Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-12 / 159. szám

4 m— 66 VASARNAP, 1950. JULIUS 16. Az MSzT filmszolgálata falun Horthy-rendszerben a kultúra az uralkodó oszályok, tőidbirtokosok és tőkések monopóliuma volt. Az ipari munkásságnak is kevég jutotf belőle, a falvak és tanyák népének pedig úgyszólván semmi sem. Ma már más a helyzet. Rákosi elv/ars mondotta: ,,A műveletlenség összeférhetetlen a szocializmus hatalmas feladataival." Pótolni kell tehát a falu elmaradottságát, le kell döntenünk a válaszfalat a falu és a város között. Ennek a célkitűzésnek a megvalósításáért dolgozik az MSzT filmszolgálata. Az MSzT filmszolgálat nevét már egészen jól ismerik Csongrád megye falvainak és tanyáinak dolgozói, pedig alig egy éve kezdte meg működését. Kezdetben igen kisszámú közönség látogatta filmelöaddsait. 1949 márciusában 31 előadást tartott a filmszolgálat s az elóadáso. kat összesen csupán 6200 dolgozó látogatta meg. Ez éo márciusában szintén 31 előadásf rendezett a filmszolgálat de ezeket az előadásokat már 11.700 dolgozó látogatta. Látjuk tehát, hogy a falvak, tanyák dol. gozói mindjobban megszeretik a szocialista szovjet filmeket, Ezt bizonyítja az Is. hogy január hónapban 32 helyen 40 előadásban vetítették a Lenin-filmet és azt 14.500 tanyai dolgozó nézte meg. Elmondhatjuk, hogy most, a legnagyobb dologidőben, a nehéz munka után is szive-1 namóba. Ugyanitt megtörtént az is, sen jönnek a tanyák dolgozót a hogy előadás közben elvágták a vefilmelöadásokra. zetékeket. Legutóbb Üllésen is előfordult, hogy elvágták előadás közben a vezetékeket. keresi a kocsma poshadt levegőjét, mert "tár komoly kultúrigényei vannak, A filmelőadások után komoly kritikát mondanak egyes filmekről és megbírálják a filmszolgálat munkáját is. Ezzel is közelebb jut a film. szolgálat a mezőgazdasági dolgozókhoz, megismert igényeiket. z MSzT filmszolgálaf június 25-én Mórahalmon az 500. tanyai előadását rendezte meg. Ez az előadás a kultúrnak a falvakon és tanyákon való elterjesztéséért vívott küzdelmek egyik jelentős állomása volt. Megismertette a filmszolgálat a dolgozó parasztsággal az élenjáró szocialista kultúra remekeit, megmutatta az időszerű eseményeket, amelyek hasznos útmutatást nyújtottak a kollektív termelés, a mezőgazdaság gépesítése a talajjavítás kérdéseinek megoldásában. A filmelőadások sok helyen konkrét eredményeket ts hoztak. Különösen a ,,Vörös Október kolhoz", „Képek a kolhoz életéből", „Téli nap a kolhozban" cimü filmek nyomán új termelőszövetkezeti csoportok alakultak. Természetesen ezek az előadások nem mindig folytak le simán, zavarok nélkül. Nem maradt el a klerikális reakció ellenakciója, de a kulákszabolázg és a határmenti titoista besugárzás is igyekezett zavart kelteni. Nagyszéksóson például homokot dobtak az áramfejlesztő diI gen megkapó jelenség volt pél. ddtil a ZöldfásJskolánál és összeszéhen, amikor az alkonyat beálltával, amint meghallották a mega. fon hangját, kapával, kaszával jöttek közvetlenül a munkáról a moziba. A mozif helyettesítő iskola be. járata előtt felsorakoztak a mezőgazdasági szerszámok, Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a tanyák és a falvak dolgozói művelődni akarnak és lépést akarnak tartant a városi dolgozókkal. Most már megvan adva a lehetőség ts a számukra ahhoz, hogy művelődjenek és utóiérjék az Ipari munkásság kultúrszin. vonalát. Még soha nem volf tapasztalható az a kultúréhség, amely most elfogta a falvak és tanyák dolgozóit. A kultúrforradalom tehát eljutott a falvakba és tanyákba ts. A ma dolgozó parasztsága mindinkább kiemelkedik az elmaradottságból. Nem J^e a pusztamérgest pap sem maradt el a zavartkeltésben. Szinte csodálatos, hogy amikor film. előadás van Pusztamérgesen, akkor a litánia mindig a mozielőadás kezdetére esik, akár délután 3 órakor, akár este 6 órakor kezdődjék it a filmelőadás. Az ellenség igyekszik megakadályozni dolgozó parasztságunk művelődését. mert tudja hogy a tudás, a kultúra erős fegyver a dolgozó nép kezében. Dolgozó parasztságunk azonban egyre fokozódó érdeklődéssel fordul a művelődés felé, meg akarja ismerni a haladó szovjet kultúrát, mert tudja, hogy a szovjet példa követése ezen a téren ts elősegíti a szocialista társadalom megvalósítását. Búza Gyula. A Pártmunkás legújabb számának első cikke: „A párthatározatok végrehaj fásának ellenőrzése." A végre" hajtás ellenőrzésének megjavítása nem egyik feladat a sok közül, hanem a pártépítési munkák döntő feladata — írja cikkében Szegedi Andor elvtárs. Kiemeli a terv" szerű munka, a párttájékoztatás, az állandó ellenőrzés je Jcnt&ségét a pártmunka szín" vonalának emelésében, a kádermunkában, végül a tömv gélt alulról jövő ellenőrzése' vek fontosságát. A továbbiakban részleteket közöl a „Pártmunkás" Kovács István elv" társnak, a nagybudapesti Pártértekezleten tartott beszámolójából: „Jó kádermunká' val erősítsük Pártunkat" cím' »nel. Kossá István elvtárs cikke ,.A műszaki norma, a szocialista építés eszköze" címmel a Központi Vezetőség leQutób bi határozata utáni feladata." inkról szól a laza normák felszámolása területén. „Konkrét feladatok, helyi érvek kidolgozásával hozzuk be az agitációs munka lemaradását" című cikkben Nemes János elvtárs a népnevelő munka megjavításáról ír, ugyancsak a Központi Vezetőség határozatával kapcsolatban. Bogár Istvánné elvtársnő: „A felvilágosító munka megszervezése a cséplőgépeknél a gabonabegyüjtés sikerénej't feltétele" című cikkében pártmunkásaink, népnevelőink és minden párttag feladatairól ir a jövőévi kenyérért folytatott harc sikerének biztosi" tásában. A „Pártmunkás" legújabb száma közli a Politikai Bízotttág határozatát a pártfegyelmi munka megjavítása céljából. A határozat feltárja pártbizottságaink és alapszerveze teinle fegyelmi tevékenységéheti mutatkozó hiányosságokat és utat mutat a hiányosságok kiküszöbölésére. A „Bolsevik Párt tapasztalataiból" című rovat Narozin elvtárs cikkét közli a Do nyec"medence egyik bányája pártszervezetének munkájáról. Jertek, tanuljatok velünk! A szegedkörnyékí termelőcsoportok élenjárnak Mi, a Juhász Gyula-utcai Dolgozók Iskolájának VII. osztályom tanulód ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki a Magyar Dolgozók Pártja s vezére, Rákosi Mátyásnak, hogy nekünk, dolgozóknak lehetővé tették a továbbtanulást. Köszönetünket fejezzük ki az iskola tanárainak is, akik fáradtságot, időt nem kíméltek s alapos és széleskörű oktató munkájukkal elősegítették a könnyebb tanulást, amelynek eredménye az, hogy a VII. osztály minden egyes tanulója szép eredményt ért el. Mi, dolgozók, most a vizsgák alkalmával