Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-12 / 159. szám

3 SZERDA, 1950. JULIUS 12. Jövőévi jó termésünk alapja a helyes talajelőkészités Figyeljük harcotokat és veletek vagyunk! Tovább terjed a tiltakozási mozgalom az amerikai imperialisták koreai támadásával szemben Az üzemi dolgozók, dolgozó parasztok, értelmiségiek körébe^ (lapról-napra fokozódik az a tiltakozási mozgalom, amelyben mélységes megvetésüket és gyiilölelüket fejezik ki az amerikai imperialisták koreai támadásával szemben. A levelek, táviratok, nyilatkozatok százai egyöntetűen fejezik ki a szabadságáért küzdő hós koreai nép iránti együttérzést, ugyanakkor súlyos szavakkal bélyégzik meg az imperialisták aljas támadását, amely újabb bizonyítéka, hogy az ame_ rikai imperialisták mindent elkövetnek, hogy biz'ositsdk kizsákmányolásukat, hogy megakadályozzák a szabadságukért küzdő népek igazságos harcát. 'Á kecskéstelepi dolgozó parasztok levelükben mélységesen elitélik az amerikai imperialisták támadását. „Undorral gondolunk az aljas gyilkosokra — irják levelükben. Jól látjuk, milyen céljaik vannak, tudjuk, hogy az egész világot rabszolgasorsba akarják dönteni. Mi, dolgozó parasztok azzal válaszolunk az amerikai imperialistáknak. hogv a gabona betakarítását minél hamarabb elvégezzük és a tarlóhántást a minisztertanács határozata által megjelölt határidő előtt öt nappal előbb befejezzük. Az ószentiváni dolgozók Csongrád megye Békevédelmi Bizottságához intéztek táviratot. Táviratukban a következőket írják: „Mi, Öszentiván dolgozói nagy felháborodással vettük tudomásul az imperialisták koreai támadását. Ez a támadás nemcsak a koreai nép, hanem mindannyiónk, az egész világ haladó, szabadságszerető népei ellen iránvul. Válaszunk: El a kezekké! Koreától! Követeljük, hogy az amerikai imperialisták hagyják el Korea területét. Üdvözöljük a szabadságáért küzdő hős koreai népet." De nemcsak együttes tiltakozásokkal fejezik ki a dolgozók az imperialisták elleni gyűlöletüket, hanem számos egyéni levélben is „Kedves koreai testvérek! Harcoljatok szabadsagotokért, hogy boldog, szabad emberek legyetek, mint mi, magyarok _ írja levelében Visnyei Károly, átokházi dolgozó paraszt, majd így folytatja: ,.Mi, megyarok figyeljük harcotokat és veletek vagyunk!" A Szegedi Villamosvasút dolgozó; a Megvédjük a Békét Mozgalom Országos Tanácsához intéztek levelet. „ígérjük, hogy jó munkánkon keresztül szolidaritást vállalunk a hős koreai néppel. Ezze] ki vánjuk támogatni az e"''sz vilár haladó emberiségének békemoz galmát, amelyet az egész vilár dolgozóinak bölcs vezére, Sztálin elvtárs vezet." Számos levelei, táviratot, nyilatkozatot lehetne még idézni, amelyek mindegyike egy-egy harcos kiállást jelent a béke ügyé, a hős koreai nép szabadságharca mellett. Az üze. mek, falvak dolgozói megértiki hogy az imperialisták koreai támadása az egész világ dolgozó népének békéje ellen irányul. De van ezeknek a leveleknek még egy fontos tanulsága is. Kifejezésre juttatják ezek a megnyilatkozások, hogy a szegedi üzemek dolgozói, a kö:ségek dolgozó parasztjai tudják: a békét több és jobb munkával, a Szovjetunió példájának és Pártunk útmutatásainak követésével lehet megvédeni. Amerikában letartóztatják a békeharcosokat A lapok új rendőr-intézkedésekről számolnak be a béke hívei ellen. Birmingham (Alabama) rendőrsége letartóztatta lakásán San Ilall-t, az alabamai Kommunista Párt elnökét „csavargás" vádjával. Pears rendőrkapitány kijelentette, hogy Halinál petíciót találtak, amely tiltakozik az amerikai csapatok Koreába küldése ellen. Connor birminghami rendőrbiztos kijelentette, hogy a rendőrség Birniinghaníban „mindenkit le fog tartóztatni, akiről tudják, hogy kommunista". TARLÓHÁNTÁS UTÁN is. hogy a nyáron megkapált kukorica után az őszi gabonák erőteljesebben fejlődnek. Azonkívül a tal. ' hasznos élőlényeinek — a baktériumoknak — is kedvező életfeltételeket teremtenek. A Vrubovka kolhozban is nagy gondot fordítanak a kapásnövényekre, a legnagyobb nyári mun. kálatok idején. A kukorica után mindjárt a répa kapálására kerül sor, mert az -dőben végző kapálás nagymértékben emeli a cukorrépa termésátlagát. A kapálás itt ugyanazért szükséges, mint a kukoricánál. Mindkét növénynél rendkívül fontos a kapálással történő talaifellazitás, mert igy válik lehétségessé az öntözés és a nyári záporok maradéktalan felszívódása. A Vrubovka kolhoz tapasztalatai sze. rint egv kapálás 20 mázsával, két kapálás 29 és három kapálás 41 mázsával emeli a cukorrépa hektáronkénti termésátlagát. A kokszegiz ápolását sem hanyagolják ei ebbe i c hónapban. Nagy gondot fordítanak ilyenkor a „gyermekláncfű" és „aranka" elnevezésű gyomok irtására. A gyomirtáson kivül fejtrágyázást is alkalmaznak. A kolhoz gyapotföldién is nagy a munka igy július elején. Folyik a kacsolás és a tetejelés. A fölösleges gumók és lombozatok eltávolításával biztosítják a meghagyott hajtás gyors és szép fejlődését. A rizs palántázása júliusban még folyik. Ugyanakkor a június ban kiültetett rizspalánták so. rait felülvizsgálják, a hiányos részeket utána ültetik. A négy héttel ezelőtt elültetett rizspa lánták között már kikeltek a gyomok, igv annak irtását is elvégzik. Sok a munka ebben a hónapban a burgonya körül is Most ültetik a nyári burgonyát. Ugyanakkor a tavasz: iiltetésfi burkonyát kapálással egybekötve töltögetik. Irtják a gyomot és most választják ki a legszebb töveket, melyek r.ek a gumóit a következő ültetéshez használják fel. A Nansen-kolkozkozhoz és a Vrubovka-kolhozhoz hasonlóan a Szvjetunióban mindenfelé nagy figyelmet fordítanak a kapásnővények gondozására. A fenti növényeken kívül _— igy termésbetakarítás idején — a dohány bugázását is végzik. AzáUal, hogy a fölösleges oldalhajtásokat leszedik, a fő hajtás több levegőhöz jut és szebben fejlődik. A napraforgó is ilyenkor indul neki a legszebb fejlődésnek. Fontos tehát a talaj porhanyítása. Ezek a példák mutatják, hogy a Szovjetunió mezőgaz. dasági dolgozói valamennyi terményt egyforma gondos ságga] kezelik, mert tudják hogy nagy eredményeket esak így érhetnek el. Kombájnnal, kazalozé-kévekötő és „járva sílozó" géppel segíti nehéziparunk a mezőgazdaságot A gyomnövények és egyéb kártevők elleni harc egyik legjobb eszköze a tarlóhántás. A Rosztov területi Nansen-szovhozban ezt a talajgondozáshoz tartozó fontos müveletet elengedhetetlennek tartják. Már az elmúlt évben a „Szta!inyec6"tipusu kombájnhoz kapcsoltak egy „ERDA 4.5" tipusu liántológépet, mert fontosnak tartották az aratással egyidejűleg elvégezni a tarlóhántást. A füldmüvelés ve'-ésforgórendszerének egyik legfontosabb feladata a talaj laza — porhanyós szerkezetének helyreállítása. Ennek leghatásosabb eszköze az évelő hüvelyes és pázs'tfüvek keverékének vetése. Ebben az évben a Nansen-szovhozban a korai őszi kulturák alá 475 hektáron lucernát vetettek, magtermesztés céljából. Az aratással egyidőben történő tarlóhántásnak nagy gazdasági jelentősége van. A nyikolajevszkij szovhozokban például 329 gépcsoport működött az elmúlt évben, vagyis a kombájnoknak csaknem kétharmada a tarlóhántást is elvégezte az aratással egyidejűleg. A bugi gabonaszovhozban több mint 96 ezer rubelt takarítottak meg ilymódon, azonkívül 30 tonna üzemanyaggal fogyasztottak kevesebbet. A termésbetakaritással egyidejűleg végzett tarlóhántás legkisebb mértékben sem akadályozza a betakarítás menetét. A Pjetrovszkij szovhozban — Zadunajszkij kombájnvezető — egy „Sztalinyec-l" kombájnnal 25 nap alatt 600 hektárról takarította be a termést és ugyanakkor elvégezte a tarlóhántást is. A felsoroltakon kivül más előnyei is vannak a fenti módon törtlnő tarlóhántásnak. Azzal, hogy nem kell külön gépet és külön munkaerőt beállítani erre a munkára, több idő áll rendelkezésre a kapásnövények nyári munkálatainak elvégzésére Ezeknek elvégzése ugyanis nagyon fontos. Azzal például, hosrv a kukoricát júliusban megkapálják, nem. csak a nedvesség megőrzéséről grnndnRkndnak, hanem, elérik, azt A most folyó ierménycsáiában hatalmas segítséget nyújt nehéziparunk a parasztságnak. Gépállomásainkra tömegével kerültek le új, korszerű mezőgazdasági gépek, amelyek között megjelenlek az első magyar ara'ió-cséplőgépek 'is. 'A magánjáró arató-cséplőgépek a szovjet kombájnok mintájára épüllek és 70—80 ember munkáját végzik el egyszerre. Hatalmas segítséget nyújt a kazalozó gép, amely nagy szolgálatokat tesz a csépléseknél, mert villás szállítószalagjával meggyorsítja, megkönnyíti. a. kazalozáxt. Az idén üzembehelyezett kévekötő aratógépek munkája nagyjelentőségű a búza viaszérésben való aratásánál. Nagy számban készülnek gépgyárainkban újiipusú mezőgépek nagy eredméhyeket várnak terve zöink a most készülő répaszedő gépi morzsoló stb. gépektől. Nagyjelentőségű lesz a „járva silozó gép", amely mozgás közben vágja a kukoricát, megszecskázza és ventil iátor segítségével belefújja a mel Ivt'ie haladó teherautóba, amely azután a megépített takarmánygyüjtc silókhoz szállítja a tárolásra kész anyagot. „Nem várhatunk könyöradományt a természettől, a mi feladatunk elvenni tőle azt, amit akarunk." . V. Micsurin Jövő évi kenyerünk biztosítása az előző évi okszerű nyári taiajműveléssel kezdődik. Ha ezt elkönnyelműsködjük, hiába végezzük a későbbi talajmunkákat, vetést, vetésápolást a leggondosabban, már csak részleteredményeket fogunk elérni. Igen fontos tehát, hogy a nyári most következő talajművelést pontosan és a legtökéletesebb módszer szerint végezzük. |^agy Alföldünk talaj, és éghajlati viszonyai nem állanak páratlanul a földön: hasonló szikesek, futóhomokok, ugyanolyan és még. különb szárazság hőség, szárító sze' van hatalmas szomszédunk és pártfogónk, a nagy Szovjetunió számos körzetében s csak át kell piliantanunk a szomszédba, hogy saját égető bajainkat orvoso'r.i tudjuk A szovjet tudósok egész sora, a szovjet mezőgazdiság gyakorlata is a földművelés olyan el'árásait dolgozta ki. melyek lehetővé teszik, a légköri csapadék egész mennyiségének kihasználását, a talaj tápanyagtartalmának a lehető legnagyobb és baktérium flórájának legbőségesebb felhasználását a jó termés érdekében. A micsurini agrrJxológia végzett a polgári talajrimélettel és egyszerű ésszel is megérthető elméletet szegzett ellene. Bebizonyította, hogy a Jalaj nem élettelen kémiai komplexum, hanem a talaj a környezet és a szervezetek dialektikus egészének egy te-ze. A természet dialektikájából kifolvóan a szervezetek és a talaj között állandó kapcsolatok vannak, amelv kapcsolatokban az indítóokok és következmények rendszeresen változtattak helyüket. Ezért az agrobioló"ia szempontiából a talaj nem bgfejezmtt változatlan, hanem '•Pnndóan változó test. Nemcsak az emberi művelés, hanem 3okkal inkább a növények "yökerei mechanikus befolyásukkal és anyagcseréjük biológiai folyamatával változtatják meg a falait. A gyökerek alkotják a talaj értékét. A gyökerek művelik meg a tálait és ez az alapvető módja annac, hogy a természet miként műveli meg a földet Az agrobiológia ennek megértésével eddig nem sejtett lehetőséget nyújtott az agrotechnikának a termőtalaj megművelésére. Palcsenko traktorista Vilja. nus könyvének elolvasása után ezt írta: „Most már tudom, hogv a földet nemcsak a traktorok és mezőgazdasági eszközök művelik meg, hanem az évelő növények gyökerei is." Láthatjuk tehát, hogv a ta. 'ajművelés kétirányú: mechanikai talajművelés az emberi erőt képviselő gépi technikai eszközökkel — és biológiai művelés a talajban lévő növényzet gyökérzetét, a baktériumflórát felhasználva, a talaj struktúrájának és kémiai állapotának az elkövetkezendő növény számára a legkedvezőbbé tételére. Természetesen a kettő teljesen egymást kiegészítve és egymással összefonódva adja a tökéletes talajművelési rendszert. Az őszi vetések alá való talajelőkészítésnek sokféle rendszere ismeretes nálunk. Legelteríedtebb a háromszántásos rendszer, tehát- tarlóbuktató ekével 3—8 cm mélyen keverőszántás a talaj beéredése után 15 cm méyen és vetőszántás ismét 15 cm mélyen. E rendszernek, melyet legtöbb kisgazda követ, sok hibája van: A tarlóbuktatást ekével nehéz úgy elvégezni, hogy íz egy sekély, porhanyó réteget idjon. Többnyire vagy elcsúszik ->7. eke a föld fe'színén. vágyóéiig rögöket lazít fel, lehaladva 3—15 cm mélyen. Igv a talajt márítja és a evommaevak kikelése nincs biztosítva. Igen sok, a talajban élő baktérium a föld felszínére kerül és a nap hevétől elpusztul. Ezenfelül a szántás drága művelés is. gyáron a kprán lekerülő elő. vetemények után. a talajnak őszi vetésre való előkészítésénél a tárcsával vagv kultivátorral való műveléssel, amelyet nyomban követ a símahenger, tökéletesebb munkát tudunk a fennálló természeti adottságok között végezni, mint ekével. Tökéletesebb, gyorsabb, olcsóbb a munka, tisztán mechanikai szempontból is, ha meggondoljuk, hogy tárcsásboronával bármily száraz legyen is a talaj, sokkal iakább és sokkal gyorsabban el tudjuk a tarlóhántás fontos munkáját végezni, mint ekével, melylyel különösen száraz időjárás esetén, kemény talajon nagv rögöket hasítunk fel, amelyek elaprózása és az így előálló talajt erősen szárító légüregek megszüntetése csak sok és költséges munkával volna lehetséges. A tárcsázást és a közvetlen utána való hengerezést szükségszerint ismételjük, egészen a vetésig. Ha a nyár esős. akkor többszöri tárcsázásra, ha száraz, három tárcsázásra van csupán szükségünk. Fontos az, hogy az egymásután következő tárcsázások egyre mélyebbek legyenek, úgyhogy a vetés előtti utolsó műveléssel 20 cm mélyen járjunk A hengert nem a rögök elaprózására iktatiuk be — mert hiszen a helyesen tárcsázott föld nem is rögös —, hanem a talajban lévő víz elpárol gásának a megakadályozására. Ugyanis eltérően a régi felfogástól, a henger nem szárítja a talajt, hanem a talaj felületén tömöttebb réteget alkotva, azt megvédi a kiszáradástól. A magyar száraz klíma alatt a növénytermesztésnek egyik legfontosabb, döntően befolyásoló tényezője a vízgazdálkodás. ydajművelési eljárásaink csak akkor tudnak céljuknak igazán és maradék nélkül megfelelni, ha alkalmazásukkal a talaj vízkészletét minél nagyobb meny. nyiségben megőrizni, illetőleg raktározni tudjuk. Különösen áll ez a szabálv a nyári talajművelésre. vagyis a talajnak a korán lekerülő előveteménvek után az őszi vetésre való előkészítésére. Hires tudósunk. V. R. Viljams akadémikus igv írt: ha a talajt abba a helvzetbe hozzuk, hogy az egész évi csapadékot legalább 300 mm mennyiségben magába tudja fogadni, hektáronként 72 mázsa búzatermést biztosíthatunk." Az okszerű talajművelés legfőbb követelmén vei tehát; hogy a talajt megfelelő morzsalékos szerkezetűvé tegye. a tarló, és gyökérmaradványok elkorhadását, a talaj tápanyagainak átalakulását. feltárolódását elősegítse. a talajt gyommentesen tartsa — és ami a legfőbb —, olyan állapotúvá tegve a talait, hogy vízkészletéből párolgás útján minél kevesebb menjen veszendőbe. Röviden, az okszerű talairaíívelés célia a tálainak minél tökéletesebb és gyorsabb beéredésébez szükséges előfeltételek megteremtése. E célt pedig a fent elmondott tárcsás műveléssel érjük el leginkább. E mű. velési módot használják a Szovjetunió nagy szocialista mezőgazdasági üzemei s igen sok állam! gazdaság nóiunk is. A szán. tó fogas, vagv tárcsa fogas után nem kaptunk olvan termést soha mint tárcsa henger után E7ért ezt a módszert az elavult ekés művelés helyett az ál'ami gazdaságok és termelősróvetkezeti csoportok fe'é különösen merem aiánlani Ö.szi veté°pk a'á különböző művelessel előkészített talajok terméseredménye hazai gazdaságban végzett kísérletek alapján is bebizonyították a tárcsás művelés előnyét. Vegvük még hozzá az önköltség kérdését is és akkor e"é?7en bizonyos. hogy a tárcsa javára fo. gunk dönteni. Somos' * mád. agronómus, Kláramajor.