Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-27 / 225. szám

* S7ERDÁ, "1986 SZEPTEMBER li Meg kell gyorsítani az őszi mezőgazdasági munkák ütemét Csongrád megyében CsöBgrJ3 megye "dolgoz? paraszí­ílgának munkáját az elmúlt napok esős Időjárása megkönnyítette. Ez bz esős időjárás kedvezővé tette a talajt. Jobban, mélyebben tud szán­tani az eke a nedves földben, jő vetőágyat tud adni a belekerülő magnak. Állami gazdaságaink, ter­melőszövetkezeti csoportjaink pél­damutatóan járna elől az őszi mun­kák végzésénél. Az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknak kö­vetni kell az állami gazdaságok példáját, amelyek az őszi árpa ve­téstervet eddig 103 százalékra tel­jesítették. Megyénk aránylag Jól áll az őszi Betakarítással. A kukorica letaka­ritdsa 99, a napraforgóé 96 százalé­kos. A kukoricaszár betakarítása meghaladta az 50 százalékot, mig a naprafo?gŐ szárát 74 százalékban takarították le. A rozs vetése me. gyeszerte megkezdődött. A rozs­vetésben élenjár a makói járás. Eb­ben a járásban Csanádpalota rozs­vetési előirányzatának 773 százalé­kát teljesítette. A munkát meg kell gyorsítani a csongrádi járásban és Szegeden, mert a csongrádi iárás 9 és Szeged 3 százalékos eredményé­vel nagyon rontja a megyei össz_ eredményt. Az őszi árpa vetésénél is fokozni kell a munka ütemét. A makói já­rásban 26, a szegediben 14 százalé­kát végezték el ennek a munkának. A hiányos népnevelő munka, a rossz munkaszervezés miatt nagyban hát. ra van az árpavetéssel a csongrádi járás, mely vetéstervét eddig mind. össze 2 százalékig teljesítette. De ugyanígy as Utolsók kőzőtt kullog a szentesi járás és Hódmezővásár­hely is. Az őszi szántásból a megye előirányzatának eddig 13 százalé­kát teljesítettük. A szántás lassú teljesítése nagyban hátráltatja a vetést. Az előirányzat 29 százalé­kos teljesítésével a szegedi járás vezet. A szentesi járás előirányza­tának 13, ugyanigy a makói járás is 13 százalékát végezte el. A se­reghajtók között van a csongrádi járás, Hódmezővásárhely és Sze­ged. Csongrád megyében tehát meg kell gyorsítani, mind a szántás, mind a vetés ütemét. Meg kell gyorsítani az őszi mezőgazdasági munkákat, ha a csongrádmegyei dolgozó pa­rasztok teljesíteni akarják vállalt kötelezettségüket: az őszi vetés be. fejezését a tanácsválasztás napjára. AZ OTEVES TERVERT Épül, szépül Szeged o terv beruházásaiból KULÁKTANYÁTOL A SZOVJET EGYETEMIG Sági István gyermekei előtt is megnyilt a tanulás utja Kimondhatatlanul boldogok vol­tak Sági Istvánék, amikor bekopo­gott a postás és táviratot adott át. Nem sok volt a táviratban, csak ennyi: „Millió csókját küldi szere­tett fiuk Moszkvából: Misi." Nem ís sok az. ami ebben a táv­iratban volt. hanem inkább az, ami a szöveg mögött van. Sági István és felesége örömkönnyek közepette olvasta a táviratot, amelyet'fiuk a világ legszebb városából, a szocia­lista ország fővárosából, Moszkvá­ból küldött. Nagy utat tettek meg, amíg idáig jutottak, fiuk a Szovjet, unióba utazott, az ösztöndíjas kol­légiumból a gépészmérnöki, mű­szaki egyetemre. Sági Istvánnak nyolc családja van. Az apraja még iskolába jár, a nagyja meg mind hasznos, épitö tagja népi demokráciánknak. Sági Misi a