Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-05 / 232. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1*56. OKTÓBER FT Jól meg lehet élni 97 bold puprikafüldből, különösen, bn még munka sínes vele. Meg la él gondtalanul Bozókl JA *scf alsóvárosi. Pálft.utca 34 szám alatt lakó kulák s — amint monda­ni szokták —. van neki bőven ap­rílnnl u lejbe, de a tejen meg az ap. rílanivalón kívül még más egyéb is akad. bőven a ház kőrill, A 27 hold pnprlkafiilddcl meg rsak annyi gond­ja van ItozAkinak, hogy pontosan, a legaprAlékosabb zsugorisággal elszá­moltassa bértőit meg feleseit. Ezen­kívül minden megmaradó szabad­idejében alkalmat talál arra. hogy becsmérelje népi demokráciánkat s szidja a mai helyzetet, amelyben „minden koszosnak14 jussa lehet. Mivel azonban az emlftett tevékeny, ség mellett szabadideje bőven esik, (gy emerről a ténykedéséről is köny­nyrn Ingáimat alkothatunk. Nem Is lenne mégsem RozAki iga. zl kulák, ha most a Békekölcsön jegyzése idején újból be nem bizo­nyította vo.'na ádáz gyűlöletét a dnl. gozókkal szemben. Nagy nehezen, tessék.lássék módra 100 forintot akart felajánlani, amikor például Szekeres István kisparaszt — hogy csak egyet említsünk a sok közül —, 800 forintot jegyzett. Elhisszity: neki nem ér többet a béke, sőt neki ennyit sem ér a be­csületes dolgozók nyugalma, békés alkotó munkája, hiszen ő a háború, ra, népünk újabb szenvedéseire spe­kulál. Ne csodálkozzék azonban Bo­zókl József. I:a ő sem ér czekután semmit a dolgozó nép szemében s a dolgozó tömegek megtalálják a mód. ját, hogy vele szemben Is érvénye­rítsék erejüket — mint mindazok, ka', akik nem akarják kivenni ré­szüket a közös áldozatvállalásból — és mégis megvédjék a békét. fi népjóléti minisztérium felhívja valamennyi szakképzett egészségőr figyelmét, aki az egészségőri tanfolyamot elvégez­te és jelenleg nem dolgozik, el­helyezése végett személyesen vagy írásban jelentkezzék a nép­jóléti minisztérium egészségőri állás nyilvántartójánál, a IX-es főosztályon (Budapest, V., Aka­démia-ti. 1. ül. em.). Mintaszobát nyitott a Textilnagykereskedelmi NY Pár nappal ezelőtt a szegedi Teztilnagykereskedelmi NY ün­nepség keretében megnyitotta mintaszobáját. A mintaszoba jelen­tősége: gyorsabb kiszolgálás s ezen túlmenően megóvják az árut a gyűrődéstől, piszkolódástól. Min­den vásárló anélkül, hogy egész vég anyagokat leszedetne, végig­nézi a mintaszoba készletét 6 a kiválasztott anyagot azonnal, pon­tosan megkapja. A Textilnagyke­reskedelmi NV-nél bevezetett min. taszoba nemcsak az anyagokat óvja meg a válogatás közben tör­ténő gyűrődéstől, piszkolódástól, de megoldja részben a jelenlegi munkáshiányt is, mert az ilyen kiszolgálással a meglévő személy­zet is el tudja végezni megnöve­kedett feladatát. Nóvák Ferenc.. tudósító. Kétszázezer olasz földmunkás sztrájkol a Pá völgyében Egy hét óta tart az olasz mező- | gazdasági munkások sztrájkja. Ca­meriane faluban 8 sztrájk örő meg­védésére a rendőrség megrohanta a sztráj kólókat, akik közül negyvenhe­tet letartóztatott, Mommo városban cr rendőrség fegyverhasználattal vé­delmezte a sztrájktörőket. Két sztrájkoló megsebesült, húszat letar­tóztattak. A Po völgyében több, mint 200 ezer földmunkás áll harcban a me­zőgazdasági munkásság követelései­nek megvalósításáért Ezek a köve­telések a következők: minden fel­mondás és megtorló jellegű elbocsá­tás visszovancsa, a munkaszerződé-1 sek megújítása. talajjavítást munká­latok hiirása a munkanélküliek fog­lalkoztatása céljából is ingyenes or­vosi ellátás a földmunkások család­tagjainak. Pénteken egy földbirtokos revol­verrel megsebesített egy mezőgazda­A „Tartós békéért9 népi demokráciáért lg?*"***"' r> i - wz npoHKua Mtsp/ > p __ , , w tfrtfiMmitm aPM/nemmim! 1Q. i 't'.v.., " sági munkást egy Milánó melletti fa­luban. Vercelli város ipari munkás* sága és az egész tartomány föld­munkása általános sztrájkkal vála­szoltak a merényletre. Biella és Val. sesia textilmunkásai két óra hosz­szat sztrájkoltak. Novara tartomány egész ipari munkássága ugyancsak két óra hosszat sztrájkolt, mig a me* zőgazdasági munkások 12 órára meg­szüntették a fejést és 24 órára a rizsaratást. Genovában az Ansaldo gépgyár 22 ezer munkása az igazgatósági sze­mélyzet távozása után továbbra is megszállva tartja a gyár 7 üzemét. Liguria tartomány iparvállalatainak üzemi bizottságai szombaton közös konferenciát tartoltak, hogy meg­oldják a munkások kezelésében to­vább dolgozó Ansaldo gyárak nyers­anyagellátásának kérdését. A gyár­telepeken a munka tökéletes fegye­lemben és rendben folyik. A Szovjetunió minden támogatást megad a budapesti földalatti gyorsvasút építéséhez A Budapesten tartózkodó szovjet mérnökök nyilatkozata v, Hraw .—.' — • • ww íMÉIpí Wímktnu; ZQ liitn,,. 1 ' '"'-w-Nnj*„L,: yvr»-» A y ifhUmtaeeMajár ' ^ ­rjmmmrnimíÉL a„„ . • * "" ^^^ssgm •IIt&m&i^&'Mm megjelenik minden bélen orosz, francia, angol, klnal, német, olasz. lengyel, cseh, magyar, román, bolgár, albán, spanyol, svéd és koreai nyelv cn. HARCOL A BÉKÉÉRT! KÜZD A VILÁG MUNKÁSOSZTÁLYÁNAK EGYSÉGÉÉRT! OLVASD! LELEPLEZI AZ IMPERIALISTA TÁMADÓKAT! TERJESZD! Magyarnyelvű kiadásra előfizethető: a Szabadság Lapkiadóvállalatnál, Budapest, VIIL. Blulia Lujza-tér 3., sze­mélyesen, vagy egyszerű levelezőlapon, vagy a „Tartós békéért, népi demokráciáért!' kiadóhivatalának 18.442 számú postatakarékpénztár! csekkszámláján bármely postahivatalban, továbbá minden üzemi Szabad Nép. sajtófrlclősnél. Előfizetési dfj: Nrgyed évre B.—, fél évre 12.— forint, üzemekben Szabad Néppel kapcsol. tan kedvezménnyel fizethető elő. A napokban Budapestre érkezett két kiváló szovjet építőmérnök, Se­lájev és Daniela nyilatkoztak a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársának: — A Szovjetunió minden támoga­tást megad a budapesti földalatti gyorsvasút építéséhez. Különös öröm s megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar kormány meghívására mi is segíthetünk tapasztalataink át­adásával a budapesti földalatti gyorsvasút megépítésénél, — Első feladatunk, hogy megis­merkedjünk a budapesti földalatti gyorsvasúi terveivel, fekvésével, az első vonalszakasz állomásainak he­lyével, a földalatti vonalának geoló. giai és vizrajzi helyzetével Meg kell ismerkedjünk a magyar Iparnak a földalatti építéséhez szükséges nyersanyagok előállítási képességé­vel és ütemtervet kell kidolgoznunk a fúrási munkák beosztásáról. Előre­láthatólag három hónapot tötünk Budapesten. Azon leszünk, hogy itt. tartózkodásunk ideje alatt tapaszta­lataink átadásával minél nagyobb mértékben segítsük elő a budapesti földalatti gyorsvasút megépítését. A jugoszláv gazdaság jóformán összeomlóban van — irja a Daily Telegraph belgrádi tudósítója A konzervatív Daily Telegraph belgrádi tudósítója foglalkozik Tito Jugoszláviája gazdasági helyzetével. Tito kétségbeesetten fáradozik azon — írja a lap —, hogy dollárhiteleket szerezzen és F. Black-kal, a Világbank elnö­kével folytatott legutóbbi tár­gyalásai során elismerte, hogy Jugoszlávia helyzete rendkívül sötét lesz a télen, ha nem kap „külföldi segélyt". — A jugo­szláv gazdaság jóformán ösaze­omlófélben van. , A jobboldali-angol lap tudósí­tója a továbbiakban hangsúlyoz­za, hogy Tito mindazonáltal „na. gyon értékes nyugat számára" s szovjetellenes propagandája „hasznos szolgálatot teljesít a hidegháborúban". Dolgozóink sokoldalú teheteégéf bizonyítja be az ujiiók második országos kiállítása A városligeti Nagycsarnokban folyik a készülődés az ujitóki­állításra. A kiállítás épületében, a bejárat, mellett a tárnaformá­jú helyiségben a bányaipari újí­tók nagyszerű alkotásait helyezik el. A bányaipar mellett a nehéz­ipar dolgozóinak újításai sora­koznak. A legnagyobb érdeklő, désre talán a nehézipar mozeó­g'épcsarnoka tarthat számot. Eb­ben á csarnokban többek között A Kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodájának 1949 no­vember második felében meglnrtott értekezlete megállapította, hogy a Tito—Rankovics-klikk a burzsoá nacionalizmusról 'teljesen állért a fasizmusra, S ezzel együtt a legalja­sabb módon elárulta Jugoszlávia és a jugoszláv nép nemzeti érdekeit. A Tito.banda bel- és külpolitikája a fasizmus szennyes vizein halad. Az amerikai és angol monopoltőkc behatolt a jugoszláv gazdasági élet minden rélegébe, s ezzel egyslt a politikai élet gyeplőjét is kezeibe kaparintotta, *A' szörnyű elnyomás, terror, fékeveszett soviniszta uszftás. gazdasági válság, nyomor, éhség és szociális bizonytalanság, amely egy­re jobban jellemzi a jugoszláv köz­életet, — egyenes következményei a Tilo-klikk árulásának, ugyanúgy, mint a dolgozó tömegek egyre fe. nyegetöhb tiltakozása és ellenállása is Tilóék jól látják, hogy ezt a növekvő ellenállást rendőr-ruhába öltöztetett hóhérlegényeik, az inter­náló láborok és börtönök, elfojtani sohasem tudják. Ezért próbálkoznak meg az emberek gondolkozásának befolyásolásával: az Irodalom és mű. vészetek fékeveszett fasizálásával. Mindenekelőtt azzal kezdték, hogy n kultúrintézményekből cltávolftot. ták a becsületes, valóban demokrata elemeket. Ezek nagvrésze azóta Rankovics kazamata-börtöneiben sínylődik. Közöttük van Jugoszlávia legszámottevőbb Íróinak egyike is: Rndovén Zogovies. Helyükbe a bel grádi fasiszta banda egyik lcghír­Fasíszta irodalom — szellemi fertő Titoéic „kullur"-politikója hedlcbb tagjának, az amerikai ban­károk egyik legengedelmesebb szál­láscsinálőjának: az áruló Gyilasz bizalmi emberei kerültek. Milován Gyilász kapta azt a feladatot, hogy megszervezze és irányítsa a ti'ióista tömcggyilkosok „ideológiai" tevé­kenységét. Gyilász egyik leghango­sabb szekértolója Vtádo Dedier, aki a jugoszláv időszaki sajtó legfőbb kényurának szerepéi tölti be, De­dier mindenképpen rászolgált bel­grádi és newyorki gazdái bizalmára, — hiszen ifjú éveit annakidején n gengszterek Mekkájában: Csikágó­ban töltötte. Ott tanulta ki a meg­fizetett sajtó ujságíró.süvölvényei­nek fogásait, hogv aztán Belgrádba visszatérve, „képességeit" Tito kor­mányának ajánlja fel. Az sem titok, hogy Dedier a háború éveiben ösz­szekölö volt Tilo és az amerikai imperialisták kémszervezete közölt. Dedier azzal dicsekszik, hogy ame­rikai összeköttetései egész Truman közvetlen környezetéig terjednek ki. A jugoszláv kuilurélet fasizáiását természetcsen a Tito.kormánynak nevezett banda irányítja. A Jugo­szláviai Írószövetség elnöki helyére Iva Andrics-ot öltetíék. aki a mo­narcho.fasiszta Jugoszlávia nagykö­veié volt a hitleri német kormány mellett, s aki 1941-ben résztvelt a szégyenletes német—jugoszláv pak­tumban. Az írószövetségben az elnökhöz mindenképpen méltó hazaárulók és dühös soviniszta pennaforgatók vi­szik a vezérszólamot, sőt a szövet, ség teljes irányítását is ők sajátítot­ták ki, 'A' jugoszláv titóista irodalom nevében, ma olyan emberek feszíte­nek, mint Cscdomir Mindcrovics, Jo­ván I'opovics, Szkender Kulenovics és hasonlók. — akik már a király­ság idején is hírhedlek voltak reak­ciós magatartásukról, s akiknek semmi közük sem volt. s ma sincs a néphez. Az az „irodalom", amely ezeknek az embereknek a pennája alól kikerül, a lito-fasizmus dicsé­rete mellett a nyugati imperialista országok szcnnyirodalmának népsze. rűsítésében merül ki. Ezenkívül ipar­kodnak kigyót-békát kiáltani a ju­goszláv nép legnagyobb jótevőjére és felszabadítójára, a nagy Síovjet. unióra és a népi demokrácia orszá­gaira Ezzel a rágalomhadjáratlal iparkodnak rászolgálni arra a konc­ra, amit a Tito kormány és az or. szág amerikai urai vetnek oda ne­kik. A titóista filmbizottság élén is egy közismert fasiszta gonosztevő áti. Ribnikar személyében. A jugo­szláv mozgószinházakban — az er­re vonatkozó megállapodás szerint — évente 20 amerikai filmet mutat­nak be, — de ezeket a filmeket nem Jugoszláviában jelölik ki, ha­nem — Amerikában! Nem kell mon­danunk, hogy e ,.válogatott" filmek nz imperialista háborús uszítók pro. pagandáját szo'gálják teljes egészé­ben. A jugoszláv mozgók legutóbb ilyen című amerikai filmeket hir­detnek: ,,'A'z éjszaka fia", „Halott szeretők éneke", „Vörös cipellők" stb. Az amerikai szenny-filmeken kivül a marshallizáli országok film­termelésének is csak a salakja jut el a jugoszláv mozgószinházak vásznaira. Jellemző azonban, hogy a belgrá­di mozik falain mind gyakrabban jelennek meg ilyen felírások: „El az amerikai gengsztcrfilmekkcl! Mi szovjet filmeket akarunk látni!" A jugoszláv dolgozók tömegei gyűlö­lettel és utálaital fordulnak el ezek­től a filmektől, ugyanúgy, amint hátat fordítanak a fasiszta bűzt árasztó színházi előadásoknak is. A titóista irodalmi „alkotásokat" egy­szerűen kézbe sem veszik a dolgozó emberek. Ezzel szemben kézrö!-kéz­re járnak azok a könyvek, brosúrák és újságok, amelyek a Szovjetunió békepolitikájáról, a szovjet emberek csodálatos eredményeiről, vagy a népi demokrácia országainak gyors clőhaladásáról, fejlődéséről szólnak, A jugoszláv dolgozókat nem tudja megmérgezni Tito bandájának ter­rorral irányított „kitliur'-politikája. Ez a fasiszta kultura is oda kerül rövidesen, ahová az egész titóista söpredék: a történc'cm szcméldcmb­I jára. bemutatják Muszka Imrének a Kossuth-díjas sztahúnoviata esz­tergályosnak, gyorsvágó eszter­gapadját. Ugyancsak itt sorakoz. nak fel a Vasipari Kutató Inté­zetnek a szovjet tapasztalatok felhasználásával készített alko­tásai, melyeknek egyrészét a MÁVAG dolgozóival közösen doL goztak ki. . Egész sor olyan találmány és kutatási eredmény is szerepel a kiállításon, amely világszerte el­ismerést ég becsületet szerez a magyar tudománynak. Ilyen pél­dául az Ács-féle „Grádiensmérő" ás az Alumínium Kutató Intézet alumíniumhegesztési eljárása. Budapesttel egyidőben játszók Szegeden a „Berlin eleste" szovjet filmet A szovjet filmművészet új, hatal­mas alkotása, a •,Berlin eleste' el­mű kétrészes színes szinkronizált film a fővárosi bemutalókkal egy­időben kerül műsorra több nagy vá­rosunkban; Szegeden, Győrben, Deb­recenben, Szolnokon, Salgótarjánban, Nagykanizsán. varozasok a lÉBiíorgaiom mercelreiHljébsn Megszüntették a közvetlen-Bu­dapest—Békéscsaba közötti légi. járatot és helyette Budapest­Szeged—Békéscsaba járatot in­dítják. A Szeged—Békéscsaba közötti utazás menetdija 25 fo­rint, oda-vissza 40 forint. A pod­gyászdíj kg-ként 25

Next

/
Thumbnails
Contents