Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-22 / 221. szám

PÉNTEK, 1950. SZEPT. 52. 5 AZ ÖTÉVES TERVÉRT Fokozzuk a takarékosságot! — ez a jelszó a Szegedi Kenderben Milyen legyen a nép jelöltje A Szegedi Kender minden üzemré­szében találkozhatunk eredménytáb­lákkal, faliújságokkal, versenytáblák­kal. Ezeknek a szemléltető agitációs fegyvereknek a segítségével minden dolgozó tisztán látja maga előtt a feladatokat, tudja, mennyit kell tel­jesítenie ahhoz, hogy tervét, illetve új normáját teljesítse, túlteljesítse. Az azonban ezekből nem tűnik ki, hogy a gyár globálisan és részletez­ve, hogyan tett eleget eddig azok­nak a kötelezettségeknek, melyeket az ötéves terv teljesítése reá rótt. Ennek a pótlására igen érdekes sta­tisztikát állított össze az üzem ve­zetősége A statisztika szerint a gyár tcrvteljesttése január hónapban 13 százalék. A teljesítmény március hó­napban már 118 százalékra fokozó­dott, mig júniusban elérte a 133 százalékot Ezekből az eredményekből azon­ban nem lehet egészen hű képet al­kotni arról, hogy az üzem mennyi­re gazdaságosan dolgozott, mennyire volt termelékeny, mennyire igyeke­zett csökkenteni a vállalat önköltsé gét ahhoz, hogy magasabb akkumu­lációt tudjon nyújtani népgazdasá­gunk beruházásai számára. Mint a vállala'ivezetőség is megállapítja: nem lehet a szegedi Kenderfonógyár megelégedve az eddig elért eredmé­nyekkel és éppen ezért elkövetke­zendő feladataik között súlypontot kell jelentenie az önköltségcsökken­tésnek. Igen érdekes az a kimutatás, mely azt mondja el, milyen súlyos for­mában jelentkezik a gyár önköltsé­gi tényezőjében az, ha például az ériékes kenőolajból minden alka­lommal akár pár csöpp is a padló­ra csöppen. Milyen súlyos formában jelentkezik az, ha mondjuk, nagyobb mennyiségű kóc kerül a hulladékba, ha a segédanyagokkal nem takarékoskodnak a dolgozók. Tisztában vannak a Szegedi Kender dolgozói azzal, hogy mindazt az ér­téket, ami ilyen formában elpocsé­kolódik, önmagunktól vettük el. 'A' Szegedi Kenderfonógyár dolgo­zói saját életükön keresztül látják, hogy érdemes a tervet túlteljesíteni, érdemes a termelékenységet fokozni, érdemes takarékoskodni, mert mindazok az értékek, amik így lét­rejönnek, hozzánk kerülnek vissza. A gyár például csupán szociális és kulturális beruházásokra 51 ezer forintnál többet fordíthatott eddig. Gyönyörűen berendezték kultúrter­müket. berendezték a nógrádverőczei üdülőjüket, bölcsödét tudtak felállí­tani, jelentős összegeket fordíthat­tak a sport támogatására és felsze­relésére. Mindezeket látják, tudják a dolgo­zók és ezért törekednek arra, hogy ötéves tervük első évét idő előtt befejezzék, még nagyobb eredmé­nyekkel tudják építeni a szocializ­must. M l lett az ötéves terv Alsóvároson Sokat adott már eddig is az ötéves terv az ország dolgozói­nak. Minden városban, minden utcában és szinte minden ház­ban konkrétumokkal lehet alátá­masztani azt, hogy az az összeg, amit tavaly a tervkölcsönjegyzés alkalmá. '< val jegyzett dolgozó népünk, máris százszorosan visszaté­rült. Nézzük csak er?t meg Szeged egyik városrészében: Alsóváro. son. Mit tett az ötéves terv ez­ért a városrészért? Salak.kerékpárút készült a Cserepessoron. Salakjárda a Szö­vetkeze ti.úton. Megjavították a kövezetet s az aszfaltot a Szövet, kezeti úton, Kálvária.utcában. a Petőfi Sándor-sugárúton és a Remény .utcában. Körvilágítási lámpát szerel­tek fel a Kecskés-telepen. 600 méter villanyvezeték épült ehhez. A Hattyas.telepen és a Makroni. soron 21 közvilágítási lámpát szereltek fel. Alsóvároson to­vábbi 400 méter vülanyvezetéket és több közvilágítási lámpát sze. reltek fel. A vízellátás fejlesztésére a Hattyas.telepen a Pancsovai-ut­cában 300 méter, valamint a Móra­városon 72 méter vízvezeté­ket szereltek. A Remény-ut­ca víztelenítésére és „ csere­pessori szivattyútelep építé­sére 113 ezer forintot fordí­tottak. Óvodákat tataroztak a Földmű­ves.utcában, a Kaszinó-utcában, SzéLutcában, Szentháromság-ut­cában. valamint a Szabadság.tér­nél, Kecskés-telepen, Hattyas. telepen és Szentmihálytelken. Tizenháromezer forintot for­dítottak a különböző alsóvá­rosi iskolák helyreállítására, gyermekjátszóteret építettek a Kolozsvári-téren, korszerűsítet­ték az új szeretetház épületét. 2,000.000 forint értékű közmunka a kisiparosoknak 'Az ötéves terv a magyar dolgozó nép minden rétege számára épiti a szocializmust. Minden rétegnek je­lentős mértékben emelte már eddig is az életszínvonalát. A szegcdi kis. iparosok is jelentős közmunka jut­tatásokban részesültek az ötéves terv első kilenc hónapjában. Az öt. éves tervnek köszönhetik azt, hogy januártól kezdődően 694 szegedi kisiparos dolgozhatott közmunká­kon, melyeknek ért-éke közel két­millió forint. Népűnk egétsaégeaebb Iott Gerő elvtárs annakidején ííjry értékelte ki a hároméves tenret, hogy népünk ezalatt az idő a'iatt egészségesebb lett. Ezt az „egész­ségesebb" szót most bátran fokoz­hatjuk, mert azóta itt szegedi vi­szonylatban is sokmindent tettiính már a dolgozók egészségügyi ellrV tásának megjavítása érdekélten. Kiküszöbölődött többek között az a visszás helyzet, hagy a tá.Vol eső területek dolgozói kényteld iek voltak hosszú útat megtenni, bogy orvosi kezeléshez juthassanak.. Az ötéves terv ideje alatt a vidéki kerületi orvosok szakrend/elése mellett Királyhalmon, Sándprfati ván, Szőregen magánrendelői fog­szakrendelést állítottak be, ami le­hetővé teszi azt, hogy a vidéki be­teg dolgozók ott a hel;/színen gyógyíttathassák magukat. Megvédjük a békét Nemcsak a magyar, hanem az egész világ dolgozó népének szálló­igéjévé vált ez a jelszó. Az emberi­ség történelme óta soha eddig olyan erős nem volt a béke utáni vágy az emberek szívében, mint napjainkban. A demokratikus sajtó nap mint nap ismerteti előttünk kü­lönböző imperialista államok dol­gozóinak kiállását a háború ellen. Például Sanfranciscoban amerikai anyák — fehérek és négerek — gyermekeikkel együtt felvonulást rendeztek, hogy aláírást gyűjtsenek a stockholmi felhíváshoz. Dániában a kikötőmunkások sztrájkba léptek, nem hajlandók kirakni az amerikai hadianyagot. És végül sorolhatnánk hasonló adatokat. Mi, a szegedi Dohánygyár előké­szítő osztályának dolgozói termelő­munkánkon keresztül folytatjuk a kíméletlen harcot az aljas amerikai imperialisták és csatlósaik, de nem­különben a soraink között megla­puló uszályhordózóik, a jobboldali szociáldemokraták ellen. Példát mu. tatnak ezen a téren az alább felso­rolt dolgozó társaink, akik részben mint begyakorolt, részben pedig m'«t tanulók bizonyították be, hogy az új, szabatos normájukkal dolgozva hogyan vágnak vissza az imperialistáknak és hogyan' .harcol­nak a békéért. A harminchatodik munkahQt áthág százalékát a 37. héten jó mwnkájuk­kal felemelték Szalma Miháhpié ko­csányozónő — 109 százalékról 129 százalékra. — Juhász Lajosné ko­csányozónő — 109-ről 129 százalék­ra —, Ungi Mihályné kocsáayoíónő — 106-ról 116 százalékra, Kiss Lajosné kocsányozónő 82-röl 99 szá­zalékra, — Haláss Jánosné kocsá­nyozónő — 75-ről 95 százalőkra,— Jantó Bállntné tanuló kocsárryozónö -83-ról 95 százalékra, — Nagy I[. Sándorné tanuló kocsonyázónö — 73-ról 86 százalékra, — Virágh Im­réné kocsányozónő — 77-ről 93 szá^ zalékra, — Reznek illésné kocsá­nyozónő — 72 százalékról 91 Szá­zalékra. És ezek a dolgozó társaink komoly (géretet tettek, hogy nem állnak meg jelenlegi eredméiiyeik­nél, hanem legjobb tudásukaSt bele­adva a termelőmunkába. t°v»ább fo­kozzák termelési eredményeiket azért, mert így akarnak harcolni a békéért és a végső célért, a kom­munizmusért. Győri Itnre, a Szegedi Dohánygyár békebizoftsági titkára. Az uj orosz nyelvtanfolyamok sikeréért Az elmúlt oktatási évadban a Magyar-Szovjet Társaság orosz nyelvtanfolyamokat indított Szege, den az üzemekben és hivatalokban. Tizenhét ilyen orosz nyelvtanfo­lyam működött, amelyek jelentős eredményeket értek el. A tanfolya­mokat lelkes orosz-szakos egyete. mi hallgatók vezették. A jelentke­zők száma meghaladta 'a halszázat. A hallgatók aránylag rövid idő alatt megismerkedtek a cirill írással, olvasással és megtanulták néhány egyszerű, alapvető mondat összeál­ll'ását. A tanfolyamok városszerte nagy érdeklődést keltettek fel és üzemek, hivatalok dolgozói egy. ardnt kifejezésre juttatták részvé­telükkel az orosz nyelv — a szo­cializmus nyelve — iránti érdeklő­désüket. Ezeknek a tanfolyamoknak a ko­moly eredményei mellett fogyaté­kosságai is voltak. Egyik ilyen h'ba az volt, hogy üzemeink munkás, káderei nem tették eléggé magu­kévá Pártunk Központi Vezetőségé, nek felhivásd' az orosz nyelv tanu­lásával kapcsolatban és nem vettek részt elegendő számban ezeken a tanfolyamokon. Hibája volt még a tanfolyamok­nak, hogy februárban kezdődtek és juniusban már befejeződtek. Ez az idő kevés vofl! ahhoz, hogy az orosz nyelv megismerésében kellő haladást érjenek el. Emellett a hall. gatók közül sokan lemorzsolódtak. Ez a kezdeményezés Szegeden első ilyenirányú kezdeményezés volt. Ezen a téren még nem ren­delkeztünk elegendő előzetes tapasz, falattal. Emellett a Magyar-Szov­jet Társaság újjászervezése, a mii. Hós tagld'szám elérése volt a dön­tő cél, amely a Magyar-Szovjet Társaságot teljes erejével ennek a feladatnak a megoldására vette igénybe. A közeljövőben a Magyar-Szovjet Társaság és a Gorkij-könyvtár új orosz nyelvtanfolyamokat indít. Ezeken az új tanfolyamokon az el­múlt évi tanfolyamok taspasztalatoV. felhasználja és a multévi hibákat kiküszöböli. As új tanfolyamok tízhónapos tartammal október 5-én indulnak. Azok a haügatók, akik a tanfolya­mokat eredményesen végzik el, bi­zonyítványt kapnak. Üzemekbe, hivatalokba, 25 hallgató esetén a Gorkij-könyvtdr előadót küld ki­Egyénenként is lehet jelentkezni a Magyar-Szovjet Társaság Horváth Mihdly-utcaj székházában. Szeged orosz.szakos pedagógusai örömmel ajánlották fel közreműkö­désüket. a tanfolyamra. A tant olya. mok előadói előzejes oktatásban részesülnek, amelyen a budapesti orosz nyelvtanfolyamok vezetőjétől megkapják a kellő módszertani fel­világosításokat. A tanfolyamok hallgatói kedvez­ményekben részesülnek. Díjmentesen használhatják a Gorkij.könyvtárt és kedvezményes áron kaphatnak tankönyveket- a Horizont könyves­boltban. Az új orosz nyelvtanfolyamok megindításával tegyük magunkévá Pártunknak az orosz nyelv elsajátí­tására vonatkozó felhivásd' és a munkásság, dolgozó parasztság, ha. ladó értelmiség számos tagja ve­gyen részt a tanfolyamokon, Cztálin elvtára így tanítja: „Ilyen szabad és valóban demokratikus választások csak a szocialista rend diadalának talaján keletkezhettek, csakis azon az ala­pon, hogy nálunk a szocializmus nemcsak épül, hanem már az életbe is átment. Tíz évvel ez­előtt lehetett volna vitatkozni ar­ról, lehet-e nálunk szocializmust építeni, vagy sem. Ma ez már nem vitás kérdés. Ma ez a tények kér­dése, az eleven élet kérdése, a nép egész életét át-, meg átható mindennapi szokások kérdése. Gyá­rainkban és üzemeinkben kapita­listák nélkül dolgoznak. A munkát a népből jött emberek vezetik. Épppen az az, amit nálunk gya­korlati szocializmusnak neveznek. Mezőinken a föld dolgozói földes­urak, kulákok nélkül dolgoznak. A munkát a népből jött emberek ve­zetik. Ez az, amit nálunk az élet­formába átment szocializmusnak neveznek, ez az, amit nálunk sza­bad, szocialista életnek neveznek. Ezen az alapon keletkeztek ná­lunk az új, valóban szabad és va­lóban demokratikus választások, az olyan választások, melyekre •nincs példa az emberiség történe­tében. Hát hogyisne üdvözölném ezek után önöket az általános népün­nep, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjébe való választások al­kalmából. Továbbá elvtársak, szeretnék önöknek egy tanácsot ad­ni, a küldöttjelölt tanácsát válasz­tóinak. Ha a kapitalista országo­kat vesszük, hát ott képviselők és választók között bizonyos saját­ságos, mondhatnám meglehetősen furcsa viszonyok állnak fenn. Amíg a választások tartanak, a képviselők kacérkodnak a válasz­tókkal, udvarolnak nekik, hűséget fogadnak, garmadával adnak min­denféle Ígéreteket. Ugy fest a do­log, mintha a képviselők teljesen a választóktól függnének. Mihelyt azonban a választások lezajlottak és a jelöltekből képviselők lesz­nek — a viszony gyökeresen meg­változik. Ahelyett, hogy a képvi­selők a választóktól függnének, kiderül, hogy teljesen függetlenek a választóktól. Négy-öt éven át, azaz egészen az új választásokig a képviselő teljesen szabadnak, függetlennek érzi magát a néptől, választóitól. Átmehet az egyik táborból a másikba, letérhet a he­lyes útról a rossz útra, meg bizo­nyos, nem egészen közérdekű üzel­mekbe is keveredhetik, cigánykere­ket hányhat, ahogy jól esik neki — ő független. Tekinthetjük-e az ilyen viszonyt normálisnak ? Semmiesetre sem, elvtársak! Ezt a körülményt vette figyelembe Alkotmányunk és oly törvényt iktatott be, amelynek ere­jénél fogva a választóknak joguk van küldötteiket idő előtt vissza­hívni, ha azok elkezdenek turpis­kodni, ha letérnek az útról, ha megfeledkeznek arról, hogy a nép­től, a választóktól függnek. Pz kitűnő törvény, elvtársak. A küldöttnek tudnia kell, hogy ő a nép szolgája, a nép kül­dötte a Legfelsőbb Szovjetben, s hogy azt az irányvonalat kell kö­vetnie, amely szerint utasítást adott neki a nép. Ha letért az út­ról, a választóknak joguk van új választások kitűzését követelni és az útról letért küldöttnek a szű­rét kitenni. Ez kitűnő törvény. Az én tanácsom, a küldöttjelölt ta­nácsa választóinak az, hogy emlé­kezzenek a választóknak eme jo­gára — arra a jogra, hogy a kül­dötteket idő előtt visszahívhatják, kövessék figyelemmel küldötteiket, ellenőrizzék őket, s ha azoknak eszükbe jutna a helyes útról le­térni, rázzák le őket magukról, követeljék új választások kiírását. A kormány köteles az új válasz­tásokat kiírni. Az én tanácsom — emlékezzenek erre a törvényre és használják is fel alkalom­adtán. Végül a küldöttjelöltnek még egy tanácsa van választói részére. Mit kell általábanvéve követelniük küldötteiktől,, ha az összes lehet­séges követelések közül a legele­mibb követeléseket ragadjuk ki?. A választóknak, a népnek azt kell követelniök kép­viselőiktől, hogy maradjanak fel­adataik magaslatán, hogy munká­jukban ne süllyedjenek le a poli­tikai nyárspolgárok színvonalára, hogy a lenini típusú politikai ve­zetők posztját töltsék be, hogy ugyanolyan félreérthetetlen éa határozott vezetők legyenek, mint Lenin, hogy ugyanolyan félelmet nem ismerők legyenek a harcban és könyörtelenek a nép ellensé­geivel szemben, amilyen Lenin volt, hogy mentesek legyenek min­den pániktői, mindentől, ami csak hasonlít is a pánikhoz, amikor a helyzet bonyolulttá kezd válni és a láthatáron valamiféle veszély rajzolódik ki, hogy ők is mente­sek legyenek a pániknak még az árnyékától is, mint ahogy mentes volt Lenin bonyolult kérdések el­döntésénél, amikor minden irányú tájékozódásra van szükség és min­den kedvező és kedvezőtlen körül­ményt minden oldalról számba kell venni, ugyanolyan bölcsek és megfontoltak legyenek, amilyen Lenin volt, hogy ugyanolyan iga­zak és becsületesek legyenek, mint volt Lenin, hogy ugyanúgy szeressék népüket, mint szerette népét Lenin. TVTondhatjuk-e, hogy az összes 1 küldöttjelöltek éppen ilyen fajtájú politikusok? Én ezt nem mondhatnám. Mindenféle emberek vannak e világon, min­denféle politikusok vannak e vilá­gon. Vannak olyan emberek, kik­ről nem tudom megmondani, kifér lék: jók-e, vagy rosszak, bátrak-e vagy gyávák, a néppel tartanak-e mindvégig, vagy a nép ellenségei­vel. Vannak ilyen emberek s van­nak ilyen politikusok. Köztünk, bolsevikok közt is vannak ilyenek, önök maguk is tudják, elvtársak, hogy nincsen család szégyenfolt nélkül. Az ilyen bizonytalan tí­pusú emberekről, azokról, akik in­kább emlékeztetnek politikai nyárs­polgárokra, semmint politikai ve­zetőkre, ilyen bizonytalan, ki nem alakult típusú emberekről igen ta­lálóan jegyezte meg Gogoly, a nagy orosz író: „meghatározhatat­lan emberek, se nem ilyenek, se nem olyanok, nem érted, mifélék, se nem Bogdánok a városban, se nem Szelifánok a falun." Az ilyen meghatározhatatlan emberekről és közéleti szereplőkről szintén igen találóan mondja nálunk a nép: „Ilyen, amolyan ember, se hal, se hús." „Istennek nem gyertya, ör­dögnek nem piszkavas". Nem mondhatom teljes bizony­sággal, hogy a küldöttjelöltek közt (ezer bocsánatot kérek tő­lük, persze) és közéleti szereplők közt is nincsenek olyanok, akik leginkább politikai nyárspolgárok­ra hasonlítanak, akik jellemük, arculatuk szerint olyan típusú em­berek, akikről a nép azt szokta mondani: „Istennek nem gyertya, ördögnek nem piszkavas." gzeretném, elvtársak, ha önök rendszeresen befolyásol­nák küldöttjeiket, ha lelkükre köt­nék, hogy tartsák szemük előtt a nagy Lenin alakját és hogy min­denben utánozzák Lenint. A választók funkciói a válasz­tással nem érnek véget. Folyta­tódnak a Legfelsőbb Szovjet adott ülésszakának egész tartama alatt. Már beszéltem arról a törvényről, amely a választóknak megadja a jogot, hogy küldötteiket, ha a he­lyes útról letérnek, idő előtt visz­szahívják. Következésképpen a választóknak kötelessége és joga, hogy küldötteiket állandóan ellen­őrzés alatt tartsák és beléjük olt­sák, hogy semmiesetre se süllyed­jenek a politikai nyárspolgárok színvonalára, arra ösztökéljék őket, hogy olyanok legyenek, mint ami­lyen a nagy Lenin volt. J£z, elvtársak, a második ta­nácsom önöknek, egy kül­döttjelölt tanácsa,, választóinak."

Next

/
Thumbnails
Contents