Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

r fkaimtad. tw* racrr. m. R munkásbiróság példás ítélettel torolta meg a budapesti feketéző banda népünk elleni gaztetteit Felakasztották a huspanuma két főbiinösét, a többiek 10—15 éri fegyházbüntetést kaptak Szita Pál, az elsőrendű vádlott, az elnök kérdésére válaszolva igyck. azik kibújni a súlyos vádak alól, megpróbálja elkenni felelősségét. Kétséget kizáróan derül ki azonban, hogy bűntársaival együtt Budapest közellátásának fejlesztése helyeit dczorganizálta a dolgozók ellátását. Szila nem tudja letagadni, hogy komoly megvesztegetési összegeket vett át az árudavezetőktől. — Kitől kapott ilyen pénzt? — kérdezi az elnök. — Kaptam Koncztól.., — dadogja Szita. Elnök: és még kiktől? Szila: Vékony és Hizsnyal árudave. tetőktől 2100 forintot kaptam ... Az elnök kérdései után kiderül, hogy valósággal rendszerré vált az ellenőrök és a HÚSÉRT vezetőinek megvesztegetése egyes érudavezetök részéről, akik az árudák hátsó helyiségeiben minden különösebb le. ketória nélkül nyomták feletleseik kezébe a megvesztegetési pénzeket. — Ezek « személyek — kérdezi Old tanácselnök —, akik önt is és az ellenőrzés többi szeméivel? is megvesztegették, nem követtek el az ön tudomása szerint semmi visz•zaélés't? Szita: Nem követtek el. Négymillió forint a nép vagyonából Ezeknél a szavaknál a felháborodás moraja zúg végig a termen. Az elvetemült panamista nem lát viszezaélést abban, hogy milliókat sikkasztottak el a nép vagyonából. — Mennyire becsüli ön azt a kárt. amellyel a népet meglopták, amellyel a nép vagyonát megrövidítették? — kérdezi "ezután Olti taBácselnök, Szita: Amint a rendőrségen éa az ügyészségen kiszámítottuk: kb. négymülió forint. Elnök: Mennyi idő alatt? Szita: Egy év alatt. Elnök: Egy év alatt négymillió forint, és honnan vették ki ezt a négymillió forintot? Szita: A társadalmi tulajdonból. Olti tanácselnök emt követőleg nyilas kapcsolatairól kérdezte a vádlottat. Majd azokról a nagyvágókról és üremtulajdonosokról került szó. akiket ő hozott be a vállalathoz. A vádlott .nem átallotta kijelenteni, hogy ő nem felelős azért, kik dolgoztak a vállalatnál. i Szombaton reggel nyolc Arakor kezdte meg a Budapesti Törvényszék tanácsa, mint munkásbiróság a Husértékesitő NV korrupt, pa. pamista vezetői bűnügyének tárgyalását. A vádlottak a dolgozók meglopásával, a közellátási veszélyeztető bűncselekményekkel vádolva kerültek a bíróság elé. A vádirat ismertetése során Olti Vilmos tanácselnök felolvasta a bflnOk halmazatát, amelyeket ezek a korrupt spekulánsok követtek el. A vádirat egy egy mondata jellemző képet nvujt a vádlottakról. Szita Fái ,,a dolgozó nép ellensége". Szita Pál és Imreh János „mindketten a munkásosztály elvetemült ellenségei". A fasisztákból lett jobboldali szociáldemokraták félmillió ki'.ót meghaladó mennyiségű húshoz úgy jutottak hozzá, hogy a vásárló közönséget megkárosították, kevesebb húst mértek. Saját maguk részére négymillió forintot meghaladó haszpoi búzlak. Ezt az összeget a vásárló dolgozók zsebéből húzták kl. A közeliórás fej esztése helyett — az ellátás dezorganizálása — Akkor miért felelős magja, mint vezérigazgató? — kérdezte az elnök. — Nem tudta, hogy csalnak, lopnak, megvesztegetnek? Nem tudta, hogy miért fo. gadták el a megvesztegetési pénzeket? Ugy akarja magát feltüntetni, mint egy négyéves kisgyermek. A vádlott ezután tagadni próbálja, hogv folyamatosan kapott volna pénzeket, de egyik monda, tával megcáfolja a másikat— Három hónapon keresztül fogadtam cü és már körülbelül három hónappal ezelőtt nem fogadtam el — próbál tagadni. Elnök: Tehát volt olyan eset, hóra? nem fogadta el? Szita (zavart hallgatás után): Nem volt.' Nylias mult, csendőr, burzsuj tokonság -A továbbiakban kiderül, hogy a vádlott meghamisította szociáldemokrata párttagiági könyvét a úgy tüntette fel, mintha 1941 óta részt vett volna a munkásmozgalomban. Döbbent csend lesz úrrá a hallgatóság körében, mikor dr. Gönczi György ügyész új bizonyíté. kot terjeszt a bíróság elé. Néhány perocel ezelőtt Szita még azt is tagadta, hogy nyilas rokonai vagy barátai lettek volna Sarokba szorított vadként tekint moat az ügyészre, aki élébe teszi azt a zöld kartonlapot, amelyen jól látható a nyilaskeresztespárt jelvénye: Szita eredeti belépési nyilatkozatát a nyilaskereszteapártba. — Még egyetlen egy kérdést, személyi körülményeit illetően — szólal meg az ügyész. — Volt már csendőr a családban, volt nyilas a családban, őn is nyilas, burzsuj volt-e a családban? Szita (megszeppenve ismétli az ügyész kérdését): Burzsuj? Ügyész: Államosított üzem tulajdonosa. Szita: A bátyám. Ezután a védő tett fel kérdéseket. majd a másodrendű vádlottat, Imreh Jánost, a Húsért Osztályvezetőjét vezették elő. Nyugodtan csalt, lopott az árudavozetők egy része intézőket kelengyére. Sajátmagának 5000 forintos motorkerékpárt, 24 sze. mélyes ezüstkészlotet. két darab aranykarkötőt vásárolt Ezután Solti István negyedrendű vádlott került sorra. Mint hentessegéd került a Húsért-hez. később mint üzletvezető dolgozott. (Azelőtt önálló volt, segé. det ia tartott.) Solti bevallotta, hogv meghamisította az áruda könyvelését és igy heti 4—500 forintot tett zsebre. Ebből rendszeresen sápot juttatott Imreh János osztályvezetőnek ég az el. lenőröknek. Elmondotta, hogy Imreh követelte is tőle & megvesztegetési pénzt. Csalások a mérésnél Konca József ötödrendü vádlott azok ellenértékét ő maga kasxirozta be. Az Így előállott hiányt a méréseknél elkövetett csalással, nagyobb papiros mérésével pótolták. Elismerte. hogy az ellenőrzés gyenge, az ellenőrök korruptak voltak. Elmondot. ta. hogy Szita Pálnak 1950 február, jéban adott először pénzt. A pénzt az ellenőrzés során a jégszekrényben adta át neki. Az elnök kérdésére válaszolva elmondotta még, hogy Imreh Jánoet él másokat megvesztegetett. Stpoe József hatodrendfl vádlott beismerte bűnösségét. Ahogy elmondja a megvesztegetés módját, úgy tű nlk fel, mintha ezeket a módszereket átadták volna egymásnak. Sipos az árukat nem a közérdeknek megfelelően osztotta szét s a vásárlóközönség becsapásával állandó jövedelemre tett szert. A kasszából hetenként 1.000—1.200 forintot vett kl, amit a vásárlóközönség becsapásából szerzett. Az elmúlt két évben 70—80 ezer forintot vett fel Igy ösz. szesen. Tudta, hogy ezeket a visszaéléseket mások is elkövetik. A vtazszaélésekröl az ellenőrzési osztály is tudott s tudomással bírt arról, hogy az ellenöröket má® is megvesztegette már. Egy évvel ezelőtt azt Is Draskóczy László nyolcadrendü elmondotta, hogy az árudában a na- I hallotta a kollégáktól, hogy Szita gyobb tételeket nem blokkolták és I Pá) ia megvesztegethető. Megvesztegetésekkel fedezték a lopásokat A hetedrendű védlott, Márta András fiókvezető, vallomásában nem szűnt meg hangsúlyozni, hogy „mint jó munkás", „jó szakember" került a fiók élére. Bűnre csábította — mondotta —. hogy a fiókban fellelhető minden többletet más fiókvezetők Is eltették. Félév alatt körülbelül 25 ezer forinttal károsította meg az államot, a dolgozó népet. Márta fiókvezető ls az ellenőröknek és a Húsért vezetőinek megvesztegetésével fedezte a bűncselekményeit. Draskócxy kihallgatása «ti» • tanúvallomásokra került sor. Csupa terhelS tanúvallomások Az első tanú Józta Tibor hentegés mészárassegéd, aki a Hizwnyai Pál által vezetett árudában dolgozott. Elmondotta, hogy a környező hentesek és vendéglötulajdonoeok hetenként 5—6 mázsa húst vittek el az üzletből, ugyanakkor, amikor a dolgozók nem kaptak húst. Elmondotta azt 1®, hogy Hizsnyal mielőtt szabadságra ment és átadta neki az áruda vezetését egyben utasította, hogy 1200 forintot vegyen ki a pénztárból és ossza szét as alkalmazottak között. Weínachf Imre főellenőr, S következő t®nu arról vallott, hogy as ellenőrzést nem lehetett komolyan végezni Szita és Imreh kiadott utasításai miatt. Az elnök kérdésére elmondotta: tudomása van arról, hogy a Húsértnál jobboldali szociáldemokrata klikk alakult ki és arról ts tudót*. Wy Szita a fegyelmin megbüntetett alkalmazottat visszavett üzeletvezetói állásba. Józsa és a köve'.Vező tana. Fischer Ernőné, a Húsért pénztáros® elmondotta: a Húsért-nál visszaéléseket követtek el a hú® elosztásánál, a mérlegeléseknél, a becsomagolásnál és a csont hozzáadásnál. Somlai László, a Közért igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a hurvádlott beismerte, hogy nagyobh ' zsoá-negyedeket jól ellátták hússal, mennyiségben adott a vendéglőknek húst azért, hogy könnyebben hozzá tudjon jutni a pénzhez. Másfél év alatt kőriilbelül 40—50 ezer forintot vett Igy fel. Ebben az évben négy alkalommal juttatott Imréhnek 200— 200 forintot. Igy akarta biztonságba tenni állását, azaz s!kkasztisa leleplezését akarta elkerülni. Az általa felvett 40—50 ezer forintból költekező életmódot folytatott. „ a peremnegyedekbe viszont nem jutott. Minőségi áru nem került ® munkásnegyedekbe." , Juhász János szakértői véleménye során elmondotta, hogy a Húsért NV árudavezetői 1949 utolsó negyedétől 1950 szeptember l-;g 7 millió 800.000 forintot sikkasztottak. Az árudák jelentős számában a mérleget hamifsan állították be. A csalások révén szerzett árul az üzemből elvonták és a feketepiacon magasabb áron értékesttették. Minden vádlottat ádáz munkássYUüKe!, a do!gozá né? gyűlölete fűtött Imreh János elmondotta, hogy 6 ellenőrizte az ellenőri kar munkáját. Annak ellenére, hogy vesz. tegetési pénzeket fogadott el, azt állítQtta, hogv „igyekezett megakadályozni a korrupció elharapódzását az ellenőri karban". — Hog--an jutottak az egyes árudavezetők ahhoz, hogy önnek és veaérigazgatójának megvesz, tegetési pénzeket juttassanak? — kérdezi Olti Vilmos. 1 Imreh: Több csontot tették a kisvásárlók húsadagjára s az így nyert húst feketézésre fordították. E'nök: A visszaélés kit károsított meg? Imreh: A közösséget, a nemzeti vállalatot és a kisvásárlókat. EJnök: Kinek a bizalmából ke;, rült'vezető állásba? Imreh: A nép bizalmából s azzal visszaéltem. Az államügyfez kérdéseire lm. reh elismerte, hogy tudomása volt arról: az árudavezetők egy része csal és lop. Ügyész: Mit tett. amikor megtudta, hogy az intézők korruptok? i Imreih: Kértük a Kereskedelmi Központot, hogy aa váltsák le. Ügyész: A Kereskedelmi Központ küldött is becsületes üzemi dolgozóikat, akiket azonban Önök elnyomtak. A régi ÁFOSz milyen osztálypolitikát folytatott üzleti vonalon? Mit mondtak, akkor, amikOT a negyedrendű húst küldték a kültelki árudáktoa? Imreh: Jó lesz az a proliknak. Több csont — több haszon Ezután szünet következett, majd Hizsnyay Pál harmadrendű vádlottat hallgattál; ki. Hizsnyai beismerte, hogy mint fiókvezető, illetéktelen jövedelmeket szerzett olymódon hogv a kimért húshoz több csontot tettek és az így adódó húsfeleslege, ket nagy tételekben elfeketéaték. Elmondotta, hogy az ellenőrzés feléjük csak formális volt, mert az ellenőröket rendszeresen megvesztegették. Az ellenőrökön kí_ vül nagyobb összegeket juttatott Imreih János osztályvezetőnek és Szita Pál vezérigazgatónak. Hizsr.yav az összeharácsolt pénzből 5 948-ban 23.000 forintos házat vásárolt. Amikor leánya férjhez ment, 5000 forintot adott neki Ezután dr. Gönczi György mondotta cl vádbeszédét. Hangsúlyozta, hogy a letárgyalt bűnügy során kétségtelenül bebizonyosodott, a vádlottak bűnössége. A vádlottak kivétel nélkül dolgozó népünk aljas ellenségei — mondotta. — Ezek a vádlottak a legválogatotabb furfanggal vontak el a dolgoző nép rendelkezésére álló közellátásból több, mint 900.000 kilogram húst és millió vásárlót loptak meg közvetlenül. Nincs egy sam a vádlottak között, aki nem adott vagy fogadott el vesztegetési pénzeket. A munkásbíróság — az öntudatos dolgozó szemével bírálva — tárgyilagosan feltárta mindazokat a tanulságokat, amelyeket minden becsületes dolgozónak e perből le kell vonnia. Ez a tanulság rövi. den: valamennyiünk kötelessége, hogy mén éberebben figyeljük az ellenség tevékenységét. ne liigyjünk abban, hogy a hibák valamifélo vé. letlonck. hanem alaposan a hibák mögé nézve keressük meg az ellenség kezét. Ennek a pernek során bebizonyosodott. hogy az ország minden, nel el van látva, amiről a nyugati államokban a dolgozók álmodni sem mernek, azonban bizonyítást nyert az ia, hegy elvetemült burzsoá és fasiszta elemek, volt nagyvágóik. üzemtulajdonosok, rovottmultú spekulánsok, jobboldali szociáldemokraták, levltéz. lett nyilasok megtalálták a rést, ahol befurakodhattak közellátásunk vezető helyeire. A vádlottak magatartásában élesen megnyilatkozik ádáz munkásgyülöletük — gyü. löletük a dolgozó néppel szemben. Az államügyészség minden ellenség számára érthetően és világosan leszögezi, hogy aki a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság államára, a Népköztársaságban dolgo. zó népre kezet emel, annak el kell pusztulnia. — A tárgyalás adatai alapján kétségtelenül bebizonyosodott hogy a Húsért vezérigazgatója: Szita Pál vádlott fasiszta ellenség. Felmerültek itt. a tárgyaláson. Szita Pállal kapcsolatban közis. mert nevek is. köztük Becbtler Péter. Retez Móric. Bőhm Artúr és Vészi Sándor neve. Ismeretes nevek ezek: jellegzetes képviselői a Jobboldali szociáldemokratáknak. Klikkjüknek volt egvik tagja Szita Pál vádlott is. Szita Pál vádlott aljas manővert kísérelt meg arra, hogy az állami kereskedelem rovására viaszaállítsa a magánkereskedelmet. Arra törekedett, hogy visszaállítja a szo. cializmust építő Magyar Népköztársaságban a magánszektor virágzását. A megkárosított milliók