Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-27 / 225. szám

4 SZERDA. 1950 SZEPTEMBER VI. PÁRTÉLET * Fordítsunk nagyobb gondot a káderek felkutatására és nevelésére * tanácsválasztá&ssl körülbelül •f*- egyidőben ünneplik Sieged dolgozói a felszabadulás hatodik évfordulóját. Az üzemek, a földek és az irodák dolgozói tudják, hogy a szovjet népnek, a nagy Sztálin­nak köszönhetjük, hogy a fasiszta rabláncot végleg leráztuk magunk­ról. Ha visszapillantunk a felszaba­dulás óta megtett útra, előttünk állnak mindazok az eredmények, amelyeket mér a felszabadult ma­gyar munkáskéz alkotott Eddigi sikereink minden egyes állomásá­ra nehéz harc és küzdolem árán jutottunk el. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel együtt, nem riadva vissza a nehézségektől, hat év alatt olyan életet teremtett az or­szágban, amilyenről a kapitalisták járma alatt még álmodni sem mertünk. Az országos eredménye­ken belül a legkisebb községben és faluban ia megtaláljuk a demo­krácia áldásait. Szegeden a modern lakások, a Tiszán átívelő gyönyörű hid, a lerombolt Magyar Kender helyén a lüktető élet, vagy a Kö­zép-Európa legmodernebb Pamut­fonó-Üzeme, mind az élniakarást, a béke-akaratot fejezik ki és egy szebb élet megteremtését jelenti. Közlekedésünk állandó fejlődése •— igy a dorozsmai villamosjárat megépítése is — a dolgozók ké­nyelmét szolgálja. A termelésben elért eredményeink pedig határo­zott állásfoglalást jelentenek > a demokratikus béketábor politikája mellett, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió áll. A magyar dolgozók — Így Sze­ged dolgozói ia — látják és érzik, hogy a felszabadulás óta eltelt idő alatt többet kaptak, mint a mult évtizedek során együttvéve. Min­den, ami ebben az országban tör­ténik, a dolgozókért van. Tisztá­ban vannak azzal is, hogy a terv­kölcsön minden fillére, minden mé­ter szövet, saját jólétük, életszín­vonaluk emelését jelenti. Jelenti például Gombos György­né számára is, aki a felszabadu­lás előtt is hosszú éveken keresz­tül dolgozott az Ujszegedi Ken­dergyárban, ahol a tők& által szűkreszabott bérből még a min­dennapi megélhetését is alig tudta biztosítani. Egy szoba-konyhás la­kásában nyomorúságosan élt csa­ládjával együtt és emellett a „háziúr" szeszélyeit is kénytelen volt eltűrni. Most, munkájában el­ért eredményeképpen, három hó­nappal ezelőtt kétszobás családi házat tudott vásárolni a Zerge­u teában. Uddig elért eredményeink, sl­keretnk nagyok. Nekünk most az a feladatunk, hogy ezeket az eredményeket megszilárdítsuk — és ezen túl, tovább fejlesszük. Ennek a munkának egyik döntő állomása lesz az október 22-én megtartandó tanácsválasztás. A ta­nácsok megválasztásával valósággá válik az az elv: minden hatalom a dolgozóké. A tanácsválasztások visszatükrözik, hogy viszonylag rövid idő alatt, milyen hatalmas mértékben fejlődtünk. Eddigi eredményeinket Pártunk irányításával, a munkás és dol­gozó parasztkáderek ezreinek és tízezreinek jó munkájával értük <1. Százával kerültek ki szegedi üzemekből is a Párt, az állam és « hadsereg vezető káderei. A Kri­zsán Ferencek, Nagygyörgy Má­riák, a Luft Tiborok és a többiek, megdöntötték a kapitalistáknak azt a hazug állítását, hogy „az állam irányítására csupán az úgynevezett felsőbb osztályok képesek." A munkás és szegény-parasztkáderek tízezreinek munkája nyomán erő­södött, fejlődött