Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-30 / 175. szám

2 TAUIDUP, MMl TOUm Ml Á SzOT III. teljes ülése megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának bírálatát A' SBBkszoirvezetefc Országos Tanács* harmadik teljes üléséin a Magyar Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának a szakszerve­ié ti munka egyse kérdéseiről szóló határozatát tárgyalta. Ha­ruatyák József elvtárs megnyitó szavai után Apró Antal elvtára, a SzOT főtitkára tartotta meg beszámolóját. Apró elvtárs klemette: a szak­szervezetek legfontosabb feteda­ta ma, hogy behatóan megtár­gyalják a Párt igazságos és jogos kritikáját _ A Párt rámutatott — nwm­dtíbfca többek között —, hogy a araJcsrervezeti vezetésben nem volt következetesen biztosítva a párt politikájának végrehajtása, nem erősödött a szakszervezetek kapcsolata a széles dolgozó tö­megekkel. jelentős mértékben ei­bürokraitbálódott a szakszerveze­ti mozgalom, nem fejlődött meg­felelően a szakszervezeti demok­rácia, nem érvényesült a kriti­ka és önkritika Apró Antal ezután részletesen vázolta, hogy a Párt Központi Vezetősége és személyesen Rá­kosi elvtárs is sz eteuSt másfél év alatt számos esetben flgyti­meztette már a szakszervezeti vezetőket a munkájukban meg­lévő hiányosságokra. — Ezek ellen a hiányosságok ellen nem léptünk fei nyilváno­san — mondotta —, a Párt O" gyefcneztetés© ellenére sem. — Pártunk Központi Veze­tőségének február JO-1 ülésén aláhúzta a szakszervezeti moz­galomban mutatkozó hibákat, a pzin dik allata jelenségeiket Ráko­si elvtárs bírálatából azonban a szakszervezeti vezetés nem ta­nult. Lényegében maga a Szak­tanács sem szívlelte meg a bí­rálatot — A Szaktanács és a szak­szervezetek elodázták a hibák nyilt és őszinte feltárását, húzó­doztak a szükséges intézkedések megtételétől, a szakszervezeti munka egész területén a kritika és önkritika alkalmazásától. A szakszervezeti vezetők felelőssége — Pártunk Politikai Bizott­sága ezért ugy határozott, hogy a szakszervezeti munka éa a szakszervezeti vezetés alapos megvfeagáJáaa után nyilvános ha­tározatot hoz, a szervezett dol­gozók széles tömegei előtt fedi fel a szakszervezeti munka hi­báit, gyengeségeit. Rámutatott ezután Apró An­tal elvtárs, hogy « SzOT és a szakszervezetek felső vezetésé­ben dolgozó kommunisták elbi­zakodottá váltak. A szakszerve­zeti vezetőket komoly felelősség terheli a laza normákért és azért, hogy a termeléssel való rendszeres foglalkozást nem tet­ték a szakszervezeti munka köz­ponti kérdésévé. Eltompult a Szaktanács és a szakszervezetek felső vezetésében a forradalmi éberség, joWboldali szociáldemokrata befolyásnak en­gedtek teret A szakszervezeti funkcionáriu­soknak a Párthoz való viszonyá­ban rosszabbul állunk, mint a győzelem előtt Idézte Rákosi elvtársat A megváltozott hely­zetben a szakszervezetek nem is­merték fel feladataikat A Szakszervezeti Tanács veze­tőinek érezniük kell a felelőssé­get az elkövetett hibákért. — Különösem fontos ez most amikor az alapibéremelés és nor­marendezés eredményes megvaló­sítása hatalmas feladatokat ró a szakszervezeti mozgalomra — mondotta. — Az ellenség táma­dásban van az alapbéremelés és a normarendeeéssel szemben. A szakszervezerti vezetésnek, a szé­les szakszervezeti alctivaiiál óvat­nak, az üzemi szervezetek ezrei­nek fei kel venniők a harcot a Párt, a kormány határozatának maradéktalan biztosításáért A mnrikéeok megértik a nor­marendezés szükségességét, de a vezetőknél még mindig sok he­lyen opportunizmussal találko­zunk. A tömegek gyorsabban mennek előre, mint a vezetők. Ezt bizonyítja az a nagyszerű szolidaritás, amellyel a munkás­osztályunk a hős koreai nép mel­lett kiállt Szervezzük meg az augnezfus 7—12-ig terjedő koreai műszakot Apró elvtárs ezután élenjáró dolgozóink leveleiből olvasott fel. amelyekben ígéretet tesznek, hogy a munka termelékenységé­nek emelésével harcolnak a hábo­rús gyujtogatók ellen. — Javaslóim — folytatta beszé­dét Apró Antal —, hogy szólít­suk fél az egész szervezett ma­gyar munkásságot, hogy kövesse népünk legjobbjainak példamuta­tó bátor kiállását Szélesítsük ki az új normák túlteljesítésére vo­natkozó kezdeményezéseket. A szakszervezetek minden erejükkel segítsék, szervezzék az augusztus 7—12-iv terjedő koreai műsza­kot Apró élvtára ezután öt pont­ban határozta meg a szakszerve­zeti munka megjavításának dön­tő feladatait: 1. Meg kell erősíteni a szak­szervezeti mozgalom kapcsolatait a Párttal, szélesíteni a Párt be­folyását a dolgozók között; 2. A szervezett munkások szé­les táborának mozgósítása a szodaliamus építésének me~*yor. oltására, a mumtoaveraeny és a Szbahánov-mozgaJom ktsaéleslté­az alapbéremelés és a nor­marendezés sikeres végrehajtá­sára; 3. A szakszervezetek nevelő és felvilágosító munkájának megja­vítása, a Szovjetunió hős munkás­osztálya építésben elért nagvre­rfl tapasztalatainak tudatosítása a dolgozók széles rétegeiben 4. A bürokratizmus kiküszöbölése a szakszervezeti mtmka minden terü­letén. a szakszervezeti demokrácia érvényesítése éa kiszélesítése. 5. Az alapbéremelés éa normarea. dezés napirenden lévő kérdéseinek kapcsán a Párt Politikai Bizottsága határozatának megtárgyalása az ösz_ szes szakszervezetekben. Beszédének befejezéseként Apró elvtárs javasolta, hogy az Országos Tanács ülése határozatában jtsttassa kifejezésre köszönetét nagy Pártank­nak, szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak azért az útmutatásért, elvtársi támogatásért, amellyel a Politikai Bizottság és külön Rákosi elvtárs a szakszerveztek munkáját állandóan segített* — Hassa át az egész magyar szak­szervezeti mozgalmat a Párthoz való hűség, a Szovjetunió iránti ezeretet és ragaszkodás — fejezte be beszé­dét Apró elvtárs. Apró elvtárs beszéde után Havrák István, a bányászszak­szervezet főtitkára, Weil Emil, az orvos-egészségügyi szakszer­vezet főtitkára, Szabó László, a vasaa szakszervezet alelnöke és Béki Ernő, a pedagógus szakszer­vezet főtitkára szólalt fel, majd Kádár János elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese mondott be­szédet. Kádár János elvtárs: Pártunk bírálata a szakszervezeti munkáról az erő jele Beszéde elején Kádár János elv­társ a Párt Politikai Bizottsága július 24-i határozatának visszhang­járól beszélt és rámutatott arra, hogy a szocializmus építése és a dolgozók jólétének szempontjából milyen lé­nyeges a szakszervezetek jó munká­ja, majd igy folytatta: — Szakszervezeti funkcionáriusa­ink a Párt biráló határozatát minde­nekelőtt úgy kezeljék, hogy a szak­szervezeti munka területén a szocia­lizmus építését szolgálni a szakszer­vezeti funkcionáriusok számára ma azt jelenti, hogy a Párt határozatá­ban feltárt hibák gyors és gyökeres kijavításáért a legnagyobb lelkese­déssel és legjobb tudásukkal kezde­nek dolgozni, — A Politikai Bizottság július 24.-i határozata feltárta — mondot­ta ezután Kádár János —, hogy a szakszervezetek vezető szerveiben dolgozó kommunisták kapcsolata meglazult a Párttal, hogy nem har. coltak elég állhatatosan a Párt po­litikájának következetes végrehaj­tásáért a szakszervezetekben, hogy a vezetők többsége elszakadt a töme­gektől és elhürokratizálódott. — Pártunk bírálata a szak­iraervezeti munkáról, az erö •jolo és a legjobb, a leggyor­sabb út ahhoz, hogy a szak­szervezeti munkában meglévő hiányosságokat, éppen e hiá­nyosságok feltárásának segít­ségével, párttagjaink és az egész magyar szervezett mun­kásság támogatásával rövide­sen kiküszöböljük. — A szakszervezeti funk­cionáriusok jó munkájának egyik elemi előfeltétele, hogy megértsék azt. hogy az ellen­ség milyen rendkívül szívó­san törekedett arra, hogy a szakszervezeti mozgalomba beépülve, onnan folytathasson kártevő munkát a magyar népi demokrácia ellen. Már évekkel ezelőtt az ellenforra­dalmi mnnkásáruló. jobbal­dali szociáldemokrata