Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-04 / 231. szám
5Z1SRDÁ, 1850. OKTOBEK C Csongrád megyébe is eljönnek a kárpátukrajnai magyar kolhozparasztküldöttek r Több mint egy hete, hogy a magyar népi demokrácia szabad és független dolgozó parasztsága vendégként üdvözölheti hazájában Kárpát-Ukrajna magyar kolhozparasztjainak népes küldöttségét. Ez a küldöttség a nagy és hatalmas Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának segítségét, tapasztalatait hozta magáyal, hogy átnyújtsa azokat «a magyar dolgozó parasztságnak. Felmérhetetlenül nagy jelentőségű ez a segitség, a gazdag tapasztalatoknak ez az átadása. Fegyver, győzelmes fegyver abban a harcban, amelyet dolgozó parasztságunk a kiéleződött osztályharc viszonyai között viv falun is a szocializmus megteremtéséért. A fővárosban eltöltött napok után a szovjet kolhozparasztküldöttek három csoportban látogatnak el egyre szépülő, fejlődő hazánk különböző részeibe. Az egyik csoport a Tiszántúlt látogatja meg. Körutjuk során ez a csoport hétfőn érkezik Csongrád megyébe. Ez a látogatás is segítségüknek, gazdag tapasztalataiknak közvetlen tolmácsolását, átadását jelenti. Amikor állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink őszi munkáit, állatállományát, gépállomásaink gépi berendezéseit és munkamódszereit kiértékelik, nem mulasztják el majd felhívni a figyelmet az esetleges hibákra, hiányosságokra sem. A kialakuló beszélgetések is a kolhozküldöttek és a termelésben élenjáró magyar dolgozók között pecsétjei lesznek annak a széttörhetetlen szövetségnek, annak a bensőséges barátságnak, amely összefűzi a nemzetközi munkásszolidaritás jegyében a magyar, az ukrán, a szovjet s a világ mindezt más nemzetének dolgozóját. A Magyarországon tartózkodó és a Csongrád megyét meglátogató kárpátukrajnai magyar kolhozparasztküldöttséget forró szeretettel várja a megye egész dolgozó parasztsága. A küldöttek, amikor Szegeden, Derekegyházán, Szegváron és Sándorfalván nagygyűlések keretében besEámolnak életükről, eredményeikről, amelyet felszabadulásuk óta a nagy Bolsevik Párt vezetése alatt elértek, — ott érezhetik majd maguk mellett egész Csongrád megye dolgozó társadalmát. De beszámolóik bizonyságtétele lesz annak is, hogy csak a szovjet parasztság utja, csak a nagyüzemi gazdálkodás az az ut, amely a dolgozó magyar parasztság számára is megteremti a szebb és jobb élet lehetőségeit. Békénket, ötéves tervünk eredményeit védjük meg Szegedi dolgozók levelei a békekölcsönjegyzósről A szegedi dolgozók — amint a békekölcsönjegyzés eredményei is mutatják — megértették, hogy minden dolgozó legtöbb feladata most kiállani a béke ügye mellett, harcolni a Szovjetunió-vezette béketábor győzelméért Az üzemek, falvak, hivatalok dolgozói nagy figyelemmel olvasták Népköztársaságunk kormányának felhívását, megvitatták cezt, s amint a Békekölcsön jegyzésekor elmondott nyilatkozatok is bizonyítják, világosan értik, mit jelent boldog békéjük és jövőjük biztosításában a Békekölcsön, Erről számolnak be azok „ levelek is. amelyeket 4 szegedi dolgozók szerkesztőségünkhöz intéztek Fokosodé lelkesedéssel folyik tovább a Békekölcsön jegyzése üzemeinkben CSONGRÁD MEGYÉBEN A SZEGEDI GYUFAGYÁR AZ ELSŐ Még alig pirkadt a mult csütörtök reggelén, amikor a Szegedi Kenderfonógyár űzetni kultúrtermében ösztzegyültek a gyár dolgozói. A békebizottság hívta egybe ezt a meg' beszélést. Koszorús István elvtárs, a gyár dolgozója, a városi békebizottság tagja ismertette a kormány felhívását a békekölcsönjegyzésről. Számos felszólaló után megszövegezték a versenyfelhívást: Mi, a Szegedi Kenderfonógyár iiolgozói, megtárgyaltuk Népköztársaságunk minisztertanácsának a Békekölcsön kibocsátásáról szóló fel' hívását, amelyet helyeslünk és határtalan lelkesedéssel fogadunk. Majd ezt írták; — A békekölcsönjegyzés sikere érdekében versenyre hívjuk Csongrád megye és Szeged város összes üzemeit, A versenypontok felsorolása után így végződött a versenykihívás: — Mindezeket vállaljuk felszabaditónk. a nagy Szovjetunió és népünk nagy barátja, Sztálin elvtárs iránt érzett hálából és szeretetből. Vállaljuk Pártunk és Rákosi elvtárs iránt érzett szeretetünkből, vállaljuk magunk és családunk boldogulásáért, további felemelkedésünkért, tartós békénk biztosításáért. Közel egy hete, hogy elhangzottak ezek a szavak a Kenderfonógyár kultúrtermében. A Ládagyár sem marad el a versenyben A kéziszegező dolgozói „kiköszörülik" a csorbát " „Előre az ötéves terv mielőbbi sikeres befejezéséért!" — ez a jelszó fogad bennünket a Ládagyár újsze(Jedi telepén. Nézzük, vájjon a jelszó szellemében dolgoznak-e az "fizem munkásai, milyen eredményeket értek el eddig a munkaversenyben? A gépszegezö műhelyben jókedvű Ifjúmunkáslányok brigádja dolgozik, fimon Erzsébet elvtársnő kezében villámgyorsan cserélödnek az új Jádák. Meg is van az eredménye, a legutóbbi héten 136 százalékra teljesítette normáját. A gépszegezők hamarosan két új géppel gazdagodnak. Az üzem lakatosműhelyében Micheller János fögépész elvtárs újításai alapján a régieknél nagyobb teljesítményű szegezőgépeket állítanak össze. A lakatosműhelyben az ifjúmunkások nevelése már új szellemben folyik. Akármelyik ,,öreg'' szakmunkáshoz mennek tanácsért a fiatalok, mindig jóindulatú, oktató hangon adják át azokat a szakmai tapasztalatikat, ameSjfeket hosszú évek során szereztek. A munkahelyek dekorációja otthonossá, kedvessé teszi az üzemet. „Boldog, szabad népet, szabad, független hazában" — olvassuk az egyik táblán, ,/lz ötéves terv a jobb élet terve'' — hirdeili a másik felirat. És valóban; a feliratok alatt jókedvűen siető munkások bizonyítják a Párt jelszavainak igazát helyiség, arányosan elosztott munkapadok vannak benne és boszorkányos gyorsasággal dolgoznak a szegezök. A kéziszegező dolgozói kicsit visszaestek a normarendezés után. De azóta kommunista módon nemcsak szavakban, hanem tettekben gyakoroltak önkritikát. így a műhelyátlag 75 százalékról 118 százalékra emelkedett Kovács Imre és Tóth Ferenc elvtársak tapasztalatcserén voltak a Budapesti Állami Ládagyárban és a nagykőrösi Ládagyárban és az ottani jó munkamódszereket felhasználva, a legutóbbi héten 123 százalékra teljesítették a normát. — A termelésiben elért jó teljesítményeinkkel is csapást mérünk az imperialistákra. Ezért jobb munkaszervezéssel, jobb módszerekkel kiköszörüljük a csorbát — mondja Kovács Imre elvtárs. A jó eredményekben része van Papós Béla és Kenéz Sándor elvtársaknak is, akik a kéziszegező népnevelői. A Párt harci jelszavait napról-napra tudatosítják a műhely dolgozóival és maguk is helytállnak a termelésben. — A tanácsválasztásokra negyven népnevelőt állítottunk munkába — mondja Trlff elvtárs, az üzem párttitkára. — Ezenkívül agitátoraink legjobbjait falura küldjük, a dolgozó parasztság felvilágosítására. A Ládagyár munkásai betartják ígéretükei:; többtermeléssel harcolA kéziszegezők műhelye tágasnak az imperialisták ellen Jól halad az őszi takarmánynövények begyűjtése A szegedi földműves szövetkezett ítaktárába igen szép mennyiségben gyűlnek be az öszi takarmánynövények, valamint a szerződéses napraforgó és olajosmagvak. Közepes eredményt ériek el a burgonya és a kukorica begyűjtésénél. Do1* gozó parasztságunk még most is Szállít a földművesszövetkezet raktárába árpát és zabot. Árpából eddig 2084 mázsát gyűjtöttek be. A szerződéses napraforgómagból 680 mázsát, az olajlenből pedig 86 inázsí . ízáJlitottak eddig a földmflvesszövetkezet raktárába. Igen jó eredmény mutatkozik a széna begyűjtésében, mert eddig 3677 mázsát gyűjtöttek be. A földművesszövetkezet nagy gondot fordít a burgonya és a kukorica begyűjtésére. Burgonyából eddig Q6 mázsát, kukoricából pedig 60:J mázsát gyűjtöttek be. Közellátás szempontjából igen fontos, hogy dolgozó parasztságunk a felesleges burgonya és kukorica termését a földmüvesszövetkezet rendelkezésére bocsássa. Nagyszerű munka indult meg ezután üzemeinkben. A megye valamennyi üzemének dolgozója lelkesen vállalta a versenykihívás feladatait és jegyzett Békekölcsönt. Az első napok lelkesedése korántsem csökkent. Egyre fokozódott a verseny lendülete a dolgozó nép vezető osztályá. ban: a munkásosztályban. Az üzemelt versenyének élén Csongrád megyében 612 forintos személyenkénti átlaggal a szegedi Gyufagyár áll. Dolgozói megértették a Békekölcsön jelentőségét és példamulató magatartásuk bizonyítja; tettekkel viszik sikerre Pártunk és kormányzatunk célkitűzéseit. Az élenjáró Gyufagyár dolgozóit a vásárhelyi Malom Vállalat dolgozói követik, amelynek dolgozói 466 forintos átlagjegyzéssel biztosítják a maguk számára a második helyet. Ezt a helyezést azonban nagyban veszélyezteti a szegedi Pick szalámigyár dolgozóinak átlaga, amely 462 forint. A Pick dolgozói további lendületes munkával könnyen megelőzhetik a vásárhelyi Malom dolgozóit. A negyedik helyezést a szentesi Alföldi Vaj- és Sajtüzem dolgozói foglalják el. 390 forintos fejenkénti átlaggal. 360 forintos átlagteljesítéssel a szegedi Cipőgyár követi az ötödik helyen a szentesi Tejértet. Hatodik és hetedik helyen 351—351 forintos átlaggal a Textilkombinát és a Magyar Kender áll. Nyolcadik a szentesi Baromfiériékesítő Vállalat. Az élenjáróktól elmaradt 342 forintos átlaggal a szegedi Ládagyár, 333 forintos átlaggal a szegedi Kenderfonó, 330 forintos átlaggal a vásárhelyi Állami Kötöttárugyár. A szentesi Zsoldos-malom átlaga 320 forint. Az utolsók közt van a csongrádi Bútorüzem 281. a vásárhelyi Magasépítési Vállalat 255, a szentesi Magasépítés Vállalat 227, a csongrádi Tóth-malom 225 forintos állagjegyzéssel. Az utolsók közt van még a nagylaki Kendergyár 185 forintos összesített átlagával. Az üzemek versenyében élenjárók és lemaradottak még fokozzák ütemüket a még jobb eredményért, az elsőbbségért és az utolsó hely elkerüléséért. A versenykihívás pontjai azonban további Jó munka vállalásáról és teljesítéséről is szólnak. így például; 1, aktiv munkát a Békekölcsön jegyzése érdekében a kerületekben, 2. a Békekölcsön jegyzése mellett a többi fontog feladatok sem szorulhatnak háttérbe; gondot fordítanak a tanácsválasztás munkáira, a termelés fokozására, a békebizottságok munkájának megerősítésére, Csongrád megye üzemel a versenykihívás pontjainak értelmében dolgozzanak tovább, hogy valóban kicsendüljön munkájukból a Párt és Rákosi elvtárs, a béke őre, a Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin elvtára iránti szeretet, Pogány László, a kiskereskedelmi vállalat I. számú vasáru boltjának dolgozója levelében ezeket írja: „.Szeptember 28-án reggel mintha a Kiskereskedelmi Vállalat vasáruboltjának dolgozói valamenynyien összebeszéltek volna, fél, háromnegyed órával a nyitás eló'tt már munkahelyükön voltak. Röpgyűlés keretében felolvasták Népköztársaságunk ftlhívását. „Jegyezzen mindenki Békekölcsönt. Szolgáljuk ezzel is a béke, a haladás ügyét, boldog, erős, független hazánk jövőjét." Nem volt közöttünk egyelten dolgozó sem, aki ne örömmel és lelkesedéssel csatlakozott volna a felhíváshoz. Előkerültek a tollak ,s egymás után írtuk fel ez ívre nevünk mellé felajánlott forintjaikat. Boldogan adtuk, mert magunknak adjuk. Békénket, ötéves tervük eredményeit védjük meg ezáltal is." Horváth István, a Fodrászipari Szövetkezet egyik dolgozója így ír: „Állandóan van ma már munkánk s jól keresünk. Mi is hozzá akarunk járulni jegyzett 7.200 forintunkkal is eddigi eredményeink megvédéséhez, ötéves tervünk sikeres végrehajtásához s szép jövőnk, a szocializmus építéséhez." Hasonlóképpen ír Varga Sándor vasesztergályos is; .•Pártunk, Népköztársaságunk hozzánk, dolgozó milliókhoz szólt. Hoz. zánk fordult segítségért, azokhoz, akiknek szebb és boldogabb jövőjét építjük. Boldogan adjuk oda forintjainkat, mert ma már van mi' bői adni. Fiam harmadéves egyetemi hallgató. Azt akarom, hogy továbbra is békében tanuljon — ízért, isI ajánlottam föl egyhavi fizetésem.'' Ecsedi Gézáné, a Ruházati Bolt NV dolgozója levelében megírja, hogy munkatársai, a Ruházati Bolt NV dolgozói, milyen szépen vették ki részüket a Békekölcsön jegyzésébői. A szerkesztőségünkbe beérkezett levelek beszámolnak arról, milyen nagy lelkesedéssel veszik kj részüket a dolgozók a Békekölcsön jegy zéséből. S a jegyzés sikeréhez hoz* zá akarnak járulni az úttörők is. A szegedi általános iskolák út* törői, közöttük a Juhász Gyulautcai iskola „Kossuth" s az új* szegcdi Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának úttörő csapata az elmúlt héten majdnem minden nap kimentek az üzemekbe s rövid, hangulatos műsorral szórakoztatták az üzem dolgozóit. Az üzemek — így például az Ecsetgyáe dolgozói ds — nagy örömmel fogadták a lelkes útörőket és köszönetük jeléül 300 darab ecsettel ajándékozták meg a Kossuth Lajos úttörő csapatot. Az üzemek, falvak, hivatalok lelkesedéssel csatlakoztak a békekölcsönjegyzéshez hogy ezzel ig kifejezésre juttassák harcos kiállásukat a Szovjetunió, a békétá* bor