Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

VASÁRNAP, 1950. JULIUS 9. 3 Vörös zászlóval, virágkoszorúval a földművesszővetkezet raktárához Kübekházan is példát mutat a kommunista dolgozó parasztság ' rÁ falu egyik legközismer­tebb, legmegbecsültebb embe­reinek egyike Kübekházán Köpösdi István elvtárs. Háza kiválik a többi közül szép, ta­karos tisztaságával az Árpád­utcában. Földjét is példamu­tatóan rendbentart ja. Nem volt olyan időszaki munka, őszi vagy tavaszi szántás, vetés, boronálás. amelyben ne előzte volna meg szomszédjait, a többi falubeli dolgozók Állan­dóan a minisztertanács hatá­rozatára. a Párt utasítására gondolt és ehhez mérten igye­kezett munkáját teljesíteni. Köpösdi István elvtárs ha­jában több már az ősz haj­szál, mint a sötéft. Túlhaladt már kora a 60 éven. Élete: valóságos regény, történelem. Még a gyermekcipőt sem nőf te ki, amikor már a cselédek, béresek keserű kenyerét ette. Később, amikor megházaso­dott, akkor is csak a nélkülö. zés, szegénység jutott nek5 osztályrészül, a fáradságos munkáért. Ha valaki akkor azt mondta volna neki: „Kö­pösdi István, neked nyugodt családi házad, 10 hold földed es hozzá gazdasági felszerelé­sed lesz, negyven év múlva" •— el sem hitte volna. A felaaabaduláa változtatta meg az ő életét is. mint sok millió más dolgozó parasztét ebben az országban. A szovjet csapatok a szabad­ságot, a jobb életet hozták ré­szére is. Házhoz, földhöz, gaz­dasági fölszereléshez a Kom­munista Párt juttatta, amely­nek maga is tagja lett attól a perctől kezdve, ahogy Kübek­házán megalakult a Párt helyi szervezete. A múltban örökké más földjén robotolt, most n fajú többi dolgozó parasztjá­val együtt ő is saját földjét műveli. A nincstelen, 13 családos cse]édember 1945-ben a maga gazdája lett. A 13 családból csak a legfiatalabb van mar odahaza. Többet közülük a betegség, másikat a háború vitte ej. Azt mondják, a rosszat ha­mar elfelejti az ember. Mégis a faluai emberek és Köpösdi elvtárs is azt a másikat, a 45 előttit nem egy­könnyen felejtik el és talán nem fetojtik el sohasem: — Nem élet az olyan — mondja Köpösdi bácsi a fel­szabadulás előtti állapotokról. Valóban nem az ő élete, nem a Köpösdi bácsik élete volt az. hanem a nagygazdá­ké, a kulák oké. Nekik csak a nyomor, a szolgaság, a gyü­mölcstelen munka, jutott. Ezek­ben az években csak keserűen legyintettek a dolgozó parasz­tok, mert ennyit sem ért a sze­gény ember élete. De a mai élet az más .A mai az minden­kié egyformán, minden becsü­letes. dolgozó emberé. A mai életet érdemes szeretni, érde­mes érte dolgozni. Sokszor gondol erre Köpösdi elvárs és gondolatai mindig abban csú­csosodnak lei és végződnek: hogyan tudná még jobban meghálálni, megköszönni ezt a nyugodt, békés életet, amely­hez a szovjet nép és a Párt juttatta. — Többet és jobbat termelni, teljesíteni becsülettel a kötelezettséget az állam, a nép iránt. Ezt tartja maga előtt kommunista dolgozóhoz híven, az őszbecsavarodott Kö­pösdi bácsi. Még a múlt évben történt, közvetlen a eaépléa derekán, hogy gabonával megrakott szekerével bekanyarodott a szövetkezeti raktár elé. A nagy parasztszekér szinte nyöször­gött a rárakott kövér zsákod­tól. A felesleges gabonáját szállította be Köpösdi bácsi. A szövetkezeti raktáros csak csodálkozott, hogy még alig ért el a szomszédba a cséplő­gép és máris hozta a gabonát. — Nem az elsők között csé­peltem, így nem hozhattam be elsőnek a gabonám. De mint kommunista, megfogad­va Pártunk szavát, a cséplő­géptől egyenesen szállítottam be a feleslegemet. Csak annyit mondok — tette hozzá rövi­den —. kipótolom én ezt a kis lemaradást majd jövőre. Ugy végzem a munkám, bogy ná­lam csépeljen elsőnek a gén faluban. Akkor pedig nem tudnak megelőzni. Köpösdi elvtárs szava akko olyan őszintén és meggyőzően hangzott, hogy senki sem mer­te kétségbevonni. Azóta pedig már mindenki előtt bebizonyo­sodott, hogy állta la aaavát. Az ősszel idejében vetette el az árpát és búzát, tavasszal is nagy gondot fordított a gabo­nákra. Boronálta, gyomtolaní­totta s így szabadon fejlődhe­tett a gabona a gondos mun­ka nyojnán. Mindenféle és fajta munkát, talajművelést, növényápolást úgy végzett el, ahogy azt a minisztertanács határozata előírta. A teljesí­tésben pedig mindig megelőzte a kitűzött határidőt. Igy tette ezt a legutóbbi hetekben is a búza és árpa aratásakor. Má­sok még arattak, Köpösdi elv­társ már hordta az árpát. Ne­gyednap pedig a gépállomás cséplőgépe nyelte udvarában az árpakévéket. Büszkén nyűtt az első, kipergő szemekkel teli zsákba. Gondolatai már a földművesszővetkezet raktárá­ban kalandoztak, ahová első­nek számította beadni ebben az évben gabonáját. Zsebében lapult a szállítási szerződés, amelyre 5 mázsa árpát, 10 mázsa búzát kötött le. Egy pillanatra sem vette le tekin­tetét a gépre akasztott zsá­kokról. Vájjon meg lesz-e a lekötött mennyiség, jól számí­totta-e a termést? Alig hogy leakasztották a szemekkel teji zsákokat a cséplőgépről, má'1 a gép mellé állította a lovat és kocsit. Igy a má­zsáról mindjárt a kocsira ke­rült a gabona. Még dőlt a szem a gépből, amikor a termelőcsoportba szalajtotta fiát, hogy kölcsön kérje a vörös- és nemzetiszínű zászlót. A felesége virágot szedett, a cséplőgép dolgozói zöld ágat téptek, a traktoros Becsületbíróság A szegedi vasutasok a közel­múltban kérték, hogy ismét játszák le Szegeden a „Becsüle'birósdg" cí­mű filmet, merf annakidején sokan nem tudták köziiliik megnézni. Kí­vánságuk megegyezett igen sok sze­gedidolgozó kérésével, akik ugyan­csak szerekék volna, ha újból be­mutatják Szegeden az első bemuta­tó alkalmával olyan nagy sikert aratott, végig magyarul beszélő szovjet filmet. A film megkapó erő­vel mutatja be a szovjet tudósok éber őrködését a tudományos élei tisztasága felett Munkájukkal az tegész emberiség ügyét szolgálják, de. nem. \türik el, hogy kémek és árulók a szovjet kutatások eredmé­nyeit saját céljaikra használják fel. A filmművészetnek ez az alkotása egyben bizonyítéka annak, hogy a szocialista művészet mindig a fejlő­dés időszerű kérdéseit veti fel. Eb­ben a filmben a kozmopolitizmus elleni harc tárul elénk. A szovjet színészek legjobbjait láthatjuk a fil­men: Csirkov Annyenkov, Zsiznye­va, Szamoíjev és Maximova, akik híven ábrázolják az igazi szovjet tudóst. A „Becsületbíróságot" hétfőtől kezdve jíVsza Szegeden a Belvárosi Mozi. pedig átadta erre az alkalom­ra brigádja vörös selyemzász­laját. Percek alatt ünnepélyes­sé varázsolták a fogatot. Az elmúlt évben zászló és virág nélkül szállította be Kö­pösdi elvtárs felesleges gabo­náját, miután a cséplőgép el­hagyta udvarát. Most a feldí­szített kocsijával a cséplőgép előtt vágtatott ki az udvarról s fogadalmához híven elsőnek vitte a gabonát ezévben a földművesszővetkezet raktárá­ba. Mint eddig, minden mező­gazdasági munkában párttag­hoz híven, Najrv Pál Kémkedésen tettenérték a bukaresti angol követség egyik titkárát A Román Népköztársaság külügyminisztériuma július 7-én szóbeli jegyzéket adott át az angol követségnek. A jegyzék rámutat, hogy 1950 július 5-én a közbiztonsá­gi közegek tettenértek két sze­mélyt, amint két borítékot cse­réltek ki. Az egyik boríték titkos adatokat tartalmazott a Román Népköztársaság belső kérdéseiről, a másikban pénz volt. Az a személy, aki a titkos adatokat fcirtalmazó borítékot kapta, a brit követség tagja, neve: R. A. King,a követségen harmadtitkári rangot visel. A kém elismerte, hogy King kö­vetségi titkárnak ismételten adott át titkos értesüléseket. Ezek a tények azt bizonyít­ják, bogy R. A. King, a brit követség harmadtitkára, a Ro­mán Népköztársaságban kém­tevékenységet folytatott. A Ro­mán Népköztársaság kormá­nya tiltakozik a bukaresti an­gol követség tagjainak meg­engedhetetlen tevékenysége el­len, amely a Romániába akk­reditált brit diplomáciai kép­viselők újabb ellenséges cse lekedetét jelenti a Román Népköztársaság ellen, A Ro­mán Népköztársaság kormá­nya R. A. King követségi harmadtitkár jelenlétét nem tartja kívánatosnak és köve­teli, hogy 48 órán belül hagyja el a Román Népköztársaság területét. • ­A koreai szabadságharc a mi ügyünk is Fokozódnak a munkafelajánlások a szegedi üzemekben, válaszként az Imperialisták koreai beavatkozására Dolgozó népünk egyöntetűen elitéili az amerikai kormánynak a Koreai Népi Demokratikus Köz­társasággal szemben elkövetett gaztettét és kifejezi együttérzé­sét a szabadságért, a békéért küzdő hős koreai néppel. Az újszegedi Ruházati NV dolgozói megértették, hogy a békét nem elég óhajtani, hanem harcolni is kell érte. A béke meg. szilárdítása jegyében az üzem dolgozói munkafelajánlással. többtermeléssel harcolnak az amerikai imperializmus minden aljas provokációja ellen. Erdélyi Albert sztahanovista 10 száza­lékos többtermeléssel é3 100 szá­zalékos minőségi munkával, Hei­szig Józsefbe. Csemegi Jenőné és Mák Józsefné 10 százalékos, mig Nyilassi Istvánné és Kárász Mi­hály 5 százalékos többtermelés. sel kivánják erősíteni a béketá­bort. Faragó Szilveszterné 20 szá­zalékos tebhterm élést. Prágai Ignác, Stumpf Kálmán. Votejk Petemé As Dénes Kálmán a sza­lagok töbhtennelése mellett 100 százalékos minőségi munkát vál­laltak. PappLászlóné 15. Gegő Ida 10 százalékos termeléseme­lést vállaltak. II támadás foltozza az Imperialisták elleni pvUlttlelünket A szegedi igazságügyi dolgo­zók mély megdöbbenéssel fogad­ták a gálád támadást, amelyet a szabadságszerető északkoreai nér ellen a délkoreai bábkormány in­tézett. — A koreai szabadságharc a mi ügyünk is — irják levelükben — Az elnyomás és fenyegetés eszközeként a polgári lakosság ellen is használt bombatámadá­sok fokozzák az imperialisták el­leni gyűlöletünket. ígérjük, hogy minden 1 -vékenységünkkel hoz. zájárulunk a béketábor megerő­sítéséhez — mondja az igazság­ügyi dolgozók nyilatkozata. Ezt a nyilatkozatot az igaz-( ságügyi dolgozók eljuttatták Rá­kosi elvtárshoz, és az Országos Békevédelmi Bizottsághoz. Még jobban kBvelem Pártunk útmutatásait — Az amerikai imperialisták és ügynökeik a függetlenségnek és a szabadságnak halálos gyű­lölői. Az irántuk való megveté­sem azzal fejezem ki, hogy még jobban követem Pártunk útmu­tatását az éberség fokozása, a munkafegyelem megszilárdítása és békénk megvédése érdekében — irja nyilatkozatában Kovácsi András, az Orion bőrgyár dol­gozója. A Szeged! Cipőgyár dolgozói táviratot intéztek Rákosi Mátyás elvtárshoz és ezzel egyidejűleg a Központi Békevédelmi Bizottság­hoz. — Mi, a Szegedi Cipőgyár NV dolgozói, mélységes felháborodás­sal tiltakozunk az amerikai tá­mogatással harooló délkoreai bábkormány agresszív támadása ellen, amely a szabad Észak-Ko­rea népe ellen irányul. Mi vá­laszként többtermeléssel és mun­kafelaiánláaokkal erősitjük a ha­talmas béketábort. Behozzuk lemaradásunkat A cipőgyár műszaki bizottsá­ga vállalja, hogy a mulf. hónap­ban történt lemaradást 100 szá^ zalékig behozza, az üzemet mű* szakilag átszervezi és a dolgozód kat megtanítja a Szovjetunió sztahánovistái szerint, a felső-/ bőr anyagkihasználási módsze.­reire. Zombori Jánosné teljesitmé­nyét 150-ről 160-ra, a minőséget 95-ről 100 százalékra emeli. Sza­bó Istvánné 98-ról 105-re, a fel­sőbor anyagkihasználását 78-ról 80 százalékra emeli. Kukli György eddigi 95 százalékos tel­jesítményét 105 százalékra emeli és a selejtet minimálisra csök­kenti. A többi üzemek dolgozói is táviratot küldtek a Megvédjük a Békét-mozgalam Országos Ta­nácsiához. A szegedi DÉMA cipőgyár dol­gozói mélységes gyűlölettel és felháborodással vették tudomásul és a legmesszebbmenőkig elitélik az imperialistáknak nvilt és al­jas támadását az északkoreai nép ellen. Feüsőváros MDP-szervezete és a hozzátartozó 22 körzet béke. bizottság tagjai súlyos szavak­kal bélyegzik meg az amerikai imperialisták gaztettét. Az Épü­letszerelő NV dolgozói többter­melést és fokozottabb anyagta­karékosságot vállaltak. A szegedi üzemek dolgozói az ország dolgozóihoz és a világ szabadságszerető népeihez ha­sonlóan, tiltakoznak a koreai be. avatkozás ellen. Az egész vilá­gon mindjobban erősödik a jel­szó: „El a kezekkel Koreától!" Tüzel okozott a villámcsapás az alsóvárosi szérűskertben A kommunista példamutatás és a dolgozók összefogása megakadályozta a tüz pusztítását Pénteken este kevéssel 10 óra előtt veszedelmesnek induló tüz ke­letkezett az alsóvárosi szérűskert­ben. A tüzet egy villámcsapás okoz­ta. Pillanatok alatt hatalmas ma­gasságba csapódtak a lángok és a szakadó eső ellenére is ropogva ég­lek az összerakott búzakévék. Az első pillanatban úgy látszott, hogy a hirtelen keletkezett tűztől leéghet az egész szérűskert. 'A' lángoló 'díz azonban még a szomszédos búza­asztagokba sem csaphatott át, már­is ott voltak Kecskéstelep és Alsó­város külső részének kommunistái, de ot'c voltak velük a párionkívüli dolgozók és dolgozó parasztok is, ott voltak a telep munkás- és pa­rasztfiataljai. Az elsők között érkezett a hely­színre a MÁV Fűtőház nyolc DISz fiatalja, de a következő percben már ott voltak a szomszédos tele­pen dolgozó Gyárépítési Nemzeti Vállalat ifjúmunkásai és idősebb dolgozói is. Mire a szegedi tűzoltó­ság a helyszínre érkezet?, már hatalmas emberáradat vette kö­rül a tüzet, vödrökkel, kan­nákkal a kezükben hordták a vizet és szakadatlanul öntözték a ?üzet. Senki sem tudta, hogy kié a kazal, kinek. a. búzája ég. de mégis min­denki magáénak érezte ezt a kaz­lat, mert mindannyian tudták, hogy a szegedi dolgozók és dolgozó pa­rasztok kenyeréről van szó. A 'ÍŰZ keletkezésekor a kecskés­telepi békevédelmi bizottság éppen értekezletet tartott. Amikor azonban meghallották a hír?, azonnal abba­hagyták az értekezletet. Farkas Im­réné elvtársnővel, a kecskéstelepi pártszervezet titkárával az élükön rohantak a szérű megmentésére. Az oltás utolsó félórájában már a kör­nyező kutakból és víztároló edé­nyekből teljesen kifogyott a víz. A telep kommunistái a MÁV fűtőház DISz fiataljaival együt? önként ugrottak a vöröslő pa­rázsba, saját testükkel akadá­lyozták meg a tűz továbbterje­dését. Farkas toiréné elvtársnő munká­járól még szombaton is sok szó esett Kecskéstelepen. Erős, férfiakat felülmúló bátorsággal és kommu­nista készséggel oltotta a tüze?, lel­kes munkája valósággal magával ragadta Kecskéstelep többszáz dol­gozó parasztját, akik vele együtt igyekeztek eltaposni a tüzet. 'A' tűz oltásában kifogástalan munkát vé­gezlek a helybeli rendőrörs tagjai is. A rendőrörs percek alatt értesí­tette a szegedi rendőrkapitányságot, amelynek tagjai az Államvédelmi Hatósággal együtt autókon, kerék­párokon siettek a helyszínre. Közü­lük is sokan résztvettek a tűzoltás munkájában. A helyszínre érkezett a Szegedi Pártbizottság-néhány tag­ja is. Ök sem kímélték magukat, hanem azonnal bekapcsolódtak a szérű megmentésébe. Ezen az estén /éppen a MÁV fü­tőházi DISz-szervezet tűzőrsége őr­ködött a szérűben. Először ők vet­ték észre a tüzet, s nagyban nekik köszönhető, hogy sikerült megmenteni a szérűskertet. Szinte hősies, önfeláldozó munkát végzett Csóti István, Berki István, Budai Mátyás, Fekete Nagy János, Polacsck Sándor, Tóth Zoltán, Ta­kács István, Kun István, a tűzőrség nyolc tagja. De kiváló elismerést érdemelnek a szegedi tűzoltóság tag­jai is, akik szintén nem kimélték magukat, s minden erejükkel dol­goztak a tűz eloltásán. Különöseri jó munkát végzett Fegvvesi János, Boldizsár Gáspár és Dobó Szilvesz­ter, akik a tűz kitörése alkalmával éppen szolgálaton kívül voltak, dé a tüz hallatára az elsők között je* lentkeztek szolgálattételre.

Next

/
Thumbnails
Contents