Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

4 VASÁRNAP. 1950. SZEPT. 24. Okmányok bizonyít ják t M amerikai imperialistákat klszolgátó Li-Szia^an és bandája a koreai habom okozáia Napvilágra került Li-Szin-Man bizalmas levélváltása az Észak-Korea elleni támadás előkészítéséről A „Modon Színműn" nyilvános­ságra hozza a délkoreai bábkormány archívumában megtalált okmányo­kat, amelyek leleplezik, hogy az Egycstitt Államok uralkodó körei­nek tevékeny támogatásával fegyve­res támadást készített elö a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság el­len Az okmányok között van Pcn­KuiEn-nek. Li-Sztn-Manék külpoli­tikai tanácsosának 1948 december 3-i levele Ll-S-in-Man-hoz. „A Koreát és Kiná( fenyegető kommunista veszély elleni harccal kapcsolatban — hangz'k többek kö­zölt a levél —. bátorkodom megis­mételni azt, hogy a kocka el van vc've. Kelet-Ázsiának. akárcsak a világ minden más teriilet ének. amely közvetlen veszedelemnek van kitéve, vc*y ellenállás nélkül meg kell ad­ni magát a kommunista hóditásnak, vagv pedig elö kell készülnie a lét­ért folytatott harcra. De ahhoz, hogy r küszöbönálló harcot győzelmesen vcgigktizdjiik. Amerika, Japán, Ki­na és Korea hadseregének össze kell egyeztetniük működésüket. A háború győztes befejezése után a koreai és amerikai hadseregnek mindaddig meg kell szállnia Mand­z&riát, amin Kefet-Azsia e terüle­tei nemzeti vagyonának fejlesztése útján Mandzsúria. Korea és Ameri­ka egyesített tőkéjének, munkaere. jének segítségével nem fogják teljes mértékben fedezni a felszabadítás, sal járó kiadásokat. A távolkelet át­alakításának további szakában át kelt engedni Japán számára Vladi­vosztokot és Szibéria egy részét." • A továbbiakban a külpolitikai ta­nácsos kifejti, hogy Koreát és Kí­nát ugyanolyan erőssé kell tenni, Hogy egymás fékezői é« kleijycnsú­lyozói legyenek és hogy Oroszor­szág megtámadása esetén mindhá­rom ország Amerikával együttmű­ködve egyetlen támaszpontot alkos­son. A ..Modon Színműn" közölte Li­Szin-Mannak, Délkorca elnökének Co-Bion-Ok-hoz, Li-Szln-Manéknak az Egyesült Államokbeli különleges megbízottjához intézett levelét. .,Minaddig. amig nem leszünk bi­zonyosak az Egyesült. Al'.amok bizo. nyos lapjainak támogatása felől — hangz k a levél egy része —, nagyon kockázatos lenne fegyverkezésre és lőszerre vonatkozó nyilt kéréssel clőúll'.r.i Éppen ezért célszerűnek tartottam, hogy az ön küldetése bi­zal-cs jellegű legyen. Figyelembe véve nz Egyesült Álla­mok velünk kapcsolatos kötelezett­ségell, több alapunk van fegyverek követelésire, mint bármely más nemzetnek. Ugy vélem, hogy önnek a legsz'gorúbb bizalmasság keretei között az Egyesült Nemzetek Szer­vezete és az Egyesült Államok ma­• gcsrongú hvatalos személyiségeivel közölni kell a mi tervcinket Észak cs Dél egyesítésére vonatkozóan. Lé­nyeg ben mi czidő szerint készek va­gy un h rz egyesítésre minden tekin­tetben, kivéve azt az egyet, hogy n nes elegendő felszerelésünk és fegyverünk. Elegendő fegyveres erő­vel kell rendelkeznünk — írja Li­Szln-Man a továbbiakban —, hogy előrenyomuljunk és hogy 0 vasfüg­gönyt a 38-as szélességi fokról a Jalu folyóra helyezzük át és ott véd. jük a határt• E hadművelet számá. ra két 8.000 tonna űrtartalmú hadi­hajóra van szükségünk, jól felszc. relt nehézlövegekkcl, Szükségünk oan gyorsjáratú űrhajókra. 200.000 kiképzett és szervezett katonára, re­pülőgépekre, légelhárító ágyúkra. Minderre most feltétlenül szükségünk van. Bizalmas jelentést várok öntől — hangzik a levéi befejezése — arról a magatartásról, amelyet Ön a magasrangú h vatalos személyiségek, nél tapasztalt." A lap közölte Co-Bien-Ok-nak, Ll-Szin-Man-hoz intézett 1949 októ­ber 12-1 kellezésü levelét is. Li­Szin-Man különleges képviselője eb­ben a levélben azzal a levéllel pole­mizál. amit Li-Szin-Man Amerikába Oiver professzorhoz, a Li-Szin-Man­klikk titkos megbízatásai végrehajtó­jához, az északkoreai kormány eltá­volításáról, illetőleg likvidálásáról írt. „A terv megvalósításához — Irja többek között — még nem érkezett el a kellő időpont. Mindenekelőtt ké. telkedem a mi felkészültségünkben és úgy vélem, hogy a nemzetközi közvélemény sem helyeselné az ilyen cselekedeteket. Én nem látom, hogy Olivér milyen módon és mit le. hetne „ mai körülmények között eb­ben o bonyolult kérdésben. Nem gon­dolom, hogy észszerű volna-e ránéz­ve a nyilvánosság előtt állást fog­lalni az ilyen titkos kérdésben. Én ezt a kérdést megvitattam Tian kö­vetlel. (Tian-Men. Délkorea követe az USA-ban. Szerk.). Egyhangúlag arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a tervet kormányunk alap­tervének kell tekinteniamelyet ak­kor kell megvalósítani, amikor mi készen leszünk és amikor elérkezik a kedvező pillanat." Minden hivőnele részt kell vennie az október 22-én tartandó fanácsvá osztásokon Egyházi lapok cikkei a választásról AZ .,UT" cimű református lap ve­zércikkében foglalkozik a tanácsvá­lasztások kérdésével, amelyben a többi között ezeket irja: „Abban az átalakulási folyamat­ban, amely országunk gazdasági, társadalmi és politikai életét a fej­lődés magasabb fokára emeli, dön­tő — bátran mondhatjuk — törté­nelmi fordulatot jelent: 1950 ok­tóber 22. Ezen a napon döntik el a választásra jogosult állampolgárok, hogy kik legyenek azok, akik a tanácsokban dolgozó népünk kül­dötteiként, városon és falun a ha­talmat gyakorolják, népi demokrá­ciánk akaratát érvényesitik és a polgárok ügyes-bajos dolgait, az egész közösség javára intézik. Ne­künk, hivő keresztyéneknek, az ige világosságánál, hitben is fel kell készülnünk a magyar doleozó nép életének erre a forradalmi jelentő­ségű napjára. AZ „UJ EMBER" cimű katolikus hetilap cikkében ezeket irja: .,Az országos tanácsválasztások elé nagy érdeklődéssel tekintenek országszer­te. Mindannyian tudjuk, hogy ezek a községi, járási és városi tanácsok a dolgozó ember mindennapi életé­nek legfontosabb problémáit lesznek hivatva elintézni. A választások elő­készületei iránt megmutatkozó és fokozódó érdeklődés nyomán bizo. nyosra vehető, hogy az ország első tanácsválasztásában dolgozó né­pünk teljes számban kiveszi ré­szét." AZ „EVANGÉLIKUS ÉLET", sz Országos Luther Szövetség lapja „Békebervek — békeeredmények" cimű cikkében igy ir: „A minisz­tertanács egyik legutóbbi ülésén határozatot fogadott el a budapesti földalatti gyorsvasút épitésére. Ez a nagy építkezés egyik legbiztosabb jele népünk békcakaratának, mert ezt az óriási munkát csakis akkor lehet elvégezni, ha adva van egy nép békekészsége, amely minden tettével, igy a földalatti gyorsvas­út építésével is a béke hajlékát fog­ja felépíteni." A lap ezután a terv­kölcsönsorsolással foglalkozik: „A magyar nép elégtétellel állapítja meg, hogy helyesen és indokoltan bizott a kormányban, amikor a (ervkölcsöniegyzésre felhivást ka­pott. Az „Evangélikus Élet" végül a tanácsválasztások nagy jelentősé­gére mutatott rá: „A magyar béke­műnek betetőzése lesz az október ! 22-én megtartandó országos t-nács. választás. Az országos tanác'vá­| lasztás új alkotmányunk szellemé, ben zajlik le és egészen úi néni. i szervezeti rendszert ad az új köz. 'gazgatásnak. Éppen ezért m'nden­: kinek részt kell vennie az október 2?-én megtartandó választásokon." Hétfőn délután Kurlik Imréné elvtársnő tart képviselői beszámolót a Konzervgyárban Hétfőn délután több szegedi üzem dolgozóinak lesz alkalma meghall­gatni Kurlik Imréné elvtársnű, or. szággyűlésl képviselő beszámolóját. Az üzemek dolgozói nagy érdeklő­déssel várják a beszámolót, amelyen megismerkedhetnek majd a legaktu­álisabb, legidőszerűbb feladatokkal, de ugyanakkor feltárhatják problé­máikat és kérdéseiket is Ez a be­számoló Ismét közelebb hozza majd egymáshoz az üzemek dolgozóit és képviselőinket. Most a tanácsválasztások előtt a dolgozók Ismét meggyőződhetnek arról, hogy népi demokráciánk kép. viselői szoros kapcsolatot tartanak fenn választóikkal Js együttes, jó munkával Igyekeznek előbbrevinni l dolgozó nép épitő munkájának si­kerét Hétfőn délután S órákor a Kon­zervgyár kultiirtcrmében a Villamos­vasút, a Gázgyár, a Villanyerőtelep és a MÁV ltókus dolgozói gyűlnek össze Kurlik Imréné elvtársnő kép­viselői beszámolójának meghallgató­Békevédelmi bizottsági titkárok rendkivüli értekezlete A „Megvédjük a békét" Szeged városi bizottsága nem kedden — mint ezt szombati lapunkban közöltük —, hanem szerdán, 27-én dél­után 5 órakor tartja meg a Magyar-Szovjet Társaság Horváth Mihály, utcai székházában rendkivüli értekezletét a békevédelmi bizottsági tit­károk részére. A bizottság ezúton is kéri a titkárokat, bogy az értekez­leten feltétlenül éa pontosan jelenjenek meg. A VÁROSI TANÁCS HÍREI Öt nyilvános távbeszélő állomást állítottak fel Szegeden A Városi Tanács kezdeményezé­sével és irányításával öt nyilvános távbeszélő állomást állítottak fel az elmúlt héten Szegeden. A posta műszaki és forgalmi osztály együt­tes munkáját dicséri az a tény. hogy a távbeszélő állomásokat né­hány nap alatt elkészítették és már út is adták a nylvánosságnak. A nyilvános távbeszélőállomásokat £ következő helyeken áhították fc?: Széchenyi-téren a Lenin-utca sar­kán, a Dugonics.téren a villamos­megállónál, a Sztálin-körút és Kos­suth Lajos-sugárút sarkán a Nép­bolt előtt, a Kossuth Lajos-sugárút és Párisi-körűt sarkánál, Újszege­den a Posta előtt. A nyilvános távbeszélő állomások felállítása nagy segítséget nyújt Szeged dolgozóinak. Különösen este és éjszaka jelentenek előnyt az új távbeszélő állomások, amikor a te­lefonnal rendelkező nyilvános he­lyiségeket már bezárták. Nagy örömet szerzett* a tervkölcsön­kötvények sorsolása a Csongrádmegyei Népbolt dolgozóinál is Vállalatunk dolgozói már a Nép­boltok fejlődésén keresztül is fel­mérhették. hogy mit jelentet? a terv­kölcsönjegyzés, ötéves tervünk bein­dulása. Tömegesen nyíltak meg az újabb és újabb kiskereskedelmi üz­letek bő áruraktárral, hogy ki ?ud­ják elégíteni a dolgozók megnöveke­dett igényeit. Dolgozóink jól tudják az?, hiszen láthatták és tapasztalhaták —. hogy ötéves tervünk sokmindet adott szá­munka. magasabb életszinvinalat, több, jobb árut már eddig is. Most pedig a nyereménykötvények sorso­lása után még nagyobb az örömünk, hiszen kartársaink közül is igen so­kan nyertek. Igy például Feketű Jó­zsefné a 7-es számú Népbolt veze­tője férjével együtt nyeri kötvényé­vel, de rajta kívül is sokan jutottlak még komoly nyereményhez. Szeme­rédi György gépkocsivezető, Bogdán Imre, Fülöp Béla, Wellesz Dezső Góih István, Nagy Sándor, Dittin ger Miklós Kovács Atliláné és Wink Ier Hugóné is boldogan vette fel azt az összeget, melyet a sorsoláson nyert- Kisgvűléseinken ezek a dolgo­' zók kiielente'iték. ho"v més bareo­sabb tagjai lesznek a szocializmust építők táborának és nem sajnálnak semmi áldozatot mert látják az't, hogy Népköztársaságunk, a sok egyéb számtalan ajándéka mellett még a tervkölcsönkö'ivények nyere­ményein keresztül is nagy összegek­kel segíti a dolgozókat. K. L. PénteVen lesz a Magyar Kender vidám műsora A Magyar Kenderben — mint már megírtuk — a Szegedi Nem­zeti Színház művészei nagyszabd. sú, vidám műsort rendeznek a béfletcztsi verseny jutalmául. A műsorra igetr nagy lelkesedéssel készülnek a színház művészei és nagy örömmel várják a Magyar Kender Dolgozói is. Az eredeti tervekföl eltérően azonban nem hétfőn, hanem pénteken, szep. tember 29-én délután 2 órai kez­dettel rendezik meg a műsort. dl Szerettese DC^aársci Nem tudom. megligyelte-e már valaki, hogy a szerencsés emberek­nek általában bonyolult nevük' van, ismertem például egy illetőt, aki megnyerte a főnyereményt sorsje­gyen. Krampácsehnek hívták. Egy másik, aki 12 találatot ért el a To­tón. egyszerűen L cbneczki névre heVga ott. Mér néha azt gondoltam; al.hoz, hogy vclaki nyerjen, bonyo­lult névre van szükség. Most aztán rájöttem, hogy olyan tévedésben éltem ctekinlctben idáig. mint Caesar Brutust illetően. Egyszerű a történet, • alig egy évre nyúlik vissza, Csongrád megyében történt. Sán­dorfalván. vegy Tömörkényen: már nem tudom. Két ipcroslanulóval találkoztam, testvérek vol'.ak. Egyi­ket Kovács Imrének hívták, a má­sikat pedig Kovács Sándornak. Nem a l.um.or kedvéért, de mind a ketten hovácsfculók voltak, egy helybeli mesternél. Tervkölcsönjegyzés voit akkor, amikor találkoztunk Nagy bajban volt a két ifi. Szerettek volnn terv kölcsönt jegyezni, de nem volt pénzük Tanakodtak, hogy m-f kel­lene tenni. A mester is jegyzett már nagy rábeszélésre 200 forintot, az összes ismerősök jegyeztek, csak öl, nem. Es igy nem maradhat! Ter­vük uo't már a pénzszerzésre, mint r: egereknek a macskával kapcso­leiben, csak az nem volt. nhi a csengőt a mocska nyakába kösse, vágyig aki előadja a mesternek, akinek kovácsmühelye volt, szép háza és mindezek mellett 40 hold földből „tengette" életét. Ráadásul Truzsliánernak hívták. (Már akkor megfordult a fejemben, hogy nyit­ván nyer ez a gazember kulák. Ilyen névvel nem is lehet nem nyerni!) Szóval „ terv már megvolt és pedig az, hogy mindketten decemberben szabadulnak fel és a szerződés sze­rint akkor jár nekik 200—200 forint. Namármost. Kikérik ennek az ösz­szegnek felét előre és jegyeznek 100—100 forint tervkölcsönt. Mon­dom: már minden megvolt (még az is, hogy a nyereményből motorke­rékpárt vásárolnak), csak az nem, aki előadta volna ezt a tervet a mester úrnak. Erre kellettem én. Nagynehezen, közös erővel rábe­széltük Truzsliáner urat, aki sűrűn emlegette az istent, még sűrűbben pedig azt, hogy ő csak „tessék­lásSék" jegyzett mert ..hát annyira mondták", úgyse ér az semmit, ki­akaszthatja majd mindenki a „hírős" kötvényt arra a bizonyos helyre .., „Jobb lenne, ha tik is vennétek ma­gatoknak egy nadrágot ehelyett. ha felszabadultok" ... — de a két ko­vács gyerek csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy nck'k kötvény kell. Ugy adta °da a két százast Truzs­liáner, mintha a fogát húzták volna. Látfam rajta, hogy sajnálja a Háta­toktól, de „ demokráciától még jobban. Lejegyezték a nyereménykötvényt, meg is kapták Truzslinszkival együtt még novemberben. Ők két-két 50 forintosat, a mester ped g egy darab 200 forintosat. December végén letelt a tanuló­idő Felszcbaduttak annak rendje­módja szerint, csak akkor kezdő­dött a fejvakarás a mester részéről, amikor arra került a sor. hogy meg kell adni a szerződésben kialkudott 1G0—100 forintot Csűrés, csavarás, adó. rossz iermcs. betegség, halál­eset s minden k lógás előkerült, még az is. hogy ezek a büdös lovak olyan nehezen szakítják a patkót, mióta n parasztok traktorral szánta­nak. Szóval minden előkerült, csak a pénz nem. Vcgül aztán mártir­képpel ktielentetfe Truzsliáner: „Hát nem elég pz, édes gyermekeim, hogy olyan voltam hozzátok, mint az édes. drága jó apátok? Hogy..." (itt elhallgatott, mert azt akarta mondán': „tejbe-vajba fürösztöttetek benneteket", de aztán eszébe jutott, hogy a gyerekek az istállóban hal­taik s hetenként háromszor lebben­cset ettek, háromszor meg babot). Megreszkettette a hangját és ugy folyatta: „Hát nem ér ez meg nek­tek 200 forintot?!" Imre szeme arról beszélt, hogy nem. Sándornak pedig nemcsak a szeme, hanem a szája is, sőt — mtnt elmondta nekem. a nagyhalapács is erről beszélt volna a kezében Truzs­liáner hátán, ha nem rendeződik a dclog. Mert rendeződött. Ravasz gondolat fogant meg ugyanis a ku­lák agyában, amikor a két ifi sarok­baszorifotta ér azzal fenyegették, hogy agyonütik. ha nem adja meg a pénzt. Gondolta. két legyet üt. egy csapásra. Megmenti a veszett fejszének legalább a nyelét és a gyerekeket is lerázza a nyakáról. — Tudjátok mit? — mondotta — Ti úgyis szeretitek a tervköl­csönt Odaadom a tartozás fejében az én kötvényemet... Még nyer­hettek is-'-.. összenézett a két ifi S gyorsan ráálltak ez alkura Egyet gondoltak mind a ketten; „Biztos pénz! Az állcm. a Párt Ígértei..." Kétszáz forinttal gazdagabban léplek ki azon a kapun, ahova soha többé nem léptek be többé. Truzsliáner jót nevetett és azon­nal hozatott két lier bort a vacsorá­hoz. áldomásként a jó üzletre. Mert akkor azt hitte, jó üzletet csinált. A két Kovács pedig vonatra ült. Irány a Gcnz Hajógyár. Elmondták az esetüket ott nem egy szakinak. Nevettek is rajta, meg szidták is Truzsliánert. Abban azonban megegyeztek, hogy jól tör­tént Még's inkább egy „melósnak" tar'.ozzon az állam, mint egy kulák­nak. Valamennyi szaki megjegyezte: „Te, ha nyernétek! Azt. a gazembert megütné a guta..." A nét Kovács pcJig összsmosolygott. Ha feljött köztük a szó a tervkölcsönröl, már nem a motorkerékpárról beszéltek, hanem a hidakról, munkáslakások­ról. az üdülőjükről, melynek egész sor lényképét láthatni a kultúrterem falán s ahova nyáron ők is elmennek. Ugy követték egymást nz esemé­nyek, mint a fergeteg Első nap meg nézték a nvereménylis'cl, má­sodik nap is. Harmadik nap már elő se vették. Ugy mondták: nem érdemes, hiszen annál nagyobbat úgyse tudnak nyerni, mint amekko­rát már eddig ts nyertek. Hétfőn méglg elővette az újságot Imre. Szl­venvágta oz egyik szám. Nagyon hasonlít. Rohanás a kötvényért. „Es cz! Csupa ugyanez ... Sadif ... Nyertünk! A Truzsliánerével.,, öt.. öt,,, ötvenezer forintot.,," i Mikor elmúlt az első nagy izga­lom, összedugták a fejüket a mű­helyben a szakikkal. Mit keltene csináln'? Leültek hát és egy szép levelet fogalmaztak Truzsliánernak; „Szeretett atyai mesterünk! Tu­datjuk a szerencsénket. hogy az­zal a kötvénnyel, amit magától kap'unk. 50.000 forintot nyer­tünk. Nem azért írunk, hogy egy fityinget is akarunk magának ad­ni, csak azért, hogy egy k csit kerülgesse meg a guta Soha el nem múló hálával: Sanyi és fmris." Postafordultával megérkezett a válasz. Rövid ügyvédi felszólítás arról, hogy az ügvlélnek (Truzsliá­nernak) haladéktalanul fizessenek 49.80v forintot. A nyereményadó és az adósság kit zetése fejében át­adott, 200 forint levonásával ugyanis ennyi jár az „ügyfelemnek". Kovács Sándorral és Imrével a héten találkoztam Szegeden. Egy­egy vadonatúj 250-es Csepel motor­kerékpár volt alattuk. Az ügyvéd­től jöttek le, amikor találkoztunk. Ök mondták el igv nz esetet. Per­sze azt is elmondták, hogy az ügy­' véd útján mit üzentek Truzsliáren­nek. De azt nem írom ide. — rooi —

Next

/
Thumbnails
Contents