Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-29 / 253. szám

6 VASÁRNAP, 1050. OKTÓBER 20. A szegedi MAY fűtőház dolgozói kétezer tonnás és az 500 kilométeres mozgalom szélesítésével, a termelés fokozásával ünneplik a nagy Októberi Forradalom 33-ik évfordulóját Szerte az országban egyre többen tesznek munkafelajánlást novem­ber 7-re, az Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére. A munkaverseny tokozásán és a termelés emelésén keresztül akarják a dolgozó tömegek ismét kinyilvánítani szeretetüket a Nagy Októberi Forradalom szülötte; a szocialista Szovjetunió, Pártunk és Rákosi elv­társ iránt. ' A fűtőház dolgozói ellentervet készítenek „Ebből a lelkes ünneplésből ml ; alkalmazni. Ennek a vállalkozásnak a végrehajtása havonta 12 nap munkaidő megtakarítást eredmé­nyez. A mozdonyok fele idő alatt teljesítik azt a munkát, amit a víz­lágyító készülékek nélküli gépek végeznek el. Ezzel egyidőben a ja­vítóműhely dolgozói még arra is ígéretet tettek, hogy az új normá­ban elért átlagos 136 százalékot rövidesen 140-re emelik. Bem akarunk kimaradni". Ez a gondolat hatotta át a szegedi MAV fűtőház dolgozóit is néhány héttel ezelőtt, amikor tömegesen tették tneg munkafelajánlásaikat a no­vember 4—5-i Magyar Békekon­fciesszus éa az azt követő nagy ün­nép, az Októberi' Szocialista Forra­dalom 33-ik évfordulójára. A fű­tőház dolgozói nemrégen csatlakoz­tak a dunakeszi javítóműhely or­szágos versenyfelhívásához. A versenyfelhívás alapján ellentervet készítettek maguknak, melyben vál­lalták hogy hetgnként Szegedről az eddigi nyolc vonat helyett 14-et indítanak felemelt sebességgel. Ez havonta több tízezer forint ön. kölségcsökkenlést jelent népgazda­ságunknak. A fűtőház mozdonyve­zetői éa fűtői ezt a nagyszerű vál­lalásukat már eddig is sikerrel tel­jesítették túl. Ebben a hónapban eddig már több mint 32 felemelt sebességű vonatot továbbítottak. Vállalták azt is, hogy az ötszáz, kilométeres mozgalomban részt­vevő vonatok, illetve mozdonyok Számát november hónap folyamán heti 32-ről, 40-re emelik. Ezzel a vállalással szemben október hónap elmúlt három hetében már 219 ilyen 500 kilométeres vonatot indítót, tak útnak. Az üzem mozdonyve­zetői és a, többi utazó dolgozók a Békekongresezua ós a nagy Októ­brri Forradalom tiszteletére kima­gasló eredményeket értek, el,a„ketr. ezer tonnás mozgalom fejlesztésé., ben is. 10 kéteaer tonnás ronat Ezen a téren vállalták azt, hogy az őszi csúcsforgalom idején, s ha erre szükség lesz, azután is, hetenként a régi tíz kétezer ton­nás vonat helyett 18 kétezer tonnás vonatot továbbítanak. Ezt ebben a hónapban már közel az ötszörö­sére teljesítették, összesen 88 két­ezer tonnás vonatot továbbítottak. Ennek megfelelően hatalmas mér­tékben megnövekedett a mozdonyok havi kilométer átlagteljesítménye is. Ezen a téren a mozdonyvezetők, fűtők s az utazószemélyzet többi tagjai megfogadtákt hogy az egy mozdonyra eső 14.500 kilométer havi teljesítményt 15.500 kilomé­terre fokozzák. Mint az eddigi eredmények mutatják, november l-re ezt teljesítik is. A szegedi fűtőházban a nagy Októberi Forradalom évfordulóját, a Magyar Békekongresszust a vontatási műhely dolgozói is jó munkával, többtermeléssel akarják megünnepelni. Sőt már Sztálin elvtárs 71-ik születésnapjára is ké­szülnek. Egyik kiemelkedő felaján­lásukként vállalták, hogy az egész évre előirányzott mozdonyvizsgá. Ir.tokat december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára lelvégzik. Ennek kereién belül munkájukat újabb hét százalékos anyagmegta­karítással és tíz százalékos mun­kaidő csökkentéssel végzik. Emel­lett a hős szovjet vasutasok példá­jára szervezik meg munkájukat, a jó anyagelőkészítést és a munka­módszer átadást. Havonta 13 nop munkaidő megtakarítás A vontatási műhely mellett azon­ban nem maradnak el a Fűtőház többi műhelyeinek dolgozói sem, A lakatosok, kazánkovácsok vállal­ták, hogy az Októberi Szocialista Forradalom ünnepére antidurch vízlágyító készüléket szerelnek fel, rendes napi munkájuk mellett négy mozdonyra. Ez azt eredmé. nyezi, hogy mig eddig egyik ka. zánmosástól a másikig kétezer kilométert futott egy mozdony, a jövőben pedig csak minden 25 ezer kilométer után kell kazánmosáát Sári János teljesítménye 202 saáaalék A nagyszerű csoportos felajánlá­sok és teljesítések mellett azonban nem ritkaság a kimagasló egyéni teljesítmény se. Harmati István mozdonyvezető, Csík Bertalan és Bakos Balázs fűtők már több mint egy héttel ezelőtt teljesítették egyik nagy, jelentős munknfel­ajánlásukat. Egy felemelt sebes­ségű irányvonatot továbbítottak Budapestre, 1890 tonnával, onnan pedig egy alig kisebb teherrel másik irányvonatot vezettek Sze­gedre. Ez a teljesítmény magába­véve is kétezerötszáz forint meg­takarítást eredményezett. Ezek a dolgozók, mint a fűtőház többi dolgozói, vállalták azt is, hogy az eddigi nyolc százalékos szénmeg­takarításukat 12 százalékra fokoz­zák. Ezt teljesítették is. Ezek az eredmények mellett azonban a la­katosok és villanyszerelők körében nem ritkaság a 160 és a 200 szá­zalékos teljesítmény. Sári János, villanyszerelő is jóval felette válla­lásának, átlagos 202 százalékot teljesít. Aradi II. Jőzsef pedig már több mint 42 százalékkal tel­jesíti túl hosszúlejáratú verseny­szerződésében tett vállalását, 162 százalékot teljesít. A szegedi Fűtőház dolgozói így védelmezik jelenlegi szép és bol­dog életünket, kimagasló terme­lési eredményeikkel, lelkesedésük­kel bizonyítják be, hogy mennyire magukénak érzik a nagy Októberi Forradalom ünnepét. Tudják, naponta számtalanszor mondják is. — hogy a Szovjetuniónak s így az Októberi Forradalom győzelmé­nek köszönhetik, hogy ma ők is a szocializmus építői és a béke har­cosai lehetnek. Az emberiesség és egészséges optimizmus zenéje a „Berlin elesté"-ben A „Berlin eleste" forgatókönyvé rt/íh trnin V V J CN \1P1 J.CT bi» Paprikafeketéxőket ítélt el a megyei bíróság Kotogán István és társai sze­gedi lakosok áUitaJk szombaton a megyei bíróság Margitta-tanácsa előtt. .Ezév tavaszától, hat hó­napon át, többizben zugban őröl­tek fűszerpaprikát és ezt meg nem engedett fekete áron, ki­lónként 40—50 forintért a Marx­téri piacon értékesítették. A bí­róság megállapította, hogy Ko­togán István Rákóczi-utcai hálá­nál Vecsernyés István, Papp Jó­Péter Kotogán Istvánnal együtt kukoricadarálóm összesen 150 kiló csöves paprikát őröltek meg. Errenézve maguk a vád­lottak is töredelmes beismerő vallomást tettek. A megyei bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki és Kotogán Istvánt 7, Vecser­nyés Istvánt pedig 6 havi bör­tönre, Papp Istvánná, Károsd Pé­ter és Jámbor Józsefet egy-egy zsefné, Jámbor József és Károsi | hónapi fogházra Ítélte. Fokozott készülés a kollokviumokra, igy erősítjük mi, diákok a béketábort A Pedagógiai Főiskola ehö év­folyamának kórusa befejezi műso­rát. Vidám indulók és a végén a magabiztos erő jele: „És győz a vildgifjúsdg-.." A József Attila diákszálló disz. termiben összegyűlt elsőéves hall­gatók csillogó szemmel hallgatják Csdnyi Gyula békebizotlsdgi titkár beszámolóját. — A u(p tőlünk, új pedagógusok­tól áj nevelést, ái szellemei vár. Ez. éid kell az előttünk álló kis kollok­viumokra fokozott erővel készülni — mondja Csányi elvtárs —, igy erősítjük mi, diákok a> békél, igy rójuk le hdhinkat a nagy Szovjet­unió iránt. Be sem fejezi a monda, ta', már zúg a terem. „Éljen Sztá. linr" Ótemes vastaps, őszinte, fel. szabadult. Természetes ez. A munkás- és parasztfiatalok túlnyomó 'többsége a főiskolán és a néphez hű értelmi, ség gyermekei látják feladatukat, tennivalójukat a szociaUg'a társa, dalom építésében. Látják, hogy ki kell venni részüket a nép nagy bé­keharcából. Bizonyítja ezt u~ a versenylendület, ami megindult a II. Bckckongcsszus 'tiszteletére. A vCrsenytdbldn egymás mellett a sok kihívás; „Versenyre júvom ki Mar. si Gyulát történelem, magyar, és orosz nyelvből. Jobb tanulással előre a tökéletesebb eredmények­ért" aláírás: Sipka, Ferenc, és még alatta „Elfogadom: Marsi Gyula." „Kihívom Sipka Ferenc kartársat orosz nyelvből tanulmányi verseny, re'' aláírás; Szénási Judit. Mindor hallgatónak a neve szerepel a ver­senytáblán. Értelmiségi ifjúságunk ideálja, a felada'dt öntudatosat végző diák. — Mint a Komssomo­Hsták, akik beve'ték a tudomány Várét, de fegyvert is fogtak a ham védelmére mondja hozzászólá­sában Moschbergrr Károly elvtárs, a DISz Htkár. A fiatalok harcában a professzo. rok ls résztvesznek, vállvetve együtt a diákokkal. A „Nevelj jobban" fa• Uujságon igy ir az egyik nevelő; „Mi is tanulni akarunk tőletek, fia­talos buzgósága', lelkesedést aka­runk adni a lendületetekből, meg. ismerni azt a* új igényt, amivel a munkásság és parasztság gyerme­kei lépnek a tantermekbe." Ez a szellem valójában áj és al­kalmas arra, hogy szocialista ér­telmiséget neveljen. Ilyen egysége, sen a főiskolások és tanáraik is nagy erőt képviselnek, segítenek a háború pribékjei elleni küzdelem­ben. nek írója V. Visnyevszkij. filmjével kapcsolatban azt mondot­ta; Ez a film nemcsak csapást je­lent a formalizmusra, hanem „ki is irtja a formalizmust". E megállapí­tás áll a film zenéjére is. A ,.Berlin eleste' zenéjét D Sosz­takovics írta és benne —r természe­tesen — logikusan fejlesztene to­vább azokat a leghaladóbbszellemű tendenciákat, amelyek már korábban ig jelentkeztek a szerző egyes film­zenéiben (Maxim-trilogia. Pirogov, Micsurin Ifjú Gárda és Találkozás az Elbán). A ,.Berlin eleste" zenéjének fő tu­lajdonságai: igazi emberiesség, egészséges optimizmus ég orosz népi színezés. Mindjárt az első filmkoc­kákat vidám és füzes úttörő-ének kiséri. Tele van mosollyal és öröm­mel, jól adja vissza a békés és boldog életérzést, amelyet oly várat­lanul szakított meg a fasiszták tá­madása. A film első részének más zenei epizódjai is élő emberi érzéseket fejeznek ki. Aljosa Ivanov. az ifjú acélöntő szerelmi álmodozásainál a vásznon mejelennek a folyóparti nyári est szelidhangulatú képei. Kí­séretében forró lírai dallam csendül fel fuvolán és klarinéton, hátterében tremolózó vonósok és celesta áttet­sző, remegő hangjaival. Az ébredő hajnali természetet kórus szélesen szárnyaló dala festi alá, amelynek hangulata világos tiszta és verőfé­nyes. Mindenütt az orosz természet séges bánatot, a duzzadó ettenáüó­erőt, a leplezetlen gyűlöletet és a harci elszántságot, A film második részében Irt zene különösen sikerült. Tematikailag egységes, dinamikus lendületű, stí­lusa egyöntetű és céltudatos beállí­tottságú Sosztakovicsnak egy ideig szemére vetették hogy zenei nyel­vezete absztrakt, vagyis hiányoznak belőle az orosz népi vonások. Az ufóbbi időben írt műveiben és külö­nösen a „Berlin eleste'-ben teljesen leküzdötte ezt a hibáját. A második rész nyitányától kezdve egészen a mű befejezéséig igazi népi orosz muzsikát hallunk. Már a nyitány első ütemeiben benntaláljuk a mű következő részeinek egész tematikai anyagát. A népi jellegű téma emlé­keztet az .,Fj uhnyem" fő molivu­mára. A film második részének egész zenéje a felszabadító Szovjet Hadsereg győzelmes előrenyomulásá­nak muzsikája. Ez a zene, amely végül a finálé győzelmi kórusában csúcsosodik ki, egyetlen szimfonikus költeményként zeng és kifejezi a szovjet harcosok hazafias érzelmeit. A zenét egységes lendület és egy­séges tematikai anyag jellemzi: a közbeiktatott szünetek — a film prózai részei — úgy tűnnek fel, mint nagyobb szünetek az egységes egészet alkotó szimfonikus költe­ményben. A zene, egyes vonásaiban Borodin szimfonikus stílusára emlékeztet és bár a film e részében számos tra­költészete olvad egybe az emberi gikus_ esemény is történik, a zene­érzések költészetével. ^ háború kitörésekor> amikor a szállnak Paz égen,"halálFé^pusztu- hazafiúi érzelmeinek rendeli alá. szerző zenéjét nem teszi „szomorú­vá", hanem egész elgondolását egy fő célnak a győzedelmes harcosok lást szórnak a földre és az ország­utakon a fasiszták békés szovjet embereket hurcolnál, fogságba, mint­egy az ellenséges betörés általános képe gyanánt felcsendül Sosztako­vícs V/7, szimfóniájának híres ,,há­borús témája". Ennek motívumai valamivel később ismét visszatérnek a filmben, amikor az ellenséges gé­pek Moszkva fölé akarnak repülni. Egyiknek sem sikerült elérnie Moszkvát és az ismert motívumból is hiányzik már az előbbi energia. Amikor a felszabadító csapatok előre nyomulnak• látjuk a fasiszták pusztításainak nyomait: a lerom­bolt üzemet, a leégett iskolát, az elhamvadt munkáslakásokat. De a zenében nincs semmi siránkozás, kesergés. Hangjai kifejezik a mély­/önmagától kínálkozik az össze­^ hasonlítás a ,.Berlin eleste'' zenéje és Sosztankovics VIII. szim­fóniája között. A zeneszerző 1943­ban, amikor szimfóniáját szerezte, a háború cselekményeiben csak a tra­gikumot látta. a hálált és a gyötrel­met. A VIII szimfónia zenéjében a pesszimista tónus volt túlsúlyban. Most, Sosztakovics egészen másként, az igazi szovjet hazafi szemével látta ugyanazokat az eseményeket és mindenekelőtt a népnek a győze­lem kivívása érdekében tanúsított hatalmas erőfeszítéseit fedezte tel. Ezért gzój olyan optimizmussal ég életigenlően, dinamikusan és céltu­datosan a film második részének zenéje, a győzelmek szimfóniája. Dicsérő leveleket osztottak ki a MÁV-nál A Szegedi MÁV Igazgatóság ünnepélyes keretek között osz­totta szét dicsérő éa elismerő leveleit azok között a MÁV dol­gozók között, akik a jó munká­juk végzése mellett a békéért folyó harcból ig jelentősen ki­vették részüket. Ezeket a leveleket békabizott­sági beszámoló keretében adták át Balog Géza, Bálint József, Csajka látván, Cserháti Margit, Laszlavik Béla, Neidenbaeh Ho­na, Prágai Magdolna, Sebők Gé­za, Szilágyi István, Várkonyi György, Várszegi János MÁV alkalmazottaknak, akik boldogan vették át ezeket az elismerő és dicsérő leveleiket. ígéretet tet­tek arra, hogy munkájukat ez­után méginkább a termelés fo­kozása és ezzel a béke megvé­dése érdekéiben végzik. Béhehisoltsági hirek A békebizottsági titkárok ré­szére hétfőn délután 6 órakor értekezlet (Horváth Mihály-u.) Békebizottsági felelősök ré­szére kedden déljután 5 órakor értekezlet a Sztálin-sétány 10, alatt. BEKEGYÜLÉS A tintafekete égbolt úgy terpeszke­dett az alacsony házak fölött, mint­ha beléjük akarná fojtani a fényt a .napokban kigyulladt villanykör­tékbe. Az ernyők szélénél finom szemcsékkel szitált az eső, a vedlett lombozatú fák kísértetiesen sóhaj­tozak. Mégsem volt kellemetlen az este.