Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

2 VASAKNAP, ÍM*. IfOYEMBZX L gyogó sora támogatta világnézetre ée politikai meggyőxődéare való tekintet nélkül alálráaával az atombomba eltiháaáért megindított küzdelmet. Az imperialista kormányok eröszakot rendszabályai, korrupt sajtójuk agyafúrt támadásai, a jobboldali szociáldemokrata körök álpacifista jelszaval éppúgy nem tudják feltartóztatni növekedését, mint a fasiszta' bérgyilkosok orvmerényletei. Aa aláírási masfalem élén te* •tettesei a béketábor vesére, a Szovjetúnió halad é* a népi demokratikus országok, mint olyan államok, amelyekben a lakosság békeakarata szabadon megnyilvánulhat. Eddig a Szovjetunióban 115 millió ember, Kfnáb&n közel 200 millió. Lengyelországban 18 millió, a Német Demokratikus Köztársaságban 17 millió, Romániában 10 millió, Csehszlovákiában 9 és fél. millió, Magyarországon 7 ég félmillió ember írta alá a stockholmi ki-! nek a stockholmi felhívás áltványt. I között. óriási tömegek írták alá a stockholmi pontokat a kapitalista országokban ia, dacolva minden akadállyal. Igy Olaszországban tizenhat és fél. millió ember, Franciaországban közel tizenötmillió, Japánban három és fél millió, az Egyesült Államokban két és félmillió ember. 'A'ndics Erzsébet ezután felsorolta azokat a világhírű, köztiszteletben álló neveket, amelyek ott szerepelal&frásai Uj világháború megakadályozása nehéz, de lehefséges feladat A Stockholmban elindított aláírási mozgalom eredményeit az ez év márciusában Prágában lezajlott elnökségi ülés összegezte. Ez a prágai tanácskozás ugyanakkor, amikor megállapította, az aláírási kampány nagy eredményeit, azt, hogy az államfőket, a kormányokat, az egész világsajtót gondolkodóba ejtette, senkit sem hagyott közömbösnek, ugyanakkor a békemozgalom programjának további kiszélesítése feladatát állította a tanácskozásai középpontjába. A prágai tanácskozás meghirdette további lépésként a fegyverkezés általános korlátozását, és ellenőrzését, mindenfajta háborús propaganda betiltását. Idegen országok ilgyclbe való mindenfajta fegyveres beavatkozás megszüntetését. Ahhoz, hogv a békemozgalom meg tudja akadályozni egy új világháború kitörését, még sokkal hatalmasabbá kell válnia. A béke ügyének meg kell nyerni, a békéért folyó küzdelembe aktivan be kell kapcsolni az egész becsületes békére törekvő emberiséget. A világkongresszus munkájába be kell kapcsolni azokat is, akik valamilyen oknál fogva nem (fiák alá a stockholmi kiáltványt. A prágai konferencia egy további lépést tett előre azon az úton, amelyen a stockholmi kiáltvány csak első lépés volt és öt követelést jclöh meg a nemzetközi békemozgalom közvetlen céljaként: Az első pont ai atombomba eltiltásának követelése. Második pont mindenfajta fegyverkezés általános korlátozása és ellenőrzése. Harmadik pont, a háborús propaganda minden fajtájának eltiltása mindenütt, az öszszes országokban. negyedszer: az agresszió elítélése akárhol történjen Is. senkinek sínes joga fegyveres beavatkozásra valamely nép belső ügyeibe. OüSdszür — a koreai kérdés b«és elintézése. A prágai tanácskozás elhatározta, hogv az említett öt pontot a legszélesebb megbeszélés, megvitatás tárgyává teszi mindenütt az egész világon. A TI. Világkongresszusra széles népgyűléseken kell megválasztani a delegátusokat hogv az valóban a népek nagy találkozója legyen. A kialakul' nemzetkőzi he'vzetet Rákosi Mátyás elvtárs, a Magvar Dolgozók Pártja főtitkára a Párt Központi Veze'őségének utolsó ülésén úev jellemezte, hotfy ,.az Egyesült Államok vezetése alatt álló intperiallsln blokk a .hidegháborút* egyre Inkább ,mcIrgliúborúvá' akarja átváltoztatni. A szocializmus) épitő államok gazdasági és politikai megerősödésére, a Szovjetúnió vezette békrfront sikereire az amerikai Imperialisták n III. világháború előkészületeinek meggyorsításával felelnek." Az Egyesült Nemzetek Sz.ervezetét — folytatta