Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-22 / 221. szám

PÉNTEK. 1050. SZEPT 22 A szakszervezeti taggyűlés jó alkalom a hibák feltárására, a munka megjavítására Két szakszerveseti taggyűlés tanulságai Csütörtökön tartották a szegedi üzemekben a szakszervezeti taggyűléseket. Ezek az ülések elsősorban arra voltak hivatva, hogy a dolgozók megbeszéljék a szakszervezeti munkával, az üzemi bizottság működésével kapcsolatos kérdéseket, felmerült problémákat, hogy kiértékeljék a munkál Pártunk Politikai Bizottsága határozatának szellemében. Nézzük meg okulásképpen két üzemünkben, hogyan szer. vezték meg a szakszervezeti taggyűlést és miképpen folyt az le? A Magyar Kender szövődéjének dolgozói a délutáni órákban közel 350-en gyül'ek öszsze az üzem kultúrtermében, hogy kiértékeljék azokat az eredményeket. melyek a Politikai Bizottságnak a SzOT munkájáról hozott határozata óta létrejöttek ebben az üzemben. Vigh Istvánné elvtársnő tartotta meg a titkári beszámolót. Beszéde elején kiértékelte az üzemi szakszervezet munkáját a normarendezés és alapbéremelés bevezetéséért vívott harcban. Vigh elvtársnö rámutatott azokra a hibákra, melyeket éppen a Politikai Bizottság határozatának alapos áttanulmányozásával és ismertetésével fedeztek fel üzemükben. — Megfeledkeztünk annak idején a munkafegyelem tervszerű, fokozatos erősítéséről, szem elől tévesztettük hogy a munkafegyelem megszilárdítása tulajdonképpen a termelés állandó emelkedésének egyik záloga. Nálunk is súlyos eltérések mutatkoztak a Párt irányvonalától. Voltak esetek, amikor felületes munka következtében jogtalanul jutottak egyes dolgozók magasabb fizetéshez, mint amennyi végzett munkájuk értéke volt. Ezzel tulajdonképpen fékeztük a szocializmus épftését. de hibánkat felismerve, az llyeniránvú rendellenességek és normacsalások ellen is felvettük a harcot Pártunk irányításával. Eredményeit én hiányoaaágok a terrleljesitéshen Jórészt ennek tudható be az, hogy ma már számos plyan dolgozó van üzemünkben, mint például Kurusá Mária, aki 166 százalékra, vagy mint Kovács Andrásné, aki 147 százalékra és Csengeri Pálné, aki 144 százalékra teljesíti új normáját, S vannak olyanok is. mint Császár Imréné, aki eddig már 79 nappal, vagy mint Káity Andrásné, akik 67 nappal teljesítették lúl tervüket. De amikor ezekről az eredményekről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a hibákról sem — folytatta Vigh elvtársnö, s ismertette azoknak a dolgozóknak a neveit, akik „ismeretlen oknál fogva" súlyosan lemaradlak tervük teljesítésében. Ez a hiba azt igazolja, hogy az üzemi szakszervezet még nem hajtotta vég. re százszázalékig a Politikai Bizottság határozatában kapott feladatokat. Vigh elvtársnő beszámolójának egyetlen nagy hiányossága volt, mégpedig az, hogy csak távolból érintette a szakszervezeti taggyűlés fő célját. Csak kis mértékben foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üzemi szakszervezet a Párt vezetésével hogyan kapcsolódott be a munkaverseny. további szervezésébe s nem ismertette azokat az eredményeket, amelyeket ezen a téren ért el a szakszervezet De ettől eltekintve rengeteg pozitívuma volt az értekezletnek. Szinte újjal rámutattak azokra az egyénekre, akik az ellenség. zászlöhordozói az üzemben, mint például Vnrasdi Jánosné, aki