Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-09 / 260. szám

DElMGYAMSZÍG Folamiiák m bmdapesti Sxtálin-hidut Szeged dolgozd! lelkes tömegben ünnepelték a Nagv Októberi Szocialista Forradalmat VII. ÉVF. 260. SZAM. ÁRA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950. NOVEMBER 9. Bulganyin elvtárs beszéde a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulóján a Szovjetunió erejének növekedéséről,a háboruutáni ötéves terv alapvető feladatainak teljesítéséről és a világ békéjének megszilárdításáért vívott harcról Hétfőn este a moszkvai Nagy Színházban tartotta meg a Moszkvai Szovjet a moszkvai párt- ég társadalmi szervezetekkel, valamint a Szovjet Hadsereg képviselőivel együtt ünnepi ülését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfodulója alkalmából. A díszelnökségbe az ülés résztvevői óriási lelkesedéssel megválasztották a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottságát, élén a szovjet nép nagy vezérével, Sztálin elvtárssal. A ünnepi ülésen N. A Bulganyin elvtárs marsall, a Szovjetunió min'sztertanácsának helyettes elnöke mondott beszédet: Elvtársak! A Szovjetunió népei ma ünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely új korszak alapját rakta le. a dolgozóknak a kapitalista rabszolgaság alóli felszabadítása korszakának alapját, népünk soha nem látott alkotó energiáját és kezdeményező erejét hívta életre. A szovjet emberek a Kommunista Párt vezetésével páratlan hősiességet tanúsítottak úgy a békés munkában, mint hazájuk fegyveres védelmében. A szovjet nép legyőzve útjában a komoly akadályokat, történelmileg rövid időszak alatt létrehozta a szovjet szocialista rendszert és ma biztosan halad a nagy cél, a kommunizmus felé. Az Októberi Forradalom győzelmeként keletkezeti szovjet rendszerünk nagy átalakító hatást gyakorol az egész világtörténelem fejlődésére. Az Októberi Forradalom elvei egyesitik ma a szocializmus és a demokrácia Szovjetunió-vezette hatalmas táborát Joggal nyilvánítjuk ezt a marxizmus-leninizmus eszméi győzelmének. Az események egész menete megerősítette a XIX. és XX. század fordulóján fejlődésének utolsó szakaszába lépő kapitalizmus elkerülhetetlen pusztulásáról szóló marxi-lenini elmélet helyességét. Beigazolódott a marxizmus-leninizmus tudományos következtetése, hogy a munkásosztály, élén egy forradalmi marxista párttal olyan erő, amely képes a dolgozókat harcba vinni a kapitalizmus alóli felszabadilásért — magára vállalni a társadalom állami vezetését és megvalósítani a szocializmus felépítésénél, nemes célját. Más országok népei a nemzetek testvéri együttműködésének példáját mutató szovjet állam építésének tapasztalatából meggyőződnek arról, hogy a szocializmus felsőbbrendű a kapitalizmusnál, meggyőzödnek a marxizmus-leninizmus igazságáról ég életerejéről. A Szovjetunió belső fejlődésének történelmi sikerei A szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén aratott nagy sikerekkel ünnepli A forradalom évfordulójáig elért legfőbb eredményünk, hogy a szovjet szocialista állam polliikai és gazdasági ereje méginkábh megnőtt és megszilárdult. Nincs a világon egyetlen burzsoá kormány sem, amelynek belső politikai helyzete olyan szilárd és megingathatatlan volna, mint amilyen szilárd és megingathatatlan a szovjet kormány helyzete. A Szovjetunió sikerei a békés fejlödé*? évei alatt még inkább megerősítették népünkben a szovjet hazafiság érzését, amelynek ereje, mint Sztálin elvtárs tanítja, abban áll, hogy nem faji, vagy nacionalista előítéletek alkotják alapját, hanem a nép mély odaadása ég hűsége hazája iránt, országunk valamennyi nemzete dolgozó nak testvéri együttműködése. A szocialista haza javáért folyó alkotómunkában fejlődik és erősödik országunk népeinek tesvéri együttműködése és barátsága A kommunista építés nagy céljai megvalósításáért vívott harcban töretlenül erősödik a Párt és a szovjet hatalom köré szorosan tömörülő szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége. Meggyőzően beszélnek erről a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és a nemzeti köztársaságok Legfelső Tanácsainak a háború utánj időszakban lezajlott választást eredményei, amelyek ragyogó győzelmet hoztak a kommunisták ég pártonkívüliek sztálini tömbjének. A szovjet nép gazdasági és kulturális tevékenységének alapja a háború utáni időszakban az ország népgazdasága újjáépítésének és fejlesztésének 1946—1950. évi ötéves terve volt. Ezt a tervet röviddel a Nagy Honvédő Háborúnak—hazánk valaha átélt legnehezebb háborújának — befejezése után fogadtuk el. Az anyagi 'kár. amelyet a háború országunknak okozot'. annyira komoly volt, hogy ellenségeink önző számításokat építettek rá. Azt remélték. ho"y saját erőinkkel nem tudunk kilábalni a háború u'áni nehézségekből. Ezek a számitások azonban alaptalanoknak bizonyultak. A Szovjetunió nem csupán arra talált erőt és lehetőséget, hogy a háború okozta sebet behegessze, de megszervezte -z iparnak és közlekedésnek, a mezőgazdaságnak, a kultúrának és a dolgozók anyagi jólétének további hatalmas fellendítését is. A szovjet nép az ö éves tervet életérdekeinek megfelelő harci programnak tekintette és lelkesedéssel kezdett a terv valóraváltásához. A Kommunista Párt vezette szovjet emberek nem sajnáltak az erőfeszítést és munkát a háborúutáni ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért vfvott harcban. Hatalmas hazánk Iránti büszkeség érzésével mondhatjuk ma. hogy az ötéves tervnek ezeket a feladatait sikeresen teljesítettük. Az ötéves terv elő;rányoz:a, hogy a Szovjetunió egész ipari termelésének 1950-re negyvennyolc százalékkal kell emelkednie a háborúelőtti 1940es évhez viszonyítva. A termelésnek ezt a színvonalát nemcsak hogy elértük, de iparunk jelentékenyen túl is haladta. Mint ismeretes, már 1949 negyedik évnegyedeben a bruttó termelés havi átlaga túlhaladta az 1940es szinvonalat ötvenhárom százalékkal. Ez évben az ipari termelés öszszege még inkább növekedett. Az ipar bruttó termelésének háborúelőtti színvonalát 1950 Hz első hónapja alatt hetven százalékkal túlteljesítettük. Az ipari termelés növekedésének nagy ütemét és a népgazdaság minden ágának fejlődését kapitális építkezések jelentős méretei biztosítják. A háborúutáni ötéves terv elmúlt időszakában újjáépítettünk és újból felépítettünk körülbelül hatezer ipari vállalatot, nem számítva a kis állami és szövetkezeti vállalatokat. A háború-sujtotta körzetek ipara nemcsak teliesen újjáépült, de az új és modernebb technika alapján jelentékenyen bővült is. Sikeresen valósul meg a nehézipar elsősorban történő újjáépítésének és fejlesztésének feladata. A vaskohászat fejlesztése terén az ötéves tervben kitűzött feladatokat túlteljesítettük. Az ötéves terv szerint 1950-ben harmincöt százalékkal több vasat és acélt kell termelni, mint 1940-ben. A folyó év első tiz hónapja alatt a vas- és acéltermelés negyvennégy százalékkal múlta felül a háború előtti szinvonalat Ebből az öntöttvastermelésé huszonnyolc százalékkal, az acélöntésé negyvennyolc százalékkal és a hengereltfémtermelésé ötvennyolc százalékkal. Ezeknek az eredményeknek az elérése érdekében fémipari és építőipari dolgozóinknak sokat kellett dolgozniok. Mint ismeretes, a háború idején a délvidék kohászati ipara teljesen elpusztult. Ma már új technikai alapon teljesen újjáépült és több fémet termel, mint a háború előtt. Folytatódott a vaskohászat további fejlesztése az ország keleti körzeteiben is. A hengereltfém-termelés színvonala ezekben a körzetekben kettő és félszerese a háborúelőttinek. A fémkohászat területén az ötéves terv feladatainak megfelelően jelentékenyen megnövekedett a szfnesés ritka fémek —, alumínium, ón, nikkel, réz, ólom, horgany, magnézium, a wolfram és molibdén-koncentrátumok — termelése. A széntermelés terén túlteljesítettük az ötéves tervben kitűzött feladatot. Az ötéves tervben kitűzött feladat szerint a széntermelésnek 1950-ben ötvenegy százalékkal kell túlhaladnia az 1940 évi színvonalat. A folyó év elmúlt tíz hónapja ala'.t a széntermelés ötvenhét százalékkal múlta felül a háborúelőtt't és a Szovjetunió világviszonylatban a második helyre került a széntermelésben. A Donyec-medence szénipara, amelyet a háború teljesen elpusztított, teljes egészében újjáépült. A Donyec-medence bányái ma több szenet termelnek, mini a háború előtt és többet, mint amennyit az ötéves terv kitűzött. A Donyec-medence ismét az ország legnagyobb és legjobban gépesített szénmedencéje. A Moszkvai-szénmedence, amely szintén teljesen elpusztult, ma háromszor több szenet termel, mint a háború előtt. 'A' Donyec-medence és a Moszkvaiszénmedence helyreállításával együtt tovább fejlődik az uráli szénbányászat, a Kuznyec-medence, a Karagandai-medence és az ország többi keleti vidékének szénbányászata. Keleten ma több mint kétszerannyi szenet bányásznak, mint a háború előtt. Túlteljesítették az ötéves tervnek Leningrád és az északi vidékek új szénbázisúnak, a Pecsorai-szénmedencének kiszélesítésére vonatkozó faladatát. Uj szénlelőhelyeket tártak fel az ország más körzeteiben is. Sikeresen fejlődik kőolajiparunk. Az ötéves terv kőolajtermelési feladatát túlteljesítettük. Az ötéves terv — a háborúelőttihez képest — a kőolajtermelésnek tizennégy százalékos fokozását írta elő 1950-re. 1950 tíz első hónapja alatt a kőolajtermelés huszonegy százalékkal multa felül a háborúelőtti színvonalat. Teljesen helyreállítottuk és technikailag újból felszereltük a háború alatt elpusztult majkopi és grozniji olajvidékek és Nyugat-Ukrajna kőolajiparát. Komolyan fokozódott az új keleti olajvidékek jelentősége. Uj, hatalmas olajtelepeket és olajfinomító üzemeket létesítettünk Baskiriáhan. Gyorsan fejlődik a kujbisevi területen, a Turkmén, üzbég és Kazah Köztársaságban az olajtermelés és finomítás. Uj, nagy olajlclőhelyeket tártunk fel a Tátár Köztársaságban. Nagy munkák'folynak a szahalini olajtermelés fejlesztésére. A keleti körzetek részaránya az egész Szovjetunió kőolajtermelésében negyvennégy százalékra emelkedett az 1940. évi tizenkét százalékkal szemben. A kőolajfeldolgozó ipar új technikai felszerelést kapofi, új, magas oktánszámú repülőgépbenzinfajtákat és más üzem- és kenőanyagokat termel. A villamosenergia-termelésnek az ötéves terv utolsó esztendejében a háborúelőttihez viszonyítva hetven százalékkal kellett emelkednie, a valóságban nyolcvanhét százalékkal emelkedett, A háborúsujtolta körzetekben, ahol a villamoserőművek teljesen elpusztultak, az erőművek kapacitása és energiatermelése ma felülmúlja a háborúelőtti színvonalat. 'A' gépgyártás gyors iramban fejlődik. Az ötéves tervnek a gépek, gépezetek és műszerek gyártása terén kitűzött feladatait sikeresen 'teljesítjük. Az ötéves terv előirányozza, hogy a gépi felszerelés gyártásának 1050 ben a háborúelőtti kétszeresének kell lennie. A folyó év elmúlt tíz hónapjában a gépgyártás 'termelése kettő egész kéttizedszerese volt a háború előtti színvonalnak. Ugyanakkor a kohászati berendezések gyártása ötszörösére, a gőzturbináké kettő egész öttizedszeresére, a nagy villanymotoroké ötszörösére, a kőolajipar; berendezéseké több mint háromszorosára, a földkiemelőgépeké tizenháromszorosára emelkedett. A szovjet gépgyártók az utóbbi években a hazai tudomány eredményeire támaszkodva sok új, modern gép. és gépezefdpust alkottak és vezették be gyártásukat. Az ötéves terv évei alatt jelentékenyen javult az iparban a berendezések kihasználása. Igy például a nagyolvasztókat 25 százalékkal, a Martin-kemencéket 32 százalékkal jobban használják ki, mint a háborúelőtti időszakban. A kőolajkutak kitermelési fúrásának gyorsasága a háborúelőttihez viszonyítva 43 százalékkal növekedett. 'A'mint azonban az élenjáró munkások, élenjáró üzemek és műhelyek példája mutatja, további nagy 'tartalékok és lehetőségek vannak a berendezések még termelékenyebb kihasználására. Az új technika sikeres bevezetése lehetővé tette a népgazdaság felszerelésének további nagyméretű technikai felújítását, valamint a sok és nehéz munkát igénylő munkálatok gépesítési színvonalának emelését. Ugyanakkor a technikai haladás, kádereink képzettségének emelése, a munkások, mérnökök és technikusok alkotó kezdeményezése biztosította a munka termelékenységének jelentékeny megnövekedését. Az ö'iéves terv a munka termelékenységének növekedését az iparban 1950-re a háborúelőtti színvonalhoz viszonyítva harminchat százalékkal irányozta elő. Ténylegcsen a mnnkások munkájának termelékenysége aa Iparban 1950 harmadik évnegyedében töbh mint negyven százalékkal volt magasabb a háborúelőtti színvonalnál. Az iparban alapvető munka folyik a nyersanyag és egyéb anyag-, fű'tóanyag- és villamosenergia-megtakarílás. az üzemtér kihasználásának megjavítása és a forgóalap forgási sebességének meggyorsítása terén. Ennek következtében teljesitik és túlteljesítik az ipari 'termelés önköltsége csökkentésére előirányzott kormányterveket. A vasúti szállítás az iparhoz hasonlóan olyan színvonalon dolgozik, amely felülmúlja az ötéves terv ki'lűzött feladatait. Az ötéves terv 1950-re a vasúti szállítás teheráru, forgalmának növekedését a háborúelőtti színvonalhoz viszonyítva 28 százalékban irányozta elő, A folyó év első tíz hónapja alatt a teherforgalom a háborúelőt'ti színvonalat több mint 40 százalékkal haladta túl. Növeltük és felújítottuk a moz. dony- és vagonparkot és szilárd alapokra helyeztük a hazai villanymozdony- és gőzmozdonygyártást. 'A' mezőgazdaságban is jelentós sikereket értünk el. A folyó évben a bruttó gabonatermés hétmilliárd hatszázmillió pud és a háborúelőtti 1940 es év színvonalát majdnem háromszázmillió púddal múlja felül. Ugyanakkor a bruttó búzatermés az 1940-es év 'termését háromszáznegyvenmiltió púddal múlja felül. A bruttó gyapottermés az 1940. évi termést több mint negyven százalékkal mulia felül. Mognövekedett a cukorrépa termelési eredménye. Ebben az évben legalább huszonötmillió métermázsával nagyobb a cukorrépatermés, mint az 1940. évi. A talajvédő erdőültetvények létesítéséről, valamint a füvesvetésforgó bevezetéséről, továbbá a Szovjetunió európai részének sztyeppés és erdősztyeppés körzeteiben létesítendő mesterséges tavak és vízgyűjtőmé, dencék építéséről szóló. 1948-ban elfogadott terv sikeresen valósul meg. Két esztendő alatt egvmillióháromszúzezer hektárnyi területen létesül, tek erdöültetvények, az említett körzetek kolhozaiban és szovhozaiban többezer mesterséges tő és vizgyüjtőmedence épült. Ez év augusztusában fontos határozatot hoztunk, amely szerint több mint négymillióháromszázezer hek. tárnyi területen új öntözési rendszerre térünk át. Az új öntözési rendszer ideiglenes öntözőcsatornák építését irányozza elő az állandóak helyett, amelyek megnehezítették a földművelés modern gépi technikájának alkalmazását. Az új öntözési rendszer ezzel lehetővé teszi az öntözött területek méreteinek növelését, valamint a munka termelékenységének jelentékeny emelését az öntözéses földművelésben. A folyó évben a Párt és a kormány erőfeszítései a mezőgazdaság területén mutatkozó központi fel. adat megoldására — az állattenyésztésnek minden módon való fejlesztésére — irányulnak. 'A' kolhozok és szovhozok a társadalmasított haszonállattenyésztésük háromesztendős fejlesztési tervét teljesítve jelentékenyen növelték az állatállományt és annak hozamát. Állattenyésztésünk a háború idején erősen szenvedett. Az ország legfontosabb állattenyésztési körzeteiben, Ukrajnában, Eszak-Kaukázusban, Bjelorussziában, a Központi-Feketeföld vidékén, az állatállomány a keletre áttelepített, vagy a lakosság által elrejtett csekély rész kivételével teljesen megsemmisült. Szenvedett a háború idején az állattenyésztés az ország más körzeteiben is. Ennek ellenére a társadalmi tulajdonban lévő haszonállattenyésztés háborúelőtti színvonalát nemcsak teljesen helyreállítottuk, hanem ezt a színvonalat jelentékeny mértékben felül Is multuk. A szarvasmarhaállomány a kolhozokban ma harmincnyolc százalékkal, a juh- és kecskeállomány hatvanöt százalékkal, a sertésállomány ötvenöt százalékkal nagyobb, mint a háború előtt. A kolhozok és szovhozok jelentékenyen növelték a tenyészállatállományt. A kolhozokban és szovhozokban nagyobbszabású intézkedéseket tesz. nek jól épített istállók létesitésére és az állattenyésztéshez szükséges takarmányalap megteremtésére. Különleges takarmányvetésforgókal vezetnek be, a fűfélék vetésterületét növelik, fokozódik a silózható takarmányok és gumós takarmánynövények termelése, új, nagy terméshozaméi takarmánynövények termelését kezdték meg. Igv a szudáni fűét, a durra-kölesét, stb. „ A gabonafélék és ipari növények termelésének növelése, valamint az állattenyésztés hozamának fokozása tartós nyersanyagalapot teremt a könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztése számára. A Párt és a kormány nagy segítséget nyújt a kolhozoknak, a szovhozoknak és a mezőgazdasági gépállomásoknak. 'A' mezőgazdaságot nagy mennyiségben látják el mindenféle gépi felszereléssel. Traktorés mezőgazdasági gépgyárainkat a háború idején lerombolták. Ma már helyreállították őket és az újonnan épített üzemekkel. együtt az Idén a mezőgazdaságnak négyszer több traktort (tizenöt lóerősre átszámítva), három egész nyolctizedszer több kombájnt, négyszer több traklorekét, majdnem hatszor több traktorvetőgépet és traktorboronából több mint háromszor többet adnak, mint 1940 ben. A vegyipar egyre növekvő mértékben látja el a mezőgazdaságot műtrágyával. A folyó évben a mezőgazdaság foszfor-, káli. és nitrogénműtrágyából majdnem kétszer 'többet kap, mint 1940-ben. Az élenjáró technikával felszerelt nagyüzemi kollektív gazdaság vezetése megköveteli a kolhoztermelés gazdaságtanának, valamint az agrotechnika és a gépesítés alapjainak ismeretét. A kolhoztagok közül nagyszerű szervezők, a mezőgazdaság vezetői és mesterei kerültek ki. Ezzel azonban nem szabad megelégednünk. Ezért a Párt és a kormány feladatául tűzi ki a kolhozkáderek további megerősítését és a tudomány, valamint a mezőgazdaság élenjáró tapasztalatainak bevezetését a kolhozok termelésébe és n gép. és traktorállomások munkájának gyakorlatába. A népgazdaság fellendülésé'! a nemzeti jövedelem növekedése és népünk anyagi jólétének és kulturális színvonalának további emelkedése kiséri. A kapitalista országokban a dolgozók által létrehozott nemzeti jövedelem oroszlánrészét a kizsákmányoló osztályok sajá'n'tják ki. 'X szovjet szocialista gazdasági rendszerben a nemzeti jövedelem a dolgozóké és nem a kizsákmányoló osztályok gazdagodása érdekében, hanem a munkások, parasztok és értelmiség anyagi helyzetének rend. szeres javítása és a szocialista termelés kibővítése érdekében kerül elosztásra. Ennélfogva a nemzeti jövedelem növekedése a szovjetek országában a legáltalánosabb és legvilágosabb kifejezője a dolgozó töme. gek anyagi jóléte növekedésének. Az ötéves terv meghatározta, hogy a nemzeti jövedelemnek 1950-ben harmincnyolc százalékkal kell felülmúlnia a háborúelőtti színvonalat. A Szovjetúnió nemzeti jövedelme már 1949-ben majdnem elérte ert a színvonalat és 1950-ben a nemzeti jövedelem — megfelelő árakban _ több mint hatvan sznznlékknl haladja túl a háborúéiul ii szinvonalat