ígéretet teszünk, hogy a jövőben még nagyobb szorgalommal és kitartással tanulunk s munkahelyünkön tovább fokozzuk a minőségért s a termelékenység emeléséért folytatott harcunkat Dolgozó fiatalok, jertek, tanuljatok velünk, mert láthatjuk az ötéves tervből is, milyen sok pedagógusra, mérnökre, értelmiségi dolgozóra van szüksége épülő hazánknak. Juhász Gyula-utcai Dolgozók Iskolája VII. oszt tanulói." Vasárnap este a Szegedi Kender Iculfurcsoportja szerepel Újszegeden Vasárnap este 8 órai kezdettel a Szegedi Kenderfonógyár énekzene-, tánc- és színjátszó csoportja lép Szeged dolgozó társadalma elé az újszegedi Szabadtéri Színpadon. ~ A színes, változatos műsoron szavalatok. szindarabrészletek, zeneszámok és népi táncok szerepelnek. A szocializmus építésével kultúrvonalon is forradalmi átalakulás megy végbe az ország életében. A kultúrforradalom megmozgatja a munkásosztály legjobbjait é3 azok a képességek, amelyeket az átkos kapitalista rendszer elfojtott bennük, most kibontakoznak. A magyar munkásosztály nemcsak megtanulta a magasabb kultúra termékeit élvezni, hanem maga is beáll a kultúra művelőinek és alkotóinak sorába. A felszabadulás óta nagy haladást tett mfeg Szeged munkássága is ezen az úton, amelyről tanúbizonyságot tesz majd a vasárnapi előadás is. a tarlóhántdsban és a másodnövények elvetésében A szegedkörnyéki termelőcsoportdÜt megértették a tarlóhántás fontosságát. Ezt bizonyítja az ujszegedi Hajadás termelőcsoport példája, ahol már teljesen befejezték a tarlóihántást s hozzákezdtek a másodnövények elvetéséhez. Az Alkotmány termelőcsoport, ban behordás után azonnal megkezdték a szántást, hogv határidőn belül tel jesítsék a tervet s ezzel is példát mutassanak az egyénileg dolgozó parasztságnak. Tudják, hogy a tarlóhántás azr ért fontos, mert a porhanyós föld jobban tudja tárolni a ned. vesség >t és megakadályozza a talaj kiszáradását és elősegíti a gyomok kiirtás .t. A deszki Táncsics termelőcsoport a másodnövények vetését 24 katasztrális holdon július 2án befejezte. Mórahalmon 24 hold tarlóhántást végzett el a termelőcsoport és 12 holdat vetet, tek be takarmánynövényekkel. Tudják, hogy az ország állatállományának ellátása szempontjából igen fontos, hogy kellő menynyiségű takarmánynövényt ter. meljenek. Jó termésátlagot értek el a szegedvidéki termelőcsoportok A szegedkörnyéki termelőcsoportok nagy részében már befejeződött a cséplés. Az ujszegedi „Haladás" termelőcsoport holdankint 17.40 mázsa árpát és 17.92 mázsa búzát takarított be. Igen szép eredményeket ért el a deszki „Táncsics" termelőcsoport is, ahol a búzából holdanként 12, árpából 14, takarmányárpából pedig 9 mázsát takarítottak be. A szatymazi „Petőfi" termelőcsoport termésátlaga rozsból 8, búzából 11, árpából pedig 9 mázsa. 'Á szegedi Alsóvárosi I. szérűskertben igen jól halad a munka. Eddig 1150 mázsa árpát csépel* tek ki és hétfőn délután megkezdték a buza cséplését. Naponta 120—130 mázsa gabonát csépelnek ki. A szemveszteséget helyes etetéssel iparkodnak a minimálisra csökkenteni A termelőcsoportok eredményei a kollektív munka előnyét mutatják az egyéni kis gazdaság gokkal szemben. Hol volt Tito 1941 julius 13 án ? Főlakája bevallotta, hogy nem a montenegrói felkelésnél, hanem tyúkhúslevest evett Belgrádban A „Szocialista Jugoszláviáért" című lapban Sz. Radmilovics leleplezi Vladimír Dedijernek, Tito „történészének1' legújabb hamisítását. Radmilovics rámulatott arra, hogy a jugoszláv népi felszabadító harcról szóló egész titóista „irodalom" a tények elferdítésén és meghamisításán alapszik. Nem világítja meg a népi felszabadító harc igazi oldalait, eltitkolja hőseit és 'tudatosan ferdfti el az eseményeket. Ezt az úgynevezett „irodalmat" azoknak a burzsoá- és fasisztabarát Íróknak és újságíróknak egy csoportja gyártotta, akik a háború egész ideje ala'it Tito és Rankovics körül forgolódtak. Ezek az „frócskák" — irja Radmilovics —, nemcsak Titót dicsőítik, nemcsak az ő „kék szemeiről", vagy „császári gesztusairól" beszélnek, hanem egyúttal dicsőítik kedvenc ételét, szokásait, sőt még kuiyáját és hátaslovát is. Ezeknek a firkászoknak fércmunkáit, különösen a háború után, óriási példányszámban adták ki. Azok az olvasók, akik maguk is résztvettek a felszabadító harcban, hamarosan látták, hogy az írások hamisak, félrevezető célzatúnk. De maguk Titóék is igen kelieme'tlen helyzetbe kerültek ezekkel az írásokkal, mert a szerzők A Szegedi Textilmüveknél A MAGYAR KENDERBEN támogatják elhanyagolják az ifjúmunkások továbbtanulását A szakérettségi tanfolyamokra való jelentkezés egyik döntő feltétele népi demokráciánk iskolapilitikája sikerének. Arról van szó, hogy egyetemeinkre az üzemi dolgozók legjobbjai kerüljenek, azok, akikből értelmiségünk legjobbjait nevelhetjük ki. Az egyre nővekvő szükségletet vette tekintetbe Pártunk már akkor is, amikor az eddigi körülbelül 500 főnyi kerettel szemben, a most szeptemberben Induló szakérettségi tanfolyamokra 4900 jelenkező számára biztosított helyet. Az üzemi pártszervezeteknek és az Uzémi dolgozóknak egyaránt tisztán kell látnlok. hogy a fiatal munkások és ipari tanulók legjobbjait kell ezekre a tanfolyamokra küldeni. Nem akkor végeznek jó káderpolitikát, ha zsugori módon visszatartják kádereiket, hanem, ba tanulni küldik őket. A Szegedi Textilművek NV-nél megértették ennek a kérdésnek fontosságát és a pártszervezet megfelelően foglalkozott ts vele. Ennek eredméuye a jelentkezők Számában Is megmutatkozik. Az üzem 10 főnyi keretet kapott, de a jó felvilágosító munka következtében 14-en jelentkeztek szakérettségire. Köztük van Szabó Anna elvtársnő is, a Textilművek fiatal gyűrűsfonónője. aki mérnök szeretne lenni s nmint eddigi munkája is bizonyítja, tanulmányai befejezésével, jó mérnöke lesz az országnak Teljesítménye állandóan 110— ll.y/o körül vun. Kis B. Gyula szintén szakérettségire jelentkezett. Ott vannak a jelentkezők között Balogh Jánosné, Csányi Márta és Ladányi Eerenc Ifjúmunkások ts. akik már eddigi munkájukkal ts bebizonyították, hogy élenjárnak a tanulásban és az építő munkában. Sajnos, igen sok üzemben nem fordítottak kellő gondot a szakérettségivel kapcsolatos felvilágosító és szervező munkára. Számos helyen, mint például a Magyar Kenderben, a pártbizottság nem készítette elő jó politikai felvilágosító munkával a jelentkezéseket, holott a kérdés fontossága ezt elsőrangú feladattá tette. A Magyar Kender pártbizottságának tisztában kell lennie azzal, hogy építő munkánk igen fontos előfeltétele, kik dolgoznak majd a néphez hű régi értelmiség mellett üzemeinkben mint műszaki vezetők, mérnökök, kik lesznek a jövő pedagógusai, jogászai. A polilikai felvilágosfeó munka hiányának tudható be, hogy a Magyar Kender dolgozói közül mindössze öten jelentkeztek szakérettségi tanfolyamra, holott 15 tagú keretet jelöltek ki a gyárban. 'A' Magyar Kender pártbizottsága.- alapszervezetei és a népnevelők nem világosflották fel a dolgozókat a szakérettségi tanfolyam jelentőségéről és ennek az eredménye, hogy a gyárból mindössze ölen jelentkeztek szakéreltségire. A Szegedi Textilművekhez hasonlóan a Magyar Kendernek is fokozott politikai felvilágosító munkát kell kifejtenie, hogy kellő felvilágosító munkával biztosítsák a szakérettségire való jelentkezések sikerét. Azok a fiatalok, akik már eddig is bebizonyították szocialista öntudatukat, méltán képezik majd új értelmiségünk gerincét. Ezeket a szempontokat kell, hogy szem előtt tartsa a Magyar Kender pártbizottsága is, ha eredményes és jó munkát akar kifejteni a szakérettségi tanfolyamokra való jelentkezéseknél. gyakran kifecsegtek olyan dolgokat is, amelyekről nem lett volna szabad beszélni. Ezért Titóék most kivonják a forgalomból azokat a könyvekei, melyek leleplezik a multjukat. Erre a sorsra jutott többek között Vladimír Dedijernek „Napló" című fércmunkája is. Dedijer Naplójában gyakran írt olyan dolgokról, amelyek ma bizonyítékul szolgálhatnak | Tito magatartására a felszabadító háború alatt. Igy például Dedijer azt (rta, hogy Tito 1941 július 13-án Belgrád központjában sétált, továbbá hogy nála, Dedijernél volt ebéden és hogy „tyúkhúslevese" ettek. Igazi történetíró ilyesmit nem írt volna meg. Dedijer azért tette, mert be akarta bizonyítani, hogy nem afféle közönséges lakája volt Ti'iónak, hanem már főlakáj, akihez a gazda még ebédre is elmegy. Arról hallgat azonban Dedijer, hogy ezen a napon volt éppen a montenegrói általános felkelés. De mit is írhatott volna róla? Hiszen sem ő, sem Tito nem vett részt az ottani harcokban, sőt, egyik sem tudott róla. Más helyen Dedijer megírta, hogy Tito és Randolpli Churchill, valamint MacLean között a viszony egyre szívélyesebbé és bensőségesebbé vált. A nngy sietség, amellyel Dedijer Naplóját 1944-ben kiadták, megakadályozta Titóékat abban, hogy gondosan átnézzék és kidobják belőle azt, ami nem kívánatos. Most sie'ive helyre akarják hozni a bajt. Dedijer eredeti Naplóját kivonják a forgalomból. Dedijer így írja le az 1944 május 25-i Drvar ellen intézett támadást, mintha ott lct'c volna, pedig ebben az időben valahol Dél-Olaszországban tartózkodott. Mindenki előtt ismeretes, hogy a drvari helyzetet a most börtönben lévő Szreten Zsujovlcs és a Titóék áital orvul meggyilkolt Arszo Jovanovics mentették meg, akik megszervezték a partizánok ellenállását, űk vezették a harcot és ők verték vissza a németeket, akik be akartak hatolni abba a barlangba, nhol Tito vezérkara volt. Ismeretes az is. amikor mór a németeket átveiették a folyón, Tito nem mert kijönni a barlangból és meg akarta adni magát a fasisztáknak. De Zsujovics és Jovanovics kényszerítették őt, hogy kijöjjön és eltávozzék. Tiióék — írja befejezésül Radmilovics —- meg akarták hamisítani a jugoszláv történelmet, de ez nem fog sikerülni nekik. Nem tudják megsemmisíteni Dedijer „Napló"-jának összes példányait, mert annak nagvrésze nem elérhető már számukra. Ezúttal ismét tévedtek számításaikban.