Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-12 / 159. szám

3 SZERDA, 1950. JULIUS 12. Jövőévi jó termésünk alapja a helyes talajelőkészités Figyeljük harcotokat és veletek vagyunk! Tovább terjed a tiltakozási mozgalom az amerikai imperialisták koreai támadásával szemben Az üzemi dolgozók, dolgozó parasztok, értelmiségiek körébe^ (lapról-napra fokozódik az a tiltakozási mozgalom, amelyben mélységes megvetésüket és gyiilölelüket fejezik ki az amerikai imperialisták koreai támadásával szemben. A levelek, táviratok, nyilatkozatok százai egyöntetűen fejezik ki a szabadságáért küzdő hós koreai nép iránti együttérzést, ugyanakkor súlyos szavakkal bélyégzik meg az imperialisták aljas támadását, amely újabb bizonyítéka, hogy az ame_ rikai imperialisták mindent elkövetnek, hogy biz'ositsdk kizsákmányo­lásukat, hogy megakadályozzák a szabadságukért küzdő népek igaz­ságos harcát. 'Á kecskéstelepi dolgozó pa­rasztok levelükben mélységesen elitélik az amerikai imperialisták támadását. „Undorral gondolunk az aljas gyilkosokra — irják levelükben. Jól látjuk, milyen céljaik vannak, tudjuk, hogy az egész világot rabszolgasorsba akarják dönteni. Mi, dolgozó parasztok azzal vá­laszolunk az amerikai imperialis­táknak. hogv a gabona betakarí­tását minél hamarabb elvégezzük és a tarlóhántást a miniszterta­nács határozata által megjelölt határidő előtt öt nappal előbb befejezzük. Az ószentiváni dolgozók Cson­grád megye Békevédelmi Bizott­ságához intéztek táviratot. Táv­iratukban a következőket írják: „Mi, Öszentiván dolgozói nagy felháborodással vettük tudomá­sul az imperialisták koreai táma­dását. Ez a támadás nemcsak a koreai nép, hanem mindannyiónk, az egész világ haladó, szabadság­szerető népei ellen iránvul. Vá­laszunk: El a kezekké! Koreától! Követeljük, hogy az amerikai imperialisták hagyják el Korea területét. Üdvözöljük a szabad­ságáért küzdő hős koreai népet." De nemcsak együttes tiltako­zásokkal fejezik ki a dolgozók az imperialisták elleni gyűlöletüket, hanem számos egyéni levélben is „Kedves koreai testvérek! Har­coljatok szabadsagotokért, hogy boldog, szabad emberek legyetek, mint mi, magyarok _ írja levelé­ben Visnyei Károly, átokházi dol­gozó paraszt, majd így folytatja: ,.Mi, megyarok figyeljük harcoto­kat és veletek vagyunk!" A Szegedi Villamosvasút dolgo­zó; a Megvédjük a Békét Mozgalom Országos Tanácsához intéztek le­velet. „ígérjük, hogy jó munkánkon keresztül szolidaritást vállalunk a hős koreai néppel. Ezze] ki vánjuk támogatni az e"''sz vilár haladó emberiségének békemoz galmát, amelyet az egész vilár dolgozóinak bölcs vezére, Sztálin elvtárs vezet." Számos levelei, táviratot, nyilat­kozatot lehetne még idézni, amelyek mindegyike egy-egy harcos kiállást jelent a béke ügyé, a hős koreai nép szabadságharca mellett. Az üze. mek, falvak dolgozói megértiki hogy az imperialisták koreai támadása az egész világ dolgozó népének békéje ellen irányul. De van ezeknek a le­veleknek még egy fontos tanulsága is. Kifejezésre juttatják ezek a meg­nyilatkozások, hogy a szegedi üze­mek dolgozói, a kö:ségek dolgozó parasztjai tudják: a békét több és jobb munkával, a Szovjetunió pél­dájának és Pártunk útmutatásainak