Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

ft FENTEK, PWyttfts m 1-tf •IdalrdU előirányzatával fogjaffltoaotí. Jelentősen növejnj kellett — mondotta többek között — ter­melésünk szocialista szektorának forgóeszköz ellátásét isi — A megnövekedett kiadá­sok között szerepel az 1950. év márciusában végrehajtott közalkalmazotti, pedagógus, Eottak ftsetéeének rendezésé­vel kapcsolatos többletkiadás is. Olt miniszter ezután az őszi beiskolázási programmal kap­csolatos végrehajtásról beszélt, apai 100 millió forinttal emelte meg a tényleges kiadásokat. A bankjegyforgalommal kapcsolat­ban megjegyezte, hogy pénzünk értéke az 1950-es évben tovább szilárdul. orvos, egészségügyi alkalma­Pénzügyi bizonytalanság ax imperialistáknál mesterkedései azonban csak el­odázhatják, de meg nem akadá­lyozhatják a Titó-banda bukását Eredményeink még élesebben domborodnak ki, ha össze hason­lítást teszünk az imperialista or­szágok gazdasági helyzetével. Amíg nálunk és a Szovjetunió­vezette békotábor országaiban a népgazdaság állandó és hatalmas arányú fejlődése, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvo­nalának szüntelen emelkedése ta­pasztalható, addig az Egyesült Államokban, valamint csatlósai­nál a békés termelőmunka he­lyett lázas fegyverkezés folyik, aminek következtében a dolgo­zók elnyomorodása még nagyobb arányokat ölt és életszínvonaluk katasztrófáiis«n süllyed. Maguk az amerikai lapok is nyíltan ír­nak arról; hogy az Egyesült Ál­lamok az imperializmus zsoldjá­ban álló Titóék népelnyomó ha­talma összeomlásának megaka­dályozására kénytelenek élelmi­szerszállítmányokat küldeni Tito hadseregének. Ezek a küldemé­nyek és az imperialisták egyéb és a jugoszláv dolgozók felsza­badulását. — Valutúris téren, amíg a tervgazdasági országokban a termelő erők gyors kifejleszté­se még jobban megszilárdítja a pénx stabilitásának alapjait, addig a tőkés országokban, kü­lönösen az Egyesült Államok koreai agresszióját követően még csak fokozódott az amúgy is fennálló nagyfokú pénzügyi bizonytalanság és egyensúly­hiány. — Az atombomba őrültjeinek fák. telen fegyverkezése folytán egyre növekvő álíamnúztartást hiányok, valamint a hadiipar profitérdekei­nek szolgálatában á'ló hitclpoliti. ka következtében fokozódik a ka­pitalista országok gazdasági Heté­re nehezedő inflatorikus nyomás. A fogyasztási javak előállítása egy­re csökken. A Párt és Rákosi elvtárs úi győzelemre viszi népünket a munka frontján _ ötéves tervünk első évében elért hatalmas eredmények mutat­ják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Do'gozók Pártja és Rákosi eivtárs útmutatásait, ío_ kozza munkalendületét és nap-nap után arat győzelmek©; a munka frontján. Szocialista építésünk számira felmérhetetlen hatalmas segít­séget jelent as a baráti támo gatás, amit anyagban, gépek­ben, munkaeszközökben, szak. emberek. szovjet mérnökök, sztahanovisták Idejövetelében biztosít a nagy Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja, szeretett tanítónk, Sztálin elv. társ. — Mindez azonban arra köte'ez bennünket, hogy ötéves tervünk má­sodik évében még jobban fokozzuk erőfeszítéseinket, még jobbam hasz­náljuk fel a megvalósult szocializ­mus országának mérhetetlenül gaz. dag tapasztalatait éa még szoro­sabbá kovácsoljuk a magyar és Szovjet nép barátságát sarlósára. A mezőgazdasági tudo­mányos kutatás előmozdítására 34 milliót, a mezőgazdasági szakokta­tásra pedig 112.5 millió forintot irányoztak elő. Dolgozó népünk kulturális fel­emelésére az 1950. évi 1154 millióval szemben 1611 millió forint a kulturális jellegű ki­adások előirányzata. Költségvetésünk 173 millió forin­tot biztosít diákszociális célokra, ösztöndíjakra, kollégiumokra, men­zai ellátásra. 'A' főiskolai ösztöndí­jasok száma 4500-ról 16.800-ra emelkedik. Mintegy 9000, elsősor­ban munkás és szegényparaszt szár­mazású főiskolai hallgató számára biztosítjuk a kollégiumi elhelyezést. Főiskolai menzáinkon 7800 diák kap ellátást. — Szocialista kiadásaink az 1950. évi 2.780 millióról 3.405 millió forintra emelkednek. A fejlesztés az egészségügyi és szociális ellátás vonalán egyaránt jelentős. Az állami kórházak vona­lán 58 millióval, a gyermekvédelmi intézményeknél 14 millió forinttal fordítunk nagyobb összeget, mint a folyó esztendőben. 