Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-16 / 163. szám

VASÁRNAP, 1950. JULIUS 16. 5 Horthysta főhadnagy, jobboldali szociáldemokrata, fasiszta népszónok a Síudapesti Gyárépitő iVF egyik szegedi építkezése élén A dolgozók kövsSeléss: haladéktalanul távolítsák el a kártevő klikket \fartunk Központi Vezetőségének Jiaiíórozata kimondja: „Le kell leplezni és el kell távolítani as üzemek, bői az aktivan ellenséges jobboldali szociáldájnokrata elemeket, akik azzal hálálf.úk meg a magyar népi demokrácia velük szemben tanúsított elnéző magaiartását, hogy, mint a burzsoázia maradványainak és a háborúra uszító külföldi imperialistáknak ügynökei_ a klerikális reakcióval összefogva, a leghitványabb és legfondorlatosabb eszközökkel próbálják zavarni munkásosztályunk, népünk épitömunkáját. Hasonlóképpen meg kelj tisztítani az üzemeket• építési és közlekedési, stb. vállalatokat az egyéb ellenséges ele. mcktöl, volt horthysta katonatisztektől, csendőröktől, stb" Pártunk a szocializntus építésének motorja. Pártunk határozatai iránymutatást, segítséget jelentenek s eddigi győzelmeinket is csak úgy arathattuk, hogy a dolgozó nép szorosan felzárkózott Pártunk mögé, magáévá tette azokat a feladatokat, melyeket Pártunk elétűzö'tt. Kertelés nélkül kimondhatjuk, hogy a Párt határozatai a szocializmus felé vezető úton kötelező érvényűek minden becsületes dolgozó, üzem, közület számára. A Párt határozatának végrehajtása az ötéves terv sikerét, a szocializmus építését segíti elő, a Párt határozatának semmibevevése az előrehaladás gátlását, az ellenség támogatósát, a béketábor gyengítését jelenti. Az ellenség „melegágya" Márpedig ez törlént a Budapesti Gyárépítési NV. egyik szegedi építkezésénél. Ennél az építkezésnél háborítatlanul dolgozik az ellenség s ez az építkezés valóságos melegágya azoknak az elemeknek, melyek eltávolításának szükségességére Központi Vezetőségünk határozatában rámu'iatott. Nem is akármilyen funkcióban vannak ezek az elemek, hanem vezető pozíciót töltenek be. Konkréten: Vedres László, az építés vezetője Horthy hadseregének főhadnagya volt. Szilágyi Sándor művezető aktívan ellenséges jobboldali szociáldemokrata, akit még az egyesülés előtti Szociáldemokrata Párt is, mint jobboldalit zárt ki soraiból. Farkas József mííveze'töt, mint a Kisgazdapárt szélsőjobboldalának szónokát a demokratikus államrend elleni izgatásért kétévi elzárásra ítélték s a büntetés teljes kitöltésétől csak az amnesztiarendelet mentette meg. Azt felesleges is hangsúlyozni, hogy az ellenségnek ez a három díszpéldánya a legszorosabban együttműködik s igyekszik úgy vezetni az építkezést, ami nemcsak súrolja, hanem ki is meríti a szabo'tázs fogalmát. Szükséges pár példa, hogy ezt közelebbről megvilágítsuk. Szabotázsok sorozata Június elején hozzákezdtek egy alig hat méternyi falmagasságú épület elkészítéséhez. Vedres László két méter szélességű alapot rakatott az épületnek, holott szakértők megállapították, hogy legtöbb 60 cm. szélességű alap elég léit volná ennek az épületnek. Kertész elvtárs, az üzemi bizottság titkára felvetette ezt a kérdést Vedres előtt, de az figyelmen kivül hagyta a figyelmeztetést. Aki papirt, ceruzát vesz elő, könnyen kiszámíthatja, miért fülelte el Vedres úr a figyelmeztetést. 22 köbméter alapot feleslegesen építettek bele ebbe az épületbe. Ennek munkadija köbméterenként 7 forint, összesen 154 forint. De ez még a kevesebb. A felesleges alaphoz köbméterenként 230 kilogram cementre és 400 téglára volt szükség. Ezt is összegezzük: 50 mázsa 60 kiló cementtel és 8800 darab téglával, valamint a 154 forintot kitevő munkabérrel került többe az az építkezés a magyar dolgozó népnek Vedresék jóvoltából. 'Akármelyikünk szívesen ellakna abban a szoba-konyhás családi házban, amit ebből az anyagból majdnem meg lehetett volna építeni. Egy másik építkezésnél a szükséges rajzokat Vedres László, és Szilágyi Sándor közösen „skicceitek fel'. Ezt a rajzot adták az ácsok kezébe, akik a szükséges munkálatot végezték. Faragó Györgv elv társ, ácsmester már a rajz kézhez vétele alkalmával figyelmeztette Szilágyit, hogy a munka nem lesz jó, magasabb lesz a szükségesnél. Szilágyi erre félvállról azt felelte: „Majd ráfalaznak a kőművesek! (Szakértői vélemény szerint így szöbölni a hibát. Ezt igazolták a későbbi fejlemények is). A munka a hibás rajz szerint készült el. valóban Faragó elvtársnak lelt igaza, 15 cm-el magasabb lelt. 64 oszlopot, a dolgozó nép vagyonát kellett elvágni, elpusztítani Szilágyiék hibájából. Nem is beszélve arról, hogy az így adódott hiba helyreállításán 4 ács összesen 74 órát dolgozott. Fnnek a 74 órának munkadíját mindannyiónk zsebéből lop'.a ki a Vedres klikk. Ki a felelős? Vasbetonoszlopokat öntöttek az építkezéshez. A frissen formábadöngölt oszlopokat elmozgatták s 15 eltört köztilük. A munkát végző dolgozók bizonyára nem mozgatták volna el utasítás nélkül ezeke? az oszlopokatl Ki a felelős? De ki a felelős azért, hogy 300 darab cementlapból 70 darab eltörött az alatt az idő alatt, mig az öntési helyről a bedolgozási helyig szállították őket. Nyilvánvalóan az építkezés vezetősége a felelős, amikor tervszerűen nem gondoskodott megfelelő szállítási eszközről. Végnélkül lehetne sorolni ezeket a szabotázsokat, de ezeknek részle'.es kielemzése és kivizsgálása nem a mi feladatunk. Mi ezeken keresztül pusztán azt akartuk éreztetni, mit várhatnak az építés? végeztető illetékesek ezektől a szervezett kártevőktől, akiket még a mult hónap folyamán is, a Központi Vezetőség határozata után. annak ellenére, hogy ténykedéseikre felhívtuk a figyelme?, mint „értékes szakkádereket" dédelgettek. Két tábor Nézzük csak meg közelebbről, kiknek a számára „értékek" ezek? Például a klikk harmadik tagja: Farkas József művezető. Lakatos Zoltán elvtárs egyik népnevelőértekezleten felvetette, hogy Farkas nem szervezi meg kellően a munkát és sokszor előfordul az, hogy a munkások órákat ácsorognak munka nélkül, várva, hogy a művezető ad nekik valamilyen munkát. Farkasnak a fülébe jutott ez és elfogta Lakatos elvtársat. Durván rátámadt: — Hallja Lakatos! Jó lesz, ha vigyáz magára, mert ki tudok ám éti magával úgy tolni, hogy olyan munkára osztom be, ahol még a vízrevalót se keresi meg. Majd ki?öröm én a maga nyakát még, mert mi Is vagyunk olyan erősek, mint maguk! Elfeledkezett magáról egy pillanatra a szélsőjobboldali uszító és kimondta azt, amire különben gondolni szokott csupán. Mint ahogy elfeledkezett magáról Vedres László munkalapokat napokkal a munka megkezdése után kapják meg. Például Recsó András ácssegédmunkás az elmúlt bérliéten csütörtökön kapta meg hétfő reggel helyett a munkalapját. A dolgozók nem tudják ellenőrizni, valóban a végzett munkának megfelelően kapják-e a fizetésüket. Így tehát a darabbérezés csak elméle?ben van meg. A munka szervezetlenségét lapunk július U-i számában maguk a dolgozók fedték fel. Ez a szervezetlenség aztán rányomja a bélyegét a munkafegyelemre is. Igen sűrűn előfor dul olyan eset, hogy egyes öntudat tan dolgozók elszöknek a munka helyről a munkaidő befejezte előtt, s — ami még súlyosabb — akadnak olyan dolgozók, akik az ellen őrzés alkalmával. mint jelenlévői mondják be a lógósokat. Mi táp Iái ja a munkafegyelemnek ezt t meglazulását? Ismét egy konkrét példára kell hivatkoznunk: Németh Imre a 26-os bérhéten 3 napig beteg volt. Mégis elszámolták ezalatt az idő ala?t is munka bérét, még hozzá teljesítmény sze rint. Németh Imre, — mint öntudatos dolgozó — alig tudta bebi zonvítani. hogy ezt az időt nem a munkahelyén, hanem a betegágyban 'töltötte. A megoldás Hosszú hasábokon keresztül le hetne sorolni a hibákat, melyek ennél az építkezésnél előfordulnak Meg kell azonban állapítani azt hogy elsősorban az üzemi pártszervezet a felelős azért, hogy a dolgok idáig fajulhattak. A hibák for rását: a Vedres-klikket már régen el kellett volna távolítani s az építkezésen dolgozó kommunistáknak fel kellett volna emelni szavukat minden esetben, amikor a pártszervezetnek nem volt elég ereje a Vedres-klikk agressziójának kivédésére. A kérdést magának a pártszervezetnek is így veltették fel: Szakemberhiány. Erre a kérdésre a pártj szervezet csak egy választ adhatott volna, amit annakidején Sztálin elvtárs öotött szavakba; „Nekünk nem akármilyen vezetőemberek, mérnöki és technikusi erők kellenek. Nekünk olyan vezetőemberek, mérnökök és technikusok keUenek, akik meg tudják érteni országunk munkásosztályának politikáját. .. és készek azt lelkiismeretesen megvalósítani." A megoldás magva magában az üzemben van. Sztálin elvtárs így jelöli meg:,,A feladat az, hogy ne szorítsuk háttérbe a kezdeményező elvtársakat . .." (a szocialista verseny kezdeményezőit, a rohambrigádok vezetőit) „... merészebben léptessük elő őket vezető állásokba, adjunk nekik lehetőséget arra, hogy szervezőképességüket kifejtsék." A Vedres-féle „műszaki értelmiséggel" kapcsolatban csak egy feladat lehet. Mondjuk ki ezt is Sztálin elvtárs szavaival: „A szovjethatalom csak egyféle politikát folytathatott: az ahtiv kártevők megsemisitésének politikáját!" A „KRISZTUSI SZERETET", A POLYVALYUK ÉS A HORDÓ Sok helyen és sok formában .áttunk mostanában papokat. Re. verendában, civil ruhában, biciklin, motoron és gyalog jártak — és még most is járnak —, hogy a dolgozó népet nyugtalanítsák, lázítsák az elsuttogott „kegyeletes" szavakkal. A legváltozatosabb „báránybőrbe" bújnak, a legravaszabb taktikai fogásokhoz nyúlnak sötét céljuk elérésére. De ahogyan kiapadhatatlan a gyiilöletiik a magyar nép ellen, a dolgozók felmelkedése ellen — úgy kiapadhatatlanok az „ötletekben" is. Ezt mutatja a dorozsmai töreklyuk körül lejátszódott nevezetes eset is. A gép éppen a pap gabonáját csépelte. Ott volt a cséplésnél a nap inasa is. „divatos", világos lovagló sapkában. Persze nem mulasztotta el. hogy pár áhítattól csöpögő, destruktív szót el ne hintsen itt-ott a cséplőmunkások között — azonban úgy gondolta, hogy a szavak mellé tettek is kellenek. — És tett is. Kikereste a leggyengébb rést a cséplőmunka frontján, azt a helyet, ahol a leghatásosabban tud működni. Ilyen hely termé szetesen az. ahol asszonyok és lányok vannak — a töreklyuk. Került, fordult a pap inasa és máris két kézre kapta az egyik "-ereblyét. Kaparhatta a polyvát és készségesen felajánlotta szolgálatait az egyik lánynak, hogy "egrit neki elvinni a megtelt rakományt a polyvakazal'hoz. Volfák olyanok, akik azt mondották, hogy milyen rendes ez a kispap, milyen készségesen segít a gépnél. — De sokan már ott, helyben átláttak a szitán, megértették, hogy a papnak a töreklyuk iránti vonzalma tulajdonképen egv fogás a sok közül, amellyel meg akarja téveszteni a népet, népszerűvé akarja tenni személyét, azért, hogy további rágalmait. rémhíreit még többen és még inkább elhigyjék. „Hogy kerül a csizma az asztalra — vagyis a pap a törekiyukba?"' — kérdezgették többen. „Töreklyukból — ravasz szél fuj" mondogatták többen. „Én még nem láttam lyukba papot..." élcelődtek néhányan. Ezzel kapcsolatban egy dorozsmai menyecske elmesélt egv esetet... amin igen jót mulattak a körülötte állók — sőt egynéhány fiatal lány el is pirult. Igy történt a dorozsmai papinas esete a töreklyukkal. De pár nappal az eset előtt a hor. dóval és a pappal szintén történt dorozsmán egv eset — a,mi már kevésbfcé mulatságos, de annál jellemzőbb. Kérték a papot, hogv adja kölcsön az egvik hordóját, hogy a cséplőmunkásoknak a nagy hőségbe még több friss vizet vihessenek ki a gépekhez. Ekkor a paninas volt, az. aki gőgösen megtagadta a hordó kölcsönadó sát. Hát ilven nagv ..krisztusi <r»o_ retet" vezérelte isten szolgáiét abba a rvoros lyukba — a majsai úti szérűn. A mindszentiek munka felajánlása az Alkotmány ünnepére Fan-e a Pártnál „felsőbb szerv"? Két pártfunkcionár'ius kintjárt az építkezésnél. Vedres gátolni igyekezett őket munkájukban különböző rendelkezésekre hivatkozva. Szó szó? követett. Az elvtársak hiába hivatkoztak a Pártra, Vedres egyre a felsőbb szerv igazolását követelte, kijelentve: „Engem nem érdekel a I'árt!" Csendőrszellem ! A Vedres klikk tagjai csak néha felejtkeznek így meg a . szükséges óvatosságról", csak néha robban ki belőlük így a düh, melyet népi demokráciánk sorozatos győzelmei feszítenek bennük. A munkásokkal azonban a nap minden órájában, minden percében éreztetik ezt. Vedres azt a szellemet, ami a Horthyhadseregben nralkodo?t, ide is igyekszik átültetni, gorombán ráförmed a munkásokra, a legkisebb neki nem tetsző dologért elbocsátással fenyegetőzik, legjobb esetben arcpirítóan gúnyolódik. 'A' szállítóbrigád vezetője egvfzben kérdezte tőle, hogy milyen kocsi jön a bitumenes hordókért? „Milyen kocsi?! Milyen kocsi?! — mímelte az idegességet a főhadnagy úr —, hát dukközot? babakocsi!" Pácsa János szerszámot akart tőle igényelni. Háromszor kizavarta a szobából, ami által a dolgozó több. mint félóráig nem tudo'tt dolgozni. Erre Vedrest a munkások Villám-on vonták felelősségre. Csodák csodája. a szöveget a Villám falitáblákról hamarosan lesodorta a ..vihar''. Ami mée csodálatosabb: mind a négy tábláról egyformán. Zfír-zavar minden vonalon Pedig volna mit kiírni a Villámra. A munkaversenyről csak hal- ... .. vány fogalmuk van a dolgozóknak, utaivanyra a vasúti pénztárnál Hogyan is !ehe?ne ott versenyezni, azonnal megkapják menetjegyüEgyszerüsilik az ui üzemi segélyezési rendszer adminrsztraciéját A népjóléti minisztérium és az Országos Társadalombiztosító Intézet rövid idővel ezelőtt átszervezte, egyszerüsite'-te az üzem segélyezés rendszerét. Eddig az OTI üzemi segélyezése csupán a készpénzsegélyezésre terjedt ki: a szülési, temetkezési és táppénz kifizetésekre. Az átszervezés most már a kórházb&utarásra, az útiköltségek kifizetésére és a gyógyá szatj segédeszközök jogosítására is vonatkozik. Az uj üzemi segélyezési rendszerben az üzemi segélyhelyek meguk bírálják el az igényjogosultságot és az OTI illetékes szervéhez csupán uj segélyezés esetében fordulnak, akkor is kizáró!jag adatszolgáltatásért. Egyidejűleg megkönnyítették a dolgozó kórházból való hazautazását. A vidéki dolgozó részére a kórházak vasúti utalványt állítanak ki é3 a felgyógyultak az egyáltalán nem lehetet? volna kikü- ahol a terv nincs felbontva, ahol a' ket. Egy éve lesz augusztus 20-án, hogy törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. A nép határtalan lelkesedéssel ünnepelte akkor Alkotmányunkat, amely kimondja; „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé"... ,,A Magyar Nép. köztársaság állama védi a dolgozók szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harco-l a kizsákmányolásnak minden tormája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus építésére." Jog és szabadság. E két szó az, amelynek zászlaja alatt ezrek és százezrek keltek harcba a magyar történelem során az elnyomók, a jog és szabadság eltiprói ellen. De azt, amiért akkor sikertelenül har. coltak, csak most, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya adta meg a dolgozó népnek. Az Alkotmány biztosította először a magyar történelemben a dolgozók biztos anyagi megélhetését, a dolgozók kulturális és anyagi színvonalának emelkedését. Határtalan lelkesedéssel ünnepelt akkor az ország dolgozóival együtt Mindszent dolgozó parasztsága is. És most. az Alkotmány ünnepének közeledtével már készül az egyéves évforduló megünneplésére .., *- * * „Hogyan ünnepelhetné meg Mindszent dolgozó népe az Alkotmány ünnepét?" — vetették fel Mindszenten. Válaszadásra szol. gált az Alkotmánynak az a pontja, amely kimondja; „a dolgozók munkájukkal, a munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocializmus ügyét szolgálják. * * * A munkafelajánlási mozgalom a községi Népfront Bizottság üléséről indult el. — A mi szebb életünk kötelez bennünket arra, hogy épitö munkánkkal segítsük a koreai dolgozókai ~~ mondotta Apró Lajos elvtárs a Népfront Bizottság ülésén. — Az Alkotmány ünnepét ezért arra használjuk fel, hogy al. kotó munkánk eredményével teszünk hitet a dolgozók szabadsága mellett. A Népfront Bizottság a mindszenti dolgozók nevében határozatot hozott, hogy a község megyei versenykihívásában augusztus 25-re előirányzott 5.815 mázsa gabona begyűjtését augusztus 20-ra, as Alkotmány ünnepére elvégzi. A dolgozó parasztság vállalta, hogy a szállítási szerződések által lekötött mintegy 1087 mázsa gabonát augusztus 2 0-ig as utolsó szemig begyűjti. A Népfront Bizottság határozata egyhangú lelkesedést váltott ki Mindszent dolgozó parasztságából. Az Alkotmány ünnepére való elő. készület láza áthatotta a csépelteié dolgozó parasztokat és a cséplőmunkásokat. Lelkesedésük újabb munkafelajánlásokban nyilvánult meg. — Alkotmányunk bizlosRja megélhetésünket, tisztességgel eltarthatjuk családjainkat. Boldogan élhetünk — mond'ía Lőrinc József cséplőgépellenőr. — Én ezt úgy hálálom meg, hogy a legnagyobb éberséggel ügyelek minden szem gabonára. Ezzel is erősítem a Magyar Népköztársaságot. — Mint a szemem fényére, úgy vigyázok a gépemre — mondta Lucza Ferenc traktorvezető. — Minden alkatrészét; pontosan ellenőrzöm, hogy az esetleges hibák, nak elejét vehessem. Ezzel biztosítom a cséplési munkálatok zavartalan menetét. Török József „etető" indítványára a cséplőgép munkásai elhatározták, hogy az előirányzott 4 ezer mázsa gabonát július 30-ig elcsépelik. * * * A munkafelajánlási, mozgalom nem állt meg. Eljutott minden kis. és középparaszt házához. Tóth János, a Ludasi körzet dűlőt eleJőse, dolgozó paraszt, 10 mázsa búzát és 5 mázsa rozsot akart begyűjteni. — Az Alkotmány ünnepére, a koreai szabadságharcosok támogatására még két mázsa búzát adok be. Gcbonabegyüjtésemet augusztus 12.-e előtf teljesítem — vállalta. Mihály János dolgozó .paraszt a tarlóhántás határidő előtti elvégzésére fett munkafclajánlást. * * •* Az elsó munkafelajánlásoknál nem állnak meg a mindszenti dolgozó parasztok. Napontként mind iöbben és többen jelentik be, hogy a cséplés, a begyűjtés és a tarlóhántás határidő előtti teljesítésével készülnek fel augusztus 20-ra, az Alkotmány törvénybeikíatása első évfordulója megünneplésére.