Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-09 / 260. szám

J CSÜTÖRTÖK, !«•. NOVEMBER * — vagyis jóval többel, mint a/hogy az ötéves terv előírta. Mint ismeretes, a szovjet kormány pénzreformot valósított meg és 1950­ben harmadízben szállftotts le a közszükségleti cikkek ki.'jkjeresku. dclmi árát. Ez a szovje't rubel még nagyobb megszilárdulását, vásárló­erejének növekedését eredrfrényezte. A munkások és alkalmazottjuk jöve­delme egy dolgozóra számítva — nirgfelclö árakban, már 1949-ben huszonnégy százalékkal multa felül n háborúelőtti .színvonalat. A pa­rasztok jővcdelmv ennek magfelelő­en több mint harminc százalékkal növekedeti. A folvti> évben a munká­sok és alkalmazóitok reálbére to­vább növekszik és emelkedik a pa­rasztok jövedelme. Országunkban — mint iismeTetes — nincs munkanélküliség. A nép­gazdaságban dolgozó munkások és alkalmazottak szánta saiintelenül nö­vekszik és jelenleg huszonkét száza­lékkal múlja felül a hábojrúelőlti létszámot. '.V dolgozók anyagi helyzc'tónck ja­vulása kifejezésre j>it a lakosság vá­sári rt képességének növekedésében és a kereskedelmi forgalom megna­gyobbodásában. A golyó évben a lielyi forrásokat nem számítva, n háborúelőttinél harmiVcöt száznl<3s­knl több húst és húsgjártmányt, Öt­venhárom százalékkal több halat, hatvan százalékkal 'töbtS vajat és egyéb zsiradékot, több mint har­minc százalékkal több cukrot és cukrászati készítményt, harminc­nyolc szétzalékkal több gy/apot-, gyapjú-, selyem- és lenszövőtek, bar mincöt százalékkal több lábbelit, harminchét százalékkal több haris­nyát és zoknit, harmincegy száza lékkai több szappant irányíthattunk az állami és szövetkezeti üzletekbe árusításra n lakosság számára. A fogyasztás nta jelentékenyen hilhulatl.ja a háborús-Kitt! szin­vonalat. A Párt és a kormány elsőrendű fontosságú ügynek tekinti az ország lakásállományának növelését. így art is, hogy segítséget nvnjtson » munkásoknak, a parasztiaknak és az értelmiségnek az egyéni lakásépítés terén. A háborún Iául ötéves terv el­niult négy éve és tíz hónapja n'ott összesen körülbelül fcllrnc­vrnmlllió négyzetméternyi lakó­területet állítottak helyre vagy építettek fel. Ugyanezen idő alatt a falvakban több mint két és félmillió lakóhá­zat állítottak hetyre, vagy építettek. Ezek a számok országunk lakásépí­tésének jelentékeny méreteiről be­szélnek. A lakásépítési terveket azonban nem mindenütt teljesitik teljes egészükben. A lakóházak a varosokban és a falvakban lassan és még mindig drágán épülnek. 'A' kormány nagy összegeket fordít szociális és kulturális intézkedések, rc. A háborúutáni években orszá­gunkbnn többezer iskolái, könyvtá­rat. gyermekintézményt, igen sok kórházat, szanatóriumot, üdülőt, klubo't, színházat és filmszínházat állítottak helyre vagy építettek újon­nan. Az elemi — hélosztályos — és középiskolában, a technikumokban és egyéb középfokú tanintézetekben barmincbétmillióan tanulnak. A fő­iskolák diákjainak száma egymillió­kétszazharmincezer. Ez több mint négyszázezerrel múlja felül a liábo­rúeiőtti létszámot. A szovjet irodalom és művészet, amely a nép érdekei! szolgáljn és fontos eszköze a szovjet emberek kommunista nevelésének, sikeresen fejlődik. .Megerősödött a tudományos kuta­tóintézetek hálózata. Uj, nagy lépé­seket tettünk annak a fclada'nak megoldására, amelyet Sztálin elvtárs tűzött a szovjet tudósok elé: „A'e csupán elérjék, de a legközelebbi jö­vőben haladiák is túl az országunk határain túli tudomány eredmé­nyeit," Az atomenergia titkának feltá­rása után ludasaink sok más nagy munkával és felfedezéssel járultak hozzá a technikai hu­ladáshnr. népgazdasági terveink teljesítéséhez és túlteljesítésé­hez. Ebben