banda nagy szívóssággal törekedett arra, hogy a szakszervezetek­ben megvethesse lábát. A jobboldali szociáldemokraták a felszabadulás után közvet­lenül, mindenütt elsősorban a kezű kben lévő szakszervezeti funkc'ókat felhasználva, ve­szett támadásokat, aljas, de­magóg provokációkat hajtot­tak végre imperialista meg­bízóik. utasítására a magyar muukásság. a magyar dolgo­zó nép elemi érdekei elleD. A jobboldali szociáldemokra­ták a magyar dolgozó nép minden ellenségével szövet­kezve — ideértve Mindszentyt is — harcoltak a földreform mint a Párt leghatásosabb Segítségét, mint az osztályel­lenség elleni éles fegyvert tekintsék és használják feL — Nincs nagyobb tisztesség egy szakszervezeti funkcionárius számára, és hálásabb, megtiszbe­lőöb feladat, mint & Párt politi­káját képviselni, közvetíteni, si­kerre segíteni * saját munkája területén. — Pártunk meg van győződve arról, hogy a szakszervezetek vezető szervedben dolgozó min­den párttagunk így ls érzi ezt és cselekedetekkel fogja bizonyítani a Párthoz való ragaszkodását, a szocializmus ügye iránti odaadó lelkesedését. A haladó emberiség nagy táborában küzdeni, amelyet Sztálin elvtárs vezet, a magyar kommunisták táborához tartozni és harcolni, amely tábort szere­tett vezérünk, Rákosi elvtárs irá­nyít, a munkásosztály ügyét szolgálni, ez a mi legnagyobb tiezteeaégftn'- és bizonyos, hogy a szakszervezetekben dolgozó elv. társaink a Párt ezen komoly fi­gyelmeztetése után fokozottabb mértékben azon lesznek, hogy méltók legyenek ehhez a tisztes­ellen, a forint megteremtése ellen, a bankok államosítása elten és minden egyes lépé­sünk ellen, amit munkásosz­tályunk a baladás útján meg­tett előre. Ezt csinálták 1948 nyaráig nyiltan és az egye­sülést követően ezt folytatták titokban. Megsemmisítjük a jobboldal! szociáldemokraták Illegális tevékenységét — A jobboldali szociálde­mokraták szervezett és szívós harcot folytattak a termelés emelése, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaver­seny kiszélesítése, a Sztahá­nov-mozgalom ellen* egészen a legutóbbi időkig. — Aliogy a magyar mun­kásosztály a kommunisták vezetésével megtörte a koráb­bi nyilt ellenforradalmi har­cukat fejlődésünk ellen, úgy semmi kétség, hogy megtöri illegális romboló tevékenysé­güket is és kiűzzük még szel­lemük mardvúnyait is minden területről, ahol tevékenyked­tek, így a magyar szakszer­vezeti mozgalom területéről is. — A szakszervezeti veze­tésben dolgozó elvtársaink a Politikai Bizottság határoza­tában gyakorolt bírálatot, — Esetben a napoHban kezdő­dik meg az alapbéremelés és nor­marendezés munkájának végre­hajtása — mondotta a továbbiak­ban. Érmék a munkának sikeres végrehajtása nem kis mértékiben a szakszervezeti funkcionáriu­sok jő munkáján múlik. — Egészen bizonyos, hagy a gyárakban még megbúvó ellensé­ges elemek nem kis számban fog­nak nehézségeket támasztani alapbéremelés és normarendezés végrehajtása során. Póriunk által javasolt adudon rendszabály a dolgozók érdekében történik *— Szakszervezeti funkción Ario­safck feladata, hogy rómntaasa­ntk. a azakaaerveaetl t&éatfau <i megbeszéléseken t bár a norma­rendezés átmeneti kereaetasöfc. kentést jelent az eddigi tana nuw mákkal dolgozó rétegek számára, a magyar dolgozó tömegeknek számtalan tapasztalata bizonyít­ja, hogy ea a rendszabály ta, mint Pártunk által eddig java­solt minden rendszabály a dolgo­zók érdekében, azok javára éa a szooal izmus elősegítésére szol­gál. — Szakszervezeti ftiukefonArio­aatnfk a Politikai Bizottság hatá­rozatának elemzését, megtárgya­lását mindennapi munkájuk meg­tárgyalásával kapcsolják össze. Csak ez az egyetlen mód arra, hogy a határozat szellemében járjanak él és a határozatban megjelölt féladatok ténylegeq megvalósításét elkezdjék. — Szakszervezeti fukcionáriu­saink kövessék pártvezetöségünk útmutatásait, ragaszkodással és odaadással kövessék Pártunk for­rón szeretett vezetőjének, Ráko­si elvtársnak staavát, figyeljenek a Párt éa a tömegek bírálatára és akkor biztos, hogy szakszerve­zeteink felzárkóznak gyorsütemű általános fejlődésünkhöz ée mél­tó segítői és részesei lesznek Pár­tunk és dolgozó népünk eljöven­dő győzelmeinek: — fejezte be be­szódét Kádár Jánoa, Kádár elvtárs beszGde tttáa Döbrenteí Károly, a textflszak­szervezet főtitkára, Pécsi Fe­renc, a SzOT szervezési osztályá­nak vezetője, Noll Sándor, a Rá­kosi Mátyás-művek Ub. titkára, Köböl József, a MÉMOSz főtit­kára és Köves László, a SzOT káderosztályának vezetője szó­lalt fei, A felszŐlaMsok után Apró Arii tal zárszava következett, majd egyhangú lelkesedéssel elfogad­ták a két határozati javaslatot. A SzOT III. tolles ütésének határozata a sztahanovisták által kezdeményezett koreai hét szervezésére Ül Szakszervezetek Országos Tanácsa örömmel teszi maJ gáóvá népünk legjobb fiai­nak. a sztahánovistáknak, ön­tudatos dolgozóinak kezdemé­nyezését, hogy a hős koreai nép szabadságharcát, a béko ügyét több és jobb munkával segítsük, koreai hetet, béke­műszakot szervezzünk­A Szakszervezetek Országos Tanácsa a dolgozók proletár­szol idaritásából fakadó szo­cialista kezdeményezésének felkarolására a szakszerveze­tek és az üzemi bizottságok fontos feladataivá teszi: 1. A dolgozók e lelkes kez­deményezésének tömegmoz­galommá fejlesztését, annak támogatását minden erejük­kel, hogy ezzel te új lendüle­tet adjunk a szocialista mun­kaversenynek, a termelékeny­ség, az életszínvonal további emelkedésének, a bókéért ví­vott harcunknak. Augusztus 7—12-ig tartó ko­reai hát" (béke műszak) szer­vezését az üzemekben. Ez a „ko­reai hét" (béke műszak) legyen munkásosztályunk méltó válasza a koreai nép békés élete, a vi­lágbéke ügye efllen törő hábo­rús gyujtogatók, barbár knpexfcw listák aljas provokációjára. A Szakszervezetek Ország** Tanácsa feükéri az illetékes mi­nisztériumokat, a vállalatok ve­zetőit, hogy biztosítsák a „koreai hét" megszervezéséhez szüksége© műszaki és technikai feltétele, ket, hogy ez a nemes kezdemé­nyezés is az nj normák tultelje. sütését, a mtrakaverseny tovább, fejlesztését, ötéves tervünk «JsŐ évének határidő előtti befejezé­sét segítse előL A Szakszervezetek Országos Tanácsa felhiv minden szervezett dolgozót, hogy kövesse dolgozó­ink legjobbjainak példáját több és jobb munkával fejezz© ki szolidáriitását a koreai nép szabadságharca iránt. Előre az uj normák túlteljesí­tésével hazánk erősítéséért, a szo. cializmus építéséért! Előre a termelékenység emelé­sével! a hös koreai nép harcának támogatásáért, a béke megvédé­séért! Szakszervezetek Országos Ta­nácsa III. teljes ülése A SZOT ülésének másik hatóra. ' zatát legközelebbi számunkban is­mertetjük. A koreai néphadsereg felszabadította Kure városát és valamennyi arcvonaton folytatja támadását A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének fő­parancsnoksága közli, hogy a nép­hadsereg alakulatai valamennyi fron. ton folytatják támadásukat. Július 26-án a néphadsereg légvédelmi tü­zérsége lelőtt három amerikai repü­lőgépet. Észak- és Dél-Kenszan tar. tományokban a partizánok támogat­ják a néphadsereg alakulatainak tá­madását, fokozták tevékenységüket az ellenség hálában, A Puszén kör­zetében működő partizán alakulatok Puszán közelében hajtanak végre hadműveleteket. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének föparancs. noksága pénteken este közölte; A néphadsereg egységei valameny­nyi fronton heves harcokat folytat­tak az amerikai szárazföldi csapa­tok ellen. Július 27-én a néphadsereg egy­ségei, amelyek Namvont (Nangen) felszabadlto-tták, bevették Kore vá­rosát. Kádon körzetében száz ame­rikai katonát és tisztet foglyul ej­tettek. A zsákmány között van hét páncéltörő ágyú, 80 gépfegyver, 70 gépkocsi, sok puska, karbély és egyéb fegyverzet. A többi fronton nem történt különösebb változás.

Next

/
Thumbnails
Contents