Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

wJLm* VASÁRNAP, 1950. JÚLIUS !>. A Magyar Kender legjobb dolgozói Ahogy belépünk a Magyar Kender kapuján, hatalmas vörös tábla tűnik a szemünkbe, l-'ölötte felirat „Ötéves 'tervünk legjobb teljesítői' Alatta az üzem legjobb dolgozóinak nevei láthatók, akik tervüket jól teljesítik, illetve túlteljesítik. A jó felvilágosító muhka eredménye az, hogy a Kendergyár számos dolgozója ma már szeptemberi és nz augusztus hónapi tervét 'leljesfti. így Kait Andrásné szövőnő szeptember 15-i tervét teljesíti 168 százalékos eredménnyel, vagy a kopszoló üzemrészben Sebők Magdolna augusztus 23-i, Molnár Antalné ugyancsak augusztus 23-1 'tervét teljesíti. A eérnázó legjobb munkása Szép Istvánné, augusztus 7-i terv teljesítésénél tart és emellett, hogy jó eredményeket ér el, mirít népnevelő, állandó felvilágosító munkát végez munkatársai között. Hegedűs Jánosné augusztus 17-i tervével az orsózó üzemrész legjobb munkása. A láncorsózóban Horváth Józsefné július 25-i, míg a felvetőben Tapodó János július 24-i tervteljesí'iésükkel érdemelték ki azt a büszke címet, iiogy az üzemrész melyben dolgoznak — legjobb munkásai lehetnek. Az üzemrészek dolgozóinak teljesítményét kiértékelve az üzemrészek közötti verseny sorrendje a következőképpen alakult ki. Első a eérnázó üzemrész, amely július 15-i tervét teljesíti, második a kopszoló üzemrész, ugyancsak július 15-i tervteljcsítésével. Harmadik az orsózó, szintén július 15-i tervteljesítéssel. Negyedik a láncorsózó, július 13-i, mfg az Ötödik és a hatodik helyet a felvevő és a keresztorsózó üzemrész foglalja el. Ezek a jó eredmények mellett azonban nem szabad a gyári pártbizottságnak és a szakszervezetnek megállnia. Mozgósítani kell a népnevelőket, bizalmiakat és fokozottabb felvilágosító munkát kell kifejteni a dolgozók között a hosszúlejáratú versenyszerzödéseknek minél nagyobb számban való megkötésének érdekében. Nagy számban kötnek hosszúlejáratú verseny szerződést a Dohánygyárban Még nincs három napja, hogy a szegedi Dohánygyárban megkezdték a hosszúlejáratú verseny szerződések kötését. A rövid idő ellénére is igen jól halad a versenyszerzodések kötése. Ezideig a dolgozóknak mintegy 52 százaléka kötött szerződést. Ez a jó eretmény annak túdható fce, hogy mind a gyári pártszervezet, mind az üzemi bizottság eredményes és jó felvilágosító munkát fejtett ki a dolgozók között a hosszúlejáratú versenyszerzödésék kötésének érdekélben. A versenyszerződést kötő dolgozók átlag a minőség javítását, anyagtakarékosságot, önköltségcsökkentést, selejtcsökkentést és a tervfegyelem megszilárdítását vállalták. Azonban, mint sok más szegedi üzemnél, itt is megmutatkozik az a hiba, hogy nem fordítottak kellő felvilágosítást az újitó mozgalom ismertetésére. A gyár dolgozóinak több mint fele kötött versenyszerződést, de egyetlen egv sem nyújtott be újítási javaslatot. Megjelent a falusi népnevelő legújabb száma „Harcban az aratás, cséplés; gabonabegyüjtés győzelméért, a klerikális reakció és a kulákság ellen" címen Erbály Lajos elvtárs, a vasmegyei Pártbizottság szervező titkára írt cikket, melyben arról számolt be, hogyan végzik a vastnegyei pártszervezetek a nyárt munkálatokat, hogyan dolgoznak a vasmegyei népnevelők, hogyan leplezik le a klerikális reakciót és a kuíákok támadásalt. Egyben felhívja a figyelmet a növényápolás és a tar'óhántás feladataira. Cservenka Feíencné elvtársnő, az