Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

VASÁRNAP, 1950. JULIUS 9. 7 KOREA nem lesz az amerikai imperializmus ázsiai előretolt állása Korea fél évszázadon keresztül japán elnyomás alatt sínylődött. A második világháborúban a hós szov. Jet csapatok Korea népének ig eV Aozták a felszabadulást és kiűzték az ország területéről a japán fa­siszta gyarmatosítókat. A potsdami egyezmény értemében ezután a fel­szabadító Szovjet Hadsereg Észak­Koreában a 38-ik szélességi foktól északra helyezkedtek el, míg a ké­sőbb partraszálló amerikai csapatok a 38-ik szélességi foktól délre eső területeket szállták meg. A koreai kérdéa az 1945-ben Moszkvában megtartott külügyminisz teri értekezleten került napirendre. A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagybritannia külügyminisz. terei ezen az értekezleten megegyez­tek abban, hogy megteremtik az egységes. független demokratikus Koreá'í. A Szovjetunió — miután felszabadító küldetését teljesítette, — még 1948 végén kivonta csapa­tait Észak-Koreából. Az amerikai megszállók megszegve a külügy­miniszteri értekezlet határoza­tait, továbbra is bennmaradtak Dél-Koreában és a japán gyarmati uralomhoz hasonló, de talán még an. nál is brutálisabb rendőri uralmat létesítettek. A Szovjetunió csapatai koreai tar­tózkodásuk alatt megteremtették a demokratikus, független Korea meg. valósításához szükséges lehetősége­ket. Korea északi területén biztosi, tották a demokratikus szabadság­jogokat, megalakult a népi demo­kratikus koreai köztársaság, nagy­szabású földreformot hajtottak végre, megszüntették a földesurak ural­mát, az ipart társadalmasították, al­kotmányt adtak a népnek, megterem, tették a gazdasági és kulturális fel­emelkedés lehetőségeit. Aa Egyesült Államok J C7zq\ szemben 1948 májusában Dél-Ko­reában önkényespu hamis választá­sokat rendezett az úgynevezett nemzetgyűlés megalakítása céljából és az elnöki székbe az Egyesült Államokból „szállított", megrög­zött, reakciós Li-Szin-Mant ültet­ték. Az amerikai imperialisták ez­zel is törvényesíteni akarták be­avatkozó politikájukat amely arra irányul, hogy Koreát katonai fel­vonulási területté alakítsák és be­vonják támadó ázsiai terveikbe, a Szovjetunió és Kína ellen. Li-Szin-Man hivatásszerűen áru­lással foglalkozó klikkjének hitele a koreai nép szemében napról-napra kisebbedik. A dél-koreai báb-klikk az ország szuverénitásáva! és nem­zeti gazdaságával kereskedik. Még 37. elmúlt év december I5-én alá­írták azt az „egyezményt", amely­nek érteimében Déi-Korea a Mar­shall-terv keretében amerikai „se­gélyben" részesül. A megegyezés első és kilencedik cikkelye rámu­tal a „segély" lényegére. E szerint a dél-koreai kormány köteles min­den jogot megadni az Egyesült Ál­lamok kapitalistáinak arra, hogy ott tőkebefektetéseket eszközölhes­senek, valamint köteles biztosítani az exportra dolgozó iparágak le­hető leggyorsabb fejlődését. Ez a megállapodás tehát jogilag megerő­sítette az amerikai monopóliumok uralkodó pozícióit Dél-Korea gaz­dasági életében. A dél-koreai ipar­vállalatok több mint 30 százaléka amerikai társaságok kezében van. Az amerikai terjeszkedők és ko­reai bábjaik buzgalma eredménye­képen Dél-Korea gazadasági életé­ben maradéktalanul megvalósultak a gyarmatokra jellemző vonások. Például az acéltermelés az évi 75 ezer tonnáról 1947-ig 9.072 ton­nára, a legutóbbi időkig