Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-22 / 221. szám

Győri Imre, Dohánygyár. Szűcs Antal, Bordány PÉNTEK, 1950. SZgrT. «. Péterházi Emil, Szegedi Jutagyár A DdmawaHHízág. legjobb tudósítói Doktor Lajoe, Kefe és Ecsetgyár a legutóbbi tudósítói értekezleten jutalomban és elismerésben részesültek, mert mint a proletár közvélemény parancsnokai, jó munkájukkal bebizonyították, hogy támogatni akarják Pártunk helyi lapját, a Délmagyarországot, írásaikban irányt mutatnak többi dolgozó társaiknak is, igyekeznek még eredményesebbé tenni a leve lezés munkáját, mert tudják, hogy a felszabadulással a sajtó Is a dolgozó nép tulajdona lett s tudják, hogy a sajtó igen erős fegyver az ötéves tervért, a szocializmus megvalósításáért folytatott harcban. „EZEK A Ml FIAINK" EcfYütt küzdik le az ellenség aknamunkáját a falu dolgozói és nénhadserecrünk harcosai A falubeli dolgozó parasztok nagy szerzettel fogadták a honvéd bajtársakat, hiszen Juhász Jó*set elvtárs, a „Micsurin" tszcs párttitkára sokat beszélt már róluk. A falu dolgozói tudják IS, hogy a *iv. hadsereg minden katonája és tisztje a dolgozó nép soraiból került fe*. De a falubeli reakció — n kulákok, meg a városi hivatalokból kiebrudal', levitézlett urak másképp fo. gfidták az egységet. Ugy, hogy híresztelni kezdték a fn'.uban: ,,Vigyázni kell éjjel-nappal!" — Amerre katonák Járják, meglássátok, letarolnak mindent a földeken, meg a kertekben 1 — ezt terjesztették. A bajtársak maguk cáfoltak rá erre az aljas rágalomra: óvták ée őrlmtik, érintetlenül hagyták a kertek é£ földek termését, gyümölcsösét. De a dr. Matolcsi, a dr. Merétci, a Tóth „polgármester úr" veje, meg cimboráik: a kulákok csak nem nyughattak. A büszke úri villák, meg a kuláktanyák felöl új suttogás indult; — Azért Jöttek a katonák, mert kitör majd a háború és itt, a íalu közepén lesz az ütközeti De nem hagyják szó nélkül a kommunisták. Juhász elvtárs e®zel indította útnak a népnevelöket: — Menjetek, mondjátok meg nm Igavat I Nem vott nehéz dolguk: a dolgozó parasztok régi tapasztalatból tudják, hogy a kulákoknak meg a levitézlett uraknak — hazugság a kenyere. És mindennél Jobb érvnek bizonyult a harcosok fegyelmezett magatartása, kifogástalan viselkedése, ami nem is maradt szeretetteljes viszonzás nélkül: — Erre menjetek. Igy sokkal könnyebb — mondták a dolgozó parasztok itt is, ott is és sorban kinyitották a szőlőföldek mesgyéjén búződő parcellák kapuit a gyakorlatozó harcosok előtt. Kínálgatták * katonákat szőlővel, meg más gyümölccsel is. A bajtársak sem maradtak adósok: visszahálálták a szivej vendégfogdatatást. Katonai gépkocsi állt meg a községháza előtt. Pattogó Indulókat, dalokat küldött szét a tetejére erősített hangszóró a falu otthonai felé. A dolgozó parasztok megálltak járUikbati-keUiifkben, és hallgatták a «n«t. — Lám, milyen kedvesek, figyelmesek a mi katonáink! A hanglemez-músor végén Gyulavári tizedes bajtárs, a bemondó előadást tartott. Ml nnért tanulunk, azért képezzük magunkat szüntelenül — mondotta —, hogy olyan harcosokká válhassunk, mint a hős szovjet harcosok. Mi olyanokká is válunk és meg tudjuk verni nz ellenséget, ha népünkre támad. Megvédjük a ml drága hazánkat... Egy hét múlva Ismét megjelent a faluban a gépkocsi, filmvetítő gépet hozott. Zsúfolásig megtelt az iskola legnagyobb tanterme. — A „Talpalatnyi föld"-et vetítették. Kimondhatatlan volt az öröm, hiszen a falu do'göző parasztjai már régen szerették volna megnézni ezt a szép filmet. S ime, a harcosok ezt is elhozták. Kexdődlk as óni munka a határban. Amott épp most szüretelnek, iát meg a traktorral vontatott eke hasitja a tarlót: szántanak az ősziek alá. Békés, épi'ő, termelő munka folyik mindenütt. Néphadseregünk harcosai éberen őrködnek felette. Szabadi Sándor. A béke hadserege egyre növekszik, az igazság győzedelmeskedni fog — mondotta Grekov elvtárs a bolgár békekongresszuson A Béke Hívei Bolgár Bizottsága II. országos kongresszusának szerda délelőtti ülésén Gábriel d'Arboussier, a Béke Hívei Állandó Bizottságának alelnöke üdvözölte a kongresszust. D'Arboussier emlékeztetett arra, hogy a béke hívei első kongreszszusa óta a békemozgalom megerősödött és kiszélesedett. Minthogy a háborús uszftők érzik, hogy egyre jobban elszigetelődnek, ettől a kilátástól megriadva, a fenyegetésekről áttérnek a cselekvésre. Tovább kell tehát erősíteni mozgalmunkat, hogy az, mint egy hatalmas áradat, söpörje el a háborús veszélyt. Ez az a cél, amit a novemberre összehívott II. világkongresszusunknak el kell érnie. A háborús uszítóknak tudniok kell, hogy a népek ma már el vannak szánva arra, hogy keresztülvigyék akaratukat és elsöpörjék azokat, akik ezzel szembeszállnak. Ezután Borisz Grekov elvtárs, akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője mondotta el beszédét. Felszólalásában a többi között ezeket mondotta: — Az elmúlt háború sebei még be sem gyógyultak és máris tanúi vagyunk Annak, hogy az imperialisták féktelenül készülődnek egy új mészárlásra. — Az imperialisták félnek a demokrácia megerősödésétől, de nem az áldemokrácia, hanem az igazi demokrácia megerősödésétől, a'z új demokráciától, amely lehetőséget nyújt az egyes emberek számára, hogy részvegyenek 6oreuk kialakításában. Az a zászló, amelynek nevében felszabadították az emberiséget a feudalizmus és a kapitalizmus igájából, már nemcsak a Föld egyhatodrésze felett, hanem lényegesen nagyobb területen lobog. A háborús uszítóknak látniok kell, hogy a világ népei ma már nem az imperialistái vak eszközei, hanem megvan a szilárd és elszánt akaratuk a háború és a béke kérdésében is. — Nehéz és felelősségteljes időszakban élünlt — folytatta Grekov elvtárs. — Igazságos és új világot akarunk építeni és hogy ezt elérhessük, szorosan össze kell fogni a háborús uszi. tók ellen. A béke nem valósul meg önmagától. Harcolnunk kell megszilárdításáért A békéért harcoló milliók megértik, hogy szilárd támaszuk ebben a harc. ban a Szovjetunió ós a népi demokratikus országok békés és ÖBzinte politikája. Érzik, hogy a Szovjetunió és szövetségesei támogatóik éa barátaik. A béke hadserege egyre növekszik, az igazság győzedelmeskedni fog — fejezte be beszédét a szovjet küldöttség vezetője. A szerda délutáni Ülésszakon elsőnek Kozovski. a Hazafias Arcvonal Nemzeti Bizottságának főtitkára üdvözölte a kongresz. Bzust. A magyar küldöttség nevében Szerényi Sándor, í. magyar kül. döttség vezetője, üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Farragi György, a magyar békeküldöttség tagja a Béke Hívei Magyar Bizottságának nevében mondotta el üdvözlő beszédét. Hangsúlyozta, hogy a bolgár és a magyar nép barátsága ma sokkal mélyebb és igazabb, mint valaha volt. Ez annak köszönhető, hogy mindkét népet a Szovjet Hadsereg szabadította fel. Par. ragi György ezután hangsúlyoz, ta. hogy mint a magyar dolgozó nép összessége, úgy a magyarországi katolikus egyház képviselőinek nagv része is nyíltan ki. allt a stockholmi békefelhív?s mellett. Sem a bolgár népnek, sem a magyar népnek nincs szüksége az amerikalak farizeus de mokráciáiéra, sem az amerikai atombombára. Az ülésen végül a lengyel de. tegáció nevében Jerzi Anszeweki író szólalt fel. A jövő évben kétezer boldon termelnek gyapotot a csongrádmegyei állami gazdaságok Megyénk területén már ebben az I gyapotjai közlil különösen a kisívben is Igen szépen Jövedelmez I zombori és a kláramajori állami Hárman beszélnek PLOVDIVI VENDÉGEINK KÖZÖL jJ bolgár nép dalait, de eztel együtt a szovjet nép dalainak legszebbjeit hozta el hozzánk, ide Szegedre is a plovdivi kórus, — amelynek pompásan sikerült hangversenyéről csütörtöki számunkban emlékeztünk meg. Nem új ez a kórus: már 1896-ban alakult, de a bolgár nép felszabadulása. a Bolgár Népköztársaság megszületése adott új lendületet működésének s teremtett számára új lehetőségeket kórusművészete fejlesztésében és ennek a művészetnek a legszélesebb dolgozó tömegekhez való eljutásában. Túlnyomórészt munkások, de ezenkívül értelmiségi dolgozók, egye. térni hallgatók n kórus tagjai. Napjaikat munkával töltik és a napt munka után szakítanak időt a dalra, művészetre, maguk és dolgozótársaik művészi nevelésére. Megszerették őket Szeged dolgozói s ők is megszerették a szegcdieket, a magyar dolgozókat, bár legtöbbjük először járt még Magyar, országon. Van köztük azonban olyan is. aki a felszabadiló Szovjet Had. sereggel együtt már járt nálunk, résztveit a fasiszta hadak kiűzésében. termelőinek a gyapot. Már a gyapotszedés közepén tartunk és eddigi tapasztalatok alapján körülbelül 3 és fél—4 mázsás átlagos termés mutatkozik. Az állami gazdaságok gazdaság gyapottclepci a legszebbek. Az állami gazdaságok ezideig félezer holdas gyapotültetvényüket a jövő évben körülbelül 2 ezer holdra fejlesztik fel Dtmiter Angjelov is járt Itt akkor és lapunk útján szíves visszaemlékezéssel mondta el a szegedieknek akkori élményeit. — Szigetvár, Kaposvár... Szent lűrlnc — mondja Dimlter Angelov. — Ezeken a helyeken jártam, végigkUzdiittem a háborút. Láttam Ma. gyarország felszabadulásának nagyszerű Időstakdt, de láttam azt a sztlrnyO rombolást Is, amelyet a visszavonuló fasiszták végeztek. Nagyon boldog voltam. hogy a felsza. badító Szovjet Hadsereggel nekeni is részem lehetett a fasiszták kiűzésében a baráti Magyarországról. — Jólesett most látni Budapestet, Csodálatos fejlődésen ment ál a magyar főváros, éppen úgy, mint az egész ország. 