Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-28 / 226. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1950. SZEPT SS. "*] HARCOLJ A BÉKÉÉRT —JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága épitésének hatalmas eredményeiről számoltak be a kárpátukrajnai magyar kolhozparaszt-küldöttek A földművelésügyi minisztérium n Magyarországon tartózkodó kárpátukrajnai kolhozparaszt-küldötteég tiszteletére a Margit-szigeti nagyszállóban sajtófogadást rendezett. A sajtófogadáson a küldöttdöttség tagjain, a bel- és külföldi sajtó képviselőin kívül résztvett Erdei Ferenc fölművelésügyi miniszter, Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi államtitkár, Hegedűs András elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Tisza József elvtárs, az MDP mezőgazdasági és szövetkezeti osztályának helyettes vezetője, Tömpe István elvtárs, a földmüvelésügyi minisztérium főosztályvezetője, JJcrnáth György elvtárs, az MSzT főtitkára. Erdei Ferenc üdvözlőszavai után a magyar sajtó nevében Fehér Lajos elvtárs köszöntötte a kárpátukrajnai magyar kolhozparasztküldöttség tagjait. Benedek György, a Szocialista Munka Hőse, a berogovi „Kalinin" kolhoz elnöke, elmondotta, hogy a kolhozt 1948 februárjában alakították meg 77 családdal és 123 munkaerővel. — Volt 780 hektár földünk, 22 hektár szőlőnk — mondotta. — Az egész területet nem tudtuk gépesítve megművelni, mert a kolhoz földjébe beleesett olyan terület is, amely egyéni gazdáké volt. Ilyenformán a kézi erőre is rá voltunk utalva. Az eredmények és a szervező munka nyomán rohamosan szaporodtak a kolhoztagok — A kívülálló gazdák csak mosolyogtak rajtunk, hogy meg fogunk sülni a zsírunkban s azt mondták, hogy kevés a szakember közöttünk. De aztán látták, minden munkát idejében elvégzünk, s a betakarításkor kukoricánk, burgonyánk, szőlőnk a legszebb. Elért eredményeink láttán és szervező munkánk alapján rohamosan léptek be a kolhozba, úgyhogy a második évben már ötszázra nőtt meg taglétszámunk. Benedek György ezután elmondotta, hogy maga 115 mázsás hektáronkénti termést ért el szőlőből. Szakszerű megmetszést, 25 —30 centiméter mélykapálást alkalmazott, műtrágyát használt, bekarózíák a szőlőt és még a kötözés előtt bepermetezték. A szőlőt nemcsak megmentették, hanem sokkal nagyobb termést is értek el, mint nz egyénileg gazdálkodók. Maga Benedek György az első évben 27 és fél hektó bor részesedést, 20 mázsán felüli szemesterményt kapott. A továbbiakban elmondotta, nem is gondolt arra, hogy magyar ember létére kitüntetésben részesüljön. — Alig tudtam szóhoz jutni, amikor Moszkvából megjött a rádió'jelentés: Kárpátukrajnában magyar ember a munka hőse — mondotta. — Az 1951-es évben 100 —170 mázsás terméssel szeretnék kiugrani, most már fagyveszéllyel is erősebben akarok szembeszállni, mint tavaly, hogy ne veszítsünk a termésből fagy miatt. — A második évben 15 százalékkal többet termeltem, mint az előző évben. S ezért Lenin-rendet kaptam. Ha valaki kétszer lesz a Szocialista Munka Hőse, akkor szülővárosában mellszobrot kap, ha harmadszor nyeri el ezt a kitüntetést, akkor pedig Moszkvában, a város szívében állítják fel a szobrát — fejezte be felszólalását Benedek György. Hrobak Mária, a Lenin-rend kitüntetettje, a „Kalinin" kolhozban csoportvezető Beregovóban. Ö volt az első nő, aki a szocialista gazdálkodás jelentőségét megértve, belépett a „Kalinin"kolhozba. — A szovjet agrotechnika segítségével a kolhozban ugyanazt a magas terméseredményt elértem, amit kolhozunk 9 férfi csoportvezetője — mondotta. — Kérem a magyar dolgozó parasztasszonyokat, vegyenek példát tőlünk, ne féljenek, mert a kolhoz útja egyenes, Lonin elvtárs megvilágította i— s ezen az úton haladjanak. Kulturális téren is teljes egyenjogúság Sütő Béla elmondotta, hogy a felszabadulás óta hogyan alakult, fejlődött a magyarok élete a Szovjetunióban. Sütő Béla, a munkásmozgalom régi harcoca, még a régi csehszlovák uralom alatt harcolt a földért, a munkáért, a politikai jogokért, a szabadságért. A szovjetek alatt a boregovoi járás Bene községe szovjet tanácsának volt az elnöke, jelenleg pedig a buzsajl Komszomol" kolhoznak az elnöke. — Mi — mondotta az újságírók kérdéseire —, ak'k a munkásmozgalomban dolgoztunk, még az első világháború alatt és után, előre tudtuk, hogy kis nemzet töredékeként a szovjet államban a lenini-sztálini nemzetiségi politika áldásaiban éppúgy részesülni fogunk, mintha két, vagy hárommilliós nemzethez tartoznánk, Nagyon sokan vagyunk ott magyarok, akik nem is tudunk oroszul, vagy ukránul, de ha egy szót sem tudok, ez engem és egyetlen magyarul beszélő szovjet polgárt sem akadályoz boldogulásában, a magyar kultúra fejlődésében, az abban való részesedésben semilyen vonatkozásban. A magyar falvakban mindenütt magyarnyelvű iskoláink vannak, mindenütt magyar tanítók tanítják magyar nyelven a magyar gyerekeket az írni-olvasásra és oroszul, vagy ukránul csak akkor tanul, ha felsőbb iskolába akar menni. — Kulturális téren teljesen egyenjogúak vagyunk a százhetven nyelven beszélő szovjet néppel. Mi a falvakban rádióval rendelkezünk. Falvaink villamosítva vannak és semmi sem akadályoz meg abban, hogy megismerhessük a szocialista kultúrát ós minden pillanatban tudjuk, hogy mi történik a világon, mit készítenek elő az imperialisták. Kárpátukrajnai magyarok valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy ez a világ új világ, amely most harcban áll a halódó, régi, pusztulásra ítélt kapitalista világrenddel szemben, A szocializmus fejlődése, előretörése megállíthatatlan, semmiféle hatalom, az atomfegyver, tankok nem képes megállítani, mer) fejlődése törvény, olyan erő és hatalom, amely mindent elsöpör a maga útjából. Virágzó háztáji gazdaság a kolhozparasztoknak, Sütő Béla ezután a kolhoztagok háztáji gazdaságáról és arról szólt, hogyan gondoskodnak a kolhozokban az öregekről és a betegekről. — A kolhozszabályzat értelmében a kolhozcsaládnak joga van háztáji gazdasághoz. Ennek területe 0.25— 0.50 hektárig terjed. Nálunk nagyobb részben 0.25 hektár terület a háztáji gazdaság, ami holdakban számítva körülbelül félholdat tesz ki. Ez a gazdaság nagyobbrészt gyümölcsös és konyhakertből áll. Ázok pedig, akiknek háztáján ekkora terűié) nincsen, a falu körül elterülő legközelebbi és legjobb földekből egészíthetik ki háztáji gazdaságukat. Helyes gazdálkodás mellett ez a háztáji gazdaság is egyszerű megélhetést nyújt, olyan megélhetést, ahogyan a földnélküli magyar paraszt a régi kapitalista társadalmi rendben élt. A háztáji gazdaságban tarthat egy tehenet szaporulatával, továbbá két kocát szaporulatával, húsz kaptár