Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

VASÁRNAP, 1050. SZEPTEMBER S. 7 A FELSZABADULT VIETNÁM ÖT ÉVE Vietnám szeptember 2-án ün­nepelte a demokratikus köztár­saság kikiáltásának ötödik év­fordulóját. 'A második világháború fo­lyamán a japán imperiaiisrták megszállták egész Indokína területét. Vietnám, Laosz és Kambodzsa népe ekkor már csaknem egy évszázadon ke­resztül sínylődött a francia imperialisták gyarmati igájá­ban. Vietnám akkor szabadult fel, amidőn a bős Szovjetunió fegyveres erői szétzúzták a japán miütarizmust és 1945 augusztus 8-án. a Szovjetunió csapatainak sikerei nyomán Vietnámban kitört a fegyve­res felkelés. A győzelmes harc 1945 szeptember 2-án a Viet­námi Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásához vezetett. 1946 novemberében a nem­zetgyűlés elfogadta Vietnám új alkotmányát, mely minden vietnámi polgár számára biz­tosítottta ez alapvető demokratikus jogokat és a törvény erejével szilárdí­totta meg a nép hatalmát HoSiMinh elvt&'S kormá­nyának első feladata volt a földkérdés rendezése A fran­cia földesurak és a nemzet árulóinak birtokait ninesteien és törpebirtokos parasztok ke­zébe adták. Igy Vietnám hő­sies népe győzelmet aratott az éhínség felett és a súlyos gyarmati háború, az'imperia­lista blokád ellenére is bizto­sította az ország élelmiszerel­látását. Ho Si Minh elvtárs kormá­nya egyidejűleg megteremtet­te a köztársaság politikai és gazdasági függetlenségének alapját, a nemzeti ipart. A kormány nagy gondot fordított a dolgozók szociális körülményeinek megjavításá­ra. Megvalósították és tör­vénybe iktatták a dolgozók munkához való jogát, üdülés­hez vájó jogát és hatalpias ütemben emelkedett a dolgo­zók életszínvonala. A köztársaság kikiáltásával kitárultak az ország dolgozói előtt a kultúra kapui. A Népi Demokratikus Köz­társaság legfontosabb politi­kai szervezete az Egységes Antiimperialista Nemzeti Front, a Viet-Minh. amelynek vezető ereje a munkásosztály. A szakszervezetek, a vietnámi nemzeti nőszövetség, az ifjú­sági szervezetek és paraszt­szövetségek. Ho Si Minh elv­társ kormányának biztos tá­maszai a francia és amerikai imperializmus elleni harc meg­szervezésében. Vietnám fennállásának öt éve alatt jelentős mértékben megnövekedett a köztársaság nemzetközi tekintélye, különösen azután, bogy a Szovjetunió, a Kínai Népköz­társaság és az európai népi demokráciák elismerték a Ho Si Mink-kormányt. Az amerikai és európai im­perialistákból ádáz gyű'öiete'' váltott ki a független, demo­kratikus vietnámi köztársasá; kikiáltása. Az amerikai im­perialisták voltak fő szervezői a vietnámi nép ellen indított rablóháborúnak. Vietnám demokratikus köz­társaságának népe öt év óta egyik csapást a másik után méri a francia gyarmatosí­tókra. A harcok folyamán Vietnám fegyveres erői fel­szabadították az ország terü­letének 90 százalékát­Truman nemrégiben paran­csot adott az indokínai fran­cia csapatok katonai megsegí­tésének fokozására. Vietnám kikötőibe szakadatlan áradat­ként érkeznek az amerikai tankok, repülőgépek, tüzérségi és gyalogsági fegyverek. HoSi Minh elvtárs, Viet­nám köztársasági elnöke riá­diónyilatkozatában kifejezte Vietnám népének elszánt aka­ratát, hogy szabadságát és demokratikus vívmányait meg­védi. Az amerikai imperia­listák vereséget szenvedtek Kínában, vereséget fognak szenvedni Koreában és Viet­námban is. cA Leningrádi „<Vikargi" kuLtarkáz a tudósok és termelő munkások közötti alkotó együttműködésért Öt évvel a japán imperializmus feletti győzelem után A Szovjetunióban a tudósok és a termelő munkások közötti alkotó együlttmüködés egyre szo­rosabbá válik a sztálini ötéves terv határidöelőtti teljesítéséért folyó harcban. A klubok és kul­túrházak ennek a kapcsolatnak megerősítését szolgálják és nép­szerüsütik a legeredményesebb módszereket. Kitűnő munkát fejt ki ezen a téren a leningrádi „Viborgi" kulturház. A „Viborgi" kulturház a tö­megpropaganda különböző formáit alkalmazva, nagy segítséget nyújt a vállala­toknak a teehnikai élőrehala­dásban. Ugyanakkor segít­séget nyújt a szovjet tudo­mány eredményeinek alkal­mazására a termelésben. A „Viborgi" kultúrházban a körzeti pártbizottságokkal együtt­működve, havonként rendszere­sen 'tartanak előadásokat, ame­lyeken az üzemi agitátorok is résztvesznek. Egy-egy ilyen elő­adáson, 1700—2000 hallgató is összegyűlik. Az üzemi sajtó dol­gozóinak részvételével tartanak estéket a kulturház hangverseny­termében. Ezek az esték nagy­mértékben előmozdítják a tudó­sok és az ipari dolgozók közötti jó együttműködést. A „Viborgi" kultúrházban jött létre és talált széleskörű alkal­mazásra a tudósok és vállalatok dolgozói közöitti kapcsolatok uj formája: a főiskolák és a tudo­mányos kutató intézetek taná­csainak helyszíni üléseken neves tudósok a vállalatok sztaháno­vistái és mérnökei találkoznak és vitatják meg a felmerülő pro­blémákat. Nemrégiben 16 leningrádi építési vállalat sztahánovis­táival és mérnökeivel talál­koztak a tudósok. 400 szta­hánovista és mérnök gyűlt össze ezen az estén. A felszólaló sztahánovisták mind hangsúlyozták, hogy az elért eredmények a mérnökökkei foly­tatott a lik o tó e<ryüttmüködés gyü­titettek, amelyek a tudomány és a technika legújabb vívmányai­nak, — az építkezéseknél történő — felhasználását mutatták be. A hangversenyterem előcsar­nokában kiállítást is rendeztek a találkozó alkalmával. A kiállítá­son bemutatták az építőipari sztahánovisták munkáját nép­szerűsítő műszaki irodalmat. Rendkivül érdekes volt, az az ülés, amelyet a fémek tudomá­nyos kutató intézetének tanácsa tartott. A Fémkutató Inltézet tu­dományos tanácsának ezen az ülésén határozták el, hogy a kulturház mellett tanács­adó irodát létesítenek] amely konkrét és hatásos segítsé­get nyújt az ujabb techno­lógiai eljárásokat bevezető vállalatoknak. A tanácsadó iroda már meg is kezdlte munkáját. Nagy helyet foglalnak el a kulturház mun­kájában a termelés aktuális kér­déseivel kapcsolatos szemináriu­mok. A szemináriumokhoz szük­séges műszereket a Fémkutató Intézet bocsátotta a kulturház rendelkezésére. Legutóbb az öntött szerszámok gyártásának techno­lógiájával kapcsolatban tartottak szemináriumot. Az előadó szta­hanovisták ismertették azokat a tapasztalaitokat, melyeket az ön­tött vágószerszámok előállítása, megmunkálása és használata te­rén szereztek. A szemináriumon résztvevők tanulmányozták a kulturház „Öntöltt vágószerszám" cimü kiállítását és utána elláto­gattak a gépgyárba, hogy meg­ismerkedjenek az öntött vágó­szerszámok készítésének gyakor­lati munkájával. A kultúrházban rendszere­sen rendesnek tapasztalat­cseréket. A kulturház műszaki tanácsának tagjai pedig gyakran keresik fel mind a leningrádi, mind más városok vállalatait. Céljuk az, hogy átadják a legjobb munka­módszereket. Ki kell emelni azt a kezdemé­nyezést, amelyet G. M. Dubinyin és V. M. Birjukov, ismert szta­hánovisták — a tanács tagjai — tettek: védnökséget vállaltak az ipariskolai tanulók fölött. A tanács elfogadta a kezdeménye­zést és igy született meg a (ter­melés újítóinak — a fiatatoág fölötti védnöksége. A kulturház aktivistái — a termelés ujitói — arra töreked­nek, hogy népszerűsítsék a ha­zai tudomány és technika vívmá­nyait és segítséget nyújtsanak a dolgozóknak a háboruutáni sztá­lini ötéves tervek határidöelőtti teljesítéséhez. Ha az amerikai imperialisták nem vonják ki csapataikat Koreából, a világ igazságszeretö népei fogiák erre kényszeríteni őket A pekingi „Zsenminzsibao" a kínai irodalmi élet vezető személyiségeinek cikkeit közli, amelyekben tiltakoznak az amerikai repülőgépek kínai te­rületek ellen intézett támadá­sa miatt. Kuo Mo Zso, az összkínai Irodalmi és Művészeti Társa­ság elnöke, cikkében hangsú­lyozza, hogy a háború kiterjedését a legbiztosabban úgy lehet megakadályozni, hogy kény­szerítik az amerikaiakat csa­pataik visszavonására Koreá­teni fogja őket erre" — fejezi he cikkét Kuo Mo Zso. Mao Tun, az összkínai Iro­dalmi Szövetség elnöke, veszett kutyához hasonlítja az ame­rikai imperializmust, amely hátsó lábával Taivanra tá­maszkodik. míg fogaival a ko­réi népbe mar beje. Ez a ve­szett kutya most egyik lábát Kína felé nyújtóba ki s újabb zsákmányt keres. A veszett eb azonban nem haladhat tovább ebben az irányban. Ázsia függetlenségükért küzdő nem öt évvel ezelőtt. 