1951. évi költségvetésük kiadási adataiban tükröződik népünknek az a szilárd elhatározása, hogy békés építő munkánk, államunk bizton­ságának védelme érdekében min­dent megtesz, de dolgozó népünk azt is világosan látja, hogy békés építő munkánk védelmére a dol­gozó nép legjobb fiaiból álló, jól felszerelt néphadseregre is szükség van. Ezért az 1951. évi költségve­tésünkben — a békeszerződés által adott kereteken belül — a folyó évinél jelentékenyen nagyobb ösz­szeget biztosítunk néphadseregünk és államvédelmi szervezetük szá­mára. A növekvő imperialista agresz­•xló szükségessé teszi, hogy néphadseregünk fejlesztésével la bizonyíthassuk: el vagyunk szánva, ha kell fegyverrel is megvédeni békés építő mun­kánkat. Szemünk elölt nő fel, Izmosodik fiatal néphadseregünk, amelyet dol­gozó népünk odaadó szeretete ővez a amelyre népünk szilárdan tá­maszkodik. Ax 1951. éri költségvetésünk felesleget 107 millió forint A pénzügyminiszter aa 1951. évi költségvetést ismertette, amely 29 milliárd 623 millió forint bevételt, 29 milliárd 516 millió forint ki­adást irányoz elő, az 1951 évi költ­ségvetés 107 millió forint felesle­get mutat ki. Ezulán az új költségvetésnek ax elmúlt évivel szembeni alapvető szerkezeti változásait ismertette: — A tanácsok megalakulása je­lentős változási hoz a helyi költ­ségvetések bevételi fedezete tekin­tetében is. A tanácsok részesedése az általuk beszedett adókból terv­szerű felmérés alapján kerül meg­állapításra. A tanácsok bevételeik biztosí­tásáról maguk gandnskodnak és Igy messzemenően érdekel, té válnak n területükről befo­lyó bevételek biztosításában. A tanácsok rendszerének kiépíté­se jelentős mértékben hozzájárul majd a központi szervekben ínég feltalálható bürokratikus maradvá­nyok leépilésénrk meggyorsításá­hoz. • Idén a társadalombiztosítás és az egészségügy vonalán végrehajtott álszesvbzés fontos lépési jelenteit előle a szocialista egészségügyi el­látás megvalósítása felé. dásunk mai rendszerében a la­kosság által fizetett adók már csak kis hányadát adják költ­ségvetési bevételeinknek; ezek­nek jobb kimunkáláséra éa bő­hajtásuk maradéktalan biztosítá­sára az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítanunk. Hatalmas munkaprogram — Bevételeink között 750 mil­lió forint előirányzattal szerepel a Békekölcsön 1951. évben be­folyó hányada. Az a lelkesedés; amellyel dolgozó népünk már a kibocsátást követő 36 óra alatt a kölcsönt túljegyezte és a jegy­zés befejeztével 1061 millió fo­rintot bocsátott szocialista építésünk. ' békénk, védelmére, kormányunk rendelkezésére; ismét megmutatta népünk ha­tártalan ragaszkodását Pártunk, Rákosi elvtárs és a kormány iránt, szilárd elhatározását és áldozatkészségét ötéves tervünk megvalósítására. A pénzügyminiszter ezután a tőkés országok költségvetései­nek eddig nyilvánosságra hozott Az Egyesült Államok 19® " —52. évi bndgetjéről — mondotta — még világos ké­pet nem lehet alkotni. Any­nyi azonban már bizonyos, hogy minden eddigit felül­múló hiány várható és így elkerülhetetlennek látszik sz infláció fokozódása az Egye­sült Államokban. Majd így folytatta beszédét: Az 1951-es költségvetésből ha­talmas munkaprogram bontako­zik ki. Dolgoaó népünk milliói­nak lelkes, áldozatkész munkájá­ra van szükség, hogy terme­lésünk előirányzott felfutása, az önköltségcsökkentés bekövet­kezzék. Meg kell tanukrmk, folyó évi részleteredményeinek hogy az eddiginél is takaréko­súlyos deficitjéről beszélt ' sabban gazdálkodjunk. Fogad juk meg Sztálin elvtárs szavalt * szüntessük meg a gondtalan gazdálkodást Dolgozó népünk szociális élet­színvonalának fejlesztésére fordított kiadások teljes egé­szükben szerepelnek az 1951. évi állami költségvetésben. — 'A'z 1951. évi költségvetésünk összeállítása során arra töreked­tünk, hogy ax állami költségvetést — mint a népgazdasági terv legfon­tosabb pénzügyi tervét — a legszo­rosabban összehangoljuk a népgaz­dasági tiervvel. A költségvetés el­készítését elsőlzben előzték meg a költségvetési elötervek, amelyek már az ötéves népgazdasági terv fejlesztési számaiból indultak ki. — 1951, évi költségvetésünk kiadást előirányzata 29.516 millió forint, kereken 9 és fél­milliárd forinttal löbb, minta folyó évi előirányzat, A kiadások emelkedése döntő rész­ben azokkal a hatalmas feladatok­kal kapcsolatos, amolyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósí­tása ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951. évi költségvetésben hatalmas mértékben a népgazdaság fejleszté­sére szolgáló kiadásokat. Az 1951. évi költségvetésben — az 1950-es évvel szemben — a be­ruházások előirányzata 61 száza­j lékkai magasabb: 11.700 millió fo­1 rint. Egyes állami és vállalati funkcionáriusaink nem vetnek eléggé számot a rendelkezésükre álló lehetőségekkel és munkáju­kat úgy végzik, mintha bősége­sen el lennénk látva anyaggal és szerszámmal, gépekkel, építőka­pacitással, munkaerővel. Egyes funkcionáriusok máról-holnapra akarják a szociális és kulturális igényeket a legmagasabb fokon kielégíteni. Sokszor ezeknek a terveknek megvalósításához szükséges anyagot, munkaerőt, népgazdaságunk fejlesztését szolgáló beruházásoktól és ter­melő üzemektől vonják el. — Meg keli fogadnunk Sztálin elvtárs 1981. évben ' mondott szavait: „Meg kell szüntetni a gondtalan gaz­dálkodást, mozgósítani kell az ipar belső erőforrásait, összes üzemeinkben be kell vezetni és meg keli erősíte­ni a gazdaságos számvetés elvét, rendszeresen csökkente­ni kell az önköltséget kivé­tel nélkül az ipar összes ágai­ban, erősíteni kell az iparon belüli akkumulációt.'' Meg kell szilárdítani vállala­tainknál a gazdaságos számvetés rendszerét is s szilárdítani kell úgy a vállalati, mint az állami szervek vonalán a pénzügyi fe­gyelmet. Iparosítjuk az országot. fejlesztjük a mező­gazdaságot, fokozzuk a tudományos kutatásokat ötéves tervünk egyik főfeladata — mondotta —, hogy országunkul gyors ütemben iparosítsuk. , Rövid néhány év nlult 263 nj gyúr és iizciu létesül hazául,-, ban. Költségvetésünkben hatalmas ösz­szegekel irányoztunk elő a tudo­mányos kutatás előmozdítására. A nehézipar kutatóintézeteinél 29 millióval megemelve a folyó évi előirányzatot, 85 millió forintot, a könnyűipar kutató intézeteinél pe­dig 14 millió forintot irányoztunk elő tudományos kutatásokra. Mintegy 11)0 millió forint tl fordítunk Ipari lunuló szaki:­linlúk fönntartására. 75 mi hó forintot pedig a tanműhelyek fenntartására. A tanulóollhonok számát 40-röl 133-ra, az otthonokban elhelyezett tanulók számá'c pedig 4000-ről 16 ezerre emeljük. 62 millió forintot irányoztunk elő az ipari tanulók ruhaellátására és az idei hatezer helyett tizenötezer tanuló számára biztosfijuk jövőre az üdültetést. — Ötéves tervünk másik főfel­adata: mezőgazdaságiink elma­radottságának felszámolása. Mezőgazdasági jellegű beruházása­ink hatalmas összege mellett a föld­művelésügyi minisztérium költség­vetésében többek közölt 80 millió forintot irányoztunk elő állami gaz­daságaink, tcrmelőszövelkeze leink és dolgozó parasztságunk minőségi velőmagvakkal, kedvezményes áru műtrágyával és öntözővízzel való ellátásúra. Közel 40 millió forintot fordítunk állattenyésztésünk fej­lesztése céljából tenyészállatok vá­JfeMi«mn( tstmréhs—ig Olt Károly elvtárs ezután az ál­lami apparátus létszámalakulásáról beszélt, majd áttért ax 1951. évi költségvetés bevételi részének is­mertetésére. Forgalmi adóbevételünk ha­talmas emelkedésében kifeje­zésre jut mindenekelőtt terme­lésünk 1951-re tervezeté nagy­mértékű felfutása. Kifejezésre jut az is, hogy nem­csak sokkal többet fogunk termel­ni, hanem olcsóbban is kell ter­melnünk. Számolunk azzal is, hogy ötéves tervünk második évének tel­jesítése érdekében hatalmasan elő­relendül országunkban munkásosz­tályunk szocialista öntudatának nö­vekedése következtében a munka­verseny és annak magasabb for­mája, a Sztahánov-mozgalom. Törekednünk kell arra, hogy a munkaverseny ne csak a több­termelésre, ne csak a minőség javítására, hanem az önkölt­ség csökkentésére, az anyaggal, az energiával való messzemenő takarékosságra ls irányuljon. Mindez előfeltétele annak, hogy az 1951. évre előirányzott önköltség­csökkentési tervünket teljesítsük és szocialista akkumuláció főcsa­tornáján, a forgalmi adóbevétellel kiadásaink fedezésére szükséges összeget biztosítsuk. Hogy ezt az önköltségcsökken­tési tervet maradéktalanul vég­rehajtsuk, annak előfeltétel hogy vállalataink vezetői a ki­adott tervet feltétlenül megva­lósítandó tervfeladatnak tekint­sék és messzemenően támasz­kodjanak a széles 'tömegek taka­rékosságára és kezdeményezésé­re és elő is segítsék azt. — Költségvetésünk bevételi oldalának szocialista irány­ban való szerkezeti átalaku­lását jelzi, hogy összes be­vételeinknek már mintegy háromnegyed részét a szo­cialista szektor szolgáltatja. — A lakosság által fizetett adók vonalán csak kisebb mér­tékű emelkedés jelentkezik. An­nak ellenére, hogy pénzgazdálko. A lazaságok mögött as ellenség húzódik Olt Károly elvtárs ezután a pénzügyi fegyelem terén meg­mutatkozó lazaságokról beszélt, majd így folytatta: —• Az ilyen lazaságok mö­gött nem egyszer az ellenség hú­zódik meg, amely politikai téren elszenvedett döntő vereségei után támadásának súlypontját a nép­teg mag népünk boldogabb jövőjét Ezután az egyéni takarékosság kérdéseivel foglalkozott, majd tgJ fejezte be beszédét: Dolgozó né­pünknek, munkásosztályunknak, pa­rasztságunknak, a néphez hü értel­miségnek, népünk millióinak áldo­zatkészségén, szocialista öntudatán felépülő lendületes munkájára ran szükség, hogy tervünket végrehajt­gazdaság különböző területeire haffiuk. Nem kétségen, hogy népünk ° _ . unlnra vrő 1 f 1,0 n ~ * — X t I- — í — helyezte át, ahol minden laza­ság, a fegyelem legkisebb meg­sértése rést hagy az ellenség aknamunkájának folytatására. Ezért minden dolgozónak meg kell értenie, hogy ha minél gaz­daságosabban termelünk, mi­nél takarékosabban bánunk a nép vagyonával, minél na­gyobb mértékben hajtjuk vég­re az önköltségcsökkcntési tervet, minél nagyobb száza­lékkal emeljük a munka ter­melékenységét, minél jobban szélesítjük kj a Sztahánov­mozgalmat, minél szilárdabb alapra helyezzük a pénzügyi fegyelmet, annál nagyobb csapást mérünk belföldi és külföldi ellenségeinkre, annál gyorsabban haladunk a szocializmus útján,, valósítjuk valóra váltja az eléje tűzött min­den edd:-inéi hatalmasabb felada­tokat. mert 1951. évi költségveté­sünk olyan terv, amely mögé biza­lommal sorakoznak fel a dolgozó milliók abban a tudatban, hogy en­nek végrehajtásával elősegítik nagy. ügyünket, az erős, boldog, szocia­lista Magyarország felépítését, hf­ven követve szeretett Pártunk és nagy tanítónk. Rákosi Mátyás elv­társ útmutatásait. Olt Károly elvtárs beszédét az országgyűlés tagjai hosszantartó lelkes tapssal fogadták. Hosszú perceken át tapssal kö­szöntötték a nép képviselői a magyar nép szeretett vezérét, Itúkosl Mátyás elvtársat. Ezután Drahos Lajos elvtárs ja­vaslatot te;t a megüresedett bizott­sági helyek betöltésére és a követ­kező ülés napirendjére. A; országgyűlés következő ülését december 1-én, pénteken 10 órakor tartja. Napirendjén a miniszterta­nács elnökének beszámolója szere­meg ötéves tervünket, teremtjük pci a minisztertanács működéséről. A szovjeí és magyar mezőgazdasági szakirodalom összes újdonságai kaphatók a KÖNYVESBOLT KISKERESKEDELMI VÁLLALAT és a SZIKRA könyvesboltjaiban A könyve?boltokban útbaigazítás, díjmentes könyvbemutató Ideológiai, szépirodalmi, (iidományos. Ifjúsági, Ismeretterjesztő és szakkönyvekéi vásároljon a KÖNYVESHOLT KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Szeged, Lcniu-útca 16, Klauzál-tér 5, Kölcsey-ulcu 1 sz. 4 alatti könyves boltjaiban. JL

Next

/
Thumbnails
Contents