pedig majdnem nullára csökkent. A leg­hatalmasabb ipar, a textilipar szin­tén bukás előtt áll és termelése alig éri el a háborúelőtti színvo­nal p-Tvba'ndnt A munkanélküliek száma napról­napra növekszik, de az Infláció ál­tal előidézett katasztrofális áremel­kedés következtében a dolgozók helyzete sem sokkal jobb. Az el­múlt év folyamán az árucikkek árának emelkedése három és fél­szeresen múlta felül a munkabérek emelkedését. A délkoreai paraszt­ság helyzete pedig egyenesen két­ségbeejtő. Délen néni osztottak földet, megmaradt a földesúri bű­béruralom, a parasztoknak csak igen kis százaléka rendelkezik föld­del és ezeket, valamint a bérlőket olyan nagymértékben sújtják a kü­lönböző adók, hogy alig vannak jobb helyzetben, mint a teljesen földnélküli parasztság. AB amerikai reakció ponto­san meghatározott céllal ültette a gyarmati rendszert Dél-Korea nya­kába- A cél: Koreát az amerikai imperializmus ázsiai előretolt had­állásává kiépíteni. Az amerikai im. periaíizmus a dél-koreai hadsere­get, beleértve a fegyveres rendőr­séget, valamint a fasiszta típusú katonai kiképzésben részesülő szer­vezeteket, úgy tekinti, mint min­den kalandba bevonható ágyútöl­teléket. A Li-Szin-Man klikk -defi­cites költségvetésének nagyobb ré­szét hadicélokra fordították. E mellett az Egyesült Államok egyezményt kötött arra vonatkozó­lag is, hogy az amerikai megszálló hatóságok létszámát olyan mértékben növelheti Dél-Koreában, amilyen mértékben akarja. Dél-Korea ame­rikai megszállása a dél-koreai nép­nek havonta mintegy 10 millió ye­nes külön megterhelést jelent. A koreai nép / tísl[án látja mit jelent az amerikai megszállás és mit jelent az amerikaiak által ki­nevezett bábpoitikusok klikkjének uralma. A koreai nép sohasem tu­dott és nem is tud megbékülni az­zal, hogy országában idegenek ural­kodjanak. A koreai nép északon és délen egyaránt egységesen követeli a független, demokratikus Korea megvalósítását. A nép széles réte­geinek halaszthatatlan követelése fel­tétlen bukásra Kéli az amerikai terjeszkedők és koreai ügynökeik minden aljas manőverezését, amely­lyel meg akarják akadályozni az Egységes Demokratikus Korea létre­jöttét. Szokások és erkölcsök NYUGATON Argentínában ritkán tüntetnek ki külföldieket érdemrenddel. Azért kivételeket mégis tesznek. Igy volt 1947-ben is, amikor Argentína leg­magasabb érdemrendjével, a „Föl­szabadító Rend" nagykeresztjével tüntette ki Francát. Azóta e ma­gas „megtiszteltetésben" egyetlen állampolgári sem részesítettek, tud­niillik Argentína fasiszta diktátora, nak nem sikerült még egy olyan em­bert találni, aki olyan tökéletesen megfelelt volna ,,hösi" eszményképé, nek, mint éppen a véreskezű Fran­co. De most szerencséje van Peron elnöknek. Nem kell már kutatni a kitüntetendőket, amióta megtörtént a nagy amerikai-argentin közeledés. Néhány nappal ezelőtt a nagy ke­resztet már odaadhatták Eisenho­wer tábornoknak. Igaza volt Peronnak. Olyan „ne­mes" előd után, mint Franco, keres­ve sem találhatott volna megfele­lőbb utódot, mint a háborúval keres, kedő Eisenhower, Ilyen a szabad amerikai bíráskodás Az Egyesült Államok szövet­ségi bírósága nemrég tárgyalta John Marathon ügyét. Ez az ur igazi nagy szélhámos, akinek ko­moly kapcsolatai voltak a leg­felsőbb politikai körökkel. A per indulásakor a lapok nagy hűhót csaptak és követelték John Ma­c/l belgrádi <f aliseták Acheson utasításait követik Dél-hnrcn tehát mindazokban a „segélyekben" részesül, amit ál­talában a MarshaU-terv jelent, te­hát drágasáeban, egyre fokozódó munkanélküliségben, éhínségben stb A Szovjet Tájékoztató Iroda közli B. Zsirnov „A belgrádi fa­siszták, Acheson utasításait köve tik" című cikkét. — Májusban Mose Pijade Lon­donban járt. Londoni utazgatása nem véletlenül, egybeeset az ame­rikai „to'iális diplomácia" főnöké­nek, Dean Achesonnak, a háborús­uszitó amerikai külügyminiszternek az angol fővárosban tett látogatá­sával. Pijadét a hidegháború amerikai stratégái hívatták főhadiszállásukra azért, hogy jelentési tegyen a Tiló­féle banda készségéről, hogy min­den eszközzel együttműködik az im­perialista országok külügyminiszte­reivel az új 'lámadószellcmű tervek kidolgozásában és megkapja a kioktatást a további tevékenységre vonatkozóan. Most, két hónap múlva már látható, miként működik az áruló Tito-klikk az Egyesült Államok külügyminisztériumának titkos uta­sítása szerint. Provokációk a halárokon 'Az utóbbi időben Jugoszlávia fasiszta kormánykörei nagyszabású nemzetközi diverzióba kezdtek. Egész sor provokációt hajtottak végre a szomszéd népi demokrati­kus államok határain. A szomszéd halárokon fegyve­res támadások végrehajtása és a nemzetközi helyzet minden erővel való kiélezése — nem egyetlen és nem legfőbb szolgálata a belgrádi lakájoknak, amelyeket az utóbbi időben imperialista gazdáiknak tet­tek. Tito, Rankovics fasiszta ban­dája. Acheson londoni parancsát készséggel végrehajtva a „hideg­háborúban", most sietve hozzá­látott a „melegháború" előkészíté­séhez. Balkáni kalonai támaszpont A háborús előkészület, melyben a csődbe jutott fasiszta Tito.klikk eszközt keres jugoszlávia hóhér­uralmának meghosszabbítására, két alapvető irányvonalon halad, me­lyek egv határozott célt követnek. Ezek közül az első az agresszív födközi-tengeri blokk összeková­csolása. A második — Jugoszlávia átváltoztatása az amerikai impe­rializmus balkáni katonai támasz­pontjává. Acheson utasítására Tito keresi az utat, hogy Ankarához '-s köze­lebb jusson. Sajtójukban minden eszközzel dicsőitik a törökországi „demokratikus rendet". Ezzel a hazugsággal akarják leplezni a „Belgrád—Athén—Ankara-i" bandi­ta-tengely megteremtését. A Tito-banda külpolitikai kaland­ja nem korlátozódik pusztán az amerikai „Belgrád-Athén.i tengely" megteremtésére. Bűnbocsánat háborús gonzsztevűknek Az imperializmus belgrádi zsol­dosai azonban egy másik ameri­kai „tengely"-nck is döharcosaí. Ennek a 'tengelynek Belgrádot és Rómát kell összekötnie és utóbb Bécsnek kellene hozzá csatlakoz­nia. Most folynak a diplomáciai puhatolódzások egy ilyen agresz­szív szövetség megteremtésének le­hetőségére. Ez a szövetség a totális diplomaták felügyelete alatt állana. •De Gasperi konmánya és Tito klikkje igyekeznek összeegyeztetni a Trieszt kérdésében fennálló „rté­zeteltéréseiket és ugyanezt teszik a jugoszláv fasiszták főkotomposai és a* osztrák új-fasiszták is. A bécsi rádió a napokban jelentette, hogy Tito újabb csoport osztrák­nak kegyelmezett meg, akiket va­lamikor a jugoszláv nép ellen elkö­vetett háborús bűncselekményekért ítéllek el. Tito és Rankovics klikkjének belső „aktivitása" __ lényegében semmit sem különbözik a külsőtől, mert ugyanazokat a célokat követi. Jugoszláviát rendőri fasiszta ter­ror-módszerekkel katonai táborrá változtatják és német és amerikai fegyverekkel szerelik fel. Annak el­lenére, hogy Jugoszláviában fo­lyik a termés betakarítása, Ranko­vics janicsárjai egyre nagyobb­szániú parasztot hajtanak kényszer­eszközökkel stratégiai objektumok építésére. Lázasan készülnek a re­pülőterek és katonai főútvonalak, megerősítik és kibővítik a kikötőket az Adriai-tenger partján. Háborús hisztéria Az utóbbi időben a belgrádi fa­siszta főkolomposok egész sor ka­tonai rendszabályt foganatosítottak a háborús hisztéria fokozására ab­ból a célból, hogy a dolgozó tö­megeket elvonják a békéért s a sza­badságért vívotf harctól. Igy pél­dául behívták az összes korosz­tályok tartalékos tisztjeit és be­szállásolásra olyan vidékekre irányí­tották őket, melyek határosak Magyarországgal, Bulgáriával és Romániával. A hafármenti titóista hatóságoknak utasítást adtak, hogy háború esetén a tengerpartra kell áttelepülniük. Az országba az USA­ból és más országokból visszatér nek a háborús bűnösök: a volt usztasák és csetnikek, továbbá Pé­ter volt királynak és Mihajlovlcs­nak, a jugoszláv nép árulójának hí­vei. Ez a bűnöző banda azért tér vissza Jugoszláviába, hogy segít­sen a Tito-hordának a háború elő­készítésében és a jugoszláv dolgozó tömegek elleni terror fokozásában­A jugoszláv nép azonban nem akar háborút, nem akarja a titóista rabságot. Jugoszlávia dolgozói egyre bát­rabban és határozottabban száll­nak harcba a TitoJkÜkk és impe­rialista gazdáik ellen. rathon szigorú megbüntetését. Marathon bűne: fontos politikai körökkel létesített igen jó és baráti kapcsolatait felhasználta arra, hogv előnyös szerződése­ket kössön a kormánnyal. A lapok azonban nem tudták, hogy John Marathón politikai öszekötte'ései felnyúlnak egé­szen a Fehér Házig — egészen Trumanig. Nagy bajba került az amerikai bíróság, amikor ez kezdett kiszivárogni. Gyorsan segítettek hát a bajon A tár­gyaláson Marathon elhallgatta legfelsőbb barátai nevét és elej­tették ellene a vádat. Elvégre az elnök barátiát nem ítélhetik csalás és a nép meglo­pása miatt börtönre, amikor a börtöncellák kellenek a béke hí­vei és minden haladó amerikai számára. A holnap nélküli emberek As elmúlt hónapban a külön­böző amerikai kollégiumokból és fő. iskolákból egy sereg végzett áiak lépett ki az életbe. Vájjon milyen táviatok nyíltak meg előttük? Az „United States Neivs & World Report" elmü folyóird' a fennálló statisztikai adatok alapján kijelená, hogy az idén az amerikai egyete­mekről kilépő szakemberek Jeles­legesek lesznek és csupán a munka­nélküliek sorait szaporl'iak". A munkaügyi minisztérium statisztikai osztályának jelentése szerint ugyan­is az ifjúság munkalehetőségei „a háborít után éppen az idén lesznek a leggyászosabbak". Róbert Good­win, a munkaügyi hivatal igazgatója kijelentette, hogy az amerikai gaz­dasági élet nincs abban a heiyze'­ben, hogy munkaalkalmat biztosít­son az intézetekből most k'kcrü'ő fiataloknak. Ezzel szemben a munkaügyi hiva­>tal kiadott egy tájékoztatót, amely azt javasolja, hogy a diplomások menjenek elárusítónak, telefonkezc. lőnek, fodrásznak, gyermek melll pesztonkának, vagy mezőgazdasági bérmunkásnak. E szakmák vezetői kétségbeesett legyiri'éssel fogad'ák e badar ajánlatot, hiszen e szakmák­ban is munkanélküliség dühöng. Még remény sincs tehát arra, hogy az amerikai fiatalok kenyér, hez jussanak. Az idén újabb száz­ezrekkel fog nőni azoknak a s'-áma, akikéf az amerikai monopoltöke éh. ségre és munkanélküliségre kárhoz­tatott. Megjelent a „ Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb száma A „Tartós békéért, népi de­mokráciáért" legújabb száma közli I. V. Sztálinnak a „Nyelv­tudomány néhány kérdéséhez" cí­mű cikkét, amelyben E. Krase. nyinnikova-nak válaszol. Közli a lap Franciaország. Né­metország. Olaszország, Nagy­britannia, Hollandia, Belgium és Luxemburg kommunista pártjai­nak közös nyilatkozatát az úgy­nevezett Schuman-tervről. A lap vezércikke a koreai ese­ményekkel foglalkozik. A vezér­cikk hangsúlyozza, hogy csak egységes, tömeges tiltakozó moz­galommal és a béke védelméért vivott harc további kiszélesítésé­vel és elmélyitésével lehet meg. állitani a fékevesztett agresszo­rokat. A. Szurkov, a Szovjet Békevé­tíelmi Bizottság tagja, cikkében A francia nép tesfvéri együttérzéssel gondol a koreai népre A Francia KP Politikai Bizottsá­ga csütörtökön Maurice Thorez elv­társ elnökletével ülést tartott. Az ülés után kiadott közlemény meg­állapítja: A kormányválság nyil­vánvalóvá tefte, hogy egyre nehe­zebb a francia nép érdekei és aka­rata ellenére a nyomor, a reakció és a háború politikáját ráerőszakol­ni. A francia munkásosztály és a nép más politikát követel, mint ame­lyet három év óta, a kommunisták­nak a kormányból történi kiszorí­tása óta folytatnak. A közlemény hangoztatja, hogy véget kell vetni azoknak a botrá­nyos kiadásoknak, amelyek egy­részt a vietnámi háború folytatását célozzák, másrészt a harmadik vi­lágháborút készítik elő- Fel kell mondani a Marshall-tervet és az atlantj szerződést, véget kell vetni a Schuman-tervről folytatott tár­gyalásoknak. Franciaországnak meg kell tagadnia minden együttműkö­dést az amerikaiak koreai és távol­keleti agressziós politikájával. A Politikai Bizottság végül fel­hívja a párttagokat: Tegyenek meg mindent nagyszabású tiltakozó tö­megmozgalom kifejlesztésére a ko­reai amerikai agresszió ellen. a szovjet nép békeharoáról és a Szovjetunióban folyó békealáirás­gyüjtési mozgalomról számol be. A lap adatokat közöl az egyes országokban folyó békealáirási mozgalomról. Jorge Amado ismert brazíliai iró a lapban irt cikkében leleplezi „az amerikai életformát", ami a valóságban imperialista életfor­mát jelent. Hosszú levelet közöl a lap Johannesburgból, amelynek író­ja lefesti a Délafrikai Unió ben. szülött népeinek szörnyű elnyo­mását és kizsákmányolását. Liuba Chisinevsziki. a Román, Munkáspárt Központi Bizottságá­nak titkára, nagyszámú tény alapján a lapban irt cikkében le­leplezi a Tito-klikk propaganda fogásait. Cikkében rámutat, hogy Belgrád ma az amerikai imperia­lizmus kém. és diverziós tevé­kenységének egyik legfontosabb fiókja. A „Tartós békéért, népi demo­kráciáért" szerkesztőségi cikket közöl, amelyben rámutat, bogy a jugoszláv szkupstina a napokban törvényt fogadott el az üzemek államosításáról szóló törvény ha­tályon kivül helyezéséről és ar­ról, hogy az ipari vállalatok, vas­útvonalak, bányák, ércbányák irányítását és vezetését úgyne­vezett „munkakollektivák" ke­zébe adja át. Ezzel a Tito-klikk újabb lépést tett a kapitalizmus helyreállítása felé Jugoszláviá­ban. A „Tartós békéért, népi demo­kráciáért" legújabb szá.ma kró­nikát és Jan Marék politikai jegy­zeteit közli még.

Next

/
Thumbnails
Contents