méhet, tfz darab juhot fi baromfit korlátlanul. A háztájkert rendes gazdálkodás mellett egy kis családnak a megélhetését ls jelenti. Gondoskodás az öregekről és betegekről Az öreg és beteg kolhoztagokra vonatkozóan a kolhozszabályzat intézkedik s azonkívül állami gondoskodásban is részesülnek. De a kolhoztagnak, ha beteg, nincs nagy szüksége a kolhoz segítségére, mer' a gyógykezelés teljesen ingyenes. Ez a gyógykezelés a falvakban kezdődik. ahol egészségügyi otthon van. Ezeke) az otthonokat minden faluban képzett orvosok vezetik. Mi segélyre szorul az a beteg, akinek gyógykezelését az állam vállalja és fizeti? Semmire sem szorul. Azonban, ha ténylegeses segítségre van szüksége, ot) áll mellette a kolhoz és természetben utal ki neki búzát, vagy amire nekj és családjának szüksége van. Bodó Ferenc középparaszt, akt 5.2 hektár földdel (9 hold) lépettbe a ..Határőr'' nevű kolhozba, elmon. dotta, hogy az ő kolhozában azoknak a kolhoztagoknak, akiknek a felszabadulás elölt 4.200 rubel jövedelmük volt, a kolhozban már az 194950-es évben 12.340 rubel jövedelmük volt. — Ez) a hatalmas előrehaladást csakis a kolhozrendszerben, a Bolsevik Párt és a szovjet kormány segítségével érhettük el — mondotta. Pontos tervgazdálkodás a kolhozokban Arra a kérdésre, hogyan történik a kolhozokban a munkaegységgel való elszámolás, a küldöttség helyettes vezetője. Lengyel József, a nagyberegi Lenin-kolhoz elnöke válaszolt. A kolhozban pontosan meghatározzák, hogy mennyi földet kell megművelni valamelyik brigádnak és a brigádon belül az egyes munkacsoportoknak. Az. aki ezen a területen túlteljesíti az állami tervet, prémiumban részesül. — Nálunk már eokan vannak a Szocialista Munka Hősei — mondotta. — Azért lettek azok, mert elsősorban nem a normát nézték, hanem azt, hogy mennyit lehet teljesíteni egy nap alatt és így egyetlen napon öt napra eső normát Is teljesítettek. A következő kérdésre, hogyan vesz részt a kolhoztagság a kolhoz ügyeinek vezetésében, Tóth Mihály tanf10. a cserfalva-oroszi ,.Sztálin"'-kolhoz vezetője adott felvilágosítást. — A kolhoz legfelsőbb szerve a kolhozközgyülés. A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a 16—60 év közötti munkaképes kolhozistáknak legalább a fele jelen van, ha ped'g kolhozelnök, vagy vezetőségi tag megválasztásáról van szó, akkor a tagság kétharmadának jelen kell lennie. A kolhozban tervgazdálkodás folyik. A tervet a kolhoz aktívája dolgozza ki, amelyhez tartoznak a kolhoz vezetőségi tagjai, a pártszervezet, a női szervezet vezetői, a brigád- és csoportvezető, az agitátorok és agronomusok. Magyarországi tapasztalatairól a következőket mondotta: — Budapestre utazva csodálkoztunk, amikor a vonatról kitekintve láttuk, hogy mindenütt ott van még a földeken a kukoricaszár. Pedig Magyarországon takarmány hiány van. A földeken hagyott kukoricaszárból az értékes takarmány fele már elillant a levegőbe, a megmaradtnak az egyharmada pedig elvész akkor, amikor hazahordják. Télen aztán majd etetik a teheneiket a száraz csutkával. Hogy akarják fgy, hogy jó és sok tejet adjon a telién? Mindezt nz okozza, hogy nem időben takarították be a kukoricaszárat. A szovjet nép őszinte szeretetét hozta a küldöttség a magyar dolgozók iránt Utána a küldöttség vezetője Popovics Demeter, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának tagja, a bergovoi (beregszászi) járási pártbizottság első titkára adott összefoglaló választ a delegáció magynrországi útjának jelentőségéről, a Kárpátokon túli iskolák helyzetéről és a kolhoz-munkásság szervezettségéről feltett kérdésekre. végül arra a kérdésre, hogyan vesz részt a szovjet parasztság az ötéves terv megvalósításáért folyó küzdelemben — Küldöttségünk tagjai — kezdte felszólalását Popovics Demeter — magyar kolhozparasztok, akiket a Szovjetúnió a kolhozrcndszeren keresztül emelt ki zscltéri sínylődő életükből, szabaddá és jómódúakkú tette őket, nagy hazánk kiváló embereivé nevelte. Szemléltető példája ez a sztálini nemzetiségi és szocialista politikának. A küldöttség tagjai a szovjet embert jellemző őszinteséggel és testvéri szeretettel adják át kolhozaik és sajátmaguk termelési tapasztalatait, bízva abban, hogy ez nagyban segíti majd a magyar dolgozó parasztságot abban a törekvésében. hogy áttérjen a szocialista mezőgazdaság formájára — Küldöttségünk magával hozta azt az őszinte szeretetet, amely az egész szovjet népet eltölti a szorgalmas magyar dolgozók iránt. — A kárpátukrajnai nép a Szovjetunió összes népeivel vállvetve, mint egyenlő az egyenlők közölt, röglön a felszabadulás után bekapcsolódott a negyedik sztálini újjáépítési és fejlesztési ötéves terv végrehajtásába és közös, szeretett nagy hazánk kormányzásába — mondotta. — A nagy Kommunista (bolsevik) Párt vezetése alatt és szeretett Sztálin elvtársunk személyes vezetésével munkánk hatalmas lendületet kapott. Ipari üzemeink termelési terve 1946-ban 6,350.000 rubelt tett ki. 1949-ben pedig már 83,478.000 rubelre emelkedett. A kisüzemek egész sorát építették át nagyobb üzemekké. — 'A'z iparral együtt fejlődik az állami és szövetkezeti kereskedelem. Nemcsak városban emelkedik naponta az áruforgalom, hanem minden falusi dolgozó is nehézség nélkül hozzájut az ipari termékekhez. 1940-ban járásunkban az állami kereskedelem áruforgalma 17 millió volt, 1949-ben pedig 30 millióra emelkedett. A szövetkezeti kereskedelem terve 16 millióról 33 millióra növekedett. — Pártunk ós kormányunk mindjárt a felszabadulás első évében segítségére sietett az újgazdáknak. Vetőmagot, műtrágyát és más gazdasági felszerelést bocsátott rendelkezésükre. Területünk 1946-hnn 96.000 mázsa gabonát kapott, ebből 38.000 mázsát teljesen ingyen, a többit nagyon olcsón, vetőmagot pedig 87.000 mázsót. ezenkívül műtrágyát és traktorokat. Hangsúlyozta ezután, hogy a segítségnyújtással együtt megindult a felvilágosító munka, hogy a földművelők felismerjék az egyedül helyes utat A munka eredményeként a járásban megszervezték a kolhozokat, — A mezőgazdaságban is — folytatta — éppúgy, mint az iparban, Pártunk vezetése alatt az élmunkások százai nevelkedtek, 154 mezőgazdasági dolgozót tüntettek ki 1949—50-ben. Közülük hét mezőgazdasági dolgozó és kolhozista megkapta a legmagasabb kitüntetést, a „Szocialista Munka Hőse" cfmet, 23 a „Lenin"-rendjelet. 32 a „Vörös Zászló"-rendjelet, 92 kolhoztag pedig a járásban különböző kitüntetéseket kapott az elért magas terméseredményekért. — A kultúra ós a nópnevelós fejlesztése terén a felszabadulás óta óriási eredményeket értünk cl. A beregovoi járás példáján megtudjuk mutatni a különbséget a mult és a jelen között 1945-ben a járásban negyvenkét elemi iskola és két középiskola volt, 4500 tanulóval. 