a szerda éjjeli műszakban másfél órát aludt a WC-ben s még azután sem tért vissza gépéhez, hanem beszélgetni ment. fUunltafelajánláaokkal aa uj normákra Ezután megtárgyalták az értekezleten a szakszervezeti tagkönyvrevizióval kapcsolatos feladatokat is. Megállapították, hogy a szakszervezeti tagság 90 százaléka rendesen fi_ zeti tagdiját, a dolgozóknak minteqy két-három százaléka az, aki sahibájából négy-öt hónappal, félErzsébet elvtársnő szólalt fel. Elmondotta, mennyire fontos a tagdijak rendszeres fizetése. A tagkönyv tulajdonképpen fegyver a kezünkbein az ellenséggel vívott harcban — mondotta. A tagdíjfizetés pedig ennek a fegyvernek az ápolását jelenli s ha ezt nem tesszük, akkor ez a fegyver nem ér semmit. Fekete elvtársnő arról is beszélt, mennyire fontos a késések kiküszöbölése. — Nemcsak az késik, aki szirénázás után lép be a kapun, hanem az is, aki tiz perccel hamarabb jön az üzembe, de egy perccel később van munkahelyén mondotta. Ezután még számosan felszólal, tak. A dolgozók foglalkoztak a 'termelés emelkedésének problémáival, 'A'z értekezlet politikai jelentőségét Bossányi György elvtárs vállalatvezető méltatta s foglalkozott a most soron levő nagy politikai feladatok, a helyi tanácsok sikeres megválasztásával. Végül is határozati javaslatot fogadtak el a dolgozók, hogy Rákosi elvtárs börtönből való kiszabadulásának tizedik évfordulójára a lehe. tőséghez mérten valamennyien megteszik munkafelajánlásaikat az új normára, mert tisztában vannak azzal, hogy a régi normára tett felajánlások a normákkal együtt el is avultak. Gyufagyár Komoly hiányosságok mutatkoztok a Gyufagyár szakszervezeti taggyűlésén. A hiba kezdődött azzal, hogy a dolgozók egy része nem jelent meg. de ennek a hibának a gyökerei mélyebbre, az előkészítés elégtelenségére nyúlnak vissza. Az üb. titkárhelyettes, Berg elvtárs maga beismerte önkritikájában a beszámolója elején, hogy nem tudatosították kellőképpen a dolgozókkal a szakszervezeti taggyűlés jelentőségét és fontosságát. A szakszervezeti bizalmiak elhanyagolták munkájukat, de az is hiba volt, hogy későn hivták össze őket megbeszélni a taggyűlés előkészítését. Maga a beszámoló nagy vonalakban felölelte a legfontosabb kérdéseket, azonban nem volt elég konkrét, nem volt kellőképpen üzemi példákkal, jelenségekkel alátámasztva a politikai mondanivaló — bár Berg elvtárs beszéde elején éppen azt mondotta, hogy konkrétlzálni kívánja az üzemre a Politikai Bizottság határozatát. Rámutoiott a titkárhelyettes eMárs a termelésben megmutatkozó hiányosságokra is és jól kihozta az egyik esetben a dolgozóknál helyenként megnyilvánuló anyagpazarlást, igy például Gyurik József és Lipták Jánosné esetében, akik a szemétben hagynak jó, használható anyagokat. Foglalkozott a beszámoló kulturális kérdésekkel, a munkaversennyel és általában a termeléssel. Nem volt igaza -tehát Berg elvtársnak és helytelen volt a kijelentése, hogy ő nem tud beszélni, mert először tart beszámolót és „örülhetnek" a dolgozók, mert nem fog sokáig beszélni. Ilyen kijelentés alapvetően helytelen, mert egy szakszervezeti funkcionárius ezáltal önmagát becsüli le. nem is szólva arról, hogy eleve feltételezi a dolgozókról az érdektelenséget. A aaakaaerveaeti tnggyüléa tapaaatalatai A szakszervezeti taggyűlésen elhangzott hozzászólásokban is — a háromból kettő esetben — gyökeres politikai hibák mutatkoztak, amelyek a dolgozók felkészületlenségét én az agitációs munka hiányosságait mutatták meg. Szögi elvtárs, aki egyébként helyesen fejtegette ugyan a színház- és mozilátogatás kulturális jelentőségét, igen helytelenül szólította fel a dolgozókat a bérletváltásra. Azt mondotta ugyan, is: „Tegyünk eleget Pártunknak, (a bérleíváltással) a Párt utasítása az, hogy ne csak a munkából, hanem a kultúrából is vegyük ki a részünket." Szögi elvtársnak tudnia kellene, hogy a Párt nem utasít senkit színházi bérletváltásra. évvel vagv egy évvel elmaradt tag- Orosz Teréz elvjársnő. a párfszer. díjfizetésében vezet títkárhelyettese nagyon jól A beszámoló után elsőnek Fekete [ kielemezte az üzemi bizottság és a Sztálin-dijat kapott Lepesinszkája, a neves szovjet biológusnő pártszervezet hiányos kapcsolatának káros hatását méltatta a tanácsválasztás jelentőségét — ami az üb. titkár elvtárs beszámolójából kimaradt. Nem volt helyes azonban felszólalásának az a része, amikor a Párt népnevelőinek arról a hibájáról beszélt, hogy azok egyrésze otthagyta a népnevelőértekezletet, amikor a színházi bérletváltásról volt szó és most majd úgy pótolják a hiányosságot, hogy kiosszák a népnevelőknek a bérletlapokat azzal, hogy agitálják meg a dolgozókat a megvásárlására. összefoglalva a gyufagyári szakszervezet gyűlésének tapasztalatait, meg kell állapítani, hogy nem jól sikerült. Nem jól készítették elő, nem jól folyt le. Teljesen értéktelennek azonban még sem mondható, alapvető hibák kerültek felszínre és a gyufagyári szakszervezeti bizottságra s magára a tagságra vár az a feladat, hogy a Párt irányításával és útmutatásával a hibákat kiküszöbölje és megjavítsa munkáját. Népköztársaságunkban legfőbb érték az ember Nagy beruházások történtek szociálpolitikai téren Szegeden is mindent rejteSzinte rossz felidézni a múlt úgynevezett egészségpolitikáját. A hiányos gyógyszerellátást, a megbetegedett dolgozók hanyag kezelését, azt a nemtörődömséget, melyet a kapitalista világ tanusított a dolgozókkal szemben. Nagyon sok dolgozó gondol vissza keserűen ezekre az időkre, nagyon sok olyan dolgozó van, aki vagy maga. vagy pedig valamelyik családtagja sínylette meg a bűnös mult mulasztásait. Ma azonban már más a helyzet. A legfőbb érték nem a tőke, nem a profit ma már. hanem az ember, a dolgozó milliók. Népi demokráciánkban bármi történjék is, minden a dolgozók érdekeit szolgálja. Nagy Pártunk vezetésével, a Szovjetunió támogatásával az élet minden területén a dolgozók érdeke áll a szem előtt. Emelkedik az életszínvonal, megnyíltak a gazdasági és kultúrális felemelkedés útjai minden egyes dolgozd előtt, ma már törődnek azzal, aki dolgozik, munkát végez a közösségért. Drága kincs lett dolgozóink élete, egészsége ás. Szerte az országban mindenütt új kórházak, szanatóriumok létesültek, vagy pedig nyíltak meg a dolgozók számára azok közül, ahova azelőtt csak az urak. a tőkések kerülhettek, Uj szülőotthonok, falusi egész, ségházak épültek, új lakóházakat, egészséges családi otthonokat adtak dolgozóink számára. Csak ha a szegedi vonatkozású szociális juttatások egy részét tekintjük meg, máris megláthatjuk azt a hatalmas arányú fejlődést, ami szociálpolitikai téren is bekövetkezett. Azt mindnyájan tudjuk, hogy a hároméves terv keretében mennyi mulasztást pótoltunk be Pártunk irányi l'sával és támogatásával szociálpolitikai téren Szegeden is. De ötéves tervünk első évében még nagyobb, még hatalmasabb bernházások történtek Szegeden. Vessünk csak néhány pillantást ezekre az adatokra, a számokra, melyek nagyon sok getnek magukban. Szegeden ebben az évben egyedül a szociális beruházások összege globálisan jövel felülmúlja a két és fél milliót. Ha a részletes, konkrét beruházásokat nézzük is. láthatjuk, hogy m nden forint jó helyre ment, dolgozóink érdekeit szolgálja. A Kőzkórház korszerűsítésére például 100 ezer forintot fordítottunk ebben az évben Ez a hatalmas összeg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kórházunk jobb munkát tudjon végezni, még jobban elő tudja segíteni a megbete. gedett dolgozók gyógykezelését. Száztizenhatezer forint az az összeg, amely egy új mentőállomás létesítését tette lehetségessé. Az új mentőállomás beállítása azt eredményezi, hogy hirtelenül rosszul lett. vagy balesetet szenvedett dolgozóink gyorsan, pillanatok alatt hozzájutnak az életüket fenyegető veszedelem elhárítási lehetőségéhez, az azonnali hatékony gyógykezeléshez. Dolgozóink egészségvédelmét szolgálja az egészségügyi szakoktatás további fejlesztése, melyre több, mint 140 ezer forintot fordítottunk ebben az évben Szegeden. A fejlődés nem áll meg. az élet halad. Egészségügyileg Is fejlődünk, a szakoktatás továbbfejlesztésével lehetővé válik, hogy orvosaink, egészségügyi dolgozóink továbbképezzék magukat. gyarapítsák tudásukat, hogy még többet tudjanak használni a dolgozó népnek. Lehetne méjr sorolni tovább ezeket a nagyszerű beruházásokat, azokat a hatalmas összegeket, melyek dolgozóink szociális védelmét szolgálják. De már ez a példa is azt mutatja, hogy népköztársaságunk törődik a dolgozókkal, érdemes töb. bet, jobbat termelni, takarékoskodni. mert minden fillér, minden kis áldozat többszörösen visszatérül a dolgozóknak. Október 16FEL A BEKE VEDELMERE -18-ra összehívták a béke szovjetunióbeli híveinek értekezletét A Szovjet Békevédelmi Bizottság Elnöksége megvitatta a Béke Hívei TI. összszövetségi Értekezlete összehívásának kérdését. Az elnökség elhatározta, hogy a Béke Híveinek II. összszövetségi Értekezletét ez év október 16—18-ra hívja össze Moszkvába. Az értekezlet a következő kérdéseket tárgyalja meg: 1. A szovjet nép harca a békéért, a háborús uszítók ellen. 2. Küldöttek megválasztása a Béke Hivei II. világkongresszusára. 3. A szovjet békevédelmi bizottság választásai. Az értekezleten a szakszervezeti, női, ifjúsági, kultúrális, tudományos, szövetkezeti, sport és egy pb társadalmi szervezetek képviselői vesznek részt. Diákok, neves tudósok tevékenyen kiveszik réssüket világszerte a békéért vivott harcból A' Szovjetunió minisztertanácsa a mellette működő ítélőbizott. í>ág javaslatára, az 1944:. évi Sztálin.díj I. fokozatával tüntette ki Olga Boriszova Lepesin. szkája professzort, a biológiai tudományok dolktorát. az éfet sejtnélküli formáinak és a sejtek keletkezésének terén végzett kiváló tudományos kutatásaiért. A Nemzetközi Diákszövetség jelentése megállapítja, hogy Indiában a diákok 80.500 aláírást gyűjtöttek és elnyerték a béke. zászlót. A nyugatafrikai Dakarban a diákok és tanárok túlnyomó többsége aláirta a békefelhí. vást. Nag-- sikereket értek el a békemozgalomban a latin-amerikai diákok is. Mexikóban a diá. kok sikereiket a hatóságok kegyetlen üldözései ellenére élték el. I AUSZTRIA Az osztrák békebizottság kö. zölte, hogy 757.774 személy írta alá az atombomba megtiltását követelő stockholmi békefellito t áát. Az osztrák békemozgalom éppen abban az időben érte el a jó eredményeket, amikor az amerikai imperialisták fokozzák agresszióikat. NYUGAT-NÉMETORSZÁG Észak Rajna-Westfália belügy, minisztere elrendelte, hogy a kommunistáknak, vagy „hasonló felforgatóknak" tilos termeket gyűlés céljára átengedni. Duisburgban letartóztatták a helyi Kommunista Párt elnökét Minden rendőri terror ellenére azonban, napról.napra nő az aláírások száma. OLASZORSZÁG Az olasz női békeharcosok legjobbjait a nőszövetség kitüntette, A legtöbb aláírást 17.022.t, egy Rómában dolgozó nyomdai munkásnő, Firmin. Marsi gyűjtötte. JAPÁN Dr. Hideki Yukava. Nobel-díjas japán fizikus, felolvasó körutat tart az Egyesült Államokban és ez alkalommal magával viszi a kiotói diákok és több ismert japán személyiség békenyiiatkoza.. tát. A nyilatkozat tiltakozik az atombomba ellen. ANGLIA Az Angliában tanuló kinai diákok levelet intéztek a Béke Hívei Világkongresszusa kinai bizottságához, amelyoen felajánlják segítségüket a béke megvé. désében. UJZÉLAND Az újzélandi anglikán lelkészek közös felhívásban fordultak híveikhez, hogy támogassák a bé. kemozgalmat A békéért folyó harc időszerű feladatait tárgyalta meg a szegedi Békevédelmi Bizottság össztitkári értekezlete Szerdán 'tartotta meg a szegedi Békevédelmi Bizottság eheti össztitkári értekezletét a Magyar-Szovjet Társaság székházának nagytermében. Dr Lakatos Imre elnöki megnyitója után Lacsán Mihályné. a szegedi Békevédelmi Bizottság tit_ kára tartotta meg beszámolóját. — A békevédelmi bizottságoknak arra kell törekedniök, — mondotta —, hogy minden párttagot és min_ den pártonkfvülit. aki békét akar, bevonjanak a békéért folyó harcba. Az imperialisták egyre inkább fokozzák agressziójukat, növekszik a háború veszélye 'A' békevédelem tehát elsőrendű kötelessége minden békeszerető embernek. — A békebizo'itságoknak a békéért folytatott küzdelmükben most különösképpen fel kell használniok a tervkölcsön eredményeit, a tanácsválasztások jelentőségének tudatosítását — mondotta a továbbiakban, A békebizottságok hetenkén'cj üléseiken tárgyalják meg a közvetlen feladatokat, folytassanak felvilágosító munkát a közellátás területén támadó ellenséggel szemben. Felhívta Lacsán Mihályné elvtársnő a 'titkárok figyelmét, hogy szervezzék meg a kisgyűIéseket, Ezután még több időszerű feladatot ismertetett a jelenlévők kel. Rozsnyni Mihály elvtárs, az MDP Szegedi Pártbizottságának' kiküldötte felszólalásában hangsúlyozta, a békevédelmi bizottságok egyik ' főfeladata, hogy az imperialisták agressziójával és gazságaival szemben rámutassanak a Szovjetunióban és a népi demokráciákban folyó hatalmas épitőmunkára. Felhívta a gyűlés résztvevőinek figyelmét arra, hogy be kell vonni a pártonkívüli dolgozókat is a békéért folytatolt harcba, mert tömege, sen vannak pártonkívüli dolgozók" akik örömmel és. lelkesedéssel kij vánnak résztvenni a békéért folj* küzdeleastau