1945 szep­tember 2-án írták alá Japán feltételnélküli kapitulációját. Ez a nap, mint a második vi­lágháború befejezésének napja vonult be a történelembe. A fasiszta Németország, amelv ideiglenesen megszállva tartotta Nyugat- és Délkelet­Európa országait legfőbb ere­jét keletre irányította és hitsze­gően rátört a Szovjetunió terü­letére. Japán kihasználva Eu­rópában a feszült helyzetet, szintén rablómódon háborút in­dított és megszállta a Csendes­óceán fontos stratégiai állásait. Az agresszorok abban remény­kedtek, hogy váratlan csapása­ikkal megsemmisítik ellenfelei­ket és atána fegyveres erőiket az Ural mögött és Indiában egyesítik. Ez azonban nem kö­vetkezett be. Az agresszorok útját leküzdhetetlen akadály­ként állta el » Szovjetunió és fegyveres erői — a Szovjet Hadsereg. A háború legfőbb tűzfészke: a fasiszta Németország felszá­molása után. Japán volt. Japán a lestevékenyebben résztvett n második világháború előkészí­tésében és már jóval a háború kirobbanása előtt katonai szö­vetségbe lépett a fasiszta Né­metországgal. Alighogy a fasiszta Német­ország hitszegben megtámad­ta a Szovjetuniót n japán im­perialisták hozzáláttak Mand­zsúriában a Kvantung hadsereg megerősítéséhez. Japán arra törekedett, hogy háborút rob­bantson ki a Szovjetunió ellen és ezért a „Szovjet—Mandzsúria határ bizonytalanságát" han­goztatta. 1941 novemberében fékeveszett szovjetellenes had­járatot indítottak » japán saj­tóban. amelynek az volt a cél­ja. hogy hátbatámadják a Szov­jetuniót. A szovjet kormánv híven ki­tartott szövetségesi kötelezett­ségei mellett és háborús erőfe­szítéseivel támogatta azokat a hadműveleteket, amelyeket a* USA és Anglia folytatott Japán ellen. A japánok arra számítottak, hogy a Szovjet Hadsereg nem tudja áttörni Mandzsúria és Észak-Korea határainak termé­szetes akadályait. A Szovjet Hadsereg azonban minden ne­hézséget, leküzdve, megsemmi­sítette az ellenséget. A Szovjetunió háborúja Ja­pán ellen, gyökeresen megvál­toztatta az egész távolkeleti helyzetet meggyorsította s há­ború utolsó tűzfészkének fel­számolását és a második világ­háború befejezéséhez vezetett. „Mostantól kezdve hazánkat nyugaton a német fasiszta én keleten a japán lerohanás fe­nyegetésétől megszabadultnak tekinthetjük" — mondotta 1945 szeptember 2-án Sztálin elv­társ. a néphez intézett felhí­vásában. A Szovjetunió békepolitifeáJa megfelel a szovjet nép és az egész emberiség alapvető érde­keinek. A szovjet nép tudja, hogy a szocialista állam legyőz­hetetlen. Ha az imperialisták új háborút Idéznek fel * béke­szerető szovjetek országa ellen, akkor ez a háború elkerülhe­tetlenül az imperialisták vere­ségével végződik A jugoszláv fasiszták Tablópolitikája falun , __ ., . . zetei meg fogják semmisíteni hol. „Ha az amerikai impe-ja vérszomjas amerikai impe­rialistak nem akarják ezt meg-1 rializmust, mert a szabadságu­molcsei. Ezen az ulesen o.yan : tenni> úgy a vijáf, valamennyi, kórt küzdő népek legyőzhe­termelési és műszaki filmeket ve. I igazságszerető népe kényszerí-1 tétlenek. 'A' külföldi sajtóban az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg htrek „kenyérzendülésekről" Jugoszlávia különböző területein. A parasztok mindenütt szembefordul­nak a Tito-féle bandavezérek rablá. saival, akik kötelező állami beszol­gáltatások címén az utolsó szemig elkobozzák a mezőgazdasági termé­nyeket, az egész újtermésű gabonát. A falvakban a helyzet odáig fajult, hogy minduntalan összeütközésekre kerül sor a parasztok és a rendőr, seg közt. Az uralkodó fasiszta banda kol­dusbotra juttatja a jugoszláv falut, Imperialista gazdái érde­kében. A hetedik bőrt is lebúzza a parasz­tokról, csakhogy eleget tegyen az export-élelmiszerek szállítására vál­lalt, rabságba döntő kötelezettségei, nek. Közismert dolog, hogy a hábo­rús gyujtogatók belgrádi cinkosai a kenyér és a hús ellenében egyre na­gyobb tömegben fegyvereket kap­nak. A parasztokat rendszerint kény­szerítik, hogy az államnak tübb gabonát szolgáltassanak be, mint amennyit az új termésből kap­tak. Kivételt csak a kulákokkal tesznek. 