Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

KEDD. 1B50. AUGUSZTUS t. Alapszervezeti titkárok figyelem! ^ÍKUAR f ÉR1"TEKEZÍETET"aTtSÍÍ Az üzemi titkár elvtársak hozzák magukkal az értekezletre a vállalatvezetőket és az UB-titkárokat AugMisstus 15-re befejezzük a termény-begyűjtést Szeged környékének dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel csatlakoztak a mindszenti és szegvári dolgozó parasztok versenyfelhívásához Alkotmányunk ünnepének közeledtével Szegvár és 'Mindszent dolgozó parasztjai úgy találták: a begyűjtés ed­digi üteme nem fejezi ki elég híven, hogy a beadott gabo­na minden mázsájával mennyire erősíteni akarják hazáju­kat, a békéért folyó nagy küzdelmet, új, szabad életüket, melynek eredményeit Alkotmányunk is lerögzíti. Ezért lép­tek egymással párosversenybe, ezért határoztuk el, hogy meggyorsítják gabonájuk beadását és augusztus 20-ra hi­ánytalanul teljesítik községük egész begyűjtési tervét. A két falu felhívásához országszerte egyre több község dol­gozó parasztsága csatlakozik és a nagy kezdeményezés lel­kes visszhangja meggyőzően bizonyítja, hogy a dolgozó pa­rasztok nagy többsége másutt is úgy gondolkodik, úgy cse­lekszik, mint a szegváriak és a mindszentiek. Ezt bizonyítják a Szegeden vasárnap lezajlott gyűlések is. A gyűléseken Szeged és Szeged környékének dolgozó parasztjai elfogadták Mind­szent és Szegvár versenykihí­vását, egyben párosversenyre hívták ki Makó és Hódmező­vásárhely dolgozó parasztsá­gát a terménybegyiijtési és tarlóhántási munkák időben elvégzésére. Augusztus 15-re befejezzük a termény begyűjtést Délelőtt 10 óra felé beuépc-1 össze a kecskéstelepi dolgozó Bedett a baktói fökhnűvesszö-. parasztok. Még a légyzümmo­vetkezet helyisége. Ünneplőbe, gést is meg lehetett volüa hál* öltözött, kérgeskezű parasztok jöttek el, hogy megvitassák és döntsenek a versenykihí­vás kérdésében. Mindannyian tudják, mit jelent a verseny­kihívás elfogadása. Ha elfo­gadják, azt végre is kell haj­tani. — Befejezzük a begyűjtést — mondják többen —, még­hozzá nem is augusztus 20-ra, hanem augusztus 15-re. Ezzel is egy lépést teszünk a mun­kás-paraszt összefogás felé, mert idejében biztosítjuk az üzemi dolgozók kenyerét De t'sütában vannak azzal 5s, amikor kimondják a sza­vakat; „Elfogadjuk Szegvá" és Mindszent dolgozó paraszt­jainak versenyfelhívását" —, hogy nemcsak a munkás-pa­raszt összefogásról van szó. hanem a begyűjtési verseny lendületével megmutatják, helyeslik azokat a célkitűzése­ket, amelyek megvalósítása felé Pártunk útmutatása alap­ján, a munkásosztály vezeté­sével haladunk. Ettoeadjuk a versenykihívást! A kecskéstelepi kultúrház­jöttok lani. olyan csendben hallga* ták az előadót. — Alkotmányunk nem papír­jogokat biztosít, mert amit az Alkotmányban lefektettünk, az törvény s minden egyes betűje a dolgozó nép érdeké­ben van. Éppen ezért határoz­ták el a kecskéstelepi dolgozó parasztok is. hogy augusztus 15-re az utolsó szemig bead­ják felesleges gabonájukat és elvégzik a tarlóbuktatást is. Ez az elhatározásba hozzászó­lásokból is világosan kitűnik. Kovács Lajos 12 holdas kö­zépparaszt így vélekedett: — Kötelességemnek érzem, hogy csatlakozzam a mind­szentiek és a szegváriak ver­senyfelhívásához. Tudom, hogy az idejében való ter­ménybegyüjtés harc kérdése a béke érdekéhen. A többi hozzászólónak is ez volt a vé­leménye. Börcsök Imre állt fel utol­jára s ezeket mondotta: — Egyöntetűen csatlako­zunk a versenykihíváshoz és a versenykihívás elfogadásá­hoz. nem ülnek már fel a