népi demokráci­ánk. Es ahogy a feladatok növe­kednek, úgy nőnek, fejlődnek ká­dereink is. Mégis vannak pártszervezeteink, ahol állandóan arról panaszkod­nak, hogy nlncsennek káderek. Te­hetetlenül siránkoznak azon, hogy még saját területükre sem tudnak biztosítani megfelelő kádert. Egyik komoly hibája pártszervezeteink kádermunkájának, hogy igen szük területen mozognak, a kádermun­kát míg mindig nem tekintik az egész vezetőség feladatának. A Szegedi Kenderfonógyár Pártbi­zottsága — ahol zzázával élnek a becsületei káderek — nem fordí­tott kellő gondot arra, hogy a már két éve ott dolgozó, a Magyar Kenderből profilozás során átke­rült kádereket megismerje. Pedig közöttük is vannak szép számban olyanok, akik munkájukkal bebi­zonyították a Párt, a népi demo­krácia iránti hűségüket. Sokszor ezek a káderek Bzerényen meghú­zódnak és csak arra várnak, hogy megtalálják őket, hogy megbízást kapjanak. Hogy mennyire szűk körben mozog és milyen keveset törődik a káderek nevelésével a Szegedi Kenderfonógyár pártbi­zottsága, mutatja az, hogy ká­derhiányra hivatkozva, felelős po­litikai funkcióba olyan kádert akartak beállítani, aki az 0 véle­ményük szerint is „még kissé kle­rikális, a szemináriumról kima­radt, politikai képzettsége gyenge és Pártunk parasztpolitikáját nem ismeri." Azok a pártszervezeteink — és elsősorban üzemi szerve­zeteink —, ahol káderhiányról pa­naszkodnak, ott valójában nem káderhiányról, hanem hiányos ká­dermunkáról van szó. Üzemi párt­szervezeteink sokszor kétségbe­eséssel fogadják egy-egy káder kiemelését. Igy volt ez például a Magyar Kender pártbizottságánál, illetve vállalatvezetőségénél ís, amikor Farkas Istvánné elvtárs­nőt, a termelésben elért kiváló eredménye és becsületes pártmun­kája alapján, a Párt fontos poli­tikai beosztásba állította. A Ma­gyar Kender pártbizottsága sem veszi észre, hogy a káderok a sze­mük előtt nőnek fel, csak nincs, aki megkeresse őket. Üzemi pártbizottságaink káder­munkájában komoly hiányosság, hogy keveset foglalkoznak az alap­szervezet vezetőségeivel és első­sorban a párttitkárokkal, a káder­munka fontosságával kapcsolat­ban. Igy azután üzemi alapszer­vezeteink nem is ismerik kellő­képpen a káderekkel való foglal­kozás módszereit. Pedig, ha a ká­derekkel térődünk, neveljük őket és kezdetben kisebb feladatokkal bízzuk meg, később már komoly segítséget jelentenek számunkra és egyre nagyobb feladatok meg­oldásával i3 megbízhatjuk őket. Ezzel a módszerrel a kádereket önállóságra, határozottságra nevel­jük és ugyanakkor fejlesszük fele­lősségérzetüket is. Ha a kádermun­kát nem tekintjük reszortfeladat­nak és minden pártfunkcionárius kádermunkát is végez, akkor rá­jövünk, hogy üzemeink, alapszer­vezeteink milyen kimeríthetetlen kádertartalékkal rendelkeznek. Ne­hezen tudják megérteni pártfunk­cionáriusaink, hogy a kádermunka minden párt- és gazdasági funk­cionáriusnak — sőt minden párt­tagnak i« — kötelessége. A prole­tárdiktatúra viszonyai között nem­csak a kádermunka jelentősége nőtt meg, hanem a káderekkel szemben támasztott követelmények is. Törődni kell a káderek politi­kai fejlődése mellett szakmai to7 vóbbképzésükkel is, mert a szo­cializmus építésének elengedhetet­A he yi tanácsok népünk akaratának megtestesítői len előfeltétele, hogy szakmailag jól képzett kádereink legyenek. Rákosi elvtárs megállapítása ránk is teljes mértékben vonat­kozik: „Kádermunkánk még az elemi regisztrálásnál tart, nem tudja számbavenni, támogatni ét figyelni a felnövő, új erőket." lVagy hibát követnénk el ak­kor, ha a kádermunkát, a nevelést csak a párttagság kere­teire korlátoznánk. Meg kell lát­nunk és észre kell venni azt a nagy erőt, amelyet nekünk a pár­tonkívüli tömegek jelentenek. Ká­dermunkánkban kevés figyelmet szentelünk arra, hogy foglalkoz zunk azokkal a becsületes párton­kívüli dolgozókkal, akik a termelő munkában elért eredményeikkel segítik a szocializmus építését. Ebben- a munkában elsősorban az ifjúságra kell nagy gondot fordí tani. A szegdí pamutipari pártszerve­zet és a DISz vezetősége például nem foglalkozik fontosságához ké­pest azzal a nagy táborral, amciy az üzem 80 százalékát teszi. Ezt igazolja iltifji Ilona ifjúmur.ké. fonónő esete ls. Hegyi Ilona, a DISz Központ Vezetőséginek tagja, a 5 hónapos fonószaktarilo'nam elvégzése után igyekezv.s munkáján kttesztül ki­érdemelni, hogy Pártunk tagjelölt­je lehessen. Ebben az igyekezeté­ben a pártszervezet nem támo­gatta, nem kapott biztatást, segít­séget, pedig igen sok hozzá ha­sonló, becsületes ifjúmunkás van az üzemben, akik várnak a Párt hfvószavára, akiknek egyetlen vá­gyuk, „hogy a Párt tagjai lehes­senek" — ahogy ezt Hegyi Ilona is mondotta. Egy pártszervezet jő vagy rossz munkáját az is mutatja, hogy mennyire foglalkozik a területé­hez tartozó tömegszervezetek ve zető, kádereivel. Igy például a sze­gedi Pamutipar pártszervezetének vezetősége nem vette észre, hogy a DISz-vezetőség és elsősorban DISz-titkár el van szakadva az ifjúmunkás-tömegektől, nem visz! az ifjúság felé kellőképpen a Párt politikáját. 1/ el kell kutatni azokat a ve­* zetésre alkalmas értelmes fiatal erőket, akiknek példamuta­tását, tanácsait szívesen követik a fiatalok. Meg kell és meg lehet találni azokat az ifjakat, akik ter melő munkájukkal és magatartá­sukkal kiérdemelték, hogy a Párt és Rákosi elvtárs ifjúságának ve­zetői legyenek. A tanácsválasztás nagy felada tot ró pártszervezeteinkre a káder munkában is. A választási harc során tömegével kerülnek felszínre olyan káderek, akiket eddig nem ismertünk. Nem szabad beleesnünk a tavalyi választások során elkö­vetett hibába, amikor sok értéke? kádert hagytunk elkallódni. Párt­szervezeteink állandóan kísérjék figyelemmel a jól dolgozó kádere­ket, jegyezzék fel tapasztalatai kat, észrevételeiket, hogy a ké­sőbbiek során számon tudják tar­tani őket. Nagyon helyes, ha n káderek fejlődését már a szemi­náriumokon elkezdik. Tanuljuk meg összehangolni i kádermunkát a Párt egyéb felada­taival és ha ezt a választási har cot felhasználjuk a káderek felku­tatására, akkor hozzájárulunk öt éves tervünk káderszükségletei nek biztosításához. Lengyel Mária Megjelent a „Fártépités" legújabb száma A tanácsválasztások előkészítésé­nek feladatait ismerteti a „Pártépí­tés" legújabb számának cikke. Olyan elvi, gyakorlati, szervezési útmuta­tásoka? nyújtanak ezek az Írások pártszervezeteinknek, amelyek nél­kül munkájukat nem végezhelik jól. Kelhívjuk a pártszervezetek fi­gyelmét a kővetkező cikkekre: Simo Tibor: „A válasziási győze­népnevelő munka." Nagy Kálmán: ,,'A' választási harcot a termelés frontján is meg kell nyernünk. „Mozgósítsuk a tömegszervcze'ieket a tanácsválasztások sikeréért." Mes­ter Erzsébet: „IrékebizotUágok a választási