Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

6 A feUsahadulá* előtti beruhásánt adatokból kiíűnitti A Horthy-rendszer 92 év alatt valósított volna meg annyit, mint mi az ötéves terv első évében ben 32 ezer forintból nagyarányú fásítást hajtottak végre. Pártnnk népi demokratikus kormányzatunk nagy gondot fordít arra is, hogy dolgozó parasztságunk egészséges lakásokhoz jusson. Mórahalmon 24, Zákányszéken 25, Balástyán 37, Forráskúton 24, Csórván 51, Bordányban 25, Röszkón, Mórahalmon 20—20, Zsombón 31, Csengelén 23, Szatymazon 24 lakást építettek, vagy kezdtek el építeni. Januárra valamennyi lakóház építését befejezik. Az építkezésekre kereken 43 és fél millió forintot fordítottak. A mórahalmi dolgozó parasztság, valamint a környék dolgozó parasztjai munkájának megkönnyítése érdekében 275 ezer forint értékben új gépállomás létesült, amely segíti a parasztságot a nehéz munka elvégzésében és a föld jó megművelése következtében magasabb terméshozamot biztosát. Ugyanitt a gépállomás dolgozói ré_ szére 5 kétszobás lakás épült fel. Ásotthalom, Csórva, Zákányszék, Mórahalom. Röszke, Csengele, Algyő és Szatymaz új bővizű ártézikutat kapott Ezek az eredmények az ötéves terv első évében születtek, 1950 január 1-től 1950 december 31-ig. Ebben a felsorolásban azonban még nincsen benne Szeged, amely a felszabadulás óta, de ebben az évben is hatalmas szociális, kulturális és egyéb beruházásokban részesült. A város külön_ böző részein 5 új kutat fúrtak, amelyek 3677 méter csőhálózattal 51 új kifolyón keresztül látják el bőségesen Szeged dolgozóit. Kormányzatunk nagy súlyt helyezett a gyermekvédelemre is. Számos óvodát létesített a városban, amelyekban újabb 1039 gyermek részesül gondos felügyeletben, amig szüleik dolgoznak. Az iskolák javi_ tására 116.200 forintot fordítottak. Az egyetem és a főiskolák javítására, bővítésére, valamint a tanszerek kiegészítésére 907.500 forintot ruháztak be. A klinikák kor_ 6zerűbbé tétele, berendezéseinek és az orvosi műszerek kiegészítésére, a gyermekklinika felépítésére 4 millió 588 ezer forintot költöttek. Utcakövezésre és Móraváros víztelenítésére a mult rendszerben a város urai egyáltalán nem gondoltak. Kormányzatunk az 1950-es év_ ben ezt is elvégeztette. 1 millió 77.500 forint költséggel. A város fásítására parkosítására a gyermekjátszóterek felszereléseinek kiegészítésére, romlakások helyreállítására, lakások épitésére. a Gázgyár és a Kertészet fejlesztésére, a Mentőállomás és a Fürdő kellékeinek kiegészítésére, sporttelepek létsitésére, a Közvágóhíd korszerűbbé tételére 1 millió 708.500 forintot for. dítottak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a Sztálin elvtárs 71. születésnapján elkészült és átadott dorozsmai villamosvasútról sem, amelynek felépítésével, mind a szegedi, mind pedig a dorozsmai dolgozóknak régi vágya teljesült. A dorozsmai villamosvasút felépítését a dolgozók a Horthy-rendszer uraitól is számos esetben kértek. Az akkori városatyák azonban nem törődtek a nép kérésével, mert ezt az utat ők minden esetben autóval tették meg. Az erre fordítandó öszszeget inkább elmulatták, eldorbézolták a kávéházakban, a szállodákban, vagy egy-egy jómódú városatya „házimuriján". Kormányzatunk 3 millió 100 ezer forintos költséggel megépítette azt a fontos vlllnniosvoiialat amely a dolgozók százainak életét teszi könnyebbé. A szegedi beruházások összesen 12 millió 537.700 forintot tesznek ki. Ilyen nagyarányú beruházásra, csak az az ország képes, ahol a hn_ hatalom birtokosa maga a dolgozó nép, akinek sorsát a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjához hasonló, a lenini-sztálini tanítás nyomdokain haladó Párt irányítja. Tudjuk, hogy milyen sorsuk van azoknak a dolgozóknak, akiknek országát még mindig a kapzsi, kizsákmányoló és háborúra spekuláló imperialisták irányítják. Párásban náci szakembereket akarnak bevonni az atomkutatásba, hogy az amerikai imperialisták irányítása