Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-30 / 175. szám

f V. Augusztus 7—12-lg koreai műszakot tartanak az üzemek J VIL ÉVF. 175. SZÁM. ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1950. JULIUS SO. A SZOCIALISTA REND MÉRHETETLEN FÖLÉNYE A világ minden dolgozója öröm­mel értesült arról a jelentésről, amelyet a Szovjetunió miniszterta­nácsi mellett működő Központi Sta­tisztikai Hivatal adott ki. Ez a je­lentés számol be a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó állami terv teljesítéséről 1950 má­sodik negyedévében. Megkapóak azok a nagyszerű adatok, amelyek ebből a jelentésből is megvilágítják a Szovjetunió és vele a szocialista rend mérhetetlen fölényét. Az ipari termelés 21 százalékos növekedése, vagy a termelékenység 12 száza­lékos emelkedése és ezzel együtt az önköltség 6 százalékos csőkke­nése, mint legjellemzőbb adatok, már magukban véve is csak olyan következetes és tervszerűen irányí­tott munkának lehetnek következ­ményei, amelyet kapitalista orszá­gokban elképzelni sem lehet. A kommunizmus felé haladó szovjet nép napról-napra újabb és újabb sikereket ér el. Ezeknek a sikereknek alapja és legfőbb biz­tosítéka az a következetes és pon­tos tervszerűség, amely minden dolgozó munkáját irányítja és amelynek betartásáról, zökkenőmen­tes végrehajtásáról a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja gon­doskodik iránymutatásával, éber­ségével és óriási átfogó erejével. A tervszerűség mellett a tervek telje­sítése. sót túlteljesítése csak akkor lehetséges, ha a dolgozó tömegek szívesen is végzik munkájúkat. A Szovjetunió tervteljesítésének és túlteUesftésének éppen az a másik írós biztosítéka, hogy a szovjet do'gozók milliói céltudatosan vég­zik munkájukat, s tudják valameny­nyien: érdemes dolgozni, van ér­telme a munkának. A szovjet nép millió' előtt világosodott meg dó­szőr, hogy a munka valóban be­csület és dicsőség dolga s a jól végzett munkával nemcsak a dolgo­zók államának erejét növelik, de vele együtt saját jólétüket, saját még boldogabb jövőjüket is segftik elő. A munka megbecsülése és a szovjet dolgozók munkakedvének óriási lendülete az az erős biztosí­ték, amely a Bolsevik Párt vezeté­sével évről-évre, hónapról-hónap­ra, sót hozzátehetjük, hogy minden nap és minden órában is újabb és újabb győzelmeket hoz a termelés frontján. A" Szovjetunióban napról-napra emelkedik a termelés, mert ott Van értelme a munkának. Ugyanak­kor jórészt éppen ebben rejlik a magyarázata annak, hogy a kapi­talista államokban állandó a gaz­dasági válság, s a széles dolgozó rétegek nyomora jellemzi a min­dennapi életet. Nincs is ebben semmi csodálatos. Ott, ahol a tőké­sek mindenáron való egyéni haszna a fon topább a dolgozó tömegek el­látásánál, ahol néhány gyár-, bank­és bányatulajdonos egymásközti versengése irányítja az ország gaz­dasági életét, ahol a termelésben hem a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló tervszerűség Uralkodik, ott nem is várhatunk mást, mint meg-megújuló gazda­Sági válságot és ezzel együtt az embertömegek elszegényedését, nyomorát, kilátástalan jövőjét. Ilyen körülmények közöt n©m csoda az Sem. ha nincs munkakedv, hiszen a munkások megfeszített munkája, a dolgozó parasztok verejtékezése s fiz értelmiségi dolgozók idegfeszítő munkája csak egy maroknyi tőkés­had zsírosodását segíti elő és a dolgozók számára további kilátásta­lanságot, reménytelenséget jelent. A magyar dolgozó nép jól tudja, mit jelent a tőkések, a gyártulaj­donosok. bankárok, földesurak uralma. Jól tudja, mit jelent a ki­merülésig dolgozni a jóformán sem­miért, a mindennapi szűkös betevő falatért, amellyel csak a jogtalan­ság, a megalázottság és a kilátás­talanság járt együtt. Jól ismeri ezt a ,.rendet", a kapitalisták rend­jét dolgozó népünk: volt része benne éppen elég ideig. A felsza­badító szovjet hadseregnek köszön­hetjük, hogy ez a „rend" már egyre inkább a múlté és népünk megízlelhette a szabadság ízét s vele együtt építheti azt az óriási táv­latokat megnyitó új rendet, amelj valóban a nép rendje, az igazsá­gos a legpontosabb tervszerűségen alapuló társadalmi élet rendje, a szocializmus rendje. A magyar dolgozó nép nagy Pár­tunk vezetésével nem kis sikerrel indult el azon az úton, amely en­nek az új, biztos jövőt nyújtó tár­sadalmi rendnek a felépítéséhez ve­zet. A Szovjetunió, a szovjet dol­gozó milliók mutatnak példát min­den lépésünkhöz, építésünk, har­cunk minden újabb és újabb állo­másán. A szovjet dolgozók munka­lendülete az a nagyszerű példamu­tatás, amely minden öntudatos magyar dolgozónak is erőt ad mun­kája minél tökéletesebb, minél gondosabb elvégzéséhez. Ehhez já­rul az a biztos tudat, hogy Nép­köztársaságunk tervgazdálkodása legfőbb példájának a Szovjetunió tervgazdálkodását tartja és a Szov­jetunióban kialakult gazdag tapasz­talatokat használja fel a mi gazda­sági életünk fejlesztésében és ez­zel népünk anyagi, kulturális szín­vonalának emelésében is. A szovjet példa követése biztosítja számunkra minden vonatkozásban megerősödésünket és biztosítja ez­zel a béketábor megerősítését is. Ne feledkezzünk el arról, hogy ma minden eredményünknek, de min­den esetleges hibánknak is kétsze­res jelentősége van. Ma minden eredményünk nemcsak országunk, népünk erejét növeli, de egy-egy ökölcsapást jelent a háborúra szá­mító imperialisták és magyaror­szági ügynökeik, a jobboldali szo­ciáldemokraták, a klerikális reak­ció híveinek, a falusi osztályellen­ségnek, a kulákoknak arcába. Épí­tésünkkel szorosan összefügg ezer' a belső ellenséggel szembeni foko­zott küzdelem, az ellenség akna­munkájának, lépten-nyomon meg­nyilatkozó kártevő szándékának le­leplezése, megakadályozása. A Szovjetunió második negyed­évi tervteljesítésének sikere, — amely újabb győzelmi jelentés, — ezért bennünket is további fokozott munkára, éberségre serkent Min­den munkánknál, minden gondola­tunknál tekintsünk a nagy Szovjet­uió példájára, ahol — amint a Pravda irja vezércikkében — „a szovjet dolgozók Lenin és Sztálin ügye iránt határtalan odaadással, önfeláldozóan dolgoznak a szovjet népgazdaság további hatalmas fel­emelkedéséért. A szovjet dolgozók a Bolsevik Párt bölcs vezetésével Sztálin elvtárs lángeszű irányításá­val gyarapítják sikereiket a gaz­dasági és kultúráüs építés terén, e szilárdan és biztosan haladnak előre a a kommunizmus felé ha­ladó úton". Számunkra is nyitva áü cz a. le­hetőség. Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével irányítja és vezeti munkánkat. Ez a munka pedig nem lesz hiábavaló, ha megfogadjuk Pártunk iránymutatását és kemé­nyen dolgozunk, harcolunk abban a napról-napra növekvő béketábor­ban. amelynek élén a nagy Szovjet­unió halad. A magyar dolgossók tudják és látják 9 hogy a koreai hősök értük is harcolnak Ülést tartott a „Megvédjük a békét"-Mozgalom Országos Tanácsa A „Megvédjük a békét"-Moz­jalom Országos Tanácsa szom­baton délelőtt az országgyűlés minisztertanácsi termében ülést tartott. Az ülésen megjelentek a Tanács tagjai, közöttük Rónai Sándor, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke. Darvas Józ3ef közoktatásügyi miniszter, Vető Lajos evangéli­kus, Péter János református püspök, valamint több megyei békeiroda vezetője. Az ülést Mester Erzsébet, a „Megvédjük a békét"-Mozgalom Országos Tanácsának titkára lyitotta meg, majd Majláth Jo­án. az Országos Tanács tagja, a Kulturkapcsolatok Intézetének főtitkára mondott beszédet. Beszéde elején rámutatott ar­ra, hogy szinte napok alatt gyűlt össze az a csaknem 14 mil­lió forint, amely lehetővé tette, hogy az eredeti tervtől eltérően nemcsak orvosi és ápolóbrigád, hanem egy teljes tábori kórház ndult útnak, hogy gyógyító se­gítséget vigyen a koreai hősök­nek. — Á magyar dolgozók — mint a gyűjtés is bizonyítja — tudják ás látják: a koreai hősök értünk s harcolnak, az imperialisták aljas merénylete a mi szabadsá­gunk elleni merénylet is. A gyűj­téssel a magyar milliók megmu­tatták a békefront szilárd egy­ségét és erejét Hála és köszönet dolgozó népünknek a nemzetközi szolidaritás e nagyszerű meg­nyilvánulásáért ! Majláth Jolán ezután hangsú­lyozta, hogy Koreában a világ­béke védelméről van szó ame­lyet a Szovjetunió vezetésével az egyre erősödő béketábor véd. — A hös koreai nép megsegí­tésére indult gyűjtést most le­zártuk — folytatta —, de a harc, a munka nem ért véget. Az im­perialisía háborús gyújtogatok kezéből még nem csavartuk ki a tűzcsóvát, nem hárítottuk még el a boldog jövőnket, családunkat, otthonunkat fenyegető háború veszélyét. Ezért tovább kell vin­nünk a harcot. — Békéharcunkban nem állunk egyedül. A Szovjetunió-vezette 800 milliós béketábor a nagy Sztálin vezetésével szilárdan, egy­séges tömbként áll szemben az imperialista háborús gyujtoga­tókkal. A népeknek a kivívott szabadság mindennél drágább. Ezt a szabadságot megvédjük minden áron — fejezte be beszé­dét Majláth Jolán. A termelés frontján is ugy akarunk helytállni, mint a koreaiak a harcmezőn A naw tapssal fogadott be­széd után Ernszt Antalné, a Rá­kosi Mátyás-művek sztahánovis­:ája hangsúlyozta, hogv az or­szág különböző területein lezaj­lott békegyűlések megmutatták: "gesz dolgozó népünk, a magyar lép minden rétege a mérhetetlen ryülölet érzésével gondol az amerikai imperialisták koreai há­:o."ús provokációjára, és egv em­berként sorakozik fel a szabad­ságáért, függetlenségéért, a vüág békéjéért küzdő koreai nép mel­lett. — A magam és a csepeli szta­hanovisták és éimunkások nevé­ben megfogadom, hogy a békéért folytatott harcot, bélrevédelmi bi­zottságunk tevékenységét to­/ábblendítjüik és mi leszünk az c-lsők, akik az új normákat túl­teljesítjük. A termelés frontján ni is úgy akarunk helytállni, mint a hős koreai férfiak és asz­szenyok a harcmezőn. Ezért lesz­lek szerszámaink, esztergapadja­tok. marógépeink a békeharc olyan fegyverei, amelyekkel üt­ük az imperialisták hazai ügy­koreai nép iigyét — fejezte be beszédét Ernszt Antalné. Ezután Parragi György ország­gyűlési képviselő szólalt fel. — A koreai gyűjtés eredménye bizonyítja — mondotta —, hogy a békevédelmi mozgalom mély gyökeret vert az egész dolgozó magyar népben és egyben jelzi a háborús uszítók, az atombom­ba imádói és ezek belső cinkosai elleni meg nem alkuvó éles har­cot. A magyarországi gyűjtés nagv sikere el kell, hogy gondolkoztas­sa azokat a köröket, amelyek dol­gozó népünk békeharcán kívül ál­lottak, ezt közömbösen, lekicsiny­léssel, kétkedéssel, sőt ellenséges érzésekkel szemlélték. Az a pap, az a hivő keresz­tény, aki továbbra is a békemoz­galom harcosainak sorain kivül marad — mondotta Parragi György —, nemcsak a magyar dolgozó nép egyöntetű akaratá­val kerül ellentétbe, hanem a kereszténység legalapvetőbb ta­nításaival is. Hangoztatta, hogy az evangélium szelleméhez, nőkéit erősítjük a nemzetközi jKrisztus tanításaihoz a béketá­mketábort és segítjük a győzel bor áll közelebb és nem az impe­nes szabadságharcát vívó hős rialisták, akik embermészárlás­ra, atomháborúra, terrorbombá­zásokra spekulálnak és mindezen ténykedéseiket a „keresztény ci­vilizáció" nevében követik él. Ezután Parragi György szá­mos vezető amerikai diplomata és katona megnyilatkozásainak idézésével bizonyította az impe­rialisták keresztényellenes ci, nizmusát Bütxkéh rogyunk, hogy ml lm meglthetünk a koreai népnek Seregélyi József országgyűlési képviselő, a pestmegyei békévé­delmi bizottság tagja rámuta­tott, hogy a koreai parasztok élete és harca nagyon hasonlít a pestmegyei parasztok életéhez és harcához. Az északkoreai és a mi dolgozó parasztjainkat is a Szovjetunió szabadította fel. Itt is, ótt is felosztották a herce­gek, grófok és más nagy. birtokosok földjét. Az amerikai hódítók Koreában fegyverrel, ná. lünk ügynökeik által akarnak beavatkozni a dolgozó paraszt­ság ügyeibe. Ezután elmondotta, hogy Pest megye dolgozó népe a pénzbeli segítségen tul vállalta, hogy augusztus 20-ra maradék­talanul befejezi a terménybe­adást és időben elvégzi a még hátralévő növényápolási munká­kat. Ezután Mihályfi Ernő, a Kul. turkapcsolatok Intézetének elnö­ke szólalt fel és a többi között ezeket mondotta: — Most Koreán vonul végig pusztítva nem az Egyesült Nemzetek Szövetségének, hanem az egyesült imperialisták szövet­ségének megvert, menekülő had­serege ugyanugy, m'nt ahogy hat évvel ezelőtt Hitler hordái menekültek, végigpusztítva Ma­gyarországon a felszabadító győ­zelmes hadsereg elől. A következő felszólaló dr. He­tényi Géza szegedi egyetemi ta­nár volt. Hangsúlyozta, hogy a magyar orvosok különcsen büsz­kék arra, hogy a magyar egész­ségügyi dolgozók Koreába meg­érkezett lelkes csoportja segitse­get nyújt a hős koreai népnek. Mahai József székesfehérvá­ri lakatos, a fejérmegyei békevé­delmi bizottság tagja hangsú­lyozta: a magyar dolgozók tud­ják, hogy a hős koreai nép, mi­dőn szabadságát és függetlensé­gét védi, egyúttal a magyar dolgozók függetlenségéért é3 szabadságáért is harcol. Az ülés Mester Erzsébet záró­szavaival ért véget. Egyre hatalmasabb méretekben bontakozik ki a belg iumi tiltakozó sztrájkmozgalom A belga dolgozók hatalmas Lipót-ellenes politikai sitrájk­•nozgalma óráról-órára nagvobb irányokat ölt. Pénteken a fővá­rosban a sztrájk úgyszólván tél­ies volt. A hatóságok még húsz villamost sem tudtak üzembe ál­lítani. Heves összetűzésekre került 'ior a rendőrség és a sztrájkolok között, különösen a nagváruhá­ak előtt, ahol a karhatalom többször puskatussal támadt a ömegre, hogy szétoszlassa. Állig felfegyverzett gyalogos­ig lovasrendőr őrjáratok cirkál­nak a város főútvonalain. A belga hadügyminisztérium bejelentette, hogy a németországi belga meg­szálló hadsereget sürgősen vigz­szahívják Belgiumba. A brüsszeli pályaudvarok pénteken este is ontották a fővárosba érkező tün­tetőket és itt heves összetűzé­sekre került sor a tüntetők és a karhatalom között. Báloldali körök szerint a pén­teki nap egyik legfontosabb ese­ménye az egységbizottságok meg­alakulása. amelyek tömörítik az ellenállást Lipóttal szemben. E bizottságokban kommunisták, szocialista, haladó és liberális elemek vesznek részt. A Laeken-kastély előtt leját­szódott véres események mérle­ge: 80 sebesült és egy halott, akit egy a tömegre rontó fasiszta autó gázolt el. A sztrájk átcsapott Belgium flamand részére is. Antwerpen ki­kötőjében pinteken 4500 hajó­munkás is megkezdte a sztrájkot. A hatalmas sztrájkmozgalom egész Dél-Belgium életét megbé­nította. Valloniában a hatóságok erőszakkal ite"ekeztek a dolgozó­kat a munka felvételére kénysze­ríteni. de csúfos kudarcot val­lottak. A vasutak Belgium számos ré­szében, főleg helyi viszonylatban rendszertelenül vagy egyáltalán nem közlekednek.

Next

/
Thumbnails
Contents