követésével lehet megvédeni. Amerikában letartóztatják a békeharcosokat A lapok új rendőr-intézkedésekről számolnak be a béke hívei ellen. Birmingham (Alabama) rendőrsége letartóztatta lakásán San Ilall-t, az alabamai Kommunista Párt elnökét „csavargás" vádjával. Pears rendőr­kapitány kijelentette, hogy Halinál petíciót találtak, amely tiltakozik az amerikai csapatok Koreába küldése ellen. Connor birminghami rendőrbiztos kijelentette, hogy a rendőrség Bir­niinghaníban „mindenkit le fog tar­tóztatni, akiről tudják, hogy kom­munista". TARLÓHÁNTÁS UTÁN is. hogy a nyáron megkapált ku­korica után az őszi gabonák erőteljesebben fejlődnek. Azonkívül a tal. ' hasznos élő­lényeinek — a baktériumoknak — is kedvező életfeltételeket teremtenek. A Vrubovka kolhozban is nagy gondot fordítanak a kapásnövé­nyekre, a legnagyobb nyári mun. kálatok idején. A kukorica után mindjárt a répa kapálására ke­rül sor, mert az -dőben végző kapálás nagymértékben emeli a cukorrépa termésátlagát. A ka­pálás itt ugyanazért szükséges, mint a kukoricánál. Mindkét nö­vénynél rendkívül fontos a ka­pálással történő talaifellazitás, mert igy válik lehétségessé az öntözés és a nyári záporok ma­radéktalan felszívódása. A Vru­bovka kolhoz tapasztalatai sze. rint egv kapálás 20 mázsával, két kapálás 29 és három kapálás 41 mázsával emeli a cukorrépa hektáronkénti ter­mésátlagát. A kokszegiz ápolását sem hanyagolják ei ebbe i c hónapban. Nagy gondot fordítanak ilyen­kor a „gyermekláncfű" és „aran­ka" elnevezésű gyomok irtásá­ra. A gyomirtáson kivül fejtrá­gyázást is alkalmaznak. A kolhoz gyapotföldién is nagy a munka igy július elején. Folyik a kacsolás és a tetejelés. A fölösleges gumók és lomboza­tok eltávolításával biztosítják a meghagyott hajtás gyors és szép fejlődését. A rizs palántázása júliusban még folyik. Ugyanakkor a június ban kiültetett rizspalánták so. rait felülvizsgálják, a hiányos részeket utána ültetik. A négy héttel ezelőtt elültetett rizspa lánták között már kikeltek a gyomok, igv annak irtását is elvégzik. Sok a munka ebben a hó­napban a burgonya körül is Most ültetik a nyári burgo­nyát. Ugyanakkor a tavasz: iiltetésfi burkonyát kapálással egybekötve töltögetik. Irtják a gyomot és most választják ki a legszebb töveket, melyek r.ek a gumóit a következő ül­tetéshez használják fel. A Nansen-kolkozkozhoz és a Vrubovka-kolhozhoz hason­lóan a Szvjetunióban minden­felé nagy figyelmet fordíta­nak a kapásnővények gondozására. A fenti növényeken kívül _— igy termésbetakarítás idején — a dohány bugázását is vég­zik. AzáUal, hogy a fölösleges oldalhajtásokat leszedik, a fő hajtás több levegőhöz jut és szebben fejlődik. A naprafor­gó is ilyenkor indul neki a legszebb fejlődésnek. Fontos tehát a talaj porhanyítása. Ezek a példák mutatják, hogy a Szovjetunió mezőgaz. dasági dolgozói valamennyi terményt egyforma gondos ságga] kezelik, mert tudják hogy nagy eredményeket esak így érhetnek el. Kombájnnal, kazalozé-kévekötő és „járva sílozó" géppel segíti nehéziparunk a mezőgazdaságot A gyomnövények és egyéb kár­tevők elleni harc egyik legjobb eszköze a tarlóhántás. A Rosz­tov területi Nansen-szovhozban ezt a talajgondozáshoz tartozó fontos müveletet elengedhetetlen­nek tartják. Már az elmúlt évben a „Szta­!inyec6"tipusu kombájnhoz kap­csoltak egy „ERDA 4.5" tipusu liántológépet, mert fontosnak tartották az aratással egyidejű­leg elvégezni a tarlóhántást. A füldmüvelés ve'-ésforgó­rendszerének egyik legfontosabb feladata a talaj laza — porha­nyós szerkezetének helyreállítá­sa. Ennek leghatásosabb eszkö­ze az évelő hüvelyes és pázs't­füvek keverékének vetése. Eb­ben az évben a Nansen-szovhoz­ban a korai őszi kulturák alá 475 hektáron lucernát vetettek, magtermesztés céljából. Az aratással egyidőben törté­nő tarlóhántásnak nagy gazda­sági jelentősége van. A nyikola­jevszkij szovhozokban például 329 gépcsoport működött az el­múlt évben, vagyis a kombáj­noknak csaknem kétharmada a tarlóhántást is elvégezte az ara­tással egyidejűleg. A bugi gabo­naszovhozban több mint 96 ezer rubelt takarítottak meg ilymó­don, azonkívül 30 tonna üzem­anyaggal fogyasztottak keve­sebbet. A termésbetakaritással egyide­jűleg végzett tarlóhántás legki­sebb mértékben sem akadályoz­za a betakarítás menetét. A Pjet­rovszkij szovhozban — Zadunaj­szkij kombájnvezető — egy „Sztalinyec-l" kombájnnal 25 nap alatt 600 hektárról takarította be a termést és ugyanakkor elvégezte a tarló­hántást is. A felsoroltakon kivül más elő­nyei is vannak a fenti módon törtlnő tarlóhántásnak. Azzal, hogy nem kell külön gépet és külön munkaerőt beállítani erre a munkára, több idő áll rendel­kezésre a kapásnövények nyári munkálatainak elvégzésére Ezek­nek elvégzése ugyanis nagyon fontos. Azzal például, hosrv a kukori­cát júliusban megkapálják, nem. csak a nedvesség megőrzéséről grnndnRkndnak, hanem, elérik, azt A most folyó ierménycsáiában hatalmas segítséget nyújt nehézipa­runk a parasztságnak. Gépállomá­sainkra tömegével kerültek le új, korszerű mezőgazdasági gépek, amelyek között megjelenlek az első magyar ara'ió-cséplőgépek 'is. 'A magánjáró arató-cséplőgépek a szovjet kombájnok mintájára épül­lek és 70—80 ember munkáját vég­zik el egyszerre. Hatalmas segítséget nyújt a kaza­lozó gép, amely nagy szolgálatokat tesz a csépléseknél, mert villás szál­lítószalagjával meggyorsítja, meg­könnyíti. a. kazalozáxt. Az idén üzembehelyezett kévekötő aratógé­pek munkája nagyjelentőségű a búza viaszérésben való aratásánál. Nagy számban készülnek gép­gyárainkban újiipusú mezőgépek nagy eredméhyeket várnak terve zöink a most készülő répaszedő gépi morzsoló stb. gépektől. Nagy­jelentőségű lesz a „járva silozó gép", amely mozgás közben vágja a kukoricát, megszecskázza és ventil iátor segítségével belefújja a mel Ivt'ie haladó teherautóba, amely az­után a megépített takarmánygyüjtc silókhoz szállítja a tárolásra kész anyagot. „Nem várhatunk könyörado­mányt a természettől, a mi fel­adatunk elvenni tőle azt, amit akarunk." . V. Micsurin Jövő évi kenyerünk biztosítá­sa az előző évi okszerű nyári ta­iajműveléssel kezdődik. Ha ezt elkönnyelműsködjük, hiába vé­gezzük a későbbi talajmunkákat, vetést, vetésápolást a leggon­dosabban, már csak részletered­ményeket fogunk elérni. Igen fontos tehát, hogy a nyári most következő talajművelést ponto­san és a legtökéletesebb mód­szer szerint végezzük. |^agy Alföldünk talaj, és ég­hajlati viszonyai nem álla­nak páratlanul a földön: hasonló szikesek, futóhomokok, ugyan­olyan és még. különb szárazság hőség, szárító sze' van hatalmas szomszédunk és pártfogónk, a nagy Szovjetunió számos körze­tében s csak át kell piliantanunk a szomszédba, hogy saját égető bajainkat orvoso'r.i tudjuk A szovjet tudósok egész sora, a szovjet mezőgazdiság gyakor­lata is a földművelés olyan el­'árásait dolgozta ki. melyek le­hetővé teszik, a légköri csapadék egész mennyiségének kihasználá­sát, a talaj tápanyagtartalmának a lehető legnagyobb és baktéri­um flórájának legbőségesebb fel­használását a jó termés érde­kében. A micsurini agrrJxológia vég­zett a polgári talajrimélettel és egyszerű ésszel is megérthető el­méletet szegzett ellene. Bebizo­nyította, hogy a Jalaj nem élet­telen kémiai komplexum, hanem a talaj a környezet és a szerve­zetek dialektikus egészének egy te-ze. A természet dialektikájá­ból kifolvóan a szervezetek és a talaj között állandó kapcsola­tok vannak, amelv kapcsolatok­ban az indítóokok és következ­mények rendszeresen változtat­tak helyüket. Ezért az agrobioló­"ia szempontiából a talaj nem bgfejezmtt változatlan, hanem '•Pnndóan változó test. Nemcsak az emberi művelés, hanem 3okkal inkább a növények "yökerei mechanikus befolyásuk­kal és anyagcseréjük biológiai folyamatával változtatják meg a falait. A gyökerek alkotják a talaj értékét. A gyökerek műve­lik meg a tálait és ez az alap­vető módja annac, hogy a ter­mészet miként műveli meg a föl­det Az agrobiológia ennek meg­értésével eddig nem sejtett lehe­tőséget nyújtott az agrotechni­kának a termőtalaj megművelé­sére. Palcsenko traktorista Vilja. nus könyvének elolvasása után ezt írta: „Most már tudom, hogv a földet nemcsak a traktorok és mezőgazdasági eszközök művelik meg, hanem az évelő növények gyökerei is." Láthatjuk tehát, hogv a ta. 'ajművelés kétirányú: mechani­kai talajművelés az emberi erőt képviselő gépi technikai eszkö­zökkel — és biológiai művelés a talajban lévő növényzet gyökér­zetét, a baktériumflórát felhasz­nálva, a talaj struktúrájának és kémiai állapotának az elkövetke­zendő növény számára a legked­vezőbbé tételére. Természetesen a kettő teljesen egymást kiegé­szítve és egymással összefonód­va adja a tökéletes talajművelési rendszert. Az őszi vetések alá való ta­lajelőkészítésnek sokféle rendsze­re ismeretes nálunk. Legelter­íedtebb a háromszántásos rend­szer, tehát- tarlóbuktató ekével 3—8 cm mélyen keverőszántás a talaj beéredése után 15 cm mé­yen és vetőszántás ismét 15 cm mélyen. E rendszernek, melyet legtöbb kisgazda követ, sok hi­bája van: A tarlóbuktatást eké­vel nehéz úgy elvégezni, hogy íz egy sekély, porhanyó réteget idjon. Többnyire vagy elcsúszik ->7. eke a föld fe'színén. vágyóé­iig rögöket lazít fel, lehaladva 3—15 cm mélyen. Igv a talajt márítja és a evommaevak kike­lése nincs biztosítva. Igen sok, a talajban élő baktérium a föld felszínére kerül és a nap hevé­től elpusztul. Ezenfelül a szán­tás drága művelés is. gyáron a kprán lekerülő elő. vetemények után. a talaj­nak őszi vetésre való előkészíté­sénél a tárcsával vagv kultivá­torral való műveléssel, amelyet nyomban követ a símahenger, tökéletesebb munkát tudunk a fennálló természeti adottságok között végezni, mint ekével. Tö­kéletesebb, gyorsabb, olcsóbb a munka, tisztán mechanikai szem­pontból is, ha meggondoljuk, hogy tárcsásboronával bármily száraz legyen is a talaj, sokkal iakább és sokkal gyorsabban el tudjuk a tarlóhántás fontos mun­káját végezni, mint ekével, mely­lyel különösen száraz időjárás esetén, kemény talajon nagv rö­göket hasítunk fel, amelyek el­aprózása és az így előálló ta­lajt erősen szárító légüregek megszüntetése csak sok és költ­séges munkával volna lehetséges. A tárcsázást és a közvetlen utána való hengerezést szükség­szerint ismételjük, egészen a ve­tésig. Ha a nyár esős. akkor többszöri tárcsázásra, ha száraz, három tárcsázásra van csupán szükségünk. Fontos az, hogy az egymásután következő tárcsázá­sok egyre mélyebbek legyenek, úgyhogy a vetés előtti utolsó műveléssel 20 cm mélyen jár­junk A hengert nem a rögök elap­rózására iktatiuk be — mert hi­szen a helyesen tárcsázott föld nem is rögös —, hanem a talaj­ban lévő víz elpárol gásának a megakadályozására. Ugyanis el­térően a régi felfogástól, a hen­ger nem szárítja a talajt, hanem a talaj felületén tömöttebb ré­teget alkotva, azt megvédi a ki­száradástól. A magyar száraz klíma alatt a növénytermesztésnek egyik legfontosabb, döntően befolyáso­ló tényezője a vízgazdálkodás. ydajművelési eljárásaink csak akkor tudnak céljuknak iga­zán és maradék nélkül megfelel­ni, ha alkalmazásukkal a talaj vízkészletét minél nagyobb meny. nyiségben megőrizni, illetőleg raktározni tudjuk. Különösen áll ez a szabálv a nyári talajműve­lésre. vagyis a talajnak a korán lekerülő előveteménvek után az őszi vetésre való előkészítésére. Hires tudósunk. V. R. Viljams akadémikus igv írt: ha a talajt abba a helvzetbe hozzuk, hogy az egész évi csapadékot legalább 300 mm mennyiségben magába tudja fogadni, hektáron­ként 72 mázsa búzatermést biz­tosíthatunk." Az okszerű talajművelés leg­főbb követelmén vei tehát; hogy a talajt megfelelő morzsalékos szerkezetűvé tegye. a tarló, és gyökérmaradványok elkorhadá­sát, a talaj tápanyagainak át­alakulását. feltárolódását előse­gítse. a talajt gyommentesen tartsa — és ami a legfőbb —, olyan állapotúvá tegve a talait, hogy vízkészletéből párolgás út­ján minél kevesebb menjen ve­szendőbe. Röviden, az okszerű talairaíívelés célia a tálainak minél tökéletesebb és gyorsabb beéredésébez szükséges előfelté­telek megteremtése. E célt pedig a fent elmondott tárcsás műve­léssel érjük el leginkább. E mű. velési módot használják a Szov­jetunió nagy szocialista mező­gazdasági üzemei s igen sok ál­lam! gazdaság nóiunk is. A szán. tó fogas, vagv tárcsa fogas után nem kaptunk olvan termést so­ha mint tárcsa henger után E7­ért ezt a módszert az elavult ekés művelés helyett az ál'ami gazdaságok és termelősróvetke­zeti csoportok fe'é különösen merem aiánlani Ö.szi veté°pk a'á különböző művelessel előkészí­tett talajok terméseredménye hazai gazdaságban végzett kí­sérletek alapján is bebizonyítot­ták a tárcsás művelés előnyét. Vegvük még hozzá az önköltség kérdését is és akkor e"é?7en bi­zonyos. hogy a tárcsa javára fo. gunk dönteni. Somos' * mád. agronómus, Kláramajor.

Next

/
Thumbnails
Contents