felszabadulás előtt nagyobb testvéreivel kénytelen volt nyáron felmenni a kulákokhoz szolgáin', hogy segítsenek levennj apjuk vál­láról a nehéz terhet, amelyet a Horthy-rendszerben a nyolc gyer­mek eltartása rótt rá. Azóta meg­változott a helyzet. Sági István legidősebb fia tanitó jából imi-olvasni, már kenyérke­reset után kellett látni, ö is csak három elemit végzett, mert menni kellett béresnek, kü­lönben nem lett voba ruha, cipő, de még télen ennivaló sem. Ami­kor felcseperedett, villamoskalauz lett Pesten ,majd pénzügyőr akart lenni. Itt azonban kiderült, hogy bizony három elemi kevés. Igy hát visszajött Sövényházára és elszegő­dött kocsisnak, a Pallavicin! gróf­hoz. Ilyen volt a szegény ember élete a múltban. A gyerek, az meg csak átok volt a háznál. De most megváltozott az élet. Öröme telik a szülőnek a gyermekben- Hogy örült Sági István is, amikor legidő­sebb fia kezébe kapta a tanítói ok­levelet. Milyen boldog vo't, ami­kor a másik fia, mint a néphadsereg tisztje jött haza. De az öröme és boldog­sága alig ismert határt, amikor tu­domására jutott, hogy a harmadik fia szovjet egyetemre megy. Nem is tudta hirtelen, kivel közölje örö­mét. De mikor a fia elutazott a Szovjetunióba, akkor már tudta, kivel közölje örömét. Azzal, akinek ezt a nagy boldogságot köszönheti: a Párt-tal. Rögtön vett egy ív pa­pirt, tintát és szépen köszönőleve­let küldött ajánlott levélben a Sze­gcdi Pártbizottságra. Levelében kö­szönetét és háláját fejezti ki a Szovjetunió, a Párt és Rákost elv­társ iránt, hogy lehetövé tették gyermekei számára a boldogulást. Lehetövé tették, hogy tudásuknak megfelelően dolgozhatnak, építhe­tik, szépíthetik épiilő országunkat. Nincsenek a levélben kicirkalmazott mondatok, csak olyanok, amelye­neket egy egyszerű, tisztasági te­lepi munkás ir, de szívből. A levél igy hangzik: a Szőregi-úti iskolában. A másik fia néphadseregünk alhadnagya és most, a 18 éves Misi — csak igy emlegetik a szülei —, ösztöndíjjal a Szovjetunióba ment egyetemre, hogy az egyetem elvégzése után mint kiváló mérnök, kiváló szak­ember részt vegyen az fij társada­lom, a szocializmus építésében. Sági István, amikor kezében szo­rongatja a táviratot, meg azt a ké­rés levelezőlapot, amit a fia Kiev­hől küldött, visszagondol az ifjú korára, ök is tízen voltak testvé­rek, de alighogy megtanultak nagy­A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SZEGEDI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK Én, Sági István mélységes hálámat, köszönetemet és szerete­temet fejezem ki a Szovjetuniónak, nagy Pártunknak, forrón sze­retett bölcs vezérének, nagy tanítónknak, Rákosi elvtársnak, ami­ért lehetővé tette fiam számára, hogy a Szovjetunióba mehet ta­nulni. Engem, mint nyolccsaládos apát, különös büszkeséggel és örömmel tölt ez el. Mi a múltban nem is gondolhattunk arra, hogy gyermekeinket taníttassuk, mert szegények voltunk s nekünk csak a szenvedés és nyomor jutott. Csak miután a Szovjetunió dicsőséges hadserege meghozta számunkra a szabadságot és függetlenséget — gondolhattunk erre. Ma a Szovjetunió és Sztálin elvtárs segítségé­vel. nagy Pártunk, élén Rákosi elvtárs vezetésével, szabadon és boldogan élünk. Teljesítjük ötéves népgazdasági tervünket és épít­jük a még boldogabb jövőt biztosító szocializmust. A mi nagy Pártunk vezetésével ma már valóra vált az, hogy közép- és felsőiskolákban, egyetemeken tanulhatnak a dolgozók gyermekei. Igy vált lehetségessé fiam számára is, hogy kimehetett a Szovjetunióba, a boldogság hazájába, ahol a gépészmérnöki szakmát sajátítja el. Nagy öröm és boldogság számomra, hogy fiam jólképzett műszaki emberként áll majd hazánk szolgálatába. Ezért mondok most köszönetet a hazánkat felszabadító Szovjet Hadseregnek, Sztálin elvtársnak, nagy Pártunknak és a mi drága Rákosi Mátyás elvtársunknak. Sági István, Tarján-telep 7/a sz. lakos Sági István újból előveszi a táviratot, amelyet a szekrény leg­elrejtettebb fiókjában tart Na­ponta talán tízszer is előveszi és elolvassa. Szinte látja maga előtt Moszkvát, a Kremlt, a népek nagy barátját, bölcs vezérét, Sztálin elvtársat, aki lehetővé tette az ő fia számára ls, hogy gondtalanul élhessen és tanulhasson a Szov­jetunióban. • Ez van hát a mögött a rövid pár mondat mögött, amelyet Misi, a fiuk Moszkvából táviratozott. Boldogok Sági Istvánék, mert a Szovjetunió, a Párt a legnagyobb kitüntetésben részesítette a csalá­dot éa Sági Mihály nem Zakar Péterné kulákasszony cselédje és a többi vérszopó kulák kizsákmá­nyoltja már, hanem szocializmust építő népünk hasznos, megbecsült tagja. Egymillió 108 ezer 800 forint: ez a hatalmas összeg csak egy töredéke csupán azoknak a beru­házásoknak, melyeket Szegeden ebben az évben a legkülönbözőbb — a dolgozók érdekeit szolgáló — célokra fordítottak. Ez az összeg a mezőgazdaság fejlesz­tését szolgálta. Nézzük meg, mik létesültek, vagy minek a fejlesz, tését szolgálta ez a jóval több, mint egymillió forint? A városépítést és dolgozóink egészségét szolgálja az a 80 ezer forint, melyet ebben az év. ben a fásításra fordítottak. Je­lentős segítséget kapott a me­zőgazdaság fejlesztését elősegítő tudományos központi kísérleti in­tézet. Erre a célra 282 ezer fo. rint jutott. A növénykísérleti in­tézet 21 ezer. az agrokémiai in­tézet pedig 20 ezer forintban ré­szesült. Dolgozó parasztfiatalok tanul­nak a mezőigazdasági technikum, ban, hogy képzett szakemberek, ként, még alaposabban ki tudják venni részüket a szocializmus építésébői, mezőgazdaságunk fej­lesztéséből, a dolgozó nép szolgá­latából. őróluk is gondoskodtak, a technikum részére is jelentős összeg: 81 ezer forint jutott. Közellátásunk még jobbá té­teléhez járul hozzá sz állami ser. tésólak igen nagymértékű fej. lesztése is. Erre a célra ebben az évben már eddig is jóval több, mint félmillió forintot fordítot­tak. De jelentős összeg jutott a mesterséges megtermékenyítő ál­lomás céljaira is: 7300 forint. Minden dolgozó gyönyörködik a szebbnél-szebb virágokban, me. lyek parkjainkat, ligetünket dL szítik. Ezekkel a virágokkal is törődnek városunkba.:. Termesz­tésük és a téli I ideg ellen való megvédésük célját szolgálja a kertészeti üveghá Az üvegház fejlesztésére és karbantartására is igen jelentős összeget, 67.500 forintot fordítottunk az idén. Pick szalámigyár De igen jelentősek az egyes üzemek beruházásai is. A Pick szalámigyár dolgozói összesen sem jegyeztek annyit a tervköl­csönjegyzés során, mint amekko. ra értékű beruházások már az idén egyedül az ő üzemükben is voltak. Húszezer forintot fordí­tottak például a Pick szalámi­gyárban fürdő építésére, ahol a dolgozók munka után meg tud­nak tisztálkodni. le tudnak mo­sakodni. 111 ezer forintba került a kompresszorház és a transzfor. mátor állomás létesítése. Hat kompresszonnotorra és felszere­lésére 530 ezer forintot fordítot­tak ég az újabb hat ventillátorok­kal, motorokkal, csővezetékkel el­látott hűtőtelep 560 ezer forintba került. Kübekháza A falvak dolgozó parasztsága a tervkölcsön „kamatjait" közvetve vagy közvetlenül minden község, ben erzi. Már a® ötéves terv első évében több község komoly beru. házast kapott. Például Csórva és Öttömös között kövesutat építet­tek, azonkívül Üllés község felé több mint két kilométer műutat építenek, ami már a befejezés felé közeledik. Vagy Kübekháza, amelynek a műútját több kilo­méteren keresztül kijavították hogv a dolgozó parasztok kocsi­jai, szekerei, kerékpárjai száma, ra járhatóbb és kényelmesebb legyen. A községházát teljesen rendbehozták, a villanyt bevezet­ték és közel 5000 forintos költ­séggel szekrényt, asztalokat szé­keket kaptak. A községháza rend­behozása 80.000 forintba került. A község 3000 facsemetét ka. pott tavasszal. A csatornákon átvezető dobogó kijavítására 5000 forintot irá­nvoztak elő. A javítást a közel­jövőben el is végzik Minden falu kisebb-nagyobb beruházásokat kapott már ebben az évben és ez kézzelfogható bi­zonyítéka annak, hogy a tervköl csön nemcsak közvetlenül, mint összeg jut vissza kezéhez, ha­nem közvetve épületek kutak, utak és egyéb beruházások for. májában. A Paprikafeldolgozó Telep dolgozói korszerű, kibővült üzemet nyertek a tervkölcsönön Egyre bővül, egyre nagyobbodik a Szegedi Paprikafeldolgozó Telep. Mind több és több dolgozó nyer munkaalkalmat, kereseti lehetősé­get ebben a fejlődő üzemben. Ha­talmas összegű beruházások történ­tek már ebben az évben, s ezeknek az összege meghaladja még az egy_ millió forintot is. Szinte máról­holnapra létesülnek újabb és újabb alkotások, igy például a többek között a vasbeton fűzérágasok. A Paprikafeldolgozó Telep dol­gozóinak a szeme előtt játszódik le az a folyamat, amit fejlődésnek, haladásnak nevezünk. 'A' telep dol gozói közve'tlenül láthatják népgaz­daságunk állandó fejlődését az ő üzemükön keresztül is Az a több­száz dolgozó pedig, aki az üzem kibővülése során jutott munkához keresethez, hálásan gondol a Pártra és dolgozó népünk államára, amely a szocializmus felé vezet bennün­ket, eközben újabb és újabb nagy­szerű alkotásokkal ajándékozza meg a dolgozó népe't. Ezért mondták a telep dolgozói nem egyszer a pártnapokon, vagy egyéb üzemi összejöveteleken, ami­kor a tervkölcsönről esett szó, hogy „visszakaptuk mi a tavaly jegy­zett pénzösszegeket már több­szörösen, hiszen egyedül azok­nak a beruházásoknak az érté. ke, melyeket üzemünk kapott, sokszorosan felülmulja az álta­lunk adott kölcsönt". Ez a hangulat jellemzi a Papri­kafeldolgozó Telep dolgozóit, örül­'iek a nyereménykötvények sorsolá. sának is, hiszen közülük is többen nyertek, de a legnagyobb örömük az, hogy megvalósulni látják hatal­mas célkitűzéseinket, látják, hogy