mellett, a még az eddigieknél borzalmasabb fegyvert állítsanak elő a békés milliók elpusztítására. Az amerikai nagyvárosokban 18 millió munkanélküli éhezik családjával és lakás hiányában a terek padjain, a hidak alatt és szemétdombokon töltik el az éjszakát. Nyugat-Németországban az amerikai megszálló hatalmak főbiztosai napról-napra durvább eszközökkel fosztják meg emberi jogaiktól a becsületes német dolgozókat. Tito és gyalázatos klikkje, egymásután adja el a háborús uszítóknak az ország természeti kincseit és százezerszámra veti börtönbe azokat a dolgozókat, akik nemtetszésüket nyilvánítják a rabszolgarendszer ellen. Szeged és a szegedi járás az 1050-es évben 56 millió 907.938 forint beruházásban részesült. Ha ezt az összeget az 1936-tól 1944ig eltelt 6 év beruházási összegével hasonlítjuk össze, láthatjuk, hogy milyen óriási a különbség a kettő között. Ha az 1938-as pengőértéket forintértékre számoljuk át, akkor is csak 3 millió 691.880 forintos beruházásról beszélhetünk a 6 év alatt. Ez annyit jelent, hogy a kapitalista, illetve Horthy-rendszer több, mint 92 év alatt valósította volna meg mindazt, amit mi Szegeden és a szegedi járásban Pártunk bölcs irányítása mellett egy cv alatt megépítettünk. A közel 57 millió forint amelyet népgazdaságunk egy év alatt adott vissza a szegedi és a szegedi járás dolgozóinak, azt mutatja. hogy biztosaai haladunk a szocializmus épitése útján. Tudja ezt minden becsületes dolgozó és éppen ezért minden erejével 03 tudásával arra törekszik, hogy fokozza a termelését, csökkentse a selejtet és a hulladékot, emelje a minőséget, mert minden százalékmennyiség és minőségemelkedés, selejt- és hulladékcsökkentés az egész magyar dolgozó nép nagy ügyét viszi előbbre, megerősítve a békefront magyarországi szakaszát. A német nép nem akar mesterséges korlátokat, széttagolást és háborút ÚJÍTÁSOKKAL EMELIK A TERMELÉST A KISKUNDOROZSMAI PAMUTSZOVÖBEN Johannes Dieekmann, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke december 30-án átiratot intézett dr. Elilershez, a Német Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlési elnökéhez, melyben többek között a következőiket írja: Reánk, mint népképviseletink elnökeire felelősség hárul, hogy népünk a jövőben végre biztos békében és minden néppé] barátságban élhessen. A mai napon mult egy hónapja. hogy a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke javaslatot tett, hogy a két német köztársaság ké.pvi3eiöi jöjjenek össze közös megbeszélésekre. Népünk nagy többsége azonnali beleegyező választ vá"t err0 a javaslatra. A válasz azonban mindezidáig nem érkezett meg. Természetes egységet alkotó, összetartozó népűnk áldatlan szétszaggatottsága, a népünk é'etét fenyegető mélységes elidegenedés veszedelmébe sodort bennünket. Egyetlen nemet politikus sem hunyhat szemet a veszedelem nagysága előtt. Ezért túl a mesterséges korlátokon, amelyeket az elmúlt évek teremtettek meg, újból mint német embereknek kell találkoznunk. Ebben a döntő fontosságú német kérdésben — minden pártpolitikai véleménykülönbség ellenére — a szocialisták, liberálisok, keresztény és nemzeti demokraták egy véleményen vannak a Német Demokratikus Köztársaságban. Nem akarom elhinni, hogy ez a szövetségi köztársaságban másképp lehet. Tudom, hogy közös hazánk népe nyugaton sem akarja a németség széttagolását, a háborút és a felfegyverzést. banem — mint mi — Németország egységét és békéjét akarja. Ezért nem szabad, hogy az a felhívás, amelyet Grotewohl miniszterelnök minden aggályoskodást félretéve, német hazánk nvugati részéhez intézett, továíbbra is határozott válasz nélkül maradjon. „Kérem Önt — írja befejezésül Dieekmann —, hogy amint én azt itt teszem, tegyen meg hatáskörében mindent, hogy az új esztendő mint a békére és egységre irányuló német akarat győz,elmének éve vonuljon be a történelembe. Mint népünk legfelső képviseletének szóvivője, jóakarattal lényegesen hozzájárulhatunk e magas