Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

Éljen a Magyar Békehongresssusl Éljen a Béke Híveinek II. Világkongresszusa! VIL ÉVF. 258. SZÁM, ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1950. NOVEMBER 5. MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR BÉKEHARCOSOK TANÁCSKOZÁSA Szombaton reggel az ünnepien feldíszített budapesti Sportcsarnokban gyűltek össze dolgozó népünk küldöttei a Magyar Békekongresszusra Felemelöen szép képet mutat a Sportcsarnok, a Magyar Béke kongresszus színhelye szombaton reggel 9 órakor. A vörös drapériákkal borított, virágokkal díszített emelvény felett a földgömböt helyezték el. rajta a nemzetközi békeharc vezérének, Sztálin elvtársnak képe. Alatta Sztálin legjobb magyar tanítvá­nyának. a békemozgalom magyarországi vezetőjének, Rákosi Mátyás elvtárs képe mosolyog a küldöttek és a vendégek százaira. A földgömb felett Piccasso békegalambja, a nemzetközi békeharc jelképe. Az ünnep­lőbe öltözött küldöttek gomlyukában kongresszusi jelvény. Nincs a magyar társadalomnak olyan dolgozó rétege, amely ne képviseltetné magát a kongresszuson. Sztahánovista munkások, a gyárak hősei, a szövetke­zés útján járó dolgozó parasztok és egyénileg gazdálkodók, művészek, írók. tudósok, a néppel együlthaladó értelmiségiek, asszonyok és ifjak, papok és katonák vannak a kongresszus küldöttei között, akik az ország minden részéből, legkülönbözőbb területeiről jöttek, hogy nemre, vallásra és politikai nézetekre való kü­lönbség nélkül, egy akarattal, egységesen, elszántan kiáltsák az egész világnak a magyar nép rendíthetet­len békeakaratát és azjt, hogy a békéért harcolni is tudunk. Az emelvény feletti dekoráció két oldalán a népek zászlói veszik körül Piccasso békegalambjának, a földgömbnek, a szeretett Sztálinnak képét, jelezve, hogy a világ minden szabadságszerető népe — azok is, akik már szabadok és azok is. akik még elnyomásban élnek — egy nagy táborba tömörülnek a földön a sztálini békeharc jegyében. A meghívott vendégek között ott találjuk a Párt és a kormány, a társadalmi tömegszervezetek, valamint külföldi barátaink, a Szovjetunió és Kina nagykövetségeinek és a többi baráti ál­lamnak képviselőit Eljött Farkas Mihály elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese, honvédelmi miniszter. Kádár János elv­társ, az MDP főtitkárhelyettese, Rákosi elvtárs felesége, Szabó István elvtárs, vezérőrnagy és Horváth Már­ton elvtárs, a Párt Politikai Bizottságának tagja, Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kiss Károly és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettesei. Szabó Piroska, az Elnöki Tanács főtitkára, Andics Erzsébet, a ,,Megvédjük a békéd'-mozgalom Országos Bizottságának elnöke és Mester Erzsébet, az Országos Béketanács titkára. Dobi István, a minisztertanács elnöke. Kiss Árpád könnyűipari, Erdei Ferenc földművelési, Darvas József kultuszminiszter. Hidas István elvtárs, az MDP budapesti bi­zottságának titkára, Pongrácz Kálmán Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, az ál­lamtitkári k<zr számos tagja, a tömegszervezetek vezetői, Kossuth-díjas tudósok, művészek, sztahanovisták, dolgozó parasztok Kilenc órakor a terem már zsúfolásig megtelt. A nemzetközi békemozgalom dala csendül fel a kül­döttek ajkán; ,,A béketábor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út, ha összetartunk rendületlen, legyőzzük végleg a háborút''. 1 Sztálin elvtárs a Magyar Békekongresszus diszelnöke Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országos Béketanács elnöke lép először az emelvényre és üd­vözli a külföldi küldötteket, el­sősorban a nagy Szovjetunió kül_ dötteit. Ezután a zenekar eljátsza a Himnuszt, majd László Lenke, a Budapesti Tanács tagja javasla­tot tett a kongresszus elnöksé­gére. Először a díszelnökség tag­jait választották meg. A díszelnökség tagjai: Ioszif Visszarionovics Sztálin, Rákosi Mátyás, Mao-Ce-Tung, Kim-ír­Sz©n, Joliot Curie, Paul Robeson, Pietro Nenni. A díszelnökség tagjai nevének felolvasásánál a kongresszus résztvevői hatalmas tapssal, szűnni nem akaró viha­ros lelkesedéssel, helyükről fel­állva éltették az egész világot átfogó hatalmas és legyőzhetet­len békemozgalom szeretett ve­zérét, népünk nagy barátját, Sztálin generalisszimuszt, né­pünk legelső békeharcosát, Rá. kosi Mátyást, a hős kínai nép vezérét, Mao-Ce-Tungot, az im­perialista agresszió ellen hősie­sen harcoló koreai nép vezérét, Kim-Ir-Szent. Hosszasan zúgott a taps a francia nép nagv íia. a híres atomtudós, a nemzetközi békemozgalom egyik vezére, Joliot Curie nevének említése­kor és hosszas tapssal éltették a nagv amerikai békeharcost, Paul Robcsont és az olasz nép kiemelkedő békeharcosát, Pietro Nennit­A kongresszus elnökségébe az alábbiakat választották: döttei: Petar Dimitrov egyete­mi tanár, a Bolgár Országos Bé­kebizottság elnökségének tagja és Elizabeta Bagriana írónő. Az Osztrák Országos Békebi­zottság elnökségének tagja: Franz Loistl. A Finn Országos Békebizott­ság titkára: Veikko Laehtesalo. Andics Erzsébet, Kossuth-dijas egyetemi tanár, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezér­igazgatója, Balogh István, rk. pap, Balogh Istvánné, Kisújszál­lás, földműves, Balogh Béla, ezre­des, Beresztóczy Miklós, eszter­gomi kanonok, Bor Pálné, az egyetemi orosz intézet tanára, Buza Erzsébet, segédmunkás, Tokod, Bajor Gizi színművész, a Népköztársaság kiváló művésze, Kossuth-dijas, Borbás Lajos, a DÉFOSz főtitkára, Csikesz Jó­zsefné gyári munkás, Ernszt An­talné, a Rákosi Müvek sztahano­vistába, Dezséri László, evangé­likus püspök, Farkas Aladár, szobrászművész, Fábik József. Kossuth-dijas kőműves, Gerák Piroska földműves, Kenese, Gosztonyi János, a DISz orszá­gos titkára, Hidas István, az MDP budapesti Pártbizottságának titkára. Hordái Ferencné fonónó", Pápa, Horváth Richárd, a Kato­likus Papok Országos Békebi­zottságának titkára, Izsák Ju'lia földműves, Kakuk Józsefné szö­vőnő, Kakuk Ferencné tszcs­tag, Paszab, Kalmár László, Kossuth-dijas egyetemi tanár, Kencz István, a Szabadságharcos Szövetség főtitkára, Kiss Rozá­lia. AMG dolgozója, Kipilla Ka­Kossuth-dijas mérnök, a föld­alatti vasút építésének vezetője, Szűcs Lajos, a DISz főtitkára, Takács Júlia 'szövőnő, Vass Ist­vánné, az MNDSz főtitkára, Veres Péter, Kossuth-dijas iró, Váczi Miklósné, az MSzT főtit­kárhelyettese. Számos külföldi küldött jelen­tette még be érkezését, azonban a megnyitás időpontjára nemi tudtak megérkezni A később ér­kező külföldi küldötteiket megér­kezésük után választják be az elnökségbe. Békót és nem háborút akarunk Rusznyák István ezután javas­latot tett a kongresszus napi­rendjére, amelyet a kongresszus egyhangúan elfogadott. A napirend első pontja: Be­számoló a nemzetközi békeharc­ról, a stockholmi, a prágai fel­hívás eredményeiről és a nem­zetközi békeharc feladatairól. Előadó dr. Andics Erzsébet Kos­suth-dijas egyetemi tanár, a „Megvédjük a békét!"-mozgalom Országos Tanácsának elnöke. A napirend második pontja: Be­számoló a magyar békemozga­lom egyéves tevékenységéről, az előtte álló legfontosabb felada­tokról. Előadó Darvas József vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, a „Megvédjük a békét !"­mozgalom Országos Tanácsának tagja. Harmadik napirendi pont a „Megvédjük a békét !"-mozga­lom Országos Tanácsának meg­választása. Ezután a kongresszus résztve­vőinek lelkes tapsa közben L V. Pudüvkin, Sztálin-dijas filmren­dező emelkedett szólásra. — Néhány nappal ezelőtt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kijelentette, hogy kész együttműködni más ál­lamok parlamentjeivel annak érdekében, hogy megvalósít­sa a Béke Hivei Állandó Bi­zottságának javaslatait — mondotta többek között. A Szovjetunió polgárai mindenütt aláirtak a stockholmi felhívást, amelyet az egész világon több mint 500 millió józan és becsü­letes ember irt alá. Pudovkin felsorolta ezután azokat a hatalmas alkotásokat, amelyeknek megvalósításán a szovjet nép fáradozik: Száz és százezer bektár uj erdőt, több tízezer víztároló medencét, bá­rom gigászi erőmüvet, a két na­gyobb déli csatornát. Ilyen ha­talmas terveket csak az egész nép egységes részvételével lehet megvalósítani. Ezek az építke­zések nagymértékben hozzájá­rulnak majd az emberiség békés és boldog életének felvirágozta­tásához. Mi állandóan ujabb alkotá­sokról, nem pedig megalko­tott müvek lerombolásáról álmodozunk. Békét és nem háborút akarunk. A békeharc legfőbb, mindig ha­tározott és következetes vezéré­nek, a nagy Sztálinnak vezeté­sével mondjuk: „Még jobban fogunk dol­gozni, hogy erősítsük a bé­két az egész világon." Az egyszerű embereknek növek­vő aktivitása — folytatta Pu­dovkin — a legfontosabb és leg­értékesebb eredménye annak, hogy az egész világ dolgozói egye­sültek a béke védelmében. — Ti most itt megválasztjá­tok küldötteiteket a Béke Hivei Második Világkongresszusára — mondotta ezután Pudovkin. E kongresszusnak nagy sze­repet kell játszania az embe­riség történetében. „A béke védelme a világ minden népének ügye" — kiáltjuk. Ez a kongresszus újból megmutatja majd, az emberek nemzetközi összefogásának erejét és jelentő­ségét. Pudovkin ezután magyar nyel­ven üdvözölte a nemzeteik közötti barátságot és a béke híveit. A kongresszusnak módot kel találnia arra, hogy elérje vala­mennyi erszágban a fegyverke­zés csökkentését., a fegyverke­zés csökkentése feletti tényleges ellenőrzést, a népek belső életébe való bármiféle fegyveres beavat­kozás és mindenféle agresz. szió megtiltását. A konerresz­szusnak módot kell találnia HÍra, hogy elérje a nemzet, közj nézeteltérések békés megoldását, a Koreában el­követett vadállati kegyetlen­kedések megszüntetését, a® intervenciós csapatok kivoná­sát Koreából és mindenféle háborús propaganda betiltá­sát az egész világon. Beszédét förgeteges tapssal fogadták a kongresszus küldöt­tei, akik felállva, hosszú perce­ken keresztül lelkesen ünnepeL ték a nagy szovjet nép küldöt­tét. _ a Szovjetuniót és bölcs ve. zárét, Sztálin generálisszimuszt A román nép fel akarja építeni a szocializmust és békére van szüksége Farkas Mihály honvédelmi mi- talin tanítónő, Kobzi Mária, hon­n'szter. Kádár János, az MDP főtitkár, helyettese, Apró Antal, a SzOT főtitkára, Horváth Márton, az MDP Po­litikai Bizottságának tagja, Rcnai Sándor, az Elnöki Ta­nács elnöke. Dobi István, a minisztertanács elröke, PTOS László vezérőrnagy,­Darvas József vallás- és köz­oktatásügyi miniszter. Külföldi delegáltak: A szovjet nép küldöttei: Vsze vclod Pudovkin, Sztálin­díjas filmrendező. Szergej Obraz­cov. Sztálin-díjjal kitüntetett művész. A Román Népköztársaság kül. döttei: Marce] Breslaru' íré a bukares'i Képzőművészeti Főis­kola rektora. Ion Mitarcat vas­úti mur.kás, a Szállítómunkások Szakszervezetének titkára. A Bolgár Népköztársaság kuT­véd alhadnagy, Kodály ZoI(án, Kossuth-dijas zeneszerző, Lu­kács György, egyetemi tanár, Lombos László, apostoli prefek­tus, Majláth Jolán, a Kulíurkap­csolatok Intézetének főtitkára, Máfhé János, rk. plébános, He­íényegyháza, Martinecz Marian, délszláv gazdálkodó, Mester Er­zsébet, a „Megvédjük a békéf'­mozgalom Országos Tanácsának titkára, Miháczy József káplán, Mlhai|ich Győző, Kossuth-dijas egyetemi tanár, Nagy Mária tex­ti'lmunkásnő, Pallagi Nándor, Kossufh-dijas sztahánovista bá­nyász, Papp Jánosné, az MNDSz szolnokmegyei titkára, Péter Já­nos ref. püspök, Radics János bányász, Ratulovszky János, ve­zérőrnagy, Rigó Antal, esztergá­lyos. Salgótarján, dr. Rusznyák István, Kossuth-dijas egyetemi tanár, Szabó Pál író, Szabó Zsig­mond ftaktorista, Szécsi Károly, Ezután a román nép küldőt be: Marcel Breslaru, a Bukaresti Szépművészeti Főiskola rak tora emelkedett szólásra. Utalt arra, hegy a román és a magyar népet is a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg szabadította fel a fasiszta járom olól, a szov­jet népek erős segítő karja pe­dig támogatást nyújtott a há­ború súlyos sebeinek begyógyl­tásához. A román és a magyar nép egyaránt aktív résztvevői annak a hatalmas békefrontnaík, amely­nek élén a nagy Szovjetunió áll — mondotta. Mi tudjuk, hogy saját sorsunk saját kezünkben van, hogy a bé. két nem szavakkal, hanem tettekkel, mindennapi állha­tatos munkával, a haladás útján elért újabb és újabb vívmányokkal kell megvé­deni. Elmondotta Mareel Breslaru, hogy Romániában rövidesen ta­nácsválasztásokat tartanak. — Népünk lelkesen készül ar­ra. hoey az államhatalom helyi szerveibe a nép legjobb fiait, a munkásosztály békéért, és szo­cializmusért küzdő leghűsége­sebb harcosait, a népi demokrá­cia frontjának jelöltjeit válasz,­sza be. mert ebben a frontban tömörülnek a mi szeretett Ro. mán Munkáspártunk körül or­szágunk összes cselekvő és al­kotó erői* A román nép fel akarja építeni a szocializmust és békére van szüksége ahhoz, hogy befejez­hesse a megkezdett művet, hogy megteremthesse azt ajz életfor­mát, melyet maga választott. Tudjuk, hogy a békefront ha­talmas ereje képes meghiúsítani az amerikai imperialisták bűnös terveit, hogy a népek élniakarása és sza. badságvágya oiadalmaskodni fog a Wall Street és a City bankárainak becstelen tervei felett. A román nép testvéri szere­tettel tekint azokra a sikerekre, amelyeket a magyar doligcizó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás vezetésével elért: kívánjuk, hogy ez a Kongresszus, amelyen mi most résztveszünk, munkájával, határozataival — Magyarországon és az egész vi­lágon keltett visszhangjával — hozzájánilion közös ügyünk, a béke nagy ügyének győzelméhez. A román küldött nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. Szünet után Bajor Gizi, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló mű­vésze vette át az elnöklésfc, majd Andics Erzsébet ország­gyűlési képviselő, a „Megvédjük a békéf'-mozgalom Országos Ta­nácsának elnöke tartotta meg referátumát. A békealáírási kampány vílágmozgaíommá lelt Békekongresszusunk közvetlenül a II. Világkongresszus összehívásának előes'éjén jött össze, olyan nemzet­közi helyzetben, amelyet a világbéke mozgalomnak hatalmas sikerei, az egész világmozgalomnak rendkívüli megerősödése jellemez — mondotta. — A történelemben példa nélkül álló hatalmas mozgalomról van szó, amely tüneményes gyorsasággal az emberek százmillióit mozgósította egy újabb háború megakadályozásá­ra. a béke védelmére. Ezután a Béke Híveinek I. Vi­lágkongresszusa óta elért eredmé­nyekről szólott. A stockholmi koníerenc a idején már a- helyi békevédelmi bizottságok tízezreinek és tízezreinek létezéséről számoltak be a különböző országok küldöttei. Úgyszintén hatalmas tö­megmozgalmakról a fegyvergyártás és a fegyverszállítások ellen Olasz­országban, Franciaországban, Német­országban. Dániában, Hollandiában, Norvégiában. A békemozgalom ebben az időben már hatalommá vált, amellyel barátnak és ellenségnek számolnia kellett. A stockholmi békekonferencia ki­áltványában a békemozgalom céljai olyan megszövegezést nyertek, amely azt valóban elfogadhatóvá tette nvrl­den békére törekvő becsületes em­ber számára, tekintet nélkül arra, hogv mi a véleménye a nemzetközi ellentélek és a háborús veszély ke­letkezésének okairól — mondotta Andics Erzsébet. , A Stockholmban megindított aláírás! kampány hatalmas vi­lágmozgalommá lett. A legkülönbözőbb jellegű szerveze­tek és a kiváló személyiségek .ra»

Next

/
Thumbnails
Contents