'A' kormány külön rendeletet adott ki, hogy a falusi gazdagoktól ne ve­gyenek el túlságosan sok gabonát, mert ez „erkölcsileg lefegyverzi" a helyi hatóságot és aláássa a mező­gazdaság „gazdasági alapját", „Kenyérzondlllésórt" 12 halálos llélst Tito bandavezérei, csakúgy mint tavaly, erőszakkal kobozzák el az eleséget, A rendőrséggel éjszakai rajta­ütéseket rendeznek olyan falvak ellen, amelyekben különösen nagy erővel nyilatkozik meg az ellenállás a fasiszta legények önkényével szemben. A jugoszláv faluban a helyzet, mint ahogy a külföldi sajtó megál­lapítja, most már eljutott „a végső határig". Ez év augusztus elején a „New York Herald Tribüné" azt je­lentette Belgrádból, hogy egy kis faluban, amely a körzeti központ, Karlovac közelében van . kiszállt a bíróság és halálraítélt 12 parasz­tot, mert résztvettek a kenyérzen­dülésben. Növekszik a parasztság ellenállása De minél féktelenebből töltik ki bosszújukat Tito bandavezérei a kormányzati rendelet „megsértőin", minél szemérmetlenebbül teszik tönkre a falut azzal, hogy kisajtol­ják belőle a mezőgazdasági termé­nyeket és nyersanyagokat kiviteli célokra, annál erőteljesebben és szé­lesebb körben nő a dolgozó pa­raszt-tömegek ellenállása a gyűlölt fasiszta rendszerrel szemben. Az ellenállás egyik formája, bogy a parasztok megtagadják a föld megmunkálását. Mult év őszén a belgrádi klikk ve­tési tervét mindössze félig hajtották' végre, az elmúlt tavasszal pedig még ennél is kisebb mértékben: a vetésterületnek csupán egyharmadát művelték meg. Mióta Titóék a háborús kalandok útjára léptek, igen nagy buzgalom­mai versenyeznek a Wall-Street többi csatlósával az ország militarl­zálásában. A csaknem egymilliós hadsereg számára szükséges fegyve­rekért még tavasszal eladták az im­perialistáknak az egész termést, amikor az még a szó szoros értel­mében ki sem kelt a főidből. Nem­régiben a Reuter-ügynökség londo­ni tudósítója jelentette Bonnból Il­letékes hírforrásokra hivatkozva* hogy a belgrádi klikk Adenauer báb­kormányával új megállapodást kötött, amelyben kötelezte ma­git, hogy ebben az évben pót­lólag 100.000 tonna búzát, 300 ezer tonna kukoricát, 60.000 ton­na zabot és 50.000 tonna árpát szállít, továbbá nagymennyiségű élősertést és szarvasmarhát. Nyilvánvaló, hogy mivel fizet TitoékL nak Nyugat-Németország, amióta egyre inkább átalakul az úgyneve­zett angol-amerikai tömb hadsere. geit fölfegyverző arzenállá. 'A' belgrádi fasiszta klikk, mint­hogy kenyérért és húsért cserébe fegyvereket kap és készségesen át­alakítja az országot az imperialista agresszorok balkáni katonai hídfő, jévé. még kiméletlenebbül fosztogat­ja a falut. I dolgozó parasztság harcra kész A jugoszláv parasztság ellenállá­sa « Tito-klikk önkényével szem­ben, egyre több formában jelentke­zik. Az utóbbi időben például a fal­vakban röplapok jelenlek meg ezzel a felhívással: „Ne adjunk egy kiló húst se fegyverekért. Elnl és enul aka­runk!" Válaszul erre a felhívásra megkez­dődött az állatállomány tömeges le­vágása A szegény- és középparasz­tok megtagadják a belépést a „föld­művelő szövetkezetekbe", amelyeket falun „kulákgazdaságoknak" nevez­nek. A dolgozó parasztok és a ki­zsákmányoló kulákok közt egyre gyakoribbak az összeütközések. A dolgozó parasztság, szoros szövet­ségben a jugoszláv munkásosztállyal, elszántan harcra kész, hogy küzd­jön országa felszabadításáért a fa­siszta önkényuralom és a gyarmati rabság alól.

Next

/
Thumbnails
Contents