Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-23 / 169. szám

4 VASARNAP, 1950. JULIUS 2*. j hberen kell őrködnünk a minisztertanács határozatának helyes végrehajtása felett Népnevelőink értekezleten vitatták meg az előttük álló feladatokat Az üzemekben és gyárakban, tümegszervezetekben, röpgy üléseken. értekezleteken tárgyalták meg az üzemek dolgozói a minisztertanács határ.zatát az alapbérek felemélése és a normák rendezéséve', kapcsolatban. A dolgozó tömegek, szakszervezeti ak. tivák. népnevelők és bizalmiak megértették, hogy a minisztertanács határozatának végrehajtása harci fel-dac, megértették, hogy az ellenség nem fog egykönnyen belenyugodni a normakérdcsben szenvedett vereségébe, éppen ezért fokoznunk kell a felvilágosító, nevelő munkát. Ennek a döntő kérdésnek a szem előtt tartásával tartották meg az összevont népnevelőértefl népnevelő fegyvere: a Az összevont népnevelőértekez'.eten P muk István elvtárs, a Szegedi Pártbizottság tagja ismertette a minisztertanács határozatát, maid beszélt a népnevelők feladatáról. — Ahhoz, hogv népnevelőink eredményesen ismertessék a dolgozókkal a minisztertanács határozatát és eredményes munkát végezzenek a határozat sikeres végrehajtása érdekében szükséges az is. hogv népnevelőink alaposan áttanulmányozzák a határozatot. Politikailag is jól fel kell készülniük, fnert csa': így tudnak a dolgozók között eredménves felvilágosító munkát végezni — mondotta Pamuk elvtárs. A beszámoló után a dolgozók igen fontos problémákat vetettek fel a hozzászólásokban. Az újszegedi pártszervezet népnevelője, Kiss Péterné elvtársnő. felszólalásában elmondotta, hoev az a népnevelő, aki nincsen felkészülve a politikai felvilágosító munkára. aki munkája végzése közben határozatlanságot árul cl. az alános munkát végezni nem tud, prt a népnevelőt nem fogadják rrivesen. Náanevelfik az ellenség uszályában Papp Ferenc elvtárs, a Posta egyik népnevelője, hangsúlyozta, hogy egyes hivatali szervezeteinknél a népnevelők a reakció, az összeesküvő jobboldali szociáldemokraták uszályába esnek. A hibák feltárása után beszélt a családon belüli agitáció jelentőségéről is. A Vakokat Foglalkoztató Nemzeti Vállalat népnevelője, Dómján elvtárs kijelentette: ,.A norma rendezésnél vigyázni kell arra, hogy azt helyesen hajtsák végre. Nchogv egves üzemekben a normnmegállapítók eller.séees elemek legyenek, akik a rossz normamegállanítással az ellenség aknamunkáját segítsék elő. Ezzel kapcsolatban feltárta az ellenség agitációs érveit. A pult-agitáció jelentőségéről beszélt Kapusi elvtárs, a Ruházati NV pártszervezetének népnevelője. Leg'obb agitációs szemoont: eredményeink tudatosítása Kaczur Géza elvtárs, a móravárosi I. pártszervezet népnevelője fe'szólalásában hangsúlyozta. meg kell értetni a dolgozókkal a munkához való megváltozóit viszonvt. „Mutassunk rá azokra az eredményekre. amelyeket ncpi demokráciánk a Szovjetunió segítségével. Pártunk vezetésével a felszabadulás óta megtett, s amelv eredményeket Népköztársaságunk Alkotmánya is lerögzít." Öröm volt hallgatni az elvtárs lelkes felszólalását, s azokat a helyes érveket, amelyeket felhozott s amelyeket népnevelő munkájában rendszeresen felhaczkezletet. Erre a nagyfontosságú értekezletre összejöttek a szegedi kerületi és hivatali pártszervezetek népnevelői, hogy közösen tárgyalják meg a minisztertanács határozatát. Kicserélték tapasztalataikat, hogy munkahelyükön minél eredményesebben mutathassanak rá a régi norma elavultságára és ismertethessék a minisztertanács határozatát, hogy helyi kérdésekkel alátámasztva meg tudják magyarázni munkatársaiknak az új norma jelentőségét, kiemelve azt. hogy a normák rendezésével tudjuk biztosítani népgazdaságunk sikeres fejlődését és ezzel az életszínvonal emelkedését is. politikai felkészültség! nált. Kaczur elvtárs azt is kihangsúlyozta, hogy a szocialista termelést az imperialisták termelése fölé kell emelni. Ezzel emeljük egész dolgozó népünk életszínvonalát, ezzel erősítjük Népköztársaságunkat. Hogy ez így legyen, annak egyik igen fontos eszköze az alapbér emelése és a normarendezés, melynek sikerét alapos politikai felvilágosító munkával kell elősegítenünk. Helytelen nézet A népnevelőértekezleten Wagner elvtárs hozzászólása — amint erre a ielenlévő elvtársak is rámutattak — nem volt helyes. . Wagner elvtárs hozzászólásában arról beszélt, hogy az alapbéremelés és normarendezés sokkal nagyobb fizetést biztosít és ezért „nem kell nekik magyarázni semmit". Wagner elvtárs nem ismeri a Központi Vezetőség május 31-1 határozatát, s n minisztertanács határozatát sem. A jelenlévő elvtársak éberségét mutatja, hogy ketten is alaposan megcáfolták Wagner elvtárs helytelen nézetét. Horovszki elvtárs fokozott éberségre hívta fel a népnevelők figyelmét, hangsúlyozva, hogv az ellenség azonnal működésbe lép. amint a kommunista népnevelők ébersége egy pillanatra is ellanyhul. x A jelenlévő népnevelő elvtársak nagvrésze helyesen ismerte fel a minisztertanács határozatát és hozzászólásukkal a népnevelő munka fejlődését segítették elő. Körösi Gyula mérnök és Biró István jobboldali szociáldemokrata tűzoltóparancsnok hanyagsága okozta a Textilkombinát raktártüzét Mindkettőjüket átadták az ügyészségnek Mint ismeretes, julius 18-án délelőtt 11 órakor a Textilkombinát anyagraktárában tüz ütött ki, amely jelentős kárt okozott az ott elraktározott nyersanyagban és az épületben is. A raktárban a tüz kitörésekor 35 vagon gyapot volt elraktározva. Ebből nem végleges becslés szerint 25 százalék teljesen tönkrement. Pénzösszegben körülbelül egy millió forint kár keletkezett. Felvetődik a kérdés, mi okozta a tüzet? Felelet: a legnagyobbfoku gondatlanság, amely PÁRTÉLET A Szegedi Kenderfonógyár Pártbizottsága élenjár a minisztertanács határozatának végrehajtásában A Szegedi Kenderfonógyár pártbizottsága igen jó fegyvert adott a népnevelők kezébe a minisztertanács alapbáremeléssel és narmarendezéssel kapcsolatos határozatának végrehajtásához. Közvetlenül a határozat megjelenése után kis brosúrát szerkesztett meg az üzemi népnevelők számára. A brosúra igen jó szempontokat ad az üzemi népnevelők munkájához. Kiértékeli miért nem felelnek meg a követelményeknek az üzem különböző osztályainak normái. y>A mi normáink — írja a brosúra —, ha jól átgondoljuk, nem felelnek meg a norma követelményeinek, egyes osztályok dolgozói _ mint ahogy a kollektív szerződés előírja — nem kellő szorgalom kifejtésével érik el termelési százaiékukat, hanem egész könnyűszerrel elérnek 150—200 százalékos eredményeket is." Felsorolja ezután a brosúra a különböző osztályok átlagos százalékát, melyből kitüni'k, hogy találunk a Szegedi Kenderfonógyárban olyan osztályt is, ahol az átlag 221 százalék. Gerő elvtárs beszédének egyik szempontja, alapgondolata a Szegedi Kenderfonógyár brosúrájának: „Egy társadalom sem fogyaszthat, többet, mint amennyit termel". Ezt a szempontot tudatosítják az üzem népnevelői a brosúra helyi szempontjainak segítségével a gyár dolgozói között. A Szegedi Kender pártbizottságának jó kezdeményezése már az első napokban is éreztette hatását a gyárban. A dolgozók megismerték a minisztertanács határozatát és mint a röpgyűlések is mutatják, valamennyien elősegítői akarnak lenni a határozat gyors, pontos végrehajtásának. A jó népnevelő munka eredménye az, hogy « Szegedi Kenderfonógyár dolgozói egyöntetűen azzal akarják bizonyítani, megértették és helyesük a minisztertanács határozatát, hogy fokozzák a munka termelékenységét, még aktívabban belekapcsolódnak a szocialista munkaversenyhe. A Szegedi Kender pártbizottságának kezdeményezése jó példája annak, hogy kéli élenjárni a feladatok végrehajtásában az üzemi pártszervezeteknek. A két ló erősen szuszogva húzza az ekét ma. ga után a baktói határ, ban. Negyvenöt év köriili parasztember tartja az ekeszarvát, borostás arcán végigcsorog a verejték. Vágyódva néz a sándorfalvi úton haladó hatalmas traktor után amely könnyedén húzza maga után a megrakott pótkocsit. — Milyen könnyen húzná ez az ekét is — gondolja Dobó Imre. — Igen . .. Csakhogy akkor termelőcsoportot kellene alakítani. Kell is, mégpe. dig itt, ahol szántok. Mer( 'Éy nem ér semmit a gazdálkodás, mostmár belátom. Nézzük csak. A „Dózsa" termelöcsoportnak holdanként átlag 11 mázsa gabonája termett, pedig egy k'csit meg is szorult a szem ... De én mire számithatok? . .. Legfejebb nyolc, kilenc mázsára. Nincs igaerö, nincs trágya. A Furin is egyre jobban elhatalmasodik a keh és ma-holnap eladhatom a bőrét. Kői. csőn kérjek mindig lovat, ha valami munkát el akarok végezni? Igaz, hogy a Dudraj Ferkó ideadja, én is odaadom az enyé. met de ez csak nyüglődés. A lóval nem tudok olyan mélyen szántani az őszi vetések alá, mint a traktor. Ennek következménye meglátszott az idén is. Majd egy araszszal nagyobb volt a iermelőcsoport gabonájának a szára, a kalászról ne is beszéljünk. — Világ ételemben más keze.lába voltam — gondolkodott tovább. — Ki. zsákmányolt a kulák, ki. használt a város is, amiFORDULÓBAN kor a bérleten dolgoz, tam. Alig győztem anynyit termelni hogy az adót meg a bérletet kifussa. Milyen boldog voltamt amikor saját földe, met művelhettem, aZ[ a hat holdat, amit a népi demokrácia juttatott. De mostmár világos, hogy nem ezen az úton kell haladni Így nem lehet boldogulni. Azzal a lovak fülekösé csap Dobó Imre. » — Ne te, a fene a lustájait. Alig vonszolják magukat! A barázdák lassan szaporodnak. Dobó Imre visszagondol azokra az időkre amikor még a ku. Iákhoz járt napszámra. Gyűlölettel tekint Rózsa Vilmos 72 holdas kulák tanyája leié. Eszébe jutnak azok az évek, amikor kora reggeltől késő estig dolgozott a hutáknál, aki még a bőrt is le. nyúzta volna a szegény emberről, /élire mégsem volf kenyere. És ha valaki, akj nyáron nála dolgozott télen elment, hogy segítséget kérjen, azt irgalom nélkül kizavarta Ilyen volf Rózsa Vilmos kulák. De ilyen a többi is. Csak addig kell neki a szegény ember, amja ki tudja zsákmányolni, azután éhen is hálhat. Ki törődött vele... Senki. Igy volf ez. De mosf másként van. Itt a lehetőség, csak nya. kon kell ragadni és máris jobb életet lehet teremteni magunknak. Igy csak tárjuk a földet, eredményf mégis alig látunk. Sovány a löldt de nem tudjuk trágyázni, mert jószágunk sincs. De a csoport, as más. Ott sokan fogunk össze és nagy erőt tudunk kifejteni. Segit az állam, seg't a gépállomás és összefogással segítünk mi magunkon A csoportban nem fenyeget úgy az aszájnak a réme, a beteg, ség. Az óm a betegség... Az jár sok bajjal.. . Milyen sokba került legutóbb is a kórház, az or. voság A termelőcsoportban ilyen probléma nincs. Ott mindenkit biztosítanak, mindenki OTItag. Miért nem is jutott már eszembe előbb, hogy csoportot alakítsunk? — feddi önmagát. — Nem hát . .. Felültem az el. lenségnek, annyi rosszat beszéltek róla, hogy még a hirét sem szerettem hallani. De mosf itt vannak az eredmények a szemünk előtt magunk győződhetünk meg a termelőcsoport tagok jólétéről. Mostmár beszélhet, nek amif akarnak. Amig egyénileg gazdálkodom, sohasem lesz olyan szép napraforgóm, mint a „Dó. zsa" termelöcsoportnak. de még kukoricám sem. Pedig a mi dűlőnkben «• vannak olyan jó földek, ha nem jobbak, mint a „Dózsa" termelöcsoporf. ndl. Szeretettel néz végig a hosszú, fekete barázdákon, majd tekintete a füstölgő szegedi gyárké. ményekre seik, — Off is megváltozott az élet a felszabadulás óta miért nem változhat. na meg itt is. Már gondo. latban tervezi is, ha csoport alakulna, jtt kony. hakerti növényeket termelnének, hiszen olyan nagy szüksége volna rá a szegedi dolgozóknak, de ők is sokat keresnének vele. Amott a partos részen pedig szerződéses magvakat termelünk. — Mintha a lovak is érezték volna, hogy gazdájuk milyen döntő lépésre hatá. rozta magát gyorsabban szedték a lábaikat. Gazdájuk is biztatja őket. Ha minden jól megy, jövőre már traktor szánt helyettetek. Csoporf lesz itt... Virágzó, életerős. Megváltozik az ONCsAtelepi dolgozó parasztok élete. Jó munkánk nyo. mán beköltözik a jólét a kis piroscserepes házakba. .Kiűzzük onnan a gon. dot. Nem vagyunk egyedül, — néz bizakodva a falu felé Dobó Imre. — Már vagyunk tizenketten, de feszünk rövidesen még többen is, merf az „Alkotmány" és a „Dózsa" csoport eredményef szemünk elölt bontakoztak ki. Mi is követjük őket. Vasárnap gyűlésf hívunk össze és megbeszéljük, de rövidesen meg is ala. kitjuk a csoportot. Kilépünk a napfényre, követjük a Pártot követjük a szovjet parasztok példáját. Barázdafordulóhoz ért Dobó Imre, gyakorlott kézzel vetette neki az ekéf a földnek, új barázdát hasítotf az eke. De lordulóhoz ért Dobó Imre és az ONCsA.telep dolgozó parasztjainak élete is. Jó fordulóhoz... Molnár István. már a szabó tázzsal határos. A! raktárban nyílt lánggal hegesz. tettek kellő tűzvédelmi intézke, dések végrehajtása nélkül. A hegesz'.ő pisztolyból kicsapó láng meggyújtotta a Springer csőre lerakódott gyapotport, amely robbanásszerűen meggyulladt. A! tüz végigfutott a csöveken q percek alatt elterjedt. A tüz kitöréséért elsősorban Körösi Gyula mérnök a felelős, aki tisztában volt azzal, hogy a raktárban nyílt lánggal hegeszteni nem szabad, mert az amugyis könnyen gyúlékony gyapot nyilt láng használata esetén könnyen meggyullad. Amikor a gyárat üzembe helyezték, még egyes szerelési munkák nem fejeződtek be, igy a Springer tüzoltócsövek beszerelése sem. Egy korábbi megállapodás szerint, megfelelő szigorú intéz, kedések mellett a munkákat pótlólag be lehetett volna fejezni. A megfelelő óvintézkedés szerint egy kétszer kétméteres vizzei telt bádogteknő fölött kellett volna hegeszteni ugyanak. kor három vödör vizet, tűzoltótömlőt, kellett volna közvetlen a munka mellé helyezni, egy tűzoltó felügyeletére bizva. Ez az óvintézkedés azonban csak elméletben volt meg és láthatjuk szo. moru következményét. A tüzért Körösivel egyetemle. gesen Biró István tűzoltóparancsnok is felelős. Biró István egyéb, ként 1919-ben Horthy fehér had. seregében szolgált. 1948 áprilisa, ban a Szociáldemokrata Párt szélsőjobboldali magatartásáért! soraiból kizárta. Biró Istvánnak a felelőssége árnál nagyobb, mert már 28 év óta tűzoltó, több •zaktanfolyamot végzett, tehát tudnia kellett volna, hogy ilyen helyen a nyilt lánggal való hegesztés rendkívül tűzveszélyes. Nem lett volna szabad megengednie a hegesztést, vagy legalábbis meg kellett volna tenni az előírt szükséges óvóintézkedéseket. Hogy a tűz nem terjedt át az egész üzemre, az annak köszönhető, hogy a Textilkombinát dolgozói, de a többi szegedi üzemek dolgozói is önfeláldozó munkával vették ki részüket a tűz terjedésének megakadályozásából. Ezt a nagyfokú gondatlanságot a magyar dolgozó nép drágán fizeti meg. A dolgozó népnek kell keményebben fogni a szerszám nyelét, hogy a jobboldali szociáldemokrata s a nép va. gyonával egyáltalán nem törődő mérnök gondatlansága által okozott kárt helyrehozza. A tűzkárért a felelősség nem kis mértékben terheli az üzem technikusait is. A Textilkombinát nemcsak Magyarország, hanem úgyszólván Nyugat-Európa legmodernebb üzeme és a tűz kitörése előtt mégsem volt sehol komoly tűzvédelmi intézkedés. Ugyanakkor, ha Körösi mérnök „nem tudta", hogy r.vilt lánggal gyapotraktárban nem szabad hegesztetni, a technikusoknak kellett volna figyelmeztetni a veszélyre. Körösi Gyulát és Biró Istvánt őrizetbe vették és átadták az ügyészségnek. Tettükért rövidesen a dolgozó nép bírósága előtt felelnek. A szerkesztőség ÜZENI Kérjük a következő tudósító elvtársakat, hétfőn este 7-kor jöjjenek be szerkesztőségünkbe: Ralngli Je. nő Hajójavító NV, Bosnyákovics Dezső Szegedi Kender. Rokréfás András Honvédség, Bálint István Villany-telep. Emmrr Pál Kelemen dohozüzem, Földvári Lnjos Közúti Vaspálya, Kovács István Vfzmfitelep, Kamasz Lajos Népbolt NV., Kardos Miklós Magyar Kender, Lakntos Edit Papír- és Irodaszer Ér. tékcsítő NV.