elkeveredett gyűlölettel emiege. tik Szita Pál nevét, aki gonosztevő, a dolgozó nép ellensége: ilyen ítéletet is érdemel. Az ügyész ezután Imreh Já. nos vádlott tevékenységét jellemezte, majd így folytatta: — A magyar dolgozók nevében. milliók nevében kéri számon az államügyészség a vádlottak bűntetteit. a dolgozó nép építő munkájának megzavarását. Számot kell adnlok dolgoző népünk megkárosításáról, minden aljasságról, amit elkövettek. Az ügyész ezután a többi vádlottat jellemezte. Megállapította, hogy Hizsnyay Pál következetesen feketézett és lopta a nála v&_ sárló dolgozókat. Solti Pál feketézett. csalt és korrumpálta a do'gozóktól lopott pénzzel a Húsért vezetőit. — Kcncz József vádlott je. len?éte az állami kereskedelembe: Szita Pál és Imreh János bűlajstromát terheli. Korrupció tevékenysége olyan, mint a bűn banda többi tagjáé. Sipog József vádlott terrorisztilrus módszerekkel birta rá e pénztárost, hoerv vele együtt ha. m tó ff som és együtt lopjon a dol. gozóktól. Márta Andrásra a munkásbíróság előtt, rábizonyuilt, hogv rovottmultú árdrágító. társaiéval. Draskóczy azok közé a vádlottak közé tartozik, akik meghamisították a könyvelést. Majd így folytatta az állam, ügyész: — Tisztelt Munkásbiróság! A bűnper, amelynek adatai joggal éa méltán háborították fel sz egész ország dolgozó népét, a végére jár. Most a bíróság fel. adata, hogy ítéletével könyörtelenül lesújtson a dolgozó népnek ezekre az elvetemült ellenségeire. — A magyar munkásosztályt képviselő munkásbíróság tanítsa dolgozó népünket arra. hogv az ítéletben i» ismerje meg ellenségeit. Tanulja meer izzó gvülölcttel megvetni és megsemmisíteni őket. Azokat, akik arra tör. tek. hogv megzavarják azt az építő munkát, amely gyönyörűvé teszi hazánkat, boldoggá teszi népünket. Számukra sem enyhítő körülményt, sem olyan tényt nem ta. láttam, amelynek alapján irgalmat remélhetnének. Betómerésük nem enyhíti büntetésüket, mert az akkor következett be. amikor már pőrén állott bűnük a leleplezés folytán. Nem lehet irgalom számukra, mert. ellenségeivé váltak a dolgozó népnek. A munkáscatály ítélete irga. ?m nélkül elrettentően sújtson 'e a vádlottakra. A törvény legsúlyosabb büntetését szabia ki a munkásbiróság! — fejezte be vMbeszédét dm Görmv Gvörvv. Ezután a védóbeszédekre került sor. A védőbeszédek elhangzása után a vádlottak szólaltak fel az utolsó szó jogán. Ezután a munkásbiróság tanácskozásra vonult vissza, majd Olti Draskóczy László bűntevékeny-1 Vilmos tanácselnök kihirdette az súgónak módja azonos vádlott 1 ítéletet. Az ítélet A budapesti munkásbiróság Szita Pál és hét társa elleni bűnügyben a következő jogerős ítéletet hozta: Szita Pált és Imreh Jánost halálra ítélte, a többi vádlottak köziil Hizsnyai Pált és Sipos Józsefet 15—15 évi, Koncz Józsefet 13 évi, Solti István 12 évi, Márta Andrást és Draskóczy Lászlót pedig 10—10 évi fegyházra ítélte. A munkásbíróság az összes vádlottakkal szemben teljes vagyonelkobzást mondott ki. A fegyházbüntetésre ítélt vádlottakat 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogaik gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére is ítélte. Büntetésük kitöltése utáni időre Budapest területéről 5 évre kitiltotta őket. Végrehajtották a halálos Ítéletet A budapesti munkásbiróság által halálra itélt Szita Pálon és Imfe Jánoson az Ítéletet szombation este végrehajtották.