a: esztendőben a nyelvtu­domány és az élettan területén le­folyt alkotó vitáik lendítették előbb­re szoviet tudománvunk fejlődését. Rendkívül nagv jelentőségük volt Sztálin elvtárs hozzászólásainak a nyt-v|udemány kérdéseivel kapcsola­tos vitában Ezek a hozzászólások éles fordulatot lettek lehetővé min­denekelőtt a tudománvnak ebben az ágában. Sztálin elvtárs megmu­tatta, hogy tr tudomány a vélemé­nyek Itaren nélkül• a birúlal szabad­sága nélkül. az elavult formuláknak és következtetéseknek újakkal való felcserélése nélkül nem fejlődhet, nem haladhat. Szlnlta elvtárs ezzel az egész szovjet tudományos gondolat u-'tiuárp széles lerel nyitott az áramunk elölt üllő új felada­tok megoldásában. Amikor gazdasági és kulturális fejlődésünk sikereiről beszélünk, le­hetetlen. hogy ne szóljunk dicső, fegyveres erőinkről, hadseregünkről, légierőnkről és haditengerészeti flot­tánkról. Fegyveres erőink becsülettel tel­jesítve- harci kötelességüket, megbízhatóan őrködnek hazánk békéje és biztonsága felett. Sztálin elvtars azt tanítja, hogy a kommunizmusban a tervszerűen megszervezett népgazdaság mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a legmagasabbfokú technikára fog támaszkodni Ennélfogva meg kell szerveznünk a szovjet gazdaság to­vábbi. újabb fellendülését, még ma­gasabbra kell emelnünk a gazdasági ágaik technikai színvonalát, és to­vább kell fejlesztenünk országunk termelő erőit. A szovjet nép előtt álló e feladatok fényében óriási je­lentősége van a volgai, kujbisevi és sztálingrádi vízierőmüvek, az amu­darja-krasunovodszki turkmén fő­csatorna, a Dnnyepr-folyón a ka­hovkai vfzierőmű, valamint a dél­ukrajna-északkrimi csatornák meg­építésére vonatkozó kormányhatáro­zatoknak. Méreteikben, technikai el­gondolásukban és megvalósítási ha­táridejükben ezek az építkezések már valójában a kommunizmus épít­kezései. A Volgán túl, a délukrajnai és északkrimi, valamint a Káspl-tcn­ger menti és középáizsiai puszta és félpuszta vidékek öntözése és víz­I zcl történő ellá'ása az országnak pótlólag többmll­lió pud búzát, rizst, gyapotot és más ipari növényt ad. Az öntözött földeken nagymértékben fejlődésnek indul az állattenyésztés. Az új állomások villamosenergiája széles alkalmazásra talál az iparban és mezőgazdaságban. A volgai, amu­darjai és dnyeprt építkezésekről szóló kormányba'ározaiot orszá­gunkban nagy lelkesedéssel fogad­ták. Számos ipari üzem munkásai kötelezettséget vállalnak, hogy gyor­san és jól kielégítik az új építke:é­sek szükségleteit. A szovjet tudó­sok, mérnökök és technikusok al­kotó erőiket az új építkezés techni­kai problémáinak megoldására for­dítják A Volga-vidék, Turkménia. Ukrajna és a Krim kolhozparaszt­jai és kolhozparasztnői kötelezctt­séget vállalnak, hogy munkájukkal meggvorsfják az építkezéseket. A szovjet társadalom fejlődésében egyre nagyobb jelentőséget nyer ká­dereink eszmei-elmélet! megszilár­dulása. A szocializmusból a kommu­nizmusba vezető átmenet körülmé­nyei köteleznek bennünket, hogy ma­gasabb színvonalra emeljük az egész ideológiai munká'. elérjük a dolgo­zók kommunista nevelése ügyének további javulását. A kommunizmus nem épülhet fel anélkül, hogy embereink tudatában teljesen le ne küzdenénk a kapita­lizmus csökevényeit. Ezért kell hát fokoznunk a harcot a munkához, a szocialista tulajdonhoz, az állami érdekek szem előtt tartásához való nem-kommunista v'szonynak külön­féle megnyilvánulásaival szemben. Határozottan ki kell irtanj a bur­zsoá befolyásokat a tudomány, az irodalom és a művészet terén, áll­hatatosan tökéletesítenünk kell mun­kánkat minden szakmához tartozó kádereink marxi-lenini nevelése te­rén, segf énünk kell a kádereket, hogy elsajátítsák a társadalom fej­lődési törvényeinek tudományát. Kommunista Pártunk arra szólít fel bennünket, hogy ne elégedjünk meg az elért ered mén vekkel ég ne szédüljünk meg a sikcrek'ől. Szovjet emberekhez méltatlan volna, ha nem vennénk észre a munkában mutat­kozó hiányosságokat és nem ten­nénk intézkedéseket azok megszün­tetésére. Az állami terv: törvény. Minden egyes üzemnek teljesítenie kell a reá kiszabott feladatot Ebből kell kiindulnia nemcsak az ipar, hanem egész szocialista építésünk vala­mennyi ágazata dolgozóinak is. Nem kevésbbé fontos megemlí­teni a kapitális építkezések terén mutatkozó komoly hiányosságokat. Ezekre Sztálin elvtárs hív'a fel fi­gyelmünket. Az ipari termelés fej­lődését a termék önköltségének csökkenése kiséri és ennok alapján csökken az áruk ára, megszilárdul a szovjet rubel. Ugyanakkor az épít­kezés költsége a kapitális munká­latok méreteinek jelentékeny meg­növekedése ellenére sem csökken, rendkívül magas marad. Az épí'és tervezésében felesleges pazarlásokat engednek meg Ez drágítja az épí­tési költségeket. A kapitális épít­kezések tervezésében mutatkozó ko­moly hiányosságok következtében az anyagi eszközök sok építkezésre for­gácsolódnak szét. Ez meghosszab­bítja az építkezések időtartamát, akadályozza az új kapacitások üzembehelyezését és növeli a be nem fejezett épí'kezések számát. Kapitálg építkezéseink mostani ha­talmas lendületét tekin've, ez a kérdés nagy állami jelentőségű Épí'.ési szervezeteink vezetőinek kötelességük, hogy véget vessenek annak, hogy nem tartjuk bc az épí­tési költségek csökkentésével kap­csolatos, a kormány által kitűzött feladatokat, hogy biztosítsák az épí­tési határidők döntő megrövidí'é­sét, megjavítsák munkájukat és fel­számolják az elmaradást népgazda­ságunk egyéb ágazataitól. A munkánkban mutatkozó hiá­nyosságok e'ttn vívott harc igaz és kipróbált eszköze a bolsevik kritika és önkritika. A Párt azt tanltja. hogy a krjtika és önkritika, amely a szovjet társadalom e-vi'k mozga­tóereje, hozzásegít bennünket, hogy erélyesen eltávolítsuk az idejétmul­tat és elavultat, utat vágjunk az úl", ar élenjáró, a haladó számára. Ép­pen ezért a kritikát és önkritikát nem esetről-esetre, hanem állandóan kell alkalmazni. A kritikának és ön­kritikának állandóan működő vernek kell lennie, amely egész man­kónk megjavítását szolgálja. A politikai nevelésben, a gazda, sági és kulturális építésben mutat­kozó hiányosságok felszámolása le­hetővé teszi a szocialista termeién fejlődése új forrásainak feltárását éa ezzel haladásunk meggyorsítását a kommunizmus felé vezető ú'on. A Szovjetunió és a harc az egész világ békéjének megszilárdításáért A Szovjetunió a népgazdasági épí­tés feladatait megvalósítva állhata­tosan küzd a békéért, valamennyi or­szág népeinek barátságáért és együttműködéséért. A Szovjetunióval vállvetve har. colnak a békéért és a népek barát ságáért a népi demokráciák — Albánia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia. Csehszlo­vákia. A nagy kínai nép a Mao Ce Tung elvtárs vezette Kinai Kommunista Párt irányításával aktivan küzd a béke ügyéért. Szilárdan áll a béke táborában a Német Demokratikus Köztársaság. A hős koreai nép felszabadító há­borút viv a béke ügyéért, szabadsá­gáért éx fügeflenségéért Mindezek a népek jelentik a bé­ke, a szocializmus és a demokrácia táborát. Sztálin elvtárs isméteften rámuta­tott arra, hogy a gazdasági rendsze­rek és ideológiák különbözősége nem zárja ki az együttműködést és a normális kapcsolatokat a Szovjet­unió és a kapitalista országok, igy a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok között se™. ,,Az együttműködés — mondja Sztálin