- Nemrégen még — ha ilyen nyálkás idő volt — csak óvatosan botorkálva lehetett végigjutni az utcán, s nagyon jól kellett ismernie annak minden kiugrót, aki orrhor­zsolás, vagy sáros tenyér nélkül tette meg itt az utat. Molnár Feri, meg Koczkás Mihály kifelé igyekeztek a faluból. Nem sok értelme lett volna, ha korábban indulnak, hiszen még alig mult el az etetés ideje. Már pedig a paraszt­embernek első a jószág. 'A'z evés­ről is lemond, inkább, ha közbejön valami, de mig meg nem itatja a 'elienet, lovat, nem megy az sehová. — Emlékszik Miska bátyám, hány­szor megverték magukat a csend­örök ezeken a koromsötét zugok­ban? — szólalt meg halk hangon '"eri, s átlépett egy csillogó pocso­lyát. — Nagyon is, de csak ilyenkor, •a felhozza valaki. Most meglátnánk íket már messziről, ne félj. Külön­ben marhaság. A villany meg a -sendőr, ké't ellentétes valami. Mi­kor a csendőrök pofozták a szegény­embert, nem volt villany a faluban. Most, hqgy villanyt kaptunk, a csend­őrvilág csak egy régi, undorító álom. Már majdnem elérték az Újtelep házsorait, mikor eléjük toppant Faludiné, aki összehívta a környék­belieket. — Erre jöjjenek elvtársak — mondotta. Itt lesz a gyűlés Dombi­éknál. Jött mindenki szívesen, elég i sokan vannak, — tette hozzá kis I idö multva, s hangjából kilehetett venni, hogy jól esik neki ezt mon­dani. Dombi Péterékné] csakugyan szépen összejött a nép. Az utcai szobában voltak vagy harmincan­! A könnyen mozgatható bútorokat i kivitték a konyhába, hogy nagyobb 1 legyen a hely, Égv erősfényü villany­körte himbálózott az alacsony mennyezeten, nyilván valaki bele­ütötte a kalapját. Körül a kemence mellett ültek az asszonyok, az em- j berek meg hangosan vitatkoztak. Ahogy Molnár Férjék megálltak u nyitott ajtónál, az öreg Lakatos j Sándor vitte a szót. Forgott, topo­| gott a szoba közepén, kezével njeg 1 hadonászott össze-vissza. — Nem sokat adnak azok arra, hogy mi békét akarunk —• s hag­jában lemondás csendült. Lát­• szőtt raita: Ugy hiszi, ahogy mond­ja — Eddig se kérdeztek minke't, ezután se. Pedig ha valaki meg­utálta a lövészárkot, hát én meg­utáltam. Oda voltam tizennégyben is, most is, össze-vissza, vagy hét esztendeig. Aláírtam azt a békeivét is, mégis azt írja az újság, hogy harcoljunk a békéért tovább. Hát mondják meg mit kell csinálnom, hiszen odaadnám mindenemet, csak így élhessek, ahogy most.., — Hiába no — legyintett — bele­evett a fene a világba. Ugy látszott, hogy mindenki egyet­ért Lakatos Sándorral. Az asszo­nyok nagyokat sóhajtoztak a padkán, az emberek meg csak hümmögtek, bólogattak. Nagy János, aki az ágy sarkánál kuporgott ggv kis széken, egyre, jobban fészkelődött. Végre kibökte: — Ugv van az. ahogy Sándor bátyám mondja. Már én is a ti mon­dom, hogv mi itt hiába döntjük. 'A' rádió nyíltan bemondta, mi van Koreában. Ott már el is kezdődött. . , A két népnevelő átlépte a kiiszö, bőt, Hangos jóestéttel köszöntek, s minden szem rájuk szegeződött. Barátságosan és majdnem egyszerre mondták: — Szabadsági Hárman is ugrottak hozzájuk'. Valósággal felvidult a társaság, az areokra kiült n várakozás ki­fejezése. Miután leültették a vendé­gekrt. néma esend telepedett a szobára. Koczkás Mihály szólalt meg. — Csak folytassátok- F.ppen úgy, mint mikor még be nem jöttünk. Nem akarunk mi itt szónokolni, be-

Next

/
Thumbnails
Contents