Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-23 / 169. szám

VASARNAP, 1950. JULIUS SS. A KENYÉRCSATA UJABB ÁLLOMÁSÁN A cséplés, termény-begyűjtés sikeréért küzd Csongrádmegye minden öntudatos dolgozó parasztja Még 20 napja sincs, hogy Csongrád megye dolgozó parasztsága egész éoi fáradságos munkájának gyümölcsét learatta. Az a nagy lendület és lelke, sedés amellyel az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok dolgozói suhogtatták a k°szát, vágták c rendet, magával ragadta a me. gye dolgozó kis. és középparasztjait is. Hatalmas küzdőtérhez hasonlított valamennyi város és község határaA dolgozó parasztok harcoltak azért, hogy ne menjen kárba égy szem mag sem, hogy minél előbb újbúzából készült ropogós fehér kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. A traktorok kö. högve húzták maguk után az aratógépet, volt ahol kettőt egymásba kapcsolva. A kaszásoknak sűrűn lendült csapásra a karjuk, gyűltek a ké. pék egymásután sorakoztak a gabonakeresztek. Hasonló volt ez a munka a gyárak életéhez: a többtermeié, sért, a békéért folyt a harc. Együtt küzdöttek a közös célért gyári munkások, dolgozó parasztok Csongrád megyében És július 4-én elsőnek je. lentettük Rákosi elvtársnak: befejez. tük az aratást Befejeztük a kenyér, ért folyó harc első szakaszát. II gvSzelml jelentéssel nem váltó. zott a határ. A kaszások, marokszedők kocsira, szekérre ültek s az aratás lendületével kezdtek hozzá a behordás munkájához. Itt is nyomon követték a dolgozó kis- és középparsztok az álla. (íál Bálint 5 holdas hódmezővásárhelyi kisparaszt az utolsó kocsi búzáját viszi a szérűskert leié. Ez nemcsak az ő hordásának, hanem Hódmezővásárhely és egész Csongrád megye gabo. jiabeiiordásának befejezését jelenti mi gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok dolgozóit. A lelkesedés még inkább fokozódott. A községek dolgozói egymásután fogadták el a tótkomJósiak versenyfelhívását s tettek ígéretet: július 20-ig befejezik a hordás munkáját is. Mozgósítottak minden erőt a gyors behordás érdekében Pitvarostól Balástyáig, Várostanyától Cserebökényig szerte a megyében. A megye legnagyobb részé, ben már 15-e körül alig lehetett látni buzakeresztet a határban, csupán Szentes és Hódmezővásárhely határában volt lemaradás. De 19-én délután már Vásárhelyen is az utolsó kocsik ballagtak a város felé a szérűskert irányába. A szentesi úton Gaál Bálint 5 holdas kisparaszt éppen naplemente előtt ért a város szélénél lévő szérűskerthez Az utolsó kocsi búzája volt ez. mely nemcsak az ő hordásának, hanem Hódmezővásárhely és egész Csongrád megye gabonabehordásának befejezését jelentette. Mggiiresedtek a tárók, befejeződött Csongrád megyében a jövő évi kenyerünkért folytatott harc második szakasza is. Tennivaló még akad jócskán. Ezt érzik és tudják dolgozó parasztjaink. Zugnak, duruzsolnak a szérűskertekben, a falvak házainak udvarában a cséplőgépek. Nyelik a dús, tömöttkalászú kévéket, ontják az aranysárga szemet. A kenyeret. A termelőszövetkezeti csoporttagok, egyénileg dolgozó parasztok figyelik, lesik a mázsát, mennyit hoz az idei termés. A termelőcsoportbelieket mindenütt büszke öröm tölti el. A lemázsált gabona mennyisége bizonyítja, hogy érdemes volt szövetkezni, jó munkát adni a földnek. Az ujszegedi Haladás termelőcsoport, ugyanígy a szegedi Táncsics, Dózsa és Alkotmány is befejezte a cséplést. Újszegeden 17 mázsa 92 kiJó, a Táncsicsnál 18 mázsa termeti holdanként. A gyálaréti „Szabadságharcos termelőcsoportban", közvetlen a jugoszláv határ szomszédságában, több nap óta ontja a gabonát a cséplőgép. A. gép tetejéről átlátni a határon, ahol apró keresztek ritkáilanaí: a tarlón s köztük csüggedt dolgozók ámulattal tekintenek az ütemesen puffogó traktor s morajló cséplőgép felé, Ott a®g ért térden felül a buza. Ennek a gépnek a tetején pedig most több mint másfél méteres 'gabonából kötött hatalmas kévéket ereszt az etető a gép gyomrába, valósággal cinlik a szem, alig győzik felrakni az üres, elszedni a tele csákókat. Az eddigi eredmény 18 és fél mázsás termést mutat. Ez még emelkedhet — mondják a csoport tagjai —, mert az asztag aljában van még,a java. A csoport földjére valóságos vándorlás indult meg a csépiés után. Mindenki látni akarja ezt a termést, amely előreláthatóan a megye legjobb holdankénli átlagtermére is. II gyálai termelöcsoporl dolgozói, de még számtalan gép munkása csatlakozott a tótkomlósi versenyfelhíváshoz. ígérték, hogy j augusztus 8-ig befejezik a cséplést. Ugy dolgoznak, hogy az ígéretből valóság is váljék. Mindszenten már ezt a határidőt is lerövidítették. A vásártér melletti szérűskertben Lőrincz József cséplőgépellenőr, Lucza Ferenc traktorvezető és Török József etető indítványára a eséplőgépmunkások elhatározták, hogy a gépre előirányzott 2760 mázsa gabona helyett vállalt 4000 mázsát július 30-ig elcsépelik. Igy akarják ünnepelni az Alkotmányt. - Learaitirt, behordták és most csépelünk, de ez még nem minden — mondja Lucza Ferenc traktcrista. — A mi munkánknak, versenyünknek folytatódni kell S ezért azon vagyunk, hogy minden dolgozó paraszt, akinek búzáját elcsépeltük, innen a gép farától vigye be a raktárba a gabonát. Ennek érdekében megmagyarázzuk a csépeltető dolgozóknak a gvors begyűjtés jelentőségét és itt a gépnél kötün velük versenvszerzödést gabonájuk beszállítására. A mindszenti dolgozó parasztok szívesen kötnek versenyszerződést. — Nem kell nekem a fejadagnál e°y szemmel sem több — újságolta a körülötte álló csépeltető dolgozó parasztoknak, hogy még a szállítási szerződéssel lekötött három mázsa feleslegen felül is van mit átadni az államnak. — Ezért hat forint felárat, a többiért négyet kapok, mert innen egyenesen beviszem a raktárba — mondta s már nyújtotta is a kezét Lucza Ferenc traktoristának. — Szállítási szerződést kötöttem az előre számított feleslegre. Ennél több lett, most erre ugyanígy kötök versenyszerződést. Én sem akarok elmaradni a falubeliektől, az Alkotmányt ünneplőktől. Klskirálrság fogadta el elsőnek Gsongrád megyében a tőtkomlósiak versenyfelhívását. Mint mondják, a falubeliek elsők is akarnak lenni ebben a vermeit kulákok Kiskirályságon. Még hozzá sem fogtak a tarlóhántás munkájához. Neveik mellett sorakoznak hasonszőrű társaiké: Rácz József. Hursán .Tá A pártsajtót olvassa a népnevelő az egyénileg dolgozó parasztaszszonyoknak a cséplőgép mellett. nos, Csicsei Pálné, özv. Szabó Mihályné, Harmat János és még jó néhány kulák neve, akik elcsépelték a gabonájukat és azonmód fel is hordták padlásukra. Arra még nem gondoltak, hogy beadási kötelezettségüket teljesítsék. de annál több gondot fordítanak a rémhírterjesztésre A kulákok minden erőlködése ellenére gyűlik a gabona a földművesszövetkezet raktárába, halad a cséplés és rövidesen befeI jezik a dolgozó parasztok a tar géltől késő estig. Itt is a cséplőgéptől hozzák qgyenest a gabonát a dolgozó parasztok. A szövetkezeti raktáros és a zsákolók alig győzik átvenni a temérdek gabonát. A nagy munkában éberen ügyelnek, nehogy zsizsikes, vagy nedves gabona kerüljön a raktárba. Különösen szemügyre veszik a kulákok búzáját. Számi, tanak ezen a téren is támadásukra. Az elmúlt évben is mepróbálták, hogy zsizsikes gabonával fertőzzék meg a raktárt. A kuiáktámadás most sem maradt el. Darók József 35 holdas kulák vizes gabonát akart beadni, de leleplezték aljas szándékát. A raktárosnak, de a zsákolóknak is feltűnt már a zsákok mázsálásánál, hogy jóval többet nyomnak a zsákok, mint másoké általában. — Bontsátok ki a zsákokat — szólt a raktáros —, nézzétek meg milyen gabona van benne, mielőtt hozzádűtfnétek a többihez — figyelmeztette többször is a zsákolókat. Darók Józseffel visszavitették a nedves gabonát, nem sikerült neki bedohosítani a raktárban felhalmozott több vagon gabonát. nem sikerült megsemmisiA kiskirálysági községháza falára akasztott versenytábla hirdeti az élenjáró eséplőgépmunkások, a terménybegyü.jtésben kiváló teljesítményt elért egyénileg dolgozó parasztok nevelt. Ugyanakkor közli a terménybeadást s a tarlóhántási munkákat szabotáló kulákok neveit is senyben. Nemcsak Tótkomlóst, hanem Csongrád megye valamennyi községét meg akarják előzni a versénypontok teljesítésében, a gabonabegyüjtési csatában. A cséplőgépek munkásai, egyénileg dolgozó parasztok egymással párosversenyben dolgoznak, csépelik a gabonát, hordják be a raktárba. Ugyanakkor végzik a tarlóhántás munkáját is. A községháza falára kiakasztott színes versenytábla állandóan hirdeti, kik az élenjárók, kik azok, akik hátráltatják, szabotálják a dolgozók versenyét. Vörös betűből rajzolódik ki a szöveg: élenjárók. A cséplési versenyben a cserebökénvi gépállomás gépe vezet. — A tarlóhántási munkák dülőversenyében Sipos István dűlője lett az első — hirdeti a kiírott versenytábiázat. Itt sorolják fel a terménybeGyülik a gabona a fábiánsebestyéni földmüvesszövetkezeti raktárban. Egymást érik a szállító kocsik reggeltől-estig. Özv. Bacsa Andrásné boldogan köszöni meg a traktorvezetőnek s a cséplőgép dolgozóinak, hogv szemveszteség nélkül, szép tisztán csépelték el gabonáját. A kézfog ás után azonnal aláírja a versenysze rződést. mondja özv. Bacsa Andrásné. — Szívesen segítek a többivel dolgozó társaimon. Örömmel viszem be a raktárba, hogy ezzel államunkat, egyben a béketábort erősítsem. Szavait tettekkel bizonyítja. Másfél holdon termett búzájának az utolját dobták fel a cséplőgépre, máris számolta, mennyi kell fejadagra és jövő évi vetőmagra. Számot vetett az adógabonával és a begyűjtési kötelezettséggel. Mire az utolsó zsákot is lemérték, már örömmel adásiban élenjárókat, akik becsülettel teljesítették kötelezettségüket. Szűcs Antal, id. Gyulai József, Móricz József, Papp István, id. Bódis István és még több dolgozó paraszt neve olvasható egymás alá írva rangsorban .Ugy. ahogy egymásután sorakoztak oda a földmüvesczövetkeze; raktára elé. A versejivtábla másik fele hanyagokat, a szabotálókat mu- i tatja be. Kunos Mihály, Vajda Gáborné, Kabódi Józsefné, Papp- | lógó Mihály, valamennyien islóhántást is. Nem talál visszhangra agitációjuk, mert a népnevelők elejét veszik minden támadásuknak. Felkeresik otthonukban a dolgozókat, kihasználnak minden alkalmat a falu népének felvilágosítására, ott vannak a begyűjtő raktárnál, a cséplőgépnél. A szovjet agitátoroktól tanult módszerekkel, a pártsajtóban adott szempontok alakján végzik népnevelő munkájukat. S ma elmondhatják a begyűjtött gabona mennyisége alapján, hogy nemcsak a tótkomlósi verseny elfogadásával, hanem annak a teljesítésével élenjár Kiskirályság. FáftánsebestyéRen éppen úgy, mint a megye legtöbb falujában hosszú sorban állnak állandóan a kövér zsákokkal megrakott kocsik, szekerek, a földművesszövetkezet raktára előtt. Alig áll tenie tcibbszáz dolgozó kenderét, A fábiánsebestyéni raktároshoz és zsákotokhoz hasonlóan szerte a megyében valamennyi földmüvesszövetkezetben féltő gonddal vigyáznak a begyűjtött gabonára. Velük együtt vigyáznak a dolgozók s nagy lelkesedéssel gyűjtik a * gabonát egymással versenyezve. Részesülni akarnak a termelőszövetkezeti csoportbeliek, egyénileg dolgozó parasztok, a földművesszövetkezetek a két millió forint jutalomból, amelyet a gabonabeadási verseny győzteseinek irányzott elő Népköztársaságunk minisztertanácsa. Gyűjtik a gabonát a megye dolgozói, hogy kifejezzék hálájukat a Párt, az állam, a nagy Szovjetunió iránt, megváltozott életükért, mindannyiunk biztos jövőjéért- Harcolnak minden szem gabonáért, mert tudják, hogy minden mázsa gondosan beodabb az üres kocsi, máris takarított gabonával hazánkat, ujabb csatlakozik a megrakott I a békéért folyó küzdelmet erőkocsik sorához. Igy megy ez reg- sítjük. Csesigrád megyében mirdsnütt {gy hatod előre a kenyércsata. Most újabb állomásán.- a cséplés, terménybegyiijtés minél előbbi és minél sikeresebb teljesítésén dolgozik minden öntudatos, becsületes dolgozó paraszt. A gabonakeresztek eltűntek már a tarlókról s a határ képéhez most mindenütt a dohogó cséplőgépek tartoznak hozzá. SzorOaRnas kezek etetik a gépeket s dúsan ömlik a szem a zsákokba Hosszú kocsisorok haladnak azután a földművesszövetkezetek raktárai felé. annak jeléül, hogy dolgozó parasztságunk tudja, mi a kötelessége a dolgozó nép állama iránt, de tudja azt is; ezzel a hazafias köteUsségtelj esítéssél egyben a saját maga erdekében is cselekszik. Nem szabad azc.-.ban egy pillanatra sem megtörnie a munka eddigi lendületének, sőt további fokozására van, szükség. Mindannyi ónk kényei érnénk biztosítása, ötéves tervünk sikere, vagyis dolgozó népünk még tovább emelkedő életszínvonala függ kenyércsatánk győzelmétől. Nagy Pál