Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-04 / 231. szám

MKtiED, TIW. ovrómnt I, A% újításokkal is erősítjük a béketábort JJatalmas távlatok nyíllak meg szocializmus felé haladó or_ fezágunk előtt. Felszabadul! mun­kásosztályunk, dolgozó néptink szá­mára megnvilfak a fejlődés, a bol­dogabb, szebb élet feló való hala., dás ragyogó útjai. Ma már ma­gunknak építjük országunkat, a Szovjetáníó támogatásával és nagy Pártunk irányításával mi intézzük a sorsunkat, mi alakífjuk azt a fár­eadafmi rendszert, melyben nincs már kizsákmányolás, ml alakítjuk ki azt a népgazdaságot, amely fíia­Í tisnhbreadű lesz, mint a kapila­sta rend gazdasága volt. S a mi népgazdaságunk a Szovjetunió pél. tíája tlyomán mind nagyobb erejé­vel fejte ftségével és kápacllásávrtl * dt»!gozó népev, a békét, a nagy, igaz, emberi célokat szolgálja, A szocializmus építéséneik egyik legfontosabb eszköze a több és Ijohb termelés. A termelésben is jbarcot folytatunk a maradiság, a továbbfejlődés'! akadályozó elavult technika! normák, ósdi termelési ImódsZérek ellen. Nem lehet orszá­gú nkbafi. Igy Szegeden sem. egyet­len olyan iizem, vállalat, munka­hely, ahol e* a harc ne folyjék. S bátran el Is mondhatjuk, hogy Sze­ged dolgozói is látják ennek a küz­delemnek a jelentőségé'!. Szegeden ls mély gyökerei eresztett a terme­lés fejlesztését, a régi normák meg­döntését céftrl kiiűző nagyszerű tojfiómozgalom. Ha megnézzük az újítómozgalom tországos eredményeit, elmondhat­jjuk, jiogy ennek részesei a szegedi dolgozók is. Ez év első nyolc hó­napja alatt hiinfegv 112.308 újffási Uífiíltrtflt nyujfottak be országos Viszonylatban a dolgozók. Ebből 45 feíer tk)2 javaslatot elfogadtak s ezeknek gazdasági eredménye 428 Millió százezer forint. Ezek a (tzám'ádafok lényegesen felülmúlják fe tavah-i egész évben elért cr*dmé­fei.Víket l már ebből is felmérhető nz IS ha'ialmas fejlődés, amelyei tiép. gazdaságunknak ezen a területén is elértünk. "jif it jelentettek ezek az úji'iások? •I" Elsősorban azt, hogy fejlő­dőt'!, crösődötf népgazdaságunk. Ebből következik, hogy több. jobb árut és olcsóbban termeltünk: emelkedett dolgozó népünk élet­színvonala. De mindezeken felül az újítók és észszerűsí'iök még jelen­tős egyéni jtllalmazásbfln is része­sültek, országos viszonylatban az év első nvólc hónapjában 13 millió forintol kaptak az Újílásokal be­adó dolgozók. Ha megnézzük a azegedi újfió. tnozgalom legújabb eredményeit, láthatjuk, hogv városunk dolgozói Is alaposan kivették a részüket az elavult termelési módok elleni harcból, ff a csak nagyobb üzeme­ink eredményeit vesszük alapul, ( é'dáttl augusztus hónapban, ak_ or is láthatjuk ezt. Ebben a hó­úapban 21 üzemünkben — ebben nincsenek benne a kisebb üzemek, hivatalok, tudományos Intézetek, Mezőgazdasági jellegű vállalatok •— 247 újítási javaslatot nyújtottak he Elfogadlak ebben a hónapban !lő, és bevezetlek 7(1 értékes ja. Vas'áloi. Különösen kiemelkedő eredményekel érlek ci A Szegedi Kender, n Magyar Kender a Ru­házátl NV. Magasépítési NV. Gáz. (izem, ÁVESZ/, Lemezgyár. Tettül. tnŐvek, Paprlkafeldolgozótelep és a ,Vágóhíd dolgozói. Nézzük meg például élüzemünk. b Lemezgyár eredményeit. Ilf. eb­ben az évben összesen 130 újítási lavaMatof adlak a dolgozók. Ebből már eddig harmincnégyei vezetlek be és kisérle'iezés alatt áll harmincegy. A javaslatok közölt Igen ériékes ötletekkei is találko­zunk. így például Hajdú József újí­tása, — amely a rossz raggs/Vású, fémborítású lemezek további fel­használását teszi lehelövé, — évi 11350 forint megtakarítás! jelen'!. Marót! Istvánná újítása 37.740 fo­rint ériéket 'takarít meg. Hasonló, vagy kisebb összegekkel gazdagít­ják népgazdaságunkat a többi újí­tások is. í'pflóipafl dotgdZŐink is Alapo­J J san kivették részükéi az újí­tásokból. A kél tllóbbl hónapban 41 újítást terjesztettek be s ezek gazdasági eredményé közel 80 ezer forint az előkalkuláció szerint. 'Azonban rendszerint még «nnét is ItagYóbb a megtakarítás, mint ftz az újítás alkalmazása során nem egy esetben kitűnt. Például egy Vnsbetongerertda felvonó alkalmazá­sánál 18 ezer forintra számtionak * 24 ezrei eredményezett. Vagy egy az állványozásnál alkalmazóit »- másik újítás esetében a vári 17 fezer forint évi megtakarítsa helyett 6 hónap alatt 81 ezer forint meg­takarítást értek el. Lehelne még tovább sorolni eze­ket a nagyszert! eredményekel. de már ennek" a kél üzemnek a példá­ja Is mutatja, hogy üzemeinkben é'.ő erő az újítómozgalom. Az űze­tnek példája nyomán egyre széle­sebb körben terjed az újítómozga­lom a mezőgazdaság zzoclalis'ia szektoraiban, üzemeiben, vállalatai­ban is. Példa erre többek között a szegedi állami Erdőigazgatóság, ahol egyedül ebben az évben több­száz újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók a különböző terüle­tekről. Igen kiemelkednek is vol­tak ezek közölt: (gy például a vi_ zimeghajtású önlözöturbina készí­tése, mérőasztal erdészeti üzemter­vek készítéséhez, csemetekerti mag­vetŐgép és még Sok más számos újttás. •Y1 udományos kutatóintézeteink A értelmiségi dolgozót is felis­merték az újítómozgalom hatalmas jelentőségét. A Paprikakísérle'ii in­tézet dolgozói szinte egyemberként vetlek részt ebben a munkában ls és igen jelentős eredményekéi ér­tek el. Elég csak néhány példát alapul venni: dr Elekes János pap­rlkalparban használandó zúzó, mag­elválaszlö, Szitáló, csipedö, hasító és erezőgépe, jelentős önköltség­csökkentést és igetl hehéZ munka, folyama'iok megkönnyítését ered­ményezik, Dr Benedek László újí­tása lehetővé teszi a hldegőriést. a paprika megóvását a pörkötődéstőt és C'vltamintartalrnának megőrzé­sét. Vagy nézzük meg az agroké­miai invézelet, ahol ugyancsak szá­mos újítást vezettek be. Ezek közül különösen kiemelkedik dr Pretten­hoffer Elemér újítása, nmelv lehe­tővé tette az olyan szikesek meg­javítását Is, ahoi a régebbi mód­szer már nem volt alkalmas. Az irodák, hivatalok, kereskedel­mi vállalatok dolgozói is ki akar­ják venni a részüket a szocializ­mus építőiéből az újítások vonalán is. mind több és több javaslat szü­letik meg ezkén a helyeken i8 a munka tervszerűbbé, gyorsabbá té­telére s ezeknek a javaslatoknak az alkalmazása során egyszerfisöd'k az Ügyvitel és jelentős önköltségcsök­kentést éi*nék él a dolgozók. Jó példa volt erre a legutóbb Szege­den is megtartott kiállítás, amély a kereskedelmi és pénziigvi do'gn. zók szebbnél-szebb eredményeit, mutatta bé. redmínyek tehát vannak, még hozzá szép számban, különö­sen ha ezekhez még hozzászámít­juk azt a számtaiiam öt-etet, és­szerűsítést, jobb munkamegsz'-rve­Zést. tapasztalátcsérét, önköltség­es sclejtcsökkentcst, aníelyek nap mint nap fokozzák üzemeinkben a termelést. Az eredményeket jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, d.3 vizsgálatuknál arról sem •szabad megfeledkeznünk, hogy miképpen jöttek azok létre. Ugyanis ennek felismerése egyben már a jövőre nézve ls int: hogyan kel! tővább dolgoznunk, mely területen kell megjavítani a munkát. Elsősorban is meg kell állapí­tanunk, hogy ezek az eredmény-k nem maguktól jöttek létre, Kö­szönhetjük a Szovjetunió, a kiváló szo-jet sztahánovlsták útmutatá­sának, konkrét példamutatásának. Szegeden is járt szovjet sztahá­novista, aki tanította a mi dolgo­zóinkat, a szegedi dolgozók is ta­nulmányozták a szovjet újítá­sokat, a kiváló szovjet munka­módszereket. Gyönyörű technoló­giai könyvtárat is kaptak ebben az évben, tehát gyarapíthatják, gazdagíthatják tudásukat. Pártunk mind-n támogatást, segítséget és irányítást megadott és ittégad azoknak a dolgozóknak, akik a több, jobb termelés érdekében fá­radoznak, arra törekednek, hogy újításaikkal is hozzájáruljanak ötéves tervünk sikeréhez. Gondol­junk többek között arrn, hogy dolgozóink tapasztalatcserére nő­hettek testvérüzemeikbe. Hány szegedi dolgozó tudta ezáltal fo­kozni t-rmelését, növelni kerese­tét. Jelentős jutalmakat kapnak újítóink, újításaikkal elért telje­sítményeik után. "Pl olgozóink érzik ezt a támoga­lJ tást. Ezért bontakozik ki mind nagyobb mértékben Szegeden az újítómozgalom. Gondoljunk nagy Ünnepeinkre, jelentős esemé­nyeinkre, amelyeket munkaverseny­nyel köszört'öttek a dolgOzók. Az emelkedő százalékok, az üzemek termelékenységének fokozása mellet minden esetben MegnÖvekedctt a be. adott újítási javaslatok száma is. Az élet és a munka minden területén lehet újítani, jobb, tökéletesebb, eredményesebb munkát végezni, csak akarni kell! Utalt erre már a tava­lyi újifókiállttás ls- amely Szemlél •ie|ő példákon keresztül ösztönzést biztatást és még nagyobb önbizalmat adotf a dolgozóknak. Számtalan pél­dát mutit be a most lebonyolításra kerülő második újftókiálljtás ls, dol­gozóiak okulhatnak, tanulhatnak be­lőle. Adjon erőt minden egyes dol­gozónak az a tudat, hogy segtH, tá­mogatja a Párt! Nyerjen biziatáet tnnden dolgozó a Szovjetunió s az ő példáját kövefő népi demokráciák dolgozóinak mind újabb és egyre hatalmasabb eredményeiből! Az újí­tásokkal is erősítjük népgázdasá. gtirtkat, a békefroflf ránkeső szaka­szát éfl meggyorsítjuk hazánkban a szocializmus építését. Érdemes har­colni. küzdeni: saját országunkat, rtzocialista hazánkat építjük. Azt az országot, ahol minden a dolgozók érdekében történik. Azt az országot, ahol minden hatalom a dolgozóké, mint azt a közelgő tanácsválasztás is bizonyítja, amikor megválasztjuk a hatalom közvetlen gyakorlására a gyárak, a földek dolgozóit, a haladó értelmiség legjobbjait. Békés, biztos tanulásunkért Nemcsak az üzemek, falvak, hivatalok dolgozói veszik ki ré­szüket a 'békekölcsönjegyzésből, hanem az iskolák tanulói is, amint arra már számos példát is láthattunk. Példát mutatnak a békekölcsönjegyzésben a k;s út­törők is, akik megtakarított fo­rintjaikkal járulnak hozzá a bé­kéhez, a szocializmus építéséhez, amely a boldog, megelégedett jö­vőt b'ztositja számukra. Bizonyítja ezt Kovács Béla, a Szent György-téri Dózsa György általános f hl iskola második Osz­tályos tanulójának példája is, aki leveliében így ir: „Megtaka­rított ötven forrt tómat adom a békekölcsönre, hogy Rákosi paj­tás vezetésével a mi békés jóta­nu'.ásunk is biztosítva legyen." A rozsvelés határidőié október 5. A jövő évi jó termés biztosítá­sa érdekében az őszi gabonát a hi­deg idők bCá'lta előtt él kéH vetni. A multévi tapasztalatok is bizo­ny tják. hogy Pártütik helyesen cselekedett, amikor az őszi gabo­nanövények határidejét megszabta. Az őszi fagyok beálltáig megerősö­dött gabona nem fagyott meg a hó alatt. Dolgozó parasztságunk érdekeit tartotta izem előtt a mezőgazda­sági osztály, amikor megállapítot­ta. hogy a rozsvetés batárideje ok­tóber 5. a búza elvétésínek határ­ideje pedig október 10. AZ ÉLENHALADÓ FILMMŰVÉSZET Pudovkln, a világhírű szovjet filmrendező, a szoóiallrtta-realista filmművészet egyik megteremtője néhány hete Budapesten tartózko­dik. Pudovkin magyarországi tar­tózkodása igen jelentős eSemény nem csupán a magyar filmszakma, hanem az egész szocialista, magyar kultúra fejlődése szempontjából is, mert h'szen azok a művészi irány­elveik, amelyekre Pudovkin a film­művészettel kapcsolatban a magyar népi demokratikus filmgyártás dol­gozóit tanítja, márt művészeti ágak fejlődéséhez is hozzájárulnak. A magyar közönség egyébként Pudovkirít, a filmrende­zőt jól ismeri alkotásaiból, amelyek közül legutóbb a „Három találko­zás" című színes film és a ..Dzsin­giz Khán utóda'' című történelmi film aratott igen nagy sikert. De közelhozzák Pudovkint, a harcos bolsevikot, aí igazi szovjet embert a magyar dolgozókhoz most a ma­gyar sajtóban egymásután megjele­nő nyilatkozatai is. Igen sokoldalú művész-egyéniség Poduvkin, mint minden szovjet művész. Komoly tu­dós, aki egész sor filmelméleti ta­nulmánnyal, különböző filmművésze­ti kérdésekkel foglalkozó tudomá­nyos munkával gazdagította a szóv­jet és az egész világ filmművészeti irodalmát. Ilyen hasznos, világos szempontokat nyújt „Filmművészet élén" Izgató kulákasszonyokat itólt el a megyei bíróság Ifj. Hüszti Lajosné ujszenüváni 48 holdas, Ábrahám Sándorné mó­rahalmi 36 holdas és Forgó Albert, né 43 holdas csongrádi külákasz­szotiyok izgattak, lázítottak népi demokráciánk és a termelőszövetke­zet ellen. De nem fukarkodtak a rémhírek terjesztésében sénl. Ifj. HuSzti Lajósnét 8 hónapi. Ábrahám Sándorrtét egyévi, Forgó Albertnél kétévi börtönre és míndarinyiójukat vagyonelkobzásra Ítélte a szegedi megyei bíróság. című tanumánya is, amelyből itt közlünk szemelvényt! — Amikor a szovjet filmgyártás első korszakába lépett, akkor már a polgári államok Ulmgydrtása több, mint 20 esztendős múltra tekintett vissza. Hollywood már kialakult mai, erkölcsromboló• a tömegeket tudató. san félrevezető módszereivel Egy, az élettől elszakadt, levegőben lebe­gő filmgyártás volt ez, amelyik távol állott az amerikai nép tömegeinek érzésvilágától, mert az üzlet, a ri­deg haszonérdek uralkodott ebben a