Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

VASÁRNAP, 1950. JULIUS 9. 5 A szegedi vasutasok is elhatározták: tömegmozgalommá teszik a 3 napos kocsifordulót •Kí A magyar vasutasok orszá­gos üzemi értekezletének határo­zatát a magyar szállítómunká­sok, vasúti dolgozók nagy öröm­mel és lelkesedéssel fogadták. Megértették ebből a szegedi vas­utasok is, hogy nem kevesebbrői van szó, mint ötéves tervünk si­keres túlteljesítéséről, a kétezer tonnás, az ötszáz kilométeres mozgalom sikeres továbbfejlesz­tésérői A vasutasok országos üzemi értekezletének határoza­tát áttanulmányozva, ők is azon­nal hozzáláttak a háromnapos kocsiforduló megszervezéséhez. Elhatározták, hogy augusztus 15-ére, az őszi csúcsforgalom kezdetére szegedi viszonylatban is széles tömegmozgalommá te­szik a háromnapos kocsifordulót, ami azt jelenti, hogy az áruval megrakott vagonokat a lehető legrövidebb időn belül közvetítik a rendeltetési helyére s legké­sőbb három napon belül már újra visszaadják az igénybevett kocsikat a forgalomnak. A jó munka alapja: a terv A szegedi teherpályaudvar igazgatósága és a szegedi vas­utasok komplexbrigádjai másfél héttel ezelőtt tervvázlatot dol­goztak ki a saját részükről a háromnapos kocstforcluló meg­szervezésére. Ezeket a tervváz­latokat eljuttatták a különböző szegedi és szegedkörnyéki szállí­tó vállalatokhoz és ezeknek a vállalatoknak az üzemi bizottsá­gaival szerdán délután közös ér­tekezleten tárgyalták meg az uj mozgalomban előttük álló fel­adatokat. A tervvázlatok alapján részletes tervet készítettek az őszi csúcsforgalom sikeres lebo­nyolítására. A terv első pontja­ként a szegedi vasutasok összes szervezete, valamennyi szolgála­ti ága vállalta, hogy bekapcsoló­dik a mozgalomba. Közösen vál­laltál;, hegy a kocsirakományok érkezéséről, időben történő .to­vábbításáról s a szállításokért járó fizetésekről, a kocsik indulá­sáról, érkezéséről pontos időben értesítik az érdekelt Nemzeti Vállalatokat, hogy azok időben elvégezhessék a vagonok ki-, vagy berakását. Ezzel lehetővé teszik, hogy a tömeges szállítá­sok idejen egyáltalán nem lesz kocsihiány. Ez szükséges azért is, inert — amint a központi ér­tekezlet határozata is kimondja --- ezidén egyáltalán nem szünte­tik meg: a cemen', szén és épiilet­anyagok szállítását a mezőgaz­dasági termények szállítása ide­jére, mint ahogy ez az elmúlt évben a csúcsforgalmak idején történi. Fokozott gondosság A terv .második pontjaként vállalták, hogy a szállíttató vál­lalatok által megrendelt üres ko­csikat teljesen hibátlan állapot­ban, pontos időben bocsátják ren­delkezésre, továbbá a pályafenn­tartási alkalmazottaik Ígéretet tettek arra, hogy a csúcsforga­lom idejére teljesen rendbehoz­zák, kijavítják a pályákat s még fokozottabb gondot fordítanak a vasutvonalak jó karbantartására. Ezzel lehetővé teszik az esetle­ges vasúti balesetek kiküszöbölé­sét s biztosítják a forgalom za­vartalan menetét. A szegedi pá­lyafenntartók vállalták azt is, hogy a kirakáshoz szükséges elő­készületeket minden esetben idő­re elvégzik. Az c'szi csúcsforgalom zavar­talan lebonyolításából jelentős részt kértek a vasúti kereskedel­mi szolgálat szegedi dolgozói is. Vállalták, hogy a szállittatókat idejeben ellátják vasúti szállítási árszabályzatokkal, különös tekin­tettel lesznek az áruk minőségé­re, az áruk átadásánál a legna­gyobb gondossággal végzik mun­kájukat. Idejében elkészítik a szállításokért járó számlákat és azokat a szállítások végrehajtá­sával egyidőben kézbesitik. Min­den támogatást megadnak a ve­lük együttműködő többi szállító vállalat dolgozói részére. Ötórás kocsikirakási mozgalom Ebből a lelkes munkából a vontatási osztály dolgozói sem akarnak kimaradni. A terv ötö­dik pontjaként vállalták, hogy a mozdonyokat a legnagyobb gon­dossággal készítik elő a csúcs­forgalomra s a riíaguk részéről mindent elkövetnek az esetleges hibák gyors kijaviíása érdeké­ben. Vállalták azt is, hogy a legjobb minőségű szénnel látják el a gépeket s ezzel is emelik a mozdonyok sebességét. Ha­sonló módon kapcsolódnak be a mozgalomba a szegedi MÁV Fő­vámhivatal dolgozói is. ök arra tettek igéretot, hogy a vámárus kocsikat, tekintet nélkül a szol­gálati idő leteltére, minden idő­lton megvámol iák s lehetővé te­szik, hogy a vámolás végett egy percig se álljanak fölöslegesen a vagonok. Ezen az értekezleten résztvevő szállító vállalatok üzemi bizott­ságai vállalták, hogy ök is csat­lakoznak az ötórás kocsikirakási mozgalomhoz, minden vagon ki­rakásánál egy óra munkaidőt ta­karítanak meg. Ezenkívül a ko­csi megrendelései-mindig pon­tos időben elvégzik, hogv a MÁV biztosítani tudja idejében a szál­lításhoz megfelelő vasúti kocsi­kat. Mozgó ki- és berakó­brigádok Hogy a szállítások teljesen za­vartalanul folyjanak, a vasút dolgozói szerdai értekezletük al­kalmával felkérték a velük kap­csolatban álló szállító NV-k ve­zetőségét. hogy közösen szervez­zenek egy „mozgó" ki- és bera­kodó brigádot. Ezzel biztosíthat­ják a nagy forgalom idején az esetleges rakodómunkás hiányt. Az első ilyen mozgó rakodóbri­gádot a vasutasok máris meg­szervezték és kérték a száll i ó vállalatok vezetőit, hogy erre a mintára állítsák össze ők is a sa­ját rakodóbr'.gádjukat. Ez fontos azért is, mert az idei forgalom már most is sokkal nagyobb, mint az elmúlt év legnagyobb szállítási idejében ' volt. Ezek­mán tehát most még nagyobb­méretü vasúti forgalomra szá­mithatunk. A szovjet vasutasok példájára A szegedi vasutasok, hogy ter­vüket minden részletében száz­százalékig teljesíteni tudják, el­határozták, hogy a lehetőséghez mérten valamennyien résztvesz­nek a szakmai és politikai okta­tásban, mert valamennyien meg­értették, hosrv ez nemcsak óriási mfretü gazdasági feladat, ha­nem annál jóvá] nagyobb, politi­kai feladat is. Jó alkalom lesz ez a szegedi vasutasoknak is ar­ra, hogy bebizonyítsák: követik a hős szovjet vasutasok példá­ját, akik közül már nem egy olyan, szinte világhírű mozdony­vezető és vasúti munkás van, mint a már nálunk is jólismert Pányin elvtárs. Ezt az alkalmat nem is mulasztják el, mert tisz­tában vannak azzal, hogy saját életszínvonaluk emelkedéséről, népgazdaságunk tervszerű szocia­lista fejlődéséről van szó. Tarlótüzet okozott Savanya Miklós alsóvárosi kulák A dolgozó parasztság igyekszik felesleges gabonáját -lekötni a föld­míívesszovetkezetnél és átadni az államnak. Az ellenség ezt persze nem nézi tétlenül. Neki nem fontos a gabona időbeni beszállítása, el­cséplése, de ínég a gabonafelesleg beadása .sem. Különböző rémhíreket terjesztenek, hogy a dolgozó pa­rasztokat visszatartsák a szállítási szerződés megkötésétől. Ilyen rémihír terjedt el Alsóváro­son is, ahol a dolgozó parasztokat azzal akarta az ellenség elriasztani a szállítási szerződés kötésétől, hogy „aki szállítása szerződést köt, an­nak hat forintos okmánybélyeget kell a szerződésre ragasztania". Ezt az újabb kulákhazugságot szá­mos dolgozó paraszt megcáfolhatja, akiknek nemhogy hat forintos ok­mánybélyeget kellett volna venniök, hanem jelentős jutalmat kaptak a szállítási szerződésre beadott gabo­náért. A kulákok nem igyekeznek meg­védeni a termésüket, sőt örülnek, ha pusztul — „legalább kevesebb jut a kenyérből a dolgozó népnek" — gondolják. így gondolkozott Soványa Miklós alsóvárosi ktdák is, aki a többszö­rös felhívás ellenére sem végzett védöszántást a learatott búzakeresz­tek körül. A nagy hőségben, szá­razságban kiszáradt tarló egy ki­pattant mozdonyszikra következté­ben meggyulladt, a tarlótűz elter­jedt a keresztek tövéig és 36 ke­reszt búza égett el, amiből 8—10 embernek egész évi kenyerét bizto­sítani lehetett volna. A kulák azon­ban nem sokáig örülhetett a kár­nak, mert elnyeri méltó büntetését Nem lehet a dolgozó nép kenyerét büntetlenül, hanyagságból, vagy készakarva megsemmisíteni. Az MNDSz vásárhelykultvsi csoportja VERSENYRE HÍVTA a megye valamennyi MNDSz csoportiát a nyári munkák időbeni elvégzéséért Csongrád megye minden községében, városában és ta­nyaközpontjában hatalmas lendülettel indultak meg a be­hordási, cséplési és a tarló­hántási munkálatok. Az idei jó terméseredmény betakarítá­sáért folyó küzdelemből az asszonyok is kiveszik a részü­ket. A vásárhelykutasi MN­DSz szervezet asszonyai — érezve, hogy a béke ügyét is szolgálják, ha résztvesznek a nyári munkák végzéséhen, a minden szem gabonáért való harcban — megyei verseny­mozgrJmat indítottak az MN­DSz csoportok között a behor­dás. cséplés, terménybegyiijtés és tarlóbántás munkálatainak jó és gyors elvégzése érdeké ben. A vásárhelykutasi MNDSz­a«szor,yok vállalták, hegy fo­kozottabb felvilágosító mun­kát végeznek a cséplés és ter­ménybegyiijtés minél előbbi elvégzéséért, a cséplőgépek munkásai és a községek dol­gozó parasztjni között. Kis­gyűléseket és nyári vasárnap délutánokat szerveznek. Min­nen asszonyt mozgósítanak községükben a verseny minél szélesebb körben való kiter­jesztése érdekében. A vásár­helykutasíak kihívásuk egyik főpontjaként jelölték meg. ] hosrv a esénlőffénmnnkások és a földművesszövetkezetek ga­bonaraktáirainál várakozó dol­gozó parasztok között újság­olvasást szerveznek. Vállalták továbbá, hogy az MNDSz-cso­port asszonyai a legnagyob számban megkötik a szállítási szerződést, valamint talajmftJ velési szerződést a gépállo­mással. A vásárhelykutasi MNDSz­asszonyok versenykihívását a megye MNDSz csoportjai ér­tekezleteken tárgyalják meg. Izgató lelkészt ítélt el a szegedi megyei bíróság Vásárhelykutason Bereck Sándor református esperes­lelkész a legféktelenebb mó­don izgatott a népi demokrá­cia ellen, s fenyegetésekkel, rémhírekkel igyekezett a múlt év őszén a szülőket arra ré­venni, hogy gyermekeiket bit­tanórára járassák. A szülök feljelentésére meg­indult az eljárás a reakciós esperes ellen s most vonta fe­lelősségre a szegedi megyei bíróság. Itt nyolchónapi bör­tönre ítélték az izgató lelkészt és egyben kitiltották örökre Csongrád megye területéről. Sándorfalva ~ az élenjáró falu Zf'napra mesieJen' A falu is felfrissült. A fákról le­mosta az esö a port és szinte érez­ni a zöld levelek felszabadult le­heletét. A falu végén a feszillet kö­rül — ahol az országút élesen ka­nyarodik — gyerekek játszanak. A friss sárból épületeket gyúrnak, házsorokat szerkesztenek egymás mellé. — Szabadság bácsi! — üdvözlik vidáman az érkezőt és könyökig sáros kczökkel mutogatva magya­rázzák: tetszik látni, ez Itt az új iskola. Háromemeletes! És sorra elmondják még, melyik a szövetke­zet, melyik az ovoda, a kórház. Az egyik gyerek — vagy 7—8 éves le­het — nagy komolyan rámutat a ..város" közepén lévő „épületre". Ez itt a Párt — a legnagyobb ház. A búcsúzásnál — miután sok di­cséretet kaplak munkájukról — még élénkebben kiáltozzák vékony­ka hangúkon a tározó után: Sza­badság, Szabadság ... Gyönyörű dallam ez, a szabadság, az új élet tiszta dala. Nem megijedt, megfé­lemlített gyerekek ezek, akik ha Idegent láttak a múltban, futásnak eredtek, de ha erre nem volt ide­jük, remegő szájjal mondtak egy „dicsértesséket". A fiatalságnak ez az elnyomása mindörökre megszűnt. Ez a kedves jelenet itt a falu szé­lén, meghatott, boldog mosolyt de­rít az arcokra. Még talán a feszület is elmosolyodna, ha nem volna kő­ből a szíve és ha nem tartana Le­pey sándorfalvi plébánostól, hogy vasárnap ezért kiprédikálja a temp­lomban * ,.Mcrt az megteszi" — ez róla itt a faluban a vélemény. ,,De hiába minden" — mondják — „hiába volt az utóbbi időben a nagy ,ha­lálhangulat" keltése. Sándorfalva dolgozói élnek és dolgoznak. Sőt egyre jobban étnek. mert egyre job­ban dolgoznak. Amit mutat ez a kép is. ..Megkezdődött a cséplés a sán­dorfalvi közös szérűn." sándorfalvi Népfront Bizott­ság ülésén elhatározták, hogy jú­lius 23-ig befejezik a cséplést", ,,Vasárnap adta át Sándorfalva dolgozó parasztsága az első vagon gabonát a dolgozó nép államának." ,.A sándorfalvi gépállomás dolgo­zóinak. cséplőmunkásainak tiltako­zása oz amerikai imperialisták ko­reai provokációja ellen " „Sándoriál várói érkezett az első búzaszálliimány Budapestre." Ezek az idézetek — az elmúlt napi újságcikkek címei. Azt mutat­ják, hogy Sándorfalva élrekerült az egész megyében, — de az országban is az elsők között jár. És az itt " legfontosabb kérdés, hogy m,- ennek a magyarázata. * ,.Hát én úgy gondolom. jegyző elvtárs, hogy jó volna ezzel a Párt­hoz fordulni". Ezt Vass Lajosné Homokpuszta Csuzdi-dűlő 22. szám alatti lakos mondta, mikor pana­szát beszélte meg a jegyzővel, Ez csak egy példa a sok közül, amely mutatja, hogy Sándorfalván biznak a Pártban, a sándorfalviak adnak a Párt szavára és tegyük hoz­zá — a sándorfalvi pártszervezet ad a dolgozók szavaira, meghallgatja a tömegek hangját. Elsősorban ez ma­gyarázza meg a híradásokat, ame­Mikor közeledett az aratás, a .sándorfalvi pártszervezet vezetői megtárgyalták a tennivalókat. Nem azt tartották, mint egy pár helyen a megyében mondták elvtársaink, — hogy úgyis megy az magától, vagy hogy az ellenség t'igysem meri kinyitni a száját, nem mer beszélni a fontos munkák ellen. Jól tudták, hogy a sáadnrfalvi ellenség Is — a kulákok, a papok — ki fogják nyit­ni a szájukat és azon lesznek, hogy minden módon akadályozzák a jö­vő évi kenyér biztosftását. A sándorfalvi alapszervezet veze­tősége elhatározta azon az értekez­leten. hogy elsősorban a Párt nép­nevelőinek magyarázzák meg ala­posan az aratási, cséplési, begyűj­tési munkák fontosságát. Ezenkívül mozgósítják a tömeg­szervezetek népnevelőit Is. Ugyan­csak elhatározták, hogy a kisgyíí­lések mellett — ahol a falu dolgo­zó parasztjai előtt hetenként ismer­tetik a soronlévő feladatokat —, mindenkit meglátogatnak otthoná­ban Is. Az agitációs munkák szer­vezését a vezetőség tagjai egymás között felosztották és az egyes te­rületekre felelősöket jelöltek ki. Minden vezetőségi tag maga is járt házi agiláeióra és tartott kisgyíilé­seket azért — minf ahogy Nagy Péfer elvtárs, az alapszervezet ISt­kára mondja —, hogy a dolgozókat ne íróasztal mellől irányítsák, ha­nem a dolgozó parasztokkal való közvetlen kapcsolaton keresztül is­merjék meg a kérdéseket. * Ment jól a munka — ez nem vi­tás. — A felsőszérün — elsőnek Csongrád megyében — megindult a gépállomás cséplőgépe. Voltak a fa­luban, akik azt mondták — miköz­ben a kelletténél többet tartózkod­tak a „Topogo'-ban; ,,Hát elvtár­sak, igy még nem volt! A cséplést is megkezdtük Péter-Pál előtt, hol­ott máskor az aratásnak húzódzkod. tunk még ilyenkor. Nincs itt hiba," „Ügy-úgy" — kontráztak mások és örömükben mégegyszer megbuktat­ták a poharakat. • De a pártszervezet vezetősége az ilyen beszédekre azt felelte: „Nem egészen úgy — úgy. Várjunk még ezzel elvtársak. Nincs meg minden rendben. És a pártszervezetnek lett igaza. Az ellenség — igaz — hiá­ba ágált az aratás, a betakarítás, a cséplés és a terménybeadás ellen azzal, hogy: „minek siettek, nem jó elsőnek csépcltetni..." Ezzel nem ért eélt. a sándorfalvi parasztok nem hallgattak rá. Hát fordított egyet a köpenyén és ezzel jött: „A faluból rövidesen 60 embert elvisz­nek, már készen is van a lista". Ez a szám rövid három napon be­lül 300-ra emelkedett. Persze jütlek az állítólagos ne­vek Is. Ez is — az is hallotta s különböző utakon, hogy az ő neve Is szerepel a „listán". A pártszer­vezet vezetősége mikor meghallotta a rémhírt, elhatározta, hogy kis­gyűlésen leleplezi az ellenségnek ezt a sakkhúzását. De ezen kívül, aki­nek a nevét az ellenség bevetette, alihoz elmentek a vezetőségi tagok és egyénileg is beszéltek veliik. Igy történt ez Terhes Józseffel is. Mi­kor kimentek hozzá, azf látták, hogy a kocsija az udvaron áll, még egy szem gabonája sincs be­hordva. A beszélgetés után Terhes megértette: az ellenségnek a hiresz­teésckkel az volt a célja, hogy fé­lelmet keltsen a lakosság közölt, hogy megállítsa a jó munkalendü­letet. Búcsúzásnál ezt mondta Ter­hes József a pártvezetőség tagjai­nak: ,,Ez a fél óra többet ért ne. kem, mint az egész heti munkám." * A sándorfalvi pártszervezet fi­gyelme kiterjedt minden területre. Az alsószérűn történt. A cséplő­munkások panaszkodtak, hogy rossz az ivóvíz ellátás, A faluból külön­böző bizottságok szálltak ki és fel­jegyzéseket tettek. Ez a bizottság­járás vagy két napig tartott, de az ivóvízellátás terén javulás nem tör­tént. Erre a cséplőmunkások a párt­szervezethez fordultak. A vezető­ség tagjai azonnal kimentek a hely­színre, hogy megvizsgálják a kér­dést és minden jegyezgetés nélkül még aznap beállítottak két lajtot. • A Párt irányította Sándorfalva dolgozóil az élre. Ez azonban nem­csak azt jelenti, hogy most elsők a kenyércsatában. A Párt Irányító szerepe azt is jelenti, hngy a Pol­lavichinirk 65 ezer holdján robo­toló sándorfalvi jobbágyságból — mert ez volt a felszabadulás előli a helyzet, — öntudatra ébredő dolgo­zó parasztságot nevel. • A falu végén az útkanyarulalnál játszanak a gyerekek. Ahogy a nap erősebben süt, mindig többen és többen jönnek, apró meztelen lá­bacskáikat fürdetik a csillogó po­csolyákban. Mint a hangyák, úgy nyüzsönek az ,,építkezés" körül. Uj és uj elgondolások, ujabb és ujabb sárházikók emelkednek. Már kész a gépállomás is és a termelöcsoporl számára a központban egy hatal­mas székház. A távozó után öntuda­tosan kiáltják: Nemsokára bevezet­Jük a villapyt is! (bóday)

Next

/
Thumbnails
Contents