Országos Ágit. Prop. Osztály munkatársa „Népnevelőink nagyobb lendülettel folytatják a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását" címen írt cikket. Meggyesi Dezső elvtárs, szarvasi párttitkár a cséplőgépeknél folytatott agitációról Ír. Kardos Márton clvlárs, a győr-sopronmegyei Aglt. Prop. Oszt. titkára beszámolt a íába.patonal pártszervezet munkájáról, ahol lényegében minden dólgózó paraszt kötött már szállítási szerződést. Rámutat arra, hogy ennek hatalmas lendületet adott az, hogy a pártszervezet valamennyi népnevelője megkötötte a szállítási szerződést és úgy indultak a községbe agitálni. „Tudatosítsuk a termelőszövetkezetek eredményeit" cfmon Matolcsi János elvtárs, a Mezőgazdasági és Szövetkezet? Osztály alosztályvezetője frt cikket, melyben a termclőcsoportok eddig el-, ért aratási, cséplést eredményeit ismerteti. Ezenkívül közli még a népnevelő legújabb száma dr. ösler Lászlóné, szombathelyi szövőgyári munkásnő levelét. „Amerika Igazi arca" című cikk tények egész sorával leplezi le a'-t a példátlan terrort amely Amerikában a haladó erőket elnyornia. A koreai nép szabadságharcáról közŐH cikk népnevelőinkkel ismerteti a koreai események legfontosabb szempontjait „A kolhozok első parancsolata" elmen részletet közöl a népnevelő Polyakov azonos című könyvéből. Ezenkívül több értékes, népnevelőinknek útmutató cikket tartalmaz a népnevelő legújabb száma. Tengerben járok,.. Tengerben járok, kalásztengerben s a szivem dobog mind élesebben és pipiskedem. hogy végét lássam a vásárhelyi terhes földnek, mert legvégén jár most a kombájn s a fordulóban álig látszikt úgy takargatja sok kis tanya. Tengerben járokf kalász csiklandja arcom, s a hajam oldalra csapja, de már hallom a kombájn hangját s még sietősebb, hosszabb lépéssel mérem a főidet ezt a közösét, ezt a szabadot, mit úgy vigyázunk — kik okosodtunk —' .* szabad magyarok. Tengerben járok. zajos tengerben. mert beértem a dűlővégen a duruzsoló, lapátos gépet; kaszál és csépel! És fölmászok rd és simogatom s nincs szó ajkamon; csak nézem, nézem a kálászfengert s látom, ott a vége, hol acélos a béke, Nem találok szót, bennem kavarog. Az erekben fuf hála s indulatok... és a búzába széles tenyérrel belemarkolok is csurrogafom föltartva magoson; nézd a kenyerünk hazánk síkján is sok-sok halmain! Köszönjük, Sztálin! v , LODl FERENC Gorkijt AZ IGAZI KULTÚRA Ifjúmunkások vidám együttese a „SZABAD IFJÚSÁG" kórus Szeged dolgozói már többször hallhatták, a szegedi „Szabad Ifjúság" kórus szereplését. Ifjúmunkások és leányok vidám kórusa ez, a munka lendülete és szeretete csendül ki dalukból. 'A' Kongreszszusi kültürv'éfsenyre készülve mögöttük maradt a szegedi Zenekonzervatórium, a Főiskolai énekkar és a Diákszöve'iségi kórus. A DISz alakuló kongresszusán ők képviselték a vidék énekkarait. Sapszon elvtárs, az énekkar vezetője elmondja, hogy az énekkar a Párt kezdeményezésére — a Központi SzIT.kórus és a magánalkalmazott kórus egyesüléséből alakult. Februárban, a magyar-szovjet bará'iság hónapjában énekeltek is a színházban. Fiatal volt még a kórus, mindössze két hetes és mégis nagy sikert araitak. Eredetileg csak 60 tagból állt az énekkar, de új énekeseket szerveztek az üzemek fiataljaiból, s jelenleg közel 100 tagja van a „Szabad Ifjúság" kórusnak. Még kottát sem tudtunk olvasni . . . Az énekkar tagjai között olyan ifjúmunkások vannak, akik szép eredményeket érnek el a termelésükben. Dobsa