Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-05 / 232. szám

CSÜTÖRTÖK, 1959. OKTÓBER 8. 5 FEL A BÉKE VÉDELMÉRE — rnMt—^—•• n Versenyben a szegedi békebizottságok „Békét, békés építkezést, boldog Jletet akarunk" — erről az elhatározásról tesz bizonyságot a magyar dolgozó nép a Békekölcsön jegyzésével. Dolgozóink forintjaik felajánlásával bizonyítják, nemcsak szavakkal, de ha kell, anyagi segítséggel is megvédik hazájukat, eddigi eredményeiket, s bátran kiáltanak mindenkor békés jövőnk biztositásáéft. Munkások, dolgozó parasztok s a néphez hű értelmiség egyemberként csatlakozott Népköztársaságunk kormányának . felhívásához, nagy lelkesedéssel jegyzett Békekölcsönt a röpgyűlések és kisgyűlések után. Az utóbbi időben ímegnövekedett dolgozóink érleklődése a kisgyü'-ések iránt. Mig a mult hetekben lebecsülték a ki sgyülések fontosságát, nem vettek részt a megbeszéléseken, vagy nem szóltak hozzá — addig ma már egyre népesebbek kisgyüléseink s a hallgatók nagyrésze saját ta_ pasz'aataival, az üzemekből, hivatalokból, az élet minden területéről vett példákkal kibővítik az előadásokat. Dolgozóinknak ez a megnövekedett érdeklődése nem kis mértékben a békebizottságok jó munkájának tulajdonitható. BékeblzoHságaiok a pártszervezetek irányításával és segítségével kiszélesítették felvilágosító munkájukat. A Szeged Városi Békebizottság versenyre hivta ki a hódmezővásárhelyi Városi Békebizottcágot, de ezen be'.ül Szeged majdnem valamennyi békebizottsága versenyre hívta ki egymást. Az egyes békebizottságokon belül versenyben végzik munkájukat a bizottság tagjai is. Versenykihívásaikban i'yen pontok szerepelnek: „Jó és szittyó. i;ala$ kisgyWéseket tartunk, mcgja. vitjuk és kiszélesítjük családlátogatás i munkánkat, megszervezzük a szovjet filmek csoportos látogatását. olvasóköröket szervezünk, kim él étlen harcot indítunk az imperialisták hazai ügynökei ellen, faliújságokon, hangos híradón keresztül is. Felvilágosító munkával hat. cot indítunk a sorbanállas ellen. 'Munkahelyünkön még jobb termeiért eredményeket érünk el." , Ilyen és hasonló feladatokat tűznek maguk elé a békebizottságok tagjai. A versenyben végzett munkának meg is vannak az eredményei. Az utóbbi napokban tartott kisgyülések egyre színvonalasabbak, színesebbek és értékesebbek. A Dáni-, vagy a Lenin-utcai békebizottságok például kultúrműsorral kapcsolták egybe a gyűlést. A rövid és hangulatos műsor még jobban felkeltette a dolgozóink érdeklődését a kisgyűlések iránt. A Juhász Gyula-utcai leánygimnázium békebizottsága a koreai és a kínai agressziók ellen tiltakozó táviratot küldött a héten az ENSzhez. Jó munkát végez a Közegészségtani és a Kórházi Intézet, £Z Idcgklinika, a Rókus I. békebizottságai. Az itt megtartott röpgyűlések egyre aktívabbak. A Csongrád megyei Népbolt 7-es számú békebizottságának mjinden tagia vá'-lalta, hogy Rákosi elvtárs börtönből való kiszabadulásának tizedik évfordulójára, november 2-reOktóberi előirányzatokat 10 százalékkal túlteljesítik. Vállalták továbbá, hogy a ponlos és figyelmes kiszolgálással hozzájárulnak a sorbanállások megszüntetéséhez. Békebizottságaink. ló eredményei mellett nem feledkezhetünk meg a hibákról sem. Még mindig vannak békebizottságok, ahol nem fordítanak kellő gondot a felvilágosító munkára. A József Attila-telep s a Szegedi Szőrme, és Bőrruhakészitő NV békebizottságában még mindig nagyon passzívak a bizottság tagjai. De hiba van az Ecsetgyár és a Lengyel-utcai békebizottságnál is, ahol a bizottságnak csak egyes tagjai végeznek felvilágosító munkát. Vannak olyan üzemek, ahol egy. esetleg két békebizottság van, s az üzem nagy létszáma miatt nem tudnak megfelelő eredményt felmutatni Ez a hiba áll fenn Újszegeden is, ahol mindössze két békebizottság működik. Ezeket a hibákat és hiányosságokat sürgősen javítsák ki békebizottságaink, mert csak igy tudunk majd valóban erős bástyaként őrtállni a békeszerető népek hatalmas táborának ránkeső szakaszán. ^Jileqipöm M)en a cikkben Békehiradót készítenek az Épületszerelő NY dolgozói A műszak vége közeledik. A Szegedi Épületszerelő NV dolgozói lázasan tárgyalják műszakutáni társadalmi munkájukat, a békehiradó anyagának elkészítését. Tudják, a békeharc fokozásának ez is egy fontos eszköze. Éppen ezért készülnek olyan lelkesen a cikkek megírásához és a rajzok elkészítéséhez. A szép „Béke-táblát" szerdán reggelre készítették ©1 s most elhatározták, hogy egyetlen napig sem hagyják üresen. Amikor elkészült a tábla, Klész Endre megígérte, hogy cikket ír a táblára s karikatúrát rajzol rá a nyugati imperialistákról, hogy az üzem valamennyi dolgozója lássa, kik a nép ellenségei és kik azok, akik mindenáron háborúba akarják sodorni az egész világát azért, hogy rothadó hatalmukat továbbra is fenntarthassák. Oláh István is I rafmnt én cikket I ígér és meg is csinálja. — A koreai és a kinai események minket is érintenek — mondja. — Éppen ezért első oik. kemben ezzel foglalkozom majd és rajzot is készítek róla. A rajz egy mérleget ábrázol, amelynek egyik serpenyőjében fegyverek és dollárok lesznek, á másik serpenyőjében pedig vörös csillag és egy békegalamb, amely Sztálin elvtárs vezetésével a hatalmas békeltábort képviseli és túlsúlyban lesz a gazok fegyvereivel és dollárjaival. Most csak ceruzával rajzolok, de később tussal vetem papírra azokat a gazemberekot. akik irigylik tőlünk eredményeinket. Kels Ferenc a bádogosműhely dolgozója a békekölcsönjegvzés szükségességének tudatosításáról ir cikket. — Megírom ebben a cikkben — mondja —, hogy mit jelent számunkra I | a Békekölcsön Jegyaése | Azt is. miért jegyeztem 300 forintot és miért kell minden dolgozónak kölcsönt jegyezni. Persze azt is feltüntetem a cikkben hogy a kölcsön jegyzése is elért eredményeinket, békénket, további fejlődésünket biztosítja A békehiradó elkészítésebő' Makra Sándor elvtárs. a békebizottság titkára is kiveszi részét Megígérte, ő is ír. sőt már fiát is, Makra Józsefet, aki VIII. ál talános iskolába jár. mozgósította a munkára. Fia rajzol majd mert amint mondja: UA gyerek igen jól rajzol." Közben befejeződik a műszak A dolgozók leteszik a szerszámot a tollat és a logarlécet. Helyükre kerülnek | a kalapácsolt, a fonák. | Letisztítják a munkapadokat és az íróasztalokat. Kels Ferenc letörli kezéről az olajat és Klész Endrével, Oláh Istvánnal, Makra Sándorral és a többiekkel együtt elkezdik a munkát. „A felszabadulás óta a Szovjetunió támogatásával, a Párt irányításával elindultunk azon az uton, amely a szocializmus felé vezet" — olvasható nem sokkal később az egyik papíron. Oláh István előtt máris kirajzolódik „Samu bácsi" és a többi vérebek torz arca. „Hazám, családom és magam békéjének biztosítása érdekében hazafias kötelességemnek tartottam a kölcsönjegyzést. Ezért jegyeztem örömmel a 300 forintot" — írja Kels Ferenc. Es rövidesen el is készül | a békehiraAő anyaga | A dolgozók tudják, ez is egyik eszköze a béke megszilárdításának. Mint a többi szegedi üzemek dolgozói, ők is ki akarják venni részüket ebből a békeharcból. Azért készítik ilyen nagy lel. kesedéssel a békehiradót, hogy azok is lássák, akik még a mai napon nem kapcsolódtak be a békehiradó elkészítésébe. AMERIKA HANGJA FIÓKVALLALAT SANDORFALVA Szaporodnak ai egész országban a béke forintjai. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, dolgo. zó kisemberek tesznek hitet a béke mellett azzal Is. hogy kölcsönadják az államnak megtakarított forintjalkat. A kölcsönjegyzést iveken naponta új ezrek, százezrek hirdetik a magyar dolgozó nép békeakaratát. De vájjon htrdetlk.e mindenkiét, aki ebben az országban él? Hirdetik-e például Korom Jánosné sándorfalvl kulákasszony békeakaratát? Azét az asszonyét, aki 42 hold föld terméséből 50° forinttal akar hozzájárulni a béke megvédéséhez? Korom Jánosné gúnyt űz a magyar dolgozók békeharcából, meg akarja csúfolni a békekölcsönjegyzési mozgalmat. Miközben a falu egyik legszebb házában háromszobás lakásban „nyomorog", neki nem érdeke n béke. Gondolta: kiszúrom valami kis alamizs. nával a demokrácia szemét, hátha akkor békén hagynak és nyugodtan várhatom az amerikaiakat. Hátha okkor majd visszajön az a szép Idő, amikor még cseléd szolgált kt, s ha kérni merte a bérét: hívhattuk a csendőröket. — Kn. rom Jánosnénak ugyanis igen jól bevált módszere volt. Olyan cselédeket keresett magának, akt teljes munkabírása mellett kissé gyenge észbell képességű volt. Ennek nem kellett munkabért fizetni s azt csináltatta meg vele, amit akart. A legutóbbi esetén azonban rajtavesztett, mert egyik ilyen cselédje számára a DÉFOSz munkaügyi bírósága behajtotta rajta az évek óta elhallgatott bért. A háború felé kacsingat Korom Jánosné szeme. Gondolja: hátha majd az amerikalak kiszabadítanák a Gyurka fiát, aki ..hűvösöl", pedig .,nem is csinált semmit." Az tnláncsak nem bűn, hogy a cukorrépát a lovakkal étette ineg? Hova van az felírva, hogy a cukorrépából cukrot csináljanak a proliknak? Pláne sokat! Hiszen akkor nem állnának sorba, pedig egy kis lestmozgás sohasem árt!... Korom Jánosné nem olyan el. mélyedt gondolkodó, aki megtartja sajátmagának gondolatalt. Bizalmasan „megsúgja a megbizha. lóknak", akik továbbsngják, teljesítve Amerika Hangja sándorfalvi fiókjának funkcióit. Sándorfal. v| dolgozók! Korom Jánosné azokhoz kötölte a szekere rúdját, akik Koreában csecsemőket, asszonyokat, öregeket, betegeket gyilkol, nak. Korom Jánosné a béke ellensége. AZ „EZERARCÚ HŐST" A lengyel nép történelmében a ragyogó• dicsőséges napokat gyakran váltották fel sötét, tragikus korszakok. De legsötétebb korszakába kétségtelenül akkor jutott, amikor a német fasiszta hordák 1939-ben meg. szállták Lengyelországot. Ennek a sötét korszaknak hősies küzdelmeit mutatja be az „Ezerarcú hős'' cfmü szovjet film, amelyet ma mutat be és tart egy hétig műsoron a Belvárosi Mozi, Megmutatja ez a film. hogyan harcolt a lengyel nép hazája felszabadításáért. A történet színhelye egy lengyel kisváros, főhőse Sigmund Golemba, kommunista újságíró. Go• lemba felveszi halott barátja nevét ég Koloszovszki álnéven ezer és ezerféle alakban, a legváltozatosabb módszerekkel veszi ki részét a lengyel nép ellenállási mozgalmából. Ha egy SS-vezért holtan találnak autójában. vagy 300 Németországba indított munkásf váratlanul kiszabadítanak a vonatból, ha elitélt foglyokat az ufolsó percben megszöktetnek. az mind Koloszovszk müve. Retlegetté vált már neve a német fasiszták körében és magas vérdíjat tűztek ki fejére. Hosszú üldözés után egy Ízben ej. is fogják, de a partizánok, akikkel állandó kapcsolatban, van — kiszabadítják. Koloszovszki — Golemba — ekkor egy rokkant német régiségkereskedőnek öltözik és megjátssza a gyengeelméjű öreget. Ebben a változatában soksok csapdát készít a náciknak és minduntalan félrevezeti őket. A sztálingrádi győzelem után Koloszovszki megszervezi a fegyveres támadást és ezzel előkészíti a szovjet csapatok győzelmes bevonulását a városba, a lakosság örömujjongása közepette. Noha Koloszovszki a Hímen egyszemélyben ezerfajta egyéniség, ta. lajdonképpen mégsem ö az >,ezerarcú hős", hanem az egész lengyel nép, amelyet csak jelképez, mert voltaképpen az egész lengyel nép minden erejét latbavetve harcolt a gyűlölt elnyomók ellen. Hiába lett volna Koloszovszki — Golemba minden vakmerősége és ügyessége, ha nincsenek mellette és nem segítik tetteiben a munkások, a dolgozó parasztok, a partizánok és az összes becsületes lengyelek Az „Ezerarcú hős'' 1945-ben a kievi filmstúdióban készült. A film rendelője Navrocki ég Dmohovszki. Dmohovszki egyúttal Koloszovszki — Golemba — nagy művészi felkészültséget igénylő szerepét is alakítja. BORISZ VERTKIN: A helyi tanácsok teljesitik választóik kivánságait A krasznodári vidék északnyugati részében, a taganrogi öbölben szétszórtan fekszenek a limanszki kerület kozák tanyái és települései, A szovjet rendszer évei óta a mo. csaraktól harccal elvett és a szigete/, soktízezer hektárnyi termékeny földjein gazdag szőlő, és dohányültetvények nőttek ki és nagykiterjedésű szénakaszálók, gabona és ipari növények nagy táblái terülnek elA kerületben 16 földműves-, 3 halászkolhoz és két államj gépállomás van. Minden tanyán és településen működik alapég középfokú iskola, kórház. ambulancia. klub. falusi olvasószoba A limanszki kerület adminisztratív központját az „Ejszkoe-Ukreplénie" nevű település képezi, A tanyák és települések egész gazdasági és kulturális életét a falusi tanácsok vezetik. Ezek munkájáért a dolgozók küldöttei kerületi tanácsának felelösek. Ivan Alekszenko, a limanszki kerületi tanács elnöke elmondta nekünk: — 1947 december 21-én kerüle. tünk dolgozói az államhatalom helyi szervezetébe megválasztották 117 legjobb képviselőiket. Soraikban egyszerű kolhoz parasztok, tanítók, orvosok. gazdászok foglalnak helyet. A választók a helyi tanács új küldötteinek sok kívánságot, megbízást adtak; a termelékenység emelésére, törekedni, az állattenyésztést fejleszteni, utakat. hidakat, új iskolákat, kórházakat. klubokat építeni. És mi a helyi tanácsok ülésein. a küldöttség tanácsának ülésszakán megvitatjuk, hogyan teljesítsük a választók által adott megbízásokat, hasonló céllal összehívjuk a tanyai és települési gyűlést, ahol a küldöltek beszámolnak választóik előtt. Egy vasárnap az „Ejszkoe Ükreplénie" klubjában összegyűlt mintegy háromszáz választó. A választók megbízásainak a település taná. csa által való teljesítéséről a települési tanács elnöke, Andrej Seljdihin adott beszámolót. Beszélt a települési tanács múltévi munkájáról A településen villamoserőmű. fördö, napközi otthon, ártézikút, tó, jól berendezett, piac épült, új parkot telepítettek, helyreállították a sajtgyárat. A gyü lésen sok választó szólalt fel. Helyeselték a települési tanács munkáját, sok javaslatot teltek. Követelték a tanácstól, hogy javítsa meg „ település külső részeinek világítását. ráirányították a küldöttek figyelmét az új üzletek és árudák szervezésének szükségességére, ajánlották a tanácsnak, hogy forduljon beadvánnyal a kerületi egészségvédelmi kirendeltséghez, hogy az ambulancián röntgenfülkét létesítsenek, A dolgozók küldötteinek kerületi tanácsa végrehajtó bizottsága rend. szeresen meghallgatja ülésein a községtanácsok képviselőinek beszámolóját a választók által adott megbizások teljesítéséről. A kerületi tanács küldöttei együttesen a falusi aktívával személyesen ellenőrzik a helyi tanácsok tevékenységét. A mult év decemberében lefolytatolt ellenőrié, sek munkája egynéhány tanácsnak megmutatta hogy a választók megbízásainak megvalósításáért folyta, lotf állhatatos küzdelem eredmé. nyeként gyorsabb ütemben épül újjá és fejlődik a tanyák és települések gazdasága és kulturája. 1948-ban Ekaterinovka, Glafirovka, Sabalszk és Nikolaevszk tunyákon kijavították qz utakat, hidakat, falusi olvasószobákat, fürdőket építettek. többezer gyümölcs, és díszfát ültettek. A bőséges és állandó aratásért folytatott küzdelem és a kolhozok távolabbi gazdasági és szervezeti megerősítése mindig a helyj tanácsok figyelmének központ, jóban áll A kerületi tanács értekezletet tartott az állami gépállomások mechanizátorai részére, A kolhozok vezetőivel együttesen meg. vitatták a köztulajdonban lévő földek megmunkálásának megjavítására vonatkozó legfontosabb kérdéseket. A Kerületi Tanács nagy munkát végzett az évelő füvek vetésének elterjesztése terén a kolhoztagok által a füves vetésforgó alkalmazásának minél gyorsabb elsajátítása érdekében. A helyi tanács ellátja az összes kolhozokat gazdászokkal és állattenyésztőkkel. Sok limanszki kerülethez tartozó kolhoz nemcsak elérte, de túl is haladta a háború előtti színvonalat a gazdaság minden ágazatában. Az ,Jljics"-kolhoz mezőgazdaságii termelő szövetkezete, amit a kerületi tanács küldötte, Nikoláj Kurdjasev vezet, a múlt évben hektáronként átlagosan 22 mázsa téli búzát aratott. A kolhoz a kőtelező szállítás felett mintegy hétezer mázsa gabonát adott el az államnak. A „Bugyonnij" mezőgazdasági termelőszövetkezet, ahol Emeljan Csertov az elnök, a kerületi tanács küldötte, terv felett több mint nyolcezer mázsa búzát adott el az államnak. Minden termelőszövetkezetnek van 5-6 állattenyésztő gazdasága. Az építő bri. gádok istállókat. juhaklokat és disznóólakat építenek A kerület kolhozai saját vállalatot létesítettek tégla, cserép és mész termelése céljából Évről -évre mind jobban fejlődik a kerület gazdasági helyzete és kultúrája, a tanyák és települések berendezkednek. a termelőszövetkezetek gazdagodnak és ezzel együtt nő a kolhoz, tagok jóléte, A jómód kiváltotta a kolhoztagok lábbeli, készruha. szövetáruk. kerékpárok és motorkerék, párok iránti keresletét. Ezért a helyi tanácsoknak gondoskodniok kellett, hogy a fogyasztási szövetkezet pótlólag mintegy húsz üzletet nyisson. A választók megbízásait a helyi tanácsok még nem teliesifették százszázalékig — mondja Alekszenko — De az, amit eddia tettek, észrevehetően megváltoztatta a kerület arculatát Előttünk még sok tennivaló van. És a sikerben mi nem kételkedünk. Teljesítve „ választók akaratát, küldötteink állandóan érzik támogatásukat és legaktívabb I részvételüket a közög munkában. I Ebben rejlik az államhatalom falusi I helyi szervei tevékenységének sikert^