célokhoz vezető út nehézségeinek lel-;i-déséhez." Phenjan dolgozói fnoadrtlniat tettek ákitűzött fe adatok megoldására A felszabadult Phenjan dolgozói népes tömeggyűlést tartoltak. A gyűlésen az Egyesült Szakszervezetek vezetőségének képviselője Phenjan dolgozóinak feladatairól mondott beszédet. — Át kell hidalnunk minden nehézséget — mondotta —, hogy megvalósíthassuk azokat a feladatokat, amelyeket Kim IrSzen, a koreai néphadsereg főparancsnoka állított elénk a néphez intézett felhívásában. A gyűlés résztvevői telkesen ! megfogadták, hogy teljesítik a Kim Ir-Szen által kitűzött feli adatokat. Japán mint az USA csatlósa teljes erővel reszivesz a Korea elleni hódító haborúban Zűrzavart, felfordulást, fejetlenséget és kapkodást látott htóéknál az amerikai tudósító A szegedi járásban — ugyanúgy, mint ar. ország bérmelyik részén •— mindenütt a lüktető élet, az alkotás. ar. erő jeleit láthatjuk. Ott. ahol hosszú ideig a mult rendszer bűne miatt az emberek sárból, vályogból épített düledező viskókban laktak, most piroscserepes, nagyebíakos családi házak bújtak ki a földből. A községekben sorra kigyulladnák a villanyok. A falvak dolgozd parasztjai már nem botladoznak a koromsötét utcákon, hanem a fényben biztosan játják már Ax útat. Nem állnak sorba egymásra várva, edényekkel a kezükben a szűk-vizű kutak mellet, mert frrámos új ártéz.ikút látja el a falvak lakosságát bőséges vízmenynyiséggeű. A sáros, síkos gyalogjárók helyett új járdák szegélyezik nz utcákat. Azokban a községekben, ahol eddig nem volt orvos, orvosi rendelőket, orvoslakásokat építettek, hogy gyakorlatban érvényesüljön a népi demokráciánk elve: „Legfőbb érték az ember". Utak, bekötőutak épültek, hogy közelebbkerüljön a falu a városhoz, Hoiizmon lehelne még aorolni azokat az eredményeket, amelyeket a felszabadulás óta a Szovjetunió segítségével, Pártunk irányításával elértünk. Ezék az eredmények rövid pár év alatt születtek meg, mégis olyan hatalmasak, hogy a felszabadulás előtti időből két emberöltön keresztül sem lehet kimutatni ilyen eredményt. A Horthy-rendszerben 1938 január 1-től 1944 december 31-ig Szegeden érs a mai szegedi járáshoz tartozó községekben beruházási célokra — amelyek természetesen nem foglaltaik magukban villanyt, járdlát, orvoslakást, községházát, kútat. mert ezekre az urak szerint nem volt szükség — tehát hat év alatt 917.720 pengő 78 fillért fordítottak. Ezzel szemben, ha megnézzük, hogy Szeged a háromévas tervben a mezőgazdaság, a közlekedés fejlesztésére, szociális és kultúrális célokra 84 millió 437 ezer forintot kapott, akkor ebből is tisztán láthatjuk a döntő különbhéget. De ha ötéves tervünk első évét nézzük — tapasztalhatjuk, hogy a tempó nem csökkent, hanem a szocializmus építésének megfelelően: fokozódott. Forráskúton például eddig nem volt községháza. A lakosságnak ügyes-bajos dolgaik elintézésére be kellett jönnie Szegedre, a városházára. A városházára kétszer, háromszor kellett bejönnie, még az ügyüket nagynehezen, elintézték. De ugyanezt az utat járta Szatymaz, Csórva, Zákányszék, Zsombó, Ruzsajárás és Bordány község dolgozó parasztsága is. Ezekben a községekben az ötéves terv első éve községházát létesített, egyenként 175 ezer forintos költséggel. Pusztamérges, Szatymaz, Ceorva, Zákányszék, Ruzsajárás új jegyzői lakást kapott. Ezek a jegyzői lakások 36.238 forintból épültek fel. A kübekházi községházát 85 ezer forint költséggel tették korszerűbbé és egészségesebbé. Mó_ rabolom 14 ezer forint beruházásba] 6 ágyas szülőotthont kapott ebben az évben. Röszke dolgozó pa_ rasztjai a mult rendszer vétkes mulasztása miatt egészen mostanig orvosi rendelő nélkül éltek. Ha megbetegedtek, üregedre kellelt jKnnlök, (Pagy drága pénzért kellett kivinni a városból az orvost. Az ötéves terv első évében 4 ezer forintért orvosi rendelőt kaptak. Tápén orvoslakást építettek. Algyőn pedig, ahol eddig kevés volt az iskola, a túlzsúfolt osztályok miatt a nevelök