elvtárs — nem követeli a rendszerek azonosságát. Tiszteleiben kell tartani a nép által elfogadott rendszert." Ugyanakkor Sztálin elv­társ rámutat, hogy „különbséget kell tenni az együttműködésre irányuló óhaj és az együttműködés lehetősé­ge között. Az együttműködés lehető­sége mindig megvan, dc az együtt­működésre irányuló óhaj nincs meg mindig." Ami a Szovjetuniőli illeti, az egész világ ismeri kormányunk számos erő­feszítését és gyakorlati lépését, amely a béke ügyének megszilárdí­tását és a ncpek együttműködését szolgálja. A szocializmus és a demokrácia táborával, a béke táborával sí-em­ben áll az imperializmus tábora, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok uralkodó körei vezetnek Ez a tábor az új háború kirobbantásának. politikáját, az erős országok gyen­gék feletti uralmának politikáját folytatja. A második világháborúig az ame­rikai imperialisták fő versenytársai a világpiacokon Németország és Ja­pán voltak. Ezeknek az országoknak a háborúban történt szélzúzása után az USA imperialistái a kiala­kult helyzetet fel akarják használni a nyersanyagforrások és áruelhelye­ző piacok meghódítására. Céljaik azonban nem szorítkoznak csupán erre. Az amerikai imperialisták ar­ra számítanak, hogy az új. a harma­dik világháborúnak a Szovjetunió, a népi demokráciák megdöntésére, va­lamennyi többi ország munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmának elnyomására, az USA imperialistái világuralmának megteremtésére kell vezetnie. Mindennek nevében fokoz­zák a1; imperializmus táborában a fegyverkezési versenyt, felduzzasz'­ják a katonai kiadásokat, növelik a fegyveres erők létszámát, megsem­misítik a demokratikus szabadságok maradványait és üldözik a haladó szervezeteket. Az amerikai imperia-1 listák abban reménykednek, hogy ' eteknek a céloknak a megvalósí á­sára ágyútöltelékként felhasználják a tőlük függő országok hadseregeit. Anglia és Franciaország uralkodó körei, amelyek valamikor önálló.kül­politikát folytattak• most nemzeti érdekeik rovására minden alapvető nemzetközi kérdésben készségesen engedelmeskednek az USA imperia­listái parancsainak. Az USA imperialistái a legutóbbi időkben az agreszió előkés'Mtesének politikájáról rátérlek a nyilt agresz­sziós cselekményekre. Ennek a poli­tikának a legnyíltabb megnyilvánu­lása az USA koreai fegyveres be­avatkozása. A szovjet kormány változatlan bé­kepolitikájához híven a koreai ese­mények kezdetétől fogva sürgette, hogy a konfliktust békés eszközökkel rendezzék. A szovjet kormány ebből az cél­ból javasolta, hogy haladéktalanul szüntessék meg a hadmüveleteket Koreában ég egyidejűleg vonjanak ki onnan minden külföldi csapatot,, hogy ez'iel lehetővé tegyék a koreai népnek belügyei rendezését külföldi beavatkozás nélkül. Az amerikai kormány azonban, amely a nyilt agresszió útjára lépett, minden ja­vaslatot elvetett, amely a koreai kérdés békés rendezésére irányult. A világ népei ezen a példán szem­léltetően győződtek meg arról, hogy ki áll a béke és ki az új háború mellett. A'zok után a balsikerek és sú­lyos vereségek után. amelyeket az amerikai hadvezetőség Koreában a szabadságszerető koreai nép elleni harcban elszenvedett, az amerikaiak a koreai háború céljára majdnem az egész Távol-Keleten állomásozó fegy. veres erejüket összpontosito-lták. Nem bízva csupán saját erejükben, a hadműveletekbe Anglia és más or­szágok csapatait is bevonták Az intervenciósoknak csak ilyen nagy erőkkel — amelyek a koreai néphad­sereg erejét többszörösen felülmúl­ták — sikerült bizonyos katonai si­kereket elérniök. A koreai nép a nagy hadisikerek után most a katonai balsikerek nap­jait éli. Ezek a balsikerek azonban nem