Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

6 VASÁRNAP, mo. SZEPTEMBER s. Kimagasló eredmények az építőipaiban Ax uj normák fellendítették a termelést Az építőiparban egy hete dolgoznak az uj normák szerint. Mint mindenütt, itt is nagy ösztönzőerőt jelentenek az uj normák, a minisztertanács határozatának végrehajtása. Az építőipari dolgozók nagy örömmel fogadták az uj normákat, hiszen saját szemükkel győződtek meg más üzemek példáján, más üzemek eredményeiből, hogyan lendítik előre a termelést az uj normák. Mózeg István segédmunkás brigádja 28-án 125 százalékot teljesített, 29-én már 180 százalékot ért et. Széli Pál Ferenc tetőfedő brigádjának eredtnénye az uj normák szerint 194 százalék. Az uj normák ösztönző erejét legjobban mutatja Csomor Balázs segédmunkás brigádjának eredménye. A brigád az uj normák bevezetése előtt 85 százalékra teljesített, az uj norma szerint azonban 114 százalékot ért el. Kimagasló eredményeket értek még el Báló György ács, aki 120, majd 130 százalékra, Barna István kőműves, aki 110 százalékra. Kendrusz Ferenc, aki 109 százalékra teljesítette uj normáját. A minisztertanács határozatának jó végrehajtása hatalmas lendítőerőt jelent az építőiparra] kapcsolatos egyéb szakmákban, igy a téglagyáraknál is. A teljesítmények emelkedését érdemes megnézni a Szegedvidéki Téglagyárak NV cserepessori telepén. A nyerstéglások átalaga a régi norma szerint 87 százalék volt s ez az átlag most az uj normák bevezetésével 128 százalékra emelkedett. Igaz Szilveszter kihordó például a régi norma szerinti 100 százalék helyett, most az uj normában 122 százalékot ért el. ErdéBíz esíísjü ez eg/e mi pilfrvéielek s keret! lyi István szénhordó azelőtt 122 százalékolt teljesített, most az uj norma szerint 147 százalékra fokozta teljesítményét. A teljesítmény emelkedése legjobban kitűnik, ha összehasonlítjuk a normarendezés előtti és a mostani üzemátlagot. Mig azelőtt az iizemátlag 106 százalék voít, addig most 120-ra ugrott fel az tizem átlagteljesítménye. Általában el lehet mondani, hogy az építőiparban kimagasló eredmények születtek az uj normák segítségével. Ugyanakkor azonban el kell azt is mondani, hogy egyes dolgoeók igen alacsony gzázalékolt érnek el. Ilyen például Kacur Sándor segédmunkás, aki az uj norma szerint 64 százalékot teljesített. Fokozni keli tehát a felvilágosító munkát, hogy a gyenge eredményt elérők is felzárkózhassanak az élenjárók soraiba. JÓ VOLT A TERMÉS: több, jobb minőségű árut vásárol a dolgozó parasztság Dolgozó parasztsáOunk a terménybegyüjtés kapcsán nagyobb összeghez jutott. Terményeikért a rendes napi áron felül még jelentős jutalomban részesültek, mert a határidő előtt vitték be kenyérgabonáikat. Ez nagyon jól érzékelhető az üzletek forgalmánál is. A Sztálin-kőrút és a Kossuth Lajos-sugárút sarkán lévő Smegcdi latáru Boltban a terménybegyüjtés megkezdése óta iöbb mint 180 kisgép — kukbricamörzsóló, szőlőprés. répaváOÓ, daráló és egyéb kelt el. Azonkívül nagymennyiségű mezőgazdasági szerszámot adtak el az üzlet dolgozói. Igy a szerdai és szombati piaci napok alkalmával nagyszámú dolgozó paraszt keresi fel az üzletet és sokan vásárolnak épületvasalást. jóminősépü kályhát és elsőrendű zománcozott tűzhelyeket. A MinSaégi CipSümletben is hasonló a helyzet. Piaci napokon a vásárlók 60—65 százaléka dolgozó paraszt, aki minőségi árut akar venni. Ez is bizonyítja, hoOy dolgozó parasztságunk életszínvonalemelkedése következtében igényesebbé vált. 'A Lemin-utcai Ruházati Boltban szinte alig győzik a kiszolgálást. Munkások, dolgozó parasztok várnak kiszolgálásra, közben megelégedetten vizsgálgatják és nézegetik az üzletben lévő naOymennyiségű, jobbnál-jobb kész ruhákat. Kormányos Mihály sándorfalvi ötholdas kisparaszt először 14 éves fiának néz ruhát. Először a jobbminőségű ruhák között válogat, aztán meggondolja magát. — A gyerek még fiatal — mondja és nem tud vigyázni a ruhára. Neki most jó lesz ez a 283 forintos is, majd jövőre másikat veszünk. Magának 117 forintért választ kl nadrágot, de az üzlet pultján már ott van az előző vásárlásának eredménye, szép fekete ünneplő félcipő* erős dolgozóbakancs és felesedének is új cipő. — Innen a női ruhaboltba megyünk — mondja —. hogy most már a lány se maradjon lei. Neki is választunk egy szép ruhára való anyagot. — Köszön és megpakolva csomagokkal boldogan siet ki az üzletből. Ehhez a három üzlethez hasonló a többi szegedi üzlet forgalma is. Jó volt a termés; jelentős jövedelemhez jutott dolgozó parasztságunk: több jut ruhára, cipőre, Gazdasági felszerelésekre, mint eddig, s egyre jobb minőségű árukhoz juthatnak hozzá. A város dolgozói így köszönik meg azt a lelkes munkát, amit a falu dolgozói a terménybegyüjtés során végeztek. Mikor észrevett m'-nt a szikra pattant ki a md. sik hozzá hasonló „felsze. relésu' Öt kislány közül és szinte repült át az üt. testen. Vékonyka hangon kiabálta: apa apa.. .1 De a félúton — elöször lassított, azután maidnem ünnepélyesnek mondható lépésekkel ért hozzám. Nem szólt elöször egy szót sem, nem is nézett rám. Ügyetlenül tipegett egyik lábáról a másikra — é, közben jobbra balra forgatta vállait. Néha ügy alulról rámnézett — várta a hatást. Elöször nem értettem a helyzetet. Máskor is találkoztam vele az utcán és viszonyunk" mondheini Jelfáié ivelö" volt Ami annyit jelent, hogy egy adag fagylaltot, vagy tíz deka cukrot vettem neki. De most — ahogy a jelek mutatják — ezek a gyerekes dolgok távol állnak tőle. { Már egészen féloldalt áll —- és ahogy megsimogatom a fejét, ösztönösen húzódik hozzám, végre megszólal: „Bizony .. . az igazgató bácsi rádióba beszélt..." Rámnézett és várta a hatást, — Én — meg kell mondanom — nagyon szégyel. tem magam. ELSOOSZTALYOS Elöször is azért, mert nem voltam ott azon a nevezetes eseményen, — első osztályos kislányom első iskolát gyűlésén —, ahol az Igazgató „rádióba" beszélt. De azért is, meri nem vettem észre mindjárt azt a csillogó, lakkozott táskát, ami miatt ő már percek óta mozgatja kis vállait és forog glőttem. Dicsérem az igazgató bácsit, magasztalom a táskát a csillogását. Fel. szólítására ki i> nyitom. A táskában új tankönyv, tolltartó, kihegyezetlen sárga ceruza, kék „paj. tás" nyakkendő, piros gyűrűvel, kis ingecske . ., és még igen sok apró kelléke a komoly életnek. A beszélgetésünk ts ezek körül forog. Igen — a könyvel kék papírba kell bekötni, füzetet majd hétfőn kapnak az iskola, ban. (Igy mondta nagy körültekintéssel; „isi. ben".) A nyakkendőre, ha jól tanul_ piros csíkot is kap. Itt állunk — a lányom, meg én — a Dugonicstéren és beszélgetünk. Mellettünk úttörők mennek el, izgatottan tárgyal, ják a soronkövetkezö feladatokat. — Irigyen néz utánuk — mert az ő nyakkendőjük már piros! Jönnek munkások, fér• fiak, asszonyok, idősek, fiatalok. A Dugonics.tér különösen forgalmas most péntek délben. Az arcok vidámak a kacagások tisztán csengnek, boldogok az emberek. De két. szer boldogok és büszkék az ilyenek, mint én, aki. nek a gyereke mos/ megy iskolába. Most lép Lenin. Sztálin útjára. — Ezt egyébkánt nem én mondom hanem ö mondta. Elmesélte, hogy az igazgató bácsi mit mondott Rákosi elvtársról, a Pártról és azt, hogy nekik ezen az úton — iLenin.Sztálin útján kcl\ járni. Valami különöset éreztem ezeknél a szavaknál. De amikor elmagyarázta, hogy ö úgy gondolja, hogy Lenin-Sztálin útját járni azt jelenti, hogy neki most ilyen szép fi. nyes táskája van, hogy az anyja holnap vesz neki sötétkék rakof.tszok. nyát hogy igen jól kell tanulni, hogy a koreai gyerekeket, meg minden gyereket, ak{ nem akar háborút, szeretni kell, ak. kor őszintén megmondom — bizonyára mással is megtörtént már — nagyon elérzékenyültem. Éreztem, minden szó, amit mondanék, gyenge dadogás, üres szólam volna az 6 egyszerű nagyjelentőségű szavai mellett. Nem tudom mennyi ide. ig beszélgettem elsőosz. tályos lányommal pénteken a Dugonics-téren. Ez a szünet is — nem, egy. általában nem az a bizonyos „kínos" szünet — legalább két percig tartott. De feloldódott. Ugy, hogy búcsúztam a kislánytól, Megsimogat, tam a fejét megcsókoltam megdicsértem mégegyszer az összes félsz", relését a táskától a nyak. kendögyűrüig. A gyerek azonban nem indult el. Én is álltam. Ugy érez. tem, még valamit akar mondani talán a rádió, ról, amibe az igazgató bácsi beszélt, talán n kék könyvkötöpapirról. Tipeg, nézeget rám — aztán igy szól kicsit félénken: - Apa.,J Megáll, kicsit moso• lyog, két gödröcske szökik kerek arcára. — Apa .,. menjünk el a cukrászdába ... Elmentünk és a fogy. lalthoz dupla habot rendeltem neki,.. (b. pJ Az egyetemi felvételek eredmé nyei azt mutatják országosan és szegedi viszonylaban is, hogv az MDP beiskolázási munkája sikerrel járt és az egyes karokra előirány zott keretszámokat globálisan es részleteiben is leg.öbb helyen már sikerült teljesíteni. Az első évre ed. dig felvett hallga'óknál a szociális összetétel a multévihez képest is javulást mutat, A felvételek első idő. szakában az egyes iskolákban folyó, nem elég gondos előkészítés m att úgy látszott, hogy nehéz problémát jelent az egyes szakok között meg. nyilvánuló aránytalan jelentkezés. Ezen a helyzeten a felvételt szervek szfvós munkája következtében sikerült változtatni. Megfelelő meggyőzés mellett megtörtént a rokon, szakokra való átirányítás. Azok felé a hallgatók felé, akik a reakció propagandájára nem jelentkeztek továbbtanulásra, vagy pedig időköz, ben állásban helyezkedtek el utólagos felvilágosító munika indult meg, | amely komoly eredményekkel járt. Ezzel sikerült is biztosítani, hogy a hiányok pótlása jórészt megtörtént, Jelenleg lemaradás a szegedi egyetemnél már csak a Bölcsész Kar orosz-szakán mutatkoz'k. Az ellenség a felvételek megkezdése előtt és a felvételek alatt is tuda. tos reakciós propagandát igyekezett kifejteni a tanári pálya ellen és különösen az orosz szak Irányában. Előfordult még az is, hogy a peda gógusok részéről hangzott el destruktív kijelentés a tanári pályáról. Az egyik érettségi alkalmával egy jófehetségű szegényparaszt származású diák esetében az érettségi elnök fgy fogalmazta meg a véleményét: „Kiváló szakmai tehetség, kár volna tudását tanárt pályán "elfecsérelni." Az orosz Intézet ellen pedig azzal érvelt a reakció, hogy ne vá lasszanak egy szakot, mert ha csak egy tárgyból van diplomájuk konynyen kenyér nélkül maradnak, illetve nem jutnak álláshoz. ellenség támadása ellen fellép. tek a felvételi szervek és jelentős segítséget kaptak a helvl pártszervezetektől. A felvilágosíó munka után Igen sokan meggondolták magukat és a továbbtanulás mellét döntöttek. Ezeknek a hallgatók, nak a részére szeptember 1 és 7 között pótfelvételi vizsgák lesznek, A pótfelvételi vizsgák Idején számftunk azoknak a megjelenésére, akik eddig még nem vettek részt felvételi vizsgán, de azóta belátták álláspontjuk helytelenségét, ötéves tervünk szakkáder szükségletének biztositá. sa érdekében 1« feltétlenül szükség van erre. Számítunk azokra Is, akik eddig más egyetem felvételt vizsgáján nem jelentek meg esetleg azért, mert felvételi vizsgára való behívásuk lakóhelyüktől távoli egyetem, re történt. A pótfelvételi vizsgák idején számítunk a legöntudatosabb, az oroszszak iránt kedvet érző üzemi fiatalok megjelenésére is. Számukra le. hetővé vált az érettségi nélküli fel. vétel. Munkás fiataljainknak tisztán kell látniok, hogy Pártunk politika, jánaik teljesítéséhez nyújtanak segítséget, mivel hozzájárulnak ahhoz a célkitűzéshez, hogy értelmteégünk az eddiginél nagyobb mértékben a munkásosztályból származó szakemberekből álljon. Népi d«mokricíánk a költségek jelentős részét magára vállalja, az üzemi munkás és dolgozó parasztfiataljaink szinte k vé el nélkül 325 forintos ösztöndl. jat kapnak népi demokráciánktól, sőt a cscládfenntartók vagy családtámoga.ók ezenkívül pótösztöndíjban is részesülnek. Természetesen emellett szükség van dolgozóink áldozatvállalásaira is, szükség van arra, hogy átmenetileg vállalják azok a családok, akik gyerekeiket egyetemre küldik, «zt a fizetés, kiesést, amely a továbbtanulás miatt származik. Azoknak, akik az Orosz Intézet ^ hallgatói lesznek különösen tisztában kell lenniök tanári hivatásuk fontosságával. A Szovjetúnió nyelvét fogják tanítani a közép, iskolákban, az ő óráikon keresztül jutnak közelebb a diákok a Szovjet, unióhoz, A szovjet tudomány eredményeinek elsajátítása ma még az egyetemen nehézségbe ütközik, mert a középiskoláinkból kevesen jönnek orosznyelvi 1 előképzettséggel és ezeknek az orosz nyelv tudása sok esetben nem kielégítő. Ezen a hibán is csak úgy tudunk segíteni, ha nagyszámban kerülnek ki a következő években az orosz Intézetekből végzett tanárok. Az egyetemi Orosz Intézetre vár az egyetem dolgozói é» a város különböző rétegének dolgo. zői számára a Szovjetúnió nyelvének megszerettetése, terjesztése. Klyelvi nehézségek se tartsanak vissza senkit ettől a szaktól. Az orosznyelv tanulását az egyetemen az alapoikníl kezdik el, tehát felesleges minden aggályosság: akt nem tanult középiskolában oross nyelvet vagy nem megfelelő orotx oktatásban részesült, az is nyugod. tan választhatja az orosz ezakot, nem keríti hátrányos helyzetbe többi társával szemben. Azok a mun. kás fiatalok, akik érettségi nélkül kerülnek be, az első évfolyamra szakmai nehézségeik elhárítására megfelelő segítséget kapnak a párt. szervezet Irányításával tanáraiktól és .a DISz-szervezelfőt. Az orosz nyelv tanulása felöleli az orosz irodalom, történelem, a Szovjetunió földrajzának és a 41cső Bolsevik Párt történetének ta. nulmányozását. Emellett a hallgatók magyar és világirodalmi Ismereteket ls kapnak. Ez mutatja, hogy az orosz intézet sokoldalú szakembereket ké. pez. p ontos feladat a hátralevő időben, hogy biztosítsuk a pótfelvételi vizsgára behívott hallgatok megjelenését a felvételi vizsgára Az egyes üzemek és nemzeti vállalatok ne gördítsenek akadályt a nyári munkahelyeiket otthagyni készülőkkel szemben sőt beszéljék rá őket a továbbtanulásra. Az üzemi pártszervezetek és DISz. szervezetek is támogassák az egyetemi DISz-szervezet munkáját. Ne tanúsftsanak szűkkeblűséget kultú. rálls frontunk e fontos területén. Ha pártszervezeteink és munkásosztályunk ebben a kérdésben teljes meg. értést tanúsít és követi Pártunk Iránymutatását, akkor az elmara. dást sikerül behozni, sőt az előirány. zatol túl is tudjuk teljesíteni, Barek István bölcsészkari tanulmányi osztályvezető. Radnóti Miklós- és Móra Ferenc-gimnázium Szegeden A vallás- és közoktatásügyi minisztérium több szegedi iskola nevét megváltoztatta. Az ú.i neveknél szemelőtt tartották a helyi jelleg kidomborítását is. A Klauzál Gábor-gimnáziumo* Radnóti Miklósról, a mártírhalált halt szegedi költőről. a Baross Gábor-gimnáziumot; pedig Szeged nagy írójáról, Móra Ferencről nevezték el. A Gufenherg-utoai, zsidóiskola a „Juhász Gyula általános iskola" nevet kapta. Előreláthatóan új nevet kap az Erzsébet-leánygimnázium és a tanítónőképző intézet is. A svéd Nőszövetség küldöttsége a Szovjetunióban Pénteken Leningrádba érkezett a svéd nőszövetség küldöttsége, A küldöttséget a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsága hívta meg látogatásra a Szovjetunióba. A küldöttség megtekinti a város nevezetességeit, ellátogat a gyermekbetegségeket tanulmányozó intézetbe, az úttörő ház. ba, a Kirovról cinevezett kultúrpalotába és utána Moszkvába utazüu