nem tudtak foglalkozni minden egyes tanulóval, ötéves tervünk első évében új iskolát építettek. Uj iskolát kapott Csórva és Szatymaz is, Algyő lakossága az idén villanyt topott. Javítással korszerűbbé, egészségesebbé, szebbé tették a csengelei és az üllési községházát is. Dorozsma 65 ezer forint beruházással tűzoltó laktanyát, járdát, új útburkolatot kapott. Kübekházán és Kisteleken a község egészségesebbé és szebbé tétele érdekéA Kiskundorozsmai Pnmutszővöben egy hónap alatt 7 újítást nyújtottak be. Valamennyi újítást elfogadták és be is vezették. Kuba Vilmos, az előkészitő művezetője átalakított egy elavult irező gépet. Újítása azt eredményezte, hogy 70 szövőgép helyett 108 szövőgépet tudnak fonallal ellátni. Az évi megtakarítás 100.000 forint. A szövődében a 450 mm-es átmérőjű tárcsás lánchengerek helyett 600 mm-eseket szereltek fel. Ennek eredményeképpen két hengerre való fona'.nt hengerelnek fel egyre. Igy jelentős idő- és hulladékmegtakarítást érnek cl. Tóth Sándor művezetőnek ez az újítása évi 20.000 forintot takarít meg népgazdaságunk számára. Sziveri István ire:ő nagyon érdekes újítást vezetett be az irező massza keverésénél. Eddig a főzőkádfcati függőlegesen elhelyezett lapátokkal kavarták az irezésnél használt keményítő-masszát. Most e helyett két lapátot alkalmaznak. Az egyik, az első vízszintes lapát a folyadékot felfelé hajtia, a felette lévő lapát Pedig lefelé. A kétirányú keverés biztosítja az anyag tökéletes összekeveredését. Ezzel a módszerrel 15 százalék keményítőt takarítanak meg. Az évi megtakarítás 18.000 forint ennél az újításnál. Johnnne% Dieekmann: A Josida-kormány MacArthur narancsait követve, háborúba sodorja Japánt a koreai nép eltén. MacArthur vezérfkanárAl társaságot létesítettek ,,a háború történelmének tanulmányozására". A társaság a volt japán hadsereg és hajóhad magasrangú tisztjeiből áll. Tagjai résztvet tok az amerikai csapatok koreai hadműveleti terveinek kidolgozásában. Az United Press jelentése szerint a hajózást ellenőrző japán bizottság beismerte, hogy japán tengerészeket alkalmaztak a partraszállási hadműveleteknél. „Amerikai származású japánok" címen japán katonákat. A Time című amerikai jobboldali hetilap Jugoszláviában járt tudósítója ismerteti Tito-Jugosriáviában szerzett benyomásait. Tito Jugoszláviájában — írja — gazdasági téren „zűrzavar és felfordulás" tapasztalható. A be nem fejezett építkezések mellett használatlanul rozsdásodnak az ásógépek és cementkeverők, mert kezelésükhöz nincsenek szakmunkások. A tudósító ezrei a „kapkodással és fejetlenséggel" kancsolatban kérdést intézett Piádéhoz, a belgrádi fasiszta banda hírhedt alvezéréhez. — Piádé, a tudósító szerint a következő jellemző választ, adta: „Nincsenek eredményeink, de nagy terveket készítünk..," VASÁRNAP. 1950. DECEMBER »T. tiszteket és mindenféle tanácsosokat használnak fel a koreai háborúban. Nyiltan felhasználják a japánokat Koreában a katonai jelentőségű építkezési munkálatokban. A japán rádió közölte, hogy a koreai hadmüvei etek kezdetétől december 10-ig MacArthur vezérkara 160 millió dollár értékben tett „különleges megrendeléseket" a japán iparnál. Az amerikai sajtó sem titkolja Japán széleskörű részvételét a koreai nép elleni háborúban. A Chicago Daily News például megállapította, hogy „Japán máris az Egyesült Államok állhatatos szövetségesének bizonyult." A Time munkatársa a továbbiakban a titóista „rendőrálIámról" írva megjegyzi, hogy a nép körébon alig talált reménykedést vagy bizalmat a .iöyő iránt. — Végignéztem egy ifjúsági ünnepséget a belgrádi egyetemen — folytatta —, emlékezvén a sokezer ifjú komszomol is fa felvonulásaira a moszkvai Vörös-téren, — hasonló lelkesedést, dalokat, táncokat vártam. Ehelyett, többezer rongyosruhájú, mocskoskülsejű. fáradt diákot láttam céltalanul, unottan, fáradtan, közömbösen ődöngeni. A tudósító befejezésül elmondja, hogy a november 29-i fogadáson az angol volt a hivatalos nyelv.