Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-20 / 245. szám

DÉLN1GYI10HSZ1C Magyar nők! Magyar anyák! Harcoljatok a békéért, gyermekeitek boldog jövőjéért! Szavazzatok a Népfrontra! VII. ÉVF. 245 SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1950. OKTÓBER 20. NOK A BÉKEFRONTON Fáradtságos munka, gondok és mindezek mellett megaláztatás jutott osztályrészül a múltban a dolgozó asszonyoknak. A szűkös kereset beosztásának gondja, a gyerekek rendbentartása mind az asszonyok vállára nehezedett, de emellett még munkába is kellett menniök. hiszen a mult rendszer alig biztosította a mindennapi kenyeret is. Bőven kijutott tehát a munkából, gondoktól a nőknek, de annál kevesebb jutott a jogokból, a megbecsülésből Az üzemben kevesebbet fizettek, mint a férfiaknak, hiszen — amint mondták — a női munka úgysem ér anynyit. S arról pedig, hogy saját sorsuk irányításába, az állam vezetése, be, a nép ügyeinek intézésébe bele. szólhassanak, szó sem lehetett. Minden dolgozó nő. asszony és lány egvaránt kétszeresen átérzi ezért a Szovjet Hadsereg által hozott felszabadulásnak és Pártunk, népi demokráciánk következetes politikájának óriási jelentőségét. A dolgozó asszonyok életét népi demokráciánk minden lehető módon igyekszik megkönnyíteni: a munkaidő alatt nem kell aggódniok a gyermekekért, hiszen korszerűen felszerelt, egészséges napközioíthonokban nevelkednek, reggel nem kell, sokszor nehéz gondokkal gyötrődve, valami száraz kosztot csomagolni a munkábasiető férjnek, hiszen az üzemi konyhán ízletes, meleg ételt kaphat olcsó áron. s nem kell félni attól, hogy mi lesz, ha gvermek születik, hiszen fizetéses szülési szabadságot bizíosít a kollektív szerződés. Mindezeken felül nemcsak gondoskodik népi demokráciánk a dolgozó nőkről, de a legmesszebbmenő megbecsülésben is részesíti. 'A' Jíorthv-fasizmusban melyik nő gondolhatott arra, hogy vállalatvezető, hivatalvezető, vagv jegyző lehessen? Ma pedig a legkülönfélébb pályák lárultak fel a dolgozó nők előtt, az állam legfelsőbb vezetésétől kezdve mindenütt. Most a tanácsokban ismét döntő szerephez jutottak az nsszonvok, lányok. Rákosi elvtárs Irta ró'uk: „ök a legjobb biztosítékai annak lioay a tanácsok va'óban rzlvükön viselik választóik ügyesbajos dolgait és igvekeznek azokat gvorsan és a nép érdekében megoldani. Ez a hatvanezer női tanácstag már magábanvéve mutatia az idők változását, mutat la az íri szellemet, nme'v ezután közigazgatásunkat átlengi". Itt Szegeden is a százötvenkét tanácstagjelöltből, illetve póttagjelöltből negyvenhat a dolgozó nő. A szegedi asszonyok és lányok büszkék képviselőikre, akiket a nép bizalma és szeretete emelt fel a vezetők soraiba és ez a szeretet és bizalom segíti őket további munkájukban is. A tanácstagok közé való jclö'éshen azonban nemcsak nagy megbecsülésüket látják a dolgozó asszonyok és lányok, hanem tudják, hogy nagy feladatok várnak rájuk ezzel a dolgozók államának megerősítésében, ami egyben a Szovjetúnió által vezetett béketábor megerősítését is je'enti. Ez a feladat pedig tanácstagoknak és választóiknak egyaránt kötelessége. De különösen ki kell venniük ebből részüket a nők szé'es táborának, akik nem akarják, hogy férjüket, fiaikat újabb háború pusztítsa el. Szeged asszonyai is nagyon jól tudják, hogy mit jelent a háború, mennyi szenvedést, és pusztulást. Szeged asszonyai is nagyon jól latyak, hogy az amerikai imperialisták nem válogatósak az eszközökben és készek békés családi otthonokat porrázúzni, pirospozsgás arcú gyerekeket halálsápadttá tenni, az anyák aggódását vérbefojtani, ha érdekük, a nagytöke érdeke a világuralmi tervek érdeke tgv kívánja. Éppen ezért nem állhatunk felkészületlenül velük szemben. Készeknek ktil lennünk arra, hogv megelőzzük támadásukat elvegyük kedvüket attól, hogy békés életeket tegyenek tőnkre. Szeged asszonyai, lányai már eddig is nem egv alkalommal megmutatták, hosv harcos tagiai akarnak lenni a béketábornak. A béketábor harcosai a* olyan asszonyok, mint Sztojka Istvánná, a Dohánygyár csomnpolónője. eki énnen most rsütörtökön délelőtt befe'ezte ezévi t-rvét. de hozzá hnron'ónn Tó'h F-zséhef is a Szegedi Kenderben, aki már ifivő évi áprilisi tervének teljesítésénél tart és még az idén be akarja fejezni az 1951-es első félévi tervét. S ilyen harcos Horváth József né is a Magyar Kenderben, aki hét gyermekének boldog jövőjét védi azzal, hogy hétfőn befejezte december 2t-i tervét, újabb lendülettel végzi • további munkáját. Neve ott szerepel a plakátokon a tanácstagjelöltek között s a tanácsban még fokozottabban veszi majd ki részét a dolgozók államának megerősítéséből, a béke megvédéséből. Méltó társa lesz a tanácsban a li'bbi között Aradi Piroska is a Szegedi Textilkombinátból, aki 115 százalékos teljesítményével védi békénket. S felsorakoznak melléjük a béke'tábor többi szegedi harcos asszonyai, lányai, így például az a 97 dolgozó nő, aki a Paprikafeldolgozó Vállalatnál kötött hosszúlejáratú versenyszerződést s napi átlagúkra 2 százalék túlteljesítést vállaltak. A példák egész sora bizonyítja, hogy a dolgozó nők nem akirnak kimaradni békénk megvédéséből, hiszen mée holdogabb. jövöjükét, emberi életüket, családjuk biztonságát segítik elő ezzel. A tanácsokban erős oszlooot jelentenek majd a magyar nők. de fel kell sorakozniok hozzájuk a Népfrontra adott szavazatukkal, wvábbi fáradhatatlan munkájukkal a magyar asszonyok, lányok, magyar anyák széles tömegeinek, akik a békét. gyermekeik boldog jövőjét akarják. Fel kell sorakozniok mindazoknak, akik a pusztító háború helyett a békés alkotás hívei. Álljanak minden magyar nő előtt példaképül a hős szovjet asszonyok, akik kivették rés:üket a Nagy Honvédő Háború idején a betolakodó fasiszták elleni küzdelemből legyverrel a kezükben, vagy az üzemekben, kolhozokban. munkahelyeken az ország gazdasági ellátásának biztosításából, A hős feovjet nők most a békés alkotómunka idején is példát mutatnak emelkedő száza'ékaikkal, kiváló munkateljesítményeikkel. A szovjet asszonyok alkotó részesel a szovjet társadalomnak, a kommünt mus építésének és öntudatos munkával harcolnak még boldogabb jövőjükért. Minden asszonyra, minden lányra nagy feladatok várnak még az elkövetkező napokban és a* elköve'kező esztendőkben is. Valamennyiüknek fokozott felvilágosítómunkát kell folytatniok. meg kell magyarázniok minden asszony'ársuknak, hogy a Népfrontra, a tanácsokra leadott szavazatuk a béketábort erősíti s egy-egy csapást jelent az imperialisták. a gyermekgyilkos amerikai orv'ámadók felé. Á tanácsokkal megerősödött államunkban ped g a termelő munka fokozásával, a dolgozó nép ügyeinek lelkiismeretes intézésével kell tovább erősíteniük az asszonyoknak, lányoknak is a béketábort. Egyben meg kell mutatniok, hogy nem volt igazuk a mult urainak, nincs igazuk az imper alisja rablóknak, akik kisebb értékűnek tartják az asszonyokat és el akarják ütni őket jogaiktól, cl akarják ü'.ni a munkájukért járó megbecsüléstől Pártunk, népi demokráciánk a tanácsválasztások során is a dolgozó nők iránti megbecsülésének adta tanújelét, A dolgozó nőkre vár a feladat, hogy bebizonyítsák. nem méltai'lanok erre a megbecsülésre, erre a kitüntetésre, nem méltatlanok arra. hogy legjobbiáik intézzék a nép sorsinak ügyét. Magukra, családjukra, boldog jövőnkre és a dolgozók államának további felvirágzására gondoljon ezért minden dolgozó nő a tanácsválasztás napján ne legyen különbség ezen a téren sem munkás, sem paraszt. sem értelmiségi dolgozó asszony között s ne válassza el egymástól őket semmiféle v lágnézeti, vagy vallási meggyőződés. Felekezetté és világnézetre való különbség nélkül ezért minden magyar nőnek az a kötelessége. hogy a Népfrontra adott szavazataivalutána pedig fokozott, kiváló munkateljesítményeivel bin'osítsa békénket. boldog jövőnket, hiszen közős ügyről van szó Ennél szebb feladat még soha nem várt a magyar asszonyokra, lányokra 6 ennek a feladatnak a teljesítéséért. békénk megvédéséért érdemes dolgozni, érdemes küzdeni, érdemes követni nagy Pártunk útmutatásait. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1950 harmadik negyedévi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1950 harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar 'A'z ipar a kormány állal időköz. ben felemelt 1950, évi termelési ter_ | vet a III negyedévben (július 1— szeptember 30) is túlteljesítette, mi1 hez jelentékeny mértékben hozzájárult a darabbér bevezetése, az alapI béremelés és nornjarendezés, valamint a szocialista munkaverseny ezt követő újabb kiszélesedése. Az egész gyáripar a III. negyedévben 106.9 százalékra, ezenbclii! úgy a nehézipar, mint a könnyűipar 106.9 százalékra teljesítette a tervei. A gyáripar termelése 1949 harmadik negyedévéhez képest 36.1 szá. zalékkal, ezcnbelül a nehézipar termelése 37.4 százalékkal, a könnyűipar termelése pedig 34.8 százalékkal emelkedett. Ez év harmadik negyedévében az cgves ipari csoportok tervtcljesí'iése a következőképen alakult: Ipari csoport: terv teljesítés százaléka: Bányászat 104 7 Kohászat 107.0 Gépgyártás 105.4 Erősáramú villamosipar 111.8 Gyengeáramú villamosipar 1065 Finommechanika 108.5 Tömegcikk ipar 110 8 Közlekedési javítóműhelyek 108.2 Villamosenergia termelés 101.0 Épfiőanyagipar 99.2 Nehézvegyipar 108 1 Könnyű vegyipar 119.6 Nehézipar együtt: 106.9 Gumiipar 111.2 Faipar 117.5 Papíripar 107.9 Nyomdaipar 103.5 Textilipar 105 8 Bőr- és szőrmeipar 109.6 Ruházati ipar 116.3 Mezőgazdasági ipar 105.0 Könnyűipar együtt: 106.9 Gyáripar összesen: 106.9 A fonlosabb iparcikkek termelése 1930 harmadik negyedévében az előző év megfelelő időszakához viszonyítva a következőképen alakult: Iparcikk: term. 1950 III. negye. dében 1949 III. negyedé nek százalékában: Szén 110 9 Vasérc 111.6 Egyéb bányászati termékek 128.2 Vas- és acél 129.9 Szerszámgépek 159 5 Mozdony 95.7 Motorkerékpár 95.1 Kerékpár 108.2 Varrógép 167.8 Mezőgazdasági gépek 107.0 Rádióvevőkészülékek 197.3 Vitlamosenergia 118,3 Műtrágya 114 4 Nversolaj termékek 115.1 Tégla 202 6 Cement 136.4 Üveggyártás 166 1 Keménvbőrárú 142.1 Felsőbőr f>6 1 Pamutfonál 119 8 PnmutsTővel 119.3 Gvapiufonal 118.5 Gyapiuszövot 110 4 Len, kenderfon*' 155.0 len. k"nderszövp'( 151 Pnm''»harisnva 1 '3 6 Férfiö'töny 5 UKrrlnő "03 6 Húsárú 101 Szapnan 153 4 Édesipari készltményrk 215 4 A lfgtöhb iparcikk termelésének lelentős emelkedése mellett néhánv iparáé egyes fontos gvártmánvok tekintetében nem felUsffplle ferme'ési tervé* T<r>- lemaradás mnlatkozik a •zers-ámoének. mozdony, motorkerékpár. mé»z. őn*őtt flvrff, és rotáeíós.paolr termelési tervének telje, sítésénél. Terven felül a TIT. negyedévben jelentős mennyiségű traktort, műtrágyát. vasércet, vasöntvényt, mezőgazdasági gépeket, vasúti teherkocsit. tehergépkocsit, (ró- és nyomópapírt. pamulszövetet. gyapjuszöve. tet, férfiöltönyt, bőrcipőt, húsárut, szappant és édesipari készítményt gyártottak. Építőipar Az építőipar a tervidőszakban jelentősen tovább fejlődött. 1950 III. negyedévében a mult év harmadik negyedévéhez képest az építőipar termelése kétszeresére emelkedett. Ezen belül a magasépftöipar 187.8 százalékát, a mélyépftőipar 239.5 százalékát értő el a mult év harmadik negyedévi termelésének. Mezőgazdaság A kenyérgabonatermés jó közepes volt. A holdankénti búzatermés 16 százalékkal, a rozstermés 8.8 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A takarmánygabonatermés, főleg a szárazság következtében az átlagnál gyengébb volt. A szocialista szck'ior fölényét mutatja, hogy a holdankinti termés a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban jelentékenyen magasabb volt, mint az országos átlag. Éspedig: búzából a tszcséknél 5 százalékkal, az állami gazdasú. gokban 13 százalékkal volt magasabb a holdankinti termés, mint az országos átlag. Állami gazdaságaink a HL negyedben (ovább fejlődtek. A gyarapodás legnagyobbmérvű a gépesítés terén. Míg ez év januárjában 5.6 lóerő esett 100 hold szántóra, addig a III. negyedév végén 12.2 lóerő. Jelentős haladás mutatkozik az állatállományban is. Állami gazdaságainkban 100 kat. holdra eső állat, állomány januártól szeptember 30-' ig 43.4 százalékkal emelkedett. Gépllomása'nk száma 361-re emelkedett, összes traktoraink száma a mult év hasonló időszakáhoe képest 2830-al 5930-ra nő't. Az ország egész gabonatermésének mintegy 55 százalékát a gépállomásokon csépelték ki. A terménybeszolgáltatás terén jelentós fejlődés mutat'kocik. Kenyérgabonából a begyűjtés első szakaszának vécéig, az Alkotmány ünnepéie: az évi beszolgáltatandó menyny'ség 85 százaléka gyűlt be az elózö év ugyanezen időre szóló 55 srázalékos teljesítésével szemben. Ez évben a magángazdaság önkéntes beadás útján több mint kétszer anynylt szolgáltatott be. mint a mult év ugyanezen időszakában. Augusztus 20-a után a begyűjtés lendülete csökkent. A kenyérgabonánál lassúbb ü'emű a takarmánygabona begyűjtése; szeptember végéig a gazdasági évre előirányzott mennyiségnek 62.8 százaléka gyűlt be. Az év III. negyedében jelentősen fejlődtek termelőszövetkezeteink. Mig június 30-'g a termelöszöve'keretekbe belépett családok száma kerek 46.000 volt. addig szeptember végén ez csaknem kétszeresére. 86 ezerre nőtt. A termelőszövetkezetek összterülete ugyanezen idő alatt 482.000 kat. holdról 740.000 kat. holdra emelkedett. Az őszi vetési munkálatok jól ha. ladnak. Szeptember 30-ig a mezőgazdaság az ószi árpa vetéselőirányzatának 54 százalékát teljesf'ette, szemben a tavalyi 15 százalékkal, az őszi rozs vetéselőirányzatának 26 százalékát, szemben a tavalyi 27 százalékkal. Közlekedés A vasút az áruszállítási tervet 95 százalékra teljesítette. A teheráruk napi átlagos rakodása 1949 11(. negyedéhez viszonyítva 24 százalékkal emelkedett Különösen figyelemreméltó az emelkedés az építőanyagipari terményeknél és az őrleményeknél; Tégla és cserépnél 36.2 százalék, mész és cementnél 77.4 százalék, kő és kavicsnál 78.2 százalék, ac őrleményeknél 67 4 százalék. Az átlagos kocsiforduló a mult év Hl negyedéhez viszonyítva 15.7 százalékkal 5.1 napról 4.3 napra csökkent A városi közlekedésben az autóbuszforgalom 19 százalékkal, a közúti villamosforgalom 10 százalékkal emelkedett. Beruházások Az 1950. III. negyedévben megvalósított népgazdasági beruházások összértéke az 1949 hasonló időszakában beruházott összeg 208.5 százaléka volt. Az emelkedés az iparban, bányászatiban ós építőiparban eervütt 661 százalék, a közlekedésben 107.2 százalék, a kereskedelemben 70.8 százalék. A község és városfejlesztésre, az úthálózat bővítésére, szociális és kulturális létesítményekre, lakásépítésekre és eevéb építkezé-ekre fordított beruhárászknál 172.9 száza'ók. A felemelt beruházási terv teljesítése nyomán számos új üzem. épület készült el és igen • sok új gép és terme'őberendczés üzeimbehelvezése történt meg. Áruforgalom 1950. III. negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 1949 III. negyedéhez képest 52.2 százalékkal növekedett. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma 224.7 százalékos emelkedést mutat — ezen belül az, emelkedés az állami kiskereskedelemben 246.7, a szövetkezeteknél 176 7 százalék. A dolgozók létszáma és az átlag keresetek emelkedése következtében ugrásszerűen megnövekedett keresletet kiskereskedelmi hálózatunk általában kielégítette. Különösen megnövekedett a forgalom a mult év hasonló időszakához kéoes't. tejben, gyapjúszövetben és cipőben. A munkások és tisztviselők számának emelkedése és a munkatermelékenység alakulása 1950. III. negyedében tovább nőtt a népgazdaság minden ágában a munkások és tisztviselők létszáma. Az iparban foglalkoztatottak száma egv év alatt 90 ezerrel nőtt. A tervidőszak végén az építőiparban foglalkoztatottak száma 94 ezerrel vqlt magasabb. mint az év elején és 97 ezerrel több. mint a mult év hasonló időoontiában Igv az e<*ész iparban (az építőiparral együtt) a foglalkoztatottak száma e^v év alatt közel 200.000 fővel nőtt meg. A munkatermelékenység emelkedett. Ez év III. negyedében a gyáriparban az eev főre eső termelés értéke 19.4 százalók vo't, magasabb, mint 1949 azonos időszakában. Ezer. belül a kohásra'i iparban 13.5 százalékkal a gépgyártásban 20 9 százalékkal, a bányászatban 9 2 száratokkal, a textiliparban 17 százatokkal emelkedett a termelékenység. Szociális és kulturális eredmények Az 1950—51-es tanévben beiratkozott általános- és ipariskolai tanulók száma meghaladja az 1,370.000-et. A középiskolai tanulók száma 13.200 al. 17 százalékkal növekedett az előző iskolai évhez ké st. A beiratkozott tanulók 59 százaléka munkás és dolgozó paraszt gyermeke. Az egyetemi é- főiskolai hallgatók száma az 1950—51 tanévben kb. 31.000 fő. közel 15,5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az új tanévben kereken 6,970.000 tankönyvet bocsátott a tanügyi kor. mányzat a tanulóifjúság rendelkezésére. 1950 első három negyedévében a kiadott könyvek és brosúrák példányszáma meghaladta a 46 9 milliót, az emelkedés egy év alatt 45 százalék. 1950 III negyedében a társadalombiztosítás kiteriesztó~e újabb évi 30 millió forint szociális juttatást jelent a dolgozóknak.