Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-06 / 181. szám

VIL ÉVF. 181. SZAM. ARA 50 FILLÉR A „koreai hétreu versenyre hívja Csongrád megye termelőcsoportjait a vásárhelyi Somogyi Béla termelőcsoport VASÁRNAP, 1950. AUGUSZTUS 6. Előre a koreai műszak sikeréért! Az elmúlt napokban dolgozó népünk újabb nagyszerű jelét adta őszinte, mély proletárinternacionalizmusának. ismételten bebizonyította, hogv együtt halad a Szovjetúnió-vezette béketáborral. Azok a milliók, melyeket dolgozóink az imperialisták ellen harcoló hős koreai nép megsegítésére adtak,, az együttérzésről és segítőszándékról tettek bizonyságot. De bizonyították ezek a milliók azt is, hogy dolgozóink készek harcolni a békéért, testvéri szövetségben sorakoznak fel a Szovjetúnió-vezette népi demokráciák dolgozóival az imperialisták ellen. Orvosküldöttségünk már megérkezett és a kórház is útban van a messzi Koreába, a világ másik felére, de dolgozóink tudják azt, hogy ezzel a segítéssel feladatuk nem ért véget. A koreaiak értünk is harcolnak! Szövetségeseink ők! Minden győzelmük a mi győzelmünk is. minden csapás. amit az imperialistákra mérnek, gyengiti a halálgyárosok erejét, akik a mi életünkre is törnek. Messze van Korea, de a harc itt is folyik. Kemény a harc Koreában, de nálunk is az. A koreai dolgozók fegyverrel a kezükben a csatatéren harcolnak, a mi dolgozóink szerszámmal a kezükben az üzemekben. Nem hagyhatjuk cserben a szövetségeseinket, nekünk is harcolnunk kell! A termelés frontján elért minden eredmény, siker újabb és újabb arculcsapást jelent az imperialisták számára, erősíti a béketábort, segíti a hős koreai népet is. Dolgozóink világosan látják a termelés terén előttük álló feladatok nagyságát és jelentőségét. Megértették, hogy a jobb, eredményesebb munkával is az imperialisták ellen harcolnak. Éppen ezért az adakozással nem zárult a koreai nép megsegítése, nem lettek önelégültek a dolgozók, nem mondták, hosrv „most már mindent megtettünk, amit lehetett." Ab* :harcban nincs megállás, az állandóan folyik és egyre erősítenünk kell, ha azt akarjuk, hogy ne következzék be egy újabb, minden eddigit felülmúló, véres háború. Ennek tudatában fogadták nagy lelkesedéssel dolgozóink a koreai műszakot, ezért határozták el, hogy munkájuk legjavát nyújtva tesznek újabb hitet harci elszántságukról, békeakaratukról és az imperialisták elleni ádáz gyűlöletükről. A békeharc jegyéhen indul hétfőn a „koreai műszak", a béke szaka. Ezen a héten szerte az országban mindenütt új csatára indulnak a dolgozók teljesítményeik túlszárnyalásáért, normájuk megdöntéséért, A koreai műszak önmagában véve is újabb nagyszerű demonstrációja lesz dolgozóinknak, de jelentőségét még csak növeli az a tény, hogy a normarendezés szakaszára esik. Sok üzemben ezen a héten már az új norma szerint dolgoznak, vagy közvetlenül a bevezetése előtt állanak. A koreai műszak tehát azt is megmutatja, hogy újabb, még nagyobb lendületet nyer a szocialista munkaverseny, a dolgozók megkezdik a csatát az új norma teljesítéséért, továbbfejlődésünk sikeréért. Mindezek a tényezők arra intik üzemeinket, hogy a koreai mű szak szervezését a -leggondosabban vezessék le, biztosítsák annak sikerét. Nem lesz ez könnyű feladat, de nem is lesz túlságosan nehéz, hiszen az egyik legfontosabb előfeltétel: dolgozóink lelkesedése, megvan. Néhány szemléltető példa is bizonyítja ezt. A szegedi Dohánygyárban is például kitörő lelkesedéssel fo gadták a koreai műszakot, szinte forradalmi megmozdulás volt az a nap, amikor erre elszánták magukat a dolgozók. Az üzemi hang szóró egész nap működött, a dol. gozók egyénenkint és üzemrészen kint egymást hívták ki versenyre, Már előre tervezgették jónéhányan, hogyan szervezik meg még jobban a munkát, hogv a ko reai műszak valóban sikerüljön valóban kiemelkedő eredményeket tudjanak elérni. És így volt ez a legtöbb üzemben. A spontán lelkesedés azonban még nem elegendő, a felvilágosító munkát tovább kell folytatni és ennek a hétnek, a koreai műszak hetének idején még foko. zottabb mértékben biztosítani s verseny nyilvánosságát, az eredmények tudatosítását, naprólnapra. sőt ahol lehetséges, óráról-órára is. Elsősorban az élcsapat tágjainak, a párttagoknak kell előljárni a példával, mind a felajánlá sok megtételében, mind azoknak a teljesítésében. A párttagok mozgósítása a tízes bizalmiakra hárul elsősorban. Ha ez megtör ténik, már az egyik biztosíték? meglesz a további agitáció sike rének, A pártonkívüli dolgozólelőtt ott lesz a példa, a kommunisták példája, látják, hogy őket felvilágosítja és több. jobb mun kára hívja, maga is úgy cselek szik. Az üzemi pártszervezetek irá nyitásával a tömegszervezetek. nek, a szakszervezetnek, a DISznek, MNDSz-nek. MSzT-nek, a Szabadságharcos Szövetségnek is mozgósitani kell a tagságát, fel kell sorakoztatni őket a koreai műszak sikeres megvalósítására A vállalatvezetőség feladata hogy a munkaverseny, a műszak sikerének technikai feltételét biztosítsa. Anyaghiány, vagv más hiányosság ne gátolja a dolgozókat abban, hogy valóra váltsák ígéretüket, újabb csatát nyerjenek a termelés frontján s egyben a béke frontján. Lépjenek akcióba, fokozzák munkájukat az üzemi békevédelmi bizottságok is! A koreai műszak sikere nem csupán termelési kérdés, hanem elsősorban és végső fokon a békeharc kérdése és egyik döntő, időszerű szaka sza hazánkban. Üzemi röpgyűlé seken. személyes agitáción ke resztül magyarázzák meg újra és újra a műszak jelentőségét és elválaszthatatlan kapcsolatát a békeharccal. Végül egy pillanatra sem fe. ledkezzünk el arról, hogy a ko reai műszak roham ugyan a termelési csatában, de nem kampány. Már a műszak idején a" eredmények megtartására kel1 venni az irányt, már előre úgy kell szervezni a munkát és agitá ciót, hogy a műszak befejeztéve" a lendület ne csökkenjen, ne le gyen megtorpanás. Legyen a koreai műszak kezdete a munkaver seny újabb kibontakozásának éf állandó felfelé ívelésének. Ez; követeli tőlünk a szocializmus építése, békénk megvédése. A bácsalmási járás dolgozó parasztságának távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz A bácsalmási járás dolgozó parasztsága augusztus 4-én 102 százalékra teljesítette a begyűjtést. Ebbő] az alkalomból a következő áviratot intézték Rákosi Mátyáshoz: „Kedves Rákosi elvtárs! A bácsalmási járás dolgozó parasztságának nevében jelentjük. hogy begyűjtési előirányzatunkat augusztus 4-i<r 102 százalékig tel. jesííettiik. A bácsalmási járás dolgozó parasztsága ezzel a cselekedetével válaszol az imperialisták koreai háborús provokációjára. Ezzel válaszol a béketábor és dolgozó népünk ellenségeinek, ezzel válaszol Titóék aljas rágalmaira. A bácsalmási járás dol* gozó parasztsága ezzel a cselekedetével tesz hitet népi demokráciánk. Pártunk és Rákosi elvtárs mellett. A járás dolgozó parasztsága nevében: az MDP járási bizottsága." Vissza kell vonni az idegen csapatokat Koreából — hangoztatta Malik elvtárs a Biztonsági Tanács ülésén idegen csapatok visszavonását | resszióval vádolja a Koreai Népi A Biztonsági Tanács J. A. Malik elvtárs elnökletével augusztus 4-én összeült. A napirenden egy kérdés szerepelt, amelyet az Egyesült Államok terjesztett elő: „Panasz a Koreai Köztársaság ellen irányuló agresszióval kapcsolatban." J. A. Malik elvtárs bejelentette, hogy a kérdés lényegének megvitatása előtt a Szovjetunió részéről „A koreai kérdés békés rendezésére vonatkozóan" cimmel határozati javaslatot kíván előterjeszteni. a határozati javaslat igy hangzik: „A Biztonsági Tanács elhatározza: a) hogy fontosnak tartja a Kinai Népköztársaság képviselőjének meghívását, úgyszintén a koreai nép képviselőinek meghallgatását a koreai kérdés megvitatása során. b) A koreai ellenségeskedések Koreából. Csiang-Ting-Tu Kuomintangküldött és Favzi egyiptomi küldött javaslatot tettek arra, hogy a Li-Szin-Man-klikk képviselőjét hivják meg a Biztonsági Tanács ülésére. J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselőjeként elhangzott felszólalásában leszögezte, hogy a szovjet küldöttség a koreai eseményeket polgárháborúnak tartja s ezért a szovjet küldöttség határozati javaslatába olyan pontot iktatott be, hogy a Biztonsági Tanácsnak meg kell hivnia a koreai nép képviselőjét, hogy vegyen részt a kérdés megvitatásában. Hangoztatta, hogy a háborúhoz hasonló koreai cselekmény megszüntetése céljából mindkét felet meg kell hivni. Malik elvtárs a továbbiakban leleplezte az Egyesült Államok megszüntetését és egyidejűleg az I határozati javaslatát, amely agDemokratikus Köztársaságot. — A Tanács nem tűrhet meg olyan helyzetet — mondotta Malik elvtárs —, hogy városokat bombáznak és embereket ölnek — azokat, akiket „északkorcai hatóságoknak" neveznek — és ugyanakkor megtagadják az „északkoreai hatóságok" meghallgatását. Hozzáfűzte, hogy a szovjet küldöttség ezt lényegbevágó nem pedig ügyrendi kérdésnek tartja, mert háborúról, vagy békéről van szó. Ezután Austin, az Egyesült Államok képviselője hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kormánya fenntartja álláspontját, amely szerint Észak-Korea képviselőit nem kell meghívni a vitában való részvételre. A Biztonsági Tanács a határozati javaslatok ügyében kedden folytatja a vitát. & szovjet dolgozók újabb munkahőstettekkel erősítik a stockholmi felhívásra adott aláírásukat A szovjet társadalom minden rétege egy emberként vett részt a békeszavazásbati. Moszkva dolgozói köpött újult erővel bontakozott ki a szocialista munkaverseny. A „Vörös Proletár" szerszámgépgyár dolgozói 15 napal a határidő előtt teljesítették első félévi tervüket. A „M-anometr"-üzem dolgozói sokszázezer rubel értékű gyártmányt készítettek terven felül. A békeműszak napjaiban a kievl sztahánovisták ezres teljesítették ötéves tervüket. A kievi területe* mintegy 400 kolhoz határidő előtt teljesítette a gabonabeadási tervet. Törvényerejű rendelet a helyi fanácsok választásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa most törvényerejű rendeletet bocsájtott ki. amely megállapítja a Helyi Tanácsok tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat. A városi, kerületi és községi tanácsok tagjainak száma legalább 21 és legfeljebb 101. Minden tanácsban a tagokon felül póttagokat is kell vá. lasztani. A tanácson bclűj a tagoknak és póttagoknak számát a helyi viszonyokhoz mérten a közvetlen felettes tanács határozza meg. A helyi tanácsok tagjait az illető kerület választópolgárai négy évi idő'aríamra választják az országgyűlési képviselők választására meg. állapított alapelvek szerint, általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással. A törvényerejű rendelet a választójogot a lehető legtágabb körre terjeszti ki és a választójogból csupán a büntetés hatálya alatt álló elítélteket és az elmebetegeket zárja ki. Minden városban (városi kerületben, illetőleg községben) szavazóköröket kelj alakítani, a szavazókörök számát és kerületi beosztását akként kell megállapítani, hogy az egyes szavazókörökre legfeljebb hatszáz szavazó essék, de minden egyes község, ha ennél kevesebb választója is van, egy szavazókört alkosson. A választás céljára új választói névjegyzéket kell összeállítani. Ezt a feladatot a városi tanács végrehajtó bizottsága, Budapesten a váosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága, községekben pedig a községi elöljáróság látja el. Az ideiglenes választói névjegyzéket a tanács (elöljáróság) hivatalos helyiségében három napra közszemlére kell tenni. Akit a névjegyzékből kihagytak, felszólalással élhet. Ha a végrehajtó bizottság a felszólalásnak nem tesz eleget, azt a járásbíróságnak népi ülnökök közreműködésével alakuló tanács bírálja el. A jelöltek lajstromát a Magyar Függetlenségi Népfront szervei állítják össze. A választás napját 45 nappal előbb, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tűzi ki munkaszüneti napra. A választás napjának kitűzését kővetően haladéktalanul választási bizottságot kell alakítani minden megyében, községben, járásban, városban, városi kerületben. Több olyan község részére, amelynek közös községi tanácsa van, közös választási bizottságot kell alakítani. A választások lebonyolításának általános irányítása végett országos választási bizottságot kell felállítani. Az országos választási bizottságot a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa, a többi választást bizottságot pedig a Népfront megfelelő helyi szerve alakítja meg, A törvényerejű rendelet részlete, sen megállapítja a választási eljárás szabályait, biztosítja a szavazat titkosságát és azt, hogy helyi tanácsok tagjainak megválasztása a legszélesebb demokrácia alapelveinek megfelelően történjék. Magyar paraszJküIdöifség Tádzsikisztánban és Kirgíziában A magyar parasztküldöttség tagjainak egy csoportja három napot töltött Tádzsikisztán leninabadi kerületében, a küldöttek nagy gyapotültetvényeket és kerteket tekintettek meg. Ellátogattak a Sztálinról elnevezett •colhozba is. Meggyőződtek a kolhoz gazdagságáról, a kolhoztagok jómódú életéről és megtudták, hogy a kolhoz jövedelme 1949-ben 13 millió rubel volt. j A magyar parasztküldöttség i egy másik csoportja behatóan j tanulmányozza a szocialista me-' zőgazdaság kirgiziai eredményeit. A küldöttek a mezőgazdasági tudományos kutató intézeteket, k;sérleti növény- és magnemesitő állomásokat, a kirgiziai állattenyésztési intézet kísérleti telepeit keresték fel. A magyar nép küldöttei a krasznorecsenoi gép- és traktorállomáson megismerkedtek a traktorbrigádok munkájának megszervezésével, a traktoristák bérezésével és az állomás kapcsolataival, a kolhozokkal, valamint az állomás gépparkjával. A Furmanovról elnevezett kolhoz földjein a küldöttek megszemléltek «z arató-kombajnok működését. Tanulmányozták a Marx Károlyról elnevezett kolhoz sokirányban fejlett gazdaságát. /