agitációban" Takács Ist­ván: „Miért kevés az egyénileg dol­gozó paraszt a biai pártszervezet­Népi demokratikus államunk újabb megerősödéséhez közele­dik. Munkásosztályunk vezető szerepe, a munkásság és paraszt­ság szövetsége szilárdul meg a közeledő helyi tanácsválasztások alkalmával. Az üzemek, falvak éa tanyák legjobb, legbecsületesebb dolgozói tízezrével foglalnak majd közösen helyet a helyi ta. .rácsokban, azok végrehajtó bi­zottságaiban. Az üzemek legjobb, jaival együtt heiyetfoglalnak a tanácsokban a dolgozó parasztok legjobb képviselői, az állami gaz­daságok, termelőszövetkezeti cso­portok küldöttei mellett nagy. számban képviseltetik magukat a becsülettel dolgozó egyénileg gazdálkodó kis- és középparasz­tok. Nem hiányozhatnak a ta­nácsokból az értelmiség legjobb­jai: orvosok, mérnökök, tudósok, művészek, de nem hiányozhat, nak a tanárok és falusi tanítók sem, akik ifjúságunkat nevelik. Be kel! vonnunk a tanácsokba a városi és falusi kisiparosság, a kisemberek képviselőit is. Mióta n felszabadulást követően a nők előtt is megnyílt mindenfajta foglalkozási ág, az asszonyok, lányok százai és ezrei bizonyítot. ták be rátermettségüket a ter­melő, a tudományos munka leg­különbözőbb területein. Beigazol­ták, hogy róluk sem szabad megfeledkeznünk a választások során — csakúgy, mint a lelkes, 'endülotes, nagyszerű kezdemé. nyező készségükkel kitűnő fia. taljainkról sem. A tanácsok népünk akaratá­nak megtestesítői, a népakarat végrehajtói, a szocialista állam szilárd pillérei lesznek. Ez egy­ben azt jelenti, hogy a tanácsok­ban nem lehet és nem is lesz he. lye a nép ellenségeinek, a kizsák­mányoló osztályok még meglévő maradványainak, az imperialis­ták hazai ügynökeinek. A kizsák­mányoló osztályok maradványai elől örökre elzárjuk a hatalom felé vezető utat. Igen nagyjelentőségű a helyi lanácsválasztás azért is, mert dolgozó népünk történelme folya­mán most először vesznek részt majd a dolgozók százezres tö. megei a tanácsokon keresztül, közvetlenül, a közügyek intézésé, ben. Összesen 220.000 tanácsta­got választanak a dolgozó mil­liók közvetlenül és titkosan, sa­ját tapasztalataiktól vezetve. Azokra szavaznak majd, akik mint ők maguk is dolgozók, akik jó munkájukkal eddig is meg­nyerték dolgozó társaik bizalmát. Ennek a 220.000 tanácstagnak kötelessége lesz állandó, eleven ás szoros kapcsolatot tartani vá. asztóikkal. Cselekedeteikről", munkájukról számot kell adniok 's tevékenységükről időnként be kell számolniok választóiknak. Ha a tanácstag elszakad válasz­tóitól, ha nem szolgálja híven a nép ügyét, altkor a választók visszahívhatják, megvonhatják megbízatását és új tanácstagot választhatnak, A szolfabírórendszer maradvá­nyait űzzük ki közigazgatásunk­ból a helyi tanácsok működésé­vel és felszámoljuk a bürokrú. ciát is. Eltűnik a községek éle­téből a horthysta államigazga­tásnak minden káros maradvá­nya. leegyszerűsödik az Ugykeze­'és, világossá, áttekinthetővé vá. lik az államszervezet felépítése, megkönnyebbül a dolgozók ügyes­bajos dolgainak elintézése. A he­yi tanácsok felállításával meg­szűnik az úgynevezett körjegy­zői rendszer is. Eddig az ország 3255 községe közül csak 1105 község rendelkezett önálló jegy. zői hivatallal Most közel 2900 községnek lesz önáEó községi ta­nácsa. Természetesen a kisebb lélekszámú községek számára is összehasonlíthatatlanul nagyobb fejlődést biztosít majd a tanács­szervezet, mini amelyet a kör. jegyzői rendszer nyújthatott gzá­mukra. A tanácsok működését az or. szággyülés által választott mi­nisztertanács vezeti és irányítja. A minisztertanács a budapesti, városi és a 19 megyei tanács munkáját közvetlenül fogja ösz. sze. A budapesti Városi Tanács irányítja és segíti Budapest 22 kerületének tanácsait. A megyei tanácsok irányítják és vezetik a 140 járás tanácsát, továbbá köz. vetlenül a megyék alá rendelt városok tanácsait, mint például a szegedit, péosit, győrit. A já­rási tanácsok irányítják az alá. juk tartozó városokat és a terü­letükön lévő összes községet. Rendszeres időközökben kötele­sek a tanácsok ülést tartani. A megvei tanácsok háromhavon, ként. a járási és városi tanácsok kéthavonként, a városterületi és községi tanácsok pedig havon­ként tartják üléseiket. A taná. csok ülései általában nyilváno­sak, hogy ezáltal is biztosítsák a dolgozók ellenőrzési jogát. A két tanácsülés közötti időben a végrehajtó bizottság viszi az ügyeket. A mindennapi ügyinté­zés munkáját a végrehajtó bi­zottság hivatali apparátusa, a végrehajtó bizottság mellett mű­ködő osztályod; látják el. Mindezek mutatják, hagy dön. •tőén nagyjelentőségű változásról van szó népünk érdekében. Ter­mészetes, ho»- népünik ellensé­gei, az imperialista háborús gyújtogatok gyűlölettel nézik a dolgozóknak ezt az újabb győzel. mét és minden^ e"l:övetnck, hőre megakadályozzák a helyi tanács­választások sikerét. Valamennyi dolgozó kötelessége ezért, hogy az eddiginél is szélesebb körben leplezze le az imperialistákat é3 hazai ürenökeiket. munkájával járuljon hozzá országunk, állam, hatalmunk megerősítéséhez s ez­zel a békefront magyarországi szakaszának megszilárdításához. Hatalmas népszavazásnak kell lennie a helyi tanácsok megvá­lasztásának a béke. a békés épí. tés ügye mellett. Mind baráta­ink. mind ellenségeink látni fog. ják, hogy egész népünk egységes a béke megvédésében, népi de­mokráciánkhoz való hűségében. A helyi tanáesválasztások al­kalmával is a Szovjetunió iránti ragaszkodó szeretet nyilatkozzék meg, hiszen a Szovjetunió fel­szabadításának köszönhetjük, hogy államhatalmunk, a dolgozók állama felérkezhetett ehhez a fon­tos állomásához és népünk \öz. vetlenül irányíthatja életét, mun­káját. A helyi tanácsol: megválasztá­sával valóban valóra válik Nép. köztársaságunk Alkotmányának az a szakasza is. amely szerint „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A várog és falu dolgozói válasz­tott és a népnek felelős küldötte útján gyakorolják hatalmukat.'' Párttagok és pártonkívüliek egyaránt készüljenek fel ezért a helyi tanácsválasztásira, ame­lyek egész dolgozó népünket fog­ják össze és ettől kezdve dolgozd r.épünk most veszi valójában a maga kezébe az egész állam ve­zetését, le egészen az államgépe. zet legalsó elágazásáig Minden marv?" dolgozd, minden válasz­tó tehát hazafias kötelességét teljesíti, amikor résztvesz a he. lyi tanácsok választásain, a Népfrontra leidoft j>*avazatAvl lem düulő feltétele o jó falusi) ben?" Drágul a villanyáram Ausztriában Az osztrák kormány elhatá­rozta, hogy 25 százalékkal emeli a villanyáram ár'.. Az áreme. lést azzal magvarázzák, hogy Ausztria köteles ingyen áramot bocsátani a németországi meg­szálló amerikai erők rendelkezé­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents