Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

2 KEDD. 1950. AUGUSZTUS 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsa lll. teljes ülésének határozati javastata A határozat: javaslatban az Országos Tanács teljes mérték­ben magáévá teszi a Politikai Bizottság igazságos és kemény bírálatát, köszönettel fogadja a messzemenő elvtársi útmutatást éo felbecsülhetetlen segítséget, ara. a Politikai Bizottság határo­zatában a szakszervezetek felé megnyilvánul. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor, amikor megállapítja saját felelősségét az elkövetett súlyos hibákért, fel­hívja az összes szakszervezeti szervákét és az öntudatos szerve­zett dolgozókat, hotrv teljes ere­jükkel járuljanak hozzá a hibák feltárásához és kijavításához, a Párt határoznának megvalósítá­sához. A Szakszervezeteik Országos Tanácsa ennek érdekében a kö­vetkező feladatokat állítja a szak­szervez oti vezetők elé: O Erősítsük kapcsolatunkat a Párthoz, szélesítsük a Párt befo­lyását a tömegek között A határozati javaslat felhívja a vezető funkcionáriusokat, mu­tvss-nak példát a párthatároza­tok lelkiismeretes, harcos végre­1* apásában. Küzdjenek a lazaság. F fegye'mezetlenség ellen. Nevel­jél; saját példájukkal is harcos. áldozatkész szellemben a dolgo­zókat. A maradi felfogások, a vissza­felé huzó káros kapitalista csö­kevónyek ellen a dolgozó tömegek között végzett felvilágosító mun­ka fokozásával kell fellépni, első. sorban azokon a területeken, ahol a jobboldali szociáldemokrácia befolyása még ma is érvényesül. Q. Fordítsuk minden erőnket a szocializmus építésének meg­gyorsítására." Hangsúlyozza a határozati ja­vaslat, hogv minden ténykedé­sünk közéDpontjába a termelés fejlesztését, a munkaversenv és a Sztahánov-mozgalom kiszélesí­tését, a szocialista bérezés mag­valósítását állítsuk, a szocializ­mus alapjait lerakó ötéves ter­vünk eredményesr végrehajtására. A Párt politikája megalkuvás nélküli küzdelmet követel a SzOT-tól és a szakszervezeti köz­pontoktól az üzemi szerveze­tekig a politikai és gazdasági kártevők, az ellenség ügynökei ellen. Lép'ünk fel az ilyen elemek ellen, alkalmazzuk teljes szigorú­ságában a fegyelmi szabályzatot, működtessük a társadalmi bíró­ságokat, szerezzünk érvényt ál­lamunk törvényeinek. @ Támogassuk mindenhol me­részen az újítókat a sztahánovis. Gyilbolnak a fasiszta Lipót pribékjei Belgiumban Kedden hatalmas tüntetés lesz Brüsszelben a király visszatérése miatt A belga monnrehista csendőrpri­békék vasárnap n Liége melletti Grace-Berlenr községben meggyil­koltuk három Lipót-ellenes tünte­tőt. A fasiszta Lipót távozását kö­veteld tömeg hatalmas felvonulást rendezett a községben, mikor teher, aulón szállított csendőrök körül­vették a tüntetőket és tüzet nyitot­tak. Az egyik áldozatot az AFP je­lentése szerint a csendőri provoká­ció színhelyétől 150 méterre, egy géppuskagolyó ölte meg. Elégében az Izgalom rendkívül , nagy. I 'V várost hatalmas lüntclőcsoportok járják he és a csendőri provokáció­nak sok sebesültje van. A Lipót távozását követelő töme­gek egész Belgiumban készülődnek a keddi brüsszeli hatalmas felvonu­lásra. A kormány egyre nagyobb fegyveres erőket összpontosít a fő. városban a Brüsszel felé vezető utak lezárására. A Waterlooi történelmi csatamezőn ma újból készülődik egy hadsereg. Brüsszelt ugyanis a déli tartományoktól a Waterlooi síkság választja el, ahol a tüntetők tízezrei készülnek arra. hogy kedden a fő­városbn vonuljanak. A kormánv rendőrök, csendőrök és katonák kordonját állítja fel a síkságon, hogy megakadályozza a tüntetőknek Brüsszelbe vonulását. Vnsárnnp a rendőri erőszak kö­vetkeztében Brüsszelben tizenkét, Liégcben húsz tüntető sebesült meg. A monarchista pribékek ujabb véres provokációja a brüsszeli tőzsde előtt A fő f áronban npanYolloranokat és beton' akadalyokai állítanak fel Brüsszelben és Belgium va­lamennyi ipari körzetében folytatódik a Lipót lemondá­sát követelő népi tömegek nyomása, A nép felháborodá­sát rendkívüli mértékben fokozna a grance-berleun nmnkásgyilkosság. Brüsszel­ben nz egész éjszaka folyamán hatalmas tömegek tüntettek és követelték Lipót lemondá­sa t. „Lipót gyilkos!" — kiál­tásokkal sokszáz tüntető vo­nult fe] a tőzsde elé. ahol a tüntetőket lovas- és gyalogos rendőrök támadták meg. Há­lom tüntetőt puskatussal sú­lyosan megsebesítettek. Brüsszel gyakorlatilag ost­romállapotban él. Valameaty­r.yi főútvonalon ée különösen n dóü és délkeleti peremváro­sokban, a hadsereg spanyol­lovasokat és betonakadályokat állított fel; bogy meggátolja a keddi tömegfelvonulás részt­vevőit a belváros megközelí­tésében. A kormány egyre újabb csapatei-ősitéseket vont össze. de egyáltalán nem biztos azoknak a csapatoknak a hű­ségében, melyekkel vérbe akarja fojtani a királyellenes küzdelmet. Egyes hírek szerint az eftyik liegei kaszárnyában a csendőrök megtagadták az engedelmességet, amikor pa­rancsot. kaptak, bogy „szükség esetén" használják fegyverü­ket. Hasonló jelentés érkezett az egyik Németországból visz­szarendelt katonai egységről is. A kormány éjjel 2 órától reggeli 8 óráig tartó minisz­tertanácson tárgyalt az újabb torrorintézkedésekről. A sztrájkolok köreiben attól tartanak, hogy a jobboldali szociáldemokrata párt hátba­támadja a belga nép Lipót­ellenes egységmozgalmát. Er­re mutat az AFP-nak az a jelentése, hogy délelőtt fél 11 órakor Bouset pártelnök veze­tésével jobboldali szocialista küldöttség kereste fel Lipótot a laekeni kastélyban. A b'csi Volksstimme a Jugoszláviába irányuló fegyver szállítmányról A „Volksstimme", az Osztrák Kommunista Párt lapja vasárnap jelentette, hogy két amerikai és angol vonat rakomány fegyver és li szár ment Ausztrián keresztül Ju­goszláviába. Az egyik szerelvény júiius 24-én bngyta el Salzburgot. A szerelvény 41 vagonból állj, amely kö*ül ll-eu tüzérségi agyú, 30-on pedig lepecsételt ládákban lőszer volt, A következő nap 38 vagonból ál'ó szerelvényt figysllek meg. — Ezek a küldemények bebizo­nyítják, hogy Tito uralma most már teljesen sz amerikai háborús kalandorokat szoMlja és ezért fegyvereket kap — írja a Vo'-ksstim­imc. táikat, a nők és az ifjúság bevo­nását a termelésbe és a társa­dalmi feladatokba, az alulról jö­vő helyes kezdeményezéseket. 0 Küszöböljük ki munkánkból a bürokratizmust, erősítsük a szak. szervezeti demokráciát". A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa megbízza az Elnökséget, hogy a szakszervezeti demokrácia széles­körű kifejlesztése érdekében minél előbb dolgozza ki a szakszervezeti központi vezetőségek, megyei (ke­rüle'ii) bizottságok és az üzemi bi­zottságok újraválasztásának tervét: gondoskodjék arról, hogy a vezető­szervekbe minél nagyobb számban új, friss, a Párthoz és a munkás­osztályhoz hü, szilárd káderek ke­rüljenek. A szakszervezeti mozgalom műkö. désének, a demokrácia elveinek vi­lágos meghatározása érdekében ké­szítse el az Elnökség a szakszerve­zetek új alapszabályait és a dolgo. zókkal való nyilvános megvitatás után léptesse életbe. Meg kell javítani a SzOT irányí­tó és ellenőrző tevékenységét a szakszervezeti központok felé, foly­tatni kell a felduzzasztott appará­tusok leépítését, a középszervek erősítését, a vezetés közelebbvitelét a munkahelyhez, az önzetlen, ál­dozatkész társadalmi munkások számának növelését. Kíméletlenül fel kell lépni az új káderek visszaszorítása, a klikkek uralma ellen. Véget kell vetni an­nak az álhaloldali elméletnek és gyakorlatnak, hogy a legegyszerűbb szakszervezeti feladatokat is csak párttagokra vagy tagjelöltekre le­hel bízni. A pártonkívülieket be kell vonni a szakszervezeti munká­ba és a vezető szervekbe is. Vessünk véget az önkényes veze­tésnek, az apparátus elhatalmaso­dásának a választott szervek felett. Meg kell érletni a helyi szakszer­vezeti vezetőkkel, hogy az üzem egész politikai életének irányítója a Párt, a helyi pártszervezet, ezért minden esetben kérjék ki a párt­szervezet véleményét, tanácsát, bí­rálatát munkájukra vonatkozóan. Különös gonddal kell megszervez­ni — hangoztatja a határozati ja­vaslat — az üzemben a termelési értekezleteket és a beszámoló tag­gyűléseket. Szakszervezeteink rend­szeresen számoljanak be munká­jukról a nyilvánosság előtt, és hasz­nálják fel a dolgozók véleményét, tapasztalatait, birálatát. Szakszervezeti szerveink bevéte­leikből a mainál jóval többet jut­tassanak vissza a tagsághoz, szociá­lis és kulturális gondoskodás for­májában. Kapcsolódjanak bele a la. kásépftési mozgalomba, fejlesszék tovább a biztosítási és segélyezési rendszert, a bürokrácia egyidejű csökkentésével. @ Tárgyaljuk meg a dol­gozókkal a- Politikai Bizottság határozatát." A Szakszervezetek Országos Tanácsa a szakszervezeti ve­zető szervek kötelességévé teszi, bogy szervezzék meg aktivákon, taggyűléseken és sajtóban a Politikai Bizottság határozatának megvitatását. Tárják fel mindenütt a szak­szervezeti munka hiányossá­gait, határozzák meg a helyi feladatokat, gyűjtsék össze és további munkájukban haszno­sítsák a dolgozók elhangzott véleményét. A határozati javaslat rámu­tat. hogy a Politikai Bizott­ság bírálatának célja a szak­szervezeti munka megjavM sa, a szakszervezetek megerő­sítése. A bírálat adjon új len­dületet a szakszervezeti veze­tők munkájának. A napiren­den lévő feladatok eredmé­nyes mego'-dásával, a norma­rendezés és alapbéremelés végrehajtásának hatékony elősegítésével, az e munkánál jelentkező opportunizmus ée ellenséges befolyás gyökeres fe-számolásáva], a munkaver­seny további endítésével bizo­nyítsuk be, hogy megértettük a Párt bírálatát. „ígérjük nagy Pártunknak, szeretett Rákosi elvtársunk­nak, hogy szívós munkával kijavítjuk hibáinkat és min­dent megteszünk, bogy szak­szervezeteink a Párt hűséges segítői legyenek a szocialista Magyarország minél gyorsabb felépítésében" — fejeződik be a határozati javas'at. A koreai néphadsereg felszabadította Ani és Kocsang városát A phöngjangi rádió közli a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadserege főparancs­nokságának július 30-án reggel közzétett hadijelentését: A néphadsereg alakulatai vala­mennyi fronton folytatják heves harcukat az amerikai csapatok­kal. A néphadseregnek azok az alakulatai, amelyek Ani (Angi) város körzetében támadnak, mi­után megtörték az amerikai csa­patok ellenállását, július 28-án felszabadították Ánit. Július 29-éin hét amerikai bom­bázógép repülőtámadást kísérelt meg Fhöngjang körezete ellen. A néphadsereg légierejének sikeres hadműveletei következtében az A, lenséges bombázógépek nem ér­ték el céljukat és szétszóródtak, A többi frontokon nem történt lényeges változás. A phöngjangi rádió közli t* Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadserege főparancs­nokságának július 30-i esti hadi­jelentését : Július 29-én a néphadsereg ala. kulatai elkeseredett harcok után megtörték az ellenség erőa ellenállását és teljesen felszaba­dították Kocsang (Kioszio) vá­rost. A néphadsereg alakulatai több mint száz foglyot és sok zsákmányt ejtettek. CSINDZSU FELSZABADULT A koreai hadszíntér Csindzsu közelében, julius 31 Az AP jelenti: Erős északko­reai nyomás arra kényszerítette az USA csapatait, hogy három­napos küzdelem után hétfőn ki­vonuljanak a déli partvidéken lé­vő Csindzsuból. A harcokban résztvevő 24. gyalogsági hadosz­tály a várostói keletre, alig 50 mérföldnyire Poszantól, az ame­rikai csapatok fő mán pótlási ki­kötőjétől foglalt el új állást Az ütközetet iránvító magas­rangú tiszt pokolinak jellemezte a Csindzsuért folytatott küzdel­met és elmondotta hogy ez a ki­lencedik vereség, amit csapatai egymásután elszenvedtek. A ki­vonulást fedező hátvédcsapatok gyors ütemben vonultak ki a vá­rosból, hogy kikerüljék az észak­koreai csapatok átkaroló mozdu­latát és megmeneküljenek a be­kerítéstől. A legntolsó Reuter-sürgönyök szerint a koreai hadihelyzet hét­főn este a következő volt: Déli arcvonal; Erős északkő* reai támadásnak sikerült elfog­lalni Csindzsu várost, amely út­elágazáson fekszik a déli part­vidék mentés és kapuja az innen mindössze 60 mérföldnyire fekvő Puszan amerikai hídfőállásnak. Az északiak kezén van most a csindzsu-kocsangi országút, mely fontos szárazföldi összekötő vo­nal. Csindzsu tói délnyugatra északi tankok Hadong felé ha* ladnak. Központi arcvonal; Már bizo­nyos, hogy Kocsang az északiak kezén van és a Kocsangtól észak, ra fekvő Csirje is az észak'toreai­ak birtokában van. A jelentések szerint a nyomás „erősen nő'', Kocsangtól .{Cetre Kumcson irá­nyában. Keleti arcvonal: Az északiak „átfogó erőttszítésf.-' tesznek, hogy előretörjenek a partmenti úton Puszai felé. A koreai partizáncsapatok beszivárogtak Puszan közelébe A koreai távirati iroda jelentése szerint a koreai fegyveres beavat­kozók körében nagy megdöbbcntésl keltett, hogy Puszán kikötőjébe közlekedő vonalakat több helyütt megrongálták: Az amerikai katonai szóvivő már július 26-án beismerte, hogy koreai partizán erők beszivá­rogtak Puszán közelébe ós néhány mérföldnyire közelítették meg a várost. Puszán tudvalévően az amerikai csapatok egyedüli után­pótlási kikötője Koreában. A Kiungcsu, Jungcsun. Jungil és Jungtuk környékén, Kinti gszaag tar­tomány északi részében működő koreai partizánok megbénították a közlekedést az amerikai hadsereg utánpótlási vonalain, amennyiben megrongálták azokat az utakat, amelyek Ta-egut összekötik a keleti partvidék mentén fekvő városok­kal A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete hét jobboldali szociáldemokratát zárt ki tagjai sorából A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a kö­vetkező kizárási határozatot hozta nyilvánosságra; A sz-akszerveze* tagjai "sorából kizárták: K. Váradi Sándort. a Szerelőipa­ri NV volt üb. bérfelelősét, aki a norma rendezéssel kapcsolatos ak­tívaértakezletien a normarendezés ellen uszított. Basa Istvánt, a Lampart zománc­árugyár vegyipari műhelyének mű­helybizottsági termelési felelősét, akiről kiderült, hogy 1939-ben a nyilas párt tagja volt. Basa p.tván hazug rágalmakkal uszított a nor­marendezés ellen. Lüzler Jánost, a Lampart zo­máncgyár vízóra osztályának dolgo­zóját, aki a normarendezéssel kap­csolatos aktivaértekezleten azt a valótlanságot állította, hogy az ö műhelyükben nem avultak cl a nor­mák, mert nem kaptak új gépeket. Hangsúlyozta, hogy ők, a „régi szocialisták" ellenzik a normaren­dezést. Józsa Imrét, a forgácsoló szer­számok gyárának osztályvezetőjét, aki meghamisította társai elszámo­lását. Józsa jobboldali szociálde­mokrata, a Magyar Dolgozók Párt­jából kizárták. Bartók Jánost, a Salgótarjáni vasöntöde és tűzhelygyár dolgozó­ját. Bartók igyekezett elégedetlen­séget szítani a normarendezés ellen. Noha havonta 900—1.000 forintot keresett, azt hangoztatta, hogy a népi demokrácia nem biztosítja megélhetését. A"tal-Bcra Jánost. az ózdi Rima Kohászati Müvek NV durvahenger­műjének dolgozóját. Hazug rágal­makkal szintén a normarendezés el­len lázított. Állandóan az e'mult fasiszta rendszert dicsőítette és lépten-nyomon kifejezésre juttatta, jobboldali szociáldemokrata érzel­meit. Füh Józsefet, az EMAQ NV for­gácsoló műhelyének esztergályosát. Ellenségesen fordult szembe élmun­kás társaival, akik lazának tartották elavult normáikat és kérték anuak felülvizsgálását. Igyekezett elége­detlenséget kelteni a normarende­zéssel szemben. JOBBAK szórakozik a nyári kupamérkőzéseken, TOTO ha szelvény is van a z:ebében.

Next

/
Thumbnails
Contents