törték meg a koreai nép harci akaratát. Balsikerek minden háború­ban előfordulnak. Valamikor a kül­földi katonai intervenció és a pol­gárháború éveiben a mi szovjet ál­lamunk is ilyen óriási nehézségeket élt át. Az intervenciósokat azonban szétzúztuk és kiűztük. A koreai nép az amerikai inter­venciósok elleni hősi harcával kivív­ta az egész világ békeszerető népei­nek egyiitltérzését. Korea u leigázott és függő or­szágok számúra n felszabadító mozgalom zászlaja lelt. A háború borzalmait átélt népek akaratát kifejezve, a nagyhatalmak a fasiszta Németország és az impe­rialista Japán felett aratott győze­lem után megteremtették az államok köz'i kölcsönös viszony megegyezé­ses rendszerét, amely biztosítja a békét és a népek biztonságát. En­nek a rendszernek az alapja a pots­dami megegyezés volt és a: Egye­sült Nemzetek Szervezetének alap­okmánya. Az angol-antertkai impe­rialisták azonban már régen a nem­zetközi együttműködés e rendszere szétrombolásának pol tikáját folyta'­ják. Az angol-amerikai imperialis­ták a: ENSz alapokmányának meg­kerülésével és ellenére megteremtet­ték az agresziv Északatlanti Szövet­séget és más agresszív katonai töm­böket tákolnak össze. Az angol­amerikai uralkodó körök meghiúsí'­ják a békeszerződés megkötését Né­metországgal és arra törekednek, hogy minél hosszabbra nyújtsák Nyu­gat-Németország megszállásának időtartamát. Az USA, Nagy-Britan­nia és Franciaország külügyminisz­tereinek ez év szeptemberében le­folyt newyorki tanácskozása határo­zatot hozott a német hadsereg fel­állításáról Nyugat-Németországban, Nuga '-Németország újrafelfegyver­verzésénok gyakorlati rendszabályai­ról, valamint anyagi és embertarta­lékai felhasználásáról saját céljaik érdekében — nem számolva a német nép nemzeti érdekeivel. Az amerikai, angol és francia kor­mánynak Németországot szétszakító és a po'sdami egyezmény elveit megsértő politikája arra vezetett, hogy Németország nyugati és keleti területei között megszakadtak a normális gazdasági kapcsolatok. Nyugat-Ncmetországban csak azok az iparágak fejlődtek, amelyek a ha ditermetéssel kapcsolatosak. Teljes ellentéte ennek a szovjet kormány politikája. A szovjet kor­mány továbbra is k'lart az egységes, független, békeszerető, demokratikus Németország megteremtését előíró potsdami egyezmény megvalósítása mellett. Széles körben ismeretesek a szovjet kormány javaslatai, ame­lyek a német békeszerződés mielőb­bi megkötését, a megszálló csapatok kivonását és az össznémet kormány megteremtését kívánják. Ezeket a javaslatokat a Szovjetunió, Albánia, Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelor­szág. Románia-Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügymin'sztcrcjnek egy nemrégen nyivánofiságra hozott nyilatkozatá­ban ismét felvetették. A Szovjetunió követeli a potsdami nyilatkozat megvalósítását is, azaz a békeszerződés mielőbbi meggötését. Japánnal, a megszálló csávátok ki­vonását Japánból és a japán milita­rizmus újjászületése veszélyének meszüntetését Az Amerikai Egyesült Államok ezzel szemben célul tűzi ki Japán megszállásának meghosszabbítását és azt, hogy ezt az országot távolkeleti agressziós tervei támaszpontjává válloztassa. Az Amerikai Egyesült Államok meg-I szállói minőségét felhasználva, meg.' sérti a Japán demilitarizálásáról éa demokratizálásáról szóló megegyezé­ses döntéseket, újjáépíti a japáni haditengerészeti támaszpontokat, új­játeremt; a japán fegyveres erőket, üldözi a demokratikus szervezeteket és hozzájárul ahhoz, hogy a japán militaristák ismét hatalomra jussa, nak. Ilymódon nz Amerikai Egyesült Államok és Anglia kormánya a Németor­szággal és Japánnal kapcsolato­san vállalt kötelezettségeit meg­sértve, meghiusítja a háború lilán) békés rendezést, amely va­lamennyi ország népcinek érdeke. A szovjet kormány a békéért, a nemzetközi együttműködésért vívott harcban támogat minden intézkedést» amely az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének megszilárdítására irányul. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatasa, hogy a béke és a nemzet­közi biztonság fenntartásának ko­moly eszköze legyen. „Ennek a nemzetközi szervezetneS ereje — mutatott rá Sztálin elvtárs — abban áll, hogy az államok egyen­jogúságának elvén, nem pedig egyes államok más államok feletti, ural­mán épül. Ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének sikerül továbbra is megőrizni az egyenjogúság elvét, ak­kor feltétlenül nagy, pozitív szerepet fog játszani az egyetemes béke és biztonság fenntartása ügyében." Az angol-amerikai tömb képviselői rendszeresen elvetik a Szovjetonió. nak az Egyesült Nemietek Szerve, zete megerősítésére irányuló javasla tait. Sőt. mi több, az amerikai kor­mány arra törekszik, hogy ezt a nemzetközi szervezetet az USA kül­Ügymlnisz'ériumának egyszerű füg­gelékévé tegye, olyan intézménnyé, amely az amerikai agresszív terve­ket fedezi. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ezzel bebizonyít­ja, hogy nem kíván utat keresni a nemzetközi együttműködéshez és nem tartja tiszteletben más államok szuverén jogait Bebizonyítja, hogy új háború klrobbantására törekszik. Az imperialisták sok erőt pocsé. kolnak arra, hogy elferdítsék a Szov­jetonió békeszerető politikáját és ezt • a politikát úgy tüntessék fel, mint propagandát, mint mások megté­vesztésére irányuló kísérletet. Mi lehet egyenesebb és világosabb a Szovjetunió többízben tett javasla­tainál, amelyek az új háború kirob­bantása ellen irányulnak é« a nem­zetközi együttműködés kiszélesítését szolgálják. A szovjet kormány híven a béké­ért foly atott harc politikájához, az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének mostani, ötödik üléssza­kán az új háború veszélyének meg­szüntetéséről és a népek békéjének és biztonságának megszilárdításáról szóló deklarációt javasolt elfoga­dásra. A szovjet kormány ebben a deklarációban újból javasolja, hogy ítéljék cl és tiltsák el az új háború propagandáját, tiltsák el az atom­fegyver — mint az agresszió ég a tömeges emberirtás fegyvere — al­kalmazásá'. létesítsenek sz gorú nem­zetközi ellenőrzést a tilalom pontos és feltétlen betartására; az öt nagy­hatatom kössön . egyezményt a béke megszilárdítására; csökkentsék a fegyveres erőket egyharmaddal egy év leforgása alatt azzal, hogy a jö­vőben tovább foly atják ezt a csök­kentést. A legegyszerűbb dolognak látsza­na, hogy elfogadják a szovjet kor­mánynak ezeket a békeszerető ja­vaslatait és igy ellenőrizzék a szov­jet javaslatok őszinteségét. A hábo­rús gyujtogatók azonban — akik engedelmes 'többséggel rendelkeznek az Egyesült Nemzetek Szervezetében — jobbnak találták elvetni a szov­jet indítványokat. Azért vetették el őket, mert a szovjet javaslatok meg­hiúsítják a háborús gyújtogatok szándékait és agresszív terveit. Sőt, mi több, ezek az urak fenyegetik a Szovjetúniót, Ideje inár. hogy ezek az urak megtudjak, hogy a szovjet nép nem tartozik a gvengeidegzetüek közé és fenyegetésekkel nem lehet megfé­lemlíteni. 'A' történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy békeszerető poli­tikánk nem a gyengeség jele. Iileíe. hogv ezek az urak meg­tudják: népiink helyt tud álln' magáért, helyt tud állni hazája érdekelért és ha kell — fegy­verrel a kézben Is! Az imperialisták agresszív politi­(Fulytatás az ő-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents