Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-28 / 226. szám

CSÜTÖRTÖK. 1950. SiflSPT 28. PÁRTÉLET A népnevelők soronkövetkező feladata: győzelemre? vinni a Békekölcsön-jegyzés ügyét! Pártunk javaslatára népi de-> jnokralikus kormányunk békeköl­csön jegyzésre hívta fel a mai napon országunk dolgozó népét- A munka ma reggel teljes erővel beindult és nem kétséges, hogy a békekölcsön* jegyzés is olyan eredménnyel jár, mint a tavalyi ötéves tervkölcsőn­jegyzés. Tavaly az előirányzat 500 milliós keretét pár nap alatt 50 szá­zalékkal jegyeztük túl s most is az a feladatunk, hogy a békekölcsön kibocsátott 750 millió forint értékű kötvényeit is pár nap alatt legalább 50 százalékkal túljegyezzük. Ebben a munkában népnevelőinkre vár ismét a feladatok megoldásának túlsúlya, akik már az eddigi mun­kák folyamán is bebizonyították, hogy Pártunk javaslatait minden al­kalommal győzelemre viszik. Már a munka elején fel kell venni a harcot azok ellen a téves nézetek ellen, amelyek azt mond­ják: „A békekölcsönjegyzés sem lesz nagy munka. hiszen tavaly nem volt tapasztalatunk, mégis 50 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Az idén meg tapasztalatunk is van. a dolgozó nép egy év alatt öntudatban is megnőtt, meg az életszínvonal is nagymérték­ben emelkedett egy esztendő alatt." Kétségtelen, hogy az életszínvonal ilyen arányú emelkedésére példa még nem volt a magyar történelem­ben. Az ls igaz, hogy dolgozó né­pünk egy év alatt öntudatban ismét hatalmasat nőtt, de nem feledkezhe­tünk meg a százszorosan megvert de még meg nem semmisttett osz­tályellenség fokozódó támadásáról sem. A támadás leleplezése és a lá­madók megsemmisítése csak harc árán lehetséges, ehhez viszont nép­nevelőink sokezres hadseregének szí­vós és áldozatkész felvilágosító munkájára van szükség. A feladat: minden erőt mozgósí­tani a békekölcsönjegyzés győzelmé­ért. Egyéni meggyőzéssel, házról­házra. dolgozótól-dolgozóig való szívós meggyőzéssel kell elérnünk, hogy megyénk minden dolgozója bé­kekölcsönjgyzéssel is támogassa har­cos békevédelmünket. A békeköl csönjegyzésre is sorakoztassuk fel megyénk dolgozóit Pártunk mögé érjük el, hogy a békekölcsönjegy­zéssel megyénk minden dolgozója kinyilvánítsa azt az akaratát, hogy e béke védelmére anyagi áldozatok Vállalásával is kész. Már a tavalyi tervköcsönjegyzésnél is hangsúlyoz­tuk, hogy a kölcsönjegyzés nem is áldozat, hanem jó. gyümölcsöztető befektetés. Ezt bizonyítja a nyere­ménykötvénysorsolás első alkalma, amikor megyénkben sokezer dolgo­zó közel 1 millió forintot nyert. Akik viszont nem nyertek, még ki­lenc alkalommal nyerhetnek, vagy kötvényüket névértékben fizetik vissza. De az Igazi nyereményt dol­gozó népünk számára az ötéves lerv végrehajtásának meggyorsítá­sa jelenti, hogy sokkal több forin­tot fektettünk be már az ötéves terv első évében, mint amennyit ter­veztünk. Ez viszont azt jelenti, hogy meggyorsul termelésünk, meggyor­sul dolgozó népünk életszínvonalá­nak emelkedése. Tehát a békekölcsönjegyzés ötéves tervünk feladatainak minél előbbi megvalósítását segíti elő. Amikor egy dolgozó békekölcsönt jegyez, ekkor saját sorsát, családja és gyermekei jobb jövőjét segíti elő. A békekölcsönjegyzés tehát minden dolgozónak személyes, egyéni érde­ke is. mert a békekölcsönnel min­denki családja és nemzete békéjét védi. hazáját erősíti A ie yzesnél elsősorban a jegy­zést végző békebizottsági tagoknak és a kommunistáknak kell példaké­pül eiöljárniok. Mindenütt a jegy­zéstgyüj.