1950 ben van 75 elemi iskola, három középiskola. 10.550 tanulóval. 'A' tanítók száma 138-ról 490-re emelkedett. Amig 1946_ban az iskolák fenntartására 2,300.000 rubelt irányoztak elő, 1950-ben 5,800.000 rubelt. — Az ifjúság- és gyermeknevelés mellett nem feledkezünk meg az anyák védelméről sem. A többi kőzött ingyenes orvosi kezeléssel lát. ják el őket. Az egészségügyi személyzet meglátogatja az anyákat és segítségükre van egészségügyi, de más kérdésekben is. Minden faluban van egészségház, ahol ingyen kezelésben részesül az anya. A sokgyermekes anyáknak kifizetett segély összege a járásban 1946-tól 1950-ig 5 millió 904 ezer rubelt tett ki A járásban 17 anya megkapta a „Hős anya" címet és több mint 950 anya kapott különböző kitüntetést. — Mindez, amit a dolgozók érdekében tettünk, úgy vált lehetségessé, hogy a politikai hatalom a munkások és a dolgozó parasztok kezében van. A lielyl tanácsokat munkások, falusi dolgozók és a szovjet értelmiség köréből választolták. Ez a tanács képviseli a dolgozó nép érdekeit, törvényhozó és végrehajtó szerve a munkások és parasztok államhatalmának. A nagy Kommunista (bolsevik) Párí vezetése alalt ezek a tanácsok szer. vezik azt a hatalmas építkezést, nmely népünk boldogságát biztosítja. A kárpátukrajnai területen élö magyarság a kárpátukrajnai terület ukrán lakosságával együtt a kolhoz, rendszerben találta meg boldogulását és vált jómódúvá. — Minden magyarlakta faluban d lakosság a saját köréből választotta meg a népi tanácsokat, a kolhozvezelöséget. A falusi klubokban és könyvtárakban magyarul történik az oktatás Kárpát-Ukrajna területén öt magyar politikai újság jelenik meg, köztük a 15 ezer példányban megjelenő „Kárpáti Igaz Szó" és a beregóvi körzeti 3 ezer példányban megjelenő „Vörös Zászló" című lap, — A magyarok teljes egyenjo. giíságáról tanúskodik az Is, liogy küldöttségünk lagjai között vnn hat magyar kolhozparnszl, aki elnyerte a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legmagasabb kitüntetését, a „Szociális. ta Munka Hőse" kitüntetést. Itt ülnek sorban Barát János, Be ncdek Gvörgy, Bocskai Pál, Kató Margit. Csatári Károly és Sas Ernő, nemcsak területünk, do nagy hazánk legkiválóbb fiai. Végül hangsúlyozta Popovics Demeter, hogy a kolhozparasztság nagy lelkesedéssel veszi ki részét az állami tcrvkölcsönjegyésből. *A" falvak, kolhozok egymással szinte versenyeznek abban, hogy előbb fejezzék be a kölesönkötvények megszerzését A körzet falvainak kolhoztagjai átlag 70—80 ezer rubel értékű kölcsönt szoktak megvásárolni s ezt azonnal kifizetik. — A szovjet kolhozparasztság benne a mi kárpátukrajnai kolhozparasztságunk is — szorosan Pártunk és kormányunk köré. szerelett Sztálin atyánk köré csoportosulva, magabiztosan halad a kommuniz. mus felé. A rendkívüli érdeklődéssel hallgatott beszámoló után a megjelentek hosszasan ünnepelték a Szovjetuniót. Sztálint és Rákosi Mátyás elvtársakat s a szovjet nép küldőt, tcit. fl DISz aktívák legfontosabb leiadatai Szeptember 29-én, pénteken, délután 18 órakor az ifjúsági rádió adásában (Petőfi-rádió) Kádár* István elvtárs, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége központi vezetőségének titkára beszél a DISz aktívák legfontosabb feladatairól. I 5M