Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

" PÉNTEK, 1950 DECEMBER 1. 3 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÜNNEPI KONGRESSZUSA hálatáviratot intézett Rákosi elvtárshoz és letárgyalta gazdasági életünk összes fejlődési feltételeit A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi és biológiai szakosztályának szerdai ülésén dr. Horn Artúr, egyetemi nyilvános rendes tanár tartott előadást ,.A micsurini biológia elveinek érvényesítése a fiatal Állatok felnevelésében" címmel. Micsurint elmélet az állatok fejlődéséről Előadásában rámutatott arra, hogy a tenyésztés feladatainak megoldásához új lehetőségeket igér a fiatal állatok nagyebb céltudatossággal történő felnevelése. E kérdés felé az érdeklődés különösen a micsurini biológia hatalmas előretörése után következett be. Viszonyaink és adottságaink ismeretében a legapróbb részletekbe menően kell tanulmányozni és kutatni a hazai állatfajtáink és típusaink fejlődésével kapcsolatos kérdéseket, annál inkább, mert Bogdanov professzor szerint is: nincsen a zootechnikában még egy olyan kevéssé kidolgozott rész, mint a növendékállatok felnevelésének tana. Ezért fentos, hogy ebben a munkában minél nagyobb részt vállaljunk a szovjet kutatási eredményeknek és a micsurini biológiának segítségével. A külföldi delegáció tagjai közül az előadásokon résztvet; Tin-Csan kinai delegátus, dr, Grigor román delegátus és Marcel Prenant francia delegátus. A kinai delegátus a következőket mondotta: — Igen sokat tanultam az előadásból arról, hogy a micsurini biológia segítségével hogyan tudjuk az állatok fejlődéséf a környezet megváltoztatásával befolyásolni. Itt tartózkodásom alatt láttam, hogy a magyar tudemánv a szovjet tudomány eredményeinek felhasználósával halad előre a tudományos kutatómunkában. A kinai tudósok is bizonyítékát adják annak, hogy a szovjet tudomány eredményeinek felhasználásával hogyan ezolgálják a népet. A dagunntképződések problémája Az Akadémia orvosi osztálya rákkonferenciájának harmadik napján részletesen megtárgyalták a daganatkutatás tudományos kérdéseit. A konferencián megjelent Ratkó Anna elvtársnő, népjóléti miniszter és az egészségügyi kormányzat számos vezető tagja. A külföldi küldöttek közül Anders, német profesr.>2-r és Hadzsiolov. a Bolgár Tudományos Akadémia titkára, vert részt a konferencia munkájában. Állandó útmutatásaikkal és hogy a Szovjetunió a kutatás területén is az első helyei foglalja cl a daganatellenes küzdelemben. Kelln.er professzor az új szovjet biológia, a pavlovi nervizmus, és az élő fehérje kutatási eredményeinek szempontjából vizsgálta meg a daganatok keletkezésének és a szervezetben történő tovaterjedésének a problémáját. Arra a megállapítanácsaikkal támogatták az ér- tásra jutott, hogy a daganatok f nlrnntai _. . 1- á Hl T> „ 4 1 _! .! * v , i r ... tekezlet munkáját 'Petrovszikij és Szapozskov professzorok is Az előadást dr. Kellner Béla, a debreceni egyetem kórbonctan proferszora. tartotta. Előadásában kiemelte a sz:vjet kutatók eredményeit, akik újszerű megállapításaikkal .egészen új fejezetet nyitottak meg a daganatkutatásban és bebizonyították keletkezésében a környezethatás ra megváltozott szervezet és a rákot megelőző állapotok dialektikus kölcsönhatása sztírepol. A daganatot káros ferjiődés eredményének tekinti, amelynek kialakulásában a Liszenko akadémikus által fe1 ismert szakaszos fejlődés érvényesül. Ilálafáviraí Rákosi elvtárshoz TANULÁSSAL A BÉKÉÉRT A rendszeres tanulás rendkívül nagy jelentőségű nemcsak politikai tisztánlátásunk, de — ami ez. zel összefügg — mindennapi munkánk minél iökélelesebb és job'i elvégzéséhez is. Pártunk ezérl fordil olyan nagy gondot arra, hogy minden párttag részlvegyen rendszeres oktatásban, a marxizmus, leninizmus ismereteinek minél tökéletesebb elsajátításában. A párttagokon kivül a tanulásba az idén még nagyobb tömegben kapesolódnak be a párlonkívüliek is, hiszen számukra is éppolyan fon. los, hogy világosan lássák politikai életünk eseményeit s tudják, hogy munkájukkal, termelésükkel milyen célt szolgálnak. A rendszeres tanulás kérdése szorosan összekapcsolódik békeharcunkkal, azzal a hatalmas küzdelemmel, amelyet a világ becsületes milliói folytatnak, élen a Szovjetunióval a béke megvédéséért, az imperialista háborús uszítók ePcn. Ez a harc azonban csak akkor vezethet Igazán sikerre, ha a béke harcos miltiól az elntéict fegyverét jól tudják forgatni, hu a marxizmus.leninizmus élenjáró elmélete irányítja minden küzdc'L műket, minden tettüket. Elengedhetetlen azért, hogy elvtársaink lelkiismeretesen és pontosan vegyék ki részüket az oktatási munkából, a rendszeres lanti, lásból. Pártunk — s ttt Szegrden a Szegedi Pártbizottság — külön előadásokkal, konzultációkkal Is hozzásegít ahhoz, hogy a tanulást megkönnyítse, az oktatási anyag c'sajátitását még eredményesebbé tegye. Ezt a rélt szolgálja a mai, pénteki konzultáció Is, amelyet a káderképző oklatáshnn résztvevő elvtársuk részére rendez a Szegedi Pártbizottság délulán fi órai kezdettel a Pártnklatás Házában. A konzultációt a „Marxista-leninista államelmélet" című anyagból tartják mrg és a kádrrkryzö oktatásban résztvevő elvtársak ttt minden tisztázatlan elméleti kér. désiikre megfelelő magyarázatot kaphatnak. Tartsák ezérl kötelességüknek mindazok az elvtársak, akta meghívót kaptak, hogy ezen a konzultáción résztvegyenek és ezzel is emeljék elméleti színvonalukat, ezzel is megerősítsék magukat a békebareban való részvételre. A vita során felszólalt Hadzsiolov professzor, aki elmondotta, hogy nemrég járt Bulgáriában egy szovjet orvosprofesszorokból álló küldöttség, köztük egy daganatkulató is, akinek előadásai nyomán hatalmas mértékben fellendült a Bulgáriában folyó daganatellenes küzdelem. Ezután az értekezlet táviratilag üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat, háláját fejezve kl azért a hatalmas támogatásért, amellyel a magyar tudományos é'ctrt és a közegészségügyet Pártunk és kormányzatunk ré. szcsíti. A szerdai ülésen azzal a nagyfontosságú kérdéssel foglalkoztak, hogy szervetlen vegyiparunk nyersanyagellátását minél szélesebb vonaton hazai forrásból biztosítsuk. Keresztes Mátyás rámulatott arra, bogy nitrogén-iparunk már biztosított hazai neyrsanyagbázisa továbbfejleszthető földgázaink kon. verziós krakkoiásával. gyengébb minőségű ligniteink és tőzegeink új eljáráson alapuló eigázosflásával. Ma Szegedre érkezik Yuan Han-Csin professzor, a pekingi egyetem szerves-kémia tanára Szovjet üdvözlet a kongresszusnak A biologiai és agrártudományi] osztály szerda délutáni ülésén Manninger Rezső tartótt előadást a fel-' nevelési betegségek elleni védekezés1 módszereiről. i Az. ülésen megjelent és felszólalt I Szkrjábin szovjet akadémikus. Engedjék meg. hogy üdvözöljem önöket a Szovjetúnió Tudományos Akadémiája és a mezőgazdasági tudományok Leninről elnevezett Akadémiájának nevében — kezdte beszédét, majd külön üdvözölte a kiváló magyar tudóst, Marék Józsefet. Rámutatott arra, hogy milyen fontos szerepet játszanak a férgek a növendék állatok megbetegedéseiben. A Szovjetúnióban több intézmény van, amely parazitás betegségekkel foglalkozik. Legfontosabb a Tudományos Akadémia keretén be'ül működő és az általam vezetett hclnnntológiai intézet, ahol elméleti kérdésekkel foglalkozunk leginkább. Ezenkívül a gyakorlat által felvetett kérdéseket kutatjuk részben nz intézetünkön belül, részben pedig a kolhozokban és szovhozokban. A szovjet akadémikus nagy érdeklődéssel kisért felszólalása mán a hozzászólók megállapito.Uák, hogy a magyar állategészségügy vonalán új, örvendetes tényként jelentkezik annak felismerése, hogy a fiatal állatok megfelelő körülmények között történő felnevelése felmérhetetlen jelentőségű az ál'att megbetegedések elleni küzdelemben. A szaküléssorozatot Marok József osztályelnök' zárta be, megállapítotté, hogy kutatóink és tudósaink a Szovjetúnió tudósaitól nemcsak Micsurin—Liszenko biologiai elvek alkalmazásában, hanem munkamódszer tekintetében is sokat tanultak. A Magyar Tudományos Akadémia 125 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepi nagyhétre a népi demokratikus államok közül a baráti Kína is elküldte tudományos életének képviselőit. Igy. Yuan Han-Csin professzor, a pekingi egyetem szerves kémia tanára is résztvett az ünnepségeken. Ma, pénteken Szegedre is ellátogat, hogy a szegedi egyetemet és intézeteit, köztük a Szerves Kémiai Intézetet is megtekintse és résztvegyen az Intézet tudományos beszámolóján. Yuan Han-Csin professzor tanulmányozni akarja a szegedi egyetem természettudományos kutatásának újabb eredményeit, az intézetszervezés módszereit s így látogatásának tapasztalatcsere-jellege is lesz. Yuan Han-Csin professzor kiváló szakembere a stereokémiának, amelyben sok új eredményt ért el, főként a szovjet kutatások alapján. Az amerikai katonák tövesen adják meg magukat Koreában Az Uj Kina hírügynökség külön_ udósítója látogatást tett az arcvonalnak azon a szakaszán, ahol az első amerikai lovassági hadoszI-tály 8. ezrede néhány nappal ez! előtt nagy támadást kezdett és ;amit a kinai önkéntesek véresen visszavertek. A kinai önkéntesek beszámolnak az amerikaiak általános fásultságáról és fáradtságáról, akik a néphadsereg csapatainak közeledésekor tömegesen eldobják fegyver.tikét és megadják magukat. Az amerikai agressziós csapatok sok tagját szétugrasztották e menekülésszerű visszavonulás során. Ezek most el akarnak bújni, mert arról meséltek nekik, hogy ha hadifogságba esnek, kivétel nélkül kegyetlenkednek velük és halálra kínozzák. Mivel a helységekben r.eir. találnak élelmiszereket, most egészen kiéhezve m adják magukat Alacsony, pozsgásarcá. feketehajú fiatalember. Hajában azonban már megcsillannak az ezüst szálak. Nem „divatosan" a halántéknál, hanem mindenütt. Első látásra gondolná az ember 30 évesnek, pedig még alig 25 esztendős. Valami különös, keserű vonás húzódik arcán, szemei fáradtak, mozgása olyan. mintha áliandóan valami nehéz terhet cipelne. Ha szólnak hozzá: összerezzen, igy idcgzödötl bele hosszú esztendőkőn keresztül. Ugy ül a széken, mintha minden pillanatban fel akarna ugrani, éppen csak a szélérc, sepkáját kezében tartva, hogy — ha a helyzet úgy kívánja — gyorsan fel lehessen ugorni A nevét is olyan halban mondja ki, mintha szégyelné: Goldmann János. Hamarosan hatéves évfordulóját ünnepeljük annak, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat, megedva a lehetőséget arra. hogy építhessük a mi egyre szebbé váló jövőnket. Megváltoztak a dolgozók ez clait az idő alatt, az egykori szolgák urai lettek ennek az országnak. Emlékezünk még. Bizony, azelőtt egy-egy hivatalban, valami „közéleti nagysággal'4 szemben mi is ültünk így, a szék szélén, sapkával a kezünkben — ha ugyan hellyel kínáltak bennünket. De azóta már éuck teltek el, évek. melyeknek szele majdnem kikerülte Goldmann Jánost Élettörténetét hallgatva, már nem tűnik olyan furcsának viselkedése. Anyja 1938-ban meghalt. Apját nemsokára behívták katonának, kikerült a frontra, ahonnan nem is tért többé vissza. A gyerekek — köztük Ö is — a lelencházba kerültek. Aki látta a Horthy-rendszernek ezt a gyalázatos intézményét• tudja, hogy ez egyet jelenteit az állati sorba való süllyedéssel. Valóságos megváltást jelentett. amikor kiadták kulákokhoz béresnek. Rongyokban járt, ugyanazt az ] FORDULÓPONTOT JELENTETT vasARHapg GOLDMANN JÁNOS ÉLETÉBEN IS „ételt" ette. amif a kutya. A különbség csak az volt, hogy a kutya el tudoh szaladni a gazda rúgásai elöl, Ő pedig nem. Teltek az évek, a gazdák változtak, a kegyetlen bánásmód maradt. Az élete csak annyiban változott: ahogyan növekedett, úgy nehezedett az a munka is, amit végezni kellett. Elérkezett a felszabadulás Dornzsmára is. oda ahol tengette élelét. Nézte a szovjet katonákat, beszélni nem tudott veliik. Azok is nézték őt, de — ahogy visszaemlékszik — inkább a lábát, amely mezítelenül, kékredermedve taposta a hideg októberi sarat. Az egyik katona odament az autóhoz, s pár perc múlva egy pár viseltes, de jó csizmával tért vissza. Mondott valamit, de n m értette. Jelezte azonban a kezével is: „Húzd fel! Neked adom!'' .. , Goldmann Jánosnak ekkor volt életében először csizmája. Az élet átmenetileg megjavult számára is. Kisebb lett a kulák mellénye, s egyre sűrűbben lehe. tett arról hallani, hogy a szakszervezet most már védi a cselédeket is. Goldmann Jánost akkoriban valami kicsiség miatt felpofozta a gazdája. El akart menni a szakszervezetbe, de a gazda megfenyegette, hogy ekkor tökbet be nem teheti a tanyába a lábát... Gondolkozott a dolgon ás nem mert elmenni a szakszervezetbe. Ettől kezdve úgy telt az élete, mintha körülötte nem változott volna a világ. Egybefolytak a hétköznapok és vasárnapok, sokszor a nappalok és éjjelek| s >?* dolgozott, húzta a hutáknak az igát. Talán még most is így lenne, ha az idén tavasszal bele nem betegszik az emberfeletti hajszába. Csányi Jenő dorozsmai kuláknál dolgozott. Nappal szántott vetett, aratott, kapált, éjjel pedig a birkákat őrizte. A kulák nappal aludt, éjjel pedig a korcsmában ivott. Igy osztották meg egymásközötl a gazdaság gondjait. Csányinak az volt a kedvenc szavajárása, hogy „keveset eszünk, szépen járunk!" — Ezt igyekezett betartatni Goldmann Jánossal is. Igen sűrűn előfordult. hogy reggel evett. Délben nem küldött ki a munkára ebédet a gazda, mert aludt. Este megint nem volt vacsora, mert a gazda már nem volt otthon. Javult azért valamit a helyzete, mert a DÉFOSz kötelezte a gazdát a bér megfizetésére. Yen többek között egy inget, amit a gazdáék mostak. Ki is mosták, de vissza nem adták, hanem adtak helyette a gazdának egy elrongyolódott ingét. Ezért már szólt. A kulák nem is engedte vcgigm.ondani, hanem ököllel úgy arconvágta, hogy leesett a székről. Elrohant a korcsmába. Este részegen jött vissza, s 5 arra ébredt, hogy a kulák disznóölö késsel hadonászik. Azonmód kirohant az istállóból. A kulák utána. Ugy tudott tőle megszabadulni, hogy egy ré-i bunkerba húzódott, s reggelig elő se meri bújni. Ez az éjtszaka a~tán betette a kaput a legyöngült szervezetnek. Még egy hónapig tudott dolgozni, utána kórházba került. Persze a kulák nem akarta elengedni. Ugy akarta megakadályozni, hogy nem adta oda az OTI könyvét, aminek az lett a következménye, hogy Goldmann Jánosnak 600 forintba került az OTI-költség. Ezt és egy hónapi elmaradt munkabérét még a mai napig sem fizette meg a kulák. Hogy megkapja-e valaha? — azt már csak a dorozsmai DÉFOSz szervezet tudná megmondani . . . Uoldmann János meggyógyult. Egyik dorozsmai elvtársnál. Pusztai Istvánéknál segédkezett. Hívták dolgozni ide is, oda is- Nem ment. Kimondta nyíltan. „Inkább bármi. mint mégegysezr kulák keze-lába lenni-.. .! Hívták a termelőcsoportba is. Oda se ment. Neki más tervei voltak. Pusztai Istvánon kívül, nem szólt róla senkinek. Ipari munkás akart lenni. Pusztai István sokat mesélt neki az ipari munkások életéről. Meséit neki a Pártról, mely azért harcol, hogy az egész világon minden ember megszabaduljon abból az állati sorból, amiben 5, Goldmann János is sokáig élt. Egyszer elkérte Pusztai Istvántól a pártjclvényt Feltűzte. Pusztai elvtárs csendesen megjegyezte; ,,Ha jó munkát végzel, te is hordhatod, A sajátodat! .. Ott volt Pus'taiéknál vasárnap is. November 26-án, Soha nem felejti el ezt a napot, melv fordulóvont volt az életében Hallgatták a rádiót. s a család estefelé különös figyelemmel fordult a készülék felé. Nem zenét közvetített a rádió, hanem beszédet. Goldmann Jánosnak is olyan ismerős volt a hang, mint. ha már nagyon sokszor hallotta volna. Rákosi elvtárs beszélt. Goldmann János hallgatta a szavakat. Nem tagadja; a beszéd egyes részeit nem értette meg teljesen, dr egyet megértett és mcgjegyze't. Azt, hogy Rákosi elvtárs úgy emlegette a bányászokat, mint a magyar dolgozó nép legjobb fiait. Megértette ezt, valamint azt is, hogy szép életük, jó életük van a bányászoknak, s a jövőben még az eddiginél is fokozottabban gondoskodnak róluk. Mig hallgatta a beszédet• végigvonult előtte egész eddigi élete. Dön. tött. Pusztai elvtárs nem is csodálkozott azon a kérdésen, amit búcsúzás előtt feltett, hanem megmondta a szegedi Munkaerőtartalékok Hiöatcla cimét. » . .. Goldmann János nehezen várja a hétfő hajnalt. Ekkor indul Pécsre a szénbányába. Viselkedésé, ben, szavaiban még ott bujkál a szégyenteljes szolgai mull. még sajognak a kulák ütlegel, de tudja, hogy új élet felé indul. Tervezgeti a bányászéletet. — ügy ütök oda a csákánnyal — mondja —, mintha a Csányi kulák fejére ütnék! Kicsit hallgatott, mintha keresné a szavakat és hozzáteszi: „Vagy azok fejére, akik az apámat a vágóhídra, a frontra vitték!" Elbúcsúzunk Goldmann János keményen kezetráz. Mintha az arcáról is lesimult volna a keserű vonás, frissen csillog a szeme, s mintha a járása is ruganyosabb volna. Gondolatban talán már járt a tárna mélyén, a ragyogó szénfolyosókban, s egyre jobban tudatosodik bent'", milyen fordulópontot, jelentett életében 1950 november 26, az a nap. amikor ő is teljesen felszabadult. (Sz. JJ