ök neve szerepeljen első he­lyen. tehetségükhöz mérten a leg­nagyobb összegű jegyzéssel. Ennél a munkánál is bizonyítsa be minden kommunista hazafiságát. élenjáró példamutatását, de bizonyítsa be minden pártonkívüli is, hogy szereti hazáját, fud és akar is áldozatot hozni saját jövőjéért. S ennek a megmagyarázása a népnevelők fel­adata. A jegyzés munkáját szocia­lista lendülettel, szocialista verseny­ben hajtsuk végre. A mostani jcgyzésgyüj'ést sem le­het elsz'gtelve vinni a többi mun­kától. hanem szoros kapcsolatot kell teremteni a tanácsválasztások agi­tációjával. De egyben a felvilágo­sítómunka során szét kell zúzni, meg kell semmisíteni a közellátás területén működő ellenséget is. ziött. A feketéző, barácsoló ellenség a közellátás frontján akar támadni ötéves tervünk, békénk ellen, támo­gatva ezzel az imperialisták koreai háborúját. De dolgozó népünk kímé­letlenül lecsapott erre az ellenségre és most a békekölcsönjegyzéssel újabb csapásokkal kell megtetéznie. A békekölcsön- jegyzés sikere megköveteli, hogy az agitáció m'n­den formáját felhasználják párt­szervezeteink népnevelői. A tavalyi tapasztalat ts azt mutatja. hogy ahol a szemléltető agitációt — röp­lapot, plakátot, rajzokat, faliújsá­got. hangoshíradót, stb. — is fel­használták, ott a siker még nagyobb Volt. Úgyszintén sokkal nagyobb volt az eredmény ott is, ahol a jegy­zésg^yüjtéssel kapcsolatban a népne­velőket megfelelően kioktatták. A csongrádmegyei népnevelők so­kat fejlődtek az elmúlt esztendő Óta. Sok új és célravezető módszer­re tettek szert. Most a békekölcsön­jegyzéssel ismé) sok hatásos agitá­ciós érv kerül felszínre. Népnevelő­ink feladata, hogy értekezleteken és a sajtón keresztül ezeket azonnal átadják megyénk minden népnevelő­jének. hogy méginkább biztosítsuk a békekölcsönjegyzés s'kerét. Népnevelőink nagyszerű és tör­ténelmi feladatot teljesítenek ismét, mert a békekölcsönjegyzéssel meg­gyorsítják ötéves tervünk végrehaj­tását, hazánk felvirágzását, mert újabb szilárd alapot teremlenek bé­kénk védelméhez. Népnevelőinknek tehát ennek tudatában kell a jegy­zésgyüjtést végezni ök. A pártonkí­vüli és párttag népnevelőink a béke­kölcsönjegyzés sikeres befejezésével nagyszerű segítséget tudnak nyúj­tani a béketábor másik frontján, Koreában fegyverrel a kézben küz­dő hősi harcosoknak. A VÁROSI TANÁCS HÍREI Teljesült a Textilkombinát itolgoziőinak kérései Hétfőn megindul ax éjjeli villamosjárat tartja szem 1955 április l-ig minden tervkölcsönkötvény tulajdonosa visszakapja pénzét névértékben vagy nyereménnyel, illetve kamattal megtetézve Alig nyolc napja kérték a sze­gedi Textilkombinát dolgozói a Városi Tanácstól, tegve lehetővé, hogv a későbbi műszak dolsrozói is villamossal mehessenek haza. A levelet lapunk js leközölte. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága azonnal munkához lá­tott és 6—7 nap leforgása alatt sikerült az ügyet elintéznie. Ma már tudomására hozhatjuk a vá­ros dolgozóinak, hogv október 2-án, hétfőn, megindul a villa­mosjárat. vagyis a szegedi villa­moshálózaton a kocsik este 11 órára vonulnak be. Azok a dolgo­zók tehát, akik este 10 órakor tá­voznak munkahelyükről, a város bármelyik körzetébe villamossal utazhatnak haza. Ebből is lát­hatjuk. hogv a Városi Tanács a dolgozók érdekeit előtt. A Villamosvasút dolgozói áldo­zatkész munkával járultak hozzá az éjjeli villamosjárat megindí­tásához. Először ki kellett képez­ni a kezelő személyzetet, a kocsi­vezetőket és jerekezelőket. A kocsivezetők kiképzése jelenleg is tart és a járatok tervezett megindulásának idejére befejező­dik. A járat létesítése már a Városi Tanács jó munká'át dicséri. Azét a Tanácsét, amelynek tagjai a dolgozók '--robbiai. A késői járat létesítése lehe­tővé teszi azt is. hogv a dolgozók színházból, hangversenyről és moziból villamossal mehessenek liaza, 4 minőségi lótenyésztésért országos ló- és fogat" versenyt rendeznek Hódmezővásárhelyen Az ötéves tervkölcsönkötvé­nyek első sorsolásán kihúzott nyereményeknek már több mint felét kifizették. I A jövőben félévenként minden április 1-ét és október 1-ét meg­előzően újabb nyereményhúzáso­kat tartanak. | 1951 októberétől kezdőden a nyereményhúzásokkal egyidőben törlesztési sorsolásokat is tarta­nak. Első alkalommal a tervkölcsön összegének 9 százalékát fizetik vissza, 1952 április 1-én 10 szá­zalékát, 1952 október 1-én már 11 százalékát, 1953 április 1-én 12 százalékát, 1953 október 1-én 13 százalékát, 1954 április 1-én pedig 14 százalékát, 1954 októ­ber 18-án 15 százalékát, majd 1955 április 1-én a még forga­lomban lévő kötvények 16 száza­lékát. Eddig az időpontig mindén kötvénytulajdonos visszakapja a jegyzett összeget, vagy azt még nyereménnyel is megtetézve. A tervkölcsön kamatozó kötvé­nyei után a kamatfizetés 1950 október ""-én kezdődik meg. A kamatozó kötvény tíz kamatszel­vényt tartalmaz, amelyeket fél­évenként váltanak be. Állatálományunk a fasiszta hábo­rúban és a német megszállás alatt óriási veszteségeket szenvedett. A magyar nemzetgazdaságnak talán egyik területén sem végzett olyan pusztítást a háború, mint állatállo­mányunkban. Lóállományunknak több. mint ötvennyolc százalékát vesztettük el. De a minőségi veszte­ség ennél a számszerű veszteségnél U nagyobb volt. Lótenyésztésünk a második világ­háború előtti időkben nem volt ép­pen a legfejlettebb. A háborús ló­veszteségből ez is kitűnik. Ugyanis, amig a könnyütestü — agyontelivé­rezett —, tömegesen tenyésztett lo­vak százával és ezrével pusztultak el, addig a nagyobbtestü félvérek jobban kibírták a háborús igénybevé­telt és az ezzel járó nélkülözéseket. A felszabadulás után nép; demo­kratikus kormányunk szakított a mult luxuslótenyésztési irányával s éppúgy, mint a hároméves tervben, az ötéves terv során is új irányelve­ken alapul a mezőgazdaság lóállomá­nyának kibővítése. Az ország lóállo­A tanácsválasatások sikerének alap ja t A JO NEPNEVELO, FELVILÁGOSÍTÓ MUNKA Munkájukról, a tanácsválasztásról nyilatkoznak a Villamosvasút dolgozói Még közel egy hónap van hátra október 22-ig, a tanácsválasztás napjáig, A Szegedi Villamosvasút dolgozói máris megértették. most nem kevesebbről, mint a dolgozó népünk városi, falusi és járási önkormány­zatának megválasztásáról van szó, arról, hogy a Szovjetunió tanács­rendszere alapján építsük fel új közigazgatásunkat. A tanácsválasztás sikere újabb vereséget jelent a külső és belső ellenség számára. Két órakor a forgalom délelőtti dolgozóinak munkaideje befejező­dik. A kalauzok sorbaállnak a pénz­tárnál, éppen a napi elszámolást végzik s utána távoznak. Amint a beszélgetésekből megállapítható, mest senki sem hazafelé siet, min­denkinek megvan a maga feladata. A Villamosvasút dolgozói is felké­szülnek a tanácsválasztások sikeres előkészítésére. Megbeszélik. hogyan végezhetnek eredményes felvilágosító munkát, hogyan leplezhetik le az ellenséget, amely igyekszik megakadályozni munkájuk sikerét. Az ellenség igyekszik félremagya­rázni a választások jelentőségét, igyekszik háborús hisztériát kelle­ni, felvásárolja az élelmet s azt terjeszti, azért nincs cukor és hús, mert háború lesz. Az ellenség le­leplezésével ezeknek a hazugságok­nak az ellenkezőjét kell bebizonyí­tani. — Erről volt szó éppen a reggeli kisgyülésen is — mondja Varga elv­társ. — Többen hozzá is szóltak, elmondták a választási agitációs munkával kapcsolatos észrevételei­ket. Ezeknek a tapasztalatoknak segítségével küszöböljük ki a he­lyenként megmutatkozó hibákat. Az ilyen mühelyértekezleteken, röpgyüléseken, napról-napra egyre élesebben vetődik fel a kérdcs: mit várunk a helyi tanácsok tagjaitól. Menyhárt elvtárs ezt így fogalmazza amely éppen a békekölcsönjegyzés | meg: idejére összpontosította támadását. ' — Először is elvárjuk tanácsaink­Nem véletlenek hanem igenis szo­ros kapcsolat van e közt és az im­perialisták háborús provokációja kö­ba küldött dolgozó társainktól an­nak az önzetlen bizalomnak a vi­szonzását, amelyet mi érzünk Irán­tuk. amikor megválasztjuk őket ás amikor saját magunk képviseletét rájuk bízzuk. Én tudom — foly­tatja Menyhárt elvtárs —, hogy az olyan dolgozók, mint a mi üzemünk­ből jelölt Kovács Sándor elvtárs is, valóban el tudják majd látni a reá­juk bízott feladatokat. Nem fogunk bennük csalódni, mert az ő emlé­kezetükben is még elevenen él a régi közigazgatási rend feneketlen büro­kráciája. ők ls nagyon örülnek an­nak, hogy végre kisöpörhetjük a ..torony alól" a bürokrácia utolsó maradványait is. Ügyes-bajos dolgaink miatt nem keLl a különböző hivatalok előtt el­fecsérelni a drága munkaidőt, mert tanácsba került dolgozó társaink a gyakorlatból ismerik problémáinkat s ÍEY természetesen könnyen és ru­galmasan tudják azokat megoldani. Juhász elvtárs a tanácsok felada­tairól beszél; — A megválasztandó tanácsok egyik főfeladata az is, hogy még szilárdabbá tegyék a kapcsolatot a Párt és a pártonkívüli dolgozó tömegek között. Tudjuk, a mi vá­lasztottjaink százszázalékig tisztá­ban vannak azzal, hogy nem a vá­lasztók vannak a választottakért — mint a multhan —. hanem a válasz­tottak vannak a dolgozó népért. Ők felelősséggel tartoznak nekünk ég mi minden egyes tanácstaggal szemben élünk majd jogainkkal. Ha munkája nem lesz kielégítő, vissza­hívjuk és olyan dolgozót küldünk majd helyére, aki jobb munkát vé­gez majl érdekünkben. Juhász elvtárs elmondja azt mindenkinek megmagyarázza a ta­nácsválasztás jelentőségét, hogy si­keresen oldjuk meg ezt a feladatot is. Neuwirt László ifjúmunkás, a Pe­tőfi Sándor ipari tanulóotthon egyik tagja elmondja, hogy a tanácsrend­szer hatalmas mértékben lendíti majd előre a szakmunkásképzést is. Éppen ezért mi is munkahelyünkön, de az otthonban ls állandóan fog­lalkozunk a tanácsválasztások jő politikai előkészítésével, mert számunkra se közömbös, ho­gyan végezzük cl a választásokat megelőző felvilágosító munkát. Tud­juk, hogy a tanácsrendszer új fegy­ver lesz kezünkben a külső és belső ellenséggel szemben. Igaza van Neuwirt László ifjúmun­kásnak. A tanácsválasztások sike­rének alapja a jó népnevelő, felvi­lágosító