után csak fokozódik az amerikaiak örült fegyverkezése és kegyetlenkedése. Ezután Jegyinák elvtárs részletesen elemezte a feszült nemzetközi és embertelen — Mi volt győzelmünk forrása? Mi lette képessé Pártunkat arra, hogy élni tudjon a Szovjclúniónyujlotta szabadsággal? Elsősorban iz a tény, hogy Pártunk mcgérlete és megtanulta a marxizmus-leíinizmus magyar viszonyokra való ílkalmazását. Szüntelenül a Bolsevik Párt példáján haladva Pártunk minden más pártnál alkalmasabbá, átermettebbé vált a harcra és az >rszág vezetésére. — Pártunk sohasem tévesztette szem elöl azt a lenini-sztálini tanítást, hogy csak az a párt tud ták rabló terveire gonosztetteire. v— Az eddig elmondottakból világosan kiderül az, hogy az amerikai Imperialisták éa csatlósaik semmitől sem félnek Úgy, mint a békétől. Az egyszerű emberek ezzel szemben bárhol éljenek Is a világon, kívánják a békél és harcolnak la érte. Az európai béke nincsen bizlosltvaddig, amig Nyugat-Németországban szabadon garázdálkodnak az imperialisták, amig Nyugat-Németországot háborús támaszpontokká építhetik ki a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen. 'A Nyugat-Némelország felfegyverzése elleni harc ennélfogva központi helyei foglal el a béke védelmének európai feladatai sorában. helyzetei, rámutatva az imperialisTíto, a háború vérebe i imperializmus Iá-1 ral kapcsolatosan Kidrics, megvalósításából és ' ták gazdasági bizoltságána — Az amerika madó terveinek meg számításaiból nem hagyja ki Titót sem. Titó és aljas bandája déli határainkon csörgeti a kardját, s provokál, így szeretné elterelni a figyelmet arról a kataszlrófális helyzetről, ami ma a jugoszláv gazdasági helyzetben van. „Minél kevésbbé képviseli valamely kormúnv saját népének érdekeit, minél gyűlöltebb és ellenszenvesebb otihon, annál megfelelőbb Amerikának, mert annál szolgaibban teljesíti utasítását", — állapította meg Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 27-i ülésén. Jugoszlávia belső életében ma gazdasági téren dühöng az éhínség és a nyomor. A titóisták által kiadott élelmiszerjegyekre a dolgozók jó része soha semmit sem kap. Az elmúlt esztendőben februárban Belgrádban és más városokban napokig nem volt kenyér. A titóisla Borba december 10-i számában a következőket ismerteti: November hónapban Horvátország az előirt zsfrmennyiség 46 százalékát kapta csak meg, Macedónia 74 százalékát, Szlovénia 65 százalékát, Zágrábban u fogyasztók novemberben egy gram zsiradékot sem kaptak. Be'gárdban u gyermekeknek lega ább kétharmada egyáltalán nem kap tejet. Az utóbbi időkbuzi Tito Jugoszláviájának vezeiő politikusai mind gyakrabban tesznek beismerő nyia tilóisának vezetője például december 28-án a titóisla parlamentben maga is elismerte, hogy az úgynevezett szavatolt ellátásban részesülő lakosság a mult év folyamán a UU százalékát sem kapta meg annak a nyomorúságos élelmiszer mennyiségnek, amelyet 1949-heii megkaptak. 'A titóisla vezetők addig, amig a nép nyomorog, dúskálnak minden jóban- Bűnös gazdaság — politikájukhoz tartozik az is, hogy amig egyfelől a nép nyomorog, a Titóbanda bőven szállít élelmiszereket a kapitalista országokba. A mult év folyamán csak Angliába a megkötőit szerződés alapján 14 vagon vajat. 10U vagon tojást és 200 vagon zsirt és olajat szállítottak ki Jugoszláviából. A dolgozókai ugyanakkor arról igyekeznek meggyőzni Titóék, hogy azérl kell nyomorogniuk, mert a szárazság sújtotta Jugoszláviát. De semmivel sem jobb a helyzetük a Marshall-segély állal támogatott nyugati országok dolgozóinak sem. Az őrült iramban folytatolt fegyverkezés maga után vonja a dolgozók anyagi helyzetének roszszabbodását Amerikában pl. az 1950-es év folyamán 18 százalékkal emelkedtek az árak. Angliában a munkaügyi minisztérium jelentése szerint a foglalkoztatott munkások száma a legfontosabb iparágakban az utóbbi hónapokban 8000-reI, a szállítási rendszerben 7000-rel, az építőiparban 10 000-rel csökkent. Ugyanakkor itt is jelentős mértékben emelkedtek az élelmiszerárak íatkozaiokat a jugoszláviai nyomor- és csökkentek a bérek. A bekelúbor ípít Beszéde következő részében Jegyinák elvtárs rámutatott arra. hogy tnig lázasan készítik elő az amerikai imperialisták a harmadik világháborút, addig a béketábor a Szovjelúnió vezetésével épít. Igv a Szovjetunióban már 40 százalékkal lő szárnyallak az Ipar háborűclüttl teljcsílőképessé. gét.