érdemes áldozatot vállalni: minden forint, minden fillér jó helyre megy, a dolgozók érdekei't szolgálja ErrÖl beszél Pakai István is, az üzem egyik dolgozója. Elmondja, hogy ő tavaly 900 forintot jegyzett — Pártunk vezetésével nagy ered­ményeket értünk már el eddig is — mondotta — és még hatalma­sabb feladatok megvalósításáért in­dulunk harcba. A mi tervkölcsö­niink. a mi áldozatvállalásunk elő­segíti nagy céljaink megvalósulá­sát, ötéves tervünk sikerét, még boldogabb, még szebb jövőnke't Ugyanezek az érzések élnek a többi dolgozó szivében is. Csa. mangó Antal elvtárs huzamos ideig távol volt az üzemtől, egy másik paprikamalomban dolgozott s csak a közelmúltban jö'tt vissza a te lepre. <— Alig ismertem rá az üzemre — mondotta Csamangó elvtárs , annyit fejlődött, annyira kibővült. Egy egész uj üaemrésa épült, az egyik épüle'iet, amely még nem is olyan régen telepünk mellett állt felhasználatlanul, kitatarozták, újjá­varázsolták. Öröm dolgozni ebben az üzemben, mert egyre jobban modernizálódik, egyre jobban fej­lődik, mind nagyobb lesz a kapaci­tása. Ez is mutatja, hogy nem ki­dobott pénz volt, amit tavaly je­gyeztünk a tervkölcsön során, mert kamatostul visszakaptuk azt. A dolgozók megelégedéséről be­szél Kovács Zsuzsa elvtársnő is. Elmondja, hogy az üzem régi és új dolgozói egyaránt lelkesen be­szélnek a tervkölcsönről, mint a boldog jövőnkért adott előlegről. Mert nem más az az összeg, 'A' Paprikafeldolgozó Telep példája is mutatja, hogy azokból a forintok­ból, melyeket dolgozóink jegyeztek a tervkölcsön során, hatalmas alkotások, jelentős beruházások valósultak meg. Elég csak egy egyszerű szá­mítás: ha összeadjuk a dolgozók által tavaly lejegyzett kölcsönössze­geket és összehasonlítjuk a Papri­kafeldolgozó Telep bővítésére for­dított összegekkel. láthatjuk, hogy a dolgozók kölcsöne meg sem kö­zelíti a beruházások költségét. De ez még nem minden A telepet a jövőben is továbbfejlesztik. _ Telepünk fejlesztése állandó­an folyik — mondotta Pollák Zol­tán elvtárs, telepvezető. Az idei hatalmas összegek, melyeket üze­münk bővítésére fordítottunk, nem jelentik azt, hogy ezzel most már megtettünk mindent. Az üzemfej­lesztés nem áll meg, sőt a jövő évre újabb hatsaáaexer forintot irányoatnh elő saámunhra, melyet a telep korszerűsítésére, fej­lesztésére. kapacitásának fokozásá­ra fordítunk Többszázat tesz már ki a Papri­kafeldolgozó Telep dolgozóinak a száma. Ezek a dolgozók 'tudják, hogy a saját üzemükben dolgoz­nak. a dolgozóké a telep, mint minden ebben az országban. Ha ál­dozatot vállalnak, ha több, jobb munkát végeznek: magukért, csa­ládjukért. a békéért, a boldog, nyu­godt életért teszik. Egy kiló huszdekás körte termett a bálványosi állami gazdaságban A nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyéről a bálványosi dolgozó pa­rasztok az állami gazdaság termés­eredményeiből is meggyőződhettek. Amíg a sárospataki járás egyénileg gazdálkodói 20—25 dkg-os körtét is ritkaságképpen szüreteltek, az álla­mi gazdaság 80—90 dekás körtét szedett az idei gyümölcsszüret alkal­mával. De akadt az egyik jó mun­kával, gondos kezeléssel ápolt kör­tefán egy kiló húszdekás körte itt.

Next

/
Thumbnails
Contents