munka. Amint az eredmé­nyek és a példák mutatják, a Sze­gedi Villamosvasút dolgozói nem ifi tévesztik szem elöl. ezt ISMÉT MEGKEZDTE ELŐADÁSAIT a Kémikus Egyesület A Magyar Kémikusok Egyesülete szeged; osztálya a nyári szünet után ismét megkezdte előadássorozatait. Az első alkalommal dr. Szekeres László egyetemi tanársegéd és dr. Börcsök Emil talajvegyész tartott előadást. Az egyesület ezentúl — ép­penúgy, mint tavaly — hétről-hétre minden péntken tart előadó ülést. Most pénteken délután 6 órakor a Szervetlen Kém'ai Intézet, Dóm-tér 2/a szám alatti tantermében Sugár Miklós főmérnök a műrostról, dr. Csányi László tanársegéd pedig a bróm ion oxidációjával kapcsolatos úiabb vizsgálatokról tart előadást. Uhn Péter és Barla Lajos ezalka­lomma] meghirdetett előadásait ké­sőbbi időpontban tartják meg. Min­den érdeklődőt szívesen Iáinak. mányának számszerű növelése s a mi­nőségi tenyésztés a legújabb tudo­mányos megállapítások szerint, a szovjet példa felhasználásával tör­ténik. Az új lótenyésztési tervek szerint elsősorban mezőgazdasági munkára alkalmas, edzett, kitartó, nyugodtvérmérsékletü lovakat te­nyésztünk. A minőségi lótenyésztés fejleszté­se érdekében a Megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a földművelés­ügyi minisztérium hozzájárulásával Hódmezővásárhelyen 1950 október 14-én és 15-én országos jellegű ló­és fogatversenyt rendez. A verseny cé]ja; kipróbálni az állami gazdasá­gok, állami méntelepek, termelőszö­vetkezeti csoportok és a dolgozó pa­rasztok tulajdonában lévő lovakat. A nevezéseket: Lósportvállalat, Budapest. V., Szép-uica 30. szám alá kell leadni. A nevezési zárlat; 1950 szeptember 30-án 12 órakor. A versenyen angol telivérek nem indul­dulhatnak. Szeged Város Tanácsa végrehajtó bizottságának V. mezőgazdasági osz­tálya felhívja azoknak a dolgozó parasztoknak a figyelmét, akiknek a tulajdonukban versenyre alkalmas ló van. nevezéseiket a fent megjelölt helyen és időben adjak le. A ver­senyre vonatkozó részletes feltétele­ket a városi mezőgazdasági osztá­lyon (városi bérház II. 21.) kapják meg. KultuTveselök figyelmébe A Városi Tanács oktatási és nép­művelési osztálya felkéri a város területén működő kuHúrfelelősöket, hogy mielőtt kultúrműsort rendez, nek, keressék fel az oktatási osz­tályt a városi bérház I. emelet 9. számú szobájában. Itt bárhol meg­rendezésre kerülő kultúrműsort mcgbszélhetnek. Vasárnap öt termelőszövetkezet önállósult a megyében Vasárnap a megyében öt terme­lőszövetkezet önállósult. A hódme. zővásárhelyí Ady és a Vörös Csil­lag egyesült és ugyanakkor önálló termelőszövetkezetté lett. Nagy ünnepség keretében hét ú] tag lépett be ezen a napon az Alkotmány ne­vet választó egyesült csoporttá. Ezen a napon önállósult még a csongrádi Táncsics, ahova két új belépő volt. Szintén két ú] tag lé­pett be a kiskundorozsmai József Attila önállósult termelőszövetke­zetbe is. önállósult még a földeáki Dózsa és a hódmezővásárneyi Marx termelöszöveikezetj csoport. Mindenütt, az egész megyében nagy ünnepségek keretében történ­tek az önállósulások. A termelő­szövetkezetek dolgozói mindenütt rámutattak az önállósulás jelentő­ségére és Ígéretet tettek, hogy pél­dát mutatnak jó munkájukkal a kívülálló dolgozó kis. és középpa­rasztoknak, hogy azok minél hama­rabb meggyőződjenek a társas gaz­dálkodás előnyeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents