Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-16 / 163. szám

6 VASÁRNAP, 1950. JULIUS tt. PÁRTÉLET A bolsevik propagandisták nyári továbbképzése A Bolsevik Párt hatalmas munkát végez a káderek ideoló­giai nevelésében, a marxizmus­leninizmus eszméjének a dolgo­zók széles tömegei között való terjesztésében. A pártoktatás az 1949—1950-es tanévben körülbe­lül ötmillió párttag s tagjelölt továbbképzéséről gondoskodott. Ez a nagyarányú oktatási munka megmutatkozik a kommunista épi és eredményeiben. Az oktatási munka elméleti színvonala nagymértékben függ a propagandisták felkészültségé­től. Éppen ezért a Párt nagy figyelmet for­dít a propagandista káderek nevelésére és továbbképzé­sére. A Bolsevik Párt, Lenin és Sztá­lin útmutatásait követve, a pro­pagandisták hataltnas hadsere­gét nevelte ki. Számuk ma több minit 300.000. A pártszervezetek készülnek az uj oktatási évadra. Ezzel kapcsolatosan egyik legfőbb fel­adatuk, hogy gondoskodjanak kellőszámu, jól felkészült propa­gandista káderről. A Párt Köz­ponti Bizottsága határozatot ho­zott az 1950 nyarán rendezendő propagandistaképző tanfolya­mokról. Ez a határozat a propa­gandisták előkészítésének részle­tesen kidolgozott programját foglalja magába. A Párt Központi Bizottsága utasítása szerint a nyári idény­ben a városi pártbizottság mel­lett olyan politikai iskolák és tanulókörök létesülnek, amelyek három hónapon keresztül le­hetővé teszik a propagandis­ták továbbképzését, anélkül, hogy ki kellene kapcso­lódniok szakmai munkájukból. Politikai iskolák és tanulókö­rök létesülnek a falusi propagan­disták képzésére is. Ezek egyhó­napos tanfolyamok lesznek és hall­gatóikat a foglalkoztatás idejére felmentik szakmai munkájuk alól. E tanfolyamokon 25 ezer propagandista vesz részt a kol­hozok, a gép- és traktorállomá­sok és a helyi pártszervezetek propagandistái közül. A propagandistákat előkészítő nyári tanfolyam mellett, nagy jelentősége van a körzeti és városi pártbi­zottságok ellenőrzésével mű­ködő állandó propagandista­szemináriumoknak. Ezeknél a múltban előfordult, hogy nem elégítették ki a részt­vevőké1:, mert a szeminárium­vezetők nem mindenütt látták el jól feladatukat. Ezért i'.t nem­csak az a teendő, hogy a szemi­nárium-hallgató propagandistá­kat gondosan válasszák ki, ha­nem az is, hogy a szeminárium élére képzett vezetőket állítsa­nak. A propagandisták továbbkép­zésére indított tanfolyamok sike­re atíól függ, hogy a pártbizott­ságok megfelelőképpen szerve­zik-e meg ezeket a tanfolyamo­kat A szemináriumi oktatás munkájába be kell vonni a vezető párt­firnkcionárinsokat, a párt­bizottság előadóit és a marxizmus-leninizmus leg­jobb főiskolai oktatóit E tanfo­lyamok főfeladata az, hogy se­gítsék a propagandistákat elmé leti színvonaluk emelésében és mc-gtanitsák őket az oktatás módszertanára. A pártszervezeteknek nem sza bad elfeledkezniük a politikai is­koláknak, tanulóköröknek és sze­mináriumoknak azokról a veze tőiről sem, akik ezen a nyáro nem vesznek részt tanfolyamon Nekik lehetővé kell tenni olya­előadások meghallgatását, amc lyek elősegítik a következő ok tatási évadra való alapos felké szülésüket. Koreában fegyverrel harcolnak a dolgozóit Mi a termelés frontján verjük az ellenséget — mondják a csongrádi a cséplömunkásoh< a dolgozó parasztokkal — különben nem állnánk ilyen jól ezen a téren. Hamarosan kis csoport alakul a versenytábla előtt, élénk beszélge­tés kezdődik Köztük van Horváth Ferenc is, akinek a neve ott szere­pel a táblán. Most még jobban büszke arra, hogy A Hajdu-rakodó közel van a tá­roshoz. Dolgozó paraszttok ez évi munkájának eredményei sorakoznak itt, asrlagok formájában. A rakodó négy sarkán feltűnő táblákon „Tilos a dohányzás!" felírás figyel, meztet, hogy vigyázni kell, mert egyik legnagyobb kincsünk, az or­szág kenyerének egyrésze van itt felhalmozva. Az asztagok között viz. zel telt kisebb-nagyobb lajtokat és tartályokat helyeztek el a csépel­tető gazdák, minden eshetőségre fel. készülve. Mindenütt meglátszik, hogy a népnevelők már jőelőre figyel­meztették a dolgozó parasztokat az éberségre, az ellenség kezére. Közelről egészen másként fest a hatalmas szérű. Az asztagok egy­részét már elcsépelték, helyüket szalma- és polyvakazlak foglalják el. A gépállomás nagy plrosszinű cséplőgépje körül serény munka fo. lyik. Pálinkó Katialin segédvezető összemaszatolt arccal babrálja az örökké rázkódó traktort. A cséplő­gép hátulján jól látható helyen színes versenytábla vonja magára a figyelmet. A gép körül mindig akadnak olyanok, akik olvasgatják. — Lantos János, Pataki Farkas, Horváth Ferenc — betűzi félhan­gosan a gazda, akinek éppen most csépelnek. Ezek a dolgozó parasztok innen egyenest a raktárba szállították a búzát — ugrik oda hirtelen Eke Károly elvtárs, népnevelő. — Már nem is győzzük az új neveket leírni, mert ettől a géptől míg minden csé­pelteidnek a földművesszővetkezet raktárába vitt az első útja. Eleinte nehezen ment a meggyőzés, de most már büszkék vagyunk erre az ered­ményre. Szintén egyszerre csendül Pálinkó Katalin és Bálint István felelős ve­zető hangja; — Sokat foglalkoztunk AGITATOROK JEGYZETEI Népnevelő munka a desz ki gépeknél Az MDP deszki alapszerve­zete pár nappaj ezelőtt u cséplőgépeknél dolgozó mun­kások részere az ebédszünet­ben , Rákosi-per olvasókört" szervezett Az olvasókör célja, hogy a cséplőgépeknél dolgo­zó munkások erőt merítsenek a nehéz cséplési munkájukban Rákosi elvtárs és a többi elv­társaié nehéz küzdelméből, amit a Horthy-fasizmus és unnak reakciós bírósága ellen vívtak. A munkások örömmel fo­gadták a Párt által küldölt népnevelő elvtársakat, figye­lemmel és nagy érdeklődéssel hallgatták végig a per rész­leteit. Érdeklődésüket bizo­nyítják a felolvasást követő hozzászólások. Pásztor István hozzászólá­sában rámutatott arra, hogy Hákosi elvtársék már akkor harcoltak azokért a jogokért, amit ma a munkások és dol­gozó parasztok a. Népköztár­saságunkban élveznek. — A Horthy-reakció idején 3 százalékot, ma 6 százalékot kapunk és még hozzá ma OTI­biztosítást is kapunk — szólt közbe a mellette ülő munkás. — Nekem az ragadta meg a fiOyelmemet — mondja Si­mon elvtárs —, hogy Rákosi elvtárs a reakciós bíróság előtt sem magát védte, hanem ott is tanított és hirdette a kommunizmus győzelmét. A munkások hozzászólásai azt bizonyítják, hogy világo­san látják, a munka becsüle­tes elvégzésével, a munkaver­sennyel — amibe községünk minden gépnél dolgozó mun­kása bekapcsolódott— a békél védik, többtermelésükkel a hős koreai nép felszabadító harcát támogatják. Ez a válaszuk az imperia­lista provokatőröknek és ezek belső ügynökeinek, a kulák, klerikális és jobboldali szo­ciáldemokrata reakciónak. Kovács Júlia. Laza normáink veszélyeztetik az elénk iüzöit tervek végrehajtását Két dolgozó levele a DEMA cipőgyárból Kötelességünknek érezzük, hogv mi is felemeljük szavunkat a laza normák ellen. Gerő elvtárs beszéde nyitotta fel a szemünket és íffv mi is megláttuk, hogv ha ezekkel a normákkal dolgozunk tovább, valóban megesszük a iö­íínket. Ezek n, normák gátjaivá váltak a fejődésnek, skadáfoo-z. ak bennünket ragyogó jövőnk pítésében és veszélyeztetik az 'ónk tűzött tervek végrehajtá­st Csak egv példára szeretnénk '••átkozni a ml üzemünkben, a TÉMA cipőgyárban. A kézi fel. ázó csoport.iának kezdetben elég szoros" normája volt. Jól meg 'ellett dolgozni, hogv átlagosan ' 05—110 százalékra tudtuk tel­jesíteni a normát. Az idők fo­lyamán aztán ez a norma szinte magától meglazult. Gyakorlatra tettünk szert, iabban megszer­veztük a műnké nkat és ma már ott tartunk, hogv 160—170 szá. zalékbam teljesítjük túl ezt a nor­mát. Ez a szám csak a csoport átlagát jelenti, de nem ritka eset 220—230 százalékos teljesítés sem. Ezeket az eredményeket minden újítás nélkül, csupán a gyakorlat és a mnnka megszer­vezése alapján tudtuk elérni. Tudatában vagvunk annak, hogv részben ennek a normának köszönhető az, hogv a verseny­szellem bizonyos mértékig eltom­pult és azf fs tudiuk. hogy ez a norma gátol la szocialista fe j­lődésünket. Véleményünk ar. bogy a 'i>7a normák megvtragá. lása. illetve megváltoztatása előbbre viszi népünket. Ezért kértük ml is normáink felülvizs­gálását. SzőTlős? Sándor és Abonrí József a DÉMA cipőgyár kéri felhúzó! Szaporodik a dolgozó nép kenyere aa Ossaea feleslegét beszállította Nem is állhatja meg szónélkül; — Jólesik hallani, hogy gazdatár. saim követik a példámat — mondja szerényen —. Boldog vagyok, hogy eleget tettem kötelességemnek. Most már tisztán látom, hogy ezzel az ipari munkásokon és magamon is segítek. Eke elvtárs újságolja, hogy ma jelent meg a gépnél az első „Vil­lám". Először volt, akf nem látta helyesnek, azt mondják, hogy ez áskálódást jelent egyes munkások ellen. Az etetőkre „sújtott" le elő­ször, amiért nem javították meg a törekhordó „tragacsot" és aminek következtében a tőrekes-lányok csak üggyel-bajjal tudtak dolgozni. Amikor a „villámellenesek" látták, hogy az etetők szó nélkül kijavítot­ták a törekhordót, ők is megértet, ték a „Villám" segítő erejét. Már azt is megszokták a cséplő, munkások, hogy minden délben megbeszélést tartanak a népnevelők. Ha ez nem volna, már hiányát érez­nék. A koreai nép szabadságharca, a kulákság és a klerikális reakció tevékenységének ismertetése felkel­tette érdeklődésüket. Az ilyen be. szélgetésck során csaknem minden­kinek van valami mondanivalója és ha valamit nem értenek, a népnevelők megmagyaráaaáh. Egy-egy ilyen politikai eszme­csere után szemmelláthatóan jobban megy a munka. Nagyban hozzájárul ehez a lelkesedéshez, hogy verseny­ben állnak Berdi traktorista gépjé­vel és mindenképpen elsők akarnak lenni. Válaszolni akarnak az impe­rialisták és hazai cinkosaik; a kulá­kok, a klerikális reakció, a jobboldali szociáldemokraták támadásaira. Var. ga János 32 holdas kulák bele­rakta a kévébe a favágó baltát, hogy tönkretegye a gépet, Az Ilyen dolgok láttán gyűlölet fogja el a ínunkásokat és még keményebben markolják meg a szerszámot. — Koreában fegyverrel harcolnak a dolgozók a kizsákmányolók ellen, mi a termés frontján verjük főnkre a kuldkot, — mondja Doktor Sándor etető —, hogy ne akadályozhassák fejlődésünket. Igaza van Pálinkó Katalinnak: éberséggel és több mun­kával lehet csak ezek ellen harcolni. Vígan dobálják a súlyos kévéket az asztagosok. Ezek a munkások ér­zik, hogy munkájukkal kemény har. cot vívnak, amely Pártunk irányifá. sával, a népnevelők segítségével gvözelcmmel végződik. Dolgozó parasztjaink igyekeznek eleget tenni kötelességüknek az ál­lammal szemben. Kora reggeltől ké­ső estig kocsik, szekerek állnak a szegedi földművesszővetkezet rak­tára előtt. Szaporodik a raktárban a dolgozók kenyere. Szombat estig 2552 mázsa búzát, 227 mázsa ro­zsot, 316 mázsa árpát és 7 mázsa zabot gyűjtöttek be. Azonkívül 154 mázsa minőségi búzát és 140 minő­ségi rozsot vett át a földművessző­vetkezet. Külön meg kell említeni Vajas Fe­renc, 7 holdas kisparasztot, aki a kötelező 519 kilogram beadása után még szerződésre 10 mázsát adott be az állmnak. Szuhe Bátor» a mongol nép hőse Az Októberi Szocialista Forrada­lom híre eljutott az elnyomott mon­gol néphez fs, amely a földesurak, a lámák és ráadásul a kínai imperia­lisák igája alatt nyögött. Szuhe Bá­tor, a mongol nép hős fia megszökik az imperialisták fogságából és el­szörnyedve látja a pusztítást, amit hazájában az ellenség végzett. Élére áll a mongol pássiornépnek. Az ellenség is tudomást szerez arról, hogy Szuhe Botornak milyen nagy befolyása van a népre és ezért ma­gas vérdijat tüz ki a fejére. A nép azonban elrejti, Felveszi a kapcsolatot a mongol kommunistákkal és levelet irnak Le. ninnek, segítségét kérik felszabadító harcukhoz. A levelet Szuhe viszi el Moszkvába, ahol személyesen ts be­szél Lenin és Sztálin elvtársakkal. Amikor visszatér, mintha kicserélték volna. Tudja már, hogy nemcsak az Imperialisták az ellenségei a népnek, hanem a földesurak és a papok Is­Csapatával megveri a Szovjetunió­ból Mongóliába beszorult interven­ciós csapatokat és Mongóliában meg­teremti a nép uralmát. A papság és a földesurak ellene esküdtek és a lámn orvosával megmérgeztette Szu. he Bátort. A nép vezetését hü tanítványára és fegyvertársára, Csojbalszánra bíz­za és lelkére köti: „Észak felé te­kints, ott van Lenin, otf van a s10"' jet nép." Csojbalszdn hűen követte Szuhe Bátor utolsó kívánságát, ki­vezette a mongol népet a sokévszá­zados elnyomásból ég elmaradott­ságábóf s még ma ;S 5 vezeti a Mon­gol Népköztársaságot Lenin Sztá­lin és Szuhe útmutatása nyomán. A nagysikerű szovjet filmef a Belvárosi Moziban mutatják be. A szegedi textilmunkások hangversenyeznek ma este Újszegeden Népnevelóink munkáját segíti elő Népneve Sö füzet olvasása Szeged dolgozói vasárnap este fi órakor az újszegedi szabadtéri szín­padon gazdag és változatos kultúr­műsorban gyönyörködhetnek. A mű­sorban a szegedi Textilmunkások hangversenyét hallhatjuk. A hang­versenyen Csajkovszkij, Alexan­drov, Dunajevszkij, Liszt, Brams, Puccini műveiből hallhatunk részle­teket. Ezenkívül több vers, jelenet és népi tánc egészíti ki az előadást. Szerdán mufafják be a Belvárosi Moziban a Majakovszkij életéről készüli filmet­Budapesten és hat vidéki nagy­Városban, a Magyar-Szovjet Társa­ság rendezésében, ünnepi díszelő­adáson mutatják be filmszínházaink a Majakovszkij életéről készült mű­vészi dokumentumfilmet. A filmben megelevenedik előttünk a nagy szovjet költő élete és for­radalmi munkássága, harca a forra­dalom győzelméért, a szocialista ál­lam felépítéséért. A Szocialista Foiv radalom nagy költője, Vladimír Majakovszkij 57 évvel ezelőtt szü­letett. Ebből az alkalomból 19-én es­te a Belvárosi Moziban ünnepi dísz­előadás keretében mutatják be a Majakovszkij-filmet. Az ünnepségen a Magyar-Szovjet Társaság megyei vezetőségének tagja mond ünnepi beszedet, amelyet szavalatok, majd a film vetítése követ. Az ezt követő héten ez a film szerepel a mozi műsorán, gazdag kísérőműsorral. Ugyanebben az időben a Könyv­terjesztő NV sátrat áUft fel a mo­ziban, ahol elsősorban a könyvnap alkalmával megjelent Majakovszkij verses-köteteket árusítanak. Hegjelent a „Tiszatáj" legújabb száma Vááiltozatös, gazdag tartalommal jelen'l meg a „Tiszatáj" irodalmi és művészeti folyóirat legújabb száma. A folyóirat számos fiatal szegedi költő, Lődi Ferenc, Koncz Antal, László Ibolya, Békés Virág, Szabol­csi Gábor verseit és Szily Ernő mű. fordításait közli. Közji a folyóirat Kékesdi Gyula, Seres József elbeszélését. Forgács István szinműrészletét, Lökös Zol­tán riportnovelláját. Király József Szeged zenei életéről számo] be. Ezenkívül számos könyvismerte­tést olvashatunk a „Tiszatáj" leg­újabb számában.

Next

/
Thumbnails
Contents