Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-27 / 172. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1980. JULIUS 27, Egyetlen nap alatt több mint ötvenezer forint ujabb felajánlás A koreai szabadságharcosok megsegítésére mér 223.664 torint gyűlt össze Szegeden A szegedi dolgozók állandó lelkesedéssel vesznek részt a ko­reai szabadságharcosok megsegí­téséért folyó gyűjtésben. Üze­nekben, hivatalokban, pártszer­vezetekben valamennyi dolgozó i. lömmel teszi meg felajánlását, líöpgyűléseken. ebédidő alatt, munka után a dolgozók maguk keresik fel a bétaebizottságok tagjait és egymással versenyez­ve jegyzik fel a ékeívre a ko­reai szabadságharcosok tábori kórházára szánt összegeket. A Dohánygyárban a dogozók eddig 3938 forintojt gyűjtöt­tek össze. Németh Istvánné elvtársnő pél­dául férjével együtt összesen 150 forintot jegyzett. — Szívesen adok erre a cél­ra — mondotta, miközben az ösz­sreget és a nevét az ívre írta — árnál is inkább, mert határtalanul gyűlölöm » há­borús gyújtogató imperialis­tákat. akik védtelen örege­ket. gyermekeket, hombárnak. Ar.t akarom, hogv a koreaiak < nrca minél hamarabb sikeresen ' átérjen és ezzel az imperia­t.ták megtanulják, hogy mi: a béke tábor fiai, nem akarunk háborút, meg akarjuk védeni a békét. Kecskeméti Sándorné is öröm­mé] jegyzett be 100 forintot s el­mondotta. hogv szívesen adja ezt az összeget, mert tudja, a koreai nép szabadrágharca a mi ügyünk is. Neki is három gyer­meke van és mélyen át tudia érezni a koreai anyák helyzetét. A Szegedi Jutafonócvárban 1273 forintot gyűjtöttek össze a dolgozók hogy ki­fejezésre juttassák együtt­érzésüket a harctéren küzdő koreai dolgozókkal. — Miértünk is harcolnak a koreai néphadsereg katonái — jelentette ki Lehotai Istvánné fonónő a körülötte állóknak, mi­közben husz forintot jegyzett. — Éppen ezért minden becsüle­tes dolgozónak kötelessége tá­mogatni ezt a harcot. A mi békénk csak ugy lesz tartós és szilárd, ha minél több helyen emelkedik a magasba a szabadságszerető népek ötágú vörös csillaga. Hasonló lelkesedéssel jeevez. tek a MÁV szegedi területéhez a gyűjtés eredménye. tartozó dolgozók. 18.378 forintot gyűjtöttek össze. A Szegedi Ken­derfonógyárban 5047 forintot ad. tak össze a dolgozók a szerdai napig. A Texlilkombinát dolgozói már túljegyezték a 1' ezer forintot. A Magyar Kender 8982, a Ruházati NV 4298, a Rostkikészitő NV dolgozói 400 forintot jegyeztek. A Vizmütelep dolgozói eddig 1800 forintot gyűjtöttek össze. A Városháza dolgozói 2004, a Pick Szalámigyár dolgozói 651, a Vágóhíd dolgozói 761, a kecs­késtekpi pártszervezet pedig 235 forintot gyűjtött eddig össze. A Szegedi Dohánykisárusok Szö­vetségének tagjai havi jövedel­mük két százalékát ajánlották fel. Eddig több. mint 1500 forin­tot gyűjtöttek és a gyűjtés még mindig toiyi i: A szerda estig beérkezett je­lentések szerint 223.664 forint­ra eme.kcdett az az összeg, ame­lyet a szegedi dolgozók ajánlot­tak fei a koreaiak megsegítésé­re. így tehát csak egyetlen nap alatt 55.223 forinttal szaporodott Á nagylaki dolgozó parasztok meggyőződtek, hogyan iobb dolgozni Válogatón a földeáki Ihízxa enoporinál En sem akarom megenni a jövőmet A szegedi dolgozók megértik a normarendezés jelentőségét Egyre inkább (iszlíba jönnek a normarendezés kérdésével a szegedi dolgozók. Világosan felismerik a r-inisztertanács határozatának jelen, llségét népgazdaságunk fejlődése rcmpontjából. De látják a szegedi dolgozók azt Is, hogy saját egyéni érdekük, szocialista fejlődésünk szempontjából is újabb komoly elő­rehaladási jelent a normarendezés. A dolgozók megnyilatkozásai, le­velei ós kijelentései mutatják, hogy a minisztertanács határozata helyes­lésre és megértésre talált. Molnár Lajos festő, a Vágóhíd dolgozója például kijelentette: ,Jfelyeslem és azt hiszem minden öntudatos dol­gozó helyesli a normák rendezését, mert jövőnk építésének egyik alapja a jó és igazságos bérezés. Azért is szükséges a normarendezés, hogy a jogtalan kereset forrása. a jaza nor. ma eltűnjék és ezzel együtt a bér­csalások is" Radványí József, a Villamosvasút egyik dolgozója elmondotta: a laza normák sokszor azt eredményezték, hogy selejtes áruk készültek. A ke­vésbbé öntudatos dolgozók csak ár­ia törekedtek, hogy minél többet keressenek, nem törőd'tek a Minő­séggel. Banga Lajos, ugyancsak a Villamosvasút dolgozója a követke­zőket mondotta: „Nagyon jó lesz a norma­rendezés, mert most legalább mindenki munkája után ré­szesül igazságos bérezésben, nem vesznek fel egyesek in­dokolatlanul nagyobb bére­ket. Nálunk is előfordult, hogy nem azt vették számí­tásba a bérezésnél, milyen értékű munkát végzett a dol. gozó, hanem például azt, hogy mióta dolgozik a vál­lalatnál." Varga Sándor is helyesli a nor­marendezést s eközben az ellensé­ges veszélyről beszél: — A normarendezés jó a dolgo­zóknak, a fejlődést szolgálja, tehát Ttfbb mint 10 vagon gabonát gyűjtöttek be Balástyán Balástyán is szépen halad a begyűjtés. Egymást érik a föld­müvesszöveíkezet raktára előtt a kocsik kora reggeltől késő estig. A hét valamennyi napján a késő esti órákig folyt a gabo­ra á vétele. A szövetkezet egyik raktárában már több mint 10 vagon gabona gyűlt be. Ebből már több vagonnal el is szállí­tói tak. hogy helyet adjanak a to­vábbi beérkeze t gabonának. Balogh Antal az ellenség megkísérli, hogy ellene hangolja a dolgozókat. Ezért le­gyünk mi éberek és leplezzük le azokat a személyeket, akik fejlődé­sünket gátolni és megzavarni igyek­szenek. A dojgozók levelei is mind azt tükrözik vissza, hogy a miniszterta. nács határozata megértésre talál!. Sánta Józsefné. a Szegedi Kender dolgozójának leveléből is kitűnik ez. ö a kővetkezőket irta; „Már másfél évvel ezelőtt is volt normarendezés s tudjuk, azóta mi­lyen sokat fejlődtünk a termelés te­rén. Túlszárnyaltuk a normákat és bizony elmondhatjuk, hogy ami ah. kor jó volt, az nem lehet jó ma, mert az elavult és régi. A mi üze­münk példája is mutatja, hogy he­lyes volt a minisztertanács határo. zata a normarendezéssel kapcsolat­ban, mert nálunk is megtörtént, hogy egyes dolgozók már háromszorosan is túlteljesitették normáikat Ez pe. dig a normák lazaságát bizonyítja• Természetesen nem szabad lebecsül­ni azokat a dolgozókat akik ilyen magas százalékot értek el, mert so­kan észszerüsitéssel, jobb munka, módszerek alkalmazásával érték el eredményüket. Azonban éppen a fej. lödés megköveteli, hogy az észszerű. sitésekkel, vagy újításokkal nxegvál. tozott új viszonyok közepette tel. számoljuk a régit, az elavultat. Azonban ezek a dolgozók az új nor­ma mellett is szép eredményeket ér. nek majd el. A normarendezés újabb ösztönző erővel hat ránk. örömmel fogadjuk a normarendezést, mert tudjuk, hogy az saját érdekünkben történik." Ugyancsak a Szegedi Kenderből Juhász Mihály a következőképpen vélekedik: „En sem akarom megenni a jövőmet. Éppen ezért örülök nagyon a minisztertanács határozatának, a norma fe­lülvizsgálásának, az alap. bérek felemelésének. En is tudom, hogy egy társadalom sem fogyaszthat többet, mint amennyit termelt. Mi pedig az elmúlt hónapokban töb­bet kerestünk, mint ameny­nyit termeltünk, azért, mert elavult volt a norma s mel­lette játszi könnyedséggel tudtuk teljesíteni, mondhat­ni félkézzel, a sokszor igen magas százalékot. Ennek meg keli szűnni, ez a nii sa. ját érdekünk. Azért is örü­lök a minisztertanács hatá­rozatának, mert Igy komo. lyabbá válik a munkaver­seny is, igazságosabb lesz a bérezés és ujabb jelentős lé­pést teszünk fejlődésünkben." Elmondhatjuk, hogy ma már a normarendezés jelentőségét és elő­nyeit csaknem minden dolgozó meg­értette. Azokat a dolgozókat pedig, akik nem értették meg a normaren­dezés szükségességét, jó felvilágo­sító munkával meg kell győzni. Azonban arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy az ellenség tá­madni igyekszik ezen a területen is. Ezért éberen figyeljünk minden el­lenséges megnyilatkozásra és art gyökerében fojtsuk el. Nagylakon époen úgy. mint Csongrád megye bármely közsé­gében az egyénileg dolgozó kis­és középparasztok árgus szemek­kel figyelték, milyen eredményt érnek el, mire viszik ezévben a termelőszövetkezeti csoportok. Voltak, akik kimutatták az ér­deklődést, látogatást tettek a szomszédos község termelőcso­portjainál. legtöbben azonban hallgatólagosan lesték, figyelték, mit hoz az idei terméseredmény. Mióta a cséplőgépekből folyik a búza és kézzelfoghatóan bebizo­nyítható az eredmény, sokan azok is döntöttek, akik eddig in­gadoztak, várakozó álláspontra helyezkedtek a termelőcsoportba való lépéssel kapcsolatban. A közelmúltban már nem egy dolgozó kis- és középparaszt je­lentette ki Nagylakon, hogv ter­melőcsoportot akarnak alakíta­ni. Akik eddig csak a dűlőuta­kon lesték a csoportok életét, ma már látni akarják saját' sze­mükkel azt, amit egyesek beszél­nek a termelőcsoport életéről, munkájáról és annak gyümölcsé­ről. A kora délelőtti órákban gyüle­keztek vasárnap Nagylakon fér­fiak, asszonyok, öregek, fiata­lok egyaránt. Lesték jön-e az autó. amelyet ígértek nekik, hogy elszállítja őket FOldeáhra a Dózsa esoportho% látogatóba. A várakozás nem volt eredménytelen. Megjelent az autó. Először úgy tűnt, fel se férnek. De helyet szorítottak egymásnak, mert senki sem akart lemaradni. Földeákon már várták a láto­gatókat, szeretettel fogadták a csoportban mindannyiukat. Rö­vid üdvözlések után összeborát­koztak a termelőcsoportbeliekkel az egyénileg-^ dolgozó parasztok. Olyanok is, akik már elhatároz­ták, hogy belépnek, vagy új cso­portot alakítanak s olyanok, akik a csoportlátogatás eredményétől, a csoportban látottaktól tették függővé a döntést, belépnek-e vagy még várnak. A kíváncsi kis csoport nagy ámulattal tapasztalta, látta, mit eredményezett ezévben a szövet­kezeti gazdálkodás. Elgyönyör­ködtek a veteményes kertben, megtekintették az állatállományt és megcsodálták a szép, tiszta istállókat, a jól táplált állato­kat. Vass Sámuel 15 holdas nagy­laki bérlő szólalt meg elsőnek az ámulattól és kérdezte meg, hon­nan kapták az állatokat, maguk adták-e be, vagy a% állam Juttatta részükre. — Egy részét mi adtuk, a másikat az államtól kaptuk — felelték a csoporttagok kórus­ban. A kérdés fonala nem sza­kadt meg. Vass Sámuel tovább érdeklődött. — Kaptak-e azokért a lovakert, állatokért valamin, amit maguk adtak be a csoport, ba? — Hogyne kaptunk volna. Az állat értékének negyedrészét készpénzben, a többit pedig tör­lesztésben kapjuk meg a cso­porttól — felelték. Többen a munkaegységgel való számolásra voltak kíváncsiak. Ezeknek Kirtyák János csoport­tag — aki 8 hold földdel lépett be „z elmúlt évben — adta meg a választ. Magának hány munkaegysége van eddig? — vette ki a többiek szájából a szót a látogató cso­port egyik fiatalabb tagia. — Eddig 200, de még lesz 100 vagy 150 — válaszolt Kirtyák János. S még azt is hozzátette, hogy egy munkaegységre az előzetes számítás szerint pénzben 30 fo­rint jut. De ennél inkább több, mint kevesebb lesz majd az erv munkaegységre eső összeg. So­kan saját keresetükhöz hasonlít­gatták Kirtyák János keresetét s nem sokáig kellett törni a fejüket, hogv melyik a jobb: Egyedül kínlódni, avagy össze­fogva közösen gazdálkodni. Délután 4 óra volt, mikor is­mét Nagylak felé indult az autó. Ekkor már valamennyien egy , gondolaton voltak, tot alakítanak. ök is csopor­Csongrád megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága határozata a terménybegyiijtés meggyorsítására 4. Csongrád megye Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága szerdán rend­kívüli ülést tartott A Végrehajtó Bizottság meg­állapította, hoev Csongrád me­gyében a begyűjtési versenv nem kielégítő lendülettel folyik, ami­nek egyik oka az. hogy az i.leté­kes hatóságok és szervek kien­gedték kezükből a tudatosító és felvilágosító munka irányítását, másrészről Dedig nem vették fel kellő eréllyel a harcot a kulák­ság és egyéb ellenséges elemek rémhírterjesztésével szemben. — Mindennek az eredménye az, hogv a megyében az eddig elcsépelt gabona mennyiségének csak mintegy 10 százaléka került be­gyűjtésre. Csongrád me»ve Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságé, e hiányosság megállapítása után szükségesnek tartotta a versenv további vite­lének azonnali megerősítését, a tudatosító és felvilágosító mun­ka szervezett és folyamatos igénybevevését, valamint a ku­lákság elleni harc fokozását. A Végrehajtó Bizottság ülése ürömmel üdvözölte Szegvár és Mindszent községek dolgozó pa­rasztságának nagyjelentőségű, hazafias kezdeményezését a be­gyűjtéssel kapcsolatban. Az ülés részletesen foglalkozott Szeg­vár és Mindszent községek ver­senykihívásával és a verseny­mozgalom kiszélesítése érdeké­ben az alábbi határozatokat hozta: | A községi, városi Nép­front Bizottságok jó szer­vezési munkával érjék el illetve 15-ig a cséplést mindenütt befe­jezik. O Isongrád megve Taná­* csa Végrehajtó Bizottsága felhívja a helyi Népfront Bizott­ságokat, hogy tudatosítsák Szeg­vár és Mindszent, község dolgo­zó parasztságának nagyjelentősé­gű versenyfelhívását. A helyi Népfront Bizottságok július 30­án (vasárnap) szervezzenek gyű­léseket. amelyeken a község dol. gozó parasztsága csatlakozik Szegvár és Mindszent községek versenyfelhívásához. 2 Csongrád megve Taná­" csa Végrehajtó Bizottsága vándorzászlót ad a legjobb ter­melőszövetkezeti csoportnak, ál­lami gazdaságnak. gépállomás­nak. amelyek munkájukat példa­mutatóan, határidő előtt elsőnek végzik el. A Végrehajtó Bizott­ság ugyancsak vándorzászlót ad annak a községnek, vagy város­nak. amelvnek dolgozói augusz­tus 20-a előtt ?t cséplést, a gabo­nabegyüjtést és a tarlóhántást befejezik. Csongrád megve Taná­csa Végrehajtó Bizottsága oklevéllel tünteti ki azokat a dolgozó parasztokat, akik az aratás cséplés, gabonabegyüjtés és tarlóhántás munkálatait pél­damutatóan végezték és ezeket a munkálatokat határidő előtt befejezték. Csongrád megye Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága végül az aláb­bi felhívással fordult a niegye dolgozói felé: CSONGRÁD MEGYE DOLGO­ZÓ PARASZTJAI! Rajtatok áll. hogv megyénk dolgozói által forrón szeretett Rákosi Mátyásnak és a Magyar Népköztársaság kormán váriak elsőnek jelenthessük, hogy Cson­grád megve dolgozó parasztsága hazafias kötelességének eleget tett és a terménybegvüjtést 160 százalékosan teljesítette Előre a gabonabegvüitési ver­senv sikeréért! Fejezzük be au­gusztus 20-ára, Alkotmányunk napjára a gabonabeadást! Egyesülnek a szatymazi „Petőfi"­és „Szabad Föld" termelőcsoportok (Tudósítónktól.) Közös értekez­letet tartottak Szatymazon a Pe­tőfi és Szabad Fö'd termelőcsopor­tok. A csoportok vezetősége be­számolt az eddigi munkákról, majd összehasonlították, kiértékelték egymás eredményeit. Megállapítot. ták, hogy jóval szebb eredményt értek cl, mint az elmúlt években, ntikor egyénileg gazdálkodtak. De arra is rájöttek, hogy az eddigi si­kert még fokozni tudják, ha még­inkább megvetik alapját a nagyüze­mi gazdálkodásnak- Ezért elhatá­biztosítsák eat. hogy augusztus rozták, hogy egyesítik a két cso­portot. Az egyénileg dolgozó kis­és középparasztok felvi'-ágj'.ításá­ra a termelőszövetkezeti mozga­lomba va'ó bevonására pedig fel­világosító, tudatosító gyűléseket tartanak vasárnaponként. Ennek keretében beszámolnak eredménye­ikről, ismertetik a belépni szándé­kozókkal, valamennyi kívülálló dol­gozóval a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és eredményeit, bemutat­ják csoportjukat, az elért eredmé­nyeket és a csoporton belüli éle­tet. ff rzzegh Istvánná.

Next

/
Thumbnails
Contents