Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

VASÁRNAP, 1950. JULIUS 9. 5 A szegedi vasutasok is elhatározták: tömegmozgalommá teszik a 3 napos kocsifordulót •Kí A magyar vasutasok országos üzemi értekezletének határozatát a magyar szállítómunkások, vasúti dolgozók nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták. Megértették ebből a szegedi vasutasok is, hogy nem kevesebbrői van szó, mint ötéves tervünk sikeres túlteljesítéséről, a kétezer tonnás, az ötszáz kilométeres mozgalom sikeres továbbfejlesztésérői A vasutasok országos üzemi értekezletének határozatát áttanulmányozva, ők is azonnal hozzáláttak a háromnapos kocsiforduló megszervezéséhez. Elhatározták, hogy augusztus 15-ére, az őszi csúcsforgalom kezdetére szegedi viszonylatban is széles tömegmozgalommá teszik a háromnapos kocsifordulót, ami azt jelenti, hogy az áruval megrakott vagonokat a lehető legrövidebb időn belül közvetítik a rendeltetési helyére s legkésőbb három napon belül már újra visszaadják az igénybevett kocsikat a forgalomnak. A jó munka alapja: a terv A szegedi teherpályaudvar igazgatósága és a szegedi vasutasok komplexbrigádjai másfél héttel ezelőtt tervvázlatot dolgoztak ki a saját részükről a háromnapos kocstforcluló megszervezésére. Ezeket a tervvázlatokat eljuttatták a különböző szegedi és szegedkörnyéki szállító vállalatokhoz és ezeknek a vállalatoknak az üzemi bizottságaival szerdán délután közös értekezleten tárgyalták meg az uj mozgalomban előttük álló feladatokat. A tervvázlatok alapján részletes tervet készítettek az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítására. A terv első pontjaként a szegedi vasutasok összes szervezete, valamennyi szolgálati ága vállalta, hogy bekapcsolódik a mozgalomba. Közösen vállaltál;, hegy a kocsirakományok érkezéséről, időben történő .továbbításáról s a szállításokért járó fizetésekről, a kocsik indulásáról, érkezéséről pontos időben értesítik az érdekelt Nemzeti Vállalatokat, hogy azok időben elvégezhessék a vagonok ki-, vagy berakását. Ezzel lehetővé teszik, hogy a tömeges szállítások idejen egyáltalán nem lesz kocsihiány. Ez szükséges azért is, inert — amint a központi értekezlet határozata is kimondja --- ezidén egyáltalán nem szüntetik meg: a cemen', szén és épiiletanyagok szállítását a mezőgazdasági termények szállítása idejére, mint ahogy ez az elmúlt évben a csúcsforgalmak idején történi. Fokozott gondosság A terv .második pontjaként vállalták, hogy a szállíttató vállalatok által megrendelt üres kocsikat teljesen hibátlan állapotban, pontos időben bocsátják rendelkezésre, továbbá a pályafenntartási alkalmazottaik Ígéretet tettek arra, hogy a csúcsforgalom idejére teljesen rendbehozzák, kijavítják a pályákat s még fokozottabb gondot fordítanak a vasutvonalak jó karbantartására. Ezzel lehetővé teszik az esetleges vasúti balesetek kiküszöbölését s biztosítják a forgalom zavartalan menetét. A szegedi pályafenntartók vállalták azt is, hogy a kirakáshoz szükséges előkészületeket minden esetben időre elvégzik. Az c'szi csúcsforgalom zavartalan lebonyolításából jelentős részt kértek a vasúti kereskedelmi szolgálat szegedi dolgozói is. Vállalták, hogy a szállittatókat idejeben ellátják vasúti szállítási árszabályzatokkal, különös tekintettel lesznek az áruk minőségére, az áruk átadásánál a legnagyobb gondossággal végzik munkájukat. Idejében elkészítik a szállításokért járó számlákat és azokat a szállítások végrehajtásával egyidőben kézbesitik. Minden támogatást megadnak a velük együttműködő többi szállító vállalat dolgozói részére. Ötórás kocsikirakási mozgalom Ebből a lelkes munkából a vontatási osztály dolgozói sem akarnak kimaradni. A terv ötödik pontjaként vállalták, hogy a mozdonyokat a legnagyobb gondossággal készítik elő a csúcsforgalomra s a riíaguk részéről mindent elkövetnek az esetleges hibák gyors kijaviíása érdekében. Vállalták azt is, hogy a legjobb minőségű szénnel látják el a gépeket s ezzel is emelik a mozdonyok sebességét. Hasonló módon kapcsolódnak be a mozgalomba a szegedi MÁV Fővámhivatal dolgozói is. ök arra tettek igéretot, hogy a vámárus kocsikat, tekintet nélkül a szolgálati idő leteltére, minden időlton megvámol iák s lehetővé teszik, hogy a vámolás végett egy percig se álljanak fölöslegesen a vagonok. Ezen az értekezleten résztvevő szállító vállalatok üzemi bizottságai vállalták, hogy ök is csatlakoznak az ötórás kocsikirakási mozgalomhoz, minden vagon kirakásánál egy óra munkaidőt takarítanak meg. Ezenkívül a kocsi megrendelései-mindig pontos időben elvégzik, hogv a MÁV biztosítani tudja idejében a szállításhoz megfelelő vasúti kocsikat. Mozgó ki- és berakóbrigádok Hogy a szállítások teljesen zavartalanul folyjanak, a vasút dolgozói szerdai értekezletük alkalmával felkérték a velük kapcsolatban álló szállító NV-k vezetőségét. hogy közösen szervezzenek egy „mozgó" ki- és berakodó brigádot. Ezzel biztosíthatják a nagy forgalom idején az esetleges rakodómunkás hiányt. Az első ilyen mozgó rakodóbrigádot a vasutasok máris megszervezték és kérték a száll i ó vállalatok vezetőit, hogy erre a mintára állítsák össze ők is a saját rakodóbr'.gádjukat. Ez fontos azért is, mert az idei forgalom már most is sokkal nagyobb, mint az elmúlt év legnagyobb szállítási idejében ' volt. Ezekmán tehát most még nagyobbméretü vasúti forgalomra számithatunk. A szovjet vasutasok példájára A szegedi vasutasok, hogy tervüket minden részletében százszázalékig teljesíteni tudják, elhatározták, hogy a lehetőséghez mérten valamennyien résztvesznek a szakmai és politikai oktatásban, mert valamennyien megértették, hosrv ez nemcsak óriási mfretü gazdasági feladat, hanem annál jóvá] nagyobb, politikai feladat is. Jó alkalom lesz ez a szegedi vasutasoknak is arra, hogy bebizonyítsák: követik a hős szovjet vasutasok példáját, akik közül már nem egy olyan, szinte világhírű mozdonyvezető és vasúti munkás van, mint a már nálunk is jólismert Pányin elvtárs. Ezt az alkalmat nem is mulasztják el, mert tisztában vannak azzal, hogy saját életszínvonaluk emelkedéséről, népgazdaságunk tervszerű szocialista fejlődéséről van szó. Tarlótüzet okozott Savanya Miklós alsóvárosi kulák A dolgozó parasztság igyekszik felesleges gabonáját -lekötni a földmíívesszovetkezetnél és átadni az államnak. Az ellenség ezt persze nem nézi tétlenül. Neki nem fontos a gabona időbeni beszállítása, elcséplése, de ínég a gabonafelesleg beadása .sem. Különböző rémhíreket terjesztenek, hogy a dolgozó parasztokat visszatartsák a szállítási szerződés megkötésétől. Ilyen rémihír terjedt el Alsóvároson is, ahol a dolgozó parasztokat azzal akarta az ellenség elriasztani a szállítási szerződés kötésétől, hogy „aki szállítása szerződést köt, annak hat forintos okmánybélyeget kell a szerződésre ragasztania". Ezt az újabb kulákhazugságot számos dolgozó paraszt megcáfolhatja, akiknek nemhogy hat forintos okmánybélyeget kellett volna venniök, hanem jelentős jutalmat kaptak a szállítási szerződésre beadott gabonáért. A kulákok nem igyekeznek megvédeni a termésüket, sőt örülnek, ha pusztul — „legalább kevesebb jut a kenyérből a dolgozó népnek" — gondolják. így gondolkozott Soványa Miklós alsóvárosi ktdák is, aki a többszörös felhívás ellenére sem végzett védöszántást a learatott búzakeresztek körül. A nagy hőségben, szárazságban kiszáradt tarló egy kipattant mozdonyszikra következtében meggyulladt, a tarlótűz elterjedt a keresztek tövéig és 36 kereszt búza égett el, amiből 8—10 embernek egész évi kenyerét biztosítani lehetett volna. A kulák azonban nem sokáig örülhetett a kárnak, mert elnyeri méltó büntetését Nem lehet a dolgozó nép kenyerét büntetlenül, hanyagságból, vagy készakarva megsemmisíteni. Az MNDSz vásárhelykultvsi csoportja VERSENYRE HÍVTA a megye valamennyi MNDSz csoportiát a nyári munkák időbeni elvégzéséért Csongrád megye minden községében, városában és tanyaközpontjában hatalmas lendülettel indultak meg a behordási, cséplési és a tarlóhántási munkálatok. Az idei jó terméseredmény betakarításáért folyó küzdelemből az asszonyok is kiveszik a részüket. A vásárhelykutasi MNDSz szervezet asszonyai — érezve, hogy a béke ügyét is szolgálják, ha résztvesznek a nyári munkák végzéséhen, a minden szem gabonáért való harcban — megyei versenymozgrJmat indítottak az MNDSz csoportok között a behordás. cséplés, terménybegyiijtés és tarlóbántás munkálatainak jó és gyors elvégzése érdeké ben. A vásárhelykutasi MNDSza«szor,yok vállalták, hegy fokozottabb felvilágosító munkát végeznek a cséplés és terménybegyiijtés minél előbbi elvégzéséért, a cséplőgépek munkásai és a községek dolgozó parasztjni között. Kisgyűléseket és nyári vasárnap délutánokat szerveznek. Minnen asszonyt mozgósítanak községükben a verseny minél szélesebb körben való kiterjesztése érdekében. A vásárhelykutasíak kihívásuk egyik főpontjaként jelölték meg. ] hosrv a esénlőffénmnnkások és a földművesszövetkezetek gabonaraktáirainál várakozó dolgozó parasztok között újságolvasást szerveznek. Vállalták továbbá, hogy az MNDSz-csoport asszonyai a legnagyob számban megkötik a szállítási szerződést, valamint talajmftJ velési szerződést a gépállomással. A vásárhelykutasi MNDSzasszonyok versenykihívását a megye MNDSz csoportjai értekezleteken tárgyalják meg. Izgató lelkészt ítélt el a szegedi megyei bíróság Vásárhelykutason Bereck Sándor református espereslelkész a legféktelenebb módon izgatott a népi demokrácia ellen, s fenyegetésekkel, rémhírekkel igyekezett a múlt év őszén a szülőket arra révenni, hogy gyermekeiket bittanórára járassák. A szülök feljelentésére megindult az eljárás a reakciós esperes ellen s most vonta felelősségre a szegedi megyei bíróság. Itt nyolchónapi börtönre ítélték az izgató lelkészt és egyben kitiltották örökre Csongrád megye területéről. Sándorfalva ~ az élenjáró falu Zf'napra mesieJen' A falu is felfrissült. A fákról lemosta az esö a port és szinte érezni a zöld levelek felszabadult leheletét. A falu végén a feszillet körül — ahol az országút élesen kanyarodik — gyerekek játszanak. A friss sárból épületeket gyúrnak, házsorokat szerkesztenek egymás mellé. — Szabadság bácsi! — üdvözlik vidáman az érkezőt és könyökig sáros kczökkel mutogatva magyarázzák: tetszik látni, ez Itt az új iskola. Háromemeletes! És sorra elmondják még, melyik a szövetkezet, melyik az ovoda, a kórház. Az egyik gyerek — vagy 7—8 éves lehet — nagy komolyan rámutat a ..város" közepén lévő „épületre". Ez itt a Párt — a legnagyobb ház. A búcsúzásnál — miután sok dicséretet kaplak munkájukról — még élénkebben kiáltozzák vékonyka hangúkon a tározó után: Szabadság, Szabadság ... Gyönyörű dallam ez, a szabadság, az új élet tiszta dala. Nem megijedt, megfélemlített gyerekek ezek, akik ha Idegent láttak a múltban, futásnak eredtek, de ha erre nem volt idejük, remegő szájjal mondtak egy „dicsértesséket". A fiatalságnak ez az elnyomása mindörökre megszűnt. Ez a kedves jelenet itt a falu szélén, meghatott, boldog mosolyt derít az arcokra. Még talán a feszület is elmosolyodna, ha nem volna kőből a szíve és ha nem tartana Lepey sándorfalvi plébánostól, hogy vasárnap ezért kiprédikálja a templomban * ,.Mcrt az megteszi" — ez róla itt a faluban a vélemény. ,,De hiába minden" — mondják — „hiába volt az utóbbi időben a nagy ,halálhangulat" keltése. Sándorfalva dolgozói élnek és dolgoznak. Sőt egyre jobban étnek. mert egyre jobban dolgoznak. Amit mutat ez a kép is. ..Megkezdődött a cséplés a sándorfalvi közös szérűn." sándorfalvi Népfront Bizottság ülésén elhatározták, hogy július 23-ig befejezik a cséplést", ,,Vasárnap adta át Sándorfalva dolgozó parasztsága az első vagon gabonát a dolgozó nép államának." ,.A sándorfalvi gépállomás dolgozóinak. cséplőmunkásainak tiltakozása oz amerikai imperialisták koreai provokációja ellen " „Sándoriál várói érkezett az első búzaszálliimány Budapestre." Ezek az idézetek — az elmúlt napi újságcikkek címei. Azt mutatják, hogy Sándorfalva élrekerült az egész megyében, — de az országban is az elsők között jár. És az itt " legfontosabb kérdés, hogy m,- ennek a magyarázata. * ,.Hát én úgy gondolom. jegyző elvtárs, hogy jó volna ezzel a Párthoz fordulni". Ezt Vass Lajosné Homokpuszta Csuzdi-dűlő 22. szám alatti lakos mondta, mikor panaszát beszélte meg a jegyzővel, Ez csak egy példa a sok közül, amely mutatja, hogy Sándorfalván biznak a Pártban, a sándorfalviak adnak a Párt szavára és tegyük hozzá — a sándorfalvi pártszervezet ad a dolgozók szavaira, meghallgatja a tömegek hangját. Elsősorban ez magyarázza meg a híradásokat, ameMikor közeledett az aratás, a .sándorfalvi pártszervezet vezetői megtárgyalták a tennivalókat. Nem azt tartották, mint egy pár helyen a megyében mondták elvtársaink, — hogy úgyis megy az magától, vagy hogy az ellenség t'igysem meri kinyitni a száját, nem mer beszélni a fontos munkák ellen. Jól tudták, hogy a sáadnrfalvi ellenség Is — a kulákok, a papok — ki fogják nyitni a szájukat és azon lesznek, hogy minden módon akadályozzák a jövő évi kenyér biztosftását. A sándorfalvi alapszervezet vezetősége elhatározta azon az értekezleten. hogy elsősorban a Párt népnevelőinek magyarázzák meg alaposan az aratási, cséplési, begyűjtési munkák fontosságát. Ezenkívül mozgósítják a tömegszervezetek népnevelőit Is. Ugyancsak elhatározták, hogy a kisgyíílések mellett — ahol a falu dolgozó parasztjai előtt hetenként ismertetik a soronlévő feladatokat —, mindenkit meglátogatnak otthonában Is. Az agitációs munkák szervezését a vezetőség tagjai egymás között felosztották és az egyes területekre felelősöket jelöltek ki. Minden vezetőségi tag maga is járt házi agiláeióra és tartott kisgyíiléseket azért — minf ahogy Nagy Péfer elvtárs, az alapszervezet IStkára mondja —, hogy a dolgozókat ne íróasztal mellől irányítsák, hanem a dolgozó parasztokkal való közvetlen kapcsolaton keresztül ismerjék meg a kérdéseket. * Ment jól a munka — ez nem vitás. — A felsőszérün — elsőnek Csongrád megyében — megindult a gépállomás cséplőgépe. Voltak a faluban, akik azt mondták — miközben a kelletténél többet tartózkodtak a „Topogo'-ban; ,,Hát elvtársak, igy még nem volt! A cséplést is megkezdtük Péter-Pál előtt, holott máskor az aratásnak húzódzkod. tunk még ilyenkor. Nincs itt hiba," „Ügy-úgy" — kontráztak mások és örömükben mégegyszer megbuktatták a poharakat. • De a pártszervezet vezetősége az ilyen beszédekre azt felelte: „Nem egészen úgy — úgy. Várjunk még ezzel elvtársak. Nincs meg minden rendben. És a pártszervezetnek lett igaza. Az ellenség — igaz — hiába ágált az aratás, a betakarítás, a cséplés és a terménybeadás ellen azzal, hogy: „minek siettek, nem jó elsőnek csépcltetni..." Ezzel nem ért eélt. a sándorfalvi parasztok nem hallgattak rá. Hát fordított egyet a köpenyén és ezzel jött: „A faluból rövidesen 60 embert elvisznek, már készen is van a lista". Ez a szám rövid három napon belül 300-ra emelkedett. Persze jütlek az állítólagos nevek Is. Ez is — az is hallotta s különböző utakon, hogy az ő neve Is szerepel a „listán". A pártszervezet vezetősége mikor meghallotta a rémhírt, elhatározta, hogy kisgyűlésen leleplezi az ellenségnek ezt a sakkhúzását. De ezen kívül, akinek a nevét az ellenség bevetette, alihoz elmentek a vezetőségi tagok és egyénileg is beszéltek veliik. Igy történt ez Terhes Józseffel is. Mikor kimentek hozzá, azf látták, hogy a kocsija az udvaron áll, még egy szem gabonája sincs behordva. A beszélgetés után Terhes megértette: az ellenségnek a hireszteésckkel az volt a célja, hogy félelmet keltsen a lakosság közölt, hogy megállítsa a jó munkalendületet. Búcsúzásnál ezt mondta Terhes József a pártvezetőség tagjainak: ,,Ez a fél óra többet ért ne. kem, mint az egész heti munkám." * A sándorfalvi pártszervezet figyelme kiterjedt minden területre. Az alsószérűn történt. A cséplőmunkások panaszkodtak, hogy rossz az ivóvíz ellátás, A faluból különböző bizottságok szálltak ki és feljegyzéseket tettek. Ez a bizottságjárás vagy két napig tartott, de az ivóvízellátás terén javulás nem történt. Erre a cséplőmunkások a pártszervezethez fordultak. A vezetőség tagjai azonnal kimentek a helyszínre, hogy megvizsgálják a kérdést és minden jegyezgetés nélkül még aznap beállítottak két lajtot. • A Párt irányította Sándorfalva dolgozóil az élre. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy most elsők a kenyércsatában. A Párt Irányító szerepe azt is jelenti, hngy a Pollavichinirk 65 ezer holdján robotoló sándorfalvi jobbágyságból — mert ez volt a felszabadulás előli a helyzet, — öntudatra ébredő dolgozó parasztságot nevel. • A falu végén az útkanyarulalnál játszanak a gyerekek. Ahogy a nap erősebben süt, mindig többen és többen jönnek, apró meztelen lábacskáikat fürdetik a csillogó pocsolyákban. Mint a hangyák, úgy nyüzsönek az ,,építkezés" körül. Uj és uj elgondolások, ujabb és ujabb sárházikók emelkednek. Már kész a gépállomás is és a termelöcsoporl számára a központban egy hatalmas székház. A távozó után öntudatosan kiáltják: Nemsokára bevezetJük a villapyt is! (bóday)