mellett j A VAROS! TANACS HÍREI —•^— A Tanács választ ás napjára megjavul a Béke-telep és a Hattyas-telep vízellátása > 4 \ f Az elmúlt rendszer városvezetősége nem sokat törődött a külvárosi dolgozók érdekeivel. Nem sokat törték a fejüket azon, hogyan javitsák meg a külvárosi dolgozók vízellátását, sőt a kérelmeiket meg sem hallgatták. A felszabadulás óta megváltozott a helyzet s különösen megváltozott a Városi Tanács megalakulásával. A szegedi közüzemek dolgozói olyan intézkedéseket kezdeményeznek, amelyek a külvárosi dolgozók érdekeit szolgálják. Ezek a kezdeményezések megértő támogatásra találnak a Városi Tanácsnál. A Szegedi Viz- és Csatornázási Vállalat dolgozói felismerték a külvárosi dolgozók vízellátásának nehézségeit. A külvárosi dolgozóknak fáradtságos napi munkájuk után egy kilométernyi vagy még ennél is nagyobb távolságról kell beszerezniük az ivóvizet, A Viz- és Csatornázási Vállalat dolgozói éppen ezért elhatározták, hogy 1950-ben már 380Q méter csővezetéket épitenek sí külvárosi részekben és 29 uj kifolyót szerelnek fel. Az üzent dolgozói felajánlották, hogy a| Tanácsválasztás megünneplésére a Béke-telepen 670 méter csővezetéket és négy kifolyót, Hatytyas-telepen pedig 410 métert csővezetéket és három kifolyót építenek és a vízszolgáltatást meg is indítják. A Viz- és Csatornamű dolgozói tudják, hogy a felajánlott munka végrehajtása nagy feladatot ró rájuk, de szívesen vállalják a dolgozó nép érdekében. Jobb tanulásunkkal is harcolunk a béke megvédéséért Mint a Zeneművészeti Főiskola új hallgatója, köszönetet mondok a Magyar Dolgozók Pártjának, hogy lehetővé tette számomra a továbbtanulást. A Párt nyitotta meg előttünk, üzemi dolgozók előtt az utat az egyetemek, a főiskolák felé. így vált lehetővé, hogy én ls, a Szegedi Kender dolgozója most továbbképezhetem magam. ígérem, úgy tanulok, hogy rászolgáljak Pártunk s a dolgozó nép bizalmára. S ha ma még nem is vagyok a Párt tagja, úgy végzem el a rámbízott feladatokat, hogy méltó lehessek a párttagságra. A főiskola elvégzése után úgy adom majd tovább tudásomat, hogy minél több dolgozó fiatalban felkeltsem a tanulás iránti vágyat s hasznos tagja legyek a szocializmust építő népi demokráciánknak. Ma, amikor a hös koreai nép szabadságáért küzd az imperialista támadókkal szemben, s amikor itt, az országon belül a Békekölcsön jegyzésével mutatjuk meg kiállásunkat a Magyar Dolgozók Pártja célkitűzései. s a Szovjetunió-vezette béketábor mellett, ml, íiatalol* a jobb tanulásunkkal is harcolunk a béke meg védéséért. Ifj. Sapszon Ferenc Mit tett az ötéves terv a kulturáért Érdemes megnézni a számok tükrében, mit tett az ötéves terv ázegedi viszonylatban a kult líráért. A Nemzeti Színház boíszerösítésére 150.000 forintot for. dítottunk. 18.000 forintot költöttünk a múzeum helyreállítására, 52.000 forinttal fejlesztettük a Szentháromság-utcai kollégiumot, 87.000 forint'al a Munfencsiuícai kollégiumot. 82.000 forinttal pedig a mezőgazdasági technikumot. 145.000 forintba került az ipari tanulóotthouok és tanulóiskolák helyreállítása. 18.000 fo„ rintba pedig az általános gimnázium helyreállítása Szegeden csupán oktatási és kulturális vonalon eddig 572.000 forintot rui Hxott be a* ötéves tea* .