kuláknak. Amint a vasárnapi gyűlések is bizonyítják, Szeged dolgozó pa­rasztsága egyöntetűen elhatároz­ta, hogy legkésőbb augusztus 15-re minden szem felesleges ga­bonát bead az államnak. i A tápéi dolgozó parasztok Algyővel versenyeznek Tápén délelőtt rendezték meg a parasi.tgyűlést. A földműves­szövetkezet helyiségében össze­gyűlt 150 kisparaszt igen jó han­gulatban várta a gyűlés megkez­dését. Csak úgy zúgott a terem, beszélgettek a termésről, a be­gyűjtésről, a tarlóhántásról. Ami. kor az előadó elvtárs felállt az asztalnál, egyszerre csend lett és érdeklődve várták a gyűlés meg­kezdését. Az eddigi eredményeik és a verseny pontjainak ismerte­tése nagyon érdekelte a dolgozó parasztokat. Terhes János termelőcsoport­tag felszólalásában arra buzdí­totta azokat, akik még nem tel­jesítették terménybegyüjtési kö­telezettségűket. hogy a cséplés után azonnal szállítsák raktárba felesleges gabonájukat. Erre vá­laszolt Horváth István négyhol­das kisparaszt, aki kijelentette, hogy nála ugyan még nem csá­peltek el, éppen ezért megfogad­ja, hogy a verseny sikere érde­kében a cséplőgéptől azonnal raktárba szállítja felesleges ga­bonáját. A gyűlésen sokan egyéni ver­senybe léptek. Egyre több dolgos tenyér simult össze, hogy ki vi­szi be hamarabb a gabonáját. De r.em elégedtek meg azzal, hogy a községen belül versenyezzenek. Még a gyűlésen megfogalmazták, a levelet, amelyben kihívták Al­győt begyűjtési és tarlóhántási versenyre. Gyála és Szentmihálytelek sem akar lemaradni a versenyben Gyálaréten a község dolgozó parasztsága nevében Csamangó István négy holdas kisparaszt vállalta, hogy a cséplőgéptől lezettségét. Algyőn a papok a búcsúval akarták elvonni a dol­gozó parasztságot a gyűlésről. A dolgozó parasztságnak azonban már kinyílt a szeme és világosan látja a klerikális reakció aljas aknamunkáját. Igy kudarcba ful­ladt az algyői fiatal pap agitá­ciója is és a parasztgyűlésen igen sok algyői dolgozó paraszt és parasztasszony vett részt. Kihívták terményh°reüjtési és tarlóhántási versenyre a tápéi dolgozó parasztokat és amint Czirok Mihály hozzászólásában ban délután 4 órakor Lelkesedéssel csatlakoznak a versenyfelhíváshoz az alsóvárosi és ujszegedi dolgozó parasztok is raktárakban Az alsóvárosi földmüvesszo­vetkezet Földmüves-utcai helyi­ségében is sok dolgozó paraszt és parasztasszony gyűlt össze, hogy megvitassák a versenyki­vásti Az alsóvárosiak is elhatá­rozták, időbeni terménybeadá­sukkal azon lesznek, hogy Cson­grád megye a terménybegyüjtés elvégzésekor ne hetedik legyen az ország megyéinek terménybe­gyüjtési ranglistáján, hanem az elsők közé kerüljön s a megye dolgozó parasztsága az elsők között mondhassa: eleget tet­tünk kötelességünknek, a nép államával szemben. Nagy lelke sedéssel fogadták el a mind­szentiek versenykihívásának fel­tetele't s egyben elhatározták, csatlakoznak ahhoz, hogy Sze­ged dolgozó parasztsága ver­senyre hivja ki Vásárhely és Makó dolgozó parasztságát. Az ujszegedi földmüvesszö­vetkezet helyiségének kis udvara is megtelt dolgozó parasztokkal. Sokaknak már ülőhely sem ju­tott, állva hallgatták végig az előadót. Az előadás befejezése után minden felszólaló kifejezés­re juttatta, megértik, mint je­lent nemzetgazdasági szempont ból a gabonafeleslegek időbeni beadása. Tudják, ha a gabona biztos helyen, a van, ezzel elősegitik az ötéves terv sikerét és az ország dolgo­zói nyugodtan tekinthetnek a jövő esztendő elé. Ezért csatla­kozott az ujszegedi dolgozó pa­rasztság is egyöntetűen és lelke­sen a mindszenti versenyfelh'­váshoz. A dolsozó parasztok nem hallgatnak a hutákokra Nem kell azonban azt hinni, hogy az ellenség mindezeket az eredményeket és sikereket tét­lenül nézi. Most is, mint min­dig, ha a dolgozó nép érdekei ellen kell valamit tenni, megje­lenik. Erre a gyűléseken felszó. laló dolgozó parasztok is rá­mutattak. Például K-'ss Péterné elvtársnő elmondotta. hogyan igyekezett Nagy Ferenc kulák másokat lebeszélni arról, hogy a felesleges gabonájukat beadják, ugyanakkor ő szeretett volna a felesleges gabonájáért mázsán­ként hat forint jutalmat kapni. A kulák minden eszközt meg­ragad, hogy akadályozza a ter­ménybegyüjtés sikerét. — Ne vigyétek be most, mert később többet kaptok érte — mondják a kulákok. Dolgozó parasztjaink azonban azonnal a raktárba szállítják a I kifejtette: „Azzal, hogy mi ide­buzát s igy a terménybegyüjtést augusztus 10-ig teljesitik. Egy­másután emelkedtek a kezek a magasba ezután a bejelentés után. Azonnal el is határozták, hogy Szeged és Makó példája nyomán ők Ujszentivánt hívják ki versenyre. Szentmihálytelek doleozó pa­rasztsága sem akar lemaradni a versenyben, ök a ^„-nzsmai dol­gozó parasztokat hívták ki ver­senyre. Vállalták, hogy a tarló­hántást augusztus 15-ig befeje­zik s minél hamarabb befejezik a terménybegyüjtést is. A csép­lést julius 31-én befejezték és csak egy pár egyénileg gazdál­kodó kisparaszt van még hátra, akik nem szállították be gaboná­jukat- Kószó István kihangsú­lyozta, hogy ezeknek a kispa­rasztoknak meg kell magyarázni a terménybegyüjtés fontosságát. Szeged és környékének doleozó parasztjai ismét Pártunkra és a békére szivaztak A kuliákság és a klerikális reakció azonban nem nézi tétle­nül, hogy a kisparasztság hiven teljesiti terménybegyüjtési köte­jében begyüjtjük a gabonát, nemcsak az ötéves terv sikerét mozdítjuk elő, hanem nagy csa­pást mérünk a klerikális reak­cióra is." A gabonabeadási verseny, a mindszenti és szegvári kezdemé­nyezéshez való tömeges csatla­kozás minden szónál beszédesebb szavazás győzelmeink szervezője, jövőnk biztoskezü építője, Pár­tunk mellett Egyben szavazás a hős koreai nép harca mellett, szavazás a béke ügye mellett is. * Párthirek A pártszervezetek, tömegszerveze. tek, békebizottságok a koreai gyüj­Inivckct a befizetési csekkeket, ' va­lamint a gyűjtéssel kapcsolatos ösz­szcfoglalő jelentésüket (hány fő és a gyűjtött összeg számszerűen) leg. később kedd délután 4 7 óra kö­zött feltétlenül adják le a Pártbi­zottság Agitációs Osztályán. Augusztus 1-én, kedden dél­után fél 5-kor az instruktorok részére értekezletet tartunk a Sztálin-sétány 10. szám alatt. Augusztus 1-én, kedden dél­után 6-kor az összes titkárok részére értekezletet tartunk a Kálvin-tér 6. szám alatt. 99Vállalom, hogy az uj normát a koreai műszákban 10 KILÓVAL TÚLTELJESÍTEM"... A minisztertanács határozata fellendítette a versenyt a Dohánygyárban A miniszt: ííanács határozata nyilvánosságra kerülése óta a •zegedi Dohár-ygyár dolgozóinak is legfontosabb beszédtémája a aormarer.dezés és alapbéremelés kérdése. Sajtó-, műhely-, népne­velöértekez'e tokén, röpgvülése. ken alaposan meghánytak ve tt tük ezt a kérdést. Hogy dolgozóink valóban meg is értették a minisztertanács ha­tározatát, erre bizonyíték Katona Jenőné pártonkívüli bálabontó­nő szava is: „Most már értem, hogy mi idézte elő a mai drága­ságot. Mindezt nagyrészben a taxa normáknak „ kösxőnhetjiik" Az újonnan átrendezett igazsá­gos normák ezt kiküszöbölik majd. Tudom, érzem, hegy a Ma­gyar Dolgozók Pártja nemcsak a Párt tagjai, hanem valameny­nyi becsületes dolgozó érdekét képviseli e határozat létrehozásá­val. Célom az, hogy becsületes munkám által én is odacsapjak az imperialisták fejére, hogy mi­nél jobban kiérdemeljem a Párt belénk helyezett bizalmát. Éppen ezért Alkotmányunk egyéves év­fordulójára vállalcm, hogy az újonnan megállapított normakilogramot napi öt ki­logrammal. az előkészítő osz­tály által felajánlott koreai műszakon 10 kilogrammal túlteljesítem." Engi Illésné keverőnő is ha­sonlóan beszél munkaszünetben társainak. „A minisztertanács határozatát megértettem s belá­tom. hogy bizony az én normám is laza. Látcm azt, hogy ez a dályozójává lett fejlődésünknek. Újonnan megállapított normámat. én l« túlteljesítem Alkotmányunk egyéves évfordu­lójára, mert tudom, hogy a munkaverseny további fokozásá­val valósíthatjuk meg csak mi­nél előbb és eredményesebben ha­zánkban is a szocializmust." A kocsányozó és válogatónők sem maradnak le a felajánlók listájáról. Egymásután ajánlot­ták fel, hogy újonnan megállapított nor­makilogramjukat Alkotmá­nyunk évfordulójának tiszte­letére 1—2—3 és 5 kilogram­mal felemelik. A felajánlásokat még az új nor­mák ismerete nélkül tették meg, s mikor egyik dolgozó megkér­dezte őket, hogyan mernek így ismeretlenben, vaktában felaján­lást tenni, Németh Istvánné ko­csányozó — szinte látszik, várta ezt a kérdést — azonnal választ adott munkatársának: „Bátran tesszük meg felajánlásunkat, mert bixunk a Pártban és vezetőinkben, akik közülünk kerültek a különböző felelősség­teljes munkahelyekre és tudjuk, hogy az új normákat úgy álla­pítják meg, hogy azok észszerű, tervszerű munkával feltétlenül teljesíthetők lesznek. Ösztönző hatásuknál fogva kell is, hogy t úl tel jesíthetők legyenek, mert a fejlődés soha nem állhat meg." Igy vélekedik üzemünk dolgo­zóinak legnagyobb része, de van­nak közöttünk olyanok is, akik­nek aggályaik voltak a norma­és bérrendezéssel kapcsolatban. Egyszerre tízen is válaszolni norma már elvesztette minden i akarnak Széli Menyhértné kérdé­ösztönzo erejét, sőt erősen, aka- Isére. aki aggódva ezeket mondot­ta: „Ha csak átmenetileg is. de csökkenni fog a magas százalékot elért dolgozók keresete, hogyan birkózunk majd meg a magas árakkal ?" \ zsibongó terem dolgozóinak Katona Jenőné szavaival vála­szoltam Széllné kérdésére. „A la­za norma idézte elő a drágaságet. annak köszönhetjük az aránylag magas mai árakat. Megmagyaráz­tam Széllnének, hogy az új bér­és normarendezés után megszű­nik az indokolatlan magas bére­zés. Egyszerű, könnyen megért­hető példákkal igyekeztem Széll­né előtt megvilágítani, hogy ha keresebb ax előállítási költség, kevesebb az eladási ár is. tehát ilyenformán maguk a dolgozók szüntetik meg a mai drágaságot. De nemcsak a magas árak szűn­nek maid meg. de augusztus 1-el gyökeresen felszámoljuk az igazságtalan bérezést is. Hány, de hány szakmunkás volt üzemünkben is, akik bizonv ho.sz. szú időn keresztül kevesebbet, kerestek, mint a nem szakmun­kások. Az új bérezés és norma­rendezés a dolgozók, tehát a mi érdekünket szolgálja, s ha pilla­natnyilag kevesebb is lesz az ed­dig magas százalékot elért dol­gozók fizetése, ez nem jelent sem­mi veszélyt. Az új normák ösz­tönzőleg hatnak minden becsüle­tes dolgozóra, s a közeljövőben bizonyosan még nagyobb iendüle. tet kap majd az újítómozgalom is. Egymásután születnek mart meg az újítások, új munkamód, szerek, melyek mind a fejlődést, a szocializmus építésének meg­gyorsítását szolgáliák. Győri Imre, dohányeváxi dolgozó.

Next

/
Thumbnails
Contents