Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-21 / 167. szám

2 PÉNTEK, 1959. JULTO8 «- • 11 A német nép helye a béke, a demokrácia és a szocializmus táborában van Meg kezdődött a Német Szocialista Egységpárt III. kongresszusa A Német Szocialista Egységpárt III. kongresszusit csütörtökön dél­előtt nyitotta meg Wilhelm Pieck elvtárs a berlini Seelenbinden csar­nokban. A SED harmadik kongresszusán 4000 küldött, vendégküldött és dísz­vendég vesz résnt. A gyülésterem homlokterében, köz­vetlenül az elnök asztala előtt 20 vörös zászló között Marx, Engels, Lenin és Sztálin hatalmas arcképe látható. Wilhelm Pieck elvtárs megnyitó­szavaiban megemlékezett a munkás­osztály harcosairól, akik életüket áldozták a dolgozók nagy ügyéért. A küldöttek és a vendégek felállva, ünnepélyes csendben áldoztak a munkásmozgalom mártírjai emléké­nek. Tovább erősödik a békatábor Ezután Grotewohl elvtárs köszön­tötte a küldötteket és a 25 testvér­párt küldötteit. — A vendégek élén — mondotta — régi, kedves barátunkat, N. A. S.-uszlovot, a Szovjetunió nagy és dicsőséges Kommunista Pártja, — nagy tanítómesterünk — küldöttsé­gének vezetőját köszönthetjük. — A Német Szocialista Egység­párt e kongresszusán — folytatta — az egész német nép létkérdéseiről döntenek Ezért tekint egész Német, ország munkássága és lakossága és ezen túl valamennyi nép dolgozója a kongresszus felé, — A III. kongresszus oly időben ült össze, amikor az amerikai impe­rializmus provokációja Dél-Koreá­ban leleplezte az igazi háborús gyuj. ingátokat. A békéért folyó harc a német és a nemzetközi munkásosz­tály politikájának legfontosabb lánc­s .eme. Meg kelj győzni a tömegeket arról, hogy a béke hívei az egész vi­lágon feltartóztatják az amerikai imperiali-mus bűnös terveit és ha akarják, meg tudják gátolni a har­madik világháborút. A Politikai Bizottság a III. kon­gresszus elé határozattervezetet ter­jeszt „a jelenlegi helyzetről és a Német Szocialista Egységpárt fel. adatairól', továbbá egy tervezetet „a Német Szocialista Egységpárt szer­vezeti szabályzatáról", A Politikai Bizottság a két okmány alapjául a marxizmus nagy klasszikusainak tu. dományos tanításait vette és ezeket Németország mai helyzetére alkal­mazna. A nemzetközt helyzet elemzéséből kiindulva meg lehet állapítani a bé­ketábor további erősödését a szocia­lista Szovjetunió vezetésével és egy­idejűleg meg lehet állapítani az amerikai imperializmus által veze­tett háborús uszítók táborának gyen­gülését. A délkoreai provokáció bi­zonyttja, hogy az angol-amerikai imperializmus politikája egyre ka­landosabb lesz. — A Német Szocialista Egységpártoajc be kell bizo­nyítania. hogy a német nép a Párt vezetése alatt szoros ba­rátságban a Szovjetunió né­peivel, n népi demokráciákkal és a világ minden békeszere­tő emberével, megoldja poli­tikai, gazdasági és kulturális éleiének minden problémáját. A megnyitóbeszéd után a pártgyűlés megszavazta Wil­helm Pieck indítványát, hogy vonják be az elnökségbe a külföldi testvérpártoknak a pártgyűléson megjelent kép­viselőit. Sztálin ós a testvérpártok vezetőt a dtszelnökségben Az elnökségben, a külföldi testvérpártok képviselői N. A. Szusz|ovval, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt ja Központi Bizottsága titká­rával az élén he'yetfoglalfak. A kiküldöttek viharos tet­szésnyilvánításai közepette megválasztotta a pártgyűlés a díszclnökségeL amelynek é'én T. V. Sztálin, a világ do'gozóinuk nagy vezetője és tanítója áll. A díszelnökaég wald. Rákosi Mátyás, Vlko Cservenkov. Gheorghiu-Dej, Enver Hodzsa. Maurice Tho­rez, Dolores Ibarruri (La Passionaria), Eugcnie Dennis és Klm-Ir-Szen e'-vlársak. Ezt követően Wilhelm Pieck elvtárs emelkedett szólásra, hogy a pártvezetőség jelen­téséhez hozzászóljon. — Ez az első pártkongresz­szusunk a Német Demokrati­kus Köztársaság kikiáltása óta, amelynek megalakulása, mint ahogyan ezt Sztálin elv­társ mondotta, fordulópontot jelent Európa történelmében. — Köztársaságunkban a döntő pozíciók a munkásosz­tály birtokában vannak, tehát már ebből is kitűnik a mun­kásosztály pártja kongresszu­sának nagy jelentősége. — Az európai békét csak ak­kor tekinthetjük biztosítottnak — folytatta Pieck elvtárs —, ha megteremtjük az egységes, de­mokratikus és békeszerető Né­metországot, ha megszüntettük Németország szétszakitottságát és ha igazságos békeszerződéssel és valamennyi megszálló csapat, visszavonásával ismét helyreállí­tottuk népünk nemzeti független­ségét. A Némft Demokratikus Köz­társaság a népünk nemzeti lété­ért és jövőjéért folyó küzdelem szilárd alapja. Feladatunk tehát a Német Demokratikus Köztár­saság további megszilárdiása és megerősítése egy nagyszabású és hosszú időre szóló népgazda­sági terv által. — A nagy és történelmi fel­adatok azt kívánják tőlünk, hogy pártunkat minél gyorsab­ban változtassuk ujtipusu marx­ista-leninista harcos párttá. Ez III. kongresszusunk dön'ő fel­adata. A népi demokratikus országok gyors léptekkel haladnak előre Pieck elvtárs ezután rámuta­tott a kapitalista rendszer álta­lános válságának kiéleződésére. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­uniónak a fasizmus feletti győ­zelme eredményeként létrejöttek a népi demokratikus államok, amelyek sikeresen haladnak a szocialista építés utján. A fasiz­mus felett aratott győzelem egyik legfontosabb eredménye a kínai nemzeti feiszabaditási mozgalom győzelme volt. Az európai és ázsiai népi demokrá­ciáknak több mint nyolcszázmil­lió lakójuk van, azaz csaknem az emberiség kétötöde. Ennek következében a kapitalista vi­lág ellentétei és ellentmondásai ma még jobban kiéleződnek, mint az első és másodk világhá­ború közötti időben. — Az amerikai imperializmus európai szövetségeseit a piacok­ról és a tőkebefek etési terület­ről irgalmatlanul kiszorítja. Ez az imperialista tábor ellentétei­nek nagyarányú súlyosbodásához vezetett. Az egyre mélyülő ame­rikai gazdasági válság a többi kapitalista országok gazdaságát is fenyegeti. — A Marshall-tervvel nagy­szabású kisérletet tesznek arra, hogy az európai országokban megfojtsák az ipart, egyetlen nagy felvevő piaccá akarják ten­ni Európát az amerikaiak szá­mára. Más országok imperialis­tái azonban korántsem hajlandók harc nélkül átadni pozíciójukat az amerikai monopóliumoknak. — Ezek a bejlső ellentétek megmutatják az imperialis a tá­bor gyengeségét. Ezért az an­gol-amerikai monopoltőke urai meggyorsítják a háborús készü­lődést és fegyverkezést. A há­borúban kiutat keresnek válsá­gukból. — Alapvetően más képet nyújt a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának jetunió áll. A Szovjetunió ter­melése pé'dátlan fellendülésen ment át. — Pieck elvtárs ez­ntán részletes adatokkal is­mertette a Szovjetunió gaz­dasági fejlődését. A Szovjetunió minden vo­nalon támogatta a népi de­mokratikus országokat, hogy politikailag és gazdaságitok megsziárdulhassanak és meg­indulhassanak a szocialista építés útján. Az imperialisták pedig ügynökeik útján meg­kísérelték, hogy gazdasági vátoágokat, szervezzenek. A Rajk-, Kosztov-tárgyalások megmutatták, hogy milyen alattomos eszközökkel dolgoz­tak. A népi demokratikus or­szágok politikailag és gazda­ságilag mégis megszilárdul­tak és gyors léptekkel halad­nak előre a szocializmus fel­építésének útján. Világos te­hát, hogy a német nép termé­szetes helye a béke, a demo­krácia és a szocializmus tábo­rában van. Az amerikai agresszió beszüntetését követelik a fogságba esett amerikai katonák Az Uj-Kina hírügynökség phöngjangi munkatársa az ame­rikai foglyok látogatásakor be­szélt Nugent kapitánnyal, aki el­mondotta, hogy nagyon meglep­te az amerikai tiszteket a koreai népi csapatok ügyes taktikája, kitarló harca, fegyelmezettsége és igaz, meleg barátsága a nép­pel, amelyhez hasonlót Li-Szin­Man Dél-Koreájában nem ta­pasztaltak. A kapitány háláját fejezte ki az amerikai foglyok kitiinö ellá­tásáért és a kifogástalan bánás­módért. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az amerikai ka­tonáknak a legkisebb okuk sinca arra, hogy a koreaiak ellen har­coljanak. A hadifoglyok julius 14-i gyülésükről rádión szólítot­ták fel az amerikai kormányt a fegyveres beavatkozás beszünte­tésére, a csapatok visszavonása* ra. Meg vannak győződve róla, hogy a koreai nép kivívja a győ­zelmet. i „Látjuk, mi a teendő" Ez a címe az MDP Központi Ve­zetősége Agitációs és Propaganda Osztálya kiadásában megjelenő fü­zetnek, mely a magyar sajtóban meg­jelent munkás'evelek közül néhányat közöl a 'a«a normákról. Korea népe fegyverrel a kezében küzd az imperialisták ellen a sza­badságért, függetlenségért, a béké­ért, A magyar munkásosztály is fel­ismeri feladatait a békéért vívott Egy mandzsúriai mozdony ezer nap alatt fennakadás nélkül 200.000 kilométert futott Az 1947 szeptember 3-tól 1950 május 28-ig számított ezer nap alatt a harbini vasúti üzletvezető­séghez tartozó 1102-es számú moz­dony fennakadás nélkül futott le 200.000 km-es 'cávot. A 9 főnyi mozdonyszemélyzet most nekilá­tott, hogy fennakadás és nagyobb újjáépítés nélkül elérje a 30Ö.000 km-es teljesítményt. A Vasas Szakszervezet elnökságének határozata az alapbérek felemelésével és a normarendezéssel kapcsolatban A Vasas Szakszervezet elnök­sége csütörtökön a nagyüzemi szakszervezeti titkárokkaá mec­séről szóló határozatot. A MÁ­VAG-ban már 150 kalkuláns lá­tott hozzá, hoev a legrövidebb beszélte a minisztertanács hatá- idő alatt átdolgozza másfélmillió rozatával kapcsolatos feladató- munkadarab normáját. kat és egyhangú határozatában megállapította, hogv nem figvelt fel időben a bérezésben mutat­kozó aránytalanságokra. Ezért az elnökség kötelességévé teszi min­den funkcionáriusnak és minden szervezett dolgozónak, hogy tel. jes erejükkel segítsék elő a mi­nisztertanácsi határozat sikeres végrehajtását. A vasiparban a dolgozók öröm­mel fogadták az alapbérek fel­emeléséről és a normák rendezé­Szitoszkl Béla, sztahánovista esztergályos a diósgyőri kohásza­ti üzem dolgozója, elmondotta, hogy az újonnan érkezett sok gép elősegítette az üzem többterme, lését. Csodálkozva látta, hogy az új gépekre nem állapítottak me« új normákat. ..Kérésemre én íri norma* kaptam és ezzel is 140 százalékot értem el. Örülök a rendeletnek, mert rendet teremt a normák terén." harc magyarországi frontszakaszán. Ezt bizonyítják azok a munkásle­velek, amelyek Pártunk Központi Vezetőségének május 30_i határozat ta óta a sajtóban megjelentek. A munkáslevelek bizonyítják «zt a felelősségérzetet és féltő gondos­kodást, mellyel az üzemek dolgo­zói eredményeink biztosítását, jö­vőnk alakulását figyelemmel kísé­rik. Szodőrai István, a Rákősi Mü­vek szerszámgyárának esztergályo­sa levelében például a következőket írja: „A műhely'jen látom, hogy nem egyedül az én normáim lazultak, sok munkánál van ez hasonlókép­pen. Nekem az a véleményem, hogy nem ehetjük meg a jövőnket laza normák miatt. Az egyszer megál­lapított normát nem szabad hagyni Ítéletnapig — mert ezzel nem gyor­sítjuk meg a termelékenység eme­lését, új gépek, gyárak, háziak épí­tését, ötéves tervünk végrehajtását , hanem figyelemmel kell kisérni a normákat, és ha elavultak, akkor újat kell megál'apitani, mert csak így tudunk gyorsabban előrehalad., ni a szociaüizmus felé. E levelek ékes bizonyítékai annak is, hogy dolgozó népünk megtalál­ja a mé'tó válasz módját az impe­rializmus hazai ügynökei, a JobboL diali szociáldemokrata kártevők és cinkosaik aknamunkájára. Ez a brosúra üzemi pártszervező. *teink, népnevelök, szakszervezetek kezében harci fegyver. Juttassák el az üzemek dolgozóihoz. Sajtóérte­kezleten, üzemi értekezleten vitas­sák meg a munkásleveleket, mert ezzel is erősítjük a magyar mun­kásosztályban azt a tudatot, hogy akkor teszünk legtöbbet a szocia„ lista építésért, a békéért folytatott harcban, akkor sújtunk legnagyob­bakat az osztályeHenségre, ha mind magasabbra emeljük a munka ter­melékenységét. r LETTORSZÁG IPARI FELVIRÁGZÁSA tagjai: Mao-Ce-Tung, Bo&es-1 gazdasági fejlődése, melynek Ía\v Btorut, Klement Gott-' élén a nagy szocialista Szov­Tiz évvel ezelőtt, 1940 július 21-én Észtország, Lettország és Litvánia dolgozó népe lerázta ma­gáról burzsoá urait és nagy lelke­sedéssel csatlakozott a szovjet népek testvéri családjához, mely­től az intervenciós háború idején a burzsoázia cselszövényei eisza. kiiották. A szovjet hatalom kiki­áltása után rohamos fejlődésnek indult három balti köztársaság sokaf szenvedett a német fasisz­ták támadásától. Az észt, lett és litván fiatalság a Szovjet Hadse­reg soraiban és partizáncsapatok­ban egyaránt hősiesen harcolt a betolakodók ellen s a győzelem kivívása után nagy lendülettel lá­tott neki az újjáépítésnek. Az alábbi cikk Szovjet-Lettor­szág ipari fejlődését ismerteti a szovjet hatalom tíz éve alatt. Az első világháborúig Lettor­szágnak elég fejlett ipara volt, az azt követő husz év azonban az iparosodás teljes elhanyago­lását hozta. A burzsoá lett kor­mány a nyugateurópai imperia­'ista álilamok agrártermékekkel történő kiszolgálójává tette az országot. Ennek következménye volt az, hogy ebben az időszak­ban a munkások száma 1913­hoz viszonyítva egyharmadára csökkent. A népi szovjet hatalom megszületése után a lett ipar lő'.t ismét megnyílt a korlátlan ge. 1940-ben az ipari termelés i lista vállalatok fejlődjenek s ez már 21 százalókkal fölötte volt | magával hozta a termelés gyors az 1939-es színvonalnak, az 1941-es népgazdasági terv már 42 százalékos ipari fejlődést irt elő 1940-hez képest. A fasiszia támadás ennek a tervnek a tel­jes megvalósítását megakadá­lyozta ugyan, de a megszállók kitakarodása után az ipar hatal­mas fejlődésnek indult és 1947­ben a termelés már elérte a há­ború előtti szinvonalat. A Szovjetunió kormánya és Sztálin elvtárs személyesen is állandóan a legnagyobb segítsé­get nyújtották és nyújtják a lett iparnak. Szakadatlan áradatban érkeznek a különböző megmun­káló gépek, gépkocsik, petró­leumtermékek és más nyersanya­gok a Szovjetunió legkülönbö­zőbb területeiről Lettországba. A népgazdaság ujjáépi ésének és fejlesztésének 1946—1950-ig terjedő ötéves terve konkrét fel­adatokat állított az ipar vala­mennyi ágazata elé s most a lett nép büszkeséggel jelentheti, hogy az ötéves terv legfontosabb előírásait sikeresen meg is való­sította. Ennek eredményeként a Lett Köztársaságból élenjáró szo­cialista ipari állam lett. Az, uj, élenjáró technika le­hetővé tette, hogy a félig kis­ipari üzemekből rövid idő alatt növekedését. Az ötéves terv évei. ben számos uj, hatalmas vállalat alakult, amelyek olyan gyárt­mányok előállítását végezték, amiket lett földön azelőtt soha­sem készítettek. A volt Provod­nyik gyár épület'őmbjeiben, ame­lyek az első világháború ideje óta üresen álltak, megalakult az ország legnagyobb elektromotor, gyára. Megkezdte működését a gépkocsik elektromos készülékeit előállító gyár, a hidrotechnikai műszergyár, a makarónigyár, a kenyérgyár és sok más nagyfon­tosságú üzem. A szocialista munkaverseny­ben a munkások, mérnökök és műszaki dolgozók, valamint al­kalmazottak több mint 95 száza, léka vesz részt. Ez azt mutatja, hogy Lettország dolgozói a szov­jet hatalom kikiáltása óta felis­merték a szocialista termelés uj módszereit és magukévá tették azokat Ilymódon lehetővé vált a tervfeladatok lényeges túltelje­sítése és az ötéves terv határidő előtti befejezéséhez szükséges feltételek megteremtése. A Lett Köztársaságnak a Kommunista Párt vezetése mel­lett elért sikerei jelentik a lett nép hozzájárulását a kommuniz. mus építésének a Szovjetunió fejlődés és felvirágzás lehetősé-1 nagymértékben gépesif»Üt szóda- egész népére kiterjedő ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents