Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-27 / 172. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. JULIUS 27. 3 Az MDP Politikai Bizottságának a szakszervezeti munka egyes A Politikai Bizottság megvizsgálta a Szakszervezetek Országos Tanácsában és a szakszervezetek felső vezetésében dolgozó kommunisták munkáját és az alábbi határozatot hozta: Dolgozó népünk — népi demokráciánk ellenségei elleni kemény harcban — sikeresen építi a szocializmust hazánkban. A magyar munkásosztály az imperialista reakció és belső szövetségesei elleni harcban népi demokráciánk szilárd, megbízható vezető erejének bizonyult. A munkásosztály többségének megváltozott a viszonya a munkához, lelkesíti az a tudat, hogy az ötéves terv végrehajtásával a szocializmust építi, s egyben önmagának, esaiádjának dolgozik. Ipari termelésünk gyors iitcmíi növekedése, a dolgozók százezreit felölelő szoeialista verseny további szélesedése, a Sztaliánnv-mozgnlom létrejötte és erősödése hazánkban, munkásosztályunk növekvő szocialista öntudatát bizonyítja. Az elért sikerek kivívásában, szoeinl'stn Ipirwnk fei'e«ztéséhen része volt szakszervezeteinknek is. A szakszervezetek bevonták soraikba a munkásosztály túlnyomó többségét, eredményesen végrehajtották az ipari szervezkedésre való áttérést, segítséget nyújtottak a Pártnak a dolgozók nevelése, a munkaversenymozgalom szélesítése, a szocialista bérezés kialakítása, a szoclá'politikai vívmányok fejlesztése terén. Az eredménvek mellett azonban n len viszonya gyakran tükröződik a szakszervezetek külső megnyllvánuI lásaiban, a vezetők felszólalásaiban I és a szakszervezeti sajtóban. A j SZOT és a szakszervezetek kommunista vezetőinek a Párttól való el! szakadottságát mutatja az is, hogy nem fogadták meg, csupán formálisan lelték magukévá a Párt bírálatait és ismételt figyelmeztetések után sem változtattak lényegében a hibákon. A SZOT és a szakszervezetek felső vezetésében dolgozó kommunisták nem harcoltak következetesen a Párt poétikájának végrehajtásáért a maguk területén. Gyakran kitértek a nehéz, vagy az általuk népszerűtlennek vélt feladatok megoldásától, mert lebecsülték a munkásosztály politikai fejlettségét és a tömegek egyes elmaradott rétegeire vettek irányt. A Párt vezető szerepének alábeesülése törvényszerűen oda vezetett, hogy a szakszervezeteken belül az ellenforradalmi jobboldali szociáldemokrata befolyásnak adtak teret és módot adtak az ellenségnek arra, hogy a szakszervezeteket megkísérelje a Párttal, az összmunkásság érdekeivel, a szocializmus építésével szembeállítani. -- A SZOT és a szakszervezetek fy,, |t«tervezetek —1 s elsősorban a sznkszervezrtek felső vezetésének munkáin — messze elmarad népköztársaságunk általános fcjlódésé|>ez é« n növekvő feladatokhoz képest. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az egves szakszervezetek felső vezetőinek nagyrészc lényegében még mindig nem értette meg és ennélfogva nem Is tudatosította megfelelőén, hogy hazánkban a munkásosztály van hatalmon és a dolgozók munkájának gyümölcse nem a kizsákmányoló tőkéseké, hanem a dolgozók összességéé. Nem értették meg, hogy ma hazánkban akkor képviselik következetésen a munkásosztály érdekeit, ha ingadozás nélkül harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért és a termelés állandó fokozásáért, mert ez képezi alapján az életszínvonal további emelésének, népköztársaságunk megerősítésének, a szocializmus sikeres építésének. Beszéltek ugyan a szakszervezetek új feladatairól, de munkájukban nem hajtottak végre ennek megfelelő gyökeres fordulatot, sőt egyes elmara dott szakszervezeti vezetők, de még egyes szakszervezeti szervek és üzemi bizottságok ls nagyjából ugyanezt a gyakorlatot folytatták mechanikusan' tovább — a termelés, a norma, a bér kérdésében —. ami a Horthy-rendszerben a klzsákmányoiókkal szemben helyes volt, de ma megengedhetetlen és törhetetlen, mert a munkásosztály hatalmának gyengítését, a szoeialista épilés fékezését, az életszínvonal további emelésének lassítását jelenti. A SZOT és a szakszervezetek fe'ső vezetőit komoly felelősség terheli a laza normákért, bér- és normacsalásokért. mert törték, sőt leplezték az e téren mutatkozó hibákat. Nem biztosították, hogy a termelés fokozásának. szocialista iparunk fejlesztésének kérdései kerüljenek az egész szakszervezeti munka középpontjába. A STnT és „ srakszevezetek fc'Ső vezrt"séhen ilol""*!' k"mminilsl'.r, ,.|s,ís"rlv,n a/'-rt kővilék el oyolrcf r> súlyos hibákat, meri megI—- fannrs-lat'ik « l'árt*"'. sőt s'.koi adtok közi' ők a PúMtól. ami elsősorban a következőkben mutatkozott meg: 1 A SZOT és a szakszervezetek felső vezetésében dolgozó kommunisták nem harcoltak a Párt sz'l:i*«l vz"'''sénbiztosításáért a pírt politikáiénak kövelkezelcs véarcliaitásáért n szakszervezetekben. Szóban elismerték a Párt vezető Szerepéi, de gyakorlatban tűrték, mentegették. sőt egyesek maguk képviselték a Párt vezető szerepének lebecsülését, vagy éppen tagadását. a Párttól való függetlenedés irányzatát. Törték és leplezték. Iiovv egyes szakszervezeti vezetők — mint például a MKMOSZ és Bányász Szakszervezetnél egészen a közelmúltig — a Pártot ismételten félrevezessék, párteilenes magatartást iannsitsanak. A szakszervezeti vezetőknek a Párthoz való helytefelső vezetőiben eltompult a forradalmi éberség szelleme. A Párt ismételt és komoly figyelmeztetései ellenére lebecsülték az ellenség tevékenységét a szakszervezeteken belül, nem vették fel vele szemben a harcot, sőt nem egyszer akaratlanul mentegették és leplezték a befurakodott ellenség aknamunkáját. Nem vették tekintetbe, hogy a jobboldali szociáldemokraták — hazánk és dolgozó népünk esküdi ellenségei, a háborús gyújtogató imperialisták zsoldosai — miután nyilt porondon vereséget szenvedtek, a szakszervezetek területére húzódtak vissza és igyekeztek beépülni a szakszervezetek iizemi és felsőbb vezető szerveibe. Az éberség hiánya és elbizakodottságuk következtében nem figyeltek fel a párteilenes megnyilvánulásokra, a termelés egyes területein mutatkozó kirívó hibákra és nem keresték a súlyos hiányosságok mögött sem az ellenség kezét. A SZOT és a szakszervezetek kommunista vezetőif felelősség terheli azért, hogy az ellenség ügynökei helyenként a szakszervezetek égisze alatt fejthetlék ki romboló, hazaáruló tevékenységüket, — A SZOT-ban és a szakszervehatározata kérdéseiről egészségvédelemre, a dolgozók jogos helyi sérelmeinek orvoslására, a kulturális- és sportélet fejlesztésére — az adott gazdasági lehetőségek keretein belül. A Párttal és a tömegekkel való • fenti célokra, valamint a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére fordítsák. Tárgyalják meg a szakszerve4*zeti funkcionáriusokkal és Mnnesolnt meglazulása következtében a szakszervezetek felső vezetésében dolgozó kommunisták — ahelyett hogv új. forradalmi szellemet vittek volna a szakszervezetekbe és leküzdötték vo'na n régi opnortunista szociáldemokrata tradíciókat ellenkezőleg, egyre Inkább átvették azokat. Gyakran még A* • zctekben dolgozó kommunista vezetők többsége elszakadt a törne• ••Mól és clbiirokratizálódott. Megsértették azt az alapvelő leninisztálini tanítást, hogy a szakszervezetek sikeres tevékenységének legfontosabb feltétele a munkásosztállyal, a dolgozó tömegekkel való eleven, szilárd kapcsolat, a vezetők és a munkásosztály tömegei közötti kölcsönös bizalom, a tömegek aktiv támogatásának biztosítása. A szakszervezeti demokrácia gyenge, sőt helyenként visszafejlődőben van. A szakszervezeti vezetésből nagyrészt kirekesztették a pártonkívüli szervezett munkásokat és nem adták meg a lehetőséget a széles szakszervezeti tagságnak, hogy ténylegesen belefolyjon a szakszervezetek vezetésébe. A szakszervezetek és iizemi bizottságok jelentős részét nem demokratikusan választott szervek irányítják és azok munkájába a termelésben ténylegesen résztvevő szakszervezeti tagokat alig vontak be. Ennek következtében a dolgozók nem érzik etéggé magukénak a szakszervezeteket, másrészt az üzemi bizottságok és felsőbb vezetőségek nem éreznek kellő felelősségei és függést saját tagságukkal szemben, A szakszervezeti vezetők nagyrésze nem értelte meg. hogy a szak! szervezeti munka döntően az üzemekben kell folyjék, s ezért túlméretezett központi, bürokratikus apparátus kiépítésére törekedtek. A helytelen felső vezetés következtében az iizemi bizottságok javarésze maga is elszakadt a dolgozóktól és a szakszervezeti aktivák önzetlen, áldozatkész munkájának fejlesztése helyett, megengedhetetlen mértékbrn növelték az üzemi bizottságok fizetett apparátusát. A szakszervezetek felső vezetői amellett, hogy nein látták világosan a szakszervezetek alapvető feladatait n szocialista építés, az ipari termelés terén — ugyanakkor szem elől tévesztenék azt is, hogv a szocializmus építésének körülményei közölt a szakszervezeteknek váltfl• zatlanul törődniük kell a dolgozók közvetlen védelmével. Szakszervezeteink általában nem nyújtanak eleget közvetlenül saját tagságuknak. elhanyagolják a dolgozók szociális védelmét, nem fordítanak kellő gondot a munka körülményeinek és lielyi feltételeinek javítására, az régi, kipróbált kommunisták, a Párt illegális harcaiban megedzett tagjai is a szociáldemokrata opportunizmus befolyása alá keriiltrk, elbürokratizálódtak, elpuhultak és elveszítették harcos, az új iránt fogékony. a hibákat merészen és Időben feltáró forradalmi kommnnlsla szellemüket. A Politikai Bizottság a SZOT és a szakszervezetek felső vezetésében dolgozó kommunisták kötelességévé teszi: Gyökeresen számolják fel a szakszervezeti vezetésben, elsősorban saját munkájukban és ma1. magával a szervezeti munkássággal. a dolgozó tömegekkel a Politikai Bizottság je'en határozatát. tárják fel hálran és nvlllan a hibákat és mozgósítsanak azok kijavítására. Honosítsák meg és fejlesszék a szakszervezeti mozgalomban a kritika-önkritika forradalmi fegyverét és tartsák szem előtt, bogy a szoeialista építés frontján elért eredményeik a legjobb fokmérői annak, hogy mennyire ériették meg a Párt bírálatát és javították kl aaeH követett sűlyos hibákat. * A Politikát Bizottság meg van győződve arról, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az egyes szakszervezetek felső vezetésében j dolgozó kommunisták megértik és | magukévá teszik a Párt bírálatát, | megfogadják a Párt tanácsait és a , munkásosztály legyőzhetetlen ügye iránti forradalmi lelkesedéssel a szakszervezetekben dolgozó elvtárj saink, valamint az rgész szervezett munkásság segítségével kijavítják a 1 hibákat és ezzel jelentősen hozzá1 járulnak hazánk szocialista fejlődésének meggyorsításához s végső soron a béketábor erejének növeléséhez. Budapest. 1950 július 24. gatartásukban az opportunista szoeiáldemokrata befolyást, a Párttól való elszakadottságot. Tekintsék legfőbb feladatuknak annak biztosítását, hogy a szakszervezetek ingadozás nélkül, valóban betöltsék a Párt legfontosabb segítőjének szerepét a termelés, a szocialista Ipar fejlesztése ferén. Harcoljanak következetesen az ötéves terv végrehajtásáért, a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a szocialista bérezés, a helyes norma kialakításáért — a szocialista munkaverseny, a Sztahánov-mozgalom fellendítéséért és további kiszélesítéséért. A szakszervezetek vezető szerveit erősítsék meg szilárd, a Párthoz, a munkásosztályhoz hű, megingathatatlan káderekkel. Leplezzék "le a szervezett munkásság előtt a háborús gynjtogatök szolgálatába szegődölt jobboldali szociáldemokrata hazaárulókat és azok tudatos ügynökeit és távolítsák el őket a szakszervezetekből. Következetesen lépjenek fel minden olyan ellenséges nézettel szemben, ami a Párt vezető szerepét tagadja, vag.v vitatja és ezen keresztül a munkásosztály legfontosabb tömegszervezetét a munkásosztály vezérkarával, a proletárdiktatúra vezető erejével, a Párttal akarja szembeállítani. gs Javítsák meg és tegyék rend• szeressé a szakszervezetek eszmei, politikai és kulturális nevelömunkáiát. Fáradhatatlanul, állandóan tudatosítsák a dolgozók között a Párt politikáját, a konkrét termelési feladatokat és mozgósítsák a dolgozókat azok végrehajtására. Neveljék a munkásosztályt a Párt és Itákosi elvtárs iránti rendíthetetlen bizalomra, a Szovjetúnió iránti hűségre és szeretetre. Neveljenek a Párt és az állam számára új harcosokat, vezetőket a munkásosztály soraiból. Fordítsanak nagyobb figyelmet a dolgozók kulturális színvonalának emelésére. kullórot*honok, könyviárak létesítésére. Erősítsék a szakszervezetek 3. kapcsolatát a dolgozókkal és küszöböljék kl n SZOT és a sznkszervezetek munkájából a bürokratizmust. Biztosítsák a szakszervezetekben a belső demokráciát. az alulról jövő kritika, kezdeményezések érvényrejiitását, s azt, hogy az alupszervezetektöl a SZOT-ig választott szervek demokratikusan vezessék a szakszervezeti munkát. A szakszervezetek vezető szerveibe vonják be bátran a pártonkívüli dolgozók legjobb elemeit. Munkájuk középpontjába az üzemi és mííhclyalapszervezetek, illetve szakszervezeti bizottságok, továbbá a bizalmi hálózat megszilárdítását, a szakszervezeti tagság fokozott aktivizálását, eleven, iizemi szakszervezeti élet kialakítását állítsák, úgy, hogy a szakszervezetek valóban a szocializmus építésének tömegiskoláivá váljanak. Fokozottan törekedjenek széles szakszervezeti aktiva-liálőzat kialakítására az önzetlen, áldozatkész társadalmi munka fejlesztésére és csökkentsék a túlméretezett, elbürokratizálódott fizetett apparátust. Fordítsanak fokozott figyelmei a dolgozók szociális és egészségvédelmére, a szakszervezetek szociálpolitikai munkájának fejlesztésére és biztosítsák, hogy a szakszervezetek bevételeinek javarészét A magyar parasztküldörtség csoportja Clzbekisztánban A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttségek csoportja Moszkvából Taskentbe érkezett. A Magyar Népköztársaság tagjai tanulmányozzák az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság szoviiozainak, kolhozainak gép- és traktorállomásainak, valamint mezőgazdasági tudományos intézményeinek életét és munkásságát, megtekintenek több tiaskenti iparválbda. tot, valamint kulturális és közművelődési intézményt. Kim-Ir-Szen elvtárs napiparancsban üdvözölte a néphadsereg győzelmes egységeit Kim-Ir-Szen, a koreai néphadsereg főparancsnoka hétfőn napiparancsban üdvözölte a néphadsereg egységei aTaezsonnál aratott ragyogó győzelem alkalmából. ,.A néphadseregnek a taezsoni térségben harcoló egységei július 20-án áttörték az USA szárazföldi erőinek enős védelmi vonaját és felszabadították Taezson városát, az ellenség jelentős hadászali erősségét, politikai és közigazgatási központját — mondja a napiparancs, majd így folytatja: — A néphadsereg egységei megsemmisítették az USA 24. hadosztályát, Li Szin-Man báb-hadseregének 1. hadosztályát és a báb-hadsereg 7. hadosztályának maradványait. Többszáz ellenséges katonát foglyul ejtettek és nagyszámú hadianyagot zsákmányoltak." Kim Ir-Szen ezután a katonai bizottság és a koreai néphadsereg legfőbb parancsnoksága nevében köszönetet mond a népi hadsereg egységeiuek, melyeknek hősiessége tette lehetővé ezt a fényes győzelmet. Felhívja a népi hadsereg katonáit. folytassák az előnyomulást és verjék ki az amerikai betolakodókat Koreából. Walter Ulbricht elvtárs a Német Szocialista Egység párt Központi Bizottságának főtitkára A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának kedden Berlinben tartott alakuló üléséről a következő hivatalos közleményt adták ki: A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága 1950 julius 25-én tartotta első ülését Wilhelm Pieck elvtárs elnökletével. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjaivá többek között a következőket választotta: Wilhelm Pieck, Ottó Grotewohl, Walter Ulbricht, Franz Dahlen. Heinrich Rau, Friedrich Ebért, Wilhelm Zais. se, Fred ölssner, Hermann Matern, Anton Ackermann, Erick Honecker és Hans Jendretzky elvtársak. A Központi Bizottság titkárságának tagjai többek között: Walter Ulbricht és Franz Dahlen elvtársak. A Központi Bizottság Hermann Matern elvtársat választotta a Párt Központi Ellenőrző Bizottságának elnökévé. A Központi Bizottság főtitkára Walter Ulbricht elvtárs. Eies bírálatok pergőtüzében folyik a Schuman terv nemzetgyűlési vitája A francia nemzetgyűlés keddi vitája elején Schuman külügyminiszter kijelentette, nem akarja, hogy a vita bármiféle határozattal végződjék, amely esetleg megkötheti kezét a mo3t folyó nemzetközi tárgyalások során. # ' Bcunefous képviselő, a külügyi bizottság elnöke, a vita során kénytelen volt beismerni, hogy a Scltu• man-terv következtében a francit dolgozók munkbirét a még ennél is alacsonyabb nvugalnémet bérek színvonalára szállítanák le, Aumcran jobboldali képviselő támadta a Schuman-t'ervet, amely lehetővé teszi a németek számára, hogy ellenőrizzék a francia kohászatot. Cherre, független képviselő kiemelte, hogy a Schu.man.lerv megkondítja a lélekharangot Franciaország szuverenitása felett. Viscartct e'vtárs, kommunista képviselő kijelentette: a felszólaló képviselők beszédéből kitűnik, hogy a terv ellen az egész francia nemzet egyhangúlag felemeli szavát. Ambroise Crtizal elvtárs hatalmas beszédben bélyegezte meg a tervet, amelynek célja Franciaországot a háború előkészítésének döntő szakaszába vonni. — A Schuman-terv nyomort és munkanélküliséget hoz Franciaországra — mondotta — 177 kohászati üzem közül a terv értelmében 153-at bezárnak, anii százezer munkást azonnal munkanélkülivé tesz, 300.000 franciát pedig nagy nyomorba dönt. Eddig 51 tárnát zártak be Franciaországban és 60.000 dolgozót dobtak ki az utcára- És ez fsak' a Schuman-terv beveze'ő része Volt, a második rész most következik a dél- és északfranciaországi tárnák bezárásával. Szovjet rádióhangverseny Magyarországn ak A szovjet rádió Moszkva I. hullámhosszán 28-án, pénteken este 9 órakor hangversenyt közvetít a magvar rádió hallgatói, nak