Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-26 / 224. szám

KEDD, 1950. SZEPTE3IBER 20. 3 r Érdemes Népköztársaságunkért áldozatot vállalni, mert szebb, jobb lesz az életünk — mondják a szegedi dolgozók Nem az urak, hanem a dolgozók országát építjük. Saját jövőjükért, maguk és családjuk még szebb, még jobb életéért harcolnak a dol­gozók. Népköztársaságunk legfőbb értéknek az embert tekinti, minden, ami ebben az országban történik, a dolgozók érdekeit szolgálja. Tud­ják és érzik ezt dolgozótok s ezért neift sajnálnak semmi áldozatot. Ez az érzés tűnik ki dolgozóink beszé­deiből, nyilatkozataiból napjainkban Is, amikor két nagy esemény fog­lalkoztatja őket. Az egyik a 'erv­kölcsönsorsolás, a másik pedig a dolgozó nép tanácsainak megválasz­tása. Erről a mély érzésekről szól Vida Szűcs Eszternek, a Textilkom­binát ifjúmunkásának levele is: ,.A tervkölcsönsorsolással nyert as egész dolgozó nép és csúfos vére­séget szenvedtek népünk elenségei, „ klerikális reakciósok, a kulák­ság és a jobboldali szociáldemokra­ták aljas bandája. akik azt meré­szelték híresztelni, hogy Népköztár­saságunk becsapja a tervkölcsönnel a dolgozókat. Emlékezhetünk mind­nyájan: amikor a tervkölcsönjegy­zés folyt, az ellenség mindent meg­tett, hogy a dolgozókat elriassza as áldozatvállalástól, de már akkor ig sikertelen volt az ellenség akna­munkája. A magyar dolgozó meg­bízott Pártunkban. amely mindent valóra váltott. amit megígért. Bizo­nyítja ezt n mostani sorsolás is. Én a sorsolásnál nem nyertem ugyan, de az ötéves terv során már eddig is annál többet kaptam. Ezt a szép gyárat, amelyben dolgozhatom, és mindent, ami körülöttem van. Ugyanilyen értelemben nyilatko­zóit a Textilkombinát egy másik Ifjúmunkása, Pálfl Piroska is. Ö nyert 300 forintot, örült is "eki, de kijelentette, hogy ennél sokkal na­gyobb a Népköztársaságunk többi, számtalan más ajándéka felett ér­zett öröme, — A jegyzett ősszegből gyárak, üdülők, iskolák lesznek — mondot­ta. — Hálásan gondolok mindeze­kért a ml Pártunkra, amely bizto­san vezet bennünket a boldog, öröm­teli. szocialista Magyarország, fel­építése felé. Dolgozó népünk sok-sok nyeremé­nyéről beszélget Hegedűs Béláné is, a szegedi MÉMOSz segédmunkása a felsővárosi MSzT tagja. Elmon­dotta, hogy ök a gyakorlatban lát­ják máról-holnapra megvalósulni Népköztársaságunk újabb és újabb aájndékalt: az újjáépült gyermek­klinikát. a munkásbérházat és a többi építkezést, amelyek mind a dolgozók érdekelt gnolgálják A Magyar Kender egyik cérná­zónöje. Dömösi Mária lelkesen je­lentette ki dolgozó társai előtt: — Látom azokat a hatalmas ered­ményeket, amelyekhez a mi jegy­zésünk ls hozzájárul. Elég csak arra gondolnom, hogy például a mi üzemrészünkben ls a közeljövőben megvalósulnak a tervezett egészség­Ügyi berendezések Boldizsár Kálmánná szövőnő eze­ket mondotta: — A tervkölcsönjegyzés olyan volt, mint am'kor a háztartásunk­ban megspórolunk magunknak vala­mit. hogy aztán élvezzük annak gyümölcsét. Százszorosan visszo­kaptuk már azt az öszeget. A sze­münk előtt épüU fel például a Textilkombinát, A néphea hil demokratikus alsópapság is látja a tcrvkölcsönjegyzés nagy eredmé­nyeit és a közeledő tanárválasztások fontosságát. Igy például Pártos Jó­zsef katolikus lelkész a felsővárosi plébánián kijelentette; — Örömmel láttam azt a sok nye­reményt amelyet a tervkölcsön sor­solása alkalmával a dolgozók kap­tak. Egy percig sem kételkedtünk abban a tavalyi tervkölcsönjegyzés alkalmával, hogy az állam megtart­ja igéretét. Valóban az ígéret máris valóravált, amint a tervkölcsönsor­solás eredményei is mutatják. A tanácsválasztásokról szólva ki­jelentette, hogy azok kétségtelenül fejlődést jelentenek népünk életé­ben és megnyugvást jelent, hogy mindenki legjobb belátása szerint választhatja meg a dolgozók érde­keit képviselő tanácsok tagjait. A MÁV Szeged-Állomás egyik dolgozója Huszár Károly kétszere­resen örül. Magasabb életszínvona­lat, s emellett a nyereményen ke­resztül még liiillin ajándékot ig kapott Népköztársaságunktól, De nemcsak cr.nek örül. örül a tanácsválasztás­nak is. , — Érdemes áldozatot vállalni — mindotta'"—, mert országunk ma már a mienk. És a mienk lesz most már az államapparátus, a közigaz­gatás is, a dolgozó nép soraiból megválasztott tanácsokon keresztül. Élüzemünk. a Lemezgyár dolgozói­nak szavaiból is a szeretet és a hála csendül ki. Erdős Sándor elmon­dotta, hogy életének legboldogabb perce volt, amikor tervkölcsönt jegyzett. — Tisztán és tudatosan éreztem, hogy ez az összeg a még boldogabb, még szebb jövő kölcsöne. Olyan életért adtuk előlegbe, amilyenről azelőtt még álmodni se mertünk volna. Százszorosan visszakaptuk mi már ezt a pénzt, s az a kötelessé­günk, hogy az anyagi áldozatválla­láson felül munkaidőnk minden má­sodpercének kihasználásával, több, jobb termeléssel járuljunk hozzá öt­éves tervünk valóraváltásához. Egymást érik azok az események, amelyek örömtelivé, még szebbé te­szik a dolgozó nép életét. Most volt a tervkölcsönsorsolás és kevés idő multán ismét a dolgozó nép érde­keit szolgáló történelmi pillanat résztvevői lehetünk; megválasztjuk a tanácsokat. A dolgozók a nap minden szakában erről beszélnek, ha eszükbe jut, szinte jobban megy a munka. felvidulnak és örülnek, mert tud­ják. hogy a munkásosztály hatal­ma erősödik a mult, az ellenség felett. K'ss Miklós főmolnár, a sze­gedi Paprikafeldolgozotelep dolgo­zója így beszél: — Ezek a tanácsok a ml érde­keinket szolgálják. Bennünket kép­viselnek s becsületesen, gyorsan el­tézik ügyeinket, nem úgy. mint a régi bürokraták. A tanácsok válasz­tása egy újabb hatalmas győzelem lesz. Én magam is első akarok lenni a válogatásnál, aki leadja szavazatát és addig is agitálni fogok a választások sike­réért. Szűcs Erzsébet csomagoló a terv­kölcsönkötvények sorsolása után arról beszélt munkatársainak, hogy nagyon örül, hogy ő is áldozatot vállalt, — Érdemes Népköztársaságunkért, jövőnkért áldozatot vállalni — mon­dotta. — Ez az ország a mienk, láthatjuk ezt abból is. hogy most, a közeljövőben végre valahára telje­sen a mi kezünkbe kerül az állam­hatalom irányítása a tanácsokon keresztül. Papdi Sándor ezeket mondotta: — Bízunk a Pártban és szeretett vezérünkben, Rákosi elvtársunkban, mert ő mindent megtesz a népért, hogy,az boldogságban és békében éljen. Láthatjuk ezt a már megvaló­sult és megvalósítandó, hatalmas országépítő tervekből, a dolgozók érdekeiért vívott harcból, amelyet a nyereménykötvénysorsolás ég a ta­nácsválasztás is bizonyít. Naponta szépül, javul dolgozóink élete. Ezért mondják dolgozóink, hogy nem veszet) kárba a tervköl­csön. ezért készülnek nagy lelkese­déssel a tanácsválasztásra. Öívenketten jöttek el hozzánk Hz esll agitációs iskola első napfa a vásáriie&yá IV. kerületi pártszervezetben Ahogy jöttek befelé a IV. ke. rüteti pártszervezet székházának ajtaján, úgy tűnt. mintha a sor­nak nem akarna vége szakadni. Vidáman beszélgettek és az ara cok mosolya elárulta, hogy szí­vesen, örömmel jöttek ide a jel­szavakkal és Lenin—Sztálin— Rákosi .képekkel ízlésesen • Mdí­szített terembe. Fontos esemény szólította erre az összejövetelre a kcrmministákat, más pártbeliek és pártonkívüliek legjobbjait. A helyi tanácsok közelgő megvá­lasztása döntő fontosságú harci feladat. A tanácsválasztás sike­re is azon múlik, hogy mennyire tudjuk benne érdekeltté tenni a dolgozókat, mennyire tudjuk mozgósítani a tömegeiket a sza­vazásban való aktiv részvételre. Pártunk éppen ezért négyna­pos esti agitációs (népnevelő) is. kólákat szervezett, hogv azoknak résztvevői a legszélesebb körben ismertessék dolgozóinkkal az ok­tóber 22 én lezajló választás je­lentőségét. Ez a négynapos tan­folyam indult meg szombaton es. fe a vásárhelyi IV. kerületi párti szervezetnél is. ennek meghall­gatására gyűltek össze több mint kétszázan a kerület pártmunká­sai, tömeg,szervezeti aktívái. A megjelentek sokasága, a lel­kes hangulat kétségkívül amel­lett tanúskodott, hogy a pártszer­vezet vezetősége jól megszervez­te az iskola beindítását.. Ponto­san 7 órakor Szőke Sándor elv­társ üdvözölte a résztvevőket és röviden rámutatott arra, hogv a kommunisták és a pártonkivüliek között a legszorosabb együttmű. ködésnek kell kifejlődnie. A párt­tagoknak úgy kell bánni a pár­tonkívüliekkel, mint egyenlőnek az egyenlővel. — Erre tanít ben­nünket a nagy Sztálin — mon­dotta. Előre elkészített terv szerint 25—30_as csoportokba osztották ezután a jelenlévőket ós mindegyik csoport a számára kijelölt helyiségbe ment, az elő­adóval együtt. Ilyenformán hét csoport, illetve hét iskola ala­kult, mindegyiknek fele párton­kívüli vagy más páríállású és 30 százaléka nő volt. Az, érdeklődés csak fokozódott, amikor bejelen­tették: az első előadást „A helyi tanácsok feladatai, a tanácsvá. lasztás kérdései" címmel tartják. Papp Mártonr.é elvtársnö is előadó volt é.s mondhatni, jól fel , készül t ff. előadásra. Nem füzet­ből olvasta az anvagot, hanem ' szabad előadás formájában, ért­hetően magyarázta meg aiz egyes kérdéseket, — A Horthy-rendszer alatt a jegyző uralma alatt állott a falu — mondotta többek között- — Az történt, amit a jegyző akart, a jegyző viszont úgy táncolt, ahogy a képviselőtestületben pi­pázó kulákok fütyültek. Egyet akartak ők: elnyomni, kizsákmá­nyolni a dolgozó parasztságot. — Ma más a helyzet — foly­tatta — és ezif jól meg kell ma gyarázni azoknak,' akikkel elbe­szélgetünk. A helyi tanácsok fel. állításával leegyszerűsítjük az ügykezelést, nem kell a dolgozó embernek hónapokig várni, amír elintéződik egv.ew kérelme. va?\ panasza. A tanácsok felállítása áttekinthetővé teszi az államgé­pezet egész szerkezetét, me+köny­nyíti a dolgozók ügves-bajos dol. gainak wors inltézését. A hallgatóság szorgalmasan jegyezte szavait. Észre sem vet­ték. máris eltelt esv óra. Az elő­adás befejezése után élénk hozzászólások következtek — ezeknek alig akart végeszakadni. Patócs József, Be­reczki János, Mosonyi Sándor elvtársakon kívül értékes adatok, kai egészítették ki az előadó sza­vait Fáy Bálint, Molnár Istvánné és Kovács József pártonkívüli dolgozók. Ugyanígy telt el a többi isko­lák első két órája is. A párton, kívüli dolgozók is épp úgy el­mondották a véleményüket, mint a párttagok és ezzel emelték az iskola színvonalát. Harcos maga. tartást tanúsítottak az asszonyok és a fiatalok is. Érezni lehetett, miként kovácsolódik eggyé az iskolacsoport, az előttünk álló feladat végrehajtása érdekében. Még három este folytatódik a jól megszervezett agitációs iako. la. Azonban a IV. kerületi párt­szervezet vezetősége, de as elő­adók is. ügyeljenek arra, nehogy lemorzsolódás következzék he a még hátralévő előadásokon. Ala­pos felkészüléssel tegyék érde­kessé és színvonalassá előadásu­kat. hogy a résztvevőkben — akik majd továbbadják a hallot­takat a dolgozóknak — élénken megmaradjon a Párt mondani­valója. Igy érhetjük el. hogy a tanácsok jelentőségével valóban megismerkedjenek a széles dol­gozó tömegek és megszeressék a saját maguk részvételével létre, jövő helyi államhatalmi szervet­N. I. a nagy Szovjetunióból, azok a magyar kolhozparasztok, akik hat évvel ezelőtt ismerték meg az élet minden szépségét, igazi célját. Örömmel jöttek Kárpát­Ukrajna területéről a mi dolgozó parasztjaink közé, hogy elmond­ják, hogyan lettek a magyar és a cseh reakció által elnyomott és kisemmizett földművelőkből iga­zán szabad és boldog kolhozpa­rasztok. küldte őket? Népünk leg­jobb jótevője és segítője, a szovjet nép. Sztálin elvtárs. Ki várja őket? Dolgozó parasztsá­gunk, az egész dolgozó magyar nép, amely tanulni akar tőlük, a kolhozparasztoktól. Tőlük, szov. jet emberektől akarja hallani, milyen az élet a szocializmus ha­talmas országában. Forró szeretettel köszöntjük körünkben a szabad kolhozföldek küldötteit, őszinte öröm tölt el bennünket, hbgy az alatt a há. rom hét alatt, amit a földműve. lésügyi minisztérium vendége­ként közöttünk töltenek — meg­szoríthatjuk baráti jobbjukat. A Szovjetunió úgyszólván na­ponként segíti népünket a felsza­badulás ófa és ez a baráti láto­gatás újabb bizonyítéka a kiapad­hatatlan segítségnek. Most alkal­munk nyílik megköszönni többek között azt is, hogv eddig 280 magyar paraszitküldöttnek adták meg a lehetőséget a világ lag. fejlettebb mezőgazdaságának ta­nulmányozására. felmérhetetlen segítséget je­lentett mezőgazdaságunk szocialista átalakulása szempont­jából mind a tavalyi, mind az idei tanulmányút. Két évvel ez­előtt még dolgozó parasztságunk félt a nagyüzemi gazdálkodástól, hallani sem alkart a közös mun­káról. Azóta — a két magyar parasztküldöttség tapasztalata döntő mértékben elősegítette termelőszövetkezeti mozgalmun­kat. Egyre szaporodik azoknak a kis. és közópparaszHoknalk a szá­ma, akik éppen a Szovjetunióban 'árt parasztküldöttek beszámolód alapján ismerték fel a közös gaz­dálkodás egyedüli helyes útját. A kolhozparaszt.kiilldöttség lá­togatása újabb segítség szá­munkra. mezőgazdaságunk szo. rialista fejlődésében. Mivel a '--'ítoöif/ctócr if a oríní túbimrvmó vécz. ben magyarok és ellátogatnak az ország legtávolabbi falujába is. alkalmuk lesz a dolgozó parasz­toknak közvetlenül elbeszélgetni velük és megkérdezni, hogyan emelkedett életsznívonaluk a fel. sziabadulás óta. fjsongrád megye dolgozó r>a­rasztsága is örömmel vár. ja a magyar kolhozparasztokat. Nekünk is tudomásunk volt ar­ról, mennyire el volt maradva Kárpát-Ukrajna mezőgazdasága. A magyar úri birtokokon nyo. morogtak a falvak doleozó pa­rasztjai. Kezdetleges földműve­lő eszközökkel csak a legalacso­nyabb terméseredményeket tud­ták elérni. Ilyen elmaradottságból és an­alfabétizmusból emelte fel a szoviet hatalom Kárpát-Ukrajna népét. Az a 120.000 kat. hold föld, amelyet a szovjet kormány felosztott a dolgozó parasztság között, megteremtette az előfel­tételét a kolhozmozgalomnak. Ma már milliomos kolhozok is van­nak és a mieinknél kétségkívül gyengébb földeken máris hatal­mas terméseredményeket mutat, nak fel. A mukacsevókörnyéki kolhoz kukoricából 132 mázsát, a Hruscsov-kolhoz búzából 19 mázsát ért el holdanként. ^rra kérjük a kolhozok kül­dötteit, adják át tapasz­talataikat a mi termelőszövetke­zeti csoportjainknak, hogy a na. gyöbb tudással, magasabb ter­méseredmények elérésével erősít­hessük a termelőszövetkezeti mozgalmat. Mondják el az egyé­nileg dolgozó parasztjainknak mindazokat az eredményeket, amelyeiket a szabad kolhozföíde­ken a szovjet kormánv önzetlen technikai segítségével értek el. Azt kívánjuk kolhozparaszt; testvéreinknek, érezzék jól ma. gufeat közöttünk és tanítsanak meg bennünke, is mindazokra a nagyszerű alkotásokra, amelyek nállunk is 'lárd alapjai kell. hogy legyenek további fejlődé­sünknek. Köszönjük a naev Szov. jetunión a!:, Sztálin elvtársnak ezt a segítséget és ígérjük, hogy a küldöttség tagjaitól szerzett tapasztalatokból erőt merítve még nagyobb lendülettel folytat­juk az építő munkát és sikeresen fejezzük be a szocializmust ielen­to rV óypa f n—tóí—Vp f Békevédelmi bizottsági titkárok rendkiviili értekezlete A „Megvédjük a békét" Szeged városi bizottsága nem kedden — mint ezt szombati lapunkban közöltük —, hanem szerdán, 27-én délután 5 órakor tartja meg a Magyar-Szovjet Társaság Horváth Mihályutcai székházában rendkívüli értekezletét a békevédelmi bi­zottsági titkárok részére. A bizottság ezúton is kéri a titkárokat, hogy az értekezletem feltétlenül és pontosan jelenjenek meg. >> Megnyílt a Gorkij Könyvtár Szovjet könyv és folyóirat" kiállítása Vasárnap délelőtt 10 órakor ünneoélyes keretek között nyilt meg a Gorkij-könyvtár „Szovjet könyv és folyóirat" c. kiállítása Szeged dolgozóinak nagy érdeklő­dése mellett. A kiállítás szép és igen tar­talmas. Orosz, magyar, német és angol nyelven politikai, szépiro. daltai, te hurkai, orvosi, mate­matikai, nyelvtudományi, termé­szettudományos, mezőgazdasági, ifjúsági, stb, könyvek, színes szovjet folyóiratok hatalmas tö. megét tárja a látogatók elé. A pártbizottság részéről Rozs­nyai Mihály elvtárs mondott meg. nyitó beszédet. Az MSzT nevében Szendrő Mária elvtársnő, az or­szágos központ munkatársa. Sa­lamon elvtárs, a Horizont részé­ről Kőnig elvtárs vezérigazgató szólalt fel. Bitó Zoltán elvtárs és Boldizsár Mária elvtársnő Maja­kovszkij. cs Rajevszkij.verseket szavaltak. A kiállítás megtekinthető ok­tóber 1-éig minden nap délelőtt 11-től este 8 óráig. Sorbaállt, hogy izQasson népi demokráciánk ellen Egyre dühödtebben támad a reakció, amikor látja népi demo­kráciánk eredményeit és sikereit. Már nem egyszer adtunk hírt le­leplezett árurejtegetőkről, akik la­kásukon nagyobbmennyiségü zsírt, cukrot rejtegettek. A reakció azon­ban nem elégedett meg a fontor sabb élelmiszerek felvásárlásával, hanem most már nem átall közé­jük állni a sorbanállóknak, hogy aljas szavakkal ócsárolja népi de­mokráciánkat Az egyik Népbolt előtt leplezték le Tarkó Arnoldné nyugalmazott postafőellenör feleségét, akinek saját bérháza van, ahol négy­ötszobás lakásokban öt lakót tart. A sorbanállúk között két kiló krumpliért állt, hogy közben a reakció hangját hangoztassa. Nem azért mert szükséges volt a két kiló burgonyára, hiszen a lakásán 100 kilógram burgonyát, nagyobb­mennyiségü cukrot, 20 kiló zsírt és 60 kiló lisztet találtak. Dolgozó népünk nem tűri meg maga között ezeket az árurejtege­tő, izgató ellenséget és Tarkó Ar~ noldné is elnyeri méltó büntetését.

Next

/
Thumbnails
Contents