János kártoló, deszka javító, a mull hétre 14 darabot ajánlt fél és 34 darabol teljesftelt. Ügyesen veri a szöge'i a deszkába, közben elmondja, milyen nagy nehézségekkel kellett megküzdeni az énekkar tagjainak. Cséptő-brigádot szervestek a SZETEX dolgozói A Ruházati Rolt NV. dolgozói magukévá telték a minisztertanács és Pártunk felhívását. Nagy érdeklődéssel fordulnak a mezőgazdasági dolgozók munkája felé, akik mos'i takarítják be jövő évi kenyerünket. Röpgyülések alkalmával részletesen ismertetik a környékbeli termclőcsoportok, falvak, községek aratási, cséplési eredményeit. Szerdán délelőtt kisgyűlés keretében elhatározták,, hogy cséplő brigádot alakítanak és vasárnap kimennek a kecskéstelepi termelőcsoportba segíteni a dolgozóknak. Ezt az elhatározást tettek követik, mert e segítségünk által is be akarjuk bizonyítani, hogy vállvetve harcolunk a dolgozó parasztsággal szebb és boldogabb jövőnkért, a szocializmusért és kíméletlen harcot folytatunk a háborús uszítók ellen. Kapusi Mihály brigádveze'iő. — Még kottát sem tudtunk olvasni. De nem ismertünk fáradt, ságot. Hetenként háromszor is bejártunk tanulni. Az ifjúmunkás lendület és tettvágy öntötte az énekkar tagjaiba az erőt, hogy fáradhatatlanul tanuljanak. A munkapad után ceruzát fogtak és tanulták a hangjegyekel, mint a gyerekek az a. b. c-t — mondja Sapszon elvtárs. Ax ének pihenés és sxórakoxás A gombolyító gép mellett találjuk Bercnc Verát. Vera nem régen került a gombolyító géphez. Azelőtt — amint elmondja — takarító volt. — Figyeltem az elvtársnők munkáját és egy jó munkamódszer el. sajátítás után a gép mellé kerültem — mondja. — 'A'z, hogy énekelek, csak még előre lendít a munkámban, hiszen azokat a mozgalmi indulókat 'tanuljuk, amelyek a szovjet fiatalokat serkpntik munkára. Az ének, munka után pihenés és szórakozás. Egy pillanatra elszalad a telt órsókkal, hogy újakat rakjon be. — De nem csak nekünk pihenés és szórakozás, folytatja, hanem az idősebb elvtársak is szívesen hallgatják műsorainkat. így iesx a kultúra ax ifjúságé A versenyirodában elmondják, hogy a kis Berenc Vere máris 118 százalékot teljesít és az üzem tíz legjobb munkát végző fiatalja közé tartozik. A versenyirodában Tarján! elvtárs egy fiatal ifjúmunkás teljesítménye iránt érdeklődik. Olajosan írja fel százalékát és siet tovább dolgozni, ö is az énekkar tagja. ígv lesz a kultúra a népé, a munkásoké, oz ifjúságé. Leküzdik a nehézségeket, szórakozást és biztatást találnak a tanulásban, az énekben. (n. m.) A „Szikra" új könyve Gorkij válogatott hirlapi cikkeinek, tanulmányainak ós szatíráinak gyűjteménye. Magába foglalja azokat a gúnyos karcolatokat is, amelyek „Amerikában" és „Az én intervjuim" címmel külön füzetekben megjelentek. A kötethez B. I. Burszov frt mélyenjáró és hosszabb terjedelmű bevezető tanulmányt, amelynek címe; Gorkij és a Nyugat", Gorkij cikkeinek legfőbb témája; a Szovjetunió és a Nvusatl (vagyis Nyugat-Európa, valamint Amerika.) kritikai összehasonlítása, elsősorban a kultúra terén, de politikai és gazdasági szempbntból is. Szembeállítja egymással a kapitalizmus szellemi és erkölcsi téren forradalmi. Franciaországot egy fáradt, öreg kurtizán alakjában személyesíti meg. Sétára viszi olvasóit a londoni ködbe, amely nem tudja eltakarni a dolgozók nyomorát, sem az álszenteskedő politikusok és főpapok hazugságait. Elvisz Indiába, a gyermekhalandóság és a fiatal nők tömeges pusztulásának színhelyére. Itáliában a természet szépségeiben szerelne gyönyörködni, de brutálisan megzavarja a harsogó dzsezz, a „kövérek muzsikája", amely elárulja a burzsoázia igazi viszonyát a művészethez. De Gorkij megmutatja a másít világog is, i szocializmus | építésének hősi munkáját a Szovjetúnióban, a szocialista munkaTomszki], szovjet művész márvány mellszobra Gorkijról. egyaránt hanyadló, mind értéktelenebbé váló „kultúráját" az igazi kultúrával: a Szovjetúnió szocialista kultúrájával. Mérlegre teszi a kettőt és acélos logikával, könyör. telen következetességgel levonja a konkluziciót, amely teljesen megegyezik Lenin, Sztálin, Zsdánov elv'társak nézeteivel, a SzK(b)P Központi Bizottsága erre vonatkozó iránytrawtató határozataival. Gorkijnak ez a gondolatokban gazdag, színes, változatos kötete végig vezet bennünket az egész világon. Bemuta'íja How York életét a hétköznap robotjában és a vasárnap sivár, gépies •szórakozásában, a milliomosok dőzsölésé"! és a nép nyomorát, a kettős erkölcsöt, a négerek elnyomását, az igazságszolgáltatás karikatúráját, a szemérmetlen korrupciót, a bankárok és gengszterek garázdálkodását. Elvezet Párisba, ahol az egykori verseny csodáit, az ifjúság nevelésé'!, az igazi kultúra vívmányait. Sorra veszi és érveinek eréjével, ragyogó stílusú villámaival pozdorjává zúzza azokat a rágalmakat, amelyekkel a Szovjetuniót illetik. Megválaszol az értelmetlenül bámuló véneknek és a tétovázó értelmiségeknek. Tükröt tart eléjük, amelyben megláják a régi és az új embert. Válaszol a levelek ezreire és hozzászól a politikai, tudomány, irodalom és művészet legfontosabb kérdéseihez. Haragja azokban a cikkekben lo-» bog a legszenvedélyesebben, amelyekben leleplezi a háborús uszítókat és a fasizmust a maga pőrére vetkőztetett, undorító mivoltát ban. Gorkijnak ez a könyve végtelenül tanulságos és meglepően aktuális. Felveti mindazokat a politikai és művészeti kérdéseket, amelyek nálunk éppen most időszerűek. Siker! aratoü a darabbérezés a Növénytermelési Osztály kísérleti telepén 'A'z üzemek után egyes mezőgazdasági munkáknál is bevezetik a darabbérczést. így a szegedi Növénytermesztési Osztály kísérleti telepén is darabbérben, vagyis a végzett munka után fizetnek a dolgozóknak. Ezen a növénynemesítő állomáson eddig órabérben fizették a dolgozókat. így napi keresetük átlag 16 forint volt. A darabbérezés bevezetése itt is meghozta a maga gyümölcsét, nemcsak a dolgozók számára, hanem a munka mi. nősége és mennyisége terén is. A darabbérezés bevezetése óta nagyobb igyekezettel dolgoznak a munkások és azt a munkát, amit azelőtt 15—16 nap alatt végeztek el, most 8 nap alatt megcsinálják. Ez keresetükön is meglátszik. Például Százi Fcrencné 249 százalékot ért el paprikakapálásban, s napi keresete több mini 37 forint. Ugyancsak magas teljesítményt ért el Bodor Józsefné is, aki 236 százalékot teljesített ugyanebben a munkában és keresete 35 forint fölött van. Meg kell említeni, Mizsnvivszkij Zsuzsanna, 15 éves DISz ifjúmunkást is, aki lelkes munkával 193 százalékot teljesített, s napi keresete megközelítette a 380 forintot. Annát-is inkább nagy jelentőségé van az új darabbérezés bevezetésének a kisérleti telepen, mert egyegy munkának az időbeli és minőségi elvégzésétől függ a növénykfsérlet sikere. így az egyes munkákban gyakorlott dolgozókat ab. ban a munkakörben foglalkoztatják, amelyben minőségileg és menynyiségileg is legtöbbet és legjobbat tudnak végezni. t?!M