Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-29 / 174. szám

Váczi Sándor elvtárs levele Moszkvából A Dohánygyár elsőnek csatlakozott Szegeden m vásárhelyi Magasépítési NV versenyfelhívásához VII. ÉVF. 174. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950. JULIUS 29. A szegvári és a mindszenti versenyfelhívás teljesítésével az országos elsőségért „ ... Mi, izegvári és mindszenti dolgozó parasztok elhatároztak, hogy egymással versenyezve augusztus 20-ig, Alkotmányunk napjára maradéktalanul teljesítjük terménybeadási kötelezettségünket és gabonafeleslegünk átadásával erősítjük a dolgo zók államát... Felhívjuk Csongrád megye valamennyi községét, minden becsületes dolgozó parasztját, kő' vesse a példát, hogy augusztus 20.án büszkén jelenthessük a ml szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyásnak és a Magyar Népköztársaság kormányának, hogy Csongrád megye dolgozó parasztjai eleget tettek a nép állama iránti hazafias kötelezettségüknek, 100 százalékig teljesítették községeik beadási tervét." A mindszenti és szegvári dolgozó parasztoknak ez a versenyfelhívása indította el azt a hatalmas tömegmozgalmat, amely dolgozó parasztságunk között egyre jobban szélesedik az utóbbi napokban szerte az országban. Az ország minden részéből; Hajdú-Bihar, Fehér, Heves, Győr-Sopron, Zala és a többi megyék dolgozó kis. és kőzépparasztsága naponként jelenti be csatlakozását a versenyfelhíváshoz és Ígéri, hogy gabonabeadási tervét jóval a határidő előtt, augusztus 20-ra, az Alkotmány ünnepére teljesiti. Dolgozó parasztságunk a terménybegyüjtés terén soha nem látott sikerek elérésével adja hűsége tanújelét a Párt, a munkásosztály iránt az Alkotmány ünnepén. Szere-tettel köszönti dolgozó parasztságunk az Al. kotmány évfordulóját, mert — mint ahogy a mindszentlek és a szegváriak határozata mondja; — ennek köszönhetik, hogy „az ezeréves elnyomás és kisemmizés után a munkásosztállyal együtt mi vagyunk az ország urai." Az Alkotmány ünnepére tett mun. kafelajánlás új erőt, lendületet ad dolgozó parasz-íságunknak a kenyér, csata jelenlegi szakaszában. Megerősíti harcvonalát a falu kizsákmányoló elemei, a kulákság, a klerikális reakcióval szemben. Valósággá válik a „cséplőgéptől a szövetkezetbe" jelszó. Napról-napra mind többen és többen viszik be egymással versenyezve, azonnal a cséplőgéptől terményüket a földművesszövetkezet raktárába. Világossá és érthetővé vált minden öntudatos dolgozó paraszt számára, hogy minden mázsa gabona, amit bead, az országot épiti. szorosabbra kovácsolja a munkásosztály, a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségét, a Párthoz való ragaszkodását s mellette minden dolgozó vágvát. a béke ügyét szolgálja „Ahányszor LiSzin-Man, MacArthur klikkje az lek, Apátfalva dolgozó parasztsága, Az apátfalvi dolgozó kis- és középparasztok, akik a versenyelíogadáson kivül párosversenyre hívták Magyar, csanád községet, vállalták hogy köz_ ségükben a begyűjtést úgy fokozzák, hogy előirányzatukat már augusztus 15-re teljesítsék. A lelkesedés, a lendület eleven erő dolgozó parasztságunkban a begyüj-tés napjaiban. Megmutatkozik ez a község kiváló teljesítésében és a versenyelfogadásokban. Nem mondhatjuk azonban, hogy dolgozó parasztságunk mindenütt egyformán értette meg a begyűjtés fontosságát, ami abban mutatkozik meg, hogy a mindszenti és szegvári versenyki hívás nem váltott ki olyan tömeges csatlakozási mozgalmat, mint amilyent joggal elvárhattunk volna Csongrád megye dolgozó parasztságától. Az alapvető okot, hibát ott találjuk — mint ahogy Csongrád megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága legutóbbi határozatában is meg állapítja —, hogy az illetékes ható ságok és szervek kienged'ték kezükből a kellő tudatosító és felvilágosító munkát. De ennél még döntőbb ok az a tény, hogy azok a szervek, akiknek tényleges feladatai kőzé tartozik a dolgozó parasztság kő zött a verseny szervezése, igen lanv hán kezelik a mindszenti és szegvári verseny ügyét. A DÉFOSz megyei központja például jóval az események lezajlása uán kezdte meg a mindszenti és szegvári versenykíhí vás és munkafelajánlás „kiértékelését." Elhanyagolták a dolgozó parasztság egészséges kezdeményezének, versenylendületének felkarolását. Igy a későbbi versenyelfogadások és munkafelajánlások minden irányi, tés és támogatós nélküli spontán megnyilatkozások voltak Csongrád megyében. Megyénk dolgozó parasztsága ezért nem tudott még mindig egyöntetűen állást foglalni a versenyelfogadás mellett akkor amikor az ország minden részéből tömegesen csatlakoznak már a községek és városok dolgozó parasztjai az augusztus 20-i munkafelajánlásokhoz. Csongrádmegye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a napokban nyilvánosságra hozott határozatában rámu tat a megyében a terménybegyüjtés körül tapasztalható hiányosságokra Feladatnak jelöli meg a versenymozgalom kiszélesítése érdekében hogy a községi, városi Népfront Bizottságok jó szervezési munkával biztosítsák, hogy a cséplés a megyében mindenütt augusztus 15-ig befejeződjék. Tuda'tosílsák a dolgozó parasztsággal Szegvár és Mindszent nagyjelentőségű versenykihívását Huszonegy százalékkal többet termel a szovjet ipar, mint tavaly Tizenkét százalékkal emelkedett a termelékenység, hat százalékkal csökken az önköltség a A kolihozpiaeokon a multévihez képest szintén növekedett a mezőgazdasági árucikkek eladása és csökkentek az árak. 2.4 millióval több dolgozó — magasabb termelékenység amerikai halálgyárosok nyomására, | hogy Csongrád megye augusztus kegyetlenkedéseivel koreai gyerme- 20.ra, az Alkotmány ünnepére 100 keket és asszonyokat gyilkol, annál fokozottabb lendülettel vesszük ki részünket a munkából s több zsák gabonát gyűjtünk be. A mi erőnk az ő erejük is. A mi munkánk a koreaiak szabadságharcát viszi győzelemre — mondották Csongrád megyében Bordány dolgozó parasztjai. Az ország szeme rajta függ a begyűjtés napjaiban a verseny elindítóin, Mindszent és Szegvár dolgozó parasztjain, akik becsülettel igyekeznek teljesíteni vállalásukat, megjelölt feladatukat. Egymásközőtti versenyük, vállalásuk és versenykihívásuk, amely már visszhangra talált az ország minden részében, eljutott Csongrád megye minden városába és községébe is Eljutott a többi között Királyhegyesre, ahol 99, Ferencszállásra és Klárafalvára, ahol 98 százalékban teljesítették a begyűjtés előirányzatát. Ezek a községek helyesen látták meg, hogy a mindszenti és szegvári versenykihívás nemcsak a két községre, százalékban befejezhesse a terménybegyűjtést. A feladatok nagyok, amelyek" Csongrád megyére hárulnak a begyűjtés napjaiban. A feladatok je lentőségét növeli, hogy a cséplés és a begyűjtés lendületét a falun mindinkább támadó kulákság és klerikális reakció gátolni igyekszik. Csongrád megyének az ellenség állandó leleplezésével szembe kell szállnia azokkal a bürokratikus megnyilvánulásokkal, amelyek a verseny szervezése körül mutatkoznak. És ez nem csak feladatóvá, hanem kötelességé vé válik annak a megyének, amelynek két községe: Szegvár és Mind s:ent dolgozó parasztsága szinte naponként egyre szélesedő és hatalma sodó országos versenyt indított e! Csongrádmegye Tanácsa Végrehaií Bizottsága határozata legyen ugró deszka Csongrád megye dolgozó p?. rasztságának a sikerek elérésére hogy elsőnek jelenthessük az országban Pártunk szeretett vezérének, hanem egész Csongrád megyére, — Rákosi elvtársnak: Csongrád megye. amely elsőnek fejezte be az országban az aratást, — ki kell terjednie. Ezért sietett a versenyfelhívást elfoa mindszenti és a szegvári versenykihíváshoz híven, elsőnek teljesítette 100 százalékig az idei ternwnybegadni már az első napokban Kiste- gyűjtést. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményt idott ki a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó állami terv 1950. második negyedévi szakaszának teljesítéséről. Az Ipari termelési terv túlteljesítése A közlemény megállapítja, hogy a Szovjetunió ipara az 1950. második negyedév termelési tercét átlag 103 százalékban teljesítette. Túlteljesítették ezzel az 1950-es év első félévének ipari termelési tervét is. A második negyedévben jelentékeny mennyiségű acélt és könnyűfémet, szenet, olajat, petróleumot, villanyenergiát, nehézipari gépet és sok más nehéz- és könnyűipari terméket termeltek a terven felül. A Szovjetunió egész iparának össztermelése 21 százalékkal múlja felül az 1949. második negyedévi termelést. Javult az iparban a felszerelés cihasználása is. Jelentősen növekedett a kohászatban a Martinkemencéik, a szénbányákban a 'zenkombájnok termelése. Növekedett az olajfúrások sebessége. Az ipar 1950. második negyeiében túlteljesített- az ipari termelés önköltségének leszállításába vonatkozó feladatát. Az ipari termelés önköltsége ebben az dőszakban 6 százalékra csökkent. Hat millió hektár uj vetésterület Részletesen foglalkozik a köz'cmény a szovjet mezőgazdaság termelési eredményeivel. Az 1950. évi termés vetésterüete a tavalyihoz képest mintegy hatmillió hektárral növekedett 3zen belül kétmillió hektárral •lövekedett a tavaszi búza vetésterülete. A mezőgazdaság számára az űmult negyedévben 70.000 kombájnvezetőt, segédkombájnvezeőt és egyéb gépészt képeztek ki. Komoly fejíődés mutatkozik a nezőgazdaság technikai felszereésében is. 1950 július elsején a kombájnok száma 20 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel zelőtt. A mezőgazdaságban haszu oált tehergépkocsik száma egy év alatt 22 százalékkal emelkedett. A terméskilátások a Szovjetunió területén nagy általánosságban kielégítők. Számos körletben — az Uraiban és Szibériáján — a vetéskilátások jók. A Szovjetunió európai részelek sztyeDoés körzeteiben 1970. tavaszán 700.000 hektár területen ültettek mezővédő erdőségeket, azaz két és félszer többet, mint az elmúlt év megfelelő időszakában Az erdőül tetősekre vonatko"ó évi tervet határidő előtt telksítették. Az állaBenvész'ési terv nagy eredményei Jelentősei növekedett 1950. alső félévéhen az állatállomány. \ szovhezok és kolhozok állatáltamánya 12—45 százalékos emelkedést mutat. Komoly eredménnyel jár a kis olhozok egyesítésére irányuló -lozealom. Megteremtette a b-zükságes feltételeket a mező-ardasági eének magasabb ternelékenvségéhez s a magas áru7rmelésű közösségi állattenyész'éshe®. A kolhozfalvak fejlesztése lehetővé teszi, hogy a kolhozokban mezőgazdasági szakembeek működjenek s útat nyit a kö. "össégi jövedelem gyors nc-vekelésére és a kolhozparasztok anyagi és kulturális színvonalának további emelkedésére. A teherszállítás növekedése A vasúton történő szállítás terén az átlagos napi terhelésre vonatkozó tervet a szóbanforgó időszakban 104 százalékban teljesítették. Az átlagos napi terhelés 1949 második negyedéhez viszonyítva — 13 százalékkal növekedett. A folyami teherszállítás 15 százalékkal, a tengeren történő teherszállítás 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A beruházások emelkedése A népgazdaságban végzett beruházósok 1950. második negyedében 30 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A kormány határozatának megfelelően az illetékes hivatalok az építési költségek csökkentésén dolgoznak. Megszüntetik a tervek felesleges részleteit. Csökkentik az építkezések időtartamát. Javítják a munkák megszervezését, jelentősen növelik az egyes munkafajták gépesítését. Gondoskodnak a megfelelő anyagellátásról, az anyagfelhasználás gazdaságosságáról, csökkentik a szállítási költségeket és az adminisztratív kiadásokat. Az építkezési költségek csökkentése érdekében a kormány elrendelte, hogy 1950. július elsejétől kezdve tovább csökkentsék az anyagok és felszerelések nagykereskedelmi árát. valamint a teherszállítási tarifákat. Emelkedett az áruforgalom A kiskereskedelmi árcsökkentések után folytatódott a szovjet kereskedelem fejlődése is. 30 százalékkal emelkedett egy esztendő alatt az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi áruforgalom. Az élelmiszerek és elsőrendű fontosságú ruházati cikkek forgalmán kívül jelentősen emelkedett azoknak a termékeknek a forgalma is, melyek a dolgozók kultúrigényeit és kényelmét szolgálják. A Szovjetunió népgazdaságában 1950. második negyedében 2.4 millió emberrel több dolgozott, mint 1949. második negyedében. Az iparban, mezőgazdaság, ban, erdőgazdaságban, építkezésben és közlekedésben a munkások és alkalmazottak száma 1,900.000 emberrel, a tudományos, kutatóéa gyógyintézetekben 300.000 emberrel növekedett. A szakipari iskolákat közel 200.000 ifjú végezte el ebben az időszakban s ezek azonnal munkába léptek. Folytatódott a munka termelékenységének növekedése az iparban és az építkezésben. Az iparágak többsége teljesítette a munka termelékenységének emelésével kapcsolatos állami tervet. Az ipari munkások munkáiának termelékenyséee 12 százalékkal emelkedett 1949. második negyedéhez képest. A kultura és egészségügy fejlődése 1950 második negyedében 500 ezer ifjú szakember áll tanulmányainak befejezése előtt a főiskolákon és technikumokon. 25 százalékkal növekedett a hétosztályos iskolákon és a középiskolákon a tanulók száma. Az 1950 első felében kiadott könyvek száma 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt Tovább fejlődött az egészségügyi intézmények hálózata. A már meglévő gyógyintézeteket is új orvosi készülékekkel, gépekkel és egyéb felszerelésekkel látták el. A második évnegyed elején másfélszer több orvos jutott száz betegágyra, mint 1940-ben. Ilymódon jelentősen emelkedett a lakosságnak nyújtott ingyenes orvosi segítség. A Szovjetunió szakszervezeti tanácsónak távirata a koreai szakszervezetekhez A Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsa a koreai szakszervezetekhez intézett táviratában többek között ezeket írja: — A szovjet embereket mélységes felháborodással tölti el a koreai véres amerikai beavatkozás és éles tiltakozásukat fejezik ki az amerikai fegyveres erők Koreába való betörése ellen. A szovjet emberek követelik a támadóktól: El a kezekkel Koreától! A becsületes emberek világszerte támogatják Korea népét igazságos felszabadító harcában az amerikai gyarmatosítók ellen. A Szovjetunió szakszervezeti tanácsa és a Szovjetunió minden dolgozója teljes győzelmet kíván a koreai népnek nemes harcában. Á magyar parasztkü'döffség csoportjai Kirgiziában és Üzbegisztánban tanulmányozzák a szovjet mezőgazdaságot és állattenyésztést Taskenti jelentés szerint a magyar parasztküldöttség tagjainak másik csoportja az Üzbég Szocialista Szovjet Köztársaságban behatóan tanulmányozza a viflaniostraktorokkal felszerelt JangiJuH-i gép- és traktorállomás munkáját. Az állomás igazgatója két órán át folytatott beszélgetése során a vendégeket részletesen tájékoztatta az állomás désre. Ezután a magyar parasztok a gyapot földeken tekintették meg a villamostraktorok működését. A küldőt:ség tagja) felkeresték az összszövetségi Oyapottermelési tudományos kutatóintézet központi gépesítési állomását. A kísérleti földeken bemutatták az alkalmazott különféle gépek és mezőgazdasági szerszámok használatát. A magyar parasztküldöttség tagjai működéséről és kimerítő vála-, látogtásf tettek a Vrevszkij szokat adott a magyar parasz-\i. számú faj-szarvasmarhát tok részéről felvetett sok kér-1 tenyésztő szovhozban is.