filmgyártásban. Ebben az időben le­heteden voh olyan amerikai, vagy nyugateurópai filmet találni, amely hjven visszatükrözte volna azokat a politikai és társadalmi eseményeket, amelyek gz első világháború után Amerikában és Európában lejátszód. tak..Már pedig az igazi művészet abból él, amit a történelem kiléle­gez. A burzsoá filmgyártás már ek­kor válságba került, mert a dolgozó tömegek ízlésének nem felelt meg. Azok egészen mást kívántok. — És ebben az időpontban jelent­keznek az első szovjet filmek. Ez volt az a realista művészet, amely a tömegek kívánságait, igé­nyéit kielégítette. Ez a film, a szov­jet film a dolgozók világának sza­bad légkörében fejlődött ki, ellentét­ben a nyugati országok filmgyártá­sával, amelyek a burzsoázia osztály­uralmának légkörében gyártják ter" mékeiket. — 1919-ben a szovjet államosított filmgyártás megteremtette a fiatal szovjet filmművészet kifejlesztéséhez szükséges feltételeket s Igy a szovjet film kezdettől fogva a népé volt. Ez a film azt tűzte ki céliául. hogy a szórakoztatás művészi eszközeivel nevelje és mozgósítsa a tömegeket a szocializmusért vívott harcra. Ezeknek a szocialista-realista fil­meknek a hfoei a népből valók, céltudatos, optimista, erőslelkű szov­jet emberek, aktk öntudatosan való­sítjájf meg magasrendű feladataikat, Az új forradalmi tartalomhoz a gzoo. jet film mesterei megalkották az áj szocialista-realista formát is — Ma már ennek következtében két filmgyártás; az amerikai stüusú filmgyártás és a gtovjet filmművé­szet áll egymással szemben. Az első kegyetlen cinizmussal mérgezi a lel­keket, a másik, 0 szocialista fttmmü. vészei szoros kapcsolatban áll a nép életével, a szocializmus eszméit hir­deti és neveli a nézőt, a haladás em­bereinek bemutatásával. Ez a fitfli már teljes egészében a nép szolgálatában áU. Ezért áll a szocialista-realista filmművészet a világ filmművészeté­nek élén és segíti az elnyomott dol­gozók szabadságharcát g a becsüle­tes millióknak „ békéért vívott küz­delmét. Ezek a Pudovldn műviből vett szemelvények is megmutatják a szovjet filmművészet irányelveit, amelyeket az új magyar filmművé­szetnek ls követnie kell. 4 inröpri in Iprntpft prdplíóben Gyorsítsuk meg a rozs és a buza vetését A szegedi határban igen szé­pen halad az őszi gabona vetése. Dolgozó parasztságumlk tisztított és csávázott magot vet. A szelők­torok és & ve tógépek is állán-1 dóan dolgoznak. Egyre több he­lyen lé tűrik már zöldelő árpát. A vhtési előirányzat szerint Őszi árpavetásünket ^ddig 90 százalékban, rozsvelésünücet 50 százalékban, buzavetésünket pe­dig 15 százalékban végeztük el. A rozs és a buza vetését gyor­sítani kell, mert a k'kelő növé­nyek nem tudnak megerősödni az őszi fagyok beálltáig. Dolgozó parasztságunknak nem szabad ízem elől tévesztenie a bihartor­dai3k felhívását. Igyekezzenek az őszi vetési munkálatokat — amint megfogadták — a tanács­választás napjára befejezni. Kö­vessék Kovács Péter felsővárosi kisparaszt példáját, akinek az árpája már nagyon szépen zöL . del, a búzáját is a napokban ve­tette el. Tartsák szem előtt a tavalyi tapasztalatokat: időbeni vetéssel tudják Csak biztosítani a jövő­évi jó termést. Felhívás a békebizottsági titkárokhoz! Szerdán, 4_én este 6 órakor as MSzT szákházban értekezletre jelen­ten meg valamennyi békcblzottságl titkár. „Megvédjük a békét".mozgalom városi bizottsága. A moszkvai Sztálin-autógyár szer­tzámmtíhelyében vagyunk. Magas boltivei ünnepi díszben ragyognak. Mindenült —" Lenin és Sztálin arc­képei, vörös transzparensek és a Szövetségi Kommunista fbolsevik) Párt Központi Bizottságának lán­goló felhívásai láthatók. Négy óra van. A gépek elhallgat­nak, A szertr.ámlakatosok csoport­ba verődve állanak a hangszórók előtt. Figyelmesen hallgatják a Szovjetunió Minisztertanácsának nz államháztartás újjáépítése és fellen­dítése érdekében hozott határozatát, a negyedik államkölcsön kibocsá'á­sáról. Hamarosan kezdetét vette a gyű­lés. Állandóan újabb és újabb embe­rek érkeztek. Betöltötték a gépek és gyalúpádók közötti átjárókat és hézagokat. — Elvtársak — mondja a szer­számmühely főnökének helyettese, Ignatov elvtárs. — Az állam ismét hozzánk fordult azzal a felhívással, hogy támogassuk öl a mi munkával megtakarított pénzünkkel. Tudjuk, mire mennek kölcsöneink; a tiép érdekeit szolgálják, a szocialista haza hatalmát erősitik. Az új kői­Tiszta szívből csön érezhető segítséget nyújt a nagy kommunista építéshez. Ezután Burhanov elvtárs, maró­munkás emelkedett szólásra a tri­bünön. Meleg szavakkal üdvözölte a kormánynak az Új kölcsön kibo­csátásáról szóló rendeletét. Miután bejelentette, milyen összegről jegyez kölcsönt, Burhanov elvtárs felhívta a szerszámkészítő munkásokat, hogy kövessék példáját, Egyik a másikat követte n felszó­lalásban és az élmunkás lakatosok, Szoriridonov és Visnjakov elvtársak. Zurhin csiszolómunkás, Kiczelev brigád parancsnok elvtárs és beszé­det intézetek az egybegyűltekhez. Mindannyian arról a nagy örömről beszéltek, mellyel a szovjet emberek munkával szerzett rubeleiket köl­csönadják az államnak. Mindannyi­an bejelentették óhajaikat, hogy a kölcsön jegyzésében résztívgytnck. Feszült figyelemmel hallgat iák az egybegyűltek Privalov elvtárs• csi­stolómunkás beszédéi, aki kiváló élmunhájával at egész gyár tiszte­letét érdemelte ki. — Világos — mondotta Privalov elvtárs —. hogy az angol-amerikai imperialisták újabb háborút szándé­koznak kirobbantani. Nemzetgazda­ságukat a háború érdekeinek ren­delik alá, A prolctáriátus vérét és verejtékeit arannyá változtatják át. Az iszonyatos kizsákmányolással és ámítással az imperialisták meg­fosztják a népeket a szabadságtól és önállóságtól. Azonban a földgömb népei nem akarnak háborút. Az egész világ egyszerű emberei biza­lommal tekintenek a Szovjetunióra, mint az állandó béke legigazabb védelmezőjére. A mi kötelességünk — munkával és rubellel segíteni a szocialista államot. A gyűlés végétért, 'A munkások ugyanitt, n gépeknél *t< gyalupadok­nál kezdték meg a kölcsönök jegy­zését. örömmel adják kölcsön at államnak megtakarítóit pénzüket, Egyik a másik után írja alá az ivet. A gyár összeg műhelyeiben ha­sonló gyűlések zajlottak le. A mun­kások mindenütt lelkesen üdvözöl­ték at új kölcsönt, A hármas szá­mú öntőmühelyben, a kovács, a mo­dellező, a prés, r, szerelő és a me­chanikus műhelyekben baráti egyet­értésben vctle kezdetét a kölcsöm jegyzés. .' Trrf. '! : U

Next

/
Thumbnails
Contents