1945.ben járlam ott Irgtitőbb: akkor romokat, a felrobbantott hldnkat, s a fasiszta pusztítás számtalan nyomát láttam. Most valósággal ujjászülelelt város foga. dott és solia sem tudom elfelejteni atl a meleg baráti fogadtatást, melyben küliiniisen az üzemek munkásai részesítettek Dimlter Angelov büszkén beszélt arról, hogy lagja a Bolgár Knmmu. nlsta Parinak és — amint mondta — a bolgár és a magyar kommunistákkal az élen. híven n Szovjet únló tanításaihoz, hiszi, még szoro. snbb szálak kütlk össze a jilvőbcn a két népet. Ivánka Mihájlova, a kórus egyik női szólistája. Sokáig emlékezetesek maradnak Szegeden közvetlen, kitűnő tehetséggel előadott énekszámai. — Nekünk, nőknek, a felszabadulás tette lehetővé, hogy bekapcsolódjunk a kórus munkájába, hiszen azelőtt csak férfikórusként működött az együttes, — mondotta, — Nem felejtjük el a sziues. baráti fogadtatást, amely végigkísért bennünket magyarországi utunkon ég boldog voltam, hogy út Szegeden is megismertettük a bolgár népi művészetet. Iván Ceapllkov, a kórus le?, kiválóbb férfi szólóénekese, or. vostanhallgató. | — Azelőtt neim tanultam énekelni, itt, a kórusban ismerkedtem me? az énekművészettel — meséli. — Többen is hozzám hasonlóan itt. a kórusban fejlesz, tették képességeiket. A felszaba. dúlás után sokat fejlődött a kó. rus, a régi férfikórusból ekkor vált vegyeskórussá. Állandóan és rendszeresen folytatunk tehetségkutatást ia: minél több üzemi munkást szeretnénk bevonni ta?. jaink sorába. A felszabadulás óta ez az első külföldi utunk. A Pártnak köszönhetjük, hogy eljöhettünk ide és annyi sok új ba. rútot szerezhettünk. I — Engem, mint orvostanhallgatót — teszi hozzá Iván Csap. likov —, különösen meglepett az a fejlett egészségügyi gondoskodás, amelyet az üzemekben ta. pasztaltam. Ugyancsak örömmel láttam a szépen berendezett üzemi kultúrtermeket is, amelyek az egészséges munkáskultúra kifej, lődését teszik lehetővé. Mi. bolgárok ís a Szovjetuniónak kő. szönhetjük. hogy a felszabadulás óta hasonló fejlődést érhst. tünk el. Tapasztalatcsere értekezletet tartottak a mezőgazdasági kísérleti telepek vezetői Érdekes és hasznos megállapítások a paprika öntözéséről A nagytétényi Állami Kísérleti Tangazdaság telepén tapasztalat, csere értekezletre gyűltek Össze a mezőgazdasági kutatásokkal foglalkozó szakemberek ás a kísérleti állami gazdaságok veze. tői. Barka Miklós, az agrártudományi egyetem tanársegéde ,.a füves vetésforgó szerepe a kertészetben" címmel tartott előadást. Angeli Lambert tanársegéd el. mondotta: a paradicsom öntözésénél megállapították, hogy már igen kevég vízmennyiség is elegendő ahhoz, hogy a termésered rr.dny nagyobb legyen. Az 1943— 49.es évben az ör.lözetlen terület 177 mázsa átlagával szemben az öntözött paradicsomparcella holdanként 250 mázsa átlagtermést adott. A növények fejlődésük külön, böző stádiumában különböző viz. mennyiséget igényelnek. A kellő vízmennyiségek megállapítása á ntyényekre ható környezeti té. nyezők (taldj, időjárás) pontos kiértékelése alapján a jövő feladata lesz. A paprika öntözési kísérletei közben megállapították, hogy az öntözött és az ön'tözetlen parcellák között a terméskülönbség csaknem százszázalékos. Az eddigi eredmények azt is mutatják, hogy a paprikát tíáak akkor sza. had Öntözni, ha a hőmérséklet átlagban 20 fok fölé emelkedik. j.