Andics Erzsébet —, amelynek tulajdonképpeni feladata a béke és a népek biztonságának megőrzése lenne, az alapszabályok lábbal tiprásával az. agresszió eszközévé igyekeznek tenni, az Amerikatói függő csatlós államok fegyveres erejének mozgósításéra felhasználni. Az amerikai imperialisták és készséges csatlósa k meg akarják fosztani ha'áskörétől a Biztonsági Tanácsot, amely hivatva van biztosítéka lenni a nemzetek egyenjogúságának és s nemzetközi konfliktusok békéét megegyezés útján való elintézésének. A náci fas szták örököse! Az amerikai jmpcrialis'ák és csatlósaik egyre nyíltabban a náci fasiszták örökébe lépnek. A náci fajizmus örököseinek nyilvánulnak, amikor saját országukban elnyomják a szabadságjogokat, amikor rágalmazzák a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat, egy új világháborút propagálnak, mindenekelőtt abból a szándékból kiindulva, j hogy íegyevercs erővel tegyék lehetetlenné a demokrácia és szocializmus diadalma^ előrenyomulását. Az amerikai és angol imperialisták az utóbbi esztendők folyamán igyekeztek az egész világot ka'onai támaszpontokkal behálózni, repülőtereiket és hadihajók!kötőiket kiépíteni Japánban. Koreában, Marokkóban, Iránban. Triesztben, Görögországban és Formó"ában. Csa'lófi államaikat az amerikai imperialisták háborús hadsereg (elállítására kényszerítik. Az amerikai Imperialisták és csatlósok eszeveszett fegyverkezése persze a legérzékenyebben sújtja a dolgozó néptömegeket. A csa'tlós államoknak egész sorát fegyverkezésre Igyekeznek kényszeríteni, aminek eredményeképpen a hadikiadások ezekben az országokban nem egyszer a költségvetés ötven százalékát is eléri. Egész sor országban meghosszabbították a katonai szolgálat időtartamát. Koreai fegyveres agressziójukkal kapcsolatban Truman as Egyesül! Államok hadi költségvetésének csaknem nyolcvanszázalékos növelését követelte, azaz a hadikiadásoknak több, mint tfz milliárddal való növelését. Ezekkel a fegyveres készülődésekkel lépést tart az imperialisták háborús propagandája. Az angol-amerikai imperialisták igyekeznek a háborút. ujrafettámasztására, a náci hadsereg maradványainak ujrafelfegyverzésére törekednek. Erről egészen kozott • német hadipotenciál vlszsza&llitúsa ellen, követette az egységes, demokratikus német köztársa, ság megteremtését, követelte ezzel az egységes német demokratikus köztársasággal a béke haladéktalan megkötését. „A nyolc külügyminiszter prágai nyilatkozata történelmi épitő okmány a béke védelmében", — szögezte le Rákost Mátyás elvtárs. „A prágai értekezlet határozatai nagy segítséget jelentenek a német demokrácia, a német egység harcosainak, de szerte a világon mindenkinek. aki az imperialista háborús gyujtogatókkal szemben küzd." A béke megvédéséért folyó küznyiltan beszél az amerikai, az an- i delemnek az élén a Szovjítúnió áll. gol és a francia külügyminiszterek j A Szov.irtúnióban a kapitalizmus szeptember 12-i newyorki nyilalko-' felszámolásával felszámoltak azokat zata. Erre megadta a méltó választ i az osztályokat, arv'vrknek rabló a Szovjetúnió és a népi demokrati-i háborúkra van szíu-tópük, egyrészt kus országok külügyminisztereinek , a világ újra feloszlásának eszköze a mutt hónapban Prágában megtar- , gyanánt, másrészt belső szociális tott tanácskozása, amennyiben tilta- konfliktusok leszerelésére. A békéért harcolunk, de nem félünk a fenyegetésektől A Szovjetunió története bebizonyította a Kommunista Kiáltványnak azon száz év előtti megállapítását, hogy „amily mértékben megszűnik az egyik egyén kizsákmányolása a másik által, oly mértékben szűnik meg az egyik állam kizsákmányolása a másik által." Megvalósította Marxnak és En, gelsnek azt a tudományos jóslását mint jó üzletet felhasználni, milliók i is, hogy a szocialista társadalom vérét arannyá változtatni. Segítenek ebben az imperialisták régi, kipróbált lakájai, a jobboldal] szociáldemokraták: az imperialisták ködöstnemzetközi elve a béke lesz" 'Á „mi külpolitikánkban a béke mellett vagyunk, nem vagyunk háború hívei" szögezte le a nagy tési politikája számára ők szállítják I Sztálin már 1920 ban. A szovjet álaz Áldemokrata és álszocialista frázisokat. , Ezután arról beszétt, hogy az amerikai Imperialisták Igazi arcula. tát leleplezik a Koreában elkövetett szörnvfi gaztetteik, amelyek minden becsületes ember lelkében a legmélyebb felháborodást váltják ki és az amerikai imperialisták nevét gyűlöltté teszik az egész világ előtt. Háborús propagandájuk — mondotta — ma már ugyanaz a vadállati üvöltés, amivel a náci fasiszták keltettek utálatot minden becsületes emberben. Vezető amerikai politikusok leplezetlenül vallják, hogy az Egyesült Államok hivatva vannak a nagykapitalista és nagybirtokos rendszereket Délkelet-Európában, a népi demokratikus országokban visszaállítani. Idézte Andics Erzsébet az egyik amerikai „tudós" professzor beszédét: „mindenkinek meg kell tanulnia ax ölés művészetét. Nem gondolom. hogy a háborúnak, a hadseregnek. hadiflották és a légi erök akciójára kell korlátozódnia. Nem kell lennie semmiféle korlátozásnak M pusztítás módszereinek é.s fegyvereinek klválasz'ásában. Helyeselni fogom a bnkteorolngial háborút, a gáz al. kalmazását, az atom vagy hydrogénbombákat és a világűrrnkétákat. Nem fogok közbenjárni a kórházak, templomok. Iskolaépületek vngy a polgári lakosság csoportjai érdekében teendő rendszabályokért." Az imperialista háborús uszítókkal szembenálló országok — folytatta — amikor az angol-amerikai imperialisták háborús eselszővései ellen küzdenek, szabadságukat, nemzeti függetlenségükéi, boldog éleinkkel egvütt az egész emberiség jövőjét védik. 'A'ndics Erzsébet Korea példájával bizonyttolta, hogy beletörik az imperialisták foga abba, ha a szabadságszerető népek ellen támadnak. A koreai hadsereg — mondotta — mint azt az Imperialisták sajtója kénytelen elismerni, ellentámadásba ment át és újból jelentős sikereket ért el. A koreai nép szabadságharca még egyáltalában nincs befejezve. A koreai események ismét bebizonyítják, hogy még olyan technikai fölénnyel, olyan vadállati kegyetlenkedéssel sem lehet egy szabadságszerető, szabadságát védő népet megtörni. A továbbiakban arról beszétt. hogy az imperialisták agressziv törekvéseivel szemben áll a maga egész súlyával a Szovjetúnió, amelynek népei a béke és szabadságszerető emberiség élcsapata. A Szovjetúnió képviselőt. az Egyesűit Nemzetek Szövetségében egész sor javastatot tettek n béke és a koilektlv biztonság fenntartása és továbbfejlesztése érdekében. Ezeket a javaslatokat az Egyesült Államok képviselői a csatlós államokra támaszkodva újból és újból elvetették. Az amerikai imperialisták — folytatta 'A'ndics Erzsébet —, akik átvették a német fasiszták világuralmi ábrándjait és a fasiszta fenevadak embertelenségét is, jelenleg egv lam mindig hangsúlyozta, hogy a kél rendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer egymás melletti fennállása és együttműködése lehetséges, ha erre mindkét részről meg van a megfelelő óhaj. A Szovjetunióban a béke polttiká ja azonban soha nem volt kispolgári pacifizmus. A ml külpolitikánk világos — szögezte le Sztálin. Ml a béke mellett vagynnk és a békéért harcolunk, de nem félünk a fenyegetésektől ég készek vagyunk rá, hogy a háborús nszftók csapásaira csapással feleljünk." A Szovjetúnió nemcsak azzal te'it a békének szolgálatot, hogy egyetlen más népet sem támadott meg, hanem azzal is, hogy az őt ért támadásokat, imperialista háborús kísérleteket mindig a legerélyesebben és a legsikeresebben visszaverte. Legyőzhetetlen volt a Szovjetúnió a múltban és egyetlen józan ember sem kételkcdhetlk abban, liogy minekután az uto'só években erejét minden téren megsokszorozta és nagy eredményeire támaszkodva már a kommunista társadalmat építi, még Inkább legyőzhetetlen. Egy évvel ezelőtt Malcnkov elvfárs a köve'tkező emlékezetes szavakat idézte: ,.Semmi kétség afelől, hogyha az Imperialisták harmadik világháborút robbantanának kl. ez már nem egyes kapitalista álla mok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz." A továbbiakban arról szólt Andics Erzsébel. hogy a békemozga lom aktivitásának jegyében folynak le mindenült a világon a II. Világ kongresszus előkészítő munkálatai, az országos békekongresszusok. Tudatában kell lennünk azonban annak, hogy még «okan vannak, akik nem hallották meg s;a' vunkat, még sokan vannak, aki'k nem értették meg küzdelmünket. Éri'eni kell ahhoz, hogy az. egész becsületes, békére vágyó emberiséget áthassa annak felismerése, hogy az imperialista rendszer állandóan szüli a háborúkat, tehát ezért állandóan résen kell lennünk, másrészt, hogy a háborúk ellen érdemes harcolni, mert a háborúkat meg lehet akadályozni, ha a világ népei összefognak és mcp-fékezik a háborús gyujtogatókat, azok maroknyij klikkjeit Uj világháború megakndályozá «a nehéz, dc lehetséges feladat. Az imperial'sta háborús gyujtogatókkal sajáf népeik fordulnak szembe ugyanakkor, amikor egyre nő és egyre egységesebb lesz a béke híveinek tábora. A becsüle'es emberek elszántságát, a háború megakadályozását fogja demonstrálni a pár nap múlva öszszeülő Világkongreszus. Ez a kongresszus új fejezetet fog nyitni annak a nagy világmozgalomnak a történetében, amely a békéért folyik éa amelyhez hasonlót még nem látott az ember. Nem volt még Hyen szervezett vtlágmoztfalma az emberiségnek, mint a jelenlegi nemze'közi békemozgalom, de nem is volt még soha az emberiség olyan veszélyben, mint amilyen veszélyt akarnak rázúdftani a harmadik világháború szálait szövögető imperialisták. Nem volt még soha annyi ff!tenivalója az emberiségnek, mint ma, amikor nyolcszáz millió embernek sikerült már kiszabadítani magát a kapitalizmus rabságából, amikor az egéss emberiség számára olyan küzel van már a szabadság órája. Soha nem látott erejű mozgalom szüle'ett a nemzetközi békemozgalom formájában, mert nagyra nőtt a népek öntudata, mert van vezérlő csillaga a népeknek, van vezetője és atyja, a nagy Sz'álin. A sheffieldi Világbéke Kongreszszusra a magyar nép is elküldi a maga küldötteit, akik teljes súllyal fogják képviselni azt a tényt, hogy Magyarország nem rés. hanem erős bástya a béke frontján. A magyar nép megigérl, hogy a legnagyobb elszántságot fogja muta'ni abban a küzdelemben, amelyet a magyar jövőért, erejének megsokszorozásáért folytat minden téren a béke érdekében. leljen a nemzetközi békemozgalom és annak nagy vezére, Sttálin! Éljen a magyar nép békemozgalma és annak veze'ője. a legjobb magyar békcharcos. Rákosi Mátyás! Andics Erzsébet bcs:iéd)át sokszor fteaJcttotta felibe a lellkes taps. Midőn a Szovjetunió béke. harcáról s e békeharc bölcs vezéréről, a nagy Sztálinról szólott. fergeteg.es éljenzés zúgott végig a hatalmas termen. „Éljen Sztálin", „Megvédjük a békét!" — kiáltották egy szívvel, egy akarattal a kongresszus küldöttei. A beszéd után is sokáig ziú®ott a viharos taos. a lelkes kiáltás: „Sztálin!, Rákosi!" — zengett a két szeretett név a kiTdöttek ajkán. A magyar nép küldöttei hatalmas 1 teresedéssel tettek hitet hűségükről a nemzetközi béketábor nagy .vezetője, Sztálin és a békefront magvar szakaszának blztoskezű őre, Rákosi Mátyás iránt. Franz Leistl, az Osztrák Országos BétkébizicttsAg elnökségének tagja S7I51G.lt fel ezután, maid Darvas Józs.ef vallás, és közoktatásügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. A magyar nép el van szénva, hogy megvédje a békefront ráeső szakaszát Kongresszusunk feladatai közé tartozik — mondatta bevezetőben Darvas József —, hogy megválassza azokat a küldötteket, akik a magyar népet képviselik miajd a béke harcosainak alig egy hét múlva kezdődő II. Világkomgress'usán. Küldötteinknek számot kell adriok a béke hivei előtt, hogy a mi bekemozgalmunk mit tett eddig s mit akar tenni a jövőben azért, hogy- kudarc, vereséig érje az re nviltabban a német militarizmus angol-amerikai háborús provoká. torok béke elleni aljas merény. léteit. Küldötteink bátran elmondhatják azt, hogy a magyar békemozgajemnak komoly eredményei vannak — mondotta. A magyar nép el van szánvs^ arra hogv megvédje a nemzetközi bíkearcvnnal ráeső szakaszát r? hogv az imperialisták háborús készülődéseivel együtt nő népünk eltökéltsége, még az eddiginél is többet tenni, többet dol. gozni, többet áldottad a béke i ügyéért. A további akfoan Darvas József arról besaél/t, hogy * békekongresszus előké^BÜletei, a küldött, választó gyűlések megmozgatták az egész magyar dolgozó népet, majd így folytatta: Amíg most a mi kongresszusunk ülésezik, üzemeinkben éa bányáinkban, kint a földeken és a tudomány műhelyeiben, az iskolákban és a hivatalokban soha nem látott lendülettel folyik a munka. UJ. hatalmas teljesítmények születnek, munkások ezrei erre * napra fejezik be ezévi tervüket, mások már a jővőévi tervükön dolgoznak. Sok helyütt „békeőrségnek" nevezik a mai műszakot, — de igazi békeőrség ez a telkes, hatalmas lendültetű munka ott is, aiholl nem igv nevezik, mert hazánkat, a bélloe egvík bástyáját erősíti, az imperialista rablók ka. iandortervei ellen. A békehare élén nálunk K mint mindenütt az egész világon — a kommunisták állnak — mondotta. De a békéért folyó küzdelem — nálhmk is, mint min. denütt az égésm viliágon — neon csupán a kommunisták Ügye. Ügve ez minden embernek, akt az életet alkarja s fnem a haTálí. Aki az építő, teremtő munkát akarta, nem a pusztítást, aki családja, gyermekei nyugodt életét sksirja, mezi aT. égő városok fnlvak, a beomló háwak nagv temetőit, akt a stzabadsáeot "karja, nem a szr>Tgswágoít és aklnem evávwá.e Tamil, hanem a Vqrg iránti sserefet tPnr ég! KcngTes«m«mr.k küldöttett-ek 70 százaléka pártonkívüli. Ez is bizonvftja, hogy ebogvan AOVÍV-A RÉMÜNK NS«NR TÖMYÉ®E követte * VoTnmiiTVteták pártiát. hazánk fele<m<J'lécAt*ok az úttá1", — ú®v ma mé® gnéVséhlh egység Mveti mindem «mity»r kőrös ügyének, a békének védéknében. A harcos elszántság fefsrava Elmondotta Darvas József, hogy a küldöttek között 600 , munkás, 700 dolgozó paraszt, 400 értelmiségi, 100 pap és többszáz doüg:zó kisember, kisiparos, kiskereskedő foglal he. lyet. A küldötteknek mintegy 40 százaléka nő, mintegy 40 százaléka fiatal. Békemozgalmunk a mult évi párisi Világkongresszus óta s aa azt követő Magyar Béke. kongreaszus óta hatalmasat fejlődött — folytatta ezután Darvas József. Még jelszavaink változása is világosan megmutatja ezt a fejlődést. Hogyan is szólalt meg a második világháború szörnyű pusztításai után felszab aduit, új országot építő népünk békevágya? Nem akarunk háborút! S ma igv hangzik: Megvédjük a békét! Az előbbi szavak csak a pasz. fiziv elutasításé, — ez utóbbiak pedior a harcos elszántságé! Kemény tények ébresztették rá népünket, hogy a békéért har. coLni kell. Az angol-amerikai imperializmus a mi országunk, ban is serra szőtte ügynökeivel és ,.ötödül hadoszlopaival" a békénk és szabadságunk ellen törő összeesküvéseket. A Tito-bandL ták kardcsörgetése déli határainkon s itt. bent az utasításukra szervezkedő Rajk-band'iták, az angol kémszolgálatot kiszolgáló jobboldali szociáldemokraták szabotázsai — mind kemény figyelmeztetések voltak arra, hogy milyen veszedelem fenyegeti bé. kőnket, és szabadságunkat. A hároméves terv hatahms túl teljesítését, a tervkölcsön sikerét s az ötéves terv első évé. nek győzelmeit, az egyezményt, amelyet néhány hónappal ezelőtt írt alá a Magyar Népköntársa. sóig és a katolikus püspöki kar. Felsorolta azokat a nagy eredményeket, amelyek egyben békemozgalmunk sikereit is jelentik: Az elmúlt hónapok is népünk béke melletti kiállásának sorozatos győzelmét hozták — folytatta. A normarendezés és a ter. menybe gyűjtés sikere, majd a