Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

VII. ÉVF. 157. SZAM. ARA 50 FILLÉR Tarlótüzet okozott Savanya Miklós alsóvárosi kulák Szervezett bér csaló-banda a Paprikabeváltó NV-ben VASÁRNAP, 1950. JULIUS 9, Tovább, a kenyércsala ujabb győzelmeiért Csongrád megye dolgozó paraszt­sága Békés megyével együtt elsőnek fejezte be ez aratást az országban. Győzelmi jelentés ez: a Párt, a nép, a munkás-paraszt szövetség újabb győzelme a dolgozók ellensé­gei felett. A learatott, a kipergéstől megóvott kenyérgabona: jövő évi kenyerünk. De több is ennél. A ke­nyérgabona — mint Sztálin elvtárs tanította — a valuták valutája,.töb­bet ér az aranynál. A kulák kezé­ben a gabonafelesleg nemcsak saját meggazdagodásának eszköze, hanem a szegényparasztság gúzsbakötésé­nek eszköze is volt a múltban. Ma a kenyérgabona Magyarországon: ötéves 'tervünk sikerének egyik biz­tosítéka. A kulák, meg a klerikális reakció természetesen tudja ezt, ezért igyekezett minden fondorla­tával hátráltatni az aratást. Hogy jelentősebb sikereket az ellenség nem tudott elérni az aratás késlel­tetésénél, azt pártszervezeteink és dolgozó népünk éberségének kö­szönhetjük. A kulákság, a klerikális és jobb­oldali szociáldemokrata reakció azonban nem nyugodott bele vere­ségébe. Fáj neki, hogy az aratásnál mi győztünk és még vadabb düh­vel támad ellenünk a behordás, cséplés és begyűjtés vonalán. Vá­sárhely környékén például a reak­ció azt a hazugságot terjeszti, mint­ha a Megyebizottság utasítására jú7 lius 10 előtt nem volna szabad ra­kodni. 'A' klerikális reakció apácák­kal, „szabadságos" kispapokkal árasztotta el a megye számos köz­ségét, mint például Szegvárt, hogy vallásos összejövetelek ürügyévet agitáljanak a cséplés és terménybe­gyüjtés ellen. Makón a közigazga­tásban megbujt jobboldali szociál­demokrata reakció igyekezett aka­dályokat gördíteni a begyűjtés munkája elé. A Makó környéki pa­rasztság már csütörtökön megkezd­te volna a gabona beszállítását de a bürokrácia a gazdalajstrom és a gabonalapok elkészftésének elszabo. tálasával megakadályozta, hogy a parasztság versenyszerűen, aZonnal a cséplőgéptől beszállítsa felesle­gét. Nem nehéz megérteni, hogy a re­akció azt szeretné, ha minél ke­vesebb kenyérgabona jutna a dol­gozó parasztságnak is, meg az ál­lamnak is. A reakció gyűlöli a dol­gozókat és a dolgozók államát, ezért nem akar belenyugodni, hogy a termés hiánytalan betakarításával bőségesen jusson kenyér a dolgo­zóknak, tekintélyes jövedelme le­gyen dolgozó parasztságunknak, hogy még erösebb legyen népi de­mokráciánk, még szorosabb a mun­kás-paraszt szövetség, még szilár­dabb a béke magyarországi bás­tyája. És éppen azért, mert az ara­tásnál sikerült visszavernünk min­den komolyabb támadását, most az ellenség átrendezi sorait és minden reakciós „erőt" a berakodás, a csép­lés és lerménybeadás késleltetésére, vagy egyenesen megakadályozására irányit. Az aratási munkálatoknál tapasztalt reakciós szabolázscselek­mények, álhírek és rémhírek válto­zatos megnyilvánulási módjaiból le kell vonnunk a tanulságot minden községben, minden tanyai körzet­ben, hogy még gyorsabban és erő­teljesebben leverhessük a kenyerünk ellen irányuló újabb támadásokat, mielőtt komolyabb károkat okozná­nak. A legsürgősebb feladat most az, hogy pártszervezeteink erősítsék meg a politikai irányiió, szervező, ellenőrző és népnevelő munkát. A közigazgatási szervekre, a cséplés megkezdésekor sokkal nagyobb fel­adat hárul, mint az aratásnál. A taniok kell a cséplőgépek ellenőr­zését, még fokozottabban ügyelniök kell a tűzrendészeti szabályok be­tartására. Pártszervezeteinknek, tömegszer­vezeteinknek, közigazgatásunknak különös gondot kell fordítaniok a behordás jó megszervezésére. Nép­nevelőink magyarázzák meg a dol­gozó parasztoknak, hogy a gyors behordás csökkenti a szemvesztesé­get, megelőzi a keresztek és vonta­tók kicsirázását, csökkenti a kárte­vés lehetőségét. A kommunista dol­gozó parasztok ezen a téren is jár­janak elől, mutassanak példát. A cséplést körültekintő gondos­sággal és éberséggel kell folytatni. A gépeknél dolgozó kommunisták és az ipari munkásság legjobb szö­vetségesei: az öntudatos mezőgazda­sági munkások, valamennyien har­coljanak minden szem gabonáért. Vigyázzanak a gépek folyamatos üzemeltetésére, ellenőrizzék a ki­csépelt gabona tisztaságát, harcolja­nak a felesleges húzatás, állítgatás ellen. Készüljenek fel rá, hogy az ellenség megkísérli, hogy kárt te­gyen a gépekben. Ilyen szabotázs­jellegű cselekményről éppen tegnap rántotta le a leplet Pártunk szente­si járási titkársága. Pártszervezete­inknek, tömegszervezeteinknek, cséplőmunkásainknak, közigazgatási és rendészeti hatóságainknak rá kell készülniök, hogy az imperialis­ták hazai ügynökei, a klerikális reakcióval összefogott kulákság nem riad vissza az asziagok fel-« gyújtásától sem. Éppen ezért gon dosan ügyeljenek a tűzrendészeti hatóság által kiadott rendelkezések pontos belaitására és betartatására. A behordás és a cséplés jó meg­szervezése molielt nem szabad meg feledkezni a szállítási szerződések ről és a taiióhántásról. A kommu­nista dolgozó parasztok legyenek az elsők, akik elsőnek szállítják be gabonafeleslegüket röglön a cséplés megtörténte után. Példamutatásuk kai, népnevelő munkájukkal mulas­sák meg a megye egész parasztsá­gának, hogy a terménybeadás gyors, géptől való teljesítése mun­kás-paraszt államunk iránli haza­fias kötelesség. Parasztságunk a Szovjetuniónak és a magyar mun­kásosztálynak köszönheti a gépál­lomásokat, a villanyt, a bekötőuia kat, az iskolákat, a földesúri el nyomás, a kulák uzsora alóli fel­szabadulását, ötéves tervünk sok­milliárdos beruházásait, a paraszt­ság életszínvonalának gyors emelke­dését. A munkás-paraszt szövetség még szorosabbá fűzése érdekében mondjon köszönetet most paraszt­ságunk a gabonabeadás gyors és versenyszerű teljesítésével a Párt­nak és a munkásosztálynak mind­azért, amit a felszabadulás óta a munkásosztálytól kapott. A beadott gabonával hazánkat, békénket erő­sítjük: ezért a célért keljen nemes versenyre körzetenként, dűlőnként a dolgozó parasztság. Kommunista dolgozó parasztjaink járjanak elől a tarlóhántás elvégzésében is: nép­nevelőink magyarázzák meg min­denütt, hogy milyen jelentős sze­repe van a jövő évi termés előké­szítésében a tarlóhántásnak. Az aratás sikeres befejezése után még alaposabb munkával, még szí­vósabb harccal küzdjünk Ttsongrád megye becsületéért! Mutassuk meg a berakodás, cséplés, terménybe­adás, tarlóhántás sikeres és gyors elvégzésével, hogy megyénk mélló a Viharsarok forradalmi hagyomá­nyaihoz. Ne bízzunk semmit a vé­letlenre, ne halogassuk a feladató kai, ne essünk az önelégültség kom­munistához méltatlan hangulatába! Akadályozzuk meg, hogy az ellen ség akárcsak egyetlen karéj ke­nyérrel is megrabolja népünket! Így vihetjük teljes győzelemre betakarításért folyó harcot, igy ér hetjiik el, hogy Csongrád mogyr győzzön a megyék között folyó nr szágos terménybetakaritási és be gyűjtési versenyben, ^ A szovjet nép szégyenbélyeget üt az amerikai támadókra Ujabb mill Hatalmas hazafias lelkesedés ég-körében folyik a Szovjetunió­ban a békefelhivás aláírása. Az ország minden dolgozója kifeje­zésre juttatja rendithetetlen aka­ratát, hogy megvédelmezi a vi­ág békéjét. Erről beszélnek a gyűléseken, erről irnak a szovjet emberek a sajtóban megjelent leveleikben. Szergej Zjuzín, a moszkvai csapágy-gyár sztahánovista ma­rósa ezeket mondta: „Valamennyien nagy megelé­gedéssel irtuk alá a stock­holmi felhívást. Aláírásunkat most gyakorlati tettekkel erősítjük meg. E'határoztam, hogy az év végéig két évi tervet teljesítek." „Az én hangom egy ember banigja, de ereje abban van, hogy ugyanakkor milliók hangja" - írja Golovnyev, a leningrádi gyelem hallgatója. „Lelkesen adjuk szavazatun­kat a béke megvédésére. A békét meg fogjuk őrizni. Él­iók irták alá a békefelhivás! megszüntetését Koreában. jen szovjet hazánk, a világ békéjének támasza" — írják Jekatyerina és Andrejev Najgyan a vologdai terület Ivan­csino falujából. Alekszej Mareszjev, a Béke Hí­vei Világkongresszusa állandó bi­zottságának tagja, a dicső szov­jet pilóta, a „Komszomolszkaja Pravda" szombati számában ezt írja: „Truman ur! Engedje meg, hogy figyelmeztessem önöket, hogy mi, szovjet emberek, akik fiatalságunk legszebb éveit a boldogságért, a békéért vívott harcban töltöttük el, nem azért tettük ezt, hogy önök, maroknyi atomlovag, a népeket ismét a lövészárokba hajtsák. Nem! Es mégegyszer nem! A békét védelmezzük ugyan­ezzel a kitartással és győze­lembe vetett hittel, amellyel a világ népeit a hitleri pes­tistől megvédtük. A szovjet nép szégyenbélyeget üt az amerikai támadókra és kö­veteli az amerikai intervenció Leningrádban ma a legnép­szerűbb szó a „Békemü­szak". A szövődékben, a Martin-kemencék, futószala­gok, esztergapadok ontják magukból a fémet, a szöve­tet és szerszámokat, ame­lyek jóval a kitűzött határ­idő előtt készültek el. ,Adjunk még több acélt a traktorokhoz" — jelentették ki Makszim Murzics acélöntő és társai. „több gépet fogunk gyártani a szovjet üzemek számára" — igé. ri az Iljics ről elnevezett gyár kollektívája. Az Aftoarmatura-gyár kol­lektívája a stockholmi fel­hívás aláirásának napján be* fejezte ötéves tervét. 1 A" gyár munkásai, mérnökei és technikusai hat nap alatt béke­munkamüszakban dolgoznak. Igy járulnak hozzá a leningrádi dol­gozók a tartós békéért folytatott harchoz. | »A szovjet emberek nyugodtan és magabiztosan dolgoznak nagy hazájuk jövőjéért" Elfogadta a költségvetést az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa Az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsának negyedik ülésszaka július 7-én befejezte az 1950. évi költségvetés tárgyalá­sát. Nyikolaj Rjabesikov. a Mari Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság ki^döttie, hangsú­lyozta. hogy Szövetségi Köztár­saság 1950. évi költségvetése megfelel a dolgozók igényeinek. Javasolta a költségvetés elfoga­dását. A költségvetési vitában utol­sóként Borisz Cscrnouszov, az Oroszországi Szövetséges ' Szo­cialista Szovjet Köztársaság mi­nisztertanácsának elnöke szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a Szö­vetséges Köztársaság Legfelső Tanácsának ülését a szocialista ápité3 valamennyi szektorában elért új eredményeit és a szoviet nén anyagi jólétének foltozása tették emlékezetessé. A Szövet­séges Köztársaság az egész Srov. letországgal együtt biztosan ha­'ad előre a további gazdasági és kulturális fejlődés útián. A köz­társaság ipara jelentékenyen túl­teljesítette az előző évi tervet. A helyi és szövetkezeti ipar már a ir.ult évben tizennégy százalékkal túlhaladta az 1950. évre élőirány­zott össztermelést. A folyó év első felére kitűzött előirányzatot ugyancsak túlha­ladták. A mezőgazdaság szintén jelentékeny sikereket ért el Je­lentékeny kiterjedésű új lakóte­rület épöiít és épül újjá, az is­kolák, kórházak, kulturális és egyéb intézmények száma meg­növekedett. — A szovjet emberek — mon­dotta a minisztertanács elnöke — békés épitőmunkával foglal­koznak. azonban nem feledkez­nek el az amerikai imperialisták ir.esterkedéseiről. Az imperialis­ták új világháborút akarnak ki­robbantani és máris fegyveres intervenciót kezdtek a koreai nép ellen. A Béke Hivei Állandó Bizottságának stockholmi felhí­vását támogató aláírások gyűj­tése szerte a Szovjetországban folyik. Ez a soha nem látott bé­kemozgalom komolv figyelmezte­tés valamennyi háborús uszító számára. A szovjet emberek nyu» godtan és magabiztosan dolgoz, nak nagy hazájuk jövőjéért SzL Járdán és megingathatatlanul tö­mörülnek a Kommunista Párt és a szovjet kormány körül. Ivan Fagyejev, az Oroszorszá­gi Szövetséges Szocialista Szov­jet Köztársaság pénzugyminisz. tere vitazáró beszédében, kijelen­tette. hogy az 1950. évi költség­vetési tervezetet és az 1949. évi költségvetés végrehajtásáról szó­ló beszámolót a Szövetséges Köz­társaság Legfelső Tanácsa ala­posan megvizsgálta. Valamennyi küldött egyhangúlag támogatta a tervezetet. A pénzügyminiszter záróbeszé. de után az ülés rátért a követ­kező napirendi pontokra: a Leg­felső Tanács elnöksége rendele­teinek jóváhagyására és a Leg­felső Tanács elnökének megvá­lasztására. i Ezzel a napirendi pont kime. rült és az Oroszországi Szövetsé­ges Szovjet Köztársaság Legfel­ső Tanácsának 4. ülésszakát be­rekesztették. Az ausztráliai tengerészek megtagadták a hadi anyag szállítást Délkoreába A világ dolgozói erélyesen tiltakoznak az amerikaiak koreai agressziója elle n Világszerte erősödik a mozga. lom az amerikaiak koreai ag­ressziója ellen. SZOVJETUNIÓ A szovjet emberek erélyesen követelik az amerikaiak koreai agressziójának megszüntetését. Novikov, a szimferjopoli cipő­gyár öreg munkása a gyár dol­gozóinak népes gyűlésén ezeket mondotta: haraggal telik meg szivünk annak láttán, ahogyan az állig felfegyverzett jenkik .a ki­csi Koreára törtek. Határozot­tan követe1 jük: El a kezekkel Koreától! Korea a koreaiaké! KINA A Zrangmingzsibao cimű kinai 'ap rámutat. h"gv az amerikai m.perialisták Li-Szin-Ma,n klikk­Kel együtt ncgy esztendő alatt 150.000 embert gyilkoltak meg, 480.000 koreait vetettek börtön­be és több mint ^30 hazafias é§ politikai pártot, valamint szer­vezetet oszlattak fel Dél-Koreá­ban. Az amerikaiak megkaparin­tották az üzemeknek több mint 90 száraiékát, a bányáknak 90 százaléka kénytelen volt beszün­tetni a munkát és a földek 40 srázalékát nem művelték meg. A lan megállanitia. hogy Dél­Koreában mindenütt örömmel fo­gadják és segítik a hősiesen küz­dő néphadsereget. OLASZORSZÁG Pietro Nenni, az Olasz Szocia­lista Párt elnöke, felszólította a kormányt, ragaszkodjék ahhoz az a'a.pelvhez, hogy nem avatkozik bele más országok belügyeibe és féjreérthetet'enül jelentse ki. ho"v Koreában sem anyagi, ,scm erkölcsi kötele:.cttséget rom vál­lal. Nenni követelte, ho y Olasz­ország rázza le magáról mind­azokat & katonai kötelezettségek ket, amelyek az északatlanti szö­vetségben való részvételből adód­nak. Olaszországnak nem szabad úiabb háborúba sodródnia, mert abban mindent elveszíthet, de semmit sem nyerhet. AUSZTRIA Egész Ausztriában tiltakozási hullám vonul végig az Egyesült Államok koreai agressziója el­len. A gyárakban, az üzemekben és a7. inari központokban a dol­gozók határozatokban élesen el­itélik az amerikai támadást, AUSZTRÁLIA Az ausztráliai tengerészeti szakszervezeti szövetség végre­hajtó bizottsága közölte, hogy a szakszervezet tagjai nem szál­ltának hadianyagot Koreába. A végrehajtó bizottság döntése majdnem valamennyi ausztráliai kereskedelmi tengerészre vonat­Jcoafc, ' -••

Next

/
Thumbnails
Contents