Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

4 VASÁRNAP, 1950. JULIUS 9. 4 FRANK STE VEN ujlógird USA Az imperialistát keleteurópai kémtevékenységének leleplezése A „Scanteia" közli azl a levelet, amelyei Frank Stevens amerikai új­ságírótól a Cliristian Science Moni­tor és a Religions News Service bakaresti tudósítójától kapott. Frank Stevens, amerikai állam­polgár vagyok — kezdi levelét — egyike annak a sok amerikainak, aki szereti a békét, a népek és a nép boldogságát. Mélyen szeretem Washington és Roosewelt Ameriká­iéi, de gyűlölnöm kell a trösztök emberei', a militaristákat, az ame­rikai kemd'nlomttákat. akik új vi­lii Khá boriit készítenek elő a békében dolgozó népek eben. Jól Ismerem Romániát !s. Több mint 25 évet töl­tettem itt A román nép harcát a ir.bb életért, a háborús uszítóknak semmilyen klikkje, csoportja, vagy szövetsege nem fogja meggátolni. Fzntán elmondja, hogy a háború súlyos esztendeiben, amikor a né­pek hősiesen harcoltak a fasizmus ellen, Amerika és Anglia teakdós körei szabotálták a Szovjetunióval való szövetséget. Romániából iitkö­zö államot akartak szervezni a Szovjetunió ellen. — Rzért — folytatta Stevens — felállították Bukarestben a kelet, európai angol kémszervezet köz. pontját. A külföldi sajtószövetség tele vnlf kémekkel, nkik újságírók­nak álcázták magukat­— 1942 júniusában több minisz­térium, köztük a hadügyminiszté­rium is. felszólított, legyek tanács­adó a román kérdésben. Több kém­iskolára küldtek, igy alkalmain volt megismerni az amerikai kém­szervezet vezetőit, ennek a szerve­zetned jellegét és módszereit. — Rájöttem, hogy az amerikai kémszervezet vezetöinekdcgaagyobb 'része különféle trösztök embere, ál­jaidban gátlásokat nem ismerő egyén. Tudomást szereztem néhány tervről, amely a Szovjetunió ellen irányult, s a terveket Antonescu ja­vasolta és az angolok és amerikaiak támogatták. Titoról kiderült, hogy ,az angol és amerikai kémszolgálat ügynöke. Ezt én már előbb is gya­nítottam és ebben a véleményben .megerősített Harrisonnak, a Reuter Iroda belgrádi tudósítójának kije­Jenté se, aki egy bukaresti látogatá­sán bizalmasan azt mondta nekem, 'hogy „Tito a mi emberünk." 1947. december l-ig személyesen Jis résztvettem több tájékoztatást .gyűjtő feladat végrehajtásában. Rá­.iöttem, hogy gyakran voltam esz­J<öz olyan célok elérése érdekében, ,amelyek távol állanak az én népem lés általában a népek érdekeitől. — Ami Romániát illeti azt látom, hogy a román nép lelkesen dolgo­zik jobb életéért és a békéért. Né­hány nappal ezdőt végignéztem azoknak a kémeknek és áiuló'knak tárgyalását, akik a török kémszol­gálatnak szolgáltattak adatokat. Nagy meglepetéssel és sajnálkozás­sal láttam, hogy ebben az ügyben az apostoli nunciatúra is fontos sze­repet játszott. Tudom, hogy a békéért folyó küz­dőimben a kommunisták járnak az élen. De hangsúlyozom, nem vagyok kommunista, nem tartozom egyet­len politikai párthoz sem . Minden öntudatos ember köteles­sége résztvenni a békéért, a sza­badságért és emberi méltóságért, minden ország függetlenségéért és szuverénitásáért folyó harcban. Tu­dom, hogy Amerikában sok ember van, aki híve ezeknek az eszméknek és a békét akarja. Minden erőmmel .harcolni fogok azért, hogy Jeffersoy, és Roosewelf Amerikája a béke és szabadság Amerikája megszabadul jon azoktól, akik újabb háborúba akarják sodorni. Abban a reményben zárom sorai­mat — írja befejezésül Stevens —, hogy továbbra is élvezhetem a ro­mán kormány és a román nép ven­dégszeretetét és egész tevékenysé­gemet a békéért, az emberiség jobb jövőjéért vívott harcnak szentelhe­tem. A Román Népköztársaságban akarok maradni, mert itt szabadon harcolhatok ezért az ügyért. Bukott KOLORÁDÓ-BOGÁRAK Vmerlkában van Colorado Ámul a szem, a messzibe látó. Vén, hegyek között kék a hágó, Aubatag zúg, sziklákon szikrázó... Kápráztatnak fények, árnyak ott, í'allad minden szilibe bemárthatod: iMrkad — s rajtat Estig, míg látni lehet, (lürelílnek ott a Sokszínű emberek. Colorado hűvös, megejtő Lombruhában a sok erdő. Kék vízesés, friss, szökellő. Széles mezők zölden, \rany n hegy-ölben, Völgyi ntak, ösvények. Állati.' vad Törvények... "erkok — százszám pompázó virásí. Farmok — poros béresek, gulyák, Burgonya nő végeérhetetlen Mindenek szárán bogarak hada rág. Ellenséges haditény ez: Rengőhasú pénz-urak Nevelték ki ezt az éhes. Isíkoshátú bogarat. Mohó. piszkos-sárga, Szemtelen bogárka Mint Trnman s mint társa, Aeheson, barátja. IJIrnhiló patkánya már Mind olyan volt, inint e bogár S testvéreire rátalál Jamada úr bolháinál Wal.Slreetheli, hirohíta. Egy hurokban niiiidük nyaka! Szájjal Trnman förtelmesen, Fényes frakkot öltve kiáll, Európának ig.v üzen A csikós bogár: „Ingyen küldöm el most neked A hadseregem. Örökre a tiéd lehet Adom szívesen. Cipót, vajat akarnátok? Itt egy jobb falat: Repülőgép szór le rátok Millió bogarat. Katonáim jók, szelídek, Párjanines-flúk, Felhabzsolják mindenedet, Hegyes a foguk!" Nem! Emlékezzen, ki halálra les: Jaj vár a fasisztákra, Ráes közt már a bolha, pestises, Jamada, a császár barátja. * Ma mindenütt békét kovácsol S nem akar bilincsel a nép. Megtisztít luk minden bogártól A szabadság termő mezejét! (Polgár István fordítása). Sietünk leqszehli szakasza lesz a CSZŐ afeianiúhan aaló párhetes tartózkodás" — mondják a parasztkülcAöttség csongrádmegyei tagjai Kilenc boldog ember! —Igy lehetne röviden jellemezni azt a kilenc dolgozó parasztot, akik pár nap múlva elindul­nak a Szovjetunióba, hogy on­nan magukkal hozzák az élen­járó szovjet mezőgazdaság ki­meríthetetlen tapasztalatait. Bíró László a szegvári Pus­kin Iszcs-böl, Balla János egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt Hódmezővásárhelyről, Kovács Pálné a csongrádi gépállomásról, Gorján István­ná a pitvarosi tszcs-ből. Bajusz Tamás a földeáki Dózsa ter­melöesporotból, Farkas Dezső DfSz-tag, a gyálarétt Kom­szomol tszes-bfil. Siraicz Ff* rencué Sxeged-Záhötiytelep­tői, Bimbó István újgazda. egyénileg gazdálkodó dolgozó [•araszt pedig Szentesről indul e| pár nap múlva a hatalmas baráti szovjet nép vendégei­ként. — Életünk legszebb szaka sza lesz a Szovjetunióban való párhetes tartózkodás — mond­ja Kovács Pálné elvtársnő, a csongrádi gépállomás politika; helyettese. — Itthon a műn kát úgy igyekeztem megszer­vezni, hogy amíg én kint já­rok. minden rendben menje.rl és gépállomásunk felzárkózzon az élenjáró gépállomások so­rába. A Szovjetunió gépállo másainak tanulmányozása rendkívül gazdag tapasztala tot ad majd számunkra és ha­zatérve — a tapasztalatok fe] használásával— ugrásszerűen javul tovább gépállomásaink munkája... Ilyen véleménnyel indulnak útnak a küldöttség többi tag jai is. Most pár napra Bud'i­peslTe utaznak, hogy mégis merkedjenek egymással, föl­készüljenek a nagy útra, az­után az egész magyar nép Az idén 26 ezer uj ipari tanulóra van szükség Az ötéves terv hatalmas fel­adatokat hárit a magyar iparra. A megvalósításhoz több csoport új ipari szakmunkásra van szük­ség és több tízezer ipari tanulót kell beiskolázni. A Munkaerőtartalékok Hivata­la ezért felhivással fordul azok­hoz a fiúkhoz és leányokhoz, akik iipari szakmunkások akar­nak lenni, jelentkezzenek a vas­ipar, b'.nyaipar és építőipar min­den szakmájára' ipari tanulónak. A jelentkezés helye: Munka­erőtartalékok Hivatala. Bpest., IX. kor.. Üllői-út 31. szám alatti kirendeltségénél. Vidéken: Je­lentkezés az illetékef területi MTH közvetítő kirendeltségnél. Az ipari tanulók munkaidejét és munkabérét ni a már törvény határozza meg. Évi 28 nap fize­téses szabadságot kannak és az életük is merőben más. mint a Horthy-uralom „tanoncélete" volt. Az ipari tanuló ma már be­iratkozik a tanműhelybe és nem sterződik. Index-tanulókönyvet km. nem ioarosseeéd. hanem szakmunkás válik belőle. Az épitőinari tervek végrehaj­tásához sokezer új építőipari szakemberre van szükség. Minél több fiú. és lány jelentkezzék az építőiparba, kőműves-, ács-, bádogos-, épületasztalos, festő-, mázoló-, útburkoló és kövező-, vizvezetékszereiő-. gáz- és köz­pontifűtés szerelő tanulónak. Döntően fontos, hogy már az idén minél többen jelentkezzenek segédvájár tanulónak, leendő bá­nyaszakmunkásnak. A harmadik fontos súlypont: Nehéziparunk, ahol öntők, ma?­készítők, géplakatosok. ková­csok. szerszámkészítők, gyalu­sok. marósok, szerszámköszörű ­sök, csiszolók, vagy hegesztők lesznek a tanulókból. Ipari tanulóink számára min­den eszköz rendelkezésre áll. hogy minél kiválóbb szakmunká­sok lehessenek minél rövidebb idő alatt. Számos tanulóotthon létesüli, közöttük a», immár ha­tárokon túl is ismert Rákosi Má­tyás ifjúmunkás város. Az ipari tanuló intézmények fenntartásá­ra körülbelül félmilliárd forintot fordítunk. Gazdasági rendszerünk a jövőben is tervszerűen gon­doskodik a fiatalok elhelyezésé­ről. senkit, sem fenveeet a mun­kanélküliség. Leszögezhetjük hogv soha ilyen nagyszerű lehe­tőségek nem voltak az ipari ta­l nulók előtt, mint most. boldog üdvözlése után és jó kívánságai mellett indulnak el tanulmányú tjukra. Minden küldött úgy igyeke­zett, hogy eddig is példamu­tatóan végezze el a termény­betakarítás nagy feladatát. Az aratás gyors'1 befejezésébea nem kis érdemük van a pa­rasztküldöttség tagjainak. A megyében elsőként Bíró László elvátrs vezetésével szállította be a terményt a Puskin ter­•nelőcsoport, a szegvári föld müvesszövetkezet raktárába, példát mutatva ezzel az egész megye dolgozó parasztságá­nak. Cséplésnél, szállítási szer­ződések kötésénél, tarlóhántás nál és a termén.vbeadásnál egyaránt az élen haladnak a küldöttség tagjai. Ezt akarják mondani szovjet testvéreiknek: ,.A ti példátok lelkesített ben­nünket, amikor arra töreked­tünk. hogy idejében végezzük el a terménybetakarítást és versenyhen szállítsuk be a terményt az államnak." A parasztküldöttség tagjai kimondhatatlan boldogsággal tekintenek a hosszú út elé és Csongrád megye dolgozó pa­rasztsága pedig hatalmas ér­deklődéssel várja hazatértü­ket, beszámolóikat arról a me­zőgazdaságról, amelynek kö­vetése útjára egyre nagyobb számmal lép a magyar dolgo­zó parasztság is. Kilenc ezer fiatal üdül a DiSz táboraiban Ez év nyarán 9000 fiatal üdül a DISz táboraiban. A táborok 80 százalékát a Balaton mellett helyezték el. A DISz szervezetei már kivá­lasztották azokat a fiatalokat.. akik jó munkájukkal kiérdemel­ték, hogy szervezetük üdülni küldje őket. A DISz az idén sza­porította az üdülők férőhelye't hozv minél több fiatal részesül­hessen a táborozás öröm Felszabadult Csonan líjabb amerikai viaszavonulás Délkoreában Macartney, a Reuter-iroda ko­reai haditudósítója jelenti: Az északkoreaiak tankokkal és összevont gyalogsággal körülzár­ták Csonan városát, miután szer­da óta harmadszor áttörték az amerikaiak védelmi vonalát- Cso­nan 47 mérföldre fekszik Ta?­zsintól. Az északkoreaiak Cso­nantól délre fekvő nehéztüzér­séggel, valamint tanktüzzel visz­sza vonulásra kény szeritették az amerikaiakat. A Reuter és az AFP jelenti: Az ész^kkoreai haderő szomba­ton elfoglalta Csonant és Tae­zson felé vezető főútra szorítot­ta vissza az amerikaiakat. Csonan az amerikai csapatok utolsó támaszpontja volt Szuvon és Taezson között a Kum folyó­tól északra. Az Associated Press jelenti : A pénteki harcok során az ameri­kaiak nyolc repülőgépet vesztet­tek. MacArthur főhadiszállásá­nak közleménye jelenti: Az északkoreai erők folytatják előnyomulásukat dél felé. A ke­leti partvidéken Jongdok közelé­ben, a 38. szélességi foktól 180 km-re délre partizántevékenysé­get jeleztek. A Newyork Herald Tribüné irja: Az amerikaiak lebecsülték' az ellenséget. Azt hittük, hogy csapataink egyszerű megjelenése meg fogja acélozni a délkoreai hadsereg harci szellemét és visz­sz&vonúlásra készteti az észak­koreaiakat. A valóságban nz amerikai csapatok igen súlyos helyzetben vannak. Az United Press koreai tudósí­tója irja: Li-Szin-Man hadserege csalódást keltett azokban az amerikai szakértőkben, akik megszervezték. A délkoreai kato­nák nem akarnak harcolni. A News Chronicle tudósítója jelenti: Az utakat teljesen el­zárták a menekülő détkorea'ak torlódó tömegei. A déli csapatok leírhatatlan fejetlenségben ro­hannak az ellenség elöl a rizsföl­deken át, felszerelésüket, sőt még csizmájukat is eldobják. KIM-m SZEN elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fegyveres erői­nek főparancsnoka A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb nemzet­gyűlése elnöksége Kim-Ir-Szea elvtársat kinevezte a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek főparancsnok kává. Földreformot hajtanak végre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság déli részén A pártépités munkájának nélkülözhetetlen fegyvere OLVASD TERJESZD A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyű. lésének elnöksége törvényrende­letet hozott. Ennek értelmében a köztársa­ság déli részén földreformot haj­tanak végr.-. A földet ingyen osztják ki a törpebirtokos, vagy földnélküli parasrtok között. A törvényrendelet értelmében elkobozandók az amerikai impe­rialisták, a Li-Szin-Man kormány, va'amint a kormánv szervei és vállalatai, továbbá a koreai nagy­birtokosok tulajdonába tartozó földek. Ugyancsak elkobzandók az állandóan bérbeadott földek, tekintet nélkül azok kiterjedé­sére. A fö'd bérbeadása megSTŰ­nik. A föld azé. aki megműveli. A földdel kapcso'arós valameny­nyi tartozás semmis. A törvényrendelet megszünteti a báburalom idejében érvényben volt adókat és kimondja, hogy a köztársasá" déli részén élő pa­rasztok egyetlen adót fizetnek az államnak, ugyanolyan kulcs sze­rint. amint a körtér?aga<»• északi részében meg van állapítva. A nnráSztök é^tszinvon^lának sür­gős megjavítása érdekében a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság legfelső nemzetgyűlésének elnöksége elrendelte, hogy a mi, nisztertanács a felszabadított körzetekben az 1950. évre jelen, tékenyen csökkentse a természet, beni adót. A vietnámi néphadsereg ujabb sikerei Júniusban a vietnámi néphad­sereg a kinai határ mentén Bao­Banga szomszédságában, hadmű­veleteket hajtott végre, amelyek eredménveként több francia ka­tonai egységet megsemmisített. Egy francia század a Vörös-folyó torkolatának vidékén semm'-'d't meg. SVÉDORSZÁG Stockholmban csütörtökön til­takozó nagygyűlés volt az ame­rikai imperialisták arcátlan ko­reai támadásai c^en. Göteborg­ban tiltakozó nay-TŰlés volt. Követeljük — mondja a gyűlésen hozott határozat —, hogy Ko­rea népe szabadon, minden kül